Regisztráció  Belépés
mami7090.blog.xfree.hu
A szeretet mindent eltűr, mindent elvisel, a szeretet nem szűnik meg soha Nagyházi Miklósné
1944.02.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
fagyöngy
  2011-01-25 22:02:12, kedd
 
  Bizonyára nem lett volna olyan jókedvű a virágkirálynő ezen a reggelen,
ha tudta volna, hogy mi vár még rá. Még dél sem volt, amikor az úton
haladva
egy kis csoport virágot hall ám, igen élénk beszélgetésbe merülve.
Közelebb lépett és rögtön ezekkel a szavakkal fogadták: "Még szerencse, hogy
itt vagy, királynő
Mond meg, de őszintén! Mit is tartsunk a nővérünkről, ott fenn.
Ő is virág, vagy a fának a része, mert azon él?"
Sóhajtott erre egy mélyet a virágkirálynő, és beismerte: hát gyermekeim,
bizony
magam sem tudom mit is mondjak.
A fagyöngy-ez a neve-egészen másként él mint ahogy azt én szerettem volna.
A fák nedvét szívogatja, amit azok szívnak fel a földből. ÉLŐSKÖDŐ DE AZÉRT
VIRÁG. Ugyanúgy szeretem, mint azt, aki az illatával, és a látványával
elkápráztatja az embereket.
Mindenki jó valamire... Nem lehetünk egyformák, csak ami a szívünkben
lakozik, a szeretet az marad örök.





/ezo/
 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Búcsú
  2011-01-25 11:48:56, kedd
 
  Búcsú (Gabriel Garcia Marquez)

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené,
hogy én csak egy rongybábu vagyok,
és még egy kis élettel ajándékozna meg,
azt maximálisan kihasználnám.
Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok,
de meggondolnám azt, amit kimondok.
Értéket tulajdonítanék a dolgoknak,
nem azért, amit érnek, hanem azért,
amit jelentenek.
Keveset aludnék, többet álmodnék,
hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel
hatvan másodperc fényt veszítünk.
Akkor járnék, amikor mások megállnak,
és akkor ébrednék, amikor mások alszanak.
Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel,
egyszerű ruhába öltöznék,
hanyatt feküdnék a napon,
fedetlenül hagyva nemcsak a testemet,
hanem a lelkemet is.
A férfiaknak bebizonyítanám,
mennyire tévednek,amikor azt hiszik,
az öregedés okozza a szerelem hiányát,
pedig valójában a szerelem hiánya
okozza az öregedést!
Szárnyakat adnék egy kisgyereknek,
de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.
Az öregeknek megtanítanám,
hogy a halál nem az öregséggel,
hanem a feledéssel jön.
Annyi mindent tanultam tőletek, emberek. . .
Megtanultam, hogy mindenki
a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná,
hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött
először szorítja meg parányi öklével
az apja ujját, örökre megragadja azt.
Megtanultam, hogy egy embernek
csak akkor van joga lenézni egy másikra,
amikor segítenie kell neki felállni.
Annyi mindent tanulhattam tőletek,
de valójában már nem megyek vele sokra,
hiszen amikor betesznek abba a ládába,
már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt,
amit gondolsz.
Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni,
erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz,
hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek,
hogy láthatlak,azt mondanám neked, "szeretlek",
és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".
Mindig van másnap,
és az élet lehetőséget ad nekünk arra,
hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek,
és csak a mai nap van nekünk,
szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek,
és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja,
sem öregnek, sem fiatalnak.
Lehet, hogy ma látod utoljára azokat,
akiket szeretsz.
Ezért ne várj tovább,tedd meg ma,
mert ha sosem jön el a holnap,
sajnálni fogod azt a napot,
amikor nem jutott időd egy mosolyra,
egy ölelésre, egy csókra,
és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz,
hogy teljesíts egy kérést.
 
