Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Donkó László: Csiling-giling,
  2010-08-28 18:33:19, szombat
 
 



Donkó László: Csiling-giling, irka, tábla

Csiling-giling, irka, tábla
Fiúk, lányok, iskolába!
Csiling-giling, ébredjetek!
Iskolába siessetek!
Csiling-giling, irka, tábla,
Gyertek, gyertek iskolába!
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tóth Árpád: Köszöntő
  2010-08-28 17:32:09, szombat
 
 



Tóth Árpád: Köszöntő

Te kedves udvar, meghitt, régi termek,
Te ötvenéves drága iskola,
Ma minden régi híved újra gyermek,
S köszönt, mint kisdiákok friss sora,
Ma összegyűlünk e szelíd szigetre,
Melynek vihar nem ronthatja falát,
Ma összebújunk szépen a szívedre,
Mint anya szívére a kis család.

Ma nem fáj úgy, hogy sok vágy semmivé lett,
Mióta messze hagytuk falaid,
Hogy prózává hervasztotta az élet
Gyermekkorunk tavaszi dalait,
Hogy gyakrabban láttunk tövist, mint pálmát,
S hogy hajunk is már itt-ott szürkülő,
Mint hogyha ifjúságunk arany álmát
Bús ezüstté alkotná az idő.

...S volt veszteségünk más is, sajgatóbb,
Mint az egyéni élet törpe búja,
Volt fájdalmunk, egekre jajgatóbb,
Egy egész nép nagypénteki borúja.
Rajtunk e bú még, csüggedezve árván,
Nehéz szívünk ettől koraöreg:
Körültekintünk: int-e még szivárvány?
A magyar húsvétot ki éri meg?

És rád tekintünk, és megilletődve
Látjuk virágzó ifjúságodat,
Mely büszkén és bízón néz a jövőbe,
S új ötven évet víg kedvvel fogad.
Az emberlétben nagy szám az az ötven,
Amely után már lejtős lesz az út,
De a Te pályád csak szebb ívbe szökken,
Minél több ötven évvé nő a múlt.

Köszöntünk hát, ifjú, erős anyánkat,
S míg lábunk szentelt küszöbödre hág,
Úgy érezzük, körödben újra áthat
A szívedből áradó ifjúság.
Újra tanítasz az életbe kimennünk
S büszkén vinni bölcs tudást, ép hitet
És vallani: nem hullhat romba bennünk,
Amit a jó iskola épített!

Jó iskolánk! még sok-sok ötven évet
Érj meg, virulj, légy fénylő, tiszta, nagy,
Köved közt lüktessen az ifjú élet,
Ezer meleg szív, ezer büszke agy,
Nemes tanárok, sok nemes tanítvány
Hírét növeljék e tisztes falak -
S ne álljon meg közöttük soha hitvány,
S ne rontsa fényük soha rút salak!

Így juss el ama szent jövő elébe,
Mikor megint boldog lesz a magyar,
Régi erények, régi nagyság népe,
Bár minket tán már rég a sír takar:
Te élj helyettünk majd, és Te neveljed
Unokáink is híven s igazán,
S a legszebb ünneped akkor ünnepeljed,
A feltámadás édes tavaszán!
 
 
1 komment , kategória:  Iskola  
Osvát Erzsébet: Szeptember els
  2010-08-28 17:21:26, szombat
 
 



Osvát Erzsébet: Szeptember elseje

Szeptember elseje
elérkezett végre.
Örömöt csillant az
elsősök szemébe.

Még alig pitymallik,
ők már talpon vannak,
nehezen várják, hogy
útnak induljanak.

Kis táskájuk fénylik,
vadonatúj, tiszta.
Benne ábécéskönyv,
tolltartó és irka.

Üres lett a fészek.
kirepült a madár.
A sok kicsi elsős
már iskolába jár.





Osvát Erzsébet: Varázslat történt

Én az iskolától
varázslatot vártam.
Úgy képzeltem, hogy egy
mesebeli várban
varázsolni tanít
egy okos varázsló:
termetre óriás,
két szeme parázsló,
szája varázsigét
mormolgat nekünk,
és egyszer majd mi is
varázslók leszünk.
Így is lett. Megtörtént
a várt nagy varázslat.
A betűk, a számok
barátokká váltak.
Az okos varázsló,
a tanító bácsi
segített hozzájuk
kulcsokat találni.
A varázsigékre,
ahogy megtanított,
könyvem sok meséje
azóta nem titok.
De nem titok többé
a tarka szivárvány,
s hogy a fák mért állnak
ősszel olyan árván...
És mégis, mégiscsak
varázslat marad
az a régi, első, szép
iskolanap.





Osvát Erzsébet: Első osztályosok!

