Belépés
klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét. Kiss Tiborné
1947.10.29
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
Nyitott könyv a természet
  2011-11-25 15:28:14, péntek
 
  Nyitott könyv a természet,
csak olvasnod kell benne!
Ha értenéd szép szavait,
sokkal könnyebb lenne!
Ha tudnád a Nap járását,
a Holdnak fogyását,
s nem figyelnéd a szomszédod
örök nyafogását!
Ha kinyitnád ezt a könyvet,
értenéd a létet!
Megtalálnád lelked titkát,
a világmindenséget!
Rájönnél, hogy mit kell tenned,
milyen úton járnod,
ha keresed a jó választ,
benne megtalálod!
Menj hát ki a természetbe,
olvasd el a könyvét!
A megértés lemoshatja
az emberek könnyét!
Ne erőlködj, csak engedd meg,
hogy a lélek hasson,
hogy virágod a lelkedben
könnyen kinyílhasson!
Jó lenne már megérteni
sok íratlan törvényt,
ami ott van szemünk előtt,
nem kavarva örvényt.
Kerülni az erőszakot,
mással együtt élni...
Legyél része a világnak,
s nincsen okod félni!
Nyitott könyv a természet,
de nem figyelünk rája,
pedig annyi bölcsességet
őriz minden fája!
Még a fű is csendesen nő,
észrevétlen szinte,
mert az élet igazságos,
és nagyon őszinte.
Nyitott könyv a természet,
csak tanulj már belőle!
Annyi mindent elleshetnénk,
átvehetnénk tőle.
De mi egyre távolodunk,
nem törődünk véle,
nem figyeljük szépségeit,
nem nézzük, hogy él-e?
Lassan-lassan bezáródik,
minden kővé válik,
amiről a vakolat is
lassanként lemállik.
Betonpuszták, sivatagok,
műanyagok, gépek
maradnak csak az embernek,
s múltba vivő képek.
Pénz és tárgyak, halott dolgok,
értéktelen holmik
izgatják az embereket,
és a Föld halódik.
Szegényessé lesz a lélek,
bár dúskál a pénzben,
ám júdás-pénz nem boldogít,
ezt is tartsuk észben.
Kimegyek a természetbe,
fellapozom könyvét,
s megpróbálom eltüntetni
lelkem ezer könnyét.
Hogyan tudnánk vigyázni rá?
Ez lenne a dolgunk!
De nem teszünk semmit érte,
csupán morgolódunk!
A természet nyitott könyve,
hogyha becsukódik,
nem látunk majd élőt többé,
nem látunk valódit.
Álvilágban, álruhában,
álarcot viselve,
lesz az emberiség sorsa
gúnyosan betelve.

Aranyosi Ervin





 
 
0 komment , kategória:  Természet   
Hóvirág
  2011-11-25 15:25:42, péntek
 
 













 
 
0 komment , kategória:  Virágok 1.  
Hóvirág
  2011-11-25 15:23:48, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Virágok 1.  
Adél karácsonya
  2011-11-25 10:03:39, péntek
 
  Adél a szőke copfos kislány 10 éves volt, mikor a karácsony minden
részletével tisztában lett. Ezen a karácsonyon Ő is részt vehetett
minden munkálatban, így mire a karácsonyfa díszítésére került a sor
már jócskán el is fáradt. Egy ideig adogatta szüleinek a díszeket,
miket alaposan szemügyre vett és megcsodálta némelyik ragyogását.
Voltak kedvencei, melyek eddig Adél minden karácsonyán jelen voltak.
A szaloncukrok adogatása már nem nyújtott akkora élvezetet Adél
számára, így csendesen beült egy hatalmas fotelba és onnan nézte
szüleit, ahogy a fát tovább díszítették. Adél szerette volna kivárni a
végét, de szempillái egyre nehezebbekké váltak, míg végül álomba
szenderült.

