Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 160 
Minden magyarok imája
  2011-01-28 09:01:58, péntek
 
  Pál Dániel Levente: Minden magyarok imája

MI ATYÁNK, ki vezettél minket végtelen földeken keresztül Hunniába, ki több mint ezer éve vigyázol ránk a történelem viharai közepette, ki a legnagyobb vészekben sem engedted elveszni a magyar nevet.

AKI A MENNYEKBEN VAGY, és onnan követed vigyázó tekinteteddel szeretett népedet.

SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED, hogy még élhetünk, mi magyarok magyarként élhetünk.

JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD, s benne adj nekünk végre békét és megbecsülést.

LEGYEN MEG A TE AKARATOD, s ha úgy akarod, szenvedjünk még évezreden át, de ne engedd, hogy szétszóródva lassan elpusztuljunk,

MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD MEG NEKÜNK MA, adj költőket, művészeket, tudós tanárokat, hogy ők táplálhassák vérükkel és verejtékükkel éhező Nemzetünk.

ÉS BOCSÁSD MEG A VÉTKEINKET, mert emberként nem vagyunk különbek másoknál. Sokszor elhagytunk, sokszor megtagadtunk, ideje visszatérnünk szeretetedhez!

MIKÉPPEN MI IS MEGBOCSÁTUNK AZ ELLENÜNK VÉTKEZŐKNEK, mert sokan voltak, nagyon sokan, kik gyűlölettel ontották nemes vérünk, és ontanák ma is, ha nem fognád vissza fegyveres kezük.

ÉS NE VÍGY MINKET KÍSÉRTÉSBE, mutasd meg végre az igaz utat, hogy végig mehessünk rajta.

DE SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL, a megcsonkított Hazát rágó pénzszagú férgektől, a fogaikat csattogtató szomszédainktól, kiknek éhségét csak utolsó csepp vérünk tudná csillapítani.

MERT TIED AZ ORSZÁGUNK, erőnk és dicsőségünk.

ÁMEN.




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A háttérhatalom működése
  2011-01-28 08:57:58, péntek
 
  FILM : A háttérhatalom működése gyakorlatban


Link

Elgondolkodtató összeállítás.


További filmek Atyaégtőt itt:


Link






Kedves Barátaim és Látogatóim!

Köszönöm látogatásaikat és leveleiket. Kívánok mindenkinek Istentől megáldott, békés hétvégét, erőt, egészséget, örömteli élményeket. Legközelebb kedden reggel jelentkezem blogbejegyzéssel. Vigyázzanak magukra és egymásra.

 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
WassAlbert:A kivénült harcos
  2011-01-28 08:44:06, péntek
 
