Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 170 
Gondolatok egy új év hajnalán!
  2010-12-31 07:25:09, péntek
 
  Gondolatok egy új év hajnalán!

Csodálom Jézus Krisztust ahogyan a földre jön és saját kezébe veszi a dolgokat. Nem mást küld, hogy Ő fáradt cinizmussal, a mennyei trónusán ülve, szemlélje és kommentálja az emberiség vergődését. Ő közénk jött és szembemegy az akkori világ sodrásával, az erőszakos, kapzsi, lusta, élvhajhász semmittevéssel. Utat keres, építkezik, társakat gyűjt, megtanítja őket csendben lenni, befelé fordulva imádkozni, felfedezni a mennyei Atya, vágyaink által szívünkbe irt álmait. Naponta útra kel, bejárja a szülőföldjét, bátran nyíltan szóba áll az emberekkel, meghallgatja őket, vigasztal, bátorít, segít. Egyetlen kérdés, egyetlen gond se jelent számára akadályt, lendületesen felvállalja azokat és megoldja. Keresztelő Szent János lefejezése, egy - egy kudarc, nem bénítja le, duzzogva nem ül félre, hanem kitartó szívóssággal megy a szeretet útján előre. Nem gyűjt kincseket, vagyont, nem áll be egyetlen politikai irányzatba sem, szabadon szál, hiszi, hogy jósága, szeretete az egész világot megmozgatja. Egyszóval Jézus él, alkot és szeret, megy előre! Már önmagában ezért a tevékeny, lendületes életéért, én Jézus Krisztus mellé állok.

Olyan döbbenetes látni, hogy sok sok ember csak a saját pitiáner szórakozásáért mozdul meg. Csak korlátolt létének a fenntartását vállalja, önmagáért él, és nagyon sokan még azt is csak ímmel ámmal teszik... Annyira szeretném ezeket az embereket felrázni, rádöbbenteni arra, hogy drága egyetlen életüket pocsékolják el. Hogy lehetne az embereket a félénk, helybe tipegő, önzés burkában besavanyodott életükből kimozdítani? Felszabadítani a szeretet, az alkotás, a valós létezés csodálatos szép világára? Hogy tudnám elmondani érthetően, megmutatni azt a tiszta örömet, mely melyet a szeretet útján, botladozva is, de elinduló ember meg tapasztalhat? Lehet, hogy izgalmas egy számítógép előtt ülve vezetni egy autót, szimulált hajtű kanyarokat bevenni, de mennyivel izgalmasabb , becsületes munkád gyümölcseként megvásárolt autódat vezetve családodnak megmutatni gyermekkorod szép, mesés tájait. Lehet bekeseredve, szárny szegetten reménytelenségbe ostorozni, ezt a világot, de mennyivel jobb leülni és megfogalmazni egy verset, egy gondolatot, mely mind egy langyos szellő belekapaszkodik ember-társad, csüggedten logó vitorlájába, és elindítja öt a reális létezés hatalmas óceánján. Jó dolog megérezni a kis magban feszülő élni akarást és azt szelíden jó földbe tenni, a szerető szolgálat alázatával öntözgetni. Jó dolog meghallani egy kis gyermek, ki sem mondott panaszát és egy otthon, intézményecske létrehozásával, óvodával, gyermekvédelmi központtal válaszolni, a kibontakozás utáni néma vágyra. Jó dolog mind egy láthatatlan angyal e világon keresztül suhanni, itt ott csendesen megállva, az életet szolgálni, szeretni az alkotás Istenét.

Nagyon jó dolog élni és alkotni! Ha az Isten maga mondaná, hogy nincs túlvilág, és nem tartják számon a szeretetből adott pohár vizet, a jó szót, a lehajló gyöngédséget, a másokért végzett munkát, én akkor is ezen az úton mennék tovább, mert jó dolog jónak lenni, alkotni, a létezés örömét megosztani embertársaiddal. Jó dolog a kis homokból várat építeni, a téglából templomot az Istennek, otthont az embereknek. Jó dolog a földet feltörni, és tarka virágot, hatalmas fákat ültetni csak úgy, hogy legyenek, hogy létükkel tanúskodjanak az élet, a kibontakozás, a folyamatosan mozgásban lévő Isten irántunk való végtelen szeretetéről.

Megéri? Építed, szépíted a világot, és észre se veszed, magadat építed, bontakoztatod ki, minden egyes kapavágás, nemcsak a földet teszi lakhatóbbá, hanem te magadat is. Mindennapjaid szeretetének tüzében kiégő tégláidból nemcsak kint a világban épül ház, otthon a családodnak, hanem belülről építkezve megszületik benned, a családjáért felelős felnőtt, az apa, ki életet ad. Csodálatos életet adni, gyermeket szülni, és azt becsülettel, türelemmel az öntudatra ébredésig felnevelni, majd imádságos szeretettel az ö útját mindvégig egyengetni, és öreg fejjel az általad ásott kútból felbuggyanó tiszta vízben megmosakodni. Te ástad a kutat, de annak, életet adó tiszta vizét nem te teremtetted, általad születik valami, ami nem te vagy, mely életet ad sokaknak, s melynek tükrében megláthatod végre te is az igazi szép arcodat. Persze, hogy megéri a teremtő Istennek társává válva magadat e világban kiteljesíteni. Semmiből, a végtelen létbe felnőni, úgy lenni hatalmas fává, hogy forró nyarakban érett magvaid ezreiben, erdővé válsz.