Adél becsukott szemmel is a készülő karácsonyfát látta, de valami
más és valami titokzatos volt a fán. A díszek, melyeket még nem is
oly rég a kezében tarthatott, lágyan himbálództak a fán. Adél valami
neszeket is hallott, de egy hangot teljesen tisztán felismert, a csengő
hangját, ami akkor nem ércesen csilingelő, hanem olyan kétségbe
esetten csengő volt. Adél hallani is vélte, hogy mint mond:

- Ó, jaj! Ó, jaj!
- Mi a baj? Miért jajgatsz?- kérdezte a szomszéd ágon lógó hópehely.
- Ó jaj! Elgörbült a nyelvem, s így nem tudok tisztán fényesen csengeni!
- Nem?- kérdezte a hópehely.
- Nem! Kellene valaki, aki kitudná egyengetni! Ó, de ki ért ehhez?
- Hm, hát ez nagy gond, mert mi mindannyian szeretjük, mikor énekelsz!
- De így nem lehet énekelni, szépen csengeni!- s a csengő már majdnem
sírt, mikor hópehely, megint hozzá szólt
- Figyel ide csengő, innen a harmadik ágon van a hintaló,ő biztos tudja
mit is lehetne tenni!
- Ő? Ő, miért is tudná?
- Hát, mert te fémből vagy, s a hintaló lábán is fém cipők vannak, hátha
tudja- s rögtön meg is szólította a hintalovat.
- Hahó, hintaló!- a hintaló először nem tudta ki szólítja, majd az izgő
mozgó hópelyhet látva rögtön tudta, hogy csak is ő lehet.
- Mit akarsz!
- A csengőnek elferdült a nyelve, nem tudod ki tudná megjavítani,
hogy estére szépen csengjen?
- Miért, ő nem tudja kinyújtani?
- Csengő! Te nem tudod kinyújtani a nyelved? Ezt kérdezi a hintaló!
- De kitudom nyújtani, de attól még ferde marad.
- Ó, te szegény!- így már ketten sajnálták a csengőt, s egyszer csak
a hintaló eszébe jutott, hogy a hóember a szomszédja esetleg tudja
ki is segíthetne a csengőnek.
- Hóember! Pszt, hóember!
- Tessék!
- A csengőnek elferdült a nyelve és nem tud majd este csengetni,
nem tudod ki segíthetne rajta?
- Aha! - s a hóember, hogy lássa melyik is az a csengő, nyújtogatni
kezdte a nyakát
- Hát talán a kis ember a fa másik oldalán.
- Szent ég! A másik oldalon! - esett kétségbe a hópehely.-
- De hát, oda, de hogyan?
Nagy-nagy sustorgás támadt a díszek között, míg a kisemberig is
eljutott a szegény csengő esete. A kisember mindenhez értett, de
nem tudta hol keresse a csengőt
- Hahó csengő, merre vagy? kiáltotta a kisember a fa túlsó oldala felé.
- Itt! Itt, fentről a harmadik elágazás harmadik hajtásán!
- Hú, az nagyon magasan van!
A díszek, megint suttogásba fogtak, s mindegyik a támogatásáról
biztosította a kisembert.
Mivel rengeteg dísz volt a fán, minden ágon volt, aki segítette egy
következő ágacska felé.
Először a kéményseprő tartotta a létráját, majd egy angyalka segített
felhúzódnia a következőre, majd az arany girlandon tudott viszonylag
sokat haladni a csengő felé, mire nagy nehezen elérte.
- Ó, jaj! Ó, jaj! - sóhajtozott csengő, még akkor is.
- Szóval te vagy a beteg csengő?
- Nem vagyok beteg, csak ferde a nyelvem, s így nem szólok szépen!
- Mutasd ide, hadd nézzem! - a kis ember bebújt a csengő alá és igen
hangosan kalapálgatott, amit a többi dísz igen nagy rosszallással
fogadott, míg nem egyszer csak hallani vélték a csengő kristálytiszta
csengését. A kisembernek köszönetet mondott a csengő a már újból
szépen csengő hangján, s csak csilingelt és csak csilingelt.
Adél csilingelésre ébredt, mert apukája bizony már javában rázta a
karácsonyi csengőt, hogy kezdhessék az ünneplést.
- Hát mégis szépen szól? - kiáltotta Adél, de rögtön tudta is, hogy
amire Ő gondolt, az csak egy kedves álom volt, s mosolyogva nézte
végig a díszeket a szép nagy karácsonyfán.





