Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 180 
Imádság a hazáért
  2010-09-30 08:13:39, csütörtök
 
  Könyörögjünk az Úrhoz, Nemzetünkért egységéért!

"Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg.
Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle."
Máté evangéliuma 6:7-8

Imádság a hazáért

Örökkévaló Istenem!

Köszönöm Neked, hogy magyarnak teremtettél és megengedted nekem, hogy e nép szenvedéseiben, gyászában, dicsőségében és szégyenében részt vegyek.

Vallom előtted bűneinket, amelyek az én bűneim is: szívünk kemény, értelmünk balgatag, hitünk ingadozó és a lelkünk pártos. Meghajtjuk fejünket ostorod alatt és vezekelünk a porban és hamuban.

De ígéreteid igazak és ámenek. Hisszük, hogy szövetséget kötöttél velünk és atyáinkkal és tudjuk, hogy az ég és föld megrendülhet, de ezt a szövetséget Te meg nem rontod soha. Hisszük, hogy ha Hozzád térünk és Te leszel egyetlen Urunk, feltámad a mi világosságunk. Könyörgök Hozzád, töltsd ki Szent Lelkedet erre a népre!
Tartson bűnbánatot böjtöléssel, sírással és kesergéssel és úgy térjen meg Hozzád, a mi Istenünkhöz, mert könyörülő és irgalmas vagy Te, késedelmes a haragra és nagykegyelmű.
Vidd ezt a népet idvességes önismeretre, hogy lássa meg bűneit és gyűlölje meg; forduljon el attól, ami vesztét okozta s tegye rá életét a Te ígéretedre. Gyomlálj ki közülünk minden pártosságot, Ellened való lázadást és egymás közötti viszályt és növeld meg a mi hitünket történelmi hitvallásunkban és emberi méltóságunkban. Legyünk a Te néped; és ne lehessünk másképpen magyarok, csak mint a Te néped.

Kezedben van nemzetünk jövendője. Nem kutatjuk, mit hoz, csak Te magad jöjj. Egyengetjük a Te ösvényeidet és készítjük számodra az utat. Imádkozó magyarok tábora egyre nő, szentséges öltözetükben siet a Te néped a Te sereggyűjtésed napján. Királlyá koronázzuk magunkat és népünk felett a Te Szent Fiadat és nemzeti jövőnket, egész történelmünket odaszenteljük a Te dicsőségedre. Szánj meg és válts meg minket, óh Szenteknek Szentje!
Ámen.

Ravasz László




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
PPS: Hónapnevek ómagyarul
  2010-09-30 07:54:09, csütörtök
 
  Diasor : A hónapok régi, magyar megfelelője


Link

A diákat úgy kell letölteni, hogy : RÁ KELL KATTINTANI a DOWNLOAD NOW PARANCSRA, MAJD NÉHÁNY MÁSODPERCET VÁRVA, A Download file now parancsra.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
MIHI honlapja
  2010-09-30 07:46:24, csütörtök
 
  Elkészült a "Hatodik rész" befejezése


Link


Link




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Választások tisztasága....
  2010-09-30 07:31:28, csütörtök
 
  A Jobbik kampányfilmjének letiltása a választások tisztaságát veszélyezteti

Az OVB tegnapi ülésén megállapította, hogy a Jobbik kampányfilmjét az MTV és a Magyar Rádió egyaránt köteles adásban leadni.

A Jobbik szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy az OVB a további jogsértésektől is eltiltotta a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót, tehát az OVB határozata alapján kötelesek ezt a kampányfilmet adásba engedni.

Ezek alapján kiderült, hogy az MTV és az MR önbíráskodást folytatott akkor, amikor a Jobbik kampányfilmjét saját véleményük, saját politikai nézetük, nemtetszésük miatt nem engedték adásba. Ezzel súlyosan megsértették a véleménynyilvánítás szabadságát.

A Jobbik azt szeretné, ha a szerződésben rögzített mennyiséget adná adásba úgy az MTV mint az MR, hiszen a Jobbik a Magyar Rádiónak már ki is fizette az adásba kerülés díját, a Magyar Televízióval pedig érvényes szerződésük van.

Azzal, hogy nem engedik adásba a Jobbik kampányfilmjét, a választások tisztasága is sérül, hiszen egy párt egyik legfontosabb kampányeszköze a televíziós, rádiós hirdetés. Sok településen várható szoros eredmény, ám országszerte befolyásolhatja a választások eredményét a kampányfilm önkényes letiltása- fogalmazott a Jobbik szóvivője.

Dúró Dóra felhívta arra is a figyelmet, hogy a törvények betartása mindenkire vonatkozik, ezért addig, ameddig semmilyen jogi tiltás nem születik a Jobbik kampányfilmjének ügyében, kötelesek azt adásba engedni.

A szóvivő elmondta, hogy név szerint várják a személyi felelősöket a kampányfilm letiltásának ügyében, ám amennyiben továbbra sem engedik adásba, a Jobbik fontolgatja kártérítési per indítását.

barikad.hu

Mit jelképez a Jobbik címere?

A Jobbik címere egy stilizált vitorlás hajó, amelynek árbocát a kettős kereszt, vitorláit pedig a nemzeti színű körök adják. Jelentése, hogy a történelmi tradícióink adják az alapot (árbóc), amelyre a közösségeinknek (családok, szervezetek, települések, egyházak és maga a nemzet) együtt kell felépíteniük magukat. Amennyiben ez sikerül, akkor sikerül a vitorláinkba vonnunk a történelem szelét, és a magyar nemzet szélsebesen gyarapodhat és büszkén tekinthet saját jövője felé.



Link







JOBBIK KAMPÁNYFILM :


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Géczy Gábor: Az égig érő fa
  2010-09-30 07:11:45, csütörtök
 
  Az égig érő fa
(1.rész)

A teremtés alaptörvénye, hogy minden teremtmény vissza akar térni a forrásához,
teremtőjéhez. Ez tartja össze a Világegyetemet (gravitáció), ezért tér vissza hozzánk minden gondolatunk és cselekedetünk (karma), ezért keresi mindenki ösztönösen az Istent...


Teljesség


Az esőcseppek a tengerből emelkednek fel, és útjuk végén oda térnek vissza. A földre hulló esőcseppnek önmagában nincs esélye arra, hogy a sok ezer kilométeres utat megtegye, ezért összefolyik a többi cseppel. Az esőcseppek erekké szerveződnek, az erek patakokká duzzadnak, a patakok folyóvá terebélyesednek, így együtt végül elérik a tengert.
Minden, ami élő, ezt az önszerveződési formát, a fa mintázatot használja. Így működnek az ereink, a tüdőnk, a fák, a folyók, minden, ami él. Az egymásba ágyazódó alakzatok minden szinten önhasonlók, felépítésüket, működésüket ugyanaz a minta irányítja.






A teremtés alaptörvénye: vissza a forráshoz,
a tenger minden cseppje visszavágyik valódi otthonába.
Az Amazonas: erek, patakok, folyók, folyam...

A szerves közösségek is e minta alapján fognak össze önszerveződő, önvezérelt közösségek hierarchikus rendszerévé. A közös cél (vissza a Forráshoz), és a közös ritmus (a közösséget éltető rítusok) szervezi össze és tartja egyben őket. Addig él egy közösség, amíg közös az ég, amíg a célok és rítusok ugyanazt jelentik a közösség minden tagja számára.

Kiesés


Önökben is felmerül a kérdés: miért estek mára szét az évezredekig jól működő közösségek? Hová lettek a vármegyék, a járások, a faluközösségek, a családok? A szétesésnek látszólag külső okai vannak: egy szűk csoport a közösségek minden szintjéről magához vonta az irányítást. Az égigérő fa különböző szintjeiről az egyéntől, a családoktól (falvaktól, járásoktól, megyéktől, országoktól) ellopott önrendelkezési jogból hatalmas, átláthatatlan, kusza piramis épült: a globális világhatalom.






Fogyasztói társadalmunk jelképe, a magány.
A teljességből kiesett, beton embertárolókban élő
agymosott rabszolgák életéből épül a piramis...


