Belépés
csabailajos.blog.xfree.hu
Szép mindaz, amit az ember szeretettel szemlél. /Ch. Morgenstern/ Zsirka Lajos Sándor
1947.02.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Kellemes szilvesztert
  2011-12-31 19:59:05, szombat
 
  *****
*****

GONDFELEDTETŐ KELLEMES SZÍLVESZTEREZÉST

ÉS MINDNYÁJUNKNAK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK

*****
*****
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Áldott Karácsonyt
  2011-12-23 21:27:17, péntek
 
  **************
**************

MINDEN KEDVES BARÁTOMNAK, LÁTOGATÓMNAK ÁLDOTT
ÉS MEGHITT KARÁCSONYT KÍVÁNOK KEVÉS GONDDAL, JÓ
EGÉSZSÉGGEL:
SZERETETTEL Zsirka Lajos /Csabai Lajos /

***************
***************
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mondjátok meg, miért...
  2011-12-19 14:07:39, hétfő
 
  Mondjátok meg, miért van az, hogy ha egy barátom, vagy rokonom, ismerősöm
menni készül, vagy már úton is van , akkor gondolataim minden ok nélkül
hozzá szállnak, és néha órákig körülötte keringenek? Vagy az övé jön hozzám
búcsúzni ? Még akkor is, ha néha előtte hónapokig nem is gondoltam rá.
Természetesen közel sincs mindíg így, de gyanúsan nagy az ilyen eseteim száma.
Valószínűleg más is élt már hasonlókat, de én ezt érteni is szeretném.
Ha valaki könyvet írna, tudnék érdekes eseteket mesélni....
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyugodj békében Gyuri bácsi !
  2011-12-19 13:46:30, hétfő
 
  Drága Gyuri bácsi !

Már csak itt tudok írni Neked.
Te már úton vagy a legmagasabb cél felé, és
valahol a rezgéstartományokban még utólér
talán levelem.
Szép 4 évet adtál nekem. Emlékszem majdnem
napra ugyanekkor ismeretlenül felhívtál, mert
megérintett itt a blogomban egy karácsonyi versem.
És bár Te években is tudásban is magasan fölöttem
álltál, mégis akkor karácsonykor felajánlottad barátságodat,
amit csak utólag fogtam fel, mekkora ajándék nekem.
Emberi tapasztalataidon kívűl hihetetlen értékű emlékeket,
fotókat osztottál meg velem, mert tudtad, kincsek ezek nekem.
Én csak azt az egy verset tudtam adni Neked becsülésemen
kívűl.
Kérlek, bocsásd meg nekem, hogy életem egy nehéz időszakában
mint sokan másoktól, előled is hallgatásba burkolóztam, és ez
neked sem esett jól.
Mit kívánhatnék én még neked ? Hisz egész életed becsületben
telt, és életed végbizonyitványa biztosan csupa jelest tartalmaz.
Kívánom hát kicsit gyarlón, hogy ott az égi bridzs-asztalnál méltó
partnerekre lelj.
Köszönök Neked mindent.
Nyugodj békében Gyuri bácsi !

/ Kiss György 1938-2011 /
 
 
0 komment , kategória:  Napló-jegyzetek  
Katona voltam 4.
  2011-12-16 19:40:27, péntek
 
  KATONA VOLTAM 4.