  Wass Albert:A kivénült harcos leteszi a fegyvert

Krónika, 1989. November

Ha annak idején, 1951 telén elfogadom Havas Emil ajánlatát, hogy írjak
ahogy ,,ŐK" kívánják, és ŐK ezzel szemben garantálják, hogy minden
könyvemből "best seller"-t csinálnak, akkor ma minden bizonnyal
jómódú, "befutott" amerikai író lennék. De nem fogadtam el. Erre a
Reader's Digest kolozsvári származású társszerkesztője ugyancsak
fölbosszankodott ott a new yorki szálloda szobájában, ahol
skót-amerikai feleségemmel megszálltunk volt, és azzal fenyegetett
meg, hogy ha kitartok konokságom mellett, Amerikában egyetlen írásom
nem jelenik meg soha. Amerikai születésű feleségem ezen nagyot
nevetett, mire derék vendégünk kivörösödött ábrázattal rikoltott
Elizabeth arcába: "Már pedig, asszonyom, akár elhiszi akár nem, de
nincs olyan amerikai kiadó, amelyik hozzá merne nyúlni férje írásához,
bármit írjon is, ha azt a mi beleegyezésünk nélkül írja!" Mert - tette
hozzá és nagy csontos markát kinyújtotta maga elé - itt tartjuk a
kezünkben az amerikai kiadóvállalatokat, filmvállalatokat, újságokat,
folyóiratokat, mindent! Amerika népe azt olvas, amit mi akarjuk, hogy
olvasson, azt hall, amit mi akarjuk, hogy halljon, és azt lát csak,
amit mit akarjuk, hogy lásson!" Drága jó Elizabeth ettől aztán szintén
nekiveresedett és alaposan kioktatta Havas Emilt az amerikai szabadság
alapelveire, mire látogatónk sarkon fordult és becsapta maga megett az
ajtót.
Az igazság kedvéért be kell ismernem, hogy Havas Emilnek igaza volt.
Erre rájöttünk az első két év során. Bocsássanak meg fiaim, leányaim,
unokáim és dédunokáim, ha úgy érzik, hogy hibásan választottam, mert
jómód helyett a szegénység ösvényére tértem gazdag Amerika földjén,
ahol minden bevándorló, ha csak egy szikra életrevalóság van benne,
meggazdagszik, mint bolha az eben. Ami engem illet, én sohase bántam
meg a választásomat. Szegényen bár, de tiszta lelkiismerettel lépek
majd az Úr elé, mikor ideje jön. Megtettem, ami tőlem tellett, s
amiről úgy éreztem, hogy egyedül méltó egy menekült erdélyi magyar
íróhoz. Hogy célomat nem értem el, annak nem én vagyok az oka. Erről
lesz itt szó, életrajzomnak ebben a rövidre sűrített fejezetében.
Drága jó feleségem segítségével egyetemi tanár lettem, bár sohase
hittem volna, hogy valaha is tanárkodásra adom a fejem. De amint
mondtam már, Havas Emilnek igaza volt. Tudta, miről beszélt. Se
elbeszéléseim, se regényeim nem kellettek az amerikai kiadóknak. Meg
is mondták őszintén: "Maga feketelistán van, uram, maga fasiszta!"
Így aztán vakon ugrottam bele a tanárságba, hogy megélhetésem legyen
és maradjon időm az írásra is. Kényelmes foglalkozásnak ígérkezett, és
az is volt. Azonban nem ez a fontos. Hamarosan kiderült, hogy maga az
Úristen rendelt ebbe az állásba, mert itt döbbentem csak reá, hogy
nekünk, szerencsétlen magyaroknak, mi volt az átkunk. Mi hozta reánk
a trianoni csapást, s mindazt, ami utána következett.
Szemnyitogatásom azzal kezdődött, hogy amikor tanártársaim
megkérdezték mindjárt az első napokban, hogy honnan a csudából fútt
oda a szél, s én becsületesen megmondtam, hogy Erdélyből, úgy bámultak
rám, mintha azt feleltem volna, hogy valahonnan Bergengóciából. Míg
aztán az irodalom tudós professzora fejére ütött és elrikkantotta
magát: "Drakula országából...!" Attól kezdve bizalmas baráti körben
"Count Drakula" volt a nevem. Hiába bizonykodtam, hogy ez a
Drakula-mese mindössze egy részeg angol újságíró fejében született
meg, és hogy Erdély már évszázadokkal ezelőtt is civilizált ország
volt, hogy ott hirdették meg elsőnek a vallásszabadságot, hogy Erdély
iskolái világhíresek voltak, senki se hitte el. Hogy igazamat
alátámasszam, nekiestem a könyvtáraknak, de ebben se volt köszönet.
Egyetemem három óriási méretű könyvtárában alig leltem valami kevés
adatot Erdélyről. Földrajzkönyvek, enciklopédiák csak annyit tudtak
róla, hogy Románia nyugati tartománya, mely annak idején Dacia néven a
római birodalomhoz tartozott, és őslakói ma is a latin nyelvet
beszélik. A népvándorlás során több ázsiai horda rohant keresztül
rajta, a hunok, avarok, magyarok, tatárok és törökök. Az utóbbi
évszázadok alatt a Habsburg birodalomhoz tartozott, majd az első
világháború után Románia vette át. Lakosai nagyrészt románok, de élnek
ott németek és magyarok is.
Attól kezdve a könyvtárakat bújtam minden szabad időmben,
Magyarországra és a magyarokra vonatkozó adatokat keresve. Keveset
találtam, s amit találtam, abban sem volt köszönet. A középkorra
vonatkozó régebbi munkák mind német szerzők tolla alól kerültek ki, s
a magyarokat úgy emlegették bennök, mint ázsiai hordát, akik fél
Európát végig dúlták, míg végül is Lech mezején leverték őket a
németek, majd királyukat rákényszeríttették a keresztény hitre, és
hadat adtak neki, hogy kiirthassa országából a pogányokat. Attól
kezdve aztán a német civilizáció hatása alá került a magyarok országa
s lakosainak jó része német. Az újabb kiadású könyvek arról is tudtak,
hogy Magyarország egy elmaradt, primitív ország volt, ahol feudális
főurak uralkodtak a különböző nemzetiségű őslakosság felett,
kegyetlenül elnyomva a népet.
Mint ahogy annak idején, gyerekkoromban, nagyapám jó orrú kopói
kajtatták föl a megbúvó rókát a mezőházi nádasokban, úgy kezdtem el én
is kinyomozni ezeknek a hamis adatoknak az eredetét. Nem volt nehéz.
Minden könyv, tanulmány, melyben Magyarországról vagy általában a
magyarokról volt szó, az 1870-es évek utáni időből eredt, és a szerzők
neve nagyobbára német vagy cseh, de akadt román és horvát is. A
szerzők legtöbbje Sorbonne-i diplomával rendelkező egyetemi tanár
volt, akik egy Masaryk által alapított könyvkiadó vállalaton keresztül
beépitették magukat az amerikai, angol és francia közoktatás tankönyv
ellátást szolgáló intézményeibe, és terjeszteni kezdték azt a jól
megszervezett magyarellenes propagandát, ami végül is Trianonhoz
vezetett. (Az első világháború alatt Masaryk és Benes által
megszervezett u.n. "Cseh maffia". (szerk.) A Magyar szerzők vagy nem
írtak jó tankönyveket abban az időben, vagy a magyar tanügyi
intézmények nem gondoskodtak arról, hogy ezek a könyvek idegen
nyelvekre fordítva utat leljenek külföldi egyetemek felé. Több,
különböző kiadású és különböző időben kiadott enciklopédiában például
a következő, szóról-szóra azonos mondatokat találtam, amiről arra
lehetett következtetni, hogy azok ugyanattól a személytől származtak:
"Magyarország, mint olyan, a valóságban soha sem létezett, mindössze
egy soknépű laza egység a ,,szentkorona országai" összefoglaló név
alatt. Ennek az országnak voltak a kezdetben magyar uralkodói is,
azonban a tizennegyedik századtól kezdve mér csak cseh, német, olasz,
lengyel és román királyok viselték az
