Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Az én szívem egyszerű, nincs nagy gazdagsága, csak egy aprócska kincs: a szeretet örök lángja." Gyöngyszemek... .
2000.02.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 146 
Vers
  2010-12-30 18:40:32, csütörtök
 
  Link



Pablo Neruda
Tetszel nekem, ha hallgatsz...

Tetszel nekem, ha hallgatsz, mert oly távol vagy akkor,
és messziről figyelsz rám, s hangom se hívhat vissza.
Szemeid, úgy tűnik már, hogy szinte elrepültek,
s mintha egy csók bilincse zárulna ajkaidra.

Minden létező tárgyat csordultig tölt a lelkem,
s a tárgyakból te lépsz ki, lelkem ágára búvó
fehér álompillangó, olyan vagy, mint a lelkem,
és olyan, mint a bánat, és mint a mélabús szó.

Tetszel nekem, ha hallgatsz, és mintha messze volnál.
Panaszod, mint a lepke nesze a levegőben.
És messziről figyelsz rám, és hangod nem ér el hozzám.
Engedd, hogy hallgathassalak, csönded legyen a csöndem.

Engedd, hogy tehozzád is csönded szavával szóljak,
mely egyszerű, mint gyűrű, világos, mint a lámpa.
Olyan vagy, mint az éjjel, néma csillaggal fényes.
Csönded akár a csillag messzi, tiszta magánya.

Tetszel nekem, ha hallgatsz, mert oly messze vagy akkor,
oly távoli és fájó, mintha csak halott volnál.
Ilyenkor egy futó szó, nevetés elegendő.
S vidám vagyok, vidám, hogy nem igaz, s mosolyogsz már.
(Simor András fordítása)
Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 18:35:17, csütörtök
 
  Link



Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij
Tudod , mi a bánat?

Tudod, mi a bánat?

Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sírdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért,
hogy Ő meg ne tudja mi is az a bánat.
Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 15:26:45, csütörtök
 
  Váci Mihály
Szebb öröm

Szívem alatt ragyogsz. A csillagok csipkéje
Remeg, az ablakon. Érzed? Ez itt
a szív állandóan üres edénye,
Pedig örökké csak merít, merít.

Mondhatnám ezt is még: ó, harmatos
alma a tested, s rá a fény havaz!
De szebb öröm, hogy friss, kemény, piros,
s hogy női test, izgató és igaz.

És nem hasonlítlak az angyalokhoz:
asszony vagy, nő vagy, ezért áldalak,
mert úgy szorítsz forrón, sírva, magadhoz,
hogy embernél több leszek általad.
Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 15:20:27, csütörtök
 
  Gondoltam egy álmot

Gondolatok és álmok útjába állok,
Érezem, nem lehet, nem teljesülhet, mire vágyok.
Szép és tiszta érzés, mit ezer sóhaj kísér,
Egy csodás emlék, mely még mindig, szívemben él.

Álmomban egy angyalt láttam,
Sötét, de csillagokkal teli éjszakában,
Magával vitt egy pillanatra,
Folyóparton leültünk egy üres padra.

Térdelek előtted szemedet nézem,
Felállni nem tudok, gyenge vagyok, érzem.
Megfogom kezed, lágy csókkal illetem,
Boldog vagyok, értelmet nyert életem.

Ezer kéz húzna el tőled, koldusként kidobva,
De nem tudnak, e történet meg lett valahol írva.
Égi dallam kisér minden gondolatom,
Sóhajtásod, jutalmazza gyengéd mozdulatom.

Még soha nem volt vágy kel útra lelkemben,
Elfoglaltad számodra fenntartott helyet, szívemben.
Tiszta szemed, s lágy mosolyod megigéz,
Boldogság fut végig azon, ki reád néz.

Törött üvegcserép döfi át dobogó szívem,
Millió gondolat repül, mint színpadi színen,
Ahol a közönség vért látni óhajt,
Senki meg nem hallva egy fájdalmas sóhajt.

Százszor jutva el legmélyebbre,
Ezerszer is veled a mennybe,
Kopár pusztaság, mit szívem nélküled érez,
Az üvegtüskét kihúzva lassan el is vérez.

Egy világító torony mi, hajóknak utat mutat,
Számomra semmi, nem marad más, csak a tudat.
Várom, hogy újra elnyomjon az álom,
Addig helyem nem találom, e világon...
Nagy László
(2008. május 30.)
Forrás:Poet.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 15:14:32, csütörtök
 
  Bényei József
Végrendelet

A világot úgyis ki kell bírni.
Ne engedd a virágokat sírni.