Minden egyes perc, óra mit Isten jóságosan neked adott, s melyet te jószándékú munkával, alkotással nem kamatoztatsz, melyet a semmittevés, az önsajnálat, a meddő poénkodás, a helyben topogás céltalan kocsonyájában töltesz, elvesztett, soha vissza nem térő lehetőség. Tiszta szívemből sajnállak téged, ki évekig célozgatsz, de nem mered meghúzni a ravaszt. Igen sajnállak téged ki olyan szellemi, lelki, anyagi erőket gyűjtesz, melyekből nem épül, vers, szerelem, ház, haza, melyek csak poros raktárrá teszik életed, s téged értelmetlen lím -- lomjaid őrzőjévé, egy karikás szemű, betörőktől rettegő éjjeli őré. Mi vagy te? Egy szárnyatlan sas, a porban kapirgáló tyúkok között? Nem haragszom rád, csak szánlak, mind azt a vándort, ki balgán megáll és tikkadtan szomjazik az életadó kút mellett. Izgalmas, érdekes az élet, és ne azért buggyanjon ki szívedből a dal, mert általa unatkozó emberek sztárja lehetsz, hanem csak azért mert jó énekelni, társa lenni a korán kelő pacsirtának, ki dalával ébreszti a hajnalt, és a vándort. Jó alkotni, a vásznon megragadni egy mozdulatot, egy csak általad megsejtett hajlatát a tájnak, és azt amit csak te egyedül látsz, alkotó munkáddal alázatosan láthatóvá tenni az egész világnak.

A mozgásban lévő Istennek szolgája vagyok. És mint a gyermekkorod játékában, a szaladó gyermek, szeretnélek életadó simogatással megérinteni, hogy életed legyen, és te is mozgásba lendülj, hogy merj magadba fordulva álmokat látni, és azokat társakat keresve bátran megvalósítani. Megtapasztalni azt, hogy milyen csodálatos társa lenni a világot, tiszta, szép vágyaid által beléd irt irányban tovább teremtő Istennek. Krisztus, Isten reális válasza volt az emberiség évezredes adventjére. Jézus léte örök válasz, nem csak a megannyi miértre, hogyanra, hanem a te alapvető örök kérdéseire is. Az élő hit, az erőt adó remény válságban van, és persze ez újabb és újabb politikai, gazdasági kríziseket szül. Hogyan tovább? Hiszem, hogy a világ megannyi kérdésére a válasz benned van, te magad vagy a válasz, melyeket a benned feszülő tiszta vágyakban, álmokban találhatsz meg. A kérdés az, hogy mersz-e magadba nézni, mered kimondani, megfogalmazni a végtelen utáni tiszta sóvárgásaidat? Mered félrelökni, a kufár, csak a vagyonukat halmozni akaró kereskedők csillogó reklámjait, és kimondani mindazt miért érdemes élned, dolgoznod, meghalnod? Mered alázatos partnerségben Istennel tovább teremteni ezt a szép világot? Mersz a gondolkodó, kereső embertársaid sorába állni, hogy te is akár egyetlen dallammal gazdagabbá tedd magadat, és társaidat? Mersz a holnapban nézni, és talán milliók által, a csendes adventi imában kértekre, Isten simogató válasza lenni?

Karácsony van! Mersz szeretetből mások számára megtestesülni? Újból útra kelni? Mosolyogva az emberek kérdéseire, kéréseire, megnyugtató válasz lenni?

Egyetlen dolgot kívánok az új esztendőbe: Merj ezekre a kérdésekre bátran IGENT mondani!


Szeretettel, Csaba t.


Déva, 2o1o dec.30.







 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Mihi újévi jókívánságai pps
  2010-12-31 07:17:09, péntek
 
  Mihályfalvi János : Újévi jókívánságaim 2011 pps


Link







A diákat úgy kell letölteni, hogy : RÁ KELL KATTINTANI a DOWNLOAD NOW PARANCSRA, MAJD NÉHÁNY MÁSODPERCET VÁRVA, A Download file now parancsra.






MINDEN KEDVES BARÁTOMNAK, LÁTOGATÓMNAK ISTENTŐL MEGÁLDOTT BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK ERŐBEN, EGÉSZSÉGBEN, ÖRÖMÖKBEN EGY SZEBB JÖVŐBE ÉRVE 2011- BEN !

B = BÍZZAD

Ú = ÚJRA

É = ÉLETEDET

K = KRISZTUSRA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!




 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Csákváry Zoltán:Újévi imádság
  2010-12-31 07:03:33, péntek
 
  Csákváry Zoltán : Újévi imádság

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén.
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Romokból építsz boldog holnapot,
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!

Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg, Uram, a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a zsarnok vérebje jóllakott.

Takard be őket tél hidege ellen!
Hozz sebeikre enyhe gyógyulást!
Adj, Uram, nekik áldó két kezeddel
Bő szüretet és gazdag aratást!
Légy velük, akik verejtékben ázva
Az új Bábelhez hordják a követ,
S mentse meg őket irgalmad csodája,
Amikor a torony mindent eltemet.

Minden áldásod, amit nékünk szántál
Oszd ki közöttünk az újév során,
Hogy túl a tél lidércnyomásos álmán
Élőket köszöntsön a napsugár.
Add, hogy túléljék, amit rájuk mértek,
Keresztre verték, adj hozzá erőt.
Adj nekik, Uram, száz kísértő fénynél
Fénylőbb csillagot, égi vezetőt.

Vezesd őket, hogy soha, soha többé
El ne tévelyedjen a mi nemzetünk.
Légy velük, Uram, most és mindörökké,
Akkor is, mikor mi már nem leszünk.
Akkor is, mikor jő a boldog holnap,
S parányi sorsunk emléke sem él,
Sárga csontvázunk felett zöld fű sarjad,
Szívünk porával messze szállt a szél.

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén,
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Uram, ne hagyd el árva magyarod,
Hallgasd meg szívünk újévi imáját,
És legyen minden úgy, mint akarod !




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Petőfi:Szilveszter éje1847-ben
  2010-12-31 06:46:09, péntek
 
  Petőfi Sándor : Szilveszter éje 1847-ben

1

Hej, vannnak ma számadások!
Háziasszony, házigazda,
Mit bevett és kiadott az
Év folytában, összeadja.

Vizsgálják a pénzes erszényt,
Mennyi volt benn s mennyi van még,
S törlik le a verítéket,
Mellyel azt a pénzt szerezték.

Feleségem, lásd, milyen jó,
Hogy minékünk nincsen pénzünk:
Nem piszkoljuk be kezünket,
S nem csorog a verítékünk.

Amazoknak a ládáik,
Minekünk szíveink telvék...
Az milyen szegény gazdagság!
Ez milyen gazdag szegénység!