országalapító magyar király, Szent István koronáját. Ugyanezek az
országok az utolsó négy évszázad során már a Habsburg birodalom alá
tartoztak." Egy másik helyen: "Magyarnak csupán az uralkodó nemesi és
főnemesi osztály egy kis része tekinthető, kik a földet birtokolták,
míg a jobbágy, majd az úgynevezett "felszabadulás" után a paraszt a
különböző ott élő, leigázott nemzetiségekből tevődött össze, kiknek
egy részét hosszú idő után földesuraik erőszakkal
elmagyarosították..." (Wertheimer: History of Europe, 1901, Böhm
Verla, Wien-New York, page 31.) Ezeket olvasva önkéntelenül fölmerült
bennem a gondolat, hogy a washingtoni osztrák- magyar követség hajdani
kultur-attaséja alighanem osztrák lehetett, akit nem bántott a
magyarok gyalázása, és ezért nem tett jelentést ezekről a magyar
királyi kultuszminisztériumban. Ugyancsak a fent említett könyvben
található a következő mondat, mely ellen minden bizonnyal tiltakozott
volna az akkori magyar kormány, ha tudomására jutott volna: "A magyar
egy veszekedő, izgága, más nemzetiségeket gyalázatosan elnyomó barbár
nép, mely újra meg újra föllázadt uralkodói ellen, abból a célból,
hogy megbontsa a soknyelvű birodalom egységét..."
Bevallom, amerikai skót feleségem fejében született meg a gondolat,
hogy amit az osztrákok, csehek és románok meg tudtak tenni száz évvel
ezelőtt, azt minden bizonnyal mi is meg tudjuk tenni ma, és nekünk
könnyebb dolgunk lesz, mert nem kell történelmet hamisítanunk, csupán
össze kell szedjük a bizonyítható igazat. Ebből a gondolatból
született meg először, erdélyi mintára, az Amerikai Magyar Szépmíves
Czéh, majd Masaryk mintájára a Danubian Press, Incorporated, és az
ezekből fakadó folyóiratok: a Transylvanian Quarterly, majd a
Hungarian Quarterly és utolsónak a Central European Forum.
Elméletben egyszerűnek látszott az egész: egyedül az észak-amerikai
földrészen valami másfélmillió magyart mutatnak ki a statisztikák. Ha
ennek a másfélmillió magyarnak csupán fél százalékában maradt még
valami kis hazafias érzés - mondjuk évi tíz dollár erejéig - ez már
évi hetvenötezer dollárt jelentene, ami bőven elegendő ahhoz, hogy
elkezdhessük kiadni komoly felvilágosító munkánkat, melyekből Amerika
ifjúsága, valamint Amerika vezető politikusai megismerhetik a hiteles
adatokra támaszkodó igazságot.
Így indult meg elsőnek 1962-ben az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh.
Hosszú nyári szabadságunkat arra használtuk föl, hogy nyakunkba vettük
az Egyesült Államok és Kanada országútjait, és megjártuk első nagy
körutunkat, több mint huszonötezer mérföldre nyúlót, a magyarlakta
városok felkutatására. Mivel pénz dolgában szűken voltunk, elkerültünk
szállodát és éttermet, amennyire lehetett. Sátorban aludtunk,
feleségem főztjén éltünk, és elhatároztuk, hogy ha össze tudunk szedni
első körutunkon ezerötszáz magyart az előirányzott hét és félezerből,
kik hajlandók évi tíz dollárt lefizetni előre, melynek ellenében
minden előfizető kap három könyvet, két angolt és egy magyart, akkor
elindulunk még ezen az őszön. A begyűjtött előfizetések száma azonban
csak hétszázig jutott el. Én készen voltam arra, hogy visszafizetjük
mindenkinek a tíz dollárját, mihelyt lehet, s elvetjük az egész
gondolatot mint kivihetetlent. Drága jó Elizabeth azonban megszegte
makacs skót nyakát, s kijelentette, hogy szó se lehet a
megfutamodásról. Amit elkezdtünk, azt érdemes volt elkezdeni, tehát
visszük tovább, s az Úristen majd eligazítja a többit.
Így kezdtünk hát bele a könyvkiadás mesterségébe. Első könyvünk a
kolozsvári Ellenzék hajdani főszerkesztőjének, Zathureczky Gyulának
pompás kis munkája volt: "Transylvania, Citadel of the West. "
Értelmesen, tömören, könnyen olvasható stílusban vitte a világ elé
Erdély igazolható, adatokon épülő történelmét, földrajzát a
kultúráját. Háromezer példányt nyomtattunk belőle. 5 ráadásnak,
"csaléteknek" ahogy Elizabeth nevezte, hozzá adtuk a tíz dollárért még
egyik regényemet is magyarul, valamint annak angol fordítását.
Következő nyáron újra nekiindultunk magyart keresni Amerika és Kanada
földjén. Hétvégeken irodalmi estéket tartottunk itt meg amott, árultuk
a könyveket, beszéltünk, beszéltünk, beszéltünk a magyaroknak arról,
hogy mi a célunk, mit kell tennünk ahhoz, hogy megismertessük a
világgal az igazságot. Hétközbe sátorban aludtunk, szabad ég alatt
főztük ételünket, mint a vándorló cigányok. Havasi vadász lévén életem
első szép felében, én szokva voltam a sátorozáshoz. De Elizabeth
városi asszony volt; aki soha ilyen életmódot nem ismert. Szemrebbenés
nélkül, bátran viselte a fáradalmakat, áldja meg emlékét az Úristen, s
valahányszor csüggedni kezdtem, ő bátorított. "Micsoda magyar az" -
mondotta ilyenkor -, "aki megtorpan a nehézségek előtt, mikor hazáján,
nemzetén kell segítsen? Az ilyen magyarok miatt vesztették el mindég a
háborúkat! Fel a fejjel, nézz előre, soha se hátra, támadj! Ez a
győzelmek ára!"
Pedig hiába szekereztük föl s alá ezt a nagy országot, hétszáznál több
előfizetőre soha se sikerült szert tennünk. Ötven-hatvan új előfizetőt
nyertünk minden évben körutunk során; újabb meg újabb városokat
keresve föl, de ugyanennyit veszítettünk is minden évben azokon a
helyeken, ahova nem sikerült eljutnunk másodszoris. De adtuk ki az új
könyveket, rendületlenül. Hokky Károly "Ruthénia" című munkájából
akkori képviselőnk, háromszáz példányt osztott szét a Kongresszus
tagjai között. Szemák: Living History of Hungary két kiadást is
megért. "Our Hungarian Heritage" három kiadásig vitte. A Transylvania
and the Hungarian-Romanian Problem pedig kongresszusi dicséretet is
kapott. Mindezek ellenére azonban az előfizetők száma nem hogy
emelkedett volna, de hamarosan csökkenni kezdett. A magyarok beleuntak
az angolba. Nem kellett nekik angol könyv. Nem értették meg a célját.
"Vásároltassák meg az angol nyelvűekkel" mondták egyre többen, s hiába
próbáltam megértetni velük, hogy az "angol nyelvűeket" nem érdekli a
magyar jövendő, miért is érdekelné? Mi kell terjesszük köztük,
szomszédaink, ismerőseink között, mi kell elvigyük az iskolákba,
könyvtárakba, ha azt akarjuk, hogy megtudják az igazságot. Nem
értették meg: Én pedig éreztem, hogy rossz irányban haladunk.
Háromezer példány egy könyvből vízcsepp az óceánban:
Torontóból kaptam a tanácsot: magyarokból tömeget toborozni csak
felvonulásokra lehet, hosszúra elnyúló komoly munkára nem. Alapítsunk
részvénytársaságot. "Nem sokaság, de lélek végeznek csodadolgokat'' -
idézték Zrinyi Miklóst a fejemre. "Gyűjtsünk egybe egy kis csoport
jómódú magyart, akik össze tudnak adni legalább százezer dollárt,
többre megyünk ezzel, mint úgy koldulni össze a pénzt tíz dollárjával!
Megalapítottuk hát a Danubian Press részvénytársaságot. Százezer