A konfliktus, amit régen egy atyai pofon helyi szinten megoldott, az most Brüsszelig fut egy lélektelen gépezetben. Eltüntették a járásokat, a helyi önkormányzatokat segélykifizető fiókokká aljasították, a ,,választópolgár" lassan már csak a kocsija színét választhatja meg szabadon. A globalizáció mérge rövidesen szétmarja az utolsó védvonalat, az országhatárokat, és létrejön a totális terror: a fogyasztói társadalom.
A folyamat gyanúsan emlékeztet a betegségre. A közösségek sérülése nyomon követhető az őt éltető táj sérülésein. A rákos gócként működő városok vas és beton csápjai, a vasútvonalak és az autópályák egyre mélyebbre hatolnak a még egészséges tájba. Mindent elszívnak, ami élő, ami táplál, legyen az élelmiszer, energia, ember, és csak a mérget juttatják vissza. A szemetet, a manipulált élelmiszert, a Heti Hetest...





A betegség gócai Európában. A nagyvárosok úgy működnek, mint a rák:
elszívják az életet, és csak a mérgeket juttatják vissza a tájba...

Minden belül van, a betegséget sem külső okok hívják létre. Az egész-ség belül bomlik meg, a szellem és a lélek görcsei miatt elvékonyodó életerő következtében. A régi közösségek szétesését sem szabad külső okokra fogni. A valódi ok az volt, hogy közösségeinkbe beférkőzött a hazugság és a közöny.
Valahogy úgy történt, mint a ,,Császár új ruhája" mesében, ahol az idegenből jött hazug takácsok ellopták az összes aranyfonalat. És mi asszisztáltunk hozzá! Mindenki dicsérte a császár új ruháját, magasztalta a mindenkori EU szakértők nem létező munkáját... Ki érdekből hazudott, ki közönyből hallgatott, de mindenki részese volt a Nagy Csalásnak.


Hazatalálás


Csak az ártatlan gyermek, aki még képtelen hazudni, merte kimondani: meztelen a császár! Csak a szabad akarattal rendelkező emberek képesek újraépíteni világunkat, akiknek az agyát még nem mosta szét a kötelező ,,életfogytig tartó oktatás". Akiknek a fekete még fekete, a fehér fehér, akik még józan paraszti ésszel gondolkodnak, nemüket a Teremtőtől kapják, nem maguk választják... Csak a szabad és nemes emberekre lehet számítani akik NEMet mernek mondani a hazugságra, a közönyre, a mai beteg világra!
Az esőcseppeket egyetlen közös cél mozgatja: vissza akarnak térni a forráshoz,
a többi körülményt az esőcsepp szabad akarattal maga dönti el. A jövő közösségeiben is újra fel kell lobbanjon az őszinte, közös vágy: vissza a Forráshoz. Fontos, hogy a közösségek minél teljesebb önállóságra és önellátásra törekedjenek, hogy a gondviselés rendje helyett ne mesterségesen kialakított politikai, gazdasági, és társadalmi kényszerek befolyásolják létüket és működésüket!





Az ember az Eget a Földdel összekötő kozmikus lény
- csak néha elfelejtjük, miért is jöttünk...

Melyek a legfontosabb erkölcsi elvek, melyek a jövő közösségeit működtetik?

1. A kör közepe a Jóistené
A tételes vallások, az ezoterikus tanok, a politika a mestereket, vezetőket állítja központba, akik azonnal körbe veszik magukat bólogató hívekkel. Ha a közösség középpontjában a mester áll, nem jut hely az Istennek. Az új kor közösségeinek maguknak kell az Istent megidézniük, nincs közvetítő. Ha nincs közvetítő, nem torzulhat a mindig és mindenkire sugárzó forrás jele. A pap, a táltos, a mester, a közösség vezetője - ha jól végzi dolgát - csak segítő, aki a kiesetteket vezeti vissza a kozmikus rendbe, az Egész-ségbe. Példáját, tanítását hiteles életével kell szentesítenie.

2. Mindenki a másikért él
Ma mindenki a másikból él, annak rovására gazdagszik, ezt nevezzük ,,fejlődésnek". Ezt a torz versenyszellemet már gyermekeinkbe belekódoljuk. A természetben nincs verseny, együttműködő rendszerek vannak. A rókák és a nyulak együtt állítják be az egyensúlyt, ha bármelyik ,,győz", a másik is elpusztul. A szkíta kultúrákban a legfontosabb minta a Hunor-Magyar, az egymást segítő, támogató, egymás hátát védő testvérpár. Egy ilyen alapon működő közösség, vagy nemzet legyőzhetetlen!

3. A közösség nem börtön, közös-ég
Egy közösséget a közös céloknak és a közös ritmusnak kell egyben tartania. Ha a közösség mesterségesen bezárkózik, elpusztul. A termodinamika főtétele: a zárt rendszer entrópiája növekszik, azaz a zárt rendszerek a káosz felé törekednek. Nem szabad a közösséget bezárni, belterjessé tenni, mert elkorcsosul (ld. állat- és növénytenyésztés). Állandó kölcsönhatást kell fenntartani a külvilággal, ez biztosítja a folyamatos tapasztalást, a változást, amely maga az élet.

4. Erkölcs alapú földhasználat
Ma kizsigereljük a természetet, agyonmérgezzük Földanyánkat megfoghatatlan ,,gazdasági okok"-ra hivatkozva. Az ártéri gazdálkodás során a halakat a fokokon lehalászva több hal maradt a folyóban, mintha nem halásztak volna. A hagyományos tájhasználat lényege, hogy az ember úgy avatkozik a Teremtésbe, hogy általa gazdagodik a táj, nő az élet sokszínűsége. Az ember csak azt a többletet veheti el a természettől, ami az ő munkája által keletkezett. Ezért káros a fogyasztói társadalom!

5. Az élet él, és élni akar...
Világegyetemünk él. Itt minden az életből fakad, mindent az élet működtet, és mindennek az élet a célja. Ami nem ebből fakad, amit nem ez működtet, aminek nem ez a célja, az életképtelen, legyen az egyén, legyen az közösség, legyen az tudomány, művészet vagy vallás!


(2.rész)

Világegyetemünk él. Itt minden az életből fakad, mindent az élet működtet, és mindennek az élet a célja. Ami nem ebből fakad, amit nem ez működtet, aminek nem ez a célja, az életképtelen, legyen az egyén vagy közösség, legyen az tudomány, művészet vagy vallás!

Hogyan távolodott el civilizációnk ennyire az élettől? Miért akarjuk leigázni a folyókat, miért vágjuk ki az erdőket, miért pusztítunk el mindent, ami él? Miért érezzük rosszul magunkat a természetben, miért vágunk el minden köteléket Földanyánkkal? Miért viselkedünk úgy, mint elefánt a porcelánboltban? Mi változott meg bennünk?






,,Szemeidet fel ne emeld az égre..."

Minden atyától elvárható, hogy tudását, tapasztalását átadja gyermekeinek, hiszen bennük folytatódik az Élet, ők az örökösök. Teremtőnk is életünk minden pillanatában tanítana minket - ha odafigyelnénk. A bennünket körülölelő természet mintaként áll előttünk: én így teremtek, tanulj belőle, teremts, tapasztalj, nőj fel Atyádhoz!
Évezredek teltek úgy el, hogy az emberiség nagy része ezt a tükröt használva épült-szépült, nemesedett. Generációk százai tapasztalták ki és adták tovább egymásnak a teremtés csínját-bínját, az emberlét szabályait. Vajon miért homályosult el ez a tükör, hogy jelent meg az emberekben a mindent elborító hazugság és közöny?






Az igazság létezik, a hazugságot kitalálják. Az igazság a megtörtént eseményekben, megélt tapasztalatokban él. Ha nem nézünk tükörbe, nem látjuk, hogy áll a hajunk. Ha elzárjuk magunkat a mintákkal tanító, tetteinket visszatükröző természettől, csak kitalációkra épülő, a valós élettől távoli ,,tudásokat" szerezhetünk. Mivel - tapasztalások híján - már az alapok is hibásak, jelenlegi tudásunk nagy része életidegen, azaz hazug.
Az igazságot megtámadó vírus a városi létben keresendő. A városok úgy jöttek létre, hogy az emberek falakat építettek a természet és önmaguk közé. Kizárták a természetet, elfedték a mintákat, letakarták a tükröt. Már nem tudtak erőt és hitet meríteni a napfelkeltéből, nem érezték a Hold ritmusát, nem olvastak a csillagokban. Elveszett a forrás, elhalt a ritmus.
A vírus nem élőlény, hanem egy hibás minta, amely arra készteti az élőket, hogy ne önmagukat gyarapítsák, hanem a hibás mintát másolják és sokszorozzák. A vírus azt mondja, hogy építs falakat magad és a Teremtő közé, ne engedd magadhoz a többi embert, ne lásd a fényeket... Ahogy az Ószövetség fogalmazza:
,,Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt." (Móz 4, 19)

,,Emeld fel fejedet büszke nép!"

