Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Az én szívem egyszerű, nincs nagy gazdagsága, csak egy aprócska kincs: a szeretet örök lángja." Gyöngyszemek... .
2000.02.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 77 
Vallomás
  2011-10-30 08:32:30, vasárnap
 
  Kaffka Margit:
Vallomás
.
Habos párnákon vívódik egy asszony.
Szemére halkan, reszketőn suhan
A végső árnyék. Lenn, az ágy fejénél
Virraszt a férfi sápadt komoran.
.
Már alighogy zihál,
A szívverése halkabb lesz, eláll.
A végső percben megmozdul az ajka,
Vonagló szókban, töredezve, rajta
Egy élet kínja, vádja ott remeg:
"Hazugság volt! Soh'sem szerettelek!
Valaki egyszer szívem összetörte,
Elhagyva, árván jártam a világon.
Te akkor boldogságot kértél tőlem,
Én hittem, hogy a békét megtalálom..."
De ezt a hangot fül nem hallja már,
Hullámot nem ver, visszhangja se kél,
A szók értelme elhal születetlen...
S hűlő kezére ráborul a férj.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Márványcsillagok
  2011-10-29 16:40:17, szombat
 
  Kun Magdolna
Márványcsillagok

Ma homokszemet perget rám az idő
és útmezsgyét nyit előttem, mely most is oda visz,
ahol a gyászruhába öltözött álom-érzések
az elhagyott sírboltokat körülölelik,

mert minden álom itt ér véget, itt a temetőben,
hol kékajkakra hullnak nehéz föld rögök
s megremegő kézzel gyújtott apró mécses lángok
tömjénfüstként árasztanak égi fényködöt

Nyirkos ez a hely, még csillagok sem gyúlnak,
csak a hold világlik sápadt arccal messze,
talán neki is van olyan, kit lelke mélyén gyászol,
ezért is sír bele az éjszakai csendbe

Ma bármerre is tekintek, virágokat látok,
krizantémok szórt szirmait a márványköveken,
melyek oly fázósan remegnek a fejfák közelében,
mint Isten érző pillantása a sírkereszteken

Ma lágy tenyerek simítják a gránitkövezetet,
és elfojtott hangok suttognak egy-egy halk imát,
mert ma könny-oltáron gyúló fehér viaszgyertyák
lángjaiban hamvad el a temetővilág
Forrás: Internet
Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Meg kellene tanulni
  2011-10-28 07:57:35, péntek
 
  Link



Kun Magdolna
Meg kellene tanulni
.
Meg kellene tanulni érzés nélkül élni,
letépve magunkról a keserűség láncát,
mely szorítóbilincsként feszíti a mellkas
felszaggatott szélű, érző idegszálát.
.
Meg kellene tanulni könnyek nélkül sírni,
magunkba fojtani a panaszszavakat,
hogy ne lássa rajtunk soha-soha senki,
a hátunkra csattant korbácsnyomokat
.
Át kellene formálni a jó lelket a rosszra,
így az sem számítana, ha megbotlik a léha,
mert a gonosz lélek akkor is csak nevet,
ha kitagadott betű lesz és félresöpört téma
.
Azt kellene hinni, hogy erős kéz a jellem,
mely bizalomra épít szabad-utakat,
hol nincsenek téglák sem cellaépítmények,
melyek elzárnák egymástól a gondolatokat
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Jó reggelt!
  2011-10-27 07:26:31, csütörtök
 
  Link




Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A szív gyöngy4i
  2011-10-27 07:23:00, csütörtök
 
  Jószay Magdolna:
A szív gyöngyei

Hirtelen átsuhan...
egy gondolat csupán,
a szem könnybe lábad
az érzés nyomán.


Ha néha simogat
jó szó, mint gyógyír,
a szív issza azt,
s hála-gyöngyöket sír.

(2009. január 8.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Van úgy az ember...
  2011-10-27 07:15:57, csütörtök
 
  Vitó Zoltán
Van úgy az ember...

Van úgy az ember,
hogy álmodozni vágyik,
mégsem jut messzebb:
- riasztó úton - csak a valóságig.

Van úgy az ember,
hogy bár szólani vágyik,
mégsem jut messzebb:
- tétova úton - csak a hallgatásig.

Van úgy az ember,
hogy bátorságra vágyik,
mégsem jut messzebb:
- bénító úton - a megalkuvásig.

Van úgy az ember,
őszinteségre vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ösvényes úton - csak a hazugságig.

Van úgy az ember,
hogy építeni vágyik,
mégsem jut messzebb:
- vak-sötét úton - csak a rombolásig.

