Regisztráció  Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
Nem siratlak
  2010-10-31 17:59:42, vasárnap
 
  Szergej Jeszenyin:: NEM SIRATLAK

Nem siratlak, nem idézlek, múltam,
szirmok füstjét ontó alma-ág.
Hervadás aranyködébe fúltan
tünedezik már az ifjuság.

Lassúbb lett szívemnek lódulása,
csípi dér, belémar a hideg.
Mezítlábas nagy csatangolásra
nem hívnak már nyírfaligetek.

Kóbor lelkem! Lángod már csak félve
olvasztgatja szóra ajkamat.
Hová lettél, kedvem frissessége,
szemem fénye, érzés-áradat?

Vágyaimat fukarabbul mérem;
álmodtalak volna, életem?
Mintha lovon szálltam volna fényben,
piros lovon tavasz-reggelen.

Csupa árnyak vagyunk a világon,
hull a juhar réz-szín levele.
Mégis mindörökre áldva áldom,
hogy virultunk s meghalunk bele.

(Rab Zsuzsa fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  vers  
A rongy éneke a gránithoz
  2010-10-30 22:01:35, szombat
 
  Reményik Sándor: A rongy éneke a gránithoz


Születtünk. Te vulkáni lökésből
Emelkedtél lélek-hatalmasan.
Én csak úgy leszakadtam valahonnan.
Zsákfoltja, ingfoszlány, zászlócafat:
Olyan mindegy, - a rongy csak rongydarab.
Hurcolnak, vonszolnak mindenfele,
És dolmányokra varrnak paszomántnak:
Vagyok világdísz, - s magam szennyese:
Világhoz s dolmányokhoz mi közöm?
Húznám, húznám a békesség körét
Magam körül: én egyetlen köröm.
De hurcoltatom s varratom magam,
És nem mondok sem igent, sem nemet,
És sírva nézek gránit, tereád,
Ki a rád törő hangok ostromát
Mély férfi-visszhanggal visszavered.
És néha, mikor mély-magamba szállok,
Tudom: én vétkem is, hogy ronggyá lettem,
Bűneimmel a sorsnak segítettem.
De máskor fellázadok keserűn,
Végig az ősök végtelen során
A világ fundamentomáig látok,
Látom, a nemzés sötét mámorában
Vándorol a vér, s vele áldás, átok.
A végtelen sor végén Isten áll:
A zord ősnemző. Rendel és ragyog.
Fensége szörnyű, hozzáférhetetlen,
És hajlíthatatlan és érthetetlen,
Amit rólunk elvégzett: állni fog.
Neked nem érdemed, hogy gránit lettél,
És nekem nem vétkem, hogy rongy vagyok.


 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Holnapi csend
  2010-10-29 21:36:38, péntek
 
  Szabó László Dénes: Holnapi csend

Várod a holnapi csendet -
Szürke a maszk, sose félj!
Innen az éj nem ereszthet,
Már ne remélj, ne remélj!

Foglya a holnapi mának,
Tegnapod visszaköszön -
Sablon a szemnek, a szájnak,
Megváltás már sose jön!

Vad zivatarba, ha kattan,
Zörren a néma bilincs,
Látod az égi viharban:
Virradat nincs, soha nincs!

Hogyha eladtad a lelked
Ámító, szép szavakért,
Álmodnak már megüzented,
Hogy ne remélj, ne remélj!

***

Ámde a holnapi csendben
Régi barát, ha köszön,
Vad, jeges éj-idegenben
Rád tör a néma öröm.

Hogyha feléd keze nyújtva,
Vár ma a régi barát,
Megleled, újra tanulva
Istened ősi szavát!

Botlik az ember, a béna,
Persze, a lét peremén,
Ámde segíti, ha néha
Mély szakadék tetején,

Kulcsol a kéz, beleadva
Támogatón az erőt -
Élhet az ember, akarva
Mégis a célt, a jövőt.
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Eresszetek
  2010-10-27 22:25:57, szerda
 
  Balázs Béla: Eresszetek

Eresszetek engem ki az országútra.
Szívét a szívemhez ne kösse már senki.
Marasztó szerelem senkihez se húzza
Szívem már röpüljön, s napsugár ússza
Minden vihar fogja, felhőkig feldobja
És ejtse, csak ejtse a nagy országútra.

