|
 1/45 oldal 
|
Bejegyzések száma: 443
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 17:17:18, szombat
|
| |
| |
Orbán nyilatkozat 2006-ból:
(Megjelent a Heti Válaszban, 2006. dec.14-én)
"A közéleti leromlást a kormány feje testesíti meg. A hazugságokra épülő politika tönkretette a gazdaságot, így a legenyhébb minősítés, amit a miniszterelnök kiérdemel, a persona non grata."
Tecccik érteni, kedves Vezér? Ön mondta, tehát a pichába húzzon már el!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 00:47:08, szombat
|
| |
| |
Mégis futni hagyja a Fidesz Biszku Bélát?
2011, december 30 - 13:00
Egy törvénymódosító javaslat időskor vagy betegség esetén mentességet adna az '56 utáni megtorlások kommunista felelőseinek. A Jobbik ezt kiküszöbölő módosítóját az Országgyűlés illetékes bizottsági ülésén a Fidesz és az MSZP egy emberként szavazta le.
forrás: MTINovember 18-án Gulyás Gergely fideszes képviselő bejelentette, hogy a kormány elszámoltathatóvá teszi az emberiesség elleni bűntettek elkövetőit. A másnap benyújtott, visszamenőleges hatályú törvénytervezet célja az 1956-os forradalmat követő megtorlások megrendelőinek és végrehajtóinak felelősségre vonása volt.
A jelek szerint Gulyás Gergely pártjában egyedül maradt az emberiesség ellenes bűncselekményeket elévülhetetlenné nyilvánító harcában. Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága ugyanis december 28-án egy olyan módosító javaslatcsomagot nyújtott be, amely gyakorlatilag az egész törvénytervezetet kiherélné. Az egyik passzus kimondja, hogy a kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés ,,korlátlanul enyhíthető" (sic!), különös tekintettel az elkövető egészségi állapotára és életkorára.
Gaudi-Nagy Tamás szerint ez a passzus lehetővé teszi, hogy Biszku Béla és tettestársai megússzák a felelősségre vonást. A bizottság jobbikos tagja szerint az idős kor esetén biztosított korlátlan enyhítés már csak azért is abszurd, mivel fiatal, illetve középkorú emberekről nehezen képzelhető el, hogy tevékenyen részt vettek volna az '56 utáni megtorlásokban.
A nemzeti radikális párt képviselője úgy véli, ezzel a betoldással az elévülési tilalom (amely az egész törvénytervezet célja) értelmét veszti, e jogi kiskaput kihasználva a bűnösöket alapos tárgyalás után is el lehet engedni büntetés nélkül. ,,Az elszámoltatás hajóját úgy bocsátják vízre, hogy több helyen komoly lékek vannak rajta. Ez a hajó el fog süllyedni, ha a törvényt ebben a formában fogadják el" - nyilatkozta az eset kapcsán portálunknak Gaudi-Nagy Tamás.
A Jobbik képviselői megpróbálták bezárni a jogi kiskaput, de módosító javaslatuk nem kapott kormánypárti támogatást. Ma délelőtti ülésén az Alkotmányügyi bizottság is leszavazta az indítványt, annak sorsáról délután az Országgyűlés zárószavazás formájában dönt.
A törvénytervezetet a Jobbik még egy ponttal egészítette volna ki: Szilágyi György többek között a szándékos emberölés, a súlyos testi sértés, a kényszervallatás és a jogellenes fogvatartás mellé a ,,nemi erkölcs elleni bűncselekményeket" is a büntetendő tételek közé sorolta volna. Szilágyi emlékeztetett, amikor a ,,vörös horda végigszáguldott hazánkon", számos nőt becstelenítettek és erőszakoltak meg, így elvárható lenne, hogy a törvény ökle ezekre a tettesekre is lesújtson. Az Alkotmányügyi bizottság MSZP-s és fideszes képviselői egy emberként szavazták le a javaslatot.