De az Ószövetség nem a mi hagyatékunk. Népünk lényege az élet tisztelete, a szabadság szeretete, az állat- és növényvilág megbecsülése. A magyar ember - a multik nagy bánatára - még ma is nehezen költözik, mert gyökere mélyen kapaszkodik az őt szülő és éltető tájba. Számos mesénk, dalunk szerelmes himnusz a teremtett világról: ,,Napot is szeretem, Holdat is szeretem, de fényes csillagot leginkább szeretem..."
Népünk küldetése, vállalása (vallása) népmeséinkben rejtezik, melyeket valaha felnőttek meséltek felnőtteknek. Ezek a mesék - Jézushoz hasonlóan - példabeszédekben tanítanak. A népmeséből (napi miséből) mindenki annyit ért meg és épít életébe, amennyit lelke befogadni képes. Meséinkből őseink tapasztalata és tudása árad, amely térképként segíti a földön járó utódokat a hazatalálásban. Ez népünk Ószövetsége.






Ezek a mesék rólunk, a mi életünkről szólnak. Mi vagyunk az Atyától elinduló királyfiak, és mi vagyunk a fogságból szabadulást váró királylányok. Bennünk él a sárkány, amellyel meg kell küzdenünk, és nekünk kell átkelni az Óperenciás tengeren. Miattunk sír az öreg (Örök) király egyik szeme, és rajtunk gyönyörködve nevet a másik. A bennünk élő Táltost kell parázzsal megetetni, ha el akarunk jutni a csillagokba!
És nem szabad megijedni attól, hogy a Táltos most a szemétdombon hever. Hogy a lovat, melynek hivatása, hogy minket vigyen, most nekünk kell a vállunkra venni. És nem adhatjuk fel, ha kinevetnek, ha nem értenek meg minket... A mi feladatunk csak annyi, hogy a Táltos lovat, a valódi tudás hordozóját válasszuk, és bizalommal nézzünk a csillagokba!
,,Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem." (Kor 13,12)

A legkisebb királyfi

Mire tanítanak meséink? Elindul Otthonról a három királyfi. A legidősebb az aranyszőrű paripát választja útitársként, ami gyors és komfortos. Neki űrsiklói lesznek, és gyarmatai. A középső az ezüstszőrűt, így neki is jut egy-két nemzeti multi. A legkisebb a Táltos csikót választja, aki a szemétdombon hever. De eljön a próbatétel, és ez a próba nem fizikai! Nem a hegyeket kell odébb vinni, nem a Holdra kell szállni: meg kell etetni az egeret.
Az egeret, amely a legszürkébb, a legvédtelenebb, a legkisebb. Népmeséink tanulsága szerint az idősebb királyfiak vesztét az okozza, hogy nem hallgatnak a lelkükre. Büntetésből és tanulságként a gonosz boszorkány kővé változtatja őket. Kővé válik minden körülöttük, kőben laknak, kőolajat esznek, még fejfáik is sírkővé válnak. Eltávolodnak az élettől, falakkal veszik körbe magukat, már nem teremtői, csak fogyasztói bezárult világuknak.
Közben a legkisebb királyfi egyre csak vacillál: megéri nekem nyakamba venni a csikót? Nem lenne jobb csokit zabálva a plazmatévét bámulni? Nem ciki a változás? Nem fognak kiröhögni a többiek? Vajon nem sérti szomszédim érzékenységét? De a csikó egyre csak könyörög: ,,Édes gazdám, vigyél ki a városból! A végtelen mezőkön akarok száguldani, érezni, szeretni, élni! Mert én Te vagyok, a hallhatatlan lélek! Ne hagyj a szemétdombon!"






És az már a Jövő: a királyfi vállára veszi (vállalja) a Táltos csikót, elhagyja a várost (vírust), és a lelkében parázsló tüzet felszítva újra éleszti a Táltost. Megeteti az egeret, ezért elnyeri a méltó jutalmát: a király felajánlja neki a fele királyságot. De itt megszólal benne az új parancs, nemzete vállalása (vallása) és dönt: ,,Köszönöm uram, királyom, de amíg a kővé vált testvéreimet ki nem szabadítom, nem mehetek haza..."
Ez a parancs hozott bennünket a Földre, ez létezésünk végső oka hagyatékunk szerint. Ezért ne dőljünk be az önmegvalósítás bódító maszlagának, a ,,nekem ez már az utolsó reinkarnációm" típusú csacska szövegeknek. Higgyünk az Istenbe, bízzunk magunkban, magyarságunkban (magerőnkben) és ne felejtsük el időnként megetetni a Táltos csikót 

,,Emeld fel fejedet büszke nép,
Viselted a világ szégyenét
Emelkedj magasba, kis haza
Te, az elnyomatás iszonya
Emeld föl szívedet, nemzetem,
Lángoljon a világegyetem!"

(Juhász Ferenc: Himnusztöredék)
(3.rész)


Az igazság létezik, a hazugságot kitalálják. Az igazság a megtörtént eseményekben, megélt tapasztalatokban él. Ha nem nézünk tükörbe, nem látjuk, hogy áll a hajunk. Ha elzárjuk magunkat a mintákkal tanító, tetteinket visszatükröző természettől, csak kitalációkra épülő, a valós élettől távoli ,,tudásokat" szerezhetünk. Mivel - tapasztalások híján - már az alapok is hibásak, jelenlegi tudásunk nagy része életidegen, azaz hazug.

Irányok

Anyanyelvünk egyik rendkívüli tulajdonsága, hogy működik benne a Doppler-effektus (egy forrás felé közeledve a forrás rezgése növekszik, távolodva csökken). Nyelvünkben a közeledést magas hangrendű szavakkal fejezem ki (ez, ide, erre ...), a távolodást mély hangrendűvel (az, oda, arra ...). Estünkben ez azért fontos, mert eldönt egy régóta folyó teológiai vitát: Isten és Sátán viszonyát.
A teremtő erőt nyelvünkben az STN mássalhangzókkal jelöljük. A semleges forrásnak én magam adok töltést: ha közeledek hozzá, Istent érzem, ha távolodok tőle, Sátánnak látom. Isten és Sátán irányok! Azt, hogy mi történik velem az életben, kizárólag a döntésemen múlik. A forrás törvénye alapján minden történést valaha én indítottam el, mert minden teremtményem (tettem, érzelmem, gondolatom) visszatér hozzám.






Az Isten Szeme csillagköd

Az Újszövetségben Jézus elmondja, hogy lehet megállítani a mókuskereket: ,,Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!". Azt a követ valaha én indítottam el, most rajtam csattan. Innentől kezemben a döntés: visszadobom, és új kört indítok (,,szemet szemért, fogat fogért"), vagy kiszállok. De nem elég a rosszat megállítani, a jóért tenni is kell! Ha kenyeret akarok kapni, adnom is kell! Tulajdonképpen egyetlen szabad akaratom van a Földön: melyik irányba menjek? Közeledjek Istenhez, vagy távolodjak tőle?
A forrástól (azaz az élettől) távolodva egyre kevesebb a fény, egyre érthetetlenebbé válik minden. Csökken a központ ereje, a maradék energiákat egyre bonyolultabb rendszerekkel kell megosztani, melyeket a félelem, a hazugság, és a bosszú irányít.
A teremtett világ érthetetlené válik, egyre kevésbé tudok hatni rá, csökken a szabadságom. Egyre kevésbé változom, lelassulva élek, végezetül kővé válok.






Megapolisz, egy kővé vált világ.

A forráshoz (az élethez) közeledve egyre több a fény, minden egyszerűvé válik. Nő a forrás ereje, egyre több teremtő erőhöz jutok, nem szorulok másokra. A teremtés törvényeit megértve és felhasználva egyre nő a szabadságom, ezzel részem a Teremtésben. A forrás felé nem kell a hogyanokkal bajlódnom, a felgyorsuló változások egyre újabb, előre nem kiszámítható lehetőségeket nyitnak, körém simul a világ.