Hej, lelkedet sodró nagy fehér folyó te
Partodról behajlik pipacs, búzavirág
Vágyathúzó sorban komoly jegenyefák,
Nagy orgonasípok, vad dalnak erednek.
Kék szemet meresztve, aggódva figyelnek
Árki katángkórók.

Hej lelket sodró nagy, fehér folyó te.
Öröm és búbánat dagadó hullámod.
Tegnapi örömöm, bánatom leválott.
Holnap ami élet valahol csak rezdül,
Veheti útját már énrajtam keresztül.
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Rózsák
  2010-10-25 23:40:18, hétfő
 
  Reviczky Gyula:: RÓZSÁK

Rózsák érkeztek a nevemre,
Gyönyörű rózsák egy dobozban.
Vajon ki gondolt a betegre?
S a rózsákat ki küldte? Honnan?

Vizsgálom a dobozt; hiába.
Nincs rajt' a feladó, ki hírt ád.
Kurtán csak az van írva rája:
"Érték nélkűli rózsaminták."

Betegségemben, szép virágok,
Legyetek százszor üdvözölve!
Akárki küldött, legyen áldott,
Beteg szivet hozott örömre.

Ámbár az úttól megviselve,
Szépek vagytok mégis, beh szépek!
Hullj, drága illat, hullj szivembe,
Ó, rózsák! Ó, gyönyörűségek!


 
 
0 komment , kategória:  vers  
Figyelj és hallgass meg!
  2010-10-24 23:04:59, vasárnap
 
  Agnes Begnin:

Figyelj és hallgass meg!

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg
és te tanácsot adsz
nem teljesíted a kérésemet.

Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg
érzéseimet és te elmagyarázod
miért rossz, hogy így érzek
akkor rám tiportál.

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg
és te úgy érzed, hogy valamit
tenned kell, hogy a probléma megoldódjon
bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy
te süket vagy,
nem kértem mást,csak, hogy figyelj rám
és hallgass meg,
nem kértem, hogy tanácsolj,
sem hogy tegyél, nem kértem mást, csak, hogy
hallgass meg.

Nem vagyok tehetetlen
csak gyönge és elesett,
amikor teszel valamit helyettem
amit nekem kell megtennem
csak megerősíted félelmemet és gyöngeségemet.

De ha elfogadod, hogy úgy érzek ahogy érzek
meg ha ez az érzés számodra érthetetlen is
lehetővé teszed, hogy megvizsgáljam
és értelmet adjak az értelmetlennek

Ha ez megtörténik a válasz világossá válik
és tanácsra sincs szükség.

Talán azért használ sok embernek az imádság
mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást
figyel és meghallgat, a többit ránk bízza.

Tehát, te is kérlek figyelj rám és hallgass meg
ha szólni akarsz, várj egy ideig
és akkor már én is tudok rád figyelni.




 
 
0 komment , kategória:  Havanna Agapé Csoport  
Sas, macska, vaddisznó
  2010-10-21 23:27:22, csütörtök
 