B.J.
barikad.hu
http://barikad.hu/m%C3%A9gis_futni_hagyja_fidesz_biszku_b%C3%A9l%C3%A1t-20111230 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 00:43:21, szombat
|
| |
| |
Fogytán a megtakarítások
2011, december 30 - 21:00
Friss hírek
A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint.
A Raiffeisen-GfK megtakarítási index harmadik negyedéves 39,7 értéke jelentősen csökkent az előző negyedéves eredményhez (43 százalék) illetve az egy évvel korábbihoz (43,2 százalék) képest, ez az eddig mért legalacsonyabb érték.
Jóval kedvezőtlenebb tendenciát mutat az egyik részindex, a megtakarítási képesség, elérve eddig mélypontját: az egy évvel ezelőtti 20,7 százalékos mutató, ez év második negyedévében még stagnált, a harmadik negyedévben 16,4 százalékra esett vissza. A megtakarítással rendelkezők aránya a 60 év felettiek (25 százalék), illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (31 százalék) körében a legmagasabb.
A jövőt illetően a lakosság borúlátó, többen azt prognosztizálják, hogy tartalékaik és jövedelmük is csökkeni fog, amiben a végtörlesztési igények, tervek is közrejátszhatnak. A lakosság nagyobb része nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően.
MTI - barikad.hu
http://barikad.hu/fogyt%C3%A1n_megtakar%C3%ADt%C3%A1sok-20111230 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 00:38:47, szombat
|
| |
| |
Jegybanktörvény után: "nem lennék túl nyugodt, ha sok magyar állampapírom lenne"
2011. december 30., péntek, 15:01 • Utolsó frissítés: 9 órája
Szerző: hvg.hu
"Nem lennék túl nyugodt, ha sok magyar állampapírom lenne" - mondta egy gazdasági elemző arra reagálva, hogy az Országgyűlés - az LMP és az MSZP kivonulása után, és az előzetes nemzetközi figyelmeztetések ellenére - megszavazta a jegybanktörvényt. Sőt, még azt a sürgősségre vonatkozó javaslatot is, hogy a sarkalatos törvény lényegében kihirdetettnek legyen tekinthető.
Arra, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé beillesztett módosító javaslatként alkotmányos alapot lehessen teremteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonására, épp egy hete kapta csak meg a kormány a támogatást az Országgyűlés kormánypárti többségétől. Az Országgyűlés az idei év utolsó parlamenti munkanapján mégis megszavazta a jegybanktörvényt.
E szerint a kormányfő által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Hiábavaló volt tehát, hogy a törvénytervezetet előzetesen visszavonni kérte többek között Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, és a Magyarországot leminősítő Standard & Poor's a jelentéséhez csatolt elemzésében is pont arra utalt, hogy a törvénnyel sérülhet a jegybank függetlensége.
Megszavazták, de hogyan tovább?
Fotó: MTI / Kovács Tamás
(A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tart.)
A törvénytervezetet ért támadásokat Orbán leginkább azzal verte vissza, hogy az csak egy lehetőséget nyit meg az összevonásra, de ez a kezdeményezés nincs a parlament előtt. Az Országgyűlési végszavazás előtt Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnökeként a végszavazás előtti utolsó hozzászólásában is azzal érvelt, hogy az összevonás addig biztosan nem fog megtörténni, amíg a jelenlegi MNB-elnök mandátuma tart.
Joe Hennon, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény ügyeletes szóvivője ugyanakkor pénteken délelőtt éppen azt közölte a Magyar Távirati Irodával, hogy Barroso válaszolt is az Orbántól kapott levélre. Brüsszelben egyelőre nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e, és ha igen, mikor a megbeszélések a magyar kormány az EU-tól, illetve az IMF-től kért, esetleges pénzügyi segítségről.
Az utolsó szó jogán
Hiába volt, hogy az MNB közzétett a jegybanktörvény elfogadása előtt egy sajtóközleményt arról, hogy az veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti hazánk érdekeit. "Az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét" - áll a sajtóközleményben, és emlékeztet arra, hogy erre nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank) "többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét", mivel az ellentétes az ország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel és az EU alapdokumentumával.