Óvodások voltatok -
kisfiúk, kislányok.
Tündérország berkeit
bebarangoltátok.
Iskolások lettetek.
Mi minden vár rátok!

Nagy felfedezések,
szép kirándulások.
Betűországba vezet
a tanító néni.
Mennyit fogtok ti otthon
majd erről mesélni!
Számországban elámul
a szemetek-szátok
a temérdek kincsen,
amit ott találtok.

Kezdődik az utazás,
a csengő már csenget.
Kívánunk hát jó utat
s hozzá vidám kedvet!





Osvát Erzsébet: Verekedő Dani

Dani első az osztályban
a verekedésben.
- Van -e bátrabb, mint én - kérdi -,
a negyedik bé-ben?

De amikor szól a csengő,
hideg fut a hátán.
Tüstént Karcsi mögé bújik,
ott lapul meg gyáván.

Ha kihívják a táblához,
hebeg-habog, dadog.
Bezzeg, akkor nem dicsekszik:
Milyen bátor vagyok!





Osvát Erzsébet:Melyiket válasszam?

Sovány az egyes,
nem szeret enni.
Ne akarj soha
barátja lenni!

A kettes hamis,
hívogat téged.
Te rá se ügyelj,
bajt okoz néked.

A hármas sem szép.
Két görbe púpja
bizonyítványod
de elcsúfítja!

A négyes kedves,
szelíd kis jószág.
Nem csap be téged,
hűséges hozzád.

Mégis az ötöst
válasszad társnak.
Örömöt szerzel
édesanyádnak!





Osvát Erzsébet: Az első iskolanap

Édesanya otthon
türelmetlen várja,
mikor jön már haza
kedves fiacskája.

Milyen lassan múlik
a délelőtt máma!
Bezzeg, máskor mintha
gyors szárnyakon szállna.

Na, végre megjött már!
Hogy ragyog a szeme!
Mintha napsugárkák
bújtak volna bele.

Kezében a táska,
letenni sajnálja,
biztosan magával
viszi majd az ágyba.

Kikerül az irka,
benne ákombákom.
Mutogatja büszkén:
- Ez az én írásom!

Édesanyja meg is
dicséri Gyurikát,
és süt neki finom
túrós palacsintát.





Osvát Erzsébet: Én korán kelek!

Édesanyám engem
sosem ébreszt reggel.
Ha hiszitek, ha nem,
magamtól kelek fel!

Sokáig tart, míg az
iskolába érek,
de büszkén mondhatom,
soha el nem kések.

Hogy miért nem késem,
mint Pali meg Pista?
elárulom nektek,
mi ennek a titka:

Ébresztő óra áll
apám ágya mellett,
s ha kint felkel a nap,
bent az óra csenget.

Édesapát kelti,
hívja a munkába.
De nekem is csenget:
Kati! Iskolába!





Osvát Erzsébet: Szól a csengő

Hej de büszke
a ház népe!
Kicsi Bálint iskolás!
Tyúkanyó is
másképp mondja,
mint azelőtt: - Kotkodács!
Kakasunk meg
olyan cifra
kikerikit kukorít -
elhallatszik
jó messzire,
az iskolaudvarig.
Szól a csengő:
Csingilingi,
mehettek mind haza már!
Édesanya
ízes fánkkal,
édes szóval hazavár.
Piros táska
Bálint hátán,
piros mosoly víg arcán.
Csaholva fut
felé Fickó:
Csakhogy itt vagy, kisgazdám!


 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Molnos Lajos: Becsengetés
  2010-08-28 17:11:29, szombat
 
 



Molnos Lajos: Becsengetés

Ezerszínű, kedves nyár:
elszállt tarka lepke -
Csitri-csivi fecskék
sem ülnek az ereszre...
Hosszú, nagyvakáció:
már csak emlék, álom -
Szép volt, jó volt, s hogy eltelt,
kicsit még sajnálom.
De szólít az iskola,
s padok, térkép, tábla
ha tehetnék, futnának
elénk az utcára.
Mint egy nyüzsgő hangyaboly,
olyan lett az osztály,
s csupa kérdésekből állunk:
,,... hát te hol nyaraltál?
...tenger? ...tábor? ...fenyvesek?..."
Emlékek cikáznak:
egy-egy fényes darabja
az elsuhant nyárnak.
Nézzük egymást kacagva:
,, - Pityu, hogy megnőttél!...
- Kati, Palkó, te talán
kávéban fürödtél?!..."
Szép volt a vakáció,
mint egy színes álom,
de hogy eltelt, oly nagyon
most már nem is bánom.

 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Hárs Ernő: Vége a vakációnak
  2010-08-28 17:10:35, szombat
 
 



Hárs Ernő: Vége a vakációnak

Kopog már a barna dió,
véget ért a vakáció.

Vidám ruhák, fénylő szemek,
gyülekező gyereksereg.