Arányok

Iránytűként egyetlen jelzést kaptunk Teremtőnktől, ez a boldogság. Az ember három világban él egyszerre (test, lélek, szellem), ha e három síkban egyszerre, azonos irányban haladunk, ezt éljük meg harmóniaként. Ha a gondolataim, érzelmeim, tetteim nem ugyanazt szolgálják, megjelenik a félelem és a hazugság: boldogtalanná válok. Akkor tudok csak haladni, ha a három ló egy irányba húzza a szekeret.
Az arányok megtalálásában a hagyományok sok segítséget nyújtanak. Nemcsak abban, hogy mit tegyek, abban is, hogy mit ne tegyek! Az emberiség történelme a közös tapasztalásunk gyűjteménye. Lehetetlen nem tanulni abból, hogy a szeretet vallás nevében emberek millióit irtjuk ki, hogy a ,,múltat végképp eltörölni" jegyében eltűnik életünkből az Isten. Valódi történelmünk segít, hogy ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat.
A nemesedés az a folyamat, mikor megtanulok NEM-et mondani. Látom, hogy mi lett bizonyos rossz helyen, rosszkor kimondott igenek következménye, és tanulok belőle. Az igazi hit és erő a ,,nem" kimondásához kell. Nem hazudok többé, sem másoknak, sem magamnak. Nem színlelem tovább a boldogságot, nem megyek tovább a falkával, nem vagyok hajlandó félelemben élni. Nem, mert nemes ember vagyok!
Minden rendszernek a legfontosabb része, a lelke, középpontja. Életünk középpontjába lelkünknek kell kerülni. Ha tetteinket, gondolatainkat nem a szív vezérli, elvétjük az irányt. Ha nem figyelünk a döntéseinket kísérő érzelmekre (boldogság vagy lelkiismeret-furdalás), nem engedjük át a vezérlést a valódi központnak, szétesik az életünk, a farok fogja a kutyát csóválni. Addig tudunk a forrás felé közeledni, amíg a szívünk vezet.
Az emberiség legősibb jelképe a körbe rajzolt kereszt, a Körkereszt. A kör a teljesség jelképe, a fent az égi, a lent a földi világ jelzője. A jobb oldal a sugárzó, teremtő férfi, a baloldal a teremtést befogadó női minőség. A kör középpontjában, a végletektől egyformán távol, a fent-lent, jobbra-balra arányokat kiegyensúlyozva az Isten áll. A szív a két kamrával és a két pitvarral is körkereszt. A többit az Olvasó fantáziájára bízom...






Körkereszt (köroszt), Sepsiszentgyörgy

Erények

Az elkövetkezendő zavaros időszakban az elméletek, tanok, vallások útvesztőjében egyetlen mércét érdemes használni: ez a hitelesség. Élő a tudás? Tiszta forrásból származik? Visszaigazolja a Teremtés? Kiállja az élet próbáját? Aki a boldogsághoz vezető útról beszél, boldog-e? Aki annak az Embernek nevében beszél, aki gyógyított, tanított, mintát mutatott nekünk, képes-e ezeket megcselekedni? Visszatükrözi, hitelesíti-e a saját élete?
A legnagyobb gond a kimondott szó romlása. A magyar nyelvet Isten tanításra, gyógyításra és imára teremtette. Ha nem erre használjuk, az istenkáromlás. Ha lényegtelen dolgokról órákat fecsegünk, miközben lényeges dolgokat nem merünk kimondani, elfolyik teremtőerőnk. Szánkat csak őszinte, tiszta szónak szabad elhagynia. Aki erre képtelen, hallgasson. ,,Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok." (Mt 17,5)
Hiteltelenségünk másik oka, hogy elvesztettük az ősbizalmunkat a Teremtőnkben. Nem merünk rátámaszkodni, helyette mindenféle összefércelt, emberi tákolmányokra bízunk magunkat (munkahely, nyugdíj, kórház...). Tiszta, gyermeki bizalom híján nem lehet félelem nélküli, szabadon élni. ,,Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképpen nem megy be abba." (Lk 18,17)






Babaúszás. Ők még tudnak úszni?

Az ősbizalom helyreállításában, az újra gyermekké válásban sokat segítenek az egyéni és közösségi szertartások. A SZER szavunk jelentése: az égi törvény. Ez tükröződik a szerződés, szerelem szavainkban. Ha csak annyit megteszünk, hogy a nappal kelve naponta belenézünk tündöklő arcába, és megfogadjuk: ma közösen járjuk be a földi létet... Minden nap újra köthetjük szövetségünket Teremtőnkkel, naponta megélhetjük az Újszövetséget!
Minden ember fa, amely az eget köti össze a földdel. Testünk a gyökér, amely a minket éltető anyaföldbe kapaszkodik, szellemünk a korona, amely az ég felé tör. Földanyánktól kapjuk a testet, a táplálékot, a támaszt. Nap atyánk adja a tudást, a tartást, a törvényt. A törzset lelkünk adja ebbe a szövetségbe. Minden fa akkorára nő, amekkorára lelke emeli. Téged mi akadályoz abban, hogy égig érő fává nőhess?


Kelt Magfalván, az Úr 2010. évében, Új kenyér havában

Géczy Gábor
MAG



Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Szőke Lajosnak
  2010-09-30 06:55:18, csütörtök
 
  Szőke Lajosnak - kitűnő TANÍRÁSÁRA üzenem, hogy...

Szőke Lajosnak - kitűnő tanírására - üzenem, hogy nehéz lesz ezt a
békességóhajtásos tanítását elfogadva megmaradni!



Link

Ez az írás a magyarság "esélyeit" és megmaradásunk "veszélyeit"
latolgatja Hamvas Béla szellemében. Lélekemelgetően IGAZ ez a
realitásokat- és a jövővel kapcsolatos megfogalmazásokat tartalmazó
írás. És, ennek ellenére kételyekkel a lelkemben olvastam és
továbbítottam. Hiszen, arra a Hamvas Bélára hivatkozik, akit
agyonhallgattak még életében - és halálát követően is - a mindenkori
politikai hatalom képviseletében, a mindenkori (kultusz)politikát
képviselő pártok képviselői. Hiszen, a Hamvas Bélát (is)
ellehetetlenítő politikusok pont az ellenkezőjében érdekelt politikát
képviselnek máig a parlamentben és fognak képviselni továbbra is majd
az önkormányzatokban... Tőlük lehetetlenség elvárni, hogy a kezüket
"ADÁSRA" használják és ne "markolásra"!

Hamvas Bélával kapcsolatosan most kimásoltam egypár linket és azokból
kevés mindazt, ami rám oly nagy hatással volt.
Itt, az első linken látható


Link

életrajzi adatai között
találtam arra rá, hogy ő a diktatúra éveiben 1951-től, egészen 1964-ig
raktáros, segédmunkás és gondnok volt. Előtte meg földművelő... De, mint
mindent, ezt is olyan emelkedett lélekkel igaz EMBER-ként tette, hogy
növénytermesztőként azt állította egy alkalommal, hogy: "...ennek a
növénynek lelke van."
Azért is volt rám nagy hatással ez az életrajzi információ, mert eddig
azt gondoltam róla, hogy amolyan elefántcsonttornyából "észt osztó"
valaki, akinek mindent megadott a magát szocialistának hazudó hatalom
ahhoz, hogy ilyen filozófiai mélységekben gondolkodjon és mindezt
lehetősége legyen leírni és velünk megosztani. Vagyis, azt gondoltam,
hogy Hamvas Béla is egy azok közül, akinek megengedett volt, hogy
életművét "LETEGYE A NEMZET ASZTALÁRA". Ehelyett, itt olvasom minden
feltételezésemnek az ellenkezőjét!

A wikipédiás linkről


Link

ide másolt rész azért fogott meg, mert éppen mostanság volt a magyar
dráma napja és Madách Ember tragédiája is ugyanerről szól, mint Hamvas
Béla Az idő bírálata című tanulmánya...Íme a részlet:
".... Nincs társadalom, nincs állam, nincs költészet, nincs gondolkozás,
nincs vallás, ami van romlott és hazug zűrzavar. Pontosan így van,
gondoltam. De ennek valamikor el kellett kezdődnie. Elkezdtem keresni
a sötét pontot. A proton pszeudoszt, vagyis az első hazugságot...
Visszafelé haladtam a múlt század közepétől a francia forradalomig, a
felvilágosodásig, a racionalizmusig, a középkoron át a görögökig, a
héberekig, az egyiptomiakig, a primitívekig. A válságot mindenütt
megtaláltam, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont..."