Az MNB a jegybank- és a PSZÁF-törvényeket a jogbiztonság elvével összeegyeztethetetlennek tartja, amik lehetőséget teremtenek a kormányzatnak arra, hogy az a saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát. Az Országgyűlés zöld jelzése a közlemény szerint "tovább erősíti a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit".
Az első visszhangok
Az új jegybanktörvény elfogadása után arra számít a Nomura elemzője, hogy az IMF-EU tárgyalódelegáció nem fog visszatérni Budapestre azért, hogy hivatalos egyeztetéseket folytasson egy esetleges új hitelről mindaddig, amíg a kifogásolt törvényeket vissza nem vonja a magyar kormány. Ugyanakkor - írta az elemző - az informális egyeztetések folytatódhatnak.
A gazdasági elemzők többségét szabadságán érte a parlamenti döntés, ezért a legtöbben egyelőre kivárnak a véleménynyilvánítással. Ám egy, neve elhallgatását kérő pénzintézeti vezető elemző azt mondta: "Nem lennék túl nyugodt, ha sok magyar állampapírom lenne". Úgy látja, hogy a törvény még a módosításokkal együtt is igen valószínű, hogy nem felel meg az uniós előírásoknak. "Kétségesnek látom, hogy ezek után létrejöhet az IMF-megállapodás. Ez esetben viszont nem látni, hogy ki fogja fizetni az éppen lejáró államhiteleket" - mondta az elemző.
http://hvg.hu/gazdasag/20111230_jegybanktorveny_MNB_Orszaggyules |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 00:26:25, szombat
|
| |
| |
"Az IMF-megállapodás nélkül a forint akár 400-ig elszállhat"
2011. december 30., péntek, 10:34 • Utolsó frissítés: 13 órája
Szerző: hvg.hu
Az EU−IMF-megállapodás elmaradása esetén gyorsulhat az összeomlás, a forint akár 350-ig vagy 400-ig is elszállhat, ám egy ilyen "tisztítótűz" után nagyobb esély lenne a valódi szerkezeti reformokra - mondta a Napi Gazdaságnak Bokorovics Balázs, a PannErgy elnöke.
Miközben a józan ész azt diktálja, hogy meg kell születnie a kormány és az IMF közti megállapodásnak, ezzel lényegében csak oda jutunk el, hogy bekerülünk az "EU-tömegbe", ahol majdnem mindenki nyakig ül az adósságban, szerkezeti problémákkal küszködik, és ebben gyökeres változásra reálisan semmi esélye sincs a következő öt évben − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Bokorovics Balázs, a PannErgy elnöke.
"Amíg ez az állapot a gazdagabb nyugat-európai társadalmakban esetleg fenntartható, nálunk és kiterjesztve egész Kelet-Európában már akkora társadalmi feszültségeket okozhat, ami öt éven belül, de lehet, hogy inkább már a következő egy-két évben robbanáshoz fog vezetni" - tette hozzá a befektetési szakember.
"Az IMF-megállapodás elmaradása esetén fölgyorsulhat az összeomlás, nagy recesszió következhet be, a forint akár 350-ig vagy 400-ig is elszállhat az euró ellenében, a kamatok pedig az egekbe szökhetnek. Ez elviselhetetlenül nagy megterhelést jelentene a már ma is a tűréshatáron lévő lakosságnak, ám lehetséges, hogy egy ilyen tisztítótűz után nagyobb esély lenne valódi szerkezeti reformokra, és hamarabb megindulna valamiféle kibontakozás" - véli Bokorovics.
Fotó: AP
A szakember fontosnak tartja, hogy Magyarország ne egyedül kerüljön ilyen kritikus helyzetbe, bár egy magyar összeomlás minden bizonnyal úgyis magával rántaná a régiót és nemcsak a feltörekvő Európát, hanem a fejlett országok közül a szomszédos Ausztriát is, hiszen a rohamosan romló portfóliók miatt a kereskedelmi bankok aligha tudnák elkerülni az újabb tőkeemelést.