 
0 komment , kategória:  Család  
Tegnap este....
  2011-01-24 23:51:59, hétfő
 
  Tegnap este 82 éves korában feladta a küzdelmet Nagypapa, Lányom szeretett Apósa.
Szép kort megélt, küzdelmekkel, munkával.
Mosolygós, kedves ember volt, türelemmel viselte betegségét.
Hiányozni fog.
Emlékét megőrizzük szeretettel.
Nyugodj békében és remélem találkoztok a mi Papinkkal és együtt vigyáztok ittmaradt gyermekeitekre, unokáitokra.

Elcsitult a szív, mely értünk dobogott,
Pihen a kéz, mely értünk dolgozott.
Számunkra te sosem leszel halott,
Örökké élni fogsz, mint a csillagok.



 
 
0 komment , kategória:  Család  
Emberség
  2011-01-24 23:42:01, hétfő
 
  Az Egyesült Államokban egy sérült gyerekeket oktató iskola gyűjtést rendező vacsoráján felszólalt az egyik szülő, beszédére még ma is sokan emlékeznek...
Miután kellőképpen megdicsérte az iskolát és a hozzátartozó nevelőket, így folytatta:

- A természet, ha külső hatásokkal nem avatkoznak bele annak rendjébe, tökéleteset alkot. Ettől függetlenül az én fiam, Shay nem képes úgy tanulni, mint mások. Nem érti úgy meg a dolgokat, mint más gyerek. A fiamban miért nem található a természet tökéletessége?
Elcsendesedett a hallgatóság a kérdéstől.
- Azt hiszem - folytatta az apa -, amikor egy olyan gyermek, mint amilyen Shay jön a világra, alkalom nyílik arra, hogy kifejezzük az emberiség igazi természetét, mégpedig azzal, ahogyan bánunk azzal a gyermekkel.

Shay az apjával sétált, amikor néhány ismerős gyereket látott baseballozni. Shay kérdezte:
- Szerinted engednek játszani? - Shay apja tudta, hogy a legtöbb gyerek nem örülne, ha fia az őcsapatában játszana, ugyanakkor megérezte fiának azt az igényét, hogy valahova tartozni akar. Így megkérdezte az egyik fiút, engedik-e Shay-t játszani. A megkérdezett fiú körül nézett, segítséget kérő tekintettel és mivel nem kapott segítséget, saját kezébe vette az ügyet és azt mondta:
- 6 ponttal vesztésre állunk és a nyolcadik körben vagyunk.
Beállhat hozzánk és a kilencedik körben üthet is.
A nyolcadik kör végén Shay csapata szerzett néhány pontot, de még mindig 3 pontos hátrányban voltak. Közben Shay kesztyűt húzott és a középpályán játszott. Semmilyen labda nem járt ugyan arrafelé, de szemmel láthatóan határtalanul boldog volt, fülig ért a szája, amikor integetett neki az apja.

A kilencedik körben ismét ütöttek egy pontot és elérhető közelségbe került a nyerési lehetőség, azonban Shay volt a következő és egyben az utolsó ütő, így ha ő üt, biztosan vesztenek.
Ilyen, nyerés előtti helyzetben ki adná át pont neki az ütési lehetőséget?
Meglepő módon Shaynek adták az ütőt. Mindenki tudta, hogy lehetetlenség eltalálnia a labdát, hiszen az ütőt se tudta rendesen megfogni.
Ettől függetlenül, amint ütéshez készült Shay, a dobó közelebb lépett és nagyon lágyan szinte ejtve dobta hozzá a labdát, Shay mellé trafált, de a második így dobott labdába belenyúlt és egyenesen az egyik fogó felé ütötte. A fogónak könnyű labda volt és könnyen ki üthette volna Shayt, azonban az első bázis mellé dobta a labdát. Mindenki elkezdett kiabálni:

- Fuss Shay, fuss az elsőre!