2

Még csak egymagam valék
Tavaly ilyentájban,
Az idén már kettecskén
Vagyunk a szobában.

Furcsa lesz, ha már ez egy
Darabig majd így mén:
Esztendőre hármacskán,
Azután négyecskén.

3

De félre, félre a tréfával,
Hisz beteg mellett állunk;
Beteg, haldoklik az esztendő,
Ez a mi drága kedves jóbarátunk...
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

Ő adta össze kezeinket,
Válhatlanúl, örökre,
Ő szállitá föl lelkeinket
Nem ismert és nem sejtett örömekre...
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

Az a kevés bú, mit koronként
Szivünkre rácseppente,
Nem keseríté boldogságunk,
Sőt azt még sokkal édesebbé tette...
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

Haldoklik ő, már csak néhány halk
Szívdobbanás van hátra,
S az örök éj borúl e szemre,
Mely boldogságunk hajnalfényét látta...
Fonjunk áldásból líliomfüzért,
Megkoszorúzni haldokló fejét.

4

Az esztendőnek a halála
Oly ünnepélyes egy halál!
Ilyenkor minden jobb halandó
Elzárkozik, magába száll,

S nem hogy barátnak, hanem még az
Ellenségnek is megbocsát,
És ez valóban nagyszerű, szép;
De én is így tegyek-e hát?

Csak a zsarnok s a szolgalélek,
E kettő az én ellenem,
S én zsarnokoknak s rabszolgáknak
Bocsássak meg?... nem, sohasem!

Az isten ítélőszékénél,
Még ott sem mondok egyebet:
"Hogysem ezeknek megbocsássak,
Inkább elkárhozott legyek!"

(Pest, 1847. december 31.)



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Napfivér, Holdnővér
  2010-12-31 06:42:05, péntek
 
  Napfivér, Holdnővér - Zeffirelli: Assisi Szt. Ferenc élete 116:02 perc


Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
A WikiLeaks története
  2010-12-31 06:36:00, péntek
 
  A WikiLeaks története - a Svéd Televízió dokumentumfilmje (magyar felirattal)

WikiRebels címmel, fél év filmezés és információgyűjtés után készített
dokumentumfilmet a Svéd Televízió Julian Assagne-ról és a WikiLeaks-ről.






Ez az első exkluzív film a WikiLeaks-ről és az emberekről, akik mögötte állnak.

Wikileaks története magyar felirattal - WikiRebels with Hungarian subtitle


Link


3700 Izraellel foglalkozó diplomáciai dokumentum közzétételére készül a WikiLeaks

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója bejelentette, hogy fél éven belül közzéteszik az Izraellel foglalkozó 3700 darab diplomáciai dokumentumot, s ebből mintegy 2500 kizárólag a Moszád tevékenységére vonatkozik. Az izraeli titkosszolgálat máris kutakodik Assange és munkatársai után.




Julian Assange

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója bejelentette, hogy fél éven belül közzéteszik az Izraellel foglalkozó 3700 darab diplomáciai dokumentumot, s ebből mintegy 2500 kizárólag a Moszád tevékenységére vonatkozik. Az izraeli titkosszolgálat máris kutakodik Assange és munkatársai után.

A közeljövőben újabb titkokat tudhatunk meg az úgynevezett második libanoni háborúról és a Máhmúd el-Mábhúh Hamász-vezető elleni dubáji merényletről.

,,Az izraeli Moszád, a CIA, valamint az ausztrál és a svéd titkosszolgálat már a nyomunkban vannak, kutakodnak utánunk, s igyekeznek megtudakolni, hogy a közeljövőben milyen diplomáciai dokumentumokat szivárogtatunk ki", mondta Julian Assange, a WikiLeaks alapítója az Ál-Dzsázírá összarab hírtelevízió londoni stúdiójában a Bilá Hudúd (Határok nélkül) című műsor számára adott interjúban. Az Angliában tartózkodó, és szabad mozgásában erősen korlátozott ausztrál újságíró egyben cáfolta az arab sajtóban napvilágot látott híreszteléseket, melyek szerint alkut kötött az izraeli titkosszolgálattal, s a megállapodás értelmében többé nem tesz közzé a zsidó államra vonatkozó kellemetlen dokumentumokat.




A WikiLeaks után kutakodó szerv

,,Nincs sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatom az izraeliekkel", jelentette ki az Ál-Dzsázírának Julian Assange, és gyorsan hozzáfűzte: ,,Lehet, hogy az izraeli titkosszolgálat fölvette a kapcsolatot olyan személyekkel, akik korábban velünk dolgoztak, ám közben ezek az emberek távoztak tőlünk, és nincs velük semmiféle kapcsolatunk". A WikiLeaks alapítója a Közel-Keletre vonatkozó titkos diplomáciai levélváltások témáit részletezve megemlítette, hogy nemsokára közzéteszik a Máhmúd el-Mábhúhnak, a Hamász Iszlám Ellenállási Mozgalom egyik vezetőjének dubáji meggyilkolásával kapcsolatos, eddig nem ismert információkat tartalmazó dokumentumokat is. Mint ismert, a Máhmúd el-Mábhúhot a dubáji El-Busztán szállóban 2010 januárjában meggyilkoló Moszád-ügynökök nyugati államok hamisított útleveleivel utaztak be az arab ország területére.




Máhmúd el-Mábhúh

Máhmúd el-Mábhúh ,,Mintegy 3700 darab, Izraellel foglalkozó dokumentum vár még közzétételre, s ebből körülbelül 2700 darab Izraelből lett elküldve Washingtonba", jelentette ki Assange, majd hangsúlyozta, hogy igen sok az úgynevezett második libanoni háborúra vonatkozó publikálásra váró dokumentum. Az újságíró az Ál-Dzsázírának elmondta még, hogy nemsokára közzéteszik a 2008 szeptemberében, Damaszkuszban meggyilkolt Muhámmád Szulejmán tábornok elleni merénylettel összefüggő amerikai diplomáciai dokumentumokat is. A WikiLeaks alapítója szerint a damaszkuszi amerikai nagykövetség meggyőződése szerint Basár el-Ászád szíriai elnök tanácsadóját az izraeli titkosszolgálat tette el láb alól.