Egy ilyen purgatórium Bokorovics szerint talán nagyobb eredményre vezetne, mint egy kilátástalan középtávú állapot, hiszen nem biztos, hogy a leggyorsabb rossz a legnagyobb is. A társadalom ugyanis valószínűleg nem fogja kibírni a B verziót − vélekedett. A kormány tartani akarja a kamatok nélkül számított költségvetési szufficitet, ami gazdasági növekedés nélkül egyre nehezebb, óhatatlanul újabb terhekhez vezet, miközben az infláció megugrik, és a szegények tovább szegényednek. A növekedésre várni viszont egyelőre illúzió, mivel a környezetünkben sincs gazdasági bővülés.
További részletek a Napi Gazdaságban!
http://hvg.hu/gazdasag/20111230_pannergy_imf_valsag#utm_source=hvg_karrier&ut m_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_12_30&utm_content=latest |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 00:12:35, szombat
|
| |
| |
2011-12-30. 14:58
Zsidó bosszú a jegybanktörvényért: elszállt a forint
Elszállt a forint a jegybanktörvény elfogadása után.
Reggel óta több mint négy forintot gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest. Ha csak egy pillanatra is, de megközelítette a történelmi csúcsot, 317 felett is járt a kurzus.
Délután két órakor egy euró 315 forintot ért, egy dollár pedig 243, egy svájci frank 259 forintot.
A forint árfolyama az után szakadt át, hogy a parlament elfogadta a jegybanktörvényt. A piaci szereplők ugyanis ezt úgy értékelik, hogy az IMF-EU delegációja nem fog tárgyalni egy esetleges hitelszerződésről.
(HVG)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/90128/#ixzz1i3wS5qYh
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-31 00:00:47, szombat
|
| |
| |
2011-12-30. 19:24
Szerződést módosít a kormány, hogy minél előbb fizethessen a zsidóknak
A Mazsök és Gál András Levente kormánybiztos közölték: módosítják a felek a kormány és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) közt még 2007-ben megkötött támogatási szerződést, így a "holokauszt Magyarországon élő túlélőinek" juttatandó támogatást már január első felében át tudják utalni a Mazsök bankszámlájára. Mert erre szerencsére mindig van pénz, és az sem zavarja a kormányt, hogy az élősködő zsidóbűnözők nem is tudnak elszámolni az eddig zsebre vágott adóforintjainkkal.
A tájékoztatás szerint a felek pénteken a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) képviselőivel együtt egyeztettek a "holokauszt túlélőinek" juttatandó támogatás kifizetéséről (nem érhetett véget úgy az év, hogy ne szülessen megegyezés erről - a szerk.).
A kormány és a Mazsök közt 2007-ben megkötött támogatási szerződés szerinti elszámolást a Mazsöknek eddig nem sikerült maradéktalanul teljesítenie, "mert az általa igénybe vett külföldi közreműködő szervezet, a Claims Conference több ponton nem tudott megfelelni a szerződés elszámolással kapcsolatos előírásainak".
Zoltai Gusztáv volt munkásőr, a Mazsök régi kuratóriumának társelnöke, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, valamint Szabó György, az újonnan kinevezett kuratórium elnöke is egyetértettek abban, hogy "elkerülhetetlen" a támogatási szerződés alapvető módosítása.
Ennek megfelelően a támogatási szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják annak érdekében, hogy a Mazsök elszámolási kötelezettsége egyszerűsödjön - tartalmazza a közlemény.
(MTI nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/90141/#ixzz1i3tTQwIn
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-30 23:58:22, péntek
|
| |
| |
2011-12-30. 21:55
Egy ujjal sem nyúlnak Simorhoz - biztosította Orbán Barrosót
Orbán Viktor pénteken levélben tájékoztatta José Manuel Barrosót arról, hogy az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, egyúttal elküldte a jogszabály teljes szövegét az Európai Bizottság elnökének - mondta Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.