Mint a fecskék messze délre,
készülnek az új tanévre.

Villanydrótjuk iskolapad,
kedvük alatt majd leszakad.

Fiú, leány cseveg, csipog,
csupa emlék, csupa titok.

Patak vize, erdő zöldje
zsong szavukkal körbe-körbe.

Hozzá annyi napfény vakít,
elég lesz az új tavaszig,

hogy se szél, se fagyos utak
ne lopják el mosolyukat,

s mindegyikük bátran szálljon
át a betű-óceánon.

 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tanévnyitó
  2010-08-28 17:09:38, szombat
 
 



TANÉVNYITÓ
Körülvesz a nyár ezer öröme:
napozás, fürdés, túrák.
Aztán vállamra hull az első hírnök:
egy levél - sápadtan rozsdás.

A természet hervadása,
a fecskék távozása,
a boltokban iskolatáska-
mind azt súgja, hogy:
Véged, ezer örömű nyár!
Megszólal a csengő,
melyre mindannyian
egyfelé vesszük útunkat:
az iskolába - második otthonunkba.
Napsütötte arcok sorban,
egy-egy szál virág a karban,
szépen kicsinosítva,
így indulunk új harcainkra.
Megvívunk számherceggel,
megküzdünk betűúrfival,
csatázunk a tudomány polipkarjaival;
apró gyermekből ifjú titánná vállva.
Iskola, iskola!
Mily sok keserves óra!
Hány és hány félelmes pillanat?
Izgulás a dolgozat miatt.
De, rengeteg nevetés is a diákcsínyeken!
Diadal, a "vérremenő" meccseken!
Boldogság, ha ötös a felelet!
És persze, az első szerelem!

Hát szólj csengő!
Bátran, harsányan!
Ébresztő világ! Rajta ifjúság!
Itt győzni kell! Mert győzhetünk!
Vándor Judit - Caesar-Caesar színei
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Várni rád...
  2010-08-28 16:47:13, szombat
 
 



Várni rád...

Mint télen a nyárra, jó várni rád,
Az idő nem számít, ha vár melletted a boldogság!
Eltelt már ezer év, mégse bánom,
Érted szereztem meg a halhatatlanságom!

Mint eső után a szivárványra,
Még most is jó várni rád!
Most elválaszt egy egész világ,
Mégsem követtünk el hibát!

Mint a hidegben a forróságot,
Még mindig jó várni rád!
Nem számít, hogy mások mit gondolnak,
Mert még mi örökké élünk, ők alszanak.

Mint forró nyárban a hűs tóra,
Még akkor is jó várni rád!
Ha te akarnád, tán boldog lennél,
Ha akarnád, örök nyárban velem élhetnél!

Mint csalódás után a boldogságra,
Oly jó várni rád!
Te nem kértél, mégis tudom,
Ha várok rád, meglelem boldogságom!

forrás internet
 
 
0 komment , kategória:  Szerelmes versek-idézetek  
Félelem...
  2010-08-28 11:14:14, szombat
 
 



Félelem...

Soha ne felejtsd el a szót,
Amit búcsúzáskor mondtam.
Örökké érezd ajkaim érintését,
Mit utoljára neked adtam.

Kérlek, tedd meg ezt értem,
Ne legyek múló emlék!
Én nem ezt érdemlem...
Még te mondtad nemrég.

Hogyan múlhatott el az,
Mi bennem még ég?
Miképp nyújthattál vigaszt,
Ha soha nem szerettél?

Ez butaság, síró beszéd!
Békíteném magam hazugsággal,
Hiszen tudom, hogy szerettél
Égő, vad bujasággal.

De menekültél a félelemtől.
Megijedtél a szerelemtől,
A félelem rabja lettél,
Mert így még soha nem szerettél.

forrás internet
 
 
0 komment , kategória:  Szerelmes versek-idézetek  
Márai Sándor gondolata
  2010-08-28 11:11:16, szombat
 
 



Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.
(Márai Sándor)

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Márai Sándortól  
Paulo Coelho gondolata
  2010-08-28 11:09:17, szombat
 
 



Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére.
Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt,
aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul
mindenhez,amit csinál."
(Paulo Coelho)


Van valamitek, amit nem adnátok oda? Mindent, amitek van, oda fogtok adni egy napon. Gyakran mondjátok: “Adnék, de csak az arra érdemesnek." Kertetekben a fák nem mondják ezt, sem nyájatok a legelőn. Adnak, hogy élhessenek, mert a nem-adás elpusztít."
(Paulo Coelho)

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Paulo Coelhotól  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2010.07 2010. Augusztus 2010.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1061 db bejegyzés
Összes: 12962 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 83
  • e Hét: 5266
  • e Hónap: 36260
  • e Év: 449611
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.