A többi idézet is önmagáért beszél. Vagyis, megenyhültem és a Hamvas-i
gondolatokat olvasva, teljesen áthangolódtam. Pont arra gondoltam,
hogy az ellenséges gondolatoktól és indulatoktól jó lenne elköszönni
teljesen és elfogadván Szőke Lajos azon állítását, mely-szerint "A
földi világba születésünk legfőbb OKA: hogy az Emberszellem, anyagi
testet öltve, megtanuljon a Gondviselés pillanatnyi kihívásaira, a
mindenkori MOST futó pillanataiban JÓL reagálni."
Vagyis, nem merem megígérni, hogy jól fogok reagálni, hiszen elég a
mostani kampányban olvasni és hallgatni az önkormányzati választások
jelöltjeinek kampányszövegeit és vége annak a lelkiségnek és
gondolatiságnak, amiről Szőke Lajos is ír.
Elég, ha végignézünk az emeszpés parlamenti képviselők között, főleg,
amikor hazugságra nyitják a szájukat, akkor ágaskodik bennem a kérdés:
HOGYAN LEHETSÉGES, HOGY MÉG MINDIG VANNAK AKIK ELHISZIK NEKIK A
HAZUGSÁGAIKAT??? Mert, HAZUGSÁG a puszta létezésük is!!!

Bóna Mária Ilona
 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
100 éve született Sértő Kálmán
  2010-09-30 06:48:53, csütörtök
 
  Száz éve született Sértő Kálmán, a magyar föld szerelmes megéneklője, a zsidó irodalmi terror megtörője

1910-ben a baranyai Bissén ezen a napon látta meg a napvilágot a mindössze öt elemit végzett, a magyar mélységeket és magasságokat egyedülálló varázslattal megéneklő, egyben a magyar művészetet már akkor is megmételyezőkkel szemben "utolsó rohamra" kelő, évtizedeken át teljesen elfeledtetett, és még ma is csak nagyon kevesek által ismert költő klasszikusunk.




(A képen Sértő Kálmán és Fiala Ferenc)

Korán felismert tehetségét hiába próbálták a végsőkig szolgálatukba állítani a lapszerkesztést, könyvkiadást nem hivatásként, hanem csak ipari tevékenységként elkönyvelők, 1938-ban végleg szakított velük, és élete utolsó három évét már teljesen nemzete szolgálatába állítva, végsőkig megtört testtel, de erős lélekkel költözött az Örökkévalóságba.

Összegyűjtött verseit Fiala Ferenc előszavával 1942-ben jelentette meg a kor legjelentősebb nemzeti könyvkiadóinak egyike, a Centrum Rt., életrajzát pedig költő barátja, Gellért Vilmos írta meg (Bp. 1941. Könyv- és Lapkiadó Rt.). Művészetéről mindmáig hallgat a legtöbb irodalomtörténet, az életrajzi cikkek pedig tárgyi tévedésekben bővelkednek (így például születése dátumát a legtöbb október 29-re teszi - mindmáig! ).

A róla szóló méltatások kutatása során került elő egy megrendítő visszaemlékezés, Kacsmári Imréé, amely a Magyar Művészek Munkaműhelye gondozásában, kisfaludi Lipthay G. Lászlóné kiadásában, ezer számozott példányban jelent meg 1941. június 21-én, a költő temetése napján, majd (összegyűjtött verseivel és Gellért könyvével együtt) 1945-ben indexre került.

A százados, hivatalos körök hallgatása kísérte évfordulón ezzel az egyéniségét megvilágító, lelke legmélyéig hatoló megrendítő vallomással adózunk emlékének egy olyan korban, amikor haldoklik az irodalom, amiért már nem szól se Istenről, se hazáról.

Ki volt Sértő Kálmán?

"Barátnak, barátról írni... Halott barátról. Sohasem gondolkoztam azon, hogy valaha is ezt fogom tenni. Bármily vázlatosan is, de szomorú hangolásban megemlékezni valakiről, akit szerettem. Ajkit aligha tudnék elfelejteni.

Sértő Kálmán a barátom volt. Valahol, valamikor, engem is összehozott vele a sors. A fergeteges magyar élet összevisszasága. Melléje sodort egy pillanat, amelyben mindkettőnknek éppen eléggé nagy baja volt a testet tápláló kenyér aznapi megszerzésében.

,,Vakarcs"-nak nevezte Sértő Kálmán önmagát, akit az egykori játszótársai ,,hegyi búvár"-nak csúfoltak. Azért, mert megnevezhetetlenül szerette már kisgyermek korában a természetet. Baranya megyében született 1910-ben. Faluban. Magyar faluban. Az apja sörgyári kocsis volt - sok esetben semmi több és semmi más -, ő maga pedig napszámoskodó viharmadár. Akinek szárnyait ütötték-verték, csonkították még saját játszópajtásai is. Mily magasan tudott repülni később ezekkel a szárnyakkal... - A megértők előtt büszke sas, a meg nem értők előtt ,,búvár". Kicsúfolt senkise. A családban harmadik fiú volt. Nem végzett, nem végezhetett többet öt eleminél. Mégis lefordították verseit német és francia nyelvre is. Csak magyarul tudott. Magyarul írt és magyarul beszélt. Nagy általánosságban - irodalmi fellépése előtt, a legverejtékesebb közreműködéssel: kapával, kaszával kereste meg kenyerét. Akkori munkatársai sem értették meg.

Ő maga mindig az igazságosságot hangoztatta.

Egyik életrajzában így ír például a költőtől is megkövetelt igazságkeresésében: ,,A költő legyen finom, de sasszemű, igazságos a sírgödörig."

Sértő Kálmán - a gyermekek szerint - mint búvár a természet látszólagos összevisszaságában. Az Istentől elrendeltetett csodálatos szépségében és harmóniájában...

Gyermektársai öntudatlanságukban fájdalmat okoztak neki, de igazat, valót mondtak róla, amikor búvárnak nevezték. Ha akkor még nem is volt búvár, az emberi élet és a világmindenség létének a búvára - legalábbis a szó legeredetibb értelmében -, de rövidre rá az lett. Nem lehet vitás, ha formailag kezdetleges verseket is írt, alkotott Sértő Kálmán tizenöt-tizennyolc éves kora előtt, ezekben az írásokban - versekben - mégis meg volt az ő eljövendő, kristálytiszta költészetének minden alapvető létadottsága. A kibontakozás magva, csírája, pattanó rügye, egy-egy még ismeretlen megsejtés. Később, felnőtt korában költészetének különösképpen sajátos, egyéni, mosolyra vagy lehangoltságra késztető ízes, friss gondolatképe, jelzője, kifejezője.

A zsenialitás, de inkább zseniség széles körű skálájának legelső magabiztos C-dúr, vagy A-moll hangneme.

Hát ez Sértő Kálmán? Így néz ki? - kérdeztem önmagamtól akkor, amikor évekkel ezelőtt az akkor még Rátkai R. Kálmán szerkesztésében megjelenő Magyar Szó szerkesztősége előtt először találkoztam vele. Hát lehetséges volna, hogy egy ilyen egyszerű öltözékű, szinte napszámos külsejű ember ilyen jó és szép verseket írjon? Lehetséges...

A ,,Falusi pillanat"-ot, az ,,Esett a hó"-t, az ,,Aranykenyer"-et, az ,,Ilyen az élet"-et (novellás könyve), a ,,Gyászjelentés"-t ez a Sértő Kálmán írta.

Az a Sértő Kálmán, aki, ki tudja miért, hogyan, miképpen, mi módon, még a szabadságában korlátozott ember sorsát, baját is átélte. És ezen átéléséről az idegen beállítottság szerint ultramodern stílusban, folytatásos napilapi cikksorozatban számolt be (A toloncházban voltam...)

Micsoda ellentétek léteztek, álltak fenn rövid, fiatal, három évtizedes életében.

Első, másodikos, harmadikos elemista korában olykor egy hétig sem tudott az iskolába menni, mivel a szülőfalujában a dermesztő hófúvások úgy őt, mint a hozzá hasonlóan szegény iskolatársait otthonmaradásra, tétlenségre kényszerítik. Hosszú évek múltával pedig, felnőtt korában, de már betegen, villanó, élezett vonalú, technikai műalkotások közepette, a világvárosi paloták által övezett toloncházba kerül...

A múlt: a falu, a hegy (amelyet olyan nagyon szerethetett), a szénaboglya, az estebédi paprikás krumpli (talán legkedvesebb étele), az állatok, a fák, a virágok, a ringó mellű lányok, a szerelmes, acélkarú csizmás legények már úgyszólván mind mögötte.