A miniszterelnök tájékoztatást adott arról is, hogy a jogalkotási folyamat során az Országgyűlés figyelembe vette az Európai Központi Bank javaslatait, és azok elsöprő többségét be is építette az új törvénybe. Szijjártó Péter közölte, a miniszterelnök arról is biztosította az Európai Bizottság elnökét, hogy az új MNB-törvény minden tekintetben összhangban van az európai uniós joggal és előírásokkal.
Orbán Viktor jelezte, hogy készen áll, ha bármilyen részletet illetően tisztázó konzultációra vonatkozó igény merülne fel.
Levelében a kormányfő világossá tette, hogy a jelenlegi jegybankelnök mandátumának ideje alatt nem áll a kormány szándékában élni a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására vonatkozó lehetőséggel - húzta alá a miniszterelnök szóvivője.
(MTI)
További részletek: http://kuruc.info/r/2/90144/#ixzz1i3sresqn
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-30 23:16:34, péntek
|
| |
| |
2011 nem volt a Fidesz éve
Political Capital 2011. december 30. péntek
Az elmúlt egy évben az Orbán-kormány eddigi politikája megbukott, nem pusztán gazdaságpolitikai értelemben, hanem kormányzás egészét tekintve, itthon és nemzetközi szinten egyaránt. A gazdasági válság mellett belpolitikai válság van kialakulóban. Ezt jelzi, hogy az év végére a kormány stabilitásával kapcsolatban kérdőjelek merültek fel, holott a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben. Utóbbinak vélhetően jelentős szerepe van abban, hogy a kormányoldal jól láthatóan képtelen józanul felmérni saját valós pozícióját a hazai és a nemzetközi politikai erőtérben.
Kormányzás: fejjel a falnak
Ahogy egy korábbi elemzésünkben rámutattunk, 2011-ben a második Orbán-kormány teljesítménye és megítélése egyre inkább hasonlítani kezdett a második Gyurcsány-kormány teljesítményéhez és megítéléséhez. A közvélemény-kutatások szerint ma a választók több mint kétharmada úgy véli, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok.
A kormányzásból fakadó hibákat a kormánypárti politikusok a kedvezőtlen külső környezettel (,,válság"), illetve a nehéz örökséggel (,,az elmúlt nyolc év") magyarázzák. A ,,kifelé" és ,,visszafelé" mutogatás azonban egyre kevésbé működik, egyre nehezebben fedi el a rossz kormányzás belső okait. Jelentős részben ugyanis a kapkodó, kiszámíthatatlan kormányzás, az értelmetlenül vállalt hazai és külpolitikai konfliktusok, valamint a jogállami normákat sértő, a fékek és ellensúlyok rendszerét nyíltan leépíteni kívánó hatalmi törekvések eredményeként erősen romlott Magyarország és vele együtt a kormány helyzete.
Pártpolitika: a parlamentbe szorult kétharmad
A pártpreferenciákat tekintve a kormánypárt másfélmillió szimpatizánsát veszítette el 12 hónap alatt (a választások utáni közvélemény-kutatásokhoz képest), így ebben a vonatkozásban egyértelműen a Fidesz a 2011-es év legnagyobb vesztese. Ráadásul a kormánypárt úgy politizál, mintha a nem érzékelné a közhangulat változását, és az ellenzék gyengeségéből adódó relatív politikai előnyét még mindig jelentős társadalmi támogatottságként fogja fel. Erről azonban nem beszélhetünk: a Fidesz által - sokszor joggal - lesajnált ellenzéki pártok összesített támogatottsága harmadik hónapja megelőzi a kormánypárt támogatottságát. A kormányfő személyes népszerűsége pedig áprilisban már alulmúlta az első kormányzása idején (0-100 pontos skálán) mért 41 pontos mélypontját is. Idén decemberben pedig a népszerűségi indexe csupán 32 volt a Szonda Ipsos felmérése szerint.
