Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 239 
Zelk Zoltán: Vendég vagyok
  2011-11-30 13:09:18, szerda
 
  Zelk Zoltán:

Vendég vagyok


Alkonyodik. Még föllobog,
kigyúl az őszi tájék -
van-é tűz szebb és szomorúbb?
Mintha hegycsúcson állnék
avar-szín éveim fölött...
Ki tudja, hány év vár még?
Vendég vagyok, nem tudhatom,
mennyi lesz az ajándék.

Csak élni jó! S ha öregen?
úgy is csak veled járnék!
És ha fejem már reszketeg?
úgy is melleden hálnék!
Milyen akkor a szerelem?
nézd, az alkonyi tájék
issza a búcsú sugarát
s mily fénylő, mély parázs még!

Búcsúzni sose korai,
mert mily csodára várnék?
mégse tudom kimondani:
Isten veled fű, sár, rét,
hegy, út, folyó... jó ismerős,
kitől el sose válnék -
pedig talán
nem is több a halál, csupán
tikkadt vándornak árnyék.
 
 
1 komment , kategória:  Zelk Zoltán  
Herczeg László: Nevess reám!
  2011-11-30 12:45:12, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Herczeg László  
Radnóti M: Negyedik Ecloga
  2011-11-30 12:43:32, szerda
 
  Radnóti Miklós:

Negyedik Ecloga


KÖLTŐ

Kérdeztél volna csak magzat koromban...
Ó, tudtam, tudtam én!
Üvöltöttem, nem kell a világ! goromba!
tompán csap rám a sötét és vág engem a fény!
És megmaradtam. A fejem rég kemény.
S tüdőm erősödött csak, hogy annyit bőgtem én.

A HANG

S a vörheny és a kanyaró
vörös hullámai mind partradobtak.
Egyszer el akart nyelni, - aztán kiköpött a tó.
Mit gondolsz, miért vett mégis karjára az idő?
S a szív, a máj, a szárnyas két tüdő,
a lucskos és rejtelmes gépezet
hogy szolgál... ó miért? s a rettentő virág
nem nyílik még husodban tán a rák.

KÖLTŐ

Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
s őrök kisértek végig az uton.

A HANG

Jártál szellőtől fényes csúcsokon,
s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt
bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát;
láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet,
s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépni
s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár...

KÖLTŐ

Rabságból ezt se látni már.
Hegy lettem volna, vagy növény, madár...
vigasztaló, pillangó gondolat,
tünő istenkedés. Segíts szabadság,
ó hadd leljem meg végre honnomat!

A csúcsot ujra, erdőt, asszonyt és bokrokat,
a lélek szélben égő szárnyait!
És megszületni ujra új világra,
mikor arany gőzök közül vakít
s új hajnalokra kél a nap világa.

Még csönd van, csönd, de már a vihar lehell,
érett gyümölcsök ingnak az ágakon.
A lepkét könnyü szél sodorja, száll.
A fák között már fuvall a halál.

És már tudom, halálra érek én is,
emelt s leejt a hullámzó idő;
rab voltam és magányom lassan
növekszik, mint a hold karéja nő.

Szabad leszek, a föld feloldoz,
s az összetört világ a föld felett
lassan lobog. Az írótáblák elrepedtek.
Szállj fel, te súlyos szárnyu képzelet!

A HANG

Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik;
elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld.
De haragod füstje még szálljon az égig,
s az égre írj, ha minden összetört!

1943. március 15.
 
 
0 komment , kategória:  Radnóti Miklós  
Takács Zs: Hogy megtörje a ...
  2011-11-30 12:43:09, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Takács Zsuzsa  
Rakovszky Zsuzsa: Párbeszéd az
  2011-11-30 12:41:13, szerda
 
  Rakovszky Zsuzsa:

Párbeszéd az időről


A: A múltnak sosincs vége. A jelen
-az is a múlt, álöltözetben.
Rozsdás lavór a még levéltelen
bodzabokor tövében, vizes böjti szelekben
fölszárnyaló papírzacskó, az égbe
kapaszkodva az ágak fekete szövedéke,
földmélyi ikreik, a gyökerek lenn -
ugyanaz a tavasz tíz éve, negyven éve:
soha nem múlik el, amit szerettem.