Ijedt nagy szemekkel el is indult az első bázis felé, majd a tömeg biztatására a másodikra is. Mire odaért a jobb fogónál volt a labda, aki odadobhatta volna a harmadikra, azonban felfogva a dobó szándékát annak a feje fölé hajította azt, miközben a bázisokról futó csapattársak már elkezdtek beérni a célbázisra, Shay is elkerülte a harmadikat és üvöltött a tömeg:

- Célba fuss Shay, célba!
Shay beért és győzött a csapat, hősként ünnepelték, mintha év végi bajnokságot nyert volna.
- Azon a napon - folytatta elfojtott hangon az apa, könnyekkel a szemében - mindkét csapat fiúi igazi szeretetet és emberséget hoztak a világba.

/Történetek, novellák,versek/

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Tudod
  2011-01-20 20:54:44, csütörtök
 
  "Tudod, mostanában sokszor gondolok arra,
hogy az úton menni kell,
akár csukott szemmel, csukott füllel is,
de nem körülnézni,
nem figyelni a szemeket, ki mit szól hozzá.
Oda kell lépni, ahova az ember úgy érzi,
lépnie kell.
Mert a taps is, a füttyögés is megzavarja az embert,
és akkor zavarában, vagy hiuságában eltéveszti a célt.
A saját célját.
Mert a taps is, a füttyögés is tereli az embert oda,
ahol a megfelelni akarás van.
De az életnek nem szabad megengedni,
hogy produkcióvá silányuljon.
Nem szabad, hogy mások mondják meg,
az merre induljon, kit válasszon,
ki való hozzá, kit illik szeretnie.
Mi lesz jó neki.
Nem szabad hallani se a füttyöt, se a tapsot,
ha az ember el akarja érni a célt,
ami neki van kijelölve.
És megmagyarázni se kell azt, hogy miért úgy,
miért arra.
Mert aki magyarázkodás nélkül nem érti,
az soha nem fogja megérteni.
Az csak azt hallja, amit hallani szeretne."

/(Kaktusz)Fufi blogja/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Emlék
  2011-01-19 21:44:29, szerda
 
  Juhász Gyula: Emlék

Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.

Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje
És lelkeden, lehangolt hangszeren

Ábrándjaid eljátssza újra múltad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót...
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc és feléd mosolyog.


 
 
0 komment , kategória:  vers  
Legfontosabb dolgok
  2011-01-17 19:15:51, hétfő
 
  Legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, Hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, Hanem mert nincs, aki megértsen.
/ Stephen King /
 
 
0 komment , kategória:  idézetek  
Van mikor. . .
  2011-01-14 20:58:01, péntek
 
  Vasas Mihály: Van mikor. . .

Van, mikor kék az ég,
Csendes.
S van, mikor ez épp elég!
Van, mikor látsz egy madarat,
mely suhan.
S jó tudni, hogy szabad., Van,
mikor az erő hatalom!
Vagy Érdem?
De ez csak egy múló alkalom.
Van, mikor tudni veszélyes,
s káros.
A tudás jó! de kényes.
Van, mikor tűrni bölcs dolog!
S Lám:
Ki ezt tudja, mindig boldog.
Van, mikor a szerelem fáj,
TÉP,
Éget, mar, sötét, homály ...
Van, mikor az élet szomorú
s kemény!
De nem! Ez nem háború! Van,
mikor nem süt a nap,
S hideg van.
De benned élet ... élet van!
S van, mikor elcsüggedsz ...
Ne tedd!



 
 
1 komment , kategória:  Általános  
A szeszélyes vénasszony
  2011-01-13 22:24:30, csütörtök
 
  Az öregotthonban meghalt egy asszony. Az éjjeli szekrényre ki volt készítve egy boríték, az egyik ápolónőnek címezve.

"Mit látsz magad előtt, amikor gondozol? Mit látsz, ha rámnézel? Mire gondolsz, amikor magamra hagysz? Mit szólsz, ha rólam beszélsz?