Az egyik Moszád-ügynök a dubáji szállodában

Mindenesetre a Moszádnak jó oka van arra, hogy a WikiLeaks munkatársai után szaglásszon, mert Assange az Ál-Dzsázírának szerdán este azt is elmondta: az elkövetkezendő fél esztendő folyamán közzétesznek körülbelül 2500 olyan dokumentumot, amely kizárólag az izraeli titkosszolgálat tevékenységével foglalkozik.

Hering József - Kuruc.info



Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Reméljük, Nagyasszonyunk...
  2010-12-31 06:26:38, péntek
 
  Reméljük, Nagyasszonyunk továbbra is megvédi népét, de ölbe tett kézzel csodát várni istenkísértés!

Ifj. Tompó László - HunHír.info






Aligha lehetne találóbban búcsúzni az évtől és várni az újat, mint egy hetvenéves iskolai értesítő eme mondatával, amely azt az elégszer meg nem ismételhető igazságot nyomatékosítja, hogy amilyen az ország oktatása, olyan a szellemi állapota, következésképpen egész élete.

A Debreceni Svetits Római Katolikus Leánylíceum és Tanítóképző Intézet 1939-1940-es iskolai évről készült értesítője továbbá rámutat, hogy az életét meghatározó, Széchenyi megkívánta ,,kiművelt emberfők" közül is az első a nemzet kormányosa. Az intézmény igazgatója, Mellau Márton ilyennek tekintette a szó legteljesebb értelmében vitéz nagybányai Horthy Miklóst:

"Dürernek van egy felülmúlhatatlan művészettel készült metszete: Ritter und Teufel
[Lovag és ördög - Ifj. T. L.] a címe. Sűrű erdőt ábrázol, kietlen bozóttal és ijesztő fenevadakkal. Az előtérben büszke lovag figyeli a tájat. Sarkában sóvár eb kullog, oldalt vigyorgó pofával a halál mutogatja homokóráját, a másik oldalon az ördög nyújtogatja karmait. A lovag pedig talpig vasban, karddal az oldalán, lándzsával a kezében, szemrebbenés nélkül néz eléje a titokzatos jövőnek. Kemény férfi vonásai szelik a sok veszedelmet, mint a hajó ércorra a tengert.

Ez az imponáló kép jut eszünkbe, amikor Horthy Miklósról emlékezünk. Őt is nyomon kíséri élete útján a halál és a Sátán.

Horthy Miklós már szembenézett a halállal. Sebesülten felvitette magát a Novara parancsnoki hídjára s onnan vezényelte az ütközetet. A legendás hírű otrantói győző inkább meghal, de meg nem adja magát.

Az istentelen kommunizmus napjaiban a proletárdiktatúra karmai között vérzett nemzetünk. Hóhérmunkájukat az ártatlanul kivégzettek tömegei jelezték. Fenevadak és ebek módjára leselkedett a pokoli fajzat mindenre, ami nemes és szép. Az alvilág kapuja nyitva, a Sátán kajánul várja a prédát. Ekkor feltűnik Horthy Miklós alakja, messze néző szeme egy pillantást vet a jövőbe, aztán elszántan áll a szegedi mozgalom élére.

Azóta eltelt húsz, eseményekben gazdag év. Horthy Miklós talpra állította porig alázott nemzetét. Bebizonyította, hogy félelem és gáncs nélküli lovag, rászolgált a legszebb névre, mellyel népe megtisztelte: ,,Hadúr". S a hadúr parancsát, a vezér irányítását követi a nemzet, mert megérti a kor szavát. A hideg fő és meleg szív lovagja ezért művel csodás dolgokat.

Hódoló tisztelettel hajtjuk meg előtte az elismerés zászlaját. Bízunk benne, hogy Isten kegyelmével a komáromi és kassai felejthetetlen bevonulásokat követni fogja a többi is. Horthy Miklóst fehér lován meglátja még Kolozsvár és Brassó is..."

Igen, hódoló tisztelettel emlékezünk reá, továbbá ama ifjúságra is, amely testben és lélekben méltó volt parancsainak teljesítésére, amelynek tanárai a szellem igazi építőmunkásai voltak, akik a cívis városban hetven évvel ezelőtt például ilyen írásbeli dolgozatokat írattak magyar nyelv és irodalomból: ,,Vörösmarty költemény gondolatmenete, Petőfi Jövendölés című költeményének magyarázata, Szépségeit keresem a Szeptember végén című költeménynek, Néprajz a Buda Halálában, Volt-e az évnek olyan mozzanata, amely elhatározó befolyást gyakorolt lelki életemre?, A kereszténység magyar asszonyideálja, Mit olvastak a középkorban, Örök magyar értékek a Hymnusban, Válogassuk ki Vörösmarty népművelésre alkalmas költeményeit, Ősz a magyar költészetben, Madách Évája, A magyar nép jellemvonásai Arany költeményeiben".

Tisztelgünk előttük, amiért nemzeti önállóságra serkentették növendékeiket, amint erről az előmenetelük elbírálásáról szóló fejezet tanúskodik, miszerint ,,jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában különösen nagy figyelmet és érdeklődést mutat, otthoni feladatát állandóan és legnagyobb részét segítség nélkül végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és jó magyarsággal számot tud adni, a feldolgozott anyag írásbeli vagy szóbeli önálló helyes alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása tanulótársaira jótékony hatású, jó érdemjegyet, ha az iskolai közös munkában figyelemmel és érdeklődéssel vesz részt, ha otthoni feladatát jól elvégzi,k az osztályban már feldolgozott anyagról szóban vagy írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejezőkészségében csak kisebb hiány mutatkozik s tanulmányai folyamán kötelességtudásáról bizonyítékot nyújt, elégséges érdemjegyet, ha az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges részeiben elvégzi, a már feldolgozott anyag lényeges részeiről szóban és írásban számot tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye legalább fele részben elégséges, elégtelen érdemjegyet, ha a feldolgozott anyag lényeges részéről szóban vagy írásban nem tud, vagy csak nagy segítséggel tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye pedig túlnyomó részben elégtelen."