És előtte? Előtte uccai lányok tömkelege (ki nem állhatta őket: minden bizonnyal mindig lázadozott a pénzért mért csókok ellen), rácsos ablakok, bezárt kapuk. De a legtöbb esetben mégis csak megértés és tiszteletadás: a kultúrát, művészetet értékelő ember tisztes meghajolása az igazi alkotó, a művész előtt .

Sértő Kálmánra sokan haragudtak, sokan nehezteltek, de még többen, összehasonlíthatatlanul többen - szerették. A tudásáért, a tehetségéért, a művészetéért szerették. Ivott? Sokat ivott. Hát igen... Bizony, sokat. Többet, mint amennyit az emberi szervezet megrázkódtatás nélkül kibír. Miért ivott? Legelőször egy tizenkét éves leány miatt. A szerelem miatt. Már kilenc éves korában ilyennyire szerelmes volt Sértő Kálmán. Reménytelen szerelme lehetett ez a fiatal leány. Petőfi Sándor állította egyik versében magáról, hogy költőileg kell végig rohannia az életúton. Ez a Petőfi Sándoros költői életrohanás jellemzi legtárgyilagosabban Sértő Kálmánban az embert. Robbanó feszültségű gejzír, a kutatások terén forrás, égboltozaton új, ismeretlen, óriás fényű üstökös düböröghet csak ilyen elementáris erővel, amilyennel Sértő Kálmán dübörgött végig az életúton. Tudta, hogy tud. Érezte, értette, értékelte. Teljes egészében hitt a saját művészetének értékességében, egyedülvalóságában. S mint embernek, talán ez volt a végzete.

Sértő Kálmán a halhatatlanságban hitt. Költői halhatatlanságában. A legjobb indulatú baráti kérelemre sem tudott a legtöbbször, legalább is eleinte megállni az első pohár italnál, vagy az első cigarettánál.

Nyomorról beszélt? A saját nyomoráról? Sajnos, az utóbbi időben tényleg nagyon nyomorgott. Amilyen reális volt a költészetben - tehát a valóságot leginkább megközelítő és azt szivárvány színekkel befestő -, olyan irreális volt az emberi megélhetés mindennapos szűkös-bajos, minden elhibázott lépést megtorló mivoltában. Sértő Kálmán az idealisták idealistája volt. Ha tőle függött volna, mindenki mindent ingyen kapott volna. Kenyeret, bort, ruhát, szerelmet, könyvet, kultúrát. S csak egy kötelezettséget rótt volna mindenkire: az általános munkamegosztást. Szerinte a költők verseket írtak volna ebben a szép új világban: a magvetők vetettek és arattak, a szerelmesek csókolództak, s a még ilyen világban, életformában is bűnözők bűnhődtek volna.

Erdélyi József fellépése után - Számadó Ernő és Sinka István fellépése közben - az irodalmi élet elefántcsonttornyába húzódó, önmagukat költő-kiskirályoknak kinevező kisemberek, tucatpoéták mellett májusi esőt hozott a magyar nép, az áldozatteljes magyar nép többségének részére. Érthető, magyarul mondott szavakat és képeket, fogalmakat. A művészi egyszerűség és egyben tökéletesség elejétől végig terjedő, Sértő Kálmános beállítottságát. Akár próza-, akár versírás közben a világos, cicomamentes, egyszerű, rövid magyar mondatokban fejezte ki magát. Úgymint:

,,Tizenhárom éves koromban kezdtem a napszámba járást. És: tizenkét éves koromban beálltam katonának. Négy évig katonáskodtam."

Itt-ott fukarkodóan bánik a szavakkal, egyetlen felesleges további szót nem ír, nem tesz a mondatába, a mondat szavait nem hamisítja, abban minden hang, minden kifejező hangsúly a maga helyén marad. Elhitető erővel bír.

Kilenc éves korától huszonegy éves koráig az irodalmi önképzés oly magas fokú iskolájába járt Sértő Kálmán, az általa említett Holdsugárnál, Boglyák tövében, Jegenyefák mellett, Pincében puskatusra elhelyezett papíron -, hogy ez a százszor és ezerszer meggondolt, kikényszerített és kiharcolt tanulás-fejlődési láncolata tíz esztendő múltán, huszonegy éves korában, de legkiváltképpen huszonnégy éves korában (anélkül, hogy számottevő helyen szerepelt volna az ideig), itt Budapesten napok, órák, percek alatt terjeszti el költői tehetségének hírt adó hangját.

Sértő Kálmán huszonnégy éves korában, 380 kilométernyi gyaloglás után - mint szegény vándorlegény gyalogolt fel annak idején Budapestre - egy nap alatt lett közismert költő. Hogy azontúl mindhalálig többnél több és szebbnél szebb versekkel gazdagítsa a magyar irodalmat.

A szegénység költőjének nevezhetjük a legjellegzetesebben Sértő Kálmánt. Születésében, gyermekkorában, felnőtt korában (jóllehet az írásaiért járó tiszteletdíjak összege rövid életű költői pályafutása alatt ezreket és ezreket biztosítottak neki végeredményben) és röviddel halála előtt is a szegénység, a nyomor, a zilált életkörülmény volt az, amely unos-untalan kísérte, körülvette. Fekete kenyér, nem egyszer hajléktalanság, barátok kéréssel nem kért támogatása, ma itt, holnap ott keserítették vagy bátorították. Ha már nagyon elkeseredett, akkor nagyon szépen, nagyon-nagyon szépet alkotott.

Az idei pünkösdi ünnepek után például a Pesti Ujság-ban megjelent ,,Szentlélek"
című verse minden látszólagos darabossága mellett is kristály. Villanásában ezer és ezer színben tündöklő alkotás. Döntő bizonyítéka annak, hogy ilyen alkotást csak a születésében is költőnek született ember hozhat létre. Lobog, ég, fénylik, vádol, biztat, üt és simogat ez a vers. [A Maróthy Károlynak ajánlott vers megtalálható az összegyűjtött verskötetben (702. old.) - Ifj. T. L.]

E kis versem forradalmi,
Ha érte meg is kell halni,
Piros pünkösd napján termett,
Mikor várják a Szent Lelket...

Kellene is az Lélek,
De nem nékem, sem a népnek,
Csak sok lelketlen gazoknak,
Isten tudja, hányan vannak...

Nékem nem kell különb lélek,
Mint amivel búsan élek,
Alig akad néki párja,
Mégis kiszállását várja...

Ha nagyon gazdag lehetnék,
Népért valamit tehetnék,
Megcsodálnák, hogy a lelkem
Sokkal szebb, mint minden versem...

De így minden álmom dőre,
Hervadón megyek előre,
Nincsen semmim, csak a lelkem,
Mégis alig látnak engem

Nagybeteg ember írta ezt a verset. A nagybeteg Sértő Kálmán. Az az ember, aki az egyik magánbeszédében, legszubjektívebb önvallomásában így fakad ki: ,,Van nekem elég bajom!" A szegények szerették és fogják szeretni legnagyobb mértékben Sértő Kálmánt. A csodahívő, a csodaváró, hittel élő szegény emberek. Az ő soraikban született, az ő soraikból küzdötte fel magát egy rendkívüli szellemértékekkel bíró magaslatra: a szegények között élt, a nálánál alig gazdagabbaktól kapta az utolsó idejében azt a fizikai támogatást, segítséget, amely már nem tudta az életnek megmenteni.

Októberi halálról álmodott. Őszi elmúlásról... Tavasszal halt meg. Olyan tavaszon, amikor ősz járt a tavaszban. Esőpermetezés, fátyolos, súrlódó-sötét fellegek járása, nehéz sóhajok nyárt váró, nyárt remélő zizzenése idején. Tulajdonképpen októberben...

Legszebb halál októberben,
Mikor forr, lobog a bor,
Lemenni a hordók közé,
Hol a szeszörvény sodor.
A grádicsról lepislogók
Látnák, hogy halott vagyok.
S fent az égen bűvölnének
Lelkemmel a csillagok.


- írja egyik versében. Ez a verse Számadó-Sértő-Szerető antológiában jelent meg 1940-ben [utalás Számadó Ernőre és Szerető Sándorra - Ifj. T. L.], amikor robbanó feszüléssel szolgálta a szélsőjobboldali keresztény magyar közéletet. Ezt a szolgálatot a maga módján meg is hálálta a Nyilaskeresztes Párt, halála után történt kinyilatkoztatásában. A maga halottjának tekinti Sértő Kálmánt. Maga - és híveinek százezrei - temetteti el a költőt, akinek életéért a maga módján nagyon is sokat, de sokat tett az utóbbi időben.