dolláros tőkére számítottunk, de csak húszezer gyűlt össze.
"Bolondság, minek a könyv!" - mondták a ",jómódúak" is. Amerika
köteles visszaadni a hazánkat, ennyi az egész!" Utólag visszatekintve
mindezekre belátom, hogy reménytelen volt ez a kezdeményezés is. De
akkoriban hajtott a "tett-vágy" motorja, na meg a feleségem, aki el se
tudta képzelni, hogy a magyart "más fából faragták".
Ezzel a húszezer dollárral belekezdtünk az úgynevezett "Hungarian
Package" könyvsorozat kiadásába; mely magába foglalta a magyar nemzet
történelmét, legendáit, népmeséit és táncait, sötétzöld vászonkötésben
és fehér díszkötésben, arany betűkkel a fedőlapon. Szép munkát végzett
a torontói nyomda, drága se volt. De mégis volt egy nagy baj: nem
értette meg, hogy az idő szerepe fontos a könyvkiadásnál. Ha az ember
szétküldi a hirdetéseket a könyvtáraknak, s azok egy kitűzött időre
megrendelik a könyvet, azt a kitűzött időn belül szállítani kell,
másképpen érvénytelenné válik a megrendelés. Az idő elhúzódott, a
megrendelőket elvesztettük, s a könyvtárak belesorolták a Danubian
Presst a "fly by night" megbízhatatlan kiadók közé. Mivel pedig még a
magyarok is csak ímmel-ámmal vásárolgatták a szép kiállítású, de angol
nyelven készült könyveket, évekbe került, míg ezer sorozatot el
tudtunk helyezni. Ezzel aztán vége volt a kiadóvállalat álmának is, s
a Danubian Press éveken át egy tőkétlen vállalkozás maradt, fedőnév a
szerzők költségén kiadott könyvek amatőr voltának eltakarására.
Mindezek ellenére mégis csak kiizzadtunk valahogy huszonnégy angol
nyelvű könyvet Amerika okulására, ezres, kétezres példányszámokban. De
még ezeknek is nagy része raktáron penészedik. Nem kellenek a
magyaroknak, még propaganda-fegyvernek sem, még arra sem, hogy
odaajándékozzák befolyásos amerikai ismerőseiknek, hadd tudják meg az
igazságot. Még ilyen könyvek se kellenek nekik, mint "Genocide in
Transylvania; a documentary" vagy "Transylvania and the
Hungarian-Rumanian Problem ", "Origin of the Hungarian Nation ",
"Origin qf the Rumanians", "The Ethnic History qf Transylvania".
Legnagyobb csalódást azonban a "Transylvanian Hungarian Folk Art"
okozta. Ez a könyv szép, színes kiadásban jelent meg, ismerteti a
magyar motívumok magyarázatát, és tudatára adja a világnak, hogy mi
történik ma odahaza a magyar népművészet időt látott remekeivel,
miképpen igyekszik eltörölni még a nyomukat is az ellenséges román
kormány. Ebből is még valami ezer példány kallódik raktáron. Nem kell
a magyaroknak, mert angolul van.
De így jártunk a folyóiratokkal is, pedig azok valóban önvédelmi
fegyvereink voltak, melyeket megküldtünk vagy személyesen adtunk át
minden szenátornak, képviselőnek, külön tíz példányt a Fehér Házba és
harmincat a State Department hivatalainak. Először a Transylvanian
Quarterly bukott meg előfizetők hiányában. Ezt átalakítottuk Hungarian
Quarterly-vé, arra gondolván, hogy így talán majd szélesebb magyar
rétegeket érdekel. Két év alatt kiderült, hogy ez se érdekelte őket.
"Eleget olvassuk magyar nyelven mind azt a rosszat, ami odahaza
történik" - írta egy Erdélyből idesodort, jómódú magyar "minek
gyötrődjünk rajta angolul is!" Eszébe se jutott a szerencsétlennek,
hogy nem az ő "gyötrődésére" készült a folyóirat, hanem arra, hogy azt
minél több amerikai olvashassa, s tudja meg, hogy mi történik a
Trianonban elszakított területek magyarjaival.
Végül is átalakítottuk folyóiratunkat Central European Forummá, miután
tudomásomra jutott, hogy a háttérben már két éve folytak a
megbeszélések egy létesítendő Közép Európai Federáció dolgában a
magyarok megkerülésével. De mivel folyóiratunk még nem volt,
összeálltunk néhányan és beugrottunk gyorsan, hogy a "magyar kérdést"
a tervezett jövendő élére vigyük. Nyomban meg is nyertük a lengyel
exil-kormány tetszését. Csatlakozott szerkesztő-bizottságunkhoz egy
erdélyi román emigráns, egy szlovák egyetemi tanár és egy ruszin
lapszerkesztő, akik a magyarokkal való békés együttműködés útját
keresték. Mindenki, aki kezébe vette a folyóiratot, dicsérte. A
tényleges előfizetők száma azonban soha sem érte el a kétszázat.
Ezerkétszáz példányt nyomtattunk, s ebből nyolc-kilencszázat
tiszteletpéldányként osztottunk szét, a többi még itt van raktáron.
Hogy honnan vettük hozzá a példányonkénti 3500-4000 dollárt? Derék
jóérzésű magyarok adakozásából, akik megértették, hogy ezzel a
folyóirattal a magyarság jövendőjéért küzdöttünk. Ez azonban nem
helyes. Régi hibánkba estünk vissza újra: egy öntudatos és bátor kis
csapat vérzik, hogy a többi megmaradjon. A többi, akiket én egyszer
már így jellemeztem: a "ha még egyszer azt üzeni" magyarok, akik csak
behúzzák a nyakukat és várnak a sült galambra.
Az én szerkesztésemben és igazgatásom alatt most jelenik meg a FORUM
utolsó száma. Hogy megmarad-e vagy nem, az már másokon múlik. Én
letettem a fegyvert. Cserbenhagytak a magyarok huszonhét hosszú és
küzdelmes esztendőn keresztül. Elég volt. Beleöregedtem, belefáradtam
beleszegényedtem az eredménytelen munkába. A magyar, bár egyénileg
egyike a legtehetségesebb, legéletrevalóbb fajtáknak, politikailag
éretlen. Nem érti a világpolitika háttérben lejátszódó fondorlatok
titkait, és nem is érdekli. Nem is vették észre, hogy Románia máris
készen áll arra, hogy újra lehasítson egy jókora szeletet a magyar
hazából, tova a Tiszáig. Mindössze arra vár, hogy kivonuljon onnan az
orosz. A Nyugat közvéleménye elfogadta már, hogy Románia "ősi határa"
a Tiszáig nyúlik. Évtizedeken keresztül belekalapálták ezt már a
köztudatba. S mi itt állunk, bambán, pedig segíthettünk volna
magunkon. Megtehettük volna, amit Masaryk és Jorga meg tudott tenni,
időnk is volt hozzá. Most már bizony fogytában van az is.
Tudom, a magyarok nagy része meg sem érti, miről beszélek. A
történelem útjait előkészíteni csak előre, mégpedig jó-előre lehet.
Utólag már csak azt vesszük észre, hogy mit "kellett volna" tenni, de
sokan még ezt se fogják fel soha. Elkövetett hibákért a Gondviselést
teszik felelőssé.
Amit Ceausescu húsz esztendő alatt nem tudott elérni, azt megtették
helyette a szabad földre vetődött magyarok: letétették velem a
fegyvert. De a könyvek megmaradnak, a folyóiratok megmaradnak, s a
nyomtatott betű szívós erejével továbbra is harcolnak Erdély
magyarjaiért - ahogy lehet.
Szívem mélyéből köszönöm annak a maroknyi hűséges magyarnak az
önfeláldozó kitartását, akik mindvégig mellettem maradtak, és lehetővé
tették, hogy legalább ennyit megtegyek. Áldja meg őket az Úr minden
fájdalmas csalódás közepette is a tiszta lelkiismeret isteni
ajándékával. Ők megtették, ami tőlük tellett. Ha minden magyar követte
volna példájukat, magyarok dolga másképpen állna ma. Hadd búcsúzzam
tőlük a Szentírás szavaival: "Ismertessétek az igazságot, s az igazság
szabadokká tészen!"