B: De az idő, mint nyaktiló, lesújt.
Múlt és jelen közt ott a vérben
sikló penge. A póló, amit a szél lefújt,
s most ott hever az orgonabokor tövében,
nem röppen vissza a kötélre újra.
S ha valaki cigarettára gyújt a
szivárgó gázcső közelében,
a lángoló jelenből nincs visszaút a múltba,
két külön kontinens a "már nem" és a "még nem".

A: Ahogy az akna negyven éven át
ott vár a sűrű gazban
a kézre, mely kioldja lelkét, a robbanást,
ahogy a holt tavasz kísért az új tavaszban,
jéglapba zárva évtizedeket
kivár a gyűlölet, a szeretet,
amíg új kés sajog a régi sebben:
soha nem múlik el a szeretet,
ahogy nem múlik el a gyűlölet sem.

B: Sötét hernyók a porban, mint rég: dióvirág.
De ez nem az a por, és nem az a diófa.
A pók, amelyik itt rohan le-föl a kád
falán, meg amelyik lefolyt a lefolyóba,
ugyanolyan, de nem ugyanaz mégse.
Halott anyád a gének semmilyen cselvetése
nem hozza vissza, legfeljebb az álom.
Amit egynek mutat az érzések sötétje,
idegen és sokféle napvilágon.

A: De ami napvilágnál idegen,
ott vár rád a sötétben, öröktől ismerősen.
Kinn habzik, elforr az idő, de benn
valami nem bír megváltozni mégsem
soha. A vénkor udvara felett
a gyermekkor holdja mind fényesebb,
nincs is jelen, csak múlt álöltözetben:
soha nem gyógyul be a régi seb.
Azt szeretem, akit mindig szerettem.
 
 
0 komment , kategória:  Rakovszky Zsuzsa  
Kormányos Sándor: Mint a jel
  2011-11-30 12:40:37, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Kormányos Sándor  
Vecsernyés Anita: Érintés
  2011-11-30 12:39:41, szerda
 
  Vecsernyés Anita:

Érintés


Nézd.
Önmagam gyümölcse én vagyok.
Ne érj hozzám!
Elporladok.
Kezeid közt a szél belém kap
S vele szállok
Vándor álmok
Rücskös, érdes hordozó kezén.
Ne érj hozzám.
Áldott kezed.
Hagyd nyugalmát tisztán,
Magába burkolózva tovább
Remegni.
Velem elkárhoznál.
Kétségek lakomája lennél,
Dölyfös menetük tiporna.
Inkább nyúlj a Csend után.
Meghallgat, míg imáid költöd hozzá
Lélekvér-szavakkal.
Ölel, mikor már idegennek érzed tested,
S hagyja, hogy néma nászotokból
Újjászüless.
 
 
0 komment , kategória:  Vecsernyés Anita  
Ladányi Mihály: Varázslat
  2011-11-30 12:38:06, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ladányi Mihály  
Dragon Tom: Fáradtan kérlek
  2011-11-29 14:03:36, kedd
 
  Dragon Tom:

Fáradtan kérlek


Fáradtan kérlek,
Hogy adj reményt nékem
Ha attól félek,
Rövid lesz az éltem,
S te nem leszel soká.

Fáradtan kérlek,
Hogy legyél az örömöm,
Nem sokat érek,
De hálásan köszönöm,
Hogy te teszel boldoggá.

Fáradtan kérlek,
Adj egy kis holnapot,
S amíg még élek,
Százszor visszakapod,
S általad születek újjá.

Fáradtan kérlek,
Adj erőt, és tüzet,
S ha elérlek,
Megkapod tőlem a szüzet,
A lelkem örömmel adá.

Fáradtan kérlek,
Ha minden szavam érted,
Ha majd hozzád érek
Lelkemmel, -bár nem kérted-,
Fogadj el, örökké má'.

Fáradtan kérlek,
Legyél az angyalom,
Vezess, míg elérek
Utam végéhez, s átadom
Mindenem, tedd magadévá.

Fáradtan kérlek,
Hogyha majd mennem kell,
S már nem leszek,
Örökre ne sirass engem el,
Hisz te vagy ki lelkem megszabadítá!
 
 
0 komment , kategória:  Dragon Tom  
Ficzura Ferenc: Akarat
  2011-11-29 13:53:10, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ficzura Ferenc  
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 239 
2011.10 2011. November 2011.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 239 db bejegyzés
e év: 2767 db bejegyzés
Összes: 29754 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3554
  • e Hét: 3554
  • e Hónap: 96351
  • e Év: 1870050
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.