Nem lehetett tehát közepes lenni és nem lehetett kitűnni, csak a lehetőleg önerőből, ,,segítség nélkül" elsajátítottakkal, ahogyan Szabó Dezső ,,Csodálatos élet"-ének főhőse, a világtól búcsúzó öreg székely is hirdette: ,,Gyermekeim, meghalok. Hallgassátok meg utolsó tanításom. Idegen az egész világ, csak itt vagytok testvérek közt Erdélyországban. Én bejártam a világot és a világ megtépett, rám tiport, kidobott magából. Maradjatok itt, ide húzta Isten a barázdáitokat. Szeressétek szegény Székelyország földjét. Itt építsetek, itt vessetek, itt legyetek jók, erősek és ravaszok. És szeressétek egymást, fogjatok össze..."

Ha ezt tesszük, vagyis ha egyszer s mindenkorra leszámolunk a belénk sulykolt kisebbrendűségi komplexusainkkal, az ,,ölbe tett kézzel" való csodavárás istenkísértésével, ha végre merünk nagyok lenni, lesz hazánknak Nagyasszonyunk, Égi Királynőnk által újra kormányzója.

Ennek tudatában kívánunk minden kedves olvasónknak magyarabb évet és szebb jövőt !



Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
A Fidesz székháza előtt fogunk
  2010-12-31 06:20:09, péntek
 
  Toroczkai: A Fidesz székháza előtt fogunk tüntetni Budaházy szabadon engedéséért





Körülbelül 500 fő gyűlt össze a dermesztő hideg ellenére a HVIM tüntetésén. Budaházy szabadon bocsátását követelték és további akciókat hirdettek meg.

Rendben lezajlott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tüntetése a budapesti Szabadság téren, a gyalázatos Szovjet emlékműnél.

Budaházy Edda, Gyuri testvére szólt először, aki sajnálatát fejezte ki, hogy azoknak lett igazuk, akik nem bizakodtak a 23-ai szabadon engedésben. A teljes beszéd hanganyaga :


Link

Képgaléria :

Link

Toroczkai László (HVIM elnök) rövid beszédében bejelentette, hogy ígéretéhez híven meghirdeti, hogy január 27-én a Fidesz központi székháza előtt tartanak demonstrációt Budaházy György szabadon bocsátásáért és a többi politikai fogoly, az ügyben meghurcolt amnesztiájáért. A teljes beszéd
hanganyaga :


Link

Toroczkai után, a másik HVIM-es vezér következett, Zagyva Gy. Gyula (HVIM tiszteletbeli elnök, Jobbik ogyképviselő), aki az egyik politikai programjának azt tekinti, hogy a fideszes képviselőkkel megismertesse Budaházyék valódi helyzetét és az egész ügyet, mert ezek a képviselők elhiszik a téves nemzetbiztonsági jelentéseket szerinte. A teljes beszéd hanganyaga :

Link

Utolsónak Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, erdélyi szervezetek elnöke lépett a pódiumra, aki az elszakított területeken élő magyarság nevében biztosította kiállásáról Budaházy Györgyöt. Mint mondta, ők is mindent megfognak tenni a harcos szabadon bocsátásáért és nekik nem kell a kettős állampolgárság ettől a kormánytól, ameddig az amnesztia nem fog teljesülni. A teljes beszéd
hanganyaga :


Link

A rendezvény a Himnusz és a Székely Himnusz eléneklésével zárolt. A helyszínt látszólag csak pár tucat rendőr biztosította, a készenléti egységek távolabbi utcákban várakoztak, nem provokatív jelleggel a tüntetés közvetlen közelében.


(Szent Korona Rádió)



Link


Az összes hír egy helyen a politikai foglyokról!



Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Mitől leszünk boldogok?
  2010-12-31 06:10:18, péntek
 
  Csíkszentmihályi Mihály az öröm működéséről

Mitől leszünk boldogok?

A magyar származású amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi professzor tudományágának szupersztárja. Kötetei milliós példányszámban jelentek meg szinte minden nyelven, amelyen egyáltalán nyomtatnak, Flow (Áramlat) című művét Bill Clinton és Tony Blair is azon könyvek közé sorolta, amelyek a legnagyobb hatással voltak rájuk. Csíkszentmihályi, az úgynevezett pozitív pszichológia legjelentősebb alakja elsősorban a boldogság kutatójaként ismert. Az általa bevezetett fogalom, a ,,flow" azt az állapotot jelöli, amikor valaki annyira belefeledkezik egy-egy tevékenységbe, hogy az idő múlását sem érzi, mindennapi gondjai háttérbe szorulnak, csak a feladat számít. Legyen szó akár művészet gyakorlásáról, sportról, játékról vagy munkáról: a koncentráció, a kontroll érzése az, amelyet utólag a boldogság, a kiteljesedés, az elégedettség élményeként határozunk meg. Közben ilyesmi eszünkbe sem jut: annál jobban figyelünk arra, amit csinálunk. Ma már szinte hihetetlen: Csíkszentmihályi Mihályt csak hatvanesztendős korában ismerte meg a világ, több évtizedes munkásságát akkor fedezte fel a média. Azóta folyamatosan a csúcson van. BARÁT JÓZSEF interjúja. .

- Ön boldog ember hetvenhat évesen?