1989. szeptember végén.




Wass Albert és Elizabeth jobbra
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Budaházy György elemzése
  2011-01-28 08:36:19, péntek
 
  Budaházy György elemzése a West Balkánról, Sukoróról, Attila filmről





A múlt hét végén pánik tört ki a Nyugati téren található West Balkan szórakozóhelyen. Három lányt agyon nyomott a tömeg: Először is részvétem a lányok családjainak. Mint apa összeszorul a gyomrom, ha csak rágondolok, milyen érzés lehet ez.
Rossz emlékű ez a Nyugati tér, 2006-ban ott hajszolták és ütötték rendszeresen a tüntetőket Gyurcsány terror-hadai. Csoda, hogy már akkor nem halt meg ott valaki. Mint sok évig a szórakozó iparban dolgozónak, azért van egy-két gondolatom. Számtalan verekedést, balhét, sőt még késelést is megéltem ebben a világban, de ezek sosem okoztak pánikot. Az emberek vagy rá se hederítettek vagy félrehúzódtak, de nem kezdtek fejvesztve menekülni. Itt ráadásul végül is nem is történt semmi. Felnőtt emberek, azért mert valaki elkiáltja magát, nem esnek még pánikba (ha egyáltalán történt ,,elkiáltás"). Viszont ahogy hallom, itt jóformán gyerekek voltak. És ez az első probléma, ami már régóta elharapózott a szórakoztató iparban bizonyos helyeken. A létszám növelés érdekében jóformán mindenkit beengednek egyes klubokba, meg se nézik hány éves az illető. Így aztán akár pornográf live showkat nézegethetnek a 14-15 éves gyerekek a discoban. Ez az eset rámutatott a gyurcsányizmus egy újabb eszement szabálymódosítására. Az én időmben bizony a működési engedélyt meg kellett szerezni nyitás előtt, és ez így is volt rendjén. Az viszont igaz, hogy a hivatalosan meghatározott létszám keretekkel - amit pl. az ülőhelyek számához meg hasonlókhoz kötnek - nem lehet a szórakozó iparban gazdaságosan működni. A lényeg, hogy most ésszerű szabályzást hozzanak létre, és ne az legyen, hogy a hatóság minden felelősséget áthárítandó, tönkreteszi a vállalkozókat a betarthatatlan előírásokkal. És itt van még a kábítószer kérdése, ami szintén terheli a szórakoztató ipart. Valamit ezzel is kezdeni kellene. A probléma sajnos ott kezdődik, hogy a legújabb zenei irányzatok már szabályszerűen igénylik a kábítószer használatot. Eleve így vannak kitalálva. Ez pedig már átvezet a kultúra, nevelés és hasonló területekre.

A sukorói kaszinó ügy kapcsán már 900 millió Ft kötbért követel az állam Yoav Blumtól: Követelheti nyugodtan, mert Blumy pajtás már árkon-bokron túl van. Az ellene folyó eljárás tárgyalásaira is nagy ívben tesz. Neki van hova mennie. Akármilyen gazemberségeket csinált is, a hazája megóvja, hisz a központilag meghatározott ,,felvásároljuk.... stb., stb." projekten ügyködött ő is. Az jutott eszembe, hogy bezzeg én, aki pont, hogy Magyarország ,,blumizálódása" ellen lázadoztam, saját hazám tömlöcében sínylődök. És ha menekülnék, vajon lenne-e olyan helye a világnak, ahonnan nem adnának ki? Nem valószínű. Hiába, ez a világ a blumoké, és nálunk is csak ,,kirakat felelősségre vonás" folyik sajnos.

Ivan Gasparovich szlovák köztársasági elnök szerint azért nem jó, ha a felvidéki magyaroknak magyar állampolgársága is van, mert ,,válság helyzetben" hátrányos lehet: Mi másra utalhat ezzel, mint egy esetleges fegyveres konfliktusra? Ez az ember azt várja el, hogy az erőszakkal szlovák uralom alá kényszerített felvidéki magyarok egy, az ezeréves magyar földért folyó szlovák-magyar háborúban szlovák mundérban harcoljanak saját testvéreik ellen. Ki kéne már józanodni mindenkinek ebből a ,,légies határos" Európai Unióból. Különben is, ha ,,légiesek" úgyis a határok, akkor miért lenne baj, ha a magyarok lakta ősi magyar föld Magyarországhoz tartozna közigazgatásilag? Ha a szlovákok el akarnak oda látogatni, nyugodtan megtehetik. Persze csak fegyvertelenül, turistaként.

Attila királyunkról szóló film volt január 22-én este a TV2-n: Nem volt rosszindulatú mozi. Megpróbálta nagy formátumú uralkodóként bemutatni, de azért volt egy-két hamisítás benne. Először is miközben a rómaiak ruházata korhűen volt megjelenítve, a katonák felszerelése, egyenruhája szinte pompás volt, addig a hunok úgy néztek ki, mint az ágrólszakadt csavargók. Ezzel szemben tudott, hogy igen fejlett ötvösművészettel rendelkeztek, az előkelőbbek a legdíszesebb viseletekben voltak, a katonai győzelmeiknek köszönhetően volt is bőven vagyonuk erre. A filmben Attila volt az, aki díszesebb ruhájában kirívott a többiek közül, valóságban viszont köztudottan nem volt hivalkodó sem ruházatában sem használati tárgyaiban, főembereinél szerényebben mutatkozott. Próbáltak a csatákban lovas íjászokat bemutatni, de így is leginkább gyalogosan harcoló hunokat jelenítettek meg teljesen hiteltelenül, sőt maga Attila is ,,földönfutóként" rohangászott karddal a kezében. Isten kardjának sem sok köze volt sem a hun egyenes kardhoz, sem a magyar szablyához. Aetius és Attila nagy csatája is inkább római győzelemként volt beállítva, míg valójában a római sereg felbomlásával ért véget. De a legnagyobb csalás, hogy a következő évi itáliai győztes hadjáratot, Róma kegyelemért való könyörgését egy az egyben kihagyták és Attilát e nélkül ,,sírba rakták". Viszont legalább halálával kapcsolatban nem a ,,részegen az orra vérébe fulladt" verziót tálalták a nézők elé. Ezek is csak azt mutatják, hogy itt volna már az ideje egy hiteles, nagy formátumú film készítésének Attilával kapcsolatban, amiből a magyar hagyományőrzést nem lehet kihagyni. (Attila vagy Atilla? A magyar nyelv fonetikus, eszerint ,,Atillát" kéne írnunk, viszont a korabeli feljegyzések szerint ,,Attila"-ként írta nevét. Kérdés, hogy melyik a hamisítás. A magyar nyelv elég következetes, de Priskosnak sem volt semmi oka a névhamisításra.)

Budaházy György


(Szent Korona Rádió)


Link
 
 
0 komment , kategória:  ERKÖLCS  
Toroczkai felel aTv ostromért?
  2011-01-28 08:30:44, péntek
 
  Narancsos forradalom után: Nem Gyurcsány, hanem Toroczkai felel a Tv-ostromért (videóval)





Toroczkai László felel a 2006 őszi MTV-ostrom során a rendőrségi eszközökben okozott károkért, mondta ki a gusztustalan köztársaság bírósága jogerősen csütörtökön, a narancsos forradalom után fél évvel, miközben a hatalom felelősségre sem vonta Gyurcsány Ferencet.

A tárgyalás (2011.01.27.) galériája itt található.

Link

VIDEÓ : A BRFK azért indított tízmilliós kártérítési pert a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke ellen, mert álláspontja szerint a férfi szervezője volt a Szabadság téri eseményeknek, és így felel is az ott történtekért. A vád szerint Toroczkai 2006. szeptember 18-án a Kossuth téren arra szólította fel a demonstrálókat, hogy vonuljanak át a Szabadság térre petíciójuk beolvasásához, közben egyébként csak ismertette, hogy a székházból kilökdösték őket és hogy ő még egyszer átmegy.

A bíró által felolvasott, megrendelt ítélet, valamint Toroczkai László személyes meglátásai:


Link

Korábban az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság kétszer is elutasította a BRFK érvelését és keresetét (még az MSZP éra alatt), ezzel szemben a tábla csütörtöki, narancsos forradalom utáni, másodfokú határozatában azt mondta ki, hogy Toroczkai igenis a spontán gyülekezés szervezőjének tekinthető, és ebbéli minőségében a károkozókkal együtt felel a bekövetkezett károkért.