A Nyilaskeresztes Párt sajtójában, a Pesti Ujságban június 17-én Gellért Vilmos
így emlékezik meg Sértő Kálmánról (,,Jár a malmunk"
címmel):

,,Nagy fekete kendőt rakunk
Mindennap az égre -
Sírkövekkel jár a malmunk,
Sohasem lesz vége.

Minden perc egy fáradt magyart,
Úgy leránt a mélybe,
Hogy a könnyünk szánkba szalad,
S fáj a pap beszéde:

Adjon néki nagy nyugalmat
A MEGVÁLTÓ ISTEN. -
...Hogyan halt meg, miért halt meg,
Arról egy szó sincsen...

Tűz lángol a sírok mélyén,
Vád a lángolása,
Ki itt hal meg, önmagának
Tépett Messiása."

A legfiatalabb magyar költőnemzedék egy másik tagja, Dobray Béla, más helyen pedig eképpen emlékezik meg Sértő Kálmánról:

VALAKI ELMENT...

Testvér, figyelj: valaki elment,
Szárnyai vitték életködén,
Magasba libbent, túlról néz már,
Nem szól ő, lehullt néma poén.

Testvér, figyelj, valaki elment,
Tőlünk ment el, az árvábbaké.
Élet volt a sóhajok hídján,
Vonszolta testét célja felé.

Testvér, figyelj, valaki elment,
Mondjatok Ti is Miatyánkot,
Szóljon harang, lélek az Isten,
(Kálmán testvér, Tehozzád intek,
Találjad túl meg szebb világod!)

Kisfaludi Lizabella így emlékezik meg a költőről:

KI VOLT SÉRTŐ KÁLMÁN?

S-záguló üstökös a Magyar Olympuson,
É-rett Búzakalász a Magyar Havason,
R-ózsákat termő gyönyörű vadvirág,
T-itokzatos mélyből jött KÖLTŐ KIRÁLY,
Ő volt az ÚTTÖRŐ ÚJ MAGYAR VILÁG!

K-edves és derűs volt egész Lénye,
Á-lmodó gondolatainak fénye,
L-ángvörösre fűtik a NINCSTELENSÉGET,
M-aradandó ércnél keményebbre égett,
(Á-ldott dús költője a földszagú népnek,)
N-eved, ALKOTÁSID ÖRÖKKÉ ÉLNEK!

Sértő Kálmán kortársa volt Gellért Vilmosnak. Együtt ült vele Számadó Ernő, Szerető Sándor, Tábor István és a most feltűnt Taksonyi Pál társaságában, az idei Magyar Könyvnap alkalmából, a Könyv- és Lapkiadó Rt. Károly király úti könyvsátra előtt, bottal a kezében. Hiszen olyannyira gyenge volt már, olyannyira szenvedhetett fizikailag, hogy enélkül a bot nélkül talán egyetlen lépést sem tudott volna megtenni.

A bottal járó Sértő Kálmán... Könnyekig megható látvány volt. Múlt évben még, 1940-ben sűrűn szívta a méregerős cigarettákat, arról téve tanúbizonyságot, hogy egyetlen nagy szenvedélye volt csupán: maga a szenvedély.

Alig-alig tudta mérsékelni önmagát, a szervezetében nem lépett fel idő előtt a mindent visszasóvárgó életösztön, amikor már felléphetett - az egykori hegyi búvár, büszke sas - zuhant és zuhant. És nem állt meg, nem állhatott meg zuhanásában.

Számadó Ernő egyik legjobb barátja volt. Legalább is Számadó Ernő viseltetett igen nagy rokonszenvvel és megértéssel Sértő Kálmán iránt. Barátai mellett Magyarországot mindenek felett szerette.

Éppen Számadó Ernőhöz írt versében igazolja ezt leghívebben:

Agyunk parancsol, ír kezünk,
Leszünk, ha már nem is leszünk,
Ha mi, csillagok, elveszünk,
Mi égi csillagok leszünk,
Még ott is szenvedők leszünk,
A magyar népért reszketünk,
Elveszünk, ha nem is veszünk,
Legyen az ÚRISTEN velünk...

Legyen az Úristen Sértő Kálmánnal és legyen mindannyiunkkal, szegény magyarokkal.

A költő testamentumát megértettük, az igazságköveteléseit behajtjuk. Az Igazság és a Szeretet minket is kötelez. Híveit. Barátait.

Hiszen oly szomorúak voltunk valamennyien azon a napon, amikor az első Sértő Kálmánhoz írt versemet eképpen kellett megírnom:

Nem él már, nem ír már, nem is ,,sért" meg senkit,
Fekete kenyérből nem kér már szeletnyit.
Halott már, fehér már, mint a Havas csúcsa,
Dalait ezentúl égi sípból fújja.

Gyalui havasok, köztetek a teste...
Nagy szegény magyarok, köztetek a lelke.
Amit ő itt mondott, mindig azért mondta,
Hogy könnyebb legyen a szegény ember sorsa.

Havasok, magyarok: sírva sirassátok,
Ige-virágait hittel ápoljátok,
Szeressétek mindig, éljetek is vele,
Azoktól apad a magyar gond tengere."


Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Vágják a fát Dunakeszin!
  2010-09-30 06:42:34, csütörtök
 
  Vágják a fát Dunakeszin!

Az Auchan megkezdte a dunakeszi tőzegláp felszámolását! Néhány nappal a Természetvédelmi Felügyelőség által meghirdetett helyszíni szemle előtt 2010. szeptember 23-án az Auchan beruházócégének, az Immochan Kft-nek tulajdonához tartozó Dunakeszi lápon példátlan természetkárosítás történt. A hatóságok gyors és hathatós közbelépése megmentette a tőzegláp egy részét, vagy legalább is elodázta pusztulását.

A kimagasló természetvédelmi értéket képviselő tőzegláp két lápfoltja közül az áruházhoz közelebb esőt elkezdte felszámolni egy az Auchan által felbérelt favágó brigád. Az őshonos fűzfákat kivágták a hipermarkethez vezető 322. sz. út mentén és az úttól távolabb megkezdték a lápcserjés hamvas fűz állományának kiirtását.




Fűzfacsonk a lápterület szélén; a 322. sz. út mentén

A terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező, Budapest közelében egyedülálló természeti érték (lásd. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztályának hivatalos állásfoglalását), ezért az illegális fakivágás megvalósítja a természetkárosítás bűncselekményét. A lápvédő civilek bejelentést tettek az ügyben a Dunakeszi Rendőrkapitányságon és értesítették a területen illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát. A fakivágás időzítése minden bizonnyal a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. szeptember 15-i keltezésű végzésére vezethető vissza, amelyben a hatóság kinyilvánította a szándékát az Immochan Kft. birtokában lévő teljes területre vonatkozó ex lege védett láp kiterjedésének megállapítására irányuló eljárás lefolytatására. Ha ugyanis a növényzet kiirtásával még a felmérés előtt sikerül megsemmisíteni az élőhely természeti értékeit, az Auchan szabad prédájává válhat a tőzegláp.




A körforgalomból Dunakeszi Önkormányzata eltávolította a tőzeglápot védő útzárakat

Másnap szeptember 24-én sikerült tetten érni a természetkárosítókat, akik elismerték, hogy az Auchan-tól kaptak megbízást arra, hogy a Dunakeszi Önkormányzat jegyzőjének hivatalos engedélyével kiirtsák a terület lápcserjéseit. A helyszínen megjelent rendőrök igazoltatták a vállalkozót, majd Dunakeszi Önkormányzatánál ellenőrizték, hogy létezik-e a vállalkozó által említett jegyzői engedély. Kiderült, hogy ilyen engedély nem létezik, ezért szabálysértési ügyben eljárást kezdeményeztek.
A vállalkozás vezetője kijelentette, hogy a fák kivételével folytatják a dunakeszi láp területén a növényzet irtását. A területen időközben megjelent a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség képviselője is, aki a helyszínen közölte a természetkárosító vállalkozóval, hogy amíg nem zárul le a területen a lápkiterjedés vizsgálata, addig semmilyen módon nem változtathatja meg az élőhely jelenlegi állapotát. Szeptember 24-én tehát a hatóságok gyors és hathatós közbelépése megmentette a tőzegláp egy részét, vagy legalább is elodázta pusztulását.