- Igen. Örülök az ünnepnapoknak, amikor együtt a nagy család, eljönnek az unokák, de érdekesek a hétköznapjaim is. Szeretek tanítani, izgat a kutatás. Öt esztendeje doktori iskolát alapítottam a pozitív pszichológia fejlesztésére, a tanítványaim pedig általában nagy fába vágják a fejszéjüket. Van egy negyvenöt éves diákom, aki sikeres üzleti pálya után kezdte meg a tanulmányait nálam - beleunt a pénzcsinálásba. Mostanában sokat töprengek az ő projektjén: azt a jelenséget kutatja, amelyet pozitív devianciának nevez. Szeretné megérteni, hogy mi mozgatja azokat az embereket, akik szembeszállnak a főnökükkel vagy éppen az uralkodó közhangulattal. Hogyan, miért vette valaki magának a bátorságot, hogy kiálljon a nácizmus ellen a fasiszta Németországban, vagy hogy kihívást intézzen a kommunizmus ellen Kínában? Ennek a diákomnak a szobájában a falon annak a fehér inges diáknak a képe van, aki a Tienanmen téren megállította a tankokat. Ő hogyan szánta el magát erre? Mi mozgatta Raoul Wallenberget, amikor életének kockáztatásával zsidók ezreit mentette meg Budapesten? Mi tehát nem azzal foglalkozunk, hogy a boldogság állapotát elemezgessük. Azokat a lehetőségeket keressük, amelyek az emberek életét kreatívabbá teszik, erősítik a morális tartalmát.





- Interjúiból, visszaemlékezéseiből arra következtetek, hogy több mint két emberöltővel ezelőtt ön egyáltalán nem volt boldog tízéves magyar kisfiú. Lehet, hogy éppen ezért szentelte életét a boldogság kutatásának?

- Tény, egy napon minden elromlott, szétesett körülöttem. Az egyik bátyámat megölték, miután behívták, hogy Budapestet védelmezze a szovjet hadsereg ellen. Technikumba járt, amikor elvitték leventének. Ezeknek a kamaszoknak öreg puskákat nyomtak a kezükbe, és előreküldték őket őrjáratba a tankok ellen. Mind meghaltak valahol a budai hegyek között. A másik bátyámat rabszolgamunkára vitték Oroszországba - többé sohasem hallottunk róla. Mi Fiuméből Olaszországba menekültünk, ahol én persze idegennek, magányosnak éreztem magam. Azt láttam, hogy a felnőttek világa összeomlott, és ők, a nagyok sem tudják, mitévők legyenek. Nem lehet valahogy másképpen élni? - ezt kérdeztem magamtól. Ahogy figyeltem, valami szöget ütött a fejembe: miként lehet, hogy egyesek a nyomorban és megaláztatásban is megőrizték jókedvüket? Elégedettnek, szinte boldognak látszottak. Miként lehet ez? - kérdeztem magamtól. Magányos gyerekként, tizenévesként filozófiát olvastam, művészettel, vallással kezdtem foglalkozni. Valahogy így kezdődött.

- Mi, magyarok hajlamosak vagyunk a pesszimizmusra. Nem vagyunk jók az egymással való együttműködésben. Miért van ez így? Lehetséges, hogy egyes népek, egyes kultúrák alkalmasabbak a boldogságra, másoknak pedig hiányzik ehhez a kollektív tehetségük?

- Nos, a kutatásaink szerint alapvetően fontos a genetikai örökség, de sokat számít az is, hogy mire tanítanak kisgyermekkorunktól kezdve. Hogy milyen kódolt információt hordoznak a mondókák, mesék, dalok. Nem zárnám ki, hogy a hosszú évszázadok során mi, magyarok valahogy keresztülmentünk egy olyan genetikai szelekción, amely felerősíthette a hajlamot az individualizmusra, a bizalmatlanságra: arra, hogy egyedül is képesnek kell lennünk boldogulni. Lehet, hogy nálunk ez kellett a túléléshez. Az viszont egészen biztos, hogy a magyarok egyik nemzedéke a másik után keserű történelmi tapasztalatokat hagyott gyermekeire, unokáira, és ezek a tapasztalatok befészkelték magukat a kultúra mélyrétegeibe. A játékokba, énekekbe és persze a könyvekbe, filmekbe is. Nálunk sok minden arra tanít, hogy veszélyes a világ, hogy nem szabad könnyen megbízni senkiben. Nem tudom, van-e erről igazán jó kutatás, vannak-e megfelelő, egzakt adatok. Érdemes lenne utánajárni, az biztos.

- Tudjuk, hogy időnként gazdag emberek is pocsékul érzik magukat. Éppen az ön kutatásai erősítették meg, hogy a nagy lottónyeremény is csak rövid távú örömöt hoz. A nyertesek néhány hónap után úgy folytatják, ahogyan korábban éltek, sokan még szomorúbban. És igaz fordítva is: vannak, akik derűsek a bajban, a legnagyobb szegénységben. Ez azt jelenti, hogy egyesek boldognak születnek, mások boldogtalannak, és ezen nem is lehet változtatni?

- Ebben van valami. A kutatásaink szerint a boldogság receptúrájában ötven százalék körüli a genetikai örökség aránya. Tíz-tizenöt százalék a környezet szerepe, ennyit számít, hogy mennyire kellemes körülöttünk a világ. A maradék harmincöt-negyven százalék viszont tényleg attól függ: ki-ki hogyan szervezi saját életét. Milyen szokásokat követ, milyen esélyeket teremt saját maga számára. Persze mindez csak megközelítő modell, az ilyesmit nem lehet patikamérlegen adagolni. De látni kell: felelősek vagyunk azért, hogy miként alakítjuk saját életünket, hogy kihasználjuk-e lehetőségeinket. Tudunk-e örülni annak, aminek lehet, képesek vagyunk-e általa kiteljesedni.





- Az ön elmélete szerint a boldogság az áramlat, a ,,flow". Olyan állapot, amikor az ember teljesen elmélyül a tevékenységében. Ilyenkor úgy érezzük, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjaink háttérbe szorulnának. Nyilván ismeri Hawthorne híres aforizmáját: ,,A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, leszállhat ránk." Ön valószínűleg nem ért egyet vele, hiszen az áramlat aktivitást kíván. Megköveteli, hogy tökéletesen próbáljunk csinálni valamit. Csendben üldögélni nem elég.

- Hát azért kergetni sem lehet. Sem siettetni, sem elszántan törekedni rá. Ráadásul az, akit az áramlat a hatalmába kerít, nincs is saját boldogságának tudatában. Nem is veszi észre. Ha azon morfondírozna: én most boldog akarok lenni, hopp, egy pillanatra már boldog is voltam, akkor szerte is foszlana ez az érzés. A boldogságra tehát csak utólag döbbenhetünk rá, amikor már abbahagytuk a dolgot: mennyire jó is volt elmerülni benne, mennyire teljesnek éreztem az életet. Megpróbálom újra!