 
 
0 komment , kategória:  Mesék az életből 1.  
Nem lehetsz
  2011-11-25 09:57:22, péntek
 
  Soha nem lehetsz túl öreg egy újabb cél kitűzéséhez
és egy újabb álom megálmodásához.

(Les Brown)







 
 
0 komment , kategória:  Gondolatok 4.  
Miért nem lehetsz most közel
  2011-11-25 09:43:48, péntek
 
  Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent,
Ezért létezünk itt olyan rendezetlenül,
Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek,
S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül
És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre,
Amilyen te voltál, s amilyen egyszer voltam én,
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre,
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén.
S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
S maradtunk valósággá törpült óriások,
S itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet.
Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz itt közel?

Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
de Te messze vagy, nem érlek el...
Ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz itt, közel?

A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet:
Lehetett nagyszerű, de még sincs ráadás.
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.
Én is beálltam, és beállsz te is a sorba,
Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét,
És ha a kép előtted lassan összefolyna,
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért,
Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk,
Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk,
Itt állnak körben a gyermekek,
Kiáltanunk ezért nem lehet,
Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet?

Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz most közel?

Lehet ünnep az égben, és ünnep a földön,
de Te messze vagy, nem érlek el...
S ahogy égnek a fények, én is elégek...
ha nem lehetsz, miért nem lehetsz most közel?






 
 
1 komment , kategória:  Tél  
Guacamole
  2011-11-25 09:02:17, péntek
 
  Hozzávalók egy nagy tál salátához:

(ezt a mennyiséget akkor készítsétek, ha partira készültök.
Ha csak 3-an 4-en fogyasztjátok, felezzétek meg az adagokat!)

4 kisebb paradicsom
2-3 kicsi vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2-3 érett puha avokádó (akkor
jó ha a húsa könnyen benyomható)
2 chili paprika vagy egy kis
erős paprika ízlés szerint
3 evőkanál 10%- os ecet vagy citromlé
3 evőkanál olívaolaj
1/2 mokkáskanál őrölt bors
1 csipet koriander
kevés só

A paradicsomokat leforrázzuk héjukat lehúzzuk. A magjukat kikaparjuk
és a húst apró kockákra vágjuk. A megtisztított vöröshagymát szintén
kicsire aprítjuk, a fokhagymát préseljük.
Az avokádókat félbe vágjuk, magjukat kiemeljük, húsukat kikaparjuk,
és villával összetörjük. Az éretlen avokádó kemény. Ha mégis ilyet
veszünk lehet turmixolni, de nem olyan finom. A szellős gyümölcsös
kosárban is megérik. A chili paprikák vékony héját is lehúzzuk,
magjaikat eltávolítjuk, húsukat apróra vágjuk.
Az ecetet sóval borssal, korianderrel összekeverjük, majd apránként
hozzáadjuk az olajat. A hozzávalókat tálba tesszük, és összekeverjük.
Ha nem akarjuk, hogy levet eresszen azonnal tálaljuk.
Ha 1-2 órára hűtőbe tesszük, ereszt ugyan egy kis levet,
de sokkal ízletesebb lesz.

Tortollia chipsel kitűnő!

Ez a mennyiség kb 450-500 kcal, de mivel csak töredékét
fogyasztod el, így igazán ízletes fogyókúrába beilleszthető étel.





 
 
0 komment , kategória:  Fogyókúra   
Hiányod
  2011-11-24 16:31:21, csütörtök
 
  Jószai Magdolna

Rád gondolok, ha
vállizmaim sírnak
türelmes érintésedért;
de rád gondolok, ha
reggelenként nyúlok
huncutul tiszta mosolyú
oroszlános bögrémért.
Hiányod már úgy
hajította rám bűvös
árnyék-köpönyegét,
hogy nem is kereslek,
hisz hiányod is csak
rólad súg igaz, szép mesét.






 
 
0 komment , kategória:  Szomorúság   
Ugató kutyuska
  2011-11-24 12:54:46, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Mese sarok  
Figyelek
  2011-11-24 12:47:03, csütörtök
 
 

 
 
1 komment , kategória:  Cicás 6.  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
2011.10 2011. November 2011.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 127 db bejegyzés
e év: 2970 db bejegyzés
Összes: 28546 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1403
  • e Hét: 3036
  • e Hónap: 1403
  • e Év: 309739
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.