A polgári per a kártérítés összegszerűsége vonatkozásában bizonyítással folytatódik majd első fokon. Toroczkai a szóbeli indokolás távozott az illegitim és hazug köztársaság tárgyalóteremből és újságíróknak kijelentette, hogy miután a bíróság "napolást követően hirdetett határozatot", nyilván egyeztette azt valakikkel.

(Index nyomán Szent Korona Rádió)



Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Tüntetés Budaházyért
  2011-01-28 08:18:52, péntek
 
  Százak itt, ezrek ott, egy a jelszó, kettő a tábor (helyszíni tudósítás a tüntetésekről + fotók)




A HVIM és különböző baráti körök szervezésében több százan tüntettek csütörtök este a Fidesz-székház előtt Budaházy György és a másik bebörtönzött hazafi, Szaszka szabadon bocsájtásáért. A szűk utcában a székház elé tömörült sokaság megértette az egyik szónok, Budaházy Edda, a hazafi testvére rövid történetének lényegét. Orbán egy korábbi TV-interjúban azt mondta, nem vállal sorsközösséget Toroczkaival és Budaházyval, mert a szimpatizánsaik most azt kiabálják, vesszen Gyurcsány, később meg majd: vesszen Orbán! Így is történt. Noha a tüntetések Gyurcsány-ellenes megszokott arcai mellett mások is megjelentek, a tömeg úgy viselkedett, ahogy Orbán megjósolta. Zúgott a "Vesszen Orbán!"
A másik helyszínen, a Kossuth téren a bliberálisok, anarchisták, ellenállók, korzólelkűek meg cigányok, köztük peckesen lépkedő rendezők is megjelentek, voltak is vagy nyolcszor, tízszer annyian, mint a radikálisok, de alapvetően egy langyos, erőltetett műbalhéba csapott az amúgy is okafogyott tüntetésük. Pedig a büfések már három standdal készültek. A különbség egy alapmotívumban azért érzékelhető volt a mindkét helyszínen felbukkanó tudósító számára. A radikálisok kimondták, hogy Orbán takarodj, a bliberálisok jóval finomabban fogalmazva, de ugyanezt közvetítették...




Lényegesen kisebb látens rendőri erő a Szentkirályi utcában, mint a Jobbik korábbi, a médiatörvény elleni tüntetése idején, noha a létszám az előbbinek körülbelül a négyszeresre tehető. A szónokok, köztük Budaházy Edda, Morvai Krisztina EP-képviselő beszédének visszatérő eleme a Fidesz által ígért számonkérés hiánya, illetve annak a ténynek a hangsúlyozása volt, hogy az Orbán-kormány nem váltotta be a radikálisok reményeit, és nem engedte szabadon az új hatalom Budaházy Györgyöt.



A felszólalók párhuzamot vonva az elmúlt időszakok történéseivel erőteljesen nehezményezték, hogy Gyurcsányék még mindig szabadlábon vannak, Budaházy meg lassan két éve a börtönben sínylődik. A Gyurcsány-korszakban az ellenállók egyik himnuszává nemesedett Fejbőr-nótát együtt énekelte a tömeg Sziva Balázzsal, a Romantikus Erőszak frontemberével, s mintha megállt volna az idő, most is üvöltötte a refrént: fegyverbe, fegyverbe. Morvai ismét forradalomnak nevezte a tv-ostromot, és az érzelmekre is ható szavaival is azt a helyzetet ecsetelte, ahol az igazi bűnösök, így Gyurcsány és bandája szabadlábon dőzsölhetnek, míg a hazafiakat továbbra is üldözi a hatalom. A tömegben elhangzott néhány likudviktorozás, Vesszen Trianon!, és a düh, a méreg és a tehetetlenség hármas összetevőjéből jött kormány- és hatalomellenes jelmondat.



Toroczkai László, a HVIM tiszteletbeli elnöke talán a legtovább ment el a minősítésben, és narancsos diktatúrának nevezte a jelenlegi időszakot. Meglehetősen naivnak tűnt viszont az a megállapítása, miszerint nyilvánvalóvá vált: Orbán Viktorék ugyanúgy függnek a nemzetközi oligarchától, mint az előző kormány. (Miért, mitől változott volna a helyzet? Van aranytartalékunk, hadseregünk, fejlett iparunk, mezőgazdaságunk? Nincsen. Első rossz szóra úgy döntik be az országunkat, ahogy akarják. a szerk.)
A liberálisok, köztük rengeteg idegen ajkú fiatal a Kossuth téren settenkedett, és csak néhány bátrabb mert a fotósok szemébe nézni, az elsöprő többségük úgy félt a fényképezőgéptől, mint zsidó a zsírszalonnától. A korábbi rendezvényen is megjelent, majd a trolin randalírozó csapatnak úgy látszik nem történt semmi bántódása, vagy hatósági vegzálása, most is verték a tam-tam dobot ezerrel.



Az anarchisták több zászlóval jöttek elő, mint korábban, és a tömeg létszáma is hasonló volt, mint az első ratyipartin, úgy három-négyezer. Újdonságot jelentett a rendező kitűzővel grasszáló cigányok felbukkanása. A szónokok közül volt, aki Orbán pálfordulást kérte számon, nehezményezve, hogy egy liberális ifjú hogyan változhatott ekkorát a régi énjéhez képest. A jogvédők védték a jogot, illetve azt, amit ők annak tartanak, a libások gágogtak, és rikácsolták, hogy magáéhoz Mózeshez is elmennek jogorvoslatért, ha a kormány nem az ő szájízük szerint fabrikálja át a médiatörvényt.






A régi szép időkben megszokott "tüntető-kocsma" meg teljesen más külső jegyekkel rendelkező emberrel telt meg, mint a könnygázas rendezvények idején. Egyértelmű csak az a megállapítás hosszú, hosszú érszázadok óta, hogy a pénznek nincs szaga, csak az egyiknek sok van, a másiknak meg kevés. A nercbundás nyugdíjasok lassú hazavonulásával aztán végérvényesen bezárt a szabadságrendezvény. No, majd március 15-én, lelkendezett a Settenkedő, s már előre vizionálta a sok nemzeti színű szalaggal körbefont Dávid-csillagot.


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Szeplőtelen magyarsággal
  2011-01-28 08:07:01, péntek
 
  Szeplőtelen magyarsággal beszéljünk és írjunk! (15. rész)

Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Folytatjuk a szükségtelen idegen szavak bemutatását magyar megfelelőikkel.