- Lehet-e tanítani a boldogságot, lehet-e tanítani az áramlatot?

- Talán nem is kell, hiszen ragályos. Ha például a tanárt igazán magával ragadja tárgyának szépsége, akkor a tárgyat a diákok is érdekesnek fogják tartani. Az oktató lelkesedése éppúgy fertőző, mint esetleges unalma. Az egyik végzett diákomnak egyetemi tanári állást ajánlottak Rijádban, Szaúd-Arábiában. Ő levélben megkérdezte, hogy mit várnak tőle, milyen legyen az előadások és a konzultációk, gyakorlatok aránya. Azt válaszolták: ezt szabadon eldöntheti. Ha akarja, egyszerűen üljön le szemben a diákjaival, és magában olvassa kedvenc szövegeit. Nem kell szólnia egy szót sem: ők át fogják érezni az elragadtatást, és maguk is hasonlóra vágynak majd. Nos, nem tudom, ez a módszer tényleg működik-e. Nyugati diákok között aligha. De az tény, hogy ha az ember látja a másik lelkesedését, szenvedélyét, akkor maga is kíváncsi lesz: hátha neki is juthat ebből az örömből.

- Mostanában jelent meg a könyve tehetséges gyerekekről. Mondja: ha valaki gyermekkorában nem élheti át az ,,áramlat" élményét, átélheti-e felnőttként?

- A gyermekek döntő többsége magától is rátalál a tevékenységgel való azonosulás örömére, miközben megtanul járni, szaladni, beszélni, ahogy a kézügyessége fejlődik. Úgy gondolom, ez a képesség velünk születik, de az önfeledtség élményét az óvoda, az iskola általában kiöli a gyerekekből. Többé nem foglalkozhatnak azzal, ami felkelti az érdeklődésüket, hanem előírják nekik, hogy mit kell tenniük. A testüket az életkoruktól idegen passzivitásra kárhoztatják. Ez nagy baj. Vannak oktatási rendszerek, például a finn, ahol egy-egy óra után jól kimozoghatják magukat a gyerekek, a passzív figyelemből aktivitásra válthatnak. De sajnos világszerte az a jellemzőbb, hogy a gyerekek többségéből éppen az iskola öli ki az egészséges érdeklődést.

- Nem hiszem, hogy követi a magyar belpolitikát: nálunk most nagyszabású őrségváltás zajlik alapvetően pártpolitikai okokból, de nagyon erős generációs színezettel. Ötvenen túli emberek tízezrei vesztik el manapság azt a munkát, amely életük legfőbb ügye volt. Vajon ők visszaszerezhetik-e valahogy a feladat, a kompetencia örömét?

- Nehéz volna ezt megmondani egy másik kontinensről. Arra azonban mindenütt érdemes felfigyelni, hogy Amerikában most nagyon aktív egy csoport, amely az úgynevezett ,,ráadáskarrier" felépítését népszerűsíti. Támogatja azokat, akik korábbi pályájukról visszavonulva, felnőttkoruk második szakaszában új értelmet keresnek életüknek: fontos közösségi feladatokat ellátó vállalkozások munkatársai lehetnek. Energiáikat, tudásukat arra használják, hogy megkönnyítsék mások életét, és közben némi pluszpénzt is keressenek. Kórházakban, iskolákban, a szociális ellátásban, a környezetvédelemben. Ez nagyszabású mozgalommá vált, amelyben már milliók vesznek részt. Ismert például Philadelphia volt polgármesterének története, aki visszavonulása előtt igazán nagy hatalmú ember volt. Nyugdíjasként egyszerű megoldással állt elő egy olyan problémára, amely még aktív korában ütött szöget a fejébe. Csak Philadelphiában ezrével vannak gyerekek, akiknek szülei börtönbe kerültek. Hogyan lehet megakadályozni azt, hogy ezek a gyerekek maguk is bűnözőkké váljanak? A volt polgármester olyan nevelőszülői hálózatot hozott létre, amely vállalta időleges örökbefogadásukat azzal, hogy a szülők kiszabadulása után visszamehetnek hozzájuk. Addigra viszont olyan élményeket szerezhetnek, olyan szeretetteli légkörben élhetnek, amely új irányban indíthatja el őket. Ez a hálózat már az egész Egyesült Államokban sikeresen működik.





- Ez az interjú lapunk karácsonyi számában jelenik meg. Nincs még egy olyan napja az évnek, amelyet olyan gyakran hoznak összefüggésbe a boldogsággal, mint ez az ünnep. Ilyenkor szinte kötelező a boldogság. Mit kezdhet a karácsonnyal az, akinek nem is olyan kézenfekvő, hogy kikkel és minek örülhetne?

- Nem véletlenül mutatják azt a statisztikák, hogy karácsonykor ijesztően magasra szökik az öngyilkosságok és az ideg-összeroppanások száma. Sokan ilyenkor úgy érzik: lám, az emberek többsége boldog, ők pedig már örökre kimaradnak ebből az érzésből. Úgy gondolják, hogy kudarcot vallottak, életük értéktelenné vált. Szóval, a karácsony sokak számára az év legboldogtalanabb napja. Mindenkire érvényes receptek persze nincsenek. Sokak számára biztosan megoldás lehet, hogy helyi közösségekben, kórházakban, öregek otthonában, hajléktalanszállókon olyanoknak segítsenek, akik még náluk is nehezebb helyzetben vannak. Másoknak ünnepi időben lelki erőt adhat, ha elhatározzák: kifejezik hálájukat, nagyrabecsülésüket valakinek, aki ezt megérdemli, akinek valamiért köszönettel tartoznak. Ez annak is nagyon jólesik, aki az elismerést kapja, de paradox módon talán még több erőt, jóérzést adhat annak, aki az üzenetet küldi. Abból semmi jó sem sülhet ki, ha csak üldögélünk azon spekulálva: biztos, hogy a szomszédok sokkal jobban érzik magukat, mint mi. Mert volt pénzük görögországi utazásra, vagy mert a nagy család együtt gesztenyés pulykát lakomázik, miközben nálunk csak rántott ponty van, és a gyerekeinknek sem tudtunk elég drága ajándékot venni. Ha valaki a lapos pénztárcáját méregeti karácsonykor, abból nem ünnep lesz, hanem katasztrófa. Ez nem az az idő, amikor arra kell gondolni, hogy mi hiányzik: azt kell felmérni, hogy mi az a jó, ami megvan.