Megint eltértem az időrendtől. Gatyában nincs katona, még aznap eljött a nagy
felruházkodás órája. Olcsó vicc volna most azon élcelődni, hogy volt akinek 2 számmal
kisebb vagy nagyobb csízma jutott. Sokkal tanulságosabb, és ma már hihetetlenebb
az akkori ruházat hű leírása.
Mint ahogy a magas haditechnikában kissé érthetetlen volt a 30 as évek vivmányainak
rendszerben tartása, ugyanígy az 1968 as évek ruházatreformja előtti viselet is kabaréba,
de legalábbis múzeumba illő volt. Akkori gyakorló és kimenőruhába beöltözve élő
panoptikumfigurák lehetnénk ma. Nem vesztegetném rá a szót, de elképesztően történelmi.
Röviden mondva: ruhánk nagyjából egyezett a 2.ik világháború magyar katona viseletével,
a sapkát leszámítva. Emlékezzetek mondjuk a Tizedes és a többiek egyszerűbb katonáira.
Ne a motorosra. Tehát kekiszín posztózubony, és nadrág két-bolthajtásos hajtókájú zsebekkel.
Kimenőkabát térden alul érve duplavastag kekiposztóból. Lábon jó kemény csízma gyakorlathoz. / Kimenő félcipő normális / Sapka pedig szovjet hatásra fülre hajtható bundasapka, kimenőre pedig tányérsapka..
Amiért az egészet írom : Ki tudja a káromkodásbeli kapcáról, hogy mi az ? Elmondom, de ne
tessék szörnyülködni. Kb 50x50 centiméteres gyapjúalapú rongydarab zokni- harisnya helyett
viselve. Mivel hát voltam én is kapcabetyár, kötelességemnek érzem elmondani, ez hogyan működik. Jól jegyezzük meg, mert ez a népviselet nélkülözhetetlen része. Talán ma is használják valahol. Így 44 év távlatából lehet, hogy már nem jól emlékszem, de valahogy így:
Letesszük a kapcát úgy hogy nekünk égtájak szerint álljanak a sarkai. / Előre, hátra, jobbra, balra/ Oldalt kéznél tartjuk a csízmát ez fontos. Meztelen lábbal belelépünk a közepébe,
Lábújjainkkal megcélozva az elülső sarkot,, de attól 10 centivel beljebb. Ezt az első részt
könnyedén ráhajtjuk lábunk fejére. Hogy le ne essen egy kézzel fogjuk. Másik kezünkkel
felhajtjuk a sarkunk mögötti részt, fogva tartva persze, majd egy további kezünkkel a jobb és baloldali szárnyat is lábfejünkre simítjuk. Máris léphetünk a csízmaszárba, összes kezünkkel
ügyelve, hogy lábunkon a szűk csizmaszárban szét ne essen alkotásunk.. Mert akkor kezdhetjük
előlről, ami riadó estén óriási blama. Teljesség kedvéért említem, léteztek más kapcatechnikák is pld. az egyenes hajtogatás, de végül is mindenki a saját Achilles ínére
szerzett víz hólyagok alapján jött rá a neki kedves módszerre.
Ha mindez sikerrel járt, indulhatunk a körletbe, gyakorlótérre, hegyi terepre....

 
 
0 komment , kategória:  Visszaemlékezéseim  
Katona voltam 3.
  2011-12-16 19:22:41, péntek
 
  KATONA VOLTAM 3.

Rögtön kimenővel kezdődött hát katonaságom, ami nem rossz előjel.
Kár volt annyira visszasietnem. A hatalmas terem tömve hozzám
hasonló elanyátlanodott, ismerőst kereső fiúval, csak néha csendesedve
el az alakulatok névsora olvasásakor. Bizony dél lett, mire nevemet
hallani véltem, itt tudtam meg, hogy ez egy elit csapat, csupa értelmes
műszakival. És félsüket füllel mi a legalkalmasabb beosztás?? Nem
találjátok ki ! Híradós morze-távírász, egész nap fejhallgatóval a fülemen.
Nem tudom, hogy olvasóim hány százaléka sejti mi egyáltalán a morze ABC?
Ti-ti-ti-ti tá-tá, és ezek kombinációja villámgyors szünetjelek beiktatásával.
S ezzel papírcsikon elektromos jelek segítségével folyamatos szöveg közvetítése.
Ismerős lehet ez régi filmekből távírász kisasszonyok, és vasúti forgalmisták
jeleneteire emlékezve. Ma is hihetetlen, hogy még 1968 ban is használták, igaz
géptávírat ként biztosabbá, gyorsabbá téve.
Előreszaladtam kicsit. Tény, hogy már a besorolásnál meglobogtattam címeres
orvosi papírjaimat, amire hihetetlenül néztek, hogyan kerülök én mégis oda, de
vissza már nem csinálhatták csak úgy. Elrendelték hát legmagasabb katonai
kivizsgálásomat nagy Budapesten, addig pedig mindennemű szolgálat alól
felmentettek. Olvasgathattam volna a könyvtárban, s esténként tűrhettem volna
napi strapából megtért társaim jogos cikizését. Egyébként láttunk már karón varjút,
és éjszakai őrt nappal halni, mi van, ha újra téved a magas gépezet, és engem mint
hazugságon fogottat azon túl duplán hajtanak...
Úgy döntöttem, bár szeretek olvasni, egész nap mégis unalmas, és miközben folyik
a vizsgálatom, én nem maradok ki ebből az örömkatonaságból, meg bajtársiasság is
van a világon. Vállaltam hát a félsüketek svejki figuráját, jó szórakozást adva
reményvesztett társaimnak. Higyjék el ehhez nem kellett rájátszanom.

 
 
0 komment , kategória:  Visszaemlékezéseim  
Katona voltam 2.
  2011-12-16 14:30:31, péntek
 
  KATONA VOLTAM 2.