  Péczeli József: Sas, macska, vaddisznó



A sas rakta fészkét egy fa tetejére;
Melynek egy vad koca fiadzott tövére;
A macska egy odút a törzsökén talált,
S hasas lévén, abba szaporodni beszállt.
Jó darab ideig lakának békével,
Vígan éle kiki gyenge háznépével.
A kis vad sertések kedvökre ugráltak,
A zöldelő fűben orrukkal turkáltak.
A sas is fiait a napnak forgatá,
Annak nézésére szemöket szoktatá.
De e szép békesség sokáig nem tarta,
A kétszínű macska mert azt megzavarta.
Először a sasba önt szörnyű félelmet.
,,Nem látod-e, úgymond, a nagy veszedelmet,
Melyet a vaddisznó készítget számunkra,
Ásván a fát, hogy azt dűlthesse nyakunkra
S felfalván egyenként minden magzatunkat,
Gyászos siralomra juttasson magunkat?"
A sas megrémülvén, ül a fa ágára,
Hogy jobban vigyázzon a koca céljára.
Így betöltvén ennek szívét félénkséggel,
A disznót csalja meg más kétszínűséggel,
Lemegy hozzá s mondja: ,,E sas szeme héját
Soha se húnyja be: tudod-e a célját?
Hogy te, s én odúnkból kimenjünk, azt lesi,
Gyenge fiainkat azonnal megeszi.
Azért ült a fának legvégső ágára,
Hogy készen lehessen kedvesink kárára."
A disznó ezt hallván, nem mere kimenni,
Ámbár kicsinyinek nem vala mit enni,
Azonban a macska éjjel lábujj hegyen
Élelmet keresvén fel s alá jő s mégyen.
A sasnak, s disznónak, kik kinn strázsálának,
Csakhamar fiaik éhen meghalának.
Igy kapott a macska egy gazdag prédára,
Melyet csalárd szíve mint bizonyost vára...
Nincsen az ég alatt oly mérges s gyilkos ív,
Mint a kettős ajak, és az áruló szív,
Mit nem szól a hazug és hízelkedő száj?
Ez az ártatlan vért titkon szívó nadály.
Ennél nagyobb gonosz nyavalyák házából
Nem jött ki Pándora iskatulyájából.
Ma ez ocsmány vétek oly becsessé leve,
Hogy soknak csak ezért politikus neve
S arról, ki e bűntől tud még kicsit félni,
Azt mondják, hogy nem tud a világgal élni.
De ha két élű kard az ilyenek szája.
Legméltóbb jussal azt a jó szív utálja.



 
 
0 komment , kategória:  Állatmese, tanköltemény  
Álmodó
  2010-10-19 23:40:01, kedd
 
 
Bogdán András:: Álmodó

Amikor lehunyod két csillag-szemed,
Amikor párnádra hajtod a fejed.
Amikor gondod a holnapra hagyod,
Amikor álmodsz - én Veled vagyok.

Amikor lépted rossz útra téved,
Amikor sorsod nehéznek érzed.
Amikor egyedül maradtál végleg,
Amikor nincs más - vezetlek Téged.

Amikor sírnál - de elfogyott könnyed,
Amikor érzed - a szavak is ölnek.
Amikor a sötét elnyelne Téged,
Amikor fény kell - én gyújtok Néked.

Amikor könnyed patakként árad,
Amikor örök vendég a bánat.
Amikor felhők ültek a szemedre,
Amikor sírsz - mosolyogj szemembe...

Amikor fáj - ne hagyd, hogy fájjon.
Amikor bánt - ne hagyd, hogy bántson.
Amikor eljön a halál érted.
Akkor élni én hívlak Téged...

Álmodj patakot, virágzó rétet,
Őzet, pacsirtát, fürge menyétet.
Álmodj napot, szellőt - fényeket,
Csillagok vándora - élj életet...
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Valójában
  2010-10-19 23:36:34, kedd
 
  "Valójában semmit sem birtokolsz, csak örzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged.
Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod eltünik, ha kisajátítod tönkreteszed.
Tartsd szabadon és örökre a tied marad"


Anthony de Mello
 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Rejtett bánat
  2010-10-18 22:45:39, hétfő
 
  Charles D'orléans: Rejtett bánat

Arról nem beszélek,
csak gondolkodom,
hogy nagyon-nagyon
fáj bennem a lélek.

Hogy keserűséget
rejt a mosolyom:
arról nem beszélek,
csak gondolkodom.

Sóhajt-fojtva élek -
nem mutathatom
tenger bánatom.
Hogy belül mit érzek:
arról nem beszélek.

Baranyi Ferenc fordítása
 
 
0 komment , kategória:  vers  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 351 db bejegyzés
Összes: 3231 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 59
  • e Hét: 1134
  • e Hónap: 5100
  • e Év: 118573
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.