- Ön arról ismert, hogy szinte csak olyasmit állít, amit egzakt adatokkal tud bizonyítani. Ne mondja, hogy volt ünnepkutatása is!

- Pedig így van. Kollégáim találomra kiválasztott emberekkel megállapodtak abban, hogy - amint egyébként is szándékukban állt - karácsonyra értékes ajándékokkal lepik meg családtagjaikat. Utána pedig beszámolnak a hatásról. Szintén találomra kiválasztott emberek másik csoportja arra vállalkozott, hogy a szokásos ajándékozási ceremónia helyett egyebet javasolnak szeretteiknek: ki-ki mondja el, mi az, amit a másikban értékel. Köszönjék meg a tőlük kapott gesztusokat, mindazt, amiben segítettek nekik. Januárban és februárban a munkatársaim egyértelmű visszajelzést mértek: arra a következtetésre jutottak, hogy sokkal maradandóbb élményt, nagyobb örömöt szerzett a köszönetnyilvánítás, mint a drága ajándékok. Mindebben persze semmi új nincs. Az emberek ősi idők óta tudják mindezt, csak mi feledkeztünk bele annyira az anyagi javakért folytatott hajszába, a technológiai fejlődés követésébe mindenáron, hogy egymásnak éppen a legfontosabb szavakat nem mondjuk ki.



Link
 
 
0 komment , kategória:  SZERETET  
Humor
  2010-12-31 06:04:14, péntek
 
  Fölébred a székely nagyot nyújtózik, s azt mondja:
- Hej anyjuk, olyan szépet álmodtam!
- Mit?
- Álmomban Bukarestben jártam.
- És? Mi ebben a szép?
- Az, hogy útlevél kellett hozzá.

Megkérdezték Áron bácsit, hogy mit csinálna, ha megnyitnák a határt.
- Szaladnék száz métert, aztán felmásznék az első fára.
- Miért?
- Hogy a mögöttem jövők ne tapossanak le.

A szegény székely gazda elvesz egy csúnya lányt, akiről az a hír járta, hogy dolgos teremtés.
De a lányt bántotta a kinézete, ezért egyre csak ezt hajtogatta:
- Jaj nekem, jaj nekem, hogy én milyen csúnya vagyok!
A gazda bólogatott egy ideig, majd így szólt:
- Ne sajnáltasd már magad Bözsi, hiszen te csak akkor látod magad, ha a tükörbe nézel.
De mit szóljak én, aki egész nap látlak!

Két székely atyafi utazik a vonaton. Jön a kalauz, és rászól az egyikre:
- Ez a láda két ember helyét elfoglalja, tessék feltenni a csomagtartóra!
- Nem teszem! - feleli kurtán az atyafi.
A kalauz hívja az ellenőrt, aki szintén felszólítja, hogy rakja fel a ládát.
- Nem teszem -, makacskodik tovább az atyafi.
A következő állomáson felhívnak egy rendőrt.
Ő is ráparancsol a kemény fejű székelyre, hogy tegye fel a ládát.
- Nem teszem - mondja konokul.
- És miért nem?
- Mert nem az enyém.
- Hát kié?
- A komámé - mutat a szemközt ülőre.
A rendőr, az ellenőr és a kalauz egyszerre nekitámad a másik atyafinak:
- A magáé? Hát akkor miért nem tette fel?
- Én? Nekem senki se szólt! - mondja csodálkozva a koma.

- Meghalt a komám.
- Hallottam.
- Kár, mert valami fontosat akartam neki mondani.
- Fontosat?
- Hát!
- Aztán mi lett vóna az a fontos?
- Komám vigyázz, mert dől a fa...

Az öreg székely felöntött a garatra az út menti kocsmában. Hazafelé a szekéren rá-bízza magát a lovára. Meglátja a rendőr a bakon szendergő kocsist, és megállítja a fogatot.
- Bátyám, maga olyan részeg, hogy majd lefordul a kocsiról. Ebből még baleset lesz. A jelenlegi állapotát látva mit szólna, ha elvenném a lovát?
A székely megrántja a vállát, s közli:
- Mit szólhatnék! Rendőr vejem még úgysem volt!

Egy termetes székely asszonyság magyarországi látogatásáról
két sonkát akar átcsempészni a határon, s a kocsi-ülés alá dugja.
Kérdi tőle a vámos:
- Van valami elvámolnivalója?
- Van, két sonkám.
- Hol?
- Rajta ülök...
- Akkor jó - nevet a vámos. - Továbbmehet.

A lány a gyóntatószékben megvallja bűneit. Elmondja, hogy az ördög apródonként vitte a kísértés útjára, mert először csak megtetszettek egymásnak. Aztán beszélgettek, majd később a legény megcirógatta, még később pedig meg is csókolta. Végül levette a lábáról.
- De lányom - fakadt ki az öreg plébános -, amikor a heverőre feküdtetek, legalább akkor tudnotok kellett volna, hogy nagy bűn, amit elkövettek!
- Tudtuk mi azt plébános úr, de akkor már vétek lett volna abbahagyni!

XX. század elején az öreg székely felment a városi hivatalba, hogy a peres ügyét intézze. Ügyvédet - vagy ahogy akkoriban nevezték - fiskálist keresett, de a szó sehogyan sem jutott az eszébe. Ezért így fordult a portáshoz:
- Én azt az embert keresem, aki pénzért hazudik!

 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 170 
2010.11 2010. December 2011.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 170 db bejegyzés
e év: 1858 db bejegyzés
Összes: 23703 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 362
  • e Hét: 21613
  • e Hónap: 114417
  • e Év: 1237853
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.