Van úgy az ember,
hogy bár szállani vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ingoványon - az elnyelő mocsárig.

Van úgy az ember,
hogy az Összhangra vágyik,
mégsem jut messzebb:
- veszejtő úton - lelke káoszáig...

Bizony, van úgy az ember:
otthagyná gőgös, 'koronás' helyét;
sóváran nézi buksi kutyájának
lélek-gyémántként csillogó szemét:
és sírva simogatja
egy őzgidácska ártatlan fejét:

Ám úgy is van az ember,
haragra, bosszúra készül előre,
de egy kedves hang csendül, -
és szelíd barátság sarjad belőle.

És úgy is van az ember,
hogy balsorsára készül már előre,
de egy tiszta fény villan, -
s búvó remény, öröm sarjad belőle:

Mert úgy is van az ember
- sorsáért bármily balszerencsét átkoz -;
egy kéz, egy mosoly segítő áldást hoz,
és mégis eljut, eljut önmagához,
- kalandos úton - legjobb Önmagához.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Utazás
  2011-10-26 23:29:59, szerda
 
  Link



Kishonthy Csila
Utazás

Szemem félve összeszorítom,
közeleg az újabb éjszakám,
de már ülök is az álomvonaton,
mely emléked városain rohan át.

Forró csókok, ölelések,
öröm- és bánatkönnyek,
együtt akartunk valahová utazni,
de már tudom, ez nem az a hely,
látom a szerelmet a fák közt elrohanni.

Minden éjjel megteszem az utat,
talán még egyszer felszállsz valahol,
de csak nézem az üres állomásokat,
te nem jössz, egyedül tovább utazok.

Egyszer valaki azt mondja: végállomás,
és én tudom, akkor még egyszer találkozunk,
megtaláljuk-e vajon újra egymást,
vagy egy másik vonattal tovább utazunk?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Könyv
  2011-10-26 12:16:08, szerda
 
  Link




Szép Ernő:
Könyv

Nincs könyv olyan drága,
Hogy olcsó ne lenne,
Annyi, annyi kincs van benne.

Annyi gyönyörű vers,
Annyi szép történet,
Annyi mese, annyi élet.

Hipp-hopp Londonban jársz,
Meg az Indiákon,
Mindenütt jársz e világon.

Élsz a messzi múltban,
Az örök jövőben,
Jut így néked élet bőven.

Könyv vigasztal bajban,
Ha beteg vagy, gyógyít,
Jót tesz azzal, ki kínlódik.

Megnevettet a könyv
S néha könnyre indít,
Ez is gyönyörűség mindig.

Olyan jó pajtásunk,
Hogy ott lakik nálunk,
Tőle soha el nem válunk.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Jó éjt!
  2011-10-25 20:12:09, kedd
 
  Link



Gárdonyi Géza
Harangszó az éjben

Fehér kis kápolna erdő sűrűjében.
Valami remete lakja réges-régen.
Valami kis remete, kit senki se ismer.
Azt se lehet tudni angyal-e vagy ember?
Mikor az erdőre éj homálya száll,
s a benne tévelygő aggódva megáll,
s remegve, habozva kérdi: Jobbra? Balra?
Megszólal a kicsi kápolna harangja.
Embertársam! vészes, sötét úton járó,
sötét úton járó, habozva megálló,
hallgass a titkosan megcsendülő hangra:
a szívedben hangzó angyali harangra!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A gyopár
  2011-10-24 06:53:28, hétfő
 
  Link



Balla Miklós
A gyopár

A bérctetőn a hófehér gyopárka
Vágyódva néz a termő völgybe le,
Hol lágy szellőben ért kalász hullámzik
S a rét ezer virággal van tele.

Alatta zúg a fenyves koronája -
Tekintete a lombokon pihen,
És kis szívéből égre száll a sóhaj:
Mi szép lehet az erdő mélyiben!

Kicsiny virág, te halvány szép gyopárka,
Miként a sas, oly biztos, oly szabad,
Ne vágyj a völgybe dús kalászok közé,
Se fenyvesárnyba ne kívánd magad!

Az aranykalász az embereknek rabja,
Hosszú életre mind hiába vár,
S a lombok alján elsatnyul a rózsa,
mert nem jár hozzá fénylő napsugár.

Maradj meg ott fenn, büszkén a magasban,
A völgy csupán egy óriás sírgödör -
Emeld fejedet a felhőkön keresztül
Csak az a fenséges ami égbe tör!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 77 
2011.09 2011. Október 2011.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 77 db bejegyzés
e év: 772 db bejegyzés
Összes: 5152 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 576
  • e Hét: 6129
  • e Hónap: 17985
  • e Év: 508436
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.