Az ellenzéki pártok közül az LMP politizálásában bekövetkezett látványos karácsonyi fordulathoz az is hozzájárulhatott, hogy a párt eddig alig tudott új szavazókat megszólítani. Az MSZP bázisa szintén csak minimális mértékben, mintegy ötvenezer fővel bővült. A volt kormánypárt helyzetét nehezíti, hogy az ősszel kivált Demokratikus Koalíció 2-3 százaléknyi, mintegy 190 ezer szimpatizáns szívott el tőlük. Egyelőre nem látszik, hogy Gyurcsány Ferenc miatt a párttól korábban elfordult szavazók kezdenének visszavándorolni a megújulást hirdető MSZP-hez.
A pártok közül egyedüli győztesnek a Jobbik tekinthető, amely kimászva a 2010-es választások utáni gödörből több mint 300 ezer új szimpatizánst szerzett egy év alatt. A párt támogatottságban őszre lényegében beérte az MSZP-t, így kiélezett küzdelem folyik a legerősebb ellenzéki párt szerepéért. Amennyiben a Jobbik stabilan maga mögé tudja utasítani az MSZP-t 2012-ben, az jelentősen erősítheti a párton belül a váltópárti szerepre való törekvést.
A pártoktól elfordulók, a pártpreferencia nélküliek száma óriásira duzzadt. Számuk egyetlen év alatt 960 ezerrel nőtt. Összesen a felnőtt lakosság majdnem felét jelentik, tehát akkora méretű tömegről van szó, amelynek a még aktivizálható része önmagában is képes arra, hogy egy új, számukra elfogadható párt megjelenése esetén vagy már létező politikai szereplők támogatásával gyökeresen változtassa meg a jelenlegi erőviszonyokat. A 2011-ben megjelent - a nyilvánosságban ,,civilnek" nevezett - új politikai szereplők azonban egyelőre csak néhány sikeres tömegdemonstráció megszervezésére voltak képesek, közülük egyelőre még egy sem tűnik olyan szervezetnek, amely pártként is ütőképes lehetne.
Gazdaságpolitika: a zsákutca végén
Bár úgy tűnik, a kormány ezt nem látja be, az ország gazdasági helyzete, megítélése és finanszírozási lehetőségei is jelentősen romlottak az utóbbi egy évben, ami visszatükröződik a gyengébb forintárfolyamban, a növekvő csődkockázati felárban, a sikertelen államkötvény-aukciókban és a leminősítésekben.
Gazdaságpolitikai szempontból az idei év nagyon hasonló módon fejeződik be, mint ahogy kezdődött, de összességében a helyzet mégis jelentősen romlott. 2011 elején a kormány már az első hiányadatok megjelenése után azonnal 200 milliárd forintos zárolásról döntött, ami nélkül a büdzsé az első hónapokban tarthatatlanná vált volna. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb nyomás nehezedett a kormányra mind a nemzetközi szervezetek, mind a befektetők részéről, hogy az unortodox lépések helyett fogjon hozzá a hosszú távú fenntarthatóságot megteremtő strukturális reformok végrehajtásához. A helyzetre a kormány a Széll Kálmán Terv bejelentésével reagált, miután az ország megítélése jelentősen javult.
Az ősz folyamán, az eurózóna válságának hazai kezelésére az Orbán-kormány újfent önsorsrontó eszközöket vetett be. A legnagyobb gondot az alig három nap alatt elfogadott végtörlesztés jelentette, amely jelentős, előre nem kalkulálható veszteséget jelentett a bankok számára, így a hitelpiac teljesen befagyott Magyarországon. Ezen kívül a kormány - szemben a Széll Kálmán Tervbe foglaltakkal - elsősorban folyamatos, ötletszerű adóemelésekkel próbálta tartani a költségvetési hiánycélt. Mindezek eredményeként a növekedési kilátások jelentősen romlottak.