Katona voltam, no nem Afganisztánban, vagy Koszovóban, nem is
Csehszlovákiában, csak lakásomtól 8 buszmegállónyira a város másik végén.
Mert a sorsnak kedve van néha kedvezni.
Mit beszélek kedvezésről. Mindkét fülemre félsüketen, és két félárva testvért
eltartva, mint családfenntartó abszolút mentességet élveztem a sorkatonaság
alól. De az adminisztráció már akkor sem volt férfiasan tökéletes, egyébként is
szokott csalánba is ütni menykő, pénzes postás helyett behívó érkezett.
Sosem szoktam az első percben kétségbe esni, legalább 3 perc kell hozzá.
Így adódott , hogy azon a szép ködös novemberi napon elindultam szép hazámból.
Félóra múlva már ott is voltam. Csakhogy ! A cudar idő miatt az utolsó otthoni
percben gondoltam meg, hogy mégis vastagabb kabátban megyek. Ám így a
levetett kabátban maradt a katonakönyvem.és előkészített íratom. Így ismeretlen katona
vonultam be a történelembe, ami akkor vált kényelmetlenné, amikor kérték az íratokat.
Meg nem esznek érte, legfeljebb hazaküldenek. Így is lett, adtak gyorsan 2 óra kimenőt,
miután a jól megkavart regisztráló stáb felírta adataimat.
Szerencsésen megjártam az utat, de én akkora csalódást, mint anyám arcán volt,
még nem láttam. Azt hitte örömében szegény, hogy máris leszereltem.
Így adódott, hogy egyetlen napon kétszer is bevonultam a kaszárnyába.....
 
 
0 komment , kategória:  Visszaemlékezéseim  
Katona voltam 1.
  2011-12-16 14:07:59, péntek
 
  KATONA VOLTAM 1.

Katona voltam. No nem kommandós, csak sorkatona,
amire ma már csak öregek emlékeznek lassan.
Hála Istennek, mondhatom, mert a fő cél, a haza védelme
ma már nem 20 éves ifjakon múlik. Szót se róla, mondhatnánk,
de azt mondom, haszna is volt, komoly jellemformáló
erőként az ifjakra. Persze nem kívánom vissza azt az időt,
amikor családtervezés csak az egy-két anyagilag elveszett év
után volt lehetséges felelősen, vagy maradt a vélt, vagy valós
egészségi probléma, ami felmentéssel járt.
Tény, hogy a katonaidő második fele sokszor vált időagyoncsapó
gyakran alkoholba fulladó, cigarettára szoktató lézengésbe, de ne feledjük,
szép számmal voltak, akik ott láttak először wc-papírt és evéshez villát.
S volt, aki ott tanult meg valójában írni., olvasni.
Az olvasóra bízom, hogy megválaszolja végül, hasznos, vagy
nagyon haszontalan volt az ott töltött idő.
Válasz előtt még csak egy érv. : Véletlen talán, hogy egy-egy laza
kiránduláson, asztalos ünnepen ha összeröffen 2-3 hasonlókorú
férfiú, előbb utóbb a katonanóták uralják a szobát, kertet, és
asszony párjaink ha jó érzéssel hallgatják is, a nótasorokat folytatni
csak ritkán tudják. Mi pedig a nosztalgia örömével idézzük fel
azokat az időket, amelynek cudar dolgaira is mint a megszépült múltra
emlékezünk. Bizonyára szegényebbek is lennénk nélkülük...
És még egy érv : én a 40 napomról többet szoktam mesélni, mint nagyapám
Doberdóról, pedig az sem egy IBUSZ-kirándulás volt.

Mivel emlékkönyvem is ez a blog, néhány élményemet kínálom hogy ne legyen
száraz, kissé svejkesen.
 
 
0 komment , kategória:  Visszaemlékezéseim  
Tükörbe nézek...
  2011-12-06 14:35:51, kedd
 
  TÜKÖRBE NÉZEK....

Tükörbe nézek, és csodálkozom
E jámbor arcban hogy fér meg ennyi türelem ?
Ennyit egy óriásnak is elviselni nehéz.
Tudom, te erősítesz Istenem !

/csabailajos /
 
 
0 komment , kategória:  Alkalmi versek  
Apának lenni
  2011-12-06 14:27:09, kedd
 
  APÁNAK LENNI

Emlékszel ? Kicsik voltunk még.
Ti lányok összedugtátok fejetek
Én magányosan kószáltam csak
Nem értettelek még titeket.

Egy napon kaucsukbabával jöttél felém
Legyek az apja., kérted.
Mit tudtam én, mi apának lenni,
De bármit megtettem volna érted.

Rég volt. Emléke kedves pillanatnak.
Bár felnőttünk már , óvva int egy kéz.
Apává lenni könnyű, boldog perc csupán.
De apának lenni olykor iszonyú nehéz !

/csabailajos 2011.dec./
 
 
0 komment , kategória:  Verseim/csabai lajos/  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2011.11 2011. December 2012.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 56 db bejegyzés
Összes: 831 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4
  • e Hét: 19
  • e Hónap: 288
  • e Év: 288
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.