Ne engedd a madarakat félni,
a hűséget hóban elvetélni,

az álmokat este megalázni,
almafákat áprilisban fázni,

a perceket ne engedd megállni,
ablakokat örökre bezárni,

csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.

Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden virágtalan sírra,

vigyázz minden társtalan magányra,
füstre, fényre, ember-glóriára.

Aki árva arccal sír az égre,
takarj szelíd álmot a szemére.

Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni:
valakinek embernek kell lenni.
Forrás: Internet
 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 14:43:59, csütörtök
 
 
Márai Sándor
Ne kergesd el a szomorúságot


Ne kergesd el a szomorúságot.
Oktalanul jön,
talán öregszel ilyen pillanatokban,
talán megértettél valamit,
elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől.
S mégis:
a szomorúság megszépíti az életet...
Először is: az örömök,
melyek eltűnnek,
talán nem is voltak igazi örömök.
Emlékezz csak...
Aztán: a szomorúság
egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos,
ezüstszürke ködével szemed előtt a világot,
s minden nemesebb lesz,
a tárgyak is, emlékeid is.
A szomorúság nagy erő.
Messzebbről látsz mindent,
mintha vándorlás közben csúcsra értél volna.
A dolgok sejtelmesebbek,
egyszerűbbek és igazabbak lesznek
ebben a nemes ködben és gyöngyszín
derengésben.
Egyszerre emberibbnek érzed magad.
Mintha zenét hallanál dallam nélkül.
A világ szomorú is.
S milyen aljas, milyen triviális,
milyen büfögő és kibírhatatlan lenne
egy teljesen elégedett világ,
milyen szomorú lenne a világ
szomorúság nélkül!

Márai Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 14:34:36, csütörtök
 
  Szeretet angyala

Ha a Szeretet Angyala lehetnék,
én Hozzád szállnék, megsimogatnálak.
Ha a Szeretet Angyala lehetnék,
szorosan Szívemhez szorítanálak.

Két karomban ringatnálak édesen,
kezemmel érintenélek selymesen.
Két karomban elfelednéd bánatod,
angyali boldog szikrát, megkaphatod.

Mennyei érzés Szeretetet adni,
Mennyei érzés Szeretetet kapni.
Egy az utunk, célunk egy felé nézünk,
Mennyei Jeruzsálembe érkezünk.

Gyönyörök csúcsa ránk teszi hatalmát,
gyönyörök-gyönyörét, Isten csillagát.
Csodálatos érzés, hogy kezed fogom,
csodálatos érzés, hogy elmondhatom.

Szeretet Angyalaként adnék sokat,
Szeretetet, boldogságot, minden jót,
Mindenkinek annyit, amennyi kell,
Mindenkinek annyit, mit megérdemel.

Megszűnne bánat, bú és szomorúság,
lenne szeretet, örök boldogság.
Elérhető most, boldogan nevetni,
ha megtanulsz most, Mindenkit Szeretni.

Ehhez az kell légy kicsit alázatos,
Tiszteld az embert, mely oly csodálatos.
Szeretni önzetlenül, bámulatos,
Szeretni boldogan, oly varázslatos.

Ha a Szeretet Angyala lehetnék,
én hozzád szállnék, megsimogatnálak.
Ha a Szeretet Angyala lehetnék,
szorosan Szívemhez szorítanálak.
(Számomra ismeretlen szerző)
Forrás: Internet


Bernát János
Két kicsiny virág

Földünknek legsarkán jeges vihar tombol,
fát, hegyet és völgyet biz porig rombol.
Földünknek legsarkán él két kicsiny virág,
s küzdnek elemekkel, bár ellenük a világ.
Mind, mi árthat nekik, hencegi erejét,
de a két kicsiny virág fogja egymás kezét.
Irdatlan sziklákat sodor a dühödt szél,
de a két kicsiny virág túlélést remél.
Pokolnak zord tüze a tájat felperzseli,
de virág a virágnak kezét nem engedi.
A tengerkékfolyók fájón kiszáradnak,
de a két apróságnak semmit sem árthatnak.
Szomjazó testük, ha mást már nem tehet,
átsuhan ajkukba egy csöppnyi lehelet.
A zöldellő erdők egyszer csak eltűnnek,
de a két kicsiny virág vágyai nem szűnnek.
Földünknek legsarkán, mi forrás mind elapad,
de a virágok kis szíve egymásért megszakad.
Csillagok fényét az éj súlyos láncra veri,
De virág a párját, ily vakon is megleli.
S ha köröttük végül romba dől a világ,
Akkor is megmarad együtt a két virág.
Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-30 07:31:31, csütörtök
 