G

gála: dísz, ünnep (gálaest: ünnepi est)
gáláns: lovagias
gang: folyosó
garancia: biztosíték, jótállás
garázs: kocsiszín
gardrób: ruhatár, öltöző
gázsi: fizetés
gazsulál: hízeleg
generáció: nemzedék, emberöltő
géniusz: szellem, lángész
gigászi: óriási, rendkívüli
gikszer: hiba, baklövés
grandiózus: nagyszabású
grátisz: ingyen
gravíroz: vés, metsz
grimasz: (arc)fintor
groteszk: furcsa, torz
gusztus: ízlés

H

habitus: megjelenés, külső
handlé: ószeres
harmónia: összhang
hárpia: némber, házi sárkány, házsártos (nő)
hazárd: kockázatos, vakmerő (hazárdjáték: szerencsejáték)
hecc: ugratás, bosszantás
hercig: bájos
hermetikus: szorosan elzárt, hozzáférhetetlen
heroikus: hősi
heterogén: másnemű
hibrid: keverék
hipochonder: képzelt beteg
hipotézis: feltevés
história: történet, történelem
hokedli: kis (asztal vagy konyha)szék
homogén: egynemű
honorál: meghálál, jutalmaz (honorárium: tiszteletdíj)
horizont: látóhatár (horizontális: vízszintes)
horribilis: iszonyú, borzalmas
hotel: szálló/szálloda, vendégfogadó
humánus: emberi, emberbaráti
humbug: szemfényvesztés
humusz: termőföld

I

idea: fogalom, eszme,
ideál: eszmény, mintakép
idióta: hülye, félkegyelmű, ütődött
illegitim: törvénytelen
illúzió: csalódás, áltatás
immorális: erkölcstelen
immunis: mentes
implicite: burkoltan, magába foglaltan
import: behozatal
impozáns: hatásos, megragadó
impresszió: benyomás
improduktív: terméketlen
improvizáció: rögtönzés
incidens: zavar, baleset
indifferens: közömbös, semleges
indiszkréció: tapintatlanság
individuális: egyéni
információ: tájékoztatás, felvilágosítás
inhalál: belélegez
inkasszál: beszed, behajt (pénzt)
inkompatibilis: összeférhetetlen
inkorrekt: tisztességtelen
inkriminál: kifogásol
inspiráció: sugalmazás, ihlet
inszinuál: gyanúsít, feltételez
intakt: érintetlen
integer ép, sértetlen, teljes (integritás: épség, sértetlenség)
intenció: szándék
internacionalizmus: nemzetköziség (internacionális: nemzetközi)
interpelláció: felszólalás
interpretáció: magyarázat, értelmezés
intim: meghitt, bizalmas
intoleráns: türelmetlen
intranzigens: hajthatatlan, kérlelhetetlen
intrikál: áskálódik, ármánykodik
intuíció: megérzés, megsejtés
invázió: bevándorlás
invesztál: beruház, befektet
invitál: meghív
inzultál: sért, rátámad, bántalmaz
irracionális: ésszerűtlen
irreális: valószínűtlen, alaptalan
irreleváns: lényegtelen, mellékes
irritáció: izgatás, ingerlés
izolál: elszigetel

J

joviális: barátságos, kedélyes
jubilál: ünnepel (évfordulót)
justizmord: joghalál
juszt: éppen, azért is

K

kabin: fülke
kabinet: kormány
kalamajka: zűrzavar
kalkuláció: számvetés
kapacitás: befogadóképesség
karakter: jellem
kardinális: lényegi, alapvető
karrier: pályafutás
karnevál: farsang
karnis: függönytartó
kaució: óvadék
kánon: zsinórmérték, minta(kép/szöveg)
klassz: elsőrendű, kitűnő
klasszis: minőség, érték
kliens: ügyfél
klíma: éghajlat
koffer: bőrönd, útitáska
kolosszus: óriás (kolosszális óriási)
kombinál: egybe/összetesz, egyesít
kompenzál: kiegyenlít
kompetencia illetékesség
komplett: teljes, hiánytalan
komplikáció: bonyodalom
kompromisszum: megegyezés, egyezmény
koncentráció: összpontosítás
koncepció: terv, elgondolás
kondoleál: kifejezi részvétét
konfliktus: összeütközés
konfúzió: zavartság, rendetlenség, szórakozottság
kontaktus: érintkezés, kapcsolat
kontextus: (szöveg)kapcsolat, összefüggés
konstatál: megállapít
kontingens: hányad, állomány
kontó: számla
kontraszt: ellentét
kontúr: körvonal
konzekvencia: következetesség
kooperáció: együttműködés
kópia: másolat
kordon: sorfal
korrekt: kifogástalan, becsületes
kórus: énekkar
koszt: étkezés, étel-ital
kozmopolita: világpolgár
krach: pénzügyi válság, összeomlás
kreál: alkot, teremt, csinál
kredit: hitel
kriksz-kraksz: irka-firka, ákombákom
kripta: sírbolt
kritérium: ismertetőjegy, fő szempont
krízis: válság
kulináris: konyhai
kultivál: kedvel, szeret, tiszteletben tart
kuncsaft: (állandó) vevő
kunszt: fogás
kurázsi: bátorság, mersz
kuriózum: különlegesség
kurzus: tanfolyam
kvalifikáció: képesítés, minősítés
kvalitás: minőség
kvantitás: mennyiség
kvártély: szállás, lakás
kvázi: mintegy
kvintesszencia: lényege valaminek
kvitt: rendben
kvóta: hányad, részesedés

L

labilis: ingatag, bizonytalan
lakonikus: rövid, velős (beszéd)
lamentál: siránkozik, jajgat
landol: leszáll
lavíroz: tétovázik, kertel
lazsál: hanyagul (tessék-lássék) dolgozik (régi, mára elfeledett találó szóval: amerikázik)
legális, legitim: törvényes, jogos
lezser: könnyű, felületes
lokális: helyi
luxus: fényűzés


Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Az itató
  2011-01-28 08:03:52, péntek
 
  Az etető fontos kiegészítője az itató - az áttelelő barátkák is használják!





Az odúk mellett az etetők legfontosabb kiegészítője a madáritató. Legyen bár fagy, a jégtől megszabadított, frissen feltöltött itatótálcákat - télen ezek a legkönnyebben kezelhetőek - az etetőre járó madarak előszeretettel használják nemcsak ivásra, de fürdésre is. Ezért nagyon fontos, hogy az etetők közvetlen közelében itatót is működtessünk.

Ne felejtsük el, hogy a Madárbarát kert programban nemcsak mi teszünk a madarakért! Azzal, hogy a különböző eszközökkel a közelünkbe tudjuk csalogatni őket, fantasztikus megfigyelési élményekkel örvendeztetnek meg minket. Ebben a látványszolgáltatásban az itatók élen járnak.




Az itatók télen természetesen befagynak, de a nyomok egyértelműen
jelzik, hogy a madarak ilyenkor is számítanak ránk.




A fagyban is jól működő itatótálcákról, és a jégtelenítési fogásokról
itt olvashat :

Link

VIDEÓ : Széncinege tálcás porfürdőben felgyűlt vízben fürdik, Budapest (2010.10.28.)

Link

Ha nem teszünk ki itatót, a madarak bármilyen kis vízfoltot képesek
télen is fürdésre használni. A felvételen
a 2011. év madara - a széncinege látható egy ilyen
szükségfürdőben.