A következmény: az államháztartás finanszírozási helyzetének bizonytalanná válása, a forint gyengülése, az államadósság elleni harc elbukása, majd végül az IMF-tárgyalások újrakezdése és újbóli megrekedése, valamint a leminősítések sora. Mára világossá vált: az újabb IMF-hitel és az azzal járó finanszírozási biztonság csak nyíltan is vállalat 180 fokos gazdaságpolitikai fordulat esetén valósulhat meg, ami hatalmas politikai vereség lenne mind a kormány, mind személyesen Orbán Viktor számára, így ennek vállalása egyáltalán nem vehető biztosra.
Mivel a régióban csak Magyarország pozíciója romlott ilyen drasztikusan, kijelenthető, hogy ez csak kisebb részben az egyre mélyülő uniós válság következménye, nagyobb részben a kormány rossz lépéseinek köszönhető.
Magyarország nemzetközi pozíciója: egyedül a világban
Az év végén több irányból is erős nyomás nehezedik a kormányra (egyes uniós tagállamok, Európai Unió, Egyesült Államok). Míg a politikai (és ezzel párhuzamosan a gazdasági) kapcsolatok a nyugati országokkal sokat romlottak az elmúlt egy évben, nem bizonyult sikeresnek a ,,keletre nyitás" politikája sem: az Oroszországgal, Kínával vagy éppen Szaúd-Arábiával a kormány által fejleszteni kívánt kapcsolatok nem jutottak el arra a szintre, hogy segítsenek Magyarország növekedési vagy finanszírozási problémáin.
A kormány külpolitikai szempontból elszigetelté vált, ami a mélyülő európai gazdasági válság közepette, Magyarország magas külső finanszírozási igényére való tekintettel végzetes lehet.
Az Orbán-kormány ,,szabadságharcnak" nevezett politikája az ,,erős Magyarország" és nemzeti szuverenitás kiteljesítésének ígéretét fogalmazta meg, de teljeséggel kontraproduktívnak bizonyult. Erős ugyanis csak az ország lehet, amelynek a nemzetközi pozíciója is erős. Magyarországot a rendszerváltás óta egyetlen kormánya se tette még ennyire gyengévé.
http://www.politicalcapital.hu/blog/?p=1938234 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-12-30 22:46:57, péntek
|
| |
| |
Orbán Achilles-sarka, avagy a nyomor halálraítéltjei
Sebők János
2011.12.30., 04:00 Frissítve: ma, 00:59 16447 44
Az életpálya-modellek után itt az ideje, hogy megismerjük a magyar halálpálya-modelleket is, mert akkor nem fordulhat elő, hogy a mélyszegénység tömeges megjelenése, megszokottól eltérő látványa valósággal sokkolja a budapestieket és a világhálón szörfözőket.
December 24-én, délidőben, Budapest szívében, a Blaha Lujza tértől a Rókus kórházig folyamatosan több ezren várakoztak türelmesen, hogy a krisnások jótékonysági akciója keretében egy tál meleg ételhez jussanak. Nagy többségük nem hajléktalan, koldus volt, hanem a tönkrement, lecsúszott középosztály tagja. Egész családok, anyukák gyerekekkel, nyugdíjasok, állásukat vesztett emberek reménykedtek az ünnepi falatokban.
A Belváros szívébe belemetsző 300 méteres tömött sor valóban döbbenetes látvány volt, de csak azoknak, akik eddig nem pillantottak bele a magyar valóság sötét bugyraiba, mert a hétköznapok drámái a legritkább esetben érik el a lakáj és kereskedelmi médiumok ingerküszöbét. A szociális nyomor mifelénk nem szenzáció, hacsak nem egy celeb nyugdíjáról, kilakoltatásáról, netán öngyilkosságáról van szó.
hirdetés
Lázár János igazsága: pusztuljon a gyenge
Születésem óta ismerem az alföldi nyomor és szegénység fokozatait, de csak akkor döbbentem meg először igazán, hova jutottunk, amikor 2009-ben arról olvastam egy eldugott hírt, hogy az egyik budapesti multicégnél egy 53 éves munkásasszony rosszul lett, s mire a mentő kiérkezett, meghalt. Utóbb kiderült, éhenhalt. Előzőleