Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Őszi kérdés
  2010-10-16 22:49:12, szombat
 
  Tóth Árpád: ŐSZI KÉRDÉS




Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,
Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,
S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze,
S róluk a szénaillat meghalni visszatér?

És fájt-e, amíg nézted a nyárfást révedezve,
Hogy reszket agg fejük, az ezüstösfehér,
S hogy édes életednek újra egy éve veszve,
Mert viszi már szeptember, a nagy szénásszekér?

S ültél-e elfáradva kemény, útmenti kőre,
Merőn bámulva vissza az elvakúlt időkbe
És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

S eszméltél-e fel árván az éji hidegen,
Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen
Eb, lábadhoz simúlt s bús kezeidet nyalta?



 
 
1 komment , kategória:  Őszi versek és képek  
Búcsúzva Köszöntő
  2010-10-16 22:45:51, szombat
 
  Csanádi Imre: Búcsúzva Köszöntő




Szállj, szállj, ökörnyál,
jön AZ Ősz, megy a nyár, -
megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az Ősz,
csillámló derekkel, sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval, fűre koccanó dióval..
 
 
0 komment , kategória:  Őszi versek és képek  
Horthy Miklós
  2010-10-16 20:18:09, szombat
 
  Horthy Miklós élete az alábbi linken
Link

Horthy Miklós
Videó link Link

Horthy Miklós beszéde a háború kezdetén és végén:
Videó link Link

Horthy bevonul Budapestre
Videó link Link

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós emlékére (Hajnalodik, közeleg a reggel
Videó link Link

Horthy Miklós induló
Videó link Link




Horthy Miklós feltámadt.
Videó link Link

1944-es kiugrási kísérlet
Link

 
 
0 komment , kategória:  Elhunyt híres emberek  
A nyilasok átveszik a hatalmat
  2010-10-16 19:45:25, szombat
 
  A nyilasok átveszik a hatalmat 1944. 11.15 Budapesten
Forrás Hír24 2010.10.15. 09:26

Ezen a napon pecsételődik meg végleg Magyarország sors a II. világháborúban, miután a Szálasi vezette nyilasok átveszik az ország irányítását.
Kép galéria Link

Mielőtt áttekintjük, mi vezethetett a szélsőjobb ilyen fokú térnyeréséhez, érdemes áttekinteni, miképp vett részt Magyarország a II. világháborúban.
Teleki Pál miniszterelnök 1939 szeptemberében úgy döntött, kívül marad a háborún, nem engedte, hogy német csapatok szállásoljanak hazánk területén, ellenben több mint százezer lengyel katona és civil kapott menedéket. A magyar politika végig abban hitt, a háború alkalmat ad a revízió megvalósítására, vissza lehet például Erdélyt szerezni. 1940-ben a 2. bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel, összesen 43 ezer négyzetkilométert. A magyar kormány egyre jobban támogatta Németországot, hogy egy későbbi döntésnél nekünk kedvezzen.
Ugyanakkor a nyugati világgal is jó viszonyra törekedtünk, Teleki felvette a kapcsolatot Jugoszláviával, mellyel 1940 decemberében létrejött az örökbarátsági szerződés. A németek ugyanakkor elvárták volna Jugoszlávia megtámadását Magyarországtól.
Bárdossy László külügyminiszter úgy vélte, engedelmeskedni kell, mert ellenkező esetben a németek bevonulnak és bábkormányt állítanak fel. Horthy Miklós kormányzó is úgy gondolta, a németek győztesen jönnek ki a háborúból, így Angliától nem kell félni, a németekkel pedig packázni. Teleki nem bírta el a döntéssel járó súlyt, 1941. április 3-án öngyilkos lett (utóda Bárdossy lett).
,,Szószegők lettünk - gyávaságból. A gazemberek oldalára álltunk. Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet! Nem tartottalak vissza! Bűnös vagyok!" - írta Teleki Horthynak búcsúlevelében.
Április 11-én a magyar hadsereg bevonult Jugoszláviába, elfoglalta Bácska, Muraköz, Muravidék területét. 11 ezer négyzetkilométer került vissza az országhoz. A magyar katonai körök erős nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az lépjen be a háborúba. Június végén Kassát bombázni kezdték, ez ürügy volt a bekapcsolódásra, október végére már a Donyecig haladt előre a magyar hadtest. Az oroszok jelezték, hajlandóak további területi igényeket érvényesíteni, ha a magyarok semlegesek maradnak.
1941 végére Angliával és az Egyesült Államokkal is beállt a hadiállapot. A németek nyomultak volna előre a szovjet területeken, így ennek szolgálatára 1942-ben felállt a második magyar hadtest. 1942 márciusában Kállay Miklós lett a miniszterelnök (közben több antifasiszta tüntetést is szétvertek Magyarországon, ahol a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt is szervezkedett). Kállay azonban ,,behódolt" (igaz, újabb vállalásokat nem tett a németeknek), több szociáldemokratát letartóztattak, leszámoltak a kommunistákkal is. Megszűnt a Történelmi Emlékbizottság, amely antifasiszta szerveződés volt - több neves véleményvezért, így Szakasits Árpádot vagy Schönherz Zoltánt halálra kínoztak.
A magyar hadsereg a Donnál az 1943. januári harcokban 120 000 katonát vesztett, a német segítség nem érkezett meg. Ebben az évben Kállay titkos tárgyalásokat kezdett az angol-amerikai erőkkel, fegyverszüneti megállapodást is kötöttek, miközben fennmaradt a kapcsolat a németekkel is. A két nyugati nemzet szorgalmazta, hogy a szovjetekkel is köttessen meg ez a megállapodás, de Kállay az előrenyomuló Vörös Hadseregtől meg akarta védeni az országot. Ezt az időszakot nevezzük ,,hintapolitikának" vagy ,,Kállay-kettősnek".
A németek tudták, léptek
A német hírszerzés pontos információkkal rendelkezett Kállay titkos tárgyalásairól, és már 1943 végén kidolgozták Magyarország katonai megszállásának tervét. Végül 1944. március 19-én szállták meg az országot.
Horthy Miklós nem avatkozott közbe, miniszterelnöknek pedig kinevezte Sztójay Dömét, aki feltétlen híve volt a németeknek. Az országot innentől a németek irányították, első számú vezetőként Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott. Politikusokat tartóztattak le, a pártokat megszüntették, a zsidókat elkezdték gettókba zárni, majd deportálni Eichmann vezetésével (naponta 3000 ember haladt át Kassán a zsúfolt vonatokban). A gazdaság a német terveket szolgálta ki, az 1. számú magyar hadtest kivonult a keleti frontra.
1944 áprilisában a szövetségesek bombázni kezdték az országot, míg augusztusban Románia átállt a szövetségesek oldalára. 1944. augusztus 29-én Horthy - a német megingást kihasználva - Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnöknek. Feladata lett volna az ország kivezetése a háborúból. Moszkvában előzetes fegyverszüneti megállapodásról egyeztünk meg, amely megállapodásban benne volt a németek megtámadásának kötelessége is, majd október 15-én beolvasták a rádióban a háborúból való kilépésről szóló döntést, a fegyverszünet kérését.
A kiugrási kísérletet nem készítették elő, a németbarát katonai tiszti kar nem engedelmeskedett. Horthy nem vonta be az ellenzéki erőket, a Szakasits vezette Magyar Frontot, ráadásul beszéde bizonytalan volt, a harcokat folytatták.
A németek elfogták Horthy fiát, vele zsarolták, amely eredményesnek is bizonyult.
1944. október 16-án a németek megostromolták a Budai várat, Horthy lemondott, és kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet. Ezzel megtörtént a nyilas hatalomátvétel Magyarországon. Horthyt a háború végéig Németországban tartották fogva, a nürnbergi perben tanú volt, 1957-es haláláig Portugáliában élt.
Szálasi nemzetvezetőként aposztrofálta magát, a hadsereg irányítását is magára vállalta. A 18 és 45 év közöttieket mozgósították, a gazdaságot kifosztották. A németek leginkább a több mint százezres erőben bíztak Magyarország esetében, nem feltétlenül az érdekelte őket, a magyarok mennyire követik az ideológiai elveiket. Nos, követték.
Szálasi a fővárosi zsidóságot gettóba zárta, Dunába lövette, vagy gyalogmenetben Nyugat felé deportálta. Mintegy 140-150 ezer zsidó vesztette életét Budapest ostroma idején
Az ellenállási kísérletek sikertelenek voltak. A már említett Magyar Front mellett 1944 novemberében a másik kísérlet is kudarcot vallott, ráadásul vezetőit, többek között Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Kiss Jánost kivégezték.Szálasi Ferenc volt az első olyan magyar vezető, aki a kormányfői, az államfői és a hadsereg vezetőjének feladatat is ellátta. A lakosság teljesen ki volt szolgáltatva a nyilas terrorcsapatoknak. A fasiszták, a németek teljes anarchiába süllyesztették az országot, amely romokban hevert. 1944. augusztus végén Magyarország hadműveleti térséggé vált, a szovjetek átlépték a határt. Októberre a Debrecen-Szeged vonalig jutottak, Budapest ostroma decembertől 1945. február 13-ig tartott (a németek valamennyi Duna-hidat felrobbantották, hasonlóan a többi nagyvároshoz, a főváros is romhalmazzá vált).

Budapest ostroma (1944-1945):
Videó link Link

 
 
0 komment , kategória:  1956 október 23  
Pápává választják Karol Wojtyl
  2010-10-16 19:19:16, szombat
 
  Pápává választják Karol Wojtylát 1978 Róma, október 16.

...... .............


Róma, október 16. - Ezen a napon szállt fel a füst a Vatikánban a Sixtusi-kápolnából. Ez azt jelentette, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház 264. pápáját.
Habemus papam!" - hangzott el 1978. október 16-án, negyed hatkor Rómában - a nyolcadik szavazási forduló után. Ekkor jelent meg a Szent Péter Bazilika erkélyén II. János Pál. Karol Jozef Wojtyla az első nem olasz pápa volt 1523 óta!
,,Messziről jöttem. Ha majd elhibázok valamit olaszul, ti kijavítotok!" - mondta első megszólalásakor. Az első pillanattól szerették Rómában és szerte a világon. Zbiegnew Brzezinski, aki több amerikai elnök külügyi tanácsadója is volt, azt jósolta beiktatásakor: "Nagy pápa lesz belőle!" Igaza lett - a harmadik legtovább ,,hivatalban" lévő egyházfő.
Képek az alábbi linken Link
Karol Wojtyla 1920. május 18-án született Wadowiczében, a Krakkótól 50 kilométerre lévő településen. Apja Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó volt, anyja Emlilia Kaczorowka tanítónő. Édesanyja 1929-ben, bátyja 1931-ben meghalt.
Fiatalon sokat sportolt, evezett, síelt, hegyet mászott.
9 évesen lett elsőáldozó, 18 évesen bérmálkozott. 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be, de szeretett játszani, és egy drámaiskolát is elvégzett. A bölcsészeti tanulmányokat a háború miatt megszakította. Kétkezi munkásként dolgozott.
A háborús élmények is arra vezették, hogy egyházi tanulmányokat folytasson - de mindezt titokban: 1942-ben kezdte a papi tanulmányokat Krakkóban. 1946-ban szentelték pappá, majd Rómába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 48-ban lett doktor, Belgiumban, Franciaországban dolgozott lengyel emigránsok lelkészeként
1948-ban tért vissza Lengyelországba, 51-ig a krakkói egyetem káplánja, majd a krakkói és lublini egyetemen lesz professzor, hogy aztán 1962 és 65 között aktívan részt vegyen a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án Krakkó érsekévé választják. 1967 májusában VI. Pál bíborossá nevezi ki.
1978-ban meghal VI. Pál pápa helyére Albino Luciani velencei pátriárkát választják meg, de ő 33 nap után - eddig ismeretlen okokból - meghal. Az újabb konklávé 1978. október 16-án, a nyolcadik szavazási fordulóban Karol Wojtylának szavaz bizalmat (a 111 voksból ekkor 104 őt támogatta, főleg a német és osztrák bíborosok ,,lobbija" után). Felszállt a füst a Sixtusi-kápolnában.
Politikus és utazó pápa
A (volt) kommunista országok közül mindegyikben járt, kivéve Oroszországban, Észak-Koreában és Kínában, Castróval többször is találkozott. Első audienciáján a szovjet külügyminisztert fogadta, rögtön az első évben közvetített az argentin-chilei konfliktusban. Járt nála az összes amerikai elnök, Jasszer Arafat, az iráni vezető, Izrael közjogi méltóságai, a protestáns és anglikán egyház vezetői, királyok, közéleti személyiségek. Egy miniszterelnököt épp olyan közvetlenséggel fogadott, mint egy breaktáncos fiatalembert.
1981. május 13-án, délután 5 óra 13 perckor a török Ali Agca három lövést ad le a Szent Péter téren. A pápamobil hátsó ülésén lehanyatlott, a Gemelli kórházban 6 órás műtét után stabilizálják állapotát. 20 napot tölt a kórházban, Agcának megbocsát. Állítólag a KGB megbízásából a bolgár titkosszolgálat adta a terrorista kezébe a pisztolyt.
Elment a római zsinagógába, a jeruzsálemi siratófalhoz, a damaszkuszi mecsetbe. Bangkokban a buddhistákkal, Canterburyben az anglikánokkal imádkozott. Bocsánatot kért a protestánsok és a zsidók elleni bűnökért, Konstantinápoly keresztes kifosztásáért, a latin-amerikai és ázsiai erőszakos hitterjesztésért, az egyház összes múltbéli bűnéért elnézést kért, Galileit is rehabilitálta.
A fiatalokkal rengeteget találkozott, nyitott volt mindenre, bennük látta az egyház jövőjét. Többször szakított a protokollal, használta a tömegmédiát, valójában nevezhetjük sztárnak is. Nyíltan kiállt egy-egy nemzetközi konfliktusban az egyik fél mellett, leginkább például a béke érdekében: szólt az angol-argentin, az izraeli-arab, a balkáni konfliktusról, de a szocializmus felbomlásában is szerepet adnak neki. Egyedül a homoszexualitás elfogadásának mellőzése és a cölibátus eltörlésének hiánya miatt kritizálták. No, meg az abortusz és a terhesség-megszakítás teljes elutasítása miatt. Sokan úgy gondolják, János Pál nem volt konzervatív, de az enciklikáit, megnyilatkozásait tekintve nagyon is annak tekinthető.
A zsidókkal történő párbeszéd
A két felekezet megbékélésében óriási szerepe volt. Az egyház kétezer éves története során először látogatott el a római zsinagógában (1986-ban), majd a Vatikánban fogadta a jeruzsálemi főrabbit. 1998-ban a Soáról szóló pápai dokumentumban emlékezett meg a holokausztról, 2000-ben a Szentföldre látogatott, és Izraelben, a jeruzsálemi Siratófalnál imádkozott és kért bocsánatot a zsidóságtól a keresztények által velük szemben elkövetett bűnökért. Irányítása alatt a katolikus egyház egyetemes világegyház lett, amely mindenkivel képes volt fenntartani a párbeszédet

Magyarországon
Először 1991 augusztusában járt II. János Pál pápa Magyarországon. Az ötnapos alatt Paskai László prímáson és a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjain kívül találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel
II. János Pál a Népstadionban fiatalokkal találkozott:
...... ..............


Közéleti személyiségek is tiszteletüket tették a látogatáskor (Sinkovits Imre a képen):
...... ........... .......


Legközelebb öt évvel később, 1996 szeptemberében jött hazánkba, fogadta őt Horn Gyula miniszterelnök is. Itt tartózkodásai során ellátogatott Debrecenbe, Pannonhalmára, Máriapócsra, Szombathelyre.

Több betegség is kínozta már (1995-ben csípőprotézis-műtéte volt, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el a vastagbeléből, 1996-ban vakbélműtét várt rá), de leginkább a Parkinson-kór döntötte le.
2005. április 2-án, magyar idő szerint 21 óra 37 perckor hunyt el. Halálhírét Joaguín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be. Akkor már közel százezren virrasztottak a Szent Péter téren. Ujjáról lehúzták a pápai gyűrűt, ezzel kezdetét vette egy új időszak.

Meggyorsítják II. János Pál szentté avatását
A közelmúltban felgyorsították a 2005-ben elhunyt II. János Pál szentté avatásának folyamatát - jelentette be szombaton Bronislaw Komorowski lengyel államfő.
"Kifejeztük abbeli reményünket, hogy a folyamat folytatódik, és a legutóbbi jelzések arra utalnak, hogy ez a folyamat nemrégiben felgyorsult" - mondta a sajtónak az elnök, aki II. János Pál pápává választásának 32. évfordulóján tesz látogatást Rómában.
Az Il Giornale című olasz lap ezen a héten azt jelentette, hogy a II. János Pál által véghez vitt első csoda orvosi megerősítése - ami döntő fontosságú a boldoggá, majd a szentté avatáshoz - az elkövetkező hetekben megtörténhet.

A legek pápája
104 utazása során 129 országot látogatott meg.
455 év óta ő volt az első nem olasz pápa.
Több mint egymillió kilométert tett meg utazásai során.
144-szer járt Olaszországon belül.
Róma püspökeként 334 parókia közül 301-ben járt.
469 embert avatott szentté, 1340-et boldoggá.
14 pápai enciklikát, 13 apostoli buzdítást, 11 apostoli alapszabályt adott ki.
42 apostoli levelet, 3 könyvet írt.
201 bíborost nevezett ki.
700 audienciát adott államfők részére, 235-öt miniszterelnököknek.
Beszédeit maga írta, ő volt az első, aki bocsánatot kért az egyház bűneiért, és aki ellátogatott Izraelbe.
Több mint 20 alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet.
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Koncz Zs. Felemás őszi ének
  2010-10-16 17:20:04, szombat
 
  Koncz Zsuzsa - Felemás őszi ének

Videó link Link
építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned
nappalok háborúja

ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a paraszat nélküled
föl újra nem loboghat

nevetségesen ismerős
minden mit mondtam s mondok
nehéz nyarunk volt itt az ősz
s jönnek a téli gondok

már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak
 
 
1 komment , kategória:  Dal szövegek és videó  
Hull az elsárgult levél
  2010-10-16 17:12:20, szombat
 
  Máté Péter - Hull az elsárgult levél

Videó link Link
Fúj a szél és én csak ballagok,
Körülöttem néma csillagok,
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?

Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, s mellettem

Hull az elsárgult levél,
Sír a fáradt őszi szél,
Mondd, hogy nem múlt minden el,
Mondd, hogy néha könnyezel.

Sáros úton egyre lépkedek,
Körülöttem boldog emberek,
Elmesélni nékik nem tudom,
Milyen nagy a bánatom.

Többé már nem sirat úgy hidd el téged senki sem,
Mint ahogy én siratlak azóta is szüntelen.
Nem szégyellem, és egyre

Hull az elsárgult levél,
Sír a fáradt őszi szél,
Mondd, hogy nem múlt minden el,
Mondd, hogy néha könnyezel.

Hull az elsárgult levél,
Mondd, a holnap mit ígér?
Mondd, hogy mi lesz most velünk,
Mondd, így meddig élhetünk?

Fúj a szél és én csak ballagok,
Nem tudom, hogy éppen hol vagyok.
Rád találni vágyom szüntelen,
Merre mentél kedvesem?

Merre mentél kedvesem?
 
 
0 komment , kategória:  Dal szövegek és videó  
Hol van az a nyár
  2010-10-16 17:04:40, szombat
 
  Ruttkai Éva & Latinovits Zoltán - Hol van az a nyár

Videó link Link
Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?
Hol van az a nyár? Átsuhant a szívemen.
Hol van az a tűz, ami karjaidba űz?
Hol van az a láz? Hisz a szívünk csupa gyász!

Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?
Jaj de messze jár! Bánat ül a szívemen.
Közeleg a tél, hull a fáról a levél.
Hol van az a nyár?! Elsuhant már.

Szívemben a száz gyönyörű emlék
Elsárgul száz kicsi színes kép.
Egy forró május, egy édes nyár
Lepréselt sárga virágok már.

Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?
Hol van az a nyár? Átsuhant a szívemen.
Hol van az a tűz, ami karjaidba űz?
Hol van az a láz? Hisz a szívünk csupa gyász!

Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem?
Jaj de messze jár! Bánat ül a szívemen.
 
 
0 komment , kategória:  Dal szövegek és videó  
Hüvősvölgyi. Szállnak a darvak
  2010-10-16 16:58:46, szombat
 
  Hüvősvölgyi Ildikó: Szállnak a Darvak

(Orosz film címe is Magyarúl beszélő Szovjet filmdráma)
A Szállnak a darvak (Летят журавли) fekete-fehér szovjet, orosz film, Mihail Kalatozov filmrendező legismertebb játékfilmje. Az első szovjet film, amely elnyerte az 1958-as cannes-i filmfesztivál Arany Pálmáját.

Videó link Link
Szállnak a darvak, szállnak az égen,
Vége a nyárnak, szép napok szállnak
Messze a vándorok V-betűjében.
Hívnálak vissza - nem lehet,
Kiáltok érted - jaj, hová vittétek
Fekete őszi fellegek!?

Szállnak a darvak, szállnak az égen,
Vége a nyárnak, múlnak az évek.
Jól tudom, nem jössz...
De mégis várlak.

De boldog is volt az a nyár,
Álmokat szőttünk csendesen,
Hogy minden este hazavár
Az én szerelmesem.
A Hadak Útján, katonám elmentél,
Voltál és nem lettél,
Szomorú ez az út.
Gyilkos háború!

Szállnak a darvak, szállnak az égen,
telnek az évek, múlik az élet.
Jól tudom, nem jössz,
Én mégis várlak

Egy szerelmespár, Veronika és Borisz a hajnali moszkvai utcán, idilli képek. Másnapra minden felborul: kitört a háború. Borisz jelentkezik a frontra, elbúcsúzni sincs idejük. Veronika egy bombatámadás alkalmával elveszti szüleit, Borisz apja befogadja. Veronika egy ideig elhárítja Borisz unokatestvére, Mark közeledését, de egy újabb heves légitámadáskor elveszti minden erejét és megadja magát. Mark bejenti, hogy összeházasodnak. A fronton harcoló Boriszt halálos lövés éri, a kavargó nyírfák között utoljára még felrémlik képzeletében Veronika képe. Borisz családja a fronttól távolabbra költözött, az apa egy kórház főorvosa. Veronika ugyanott ápolónő, magát nem kímélve segít a sebesült katonáknak. Lelkiismeret-furdalása, amiért elárulta szerelmét, majdnem öngyilkosságba kergeti, csak az tartja vissza, hogy megment és magához vesz egy kisfiút. Markról kiderül, hogy megcsalja Veronikát, és hogy a katonaság alóli felmentése is hamis, ezért az apa elzavarja otthonról. Veronika a kórházban megtudja, hogy Borisz meghalt, de nem akarja elhinni. Vége a háborúnak, Moszkvában ünneplő tömeg fogadja a hazaérkező katonákat. Köztük van a lány is, ünneplőben és virágokkal, még mindig bízik. Találkozik Borisz egy bajtársával és megérti, hogy nincs már remény. Kétségbeesik, majd magához tér és osztogatni kezdi virágait az idegenek között.
A Szállnak a darvak a szovjet politikában Sztálin halála után végbement ,,olvadás" egyik megnyilvánulása volt. Ez volt az első szovjet háborús film, amely nem a fronton aratott győzelmeket és a hősies helytállás mintaképeit állította középpontba, hanem az esendő embert: egy szerelmespár egyéni tragédiáját. Veronika ,,bukott" nő, aki megcsalta fronton harcoló szerelmét, az alkotók mégsem mondanak felette ítéletet. Az egész film azt sugallja, hogy az elkövetett hibákon túl lehet lépni, ha az ember morálisan tiszta marad és részt vállal a közösség sorsából.

A történetet - néhány mesterkélt fordulata ellenére - a két főszereplő, Tatjana Szamojlova és Alekszej Batalov természetes játéka, a rendező és az operatőr összehangolt munkája hitelesíti. A drámai helyzeteket, a szereplők lelkiállapotát a kamera rendkívül kifejező mozgása és a fényképezés művészi ereje hangsúlyozza. Ezt látjuk a legismertebb jelenetekben is:

a lépcsőn felszaladó, izgatott Boriszt a kamera megszakítás nélkül a lépcső tetejéig kíséri;
Borisz halála, amikor a lány arca a kavargó nyírfák képére kopírozódik;
a légitámadás idején, ahogy Mark zongorajátéka és a robbanások hatása alatt Veronika feladja ellenállását;
a frontra indulók búcsúztatásának vagy a hazatérő katonák fogadásának gondosan megkomponált tömegjelenetei.
A film - tartalmi és formai újdonságai miatt - az 1958-as cannes-i filmfesztiválon elnyerte az Arany Pálmát. Hatása számos későbbi szovjet alkotáson kimutatható.

 
 
0 komment , kategória:  Dal szövegek és videó  
Sírhalomnál állva
  2010-10-16 13:28:14, szombat
 
  Guvat Hajnalka: Valahol bús dal szól az én szívemben -sírhalomnál állva-

........


Elbúcsúzunk! Úgy fáj a távolság!
Könny csordul, s szem szór száz szikrát.
Arcunk halovány, egy elmosódott kép,
az egykor víg mosoly, már nem is oly szép.

Egy csillag földre hull, s fáj a szív nagyon,
könnybe lábad a szem, úgy sír a fájdalom.
A búcsú még fáj, őrli a szív, mint a malom,
- de mégsem marad más -
csak egy ártatlan, csillagok alatt nyugvó sírhalom.

(Magyargéc, 2010. augusztus 9.)

 
 
1 komment , kategória:  Halottak napjára  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2010.09 2010. Október 2010.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 7 db bejegyzés
e hónap: 304 db bejegyzés
e év: 3087 db bejegyzés
Összes: 40551 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 829
  • e Hét: 829
  • e Hónap: 48016
  • e Év: 832369
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.