Az Immochan Kft. birtokában lévő dunakeszi tőzegláp elpusztítása annak ellenére megkezdődött, hogy az Auchan 2009. február 19-én tartott sajtótájékoztatóján nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy nem áll szándékában megsemmisíteni Magyarországon semmilyen védett területet. Ez az állítás sajnos később teljesen hiteltelenné vált, ugyanis az Auchan bírósági úton támadta meg a Természetvédelmi Főhatóság 2010. március 30-i határozatát, amelyben a hivatal elrendelte a tőzegláp ex lege védett természeti területtel érintett részei kiterjedésének megállapítását. Most pedig bebizonyosodott, hogy a fűzfák és a vizes élőhely növényzetének kivágása a hipermarket megbízásából történt, amivel az Auchan-nak a lápvédő civilek és az állami természetvédelmi szervek ellen indított támadása greenfo.hu
immáron a tőzegláp közvetlen megsemmisítési szándékával is kiegészült.

SZAVAK ÉS TETTEK

Szó szerinti idézetek az Auchan Magyarország Kft. 2010. február 19-i sajtóközleményéből:
,,Amennyiben a terület védettnek bizonyul, felfüggesztjük a beruházást, ha azonban nem kap védettséget, a vállalat akkor is kötelezettséget vállal arra, hogy érintetlenül marad a természetes terület."

,,Az Auchan társadalmi szerepvállalásával összeférhetetlen, hogy tudatosan tönkre tegyen, vagy megkárosítson egy védett területet."








A beton útzár eltávolítása után megjelent vegyszeres hordók a tőzegláp szívében

A dunakeszi tőzegláp elpusztításához hatékony támogatást biztosít a Kecskeméthy Géza vezette Dunakeszi Önkormányzat. Nevezetesen eltávolították a tőzegláp melletti körforgalomból azokat a betonelemeket, amelyek korábban megakadályozták, hogy teherautókkal fel lehessen hajtani a tőzegláp legértékesebb magterületét és a kavicsbánya tavakat elválasztó gátra. Ezzel sikerült elérniük azt, hogy megkezdődjön a tőzegláp feltöltése építési törmelékkel és veszélyes hulladékkal.

A Dunakeszi láp megsemmisítésére szövetkezett erők háborút indítottak minden és mindenki ellen ami/akik képesek voltak eddig megóvni ezt a páratlan természeti értéket, ezért kérjük a magyarországi természeti értékekért felelősséget érző szervezeteket és személyeket, hogy támogassák a dunakeszi tőzegláp megmentéséért küzdő civil összefogást.




Elpusztított lápcserjés

,,A terület a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az Újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el. A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték."



Link

Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Élünk és meghalunk
  2010-09-30 06:32:15, csütörtök
 
  Hosszú évek óta segítek az árva kutyáknak. Szeretném kiírni magamból az érzéseimet, mert teljesen kétségbeesett vagyok. Az utóbbi időben egyre inkább felüti a fejét az a jelenség, amiről írni szeretnék.
És ez az ÖRÖKLÉS.

Örökölni az ember általában egy közeli hozzátartozója halála esetén szokott. Pénzt, lakást, házat és igen, sokszor az örökhagyó után élőlények is árván maradnak.

Olyanok, akik odáig szeretett, kényeztetett kedvencként éltek, egyik pillanatról, a másikra halálraítéltekké válnak, jobb esetben - örökbefogadott kutya esetében - ,,csak" ismét menhelyi kutyává.

És nekem senki ne mondja azt, hogy ilyen az élet. Mert nem lenne szabad, hogy ilyen legyen. Mi a NOÉ Állatotthonban és az összes Speciális programunkban: Boxer-, Bulldog-, Cane corso, Csau-csau, Schnauzermentés, valamint a Minimenhely részlegen nagyon gondosan igyekszünk örökbeadni mentett kutyáinkat.

Ilyen volt Kabala is, akit az Illatos útról mentettünk 2006-ban. A gazdimamija nagyon szimpatikus volt, egyedül élt, és kérdésemre, hogy mi lesz a kutyussal, ha netán kórházba kerül vagy bármi történne vele, a válasz egyértelműen az volt, hogy természetesen, akkor a fia vállalja őt.
Hát nem vállalta. 2010-ben a hölgy hirtelen megbetegedett és elhunyt. A fia első dolga az volt, hogy megszabadult tőle és az addig szeretett kanapékutyából egy menhelyi kutya lett ismét.





Vagy éppen itt van Mozaik. 3 éve fogadták tőlünk örökbe, ő is jön vissza ugyanezért.





És gondolná valaki, hogy ezért a kutyáért ki aggódott és ki nyomozta ki, hogy hova került vissza? A szomszéd. Ma hívott fel és ekkor derült ki a beszélgetésből, hogy az életben maradt feleség hazudott mindenkinek. A szomszédnak azt, hogy a kutya gazdához került, nekünk azt, hogy lakásba költözik (mondjuk szerintem ez nem indok arra, hogy egy kutyát visszaadjanak), egyébként meg szintén kertesházba költözött. És most a szomszéd aggódik a kutyáért, nem az özvegy. Szomorú.

Vagy itt volt egy neten olvasott hirdetés. Ennek a gyönyörű benji kutyusnak nagy valószínűséggel nem volt szerencséje. Nem menhelyről fogadták be, nem tudták kinek visszaadni, ezért ő valószínűleg már nem él.
,,Továbbra is S.O.S megoldást keres ez a 10 év körüli kan kutyus, akinek a gazdája meghalt. A héten lejár a határidő és altatásra kerül."





És nálunk otthon lakik Judy, egy boxer öreglány, aki 11 éves volt, amikor kórházba került a gazdija.





Az örökösök ,,természetesen" azonnal altatni akarták, így került hozzánk, és immáron 8 hónapja családunk teljes jogú tagja.

Természetesen? Tényleg ez a természetes ma az embereknek? Tényleg ennyire nem számít senkinek az, hogy ezeket a kutyákat a szeretteik szerették, óvták, dédelgették?

Az indokok meg egészen elképesztőek. Tévhit, hogy a nagyi vidéken, kertben tartott kutyája nem tudná megszokni a városi lakást, tévhit, hogy a kutyának egy kis lakás nem megfelelő, mert a kutya, a mi társunk, neki csak az a fontos, hogy egy ilyen nehéz időszakban ismerős emberek, a család legyen mellette, és ha már elveszítette az ő gazdáját, akkor legalább az otthonát ne veszítse el.

Amikor a mi nagymamink meghalt és Linda kutya árván maradt, az egész családnak természetes volt, hogy Linda kutya ezentúl velünk él tovább, hisz a mi édes nagymamánké volt. Hogyan is lettünk volna arra képesek, hogy kidobjuk, megölessük?
És amikor az édesapám meghalt, az én drága apukám? Akkor hogyan tudtam volna megtenni a szeretett kutyáival ezt?

Most, hogy ülök és próbálom magamból kiírni az elkeseredésemet, potyognak a könnyeim, mert nem értem.
Mi változott meg ebben a világban ennyire?
Mitől lettek ennyire hidegek, érzéketlenek a mai emberek?
Mit rontottunk el?

Talán még nem késő. Talán még változhat valami. Talán, akik elolvassák soraimat elgondolkoznak rajta. Talán, talán. Szeretném hinni.

J.Zsuzsa

Ui: Tudom, vannak kivételek, vannak olyan helyzetek, amikor ez nem megoldható, de ha csak annyi kutyánál kérnének az örökösök elhelyezésben segítséget, akkor ez a kis levélkém se született volna meg.




Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Humor
  2010-09-30 06:23:33, csütörtök
 
  - Szia vöröske!
- Te engem ne vöröskézz le!
- Miért, jobb lenne, ha lerókáználak?

Két egér beszélget a kamrában:
- Rád fog esni a margarin!
- Rámamargarin?

- Mondja Kovács bácsi, maga mit szokott tenni, ha este nem tud elaludni?
- Én? Elszámolok háromig, és már alszom is.
- Tényleg? Csak háromig?
- Háromig, de van úgy, hogy fél négyig is.

- Kislányom, teljesen egyedül oldottad meg ezt az egyenletet?
- Nem. Két ismeretlennel.

 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/19 oldal   Bejegyzések száma: 180 
2010.08 2010. Szeptember 2010.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 180 db bejegyzés
e év: 1858 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2205
  • e Hét: 46315
  • e Hónap: 155672
  • e Év: 1815039
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.