Legtöbb alkalommal egy szeszélyes öregasszonyt látsz magad előtt, aki már egy kicsit becsavarodott, és amikor eszik erősen, csámcsog. Amikor kérdezik, akkor nem válaszol.

Egy vénasszonyt látsz, aki nem találja cipőjét, harisnyáját, és engedi, hogy úgy bánjál vele, ahogyan neked tetszik, akár tisztálkodásnál vagy az étkezésnél.

Ezt látod.

Nyisd ki a szemeidet. Ez nem én vagyok.

Elárulom neked az életemet.

Tizenhárom gyerek közül én vagyok az utolsó.

Szüleim és testvéreim nagyon szerettek.

Alig voltam tizenhat éves és arról álmodoztam, hogy megtalálom életemben az első férfit. Húszéves voltam, amikor férjhez mentem. Szívem erősebben megdobban, amikor az akkori időkre gondolok.

Huszonöt éves vagyok és van egy gyermekem, akinek nagy szüksége van rám, mert hátat épít magának.

Harmincéves lettem és érzem, hogy egymásra vagyunk utalva. Negyven éves koromban tudtam, hogy hamarosan el fog hagyni. Férjem hűségesen kitart mellettem. Ötvenéves lettem és már unokák zajongnak mellettem.

Mindenki szeret.

Jönnek a sötét napok, férjem meghal. Félelemtől reszketve gondolok a jövőre. Gyerekeim nincsenek velem, sajátjukkal törődnek.

Visszagondolok az elmúlt évekre, amikor boldog voltam és szerettem. Már megöregedtem. A természet durva játékos: az öregséget együgyűségnek állítja be. Testem szépsége meglöttyen, az erőm is elhagy. Haladnak az évek, és ahol valamikor szív dobogott, most egy darab kő van.

Rozzant testemmel mégis megmaradok fiatalnak, mert érzem, hogy életem újból elkezdődik, mert szeretek. Átgondolom a rövid éveket: milyen gyorsan elrohantak. Elfogadom a könyörtelen igazságot, hogy semmi sem lehet végtelen .

Te, aki gondomat viseled, ne a szeszélyes vénasszonyt lásd bennem. Figyelj egy kicsit oda és meglátod!"



Óh milyen sok tekintettel, milyen sok emberi tettel találkozunk nap mint nap. Mit veszünk észre? A ráncokat, a szeszélyt és a keménységet? Milyen szép lenne, ha arra törekednénk, hogy átérezzük az álmokat, a meleg szív dobogását és a sokszor egészen elrejtett szeretetet!



Forrás: Bruno Ferrero Van ott fent valaki? című könyve




 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Természetfeletti hallás
  2011-01-12 22:44:42, szerda
 
  Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy nagy amerikai városban a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcákon. Az autósok nyomták a dudákat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkokon, a város zaja szinte süketítő volt. Egyszer csak megszólalt az indián:
- Hallok egy tücsköt.
- Az nem lehet - mondta a barátja. - Ekkora zajban hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
- Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt!
- Ez őrültség! - mondta a barátja.
Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt. A barátja álla leesett.
- Ez lehetetlen! Neked természetfölötti hallásod van.
- Nem - válaszolt a bennszülött -, az én fülem semmiben sem különbözik a tiédtől. A dolog csak azon múlik, hogy mire figyelsz jobban.
- Ez lehetetlen, én soha nem hallanék meg egy tücsköt ekkora zajban!
- Nem, az egész csak azon múlik, hogy mi a legfontosabb neked. Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett a zsebéből néhány érmét, majd a földre ejtette őket. Harmincméteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon az érme, ami leesett, nem az övék-e.
- Látod már, mire gondoltam? Az egész csak azon múlik, hogy mi az, ami fontos számodra.
/Forrás:Jamekka/


 
 
0 komment , kategória:  történetek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2010.12 2011. Január 2011.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 16 db bejegyzés
e év: 150 db bejegyzés
Összes: 3231 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 169
  • e Hét: 1462
  • e Hónap: 5428
  • e Év: 118901
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.