Regisztráció  Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 291 
Gyújts egy gyertyát...
  2011-10-31 21:37:28, hétfő
 
  Gyújts egy gyertyát szeretteidért:

Link




 
 
0 komment , kategória:  Emlékezés  
Heti menü ajánlat
  2011-10-31 19:38:54, hétfő
 
  Heti menü ajánlat- 2011. október 31 - november 06.


Hétfő:

Reggeli: Főtt debreceni kolbász, ecetes tormával, tetszés szerinti pékáruval, gyümölcslével
Előétel: Sütőtökleves gesztenyével
Főétel: Vecsési sertésszelet hasábburgonyával
Desszert: Brownie torta mascarponés narancskrémmel és kandírozott naranccsal
Vacsora: Tojáskrémes szendvics
Vegetáriánus ajánlat: Rántott karfiol hasábburgonyával, tartármártással


Kedd:

Reggeli: Vitamindús virslisaláta
Előétel: Sajtleves
Főétel: Fűszeres vaddisznó római tálban burgonyafánkkal
Desszert: Gesztenyepüré
Vacsora: Hagymás-majoránnás csirkemáj
Vegetáriánus ajánlat: Gombaszószban sült kelbimbós tészta


Szerda:

Előétel: Joghurtos zöldségleves
Főétel: Tejben párolt csirkemell párolt barnarizzsel és paradicsomsalátával
Desszert: Gyümölcsturmix
Vegetáriánus ajánlat: Belga rakott cikória


Csütörtök:

Előétel: Paradicsomleves betűtésztával
Főétel: Sült nyelv hagymás tört krumplival, ecetes almapaprikával
Desszert: Szőlő
Vegetáriánus ajánlat: Mazsolás répasaláta


Péntek:

Előétel: Tejszínes gombaleves
Főétel: Gombás-kolbászos-lecsós tarhonya
Desszert: Tejbegríz kakaóporral meghintve
Vegetáriánus ajánlat: Zöldséges tarhonyasaláta


Szombat:

Reggeli: Disznósajt ropogós friss kenyérrel, paprikával, paradicsommal, boros teával
Előétel: Csirkeraguleves kapros túrógombóccal
Főétel: Sült oldalas káposztás rétessel
Desszert: Indiáner
Vacsora: Sajtban sült tojás
Vegetáriánus ajánlat: Spenótos krumpligombóc


Vasárnap:

Reggeli: Vajaskifli mézzel, lekvárral és tejeskávéval
Előétel: Roston sült töltött paradicsom
Főétel: Rántott pontyszeletek vegyes körettel, tartármártással
Desszert: Gyömbéres-szilvás-mákos sütemény mascarponekrémmel
Vacsora: Svédgomba
Vegetáriánus ajánlat: Vargányával töltött sütőtök

Forrás:Mindmegette.hu - Pasik blogja
 
 
0 komment , kategória:  Receptek-menük  
Szép őszi estét!
  2011-10-31 19:25:46, hétfő
 
  Szép őszi estét!



 
 
0 komment , kategória:  Szép estét!  
Angyali üzenet
  2011-10-31 16:23:38, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Angyali üzenet Pusztai Orsitól  
Hidd el nekem kérlek...
  2011-10-31 15:53:36, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Angyal,Isten vers,videó,idézet  
Angyali üzenet a mai napra
  2011-10-31 15:50:39, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Angyali üzenetek  
Ünneppel emlékezünk...
  2011-10-31 15:05:54, hétfő
 
  Mindenszentek és a halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe.
Mindenszentek azon szenteknek az ünnepe,
akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg.
A katolikus egyház tanítása szerint a 9. századtól kötelező ünnep az a nap,
amikor az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak.
A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe 2000 óta
újra munkaszüneti nap hazánkban.






Halottak napja a kereszténység előtt - Halloween:

November elsejének ünnepe, Mindenszentek előestéje (angolul "All Hallows' Eve", rövidítve: Halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Halloween azonban az egyik legrégibb ünnep, amelynek évszázados történetisége kevéssé ismert: mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.






A mai Nagy-Britannia, Franciaország és az Ibériai-félsziget kelta természetimádói számára a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója. A kelta újévet minden év november elsején nagy fesztivállal ünnepelték, amely a Nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain, a napisten a halál és a sötétség fogságába került. A hiedelem szerint Samhain október 31-én összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte (a rossz lelkek általában állatok, főleg macska képében öltöttek testet).

Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol a halottakat, és űzték el a hideget. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos Halloween fesztivált tartottak.






Az 1. században a rómaiak elfoglalták Angliát. Hagyományaik közül a november 1. körüli Pomona-nap, a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe az évszázadok során keveredve a kelta Samhai-ünneppel az őszünnep kialakulásához vezetett. A tűzünnepek az évben mindig párosan voltak jelen, így az őszünnep mellett a nyárünnep, azaz Szent Iván éjszakája jelezte az év másik komoly fordulópontját, amely hasonló kulturális metamorfózison ment át ebben az időben.


A keresztény hagyomány kialakulása:

Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja.






A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a 4. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.

Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, amikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. November első napja a megemlékezés napjaként a 8. században, 741-ben, III. Gergely pápa (731-745) idején jelent meg először, aki a kategóriát tovább bővítve a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.






Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a 8. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.


Népszokások:

Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.






Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.

Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére.

Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.

Forrás. Múlt-kor
 
 
0 komment , kategória:  Emlékezés  
Kellemes hetet!
  2011-10-31 10:14:25, hétfő
 
  Kedves Barátaimnak, kedves Látogatóimnak

Szeretetben eltöltendő, jó napot!
és




 
 
0 komment , kategória:  Hetet  
Mi Atyánk
  2011-10-30 22:21:29, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Áldások, imák, Istenes versek  
Mi Atyánk
  2011-10-30 19:52:53, vasárnap
 
  Mi Atyánk

Egyszer, mikor a Miatyánk imát mondtam, Atya kedvesen így szólt:

"Ti tényleg azt hiszitek, hogy Én viszlek titeket a kísértésbe?"

- Nem Atyám - feleltem - de így ismerjük az imát.

Erre Atya mosolyogva azt mondta:

"Akkor most teljes Önvalódból szólj és imádkozd el úgy, ahogyan szívedből tennéd."

Így történt meg ez a csoda...







MI ATYÁNK



Mi Atyánk, ki Mindenekben létezel
Szentség Fénye árad, Szeretet a Neved
Országod Mi-Bennünk, Akaratod Velünk
Égen s Földön Veled imigyen Létezünk
Áldásodnak Fényét Magunkba fogadjuk
Másoknak is, mint Te, táplálékul adjuk
Kinyitjuk lelkünket, hogy így tisztán, láthasd
Átadjuk hibáink Szíved oltárának
Szent feloldozásod, amit Tőled kapunk
Minden testvérünkkel benne megosztozunk
Fényed magasban tart, s Veled tisztán látjuk
Mi a feladatunk ezen a Világon
Szeretet, Fény, Erő, Dicsőség a neved
Légy velünk Mindenben édes, jó Istenem!


Ámen

Forrás:Kristálycsakra - Pusztai Orsolya

Link
 
 
0 komment , kategória:  Tanítások-Üzenetek-Írások   
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 291 
2011.09 2011. Október 2011.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 291 db bejegyzés
e év: 2798 db bejegyzés
Összes: 29599 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1233
  • e Hét: 22471
  • e Hónap: 108275
  • e Év: 1376257
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.