Videó : Barátposzáta téli talajitatón, Budapest (2011.01.26.)

Link

Áttelelő barátposzáta hím tálcás talajetető-itatón.

Link

Videó : Kék cinege téli itatón, Budapest (2010.12.27.)

Link

Videó : Házi veréb itatóban fürdik, Budapest (2010.10.30.)

Link

Videó : Balkáni gerle talajetetőn itatótálcából iszik, Budapest (2011.01.16.)

Link

A balkáni gerle nem "kanalazva", hanem folyamatosan
nyelve issza a vizet.


Videó : Fekete rigó hím téli itatóban fürdik, Budapest (2010.12.23.)

Link

Videó : Fekete rigó talajitatóban fürdik télen, Budapest (2010.12.23.)

Link

A fekete rigók is gyakori vendégei a talajetetőnél lévő itatónak,
ahol a hideg ellenére is előszeretettel fürdenek.

Videó : Süvöltők itatón, Budapest-Csillebérc (2010.11.17.)

Link
Ha van egy kis szerencsénk, akár süvöltőket is láthatunk
az etető itatóján.

Videó : Vörösbegy esti sötétben itatótálcában fürdik, Budapest (2011.01.14.)

Link
Az etető mellett működtetett itatót a madarak akár
egész későn - a videón látható vörösbegy az esti
sötét beálltakor - veszik igénybe.

MADÁRETETŐ KAMERÁVAL:

Link


Link



 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A magyar mezőgazdaság
  2011-01-28 07:42:40, péntek
 
  Szárnyalhatna a magyar mezőgazdaság

Hazánk élelmiszertermelése az önellátáshoz szükséges mértéket jelenleg 20 százalékkal haladja meg ez azonban 50 százalékra emelhető - hangoztatta Gyaraky Zoltán, a VM élelmiszer-feldolgozó főosztályának vezetője csütörtökön egy, az élelmiszergazdaságról szóló szakmai konferenciáján.
Így értelemszerűen növelhető lenne a magyar élelmiszerexport, amely már jelenleg is jelentős mértékű, ám a kibocsátás emelésével lényegesen jobb piaci helyzetbe kerülhetne az ország élelmiszeripara. A belső piacon a magyar áruk arányát az importtermékek rovására növelni kellene a jelenleg mintegy 70 százalékról vissza a korábbi 80 százalék körüli szintre - tudósít az MTI.

A magyar élelmiszertermelés jelentős gondokkal küzd - hangsúlyozta a főosztályvezető. Az ágazatnak szembe kell néznie a csökkenő termeléssel, a romló jövedelmezőséggel, a gyenge versenyképességgel, az ebből adódó piacvesztéssel, valamint a rövid távú gondolkodással, a feketegazdaság jelentős arányával, és a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növekedésével. Emellett a fogyasztók növekvő arányban vásárolják az olcsó élelmiszereket.

Gyaraky Zoltán szerint ebből a helyzetből csak úgy lehet kitörni, ha az élelmiszer-feldolgozást komplex folyamatként értelmezik, akik e szakterületen dolgoznak. A családi gazdaságok feldolgozó tevékenységét kell ösztönözni, támogatni kell a kistermelők élelmiszer feldolgozását is a kis- és közepes vállalatok kiemelt kezeléséhez hasonlóan - hangsúlyozta a szakértő.

Az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság együttesen jelenleg a GDP 4,6 százalékát adja.

Gyaraky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének kétharmada mezőgazdaságilag művelhető terület. Ugyanakkor a mezőgazdaság egy hektárra jutó kibocsátási értéke kevesebb, mint a fele az európai uniós átlagnak: ez Magyarországon éves szinten 970 euró, míg az EU-ban 2.100 eurót tesz ki.

A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint valamivel több mint kétezer milliárd forint volt. A belföldi értékesítés 4,7 százalékkal csökkent, az export viszont ugyanilyen arányban emelkedett és 614 milliárd forintot tett ki.

Az élelmiszeripari vállalkozások száma meghaladta a 8.300-at, aminek 96 százaléka volt kisvállalkozás. A mikrovállalkozások aránya pedig az élelmiszeripari vállalkozások számán belül 80 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek adózás előtti eredménye 2009-ben elérte az 52,6 milliárd forintot.

A konferencián tartott előadásában a VM főosztályvezetője elmondta: annak érdekében, hogy a területen működő vállalkozások megfelelhessenek a követelményeknek javítani kell a vállalkozási környezetet, ki kell alakítani a termékpálya-stratégiákat. Ösztönözni kell a piacon jól eladható termékek előállítását, vagyis elő kell segíteni a szerkezetváltást, a korszerűbb termékszerkezetet, amiben jelentős szerepe lehet a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak. A magasabb hozzáadott érték az árukat jobban eladhatóvá teszi a piacon, de javítani kell a piacra jutás feltételeit is - tájékoztat a távirati iroda.

(MTI, Privátbankár)


Link



 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Humor
  2011-01-28 07:37:25, péntek
 
  Szovjetunióban haldoklik nagyanyó. A nagyapó végigjárja az orvosokat, van-e valami remény. Végül egy alternatív doktor azt mondja neki:
- Egy módon segíthet az asszonynak, ha teljesíti férji kötelezettségét.
Mire az öreg:
- Nagyon öreg vagyok én már doktor úr, kezem között halt meg Lenin elvtárs, hogy tehetnék én ilyet..?
De az orvos csak győzködi, hogy nincs más lehetőség. Nagyapó hát összeszedte minden erejét és teljesített. Reggel ébredezik, hát nincs mellette az ágyban az asszony, ott sürög-forog a konyhában, palacsintát sütöget, kacag és dalol. Nagyapó elkeseredetten verte a falba a fejét:
- Milyen hülye vagyok én! Megmenthettem volna Lenin elvtársat is!!!

Múlt hónapban világméretű felmérést indított az ENSZ. Egy kérdés volt:
"Kérem, mondja meg őszinte véleményét arra nézve, hogyan lehetne
megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?"
A felmérés nagy kudarccal végződött!
Afrikában nem tudták, mit jelent az "élelmiszer".
Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az "őszintén".
Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a "hiány".
Kínában nem tudták, mit jelent a "vélemény".
Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a "megoldás".
Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a "kérem".
Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a "világ többi része".

- Apuci, miért kukorékolnak a kakasok már kora hajnalban?
- Tudod fiam - válaszol az apa -, sietniük kell, ha valami mondanivalójuk
van, mert aztán felébrednek a tyúkok is!

Jóslat:
Fiatal hölgy tér be a jósnőhöz.
- Maga már volt nálam, nem is olyan régen - fogadja a jósnő.
- Igen.
- És mit jósoltam akkor magának?
- Esküvőt és gyereket.
- És beteljesült?
- Részben.
- Hogyhogy?
- Már várom a gyereket és szeretném tudni, mikor lesz az esküvő?

 
 
0 komment , kategória:  HUMOR  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 160 
2010.12 2011. Január 2011.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 160 db bejegyzés
e év: 1880 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2077
  • e Hét: 8147
  • e Hónap: 55218
  • e Év: 2083426
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.