  Szilágyi Hajnalka
Szeretem én...
.
Szeretem én a gyönyörű fákat,
a törzsből magasba kinyúló ágat
...s ahogyan rajtuk szelíden
ezernyi zöld levél megpihen...
Szeretem a karcsú fenyőket,
csúcsaik szinte a felhőkhöz érnek
s télen, mikor hó fedi a fákat
szebb látványt az ember nem is kívánhat...
Szeretem a hársfának törzsét..
hozzá bújok mindig, hogyha megpihennék...
mintha karjai gyöngéden átölelnének,
sok kis madár dala ott a legszebb ének...
Szeretem a juhart s a diót, a vadgesztenyét
s a világnak talán az összes erdejét ,
de a szomorúfűzt a legjobban... mégis...
mert egy kicsit benne vagyok én is.
Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-29 23:01:34, szerda
 
  Pablo Neruda

Sóhaj

Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban.

Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik,
és virágai fényét magába rejtve hordja,
szerelmed tette, hogy testemben él sötéten
a fojtó, sűrű illat, amely felszáll a földről.

Szeretlek, nem tudom, hogy mikortól és mivégre,
gőg és probléma nélkül egyszerűen szeretlek,
így szeretlek, mivel nem tudok másként szeretni,

csak így, csakis e módon, hogy nincs külön te, nincs én,
oly közel, hogy enyém a kezed a mellemen,
oly közel, hogy pillád az én álmomra zárul.
Forrás: Internet


Pablo Neruda
Méztől ittas fehér méh

Méztől ittas fehér méh, lelkemben egyre zümmögsz,
s lassú füstkarikákban kanyarogva keringsz fenn.
Reményvesztett szerelmes vagyok, visszhangtalan szó,
vagyok hajdani gazdag, kinek semmije nincsen.
Végső kötél, szorongó vágy végső reccsenése,
a végső rózsaszál vagy földem sivár ugarján.
Ó, hallgatag lány!

Hunyd be sötét szemed most, hol az éj szárnya verdes.
Vetkőzz le, szűzi szobrát testednek kitakarván.
Koromsötét szemedben az éj próbálja szárnyát.
Két karod friss virágszál, s az öled rózsahalvány.
Fehérlő kebleid mint hófehér csigaházak.
Homály lepkéje szunnyad hasadnak gyenge halmán.
Ó, hallgatag lány!

A tenger szele kóbor sirályokra vadászik.
Esik... Ahol te nem vagy, magányosság szakad rám.
Víz járja be mezítláb az eső-mosta utcát.
Beteg módjára sóhajt a lomb a fiatal fán.
Újra élsz az időben, karcsú és szótlan vagy.
Úgy zümmögsz, mint fehér méh, lelkemben néhanapján.
Ó, hallgatag lány!
(Kálnoky László fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vers
  2010-12-29 07:55:49, szerda
 
  Paul Verlain
Óvatosság

Csak halkan. Fogd kezem. Ülj le mellém ide,
ez órjás fa alá, melynek lombsátorában
A hold cirógató fénye fehérlik lágyan,
Míg elfullad a szél végső lehellete.

Süsd le szemed. Csak ülj. Ne gondolj semmire.
Álmodj. Fürtünk bagoly súrolja a homályban..
Hadd fusson örvtelen, amerre vonja vágya,
az illanó gyönyör s a szív múló heve.

Remélni is feledj. Csak csendesen, szelíden,
hogy folytathassa majd a szíved és a szívem
e csöndet és a nap derűs enyészetét;

Hallgassunk. Meg ne törd ez éji békességet;
nem jó zavarni, ha becsukta már szemét,
a vad Természetet, e néma Istenséget.

Szabó Magda fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 146 
2010.11 2010. December 2011.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 146 db bejegyzés
e év: 1286 db bejegyzés
Összes: 5152 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 189
  • e Hét: 3849
  • e Hónap: 15213
  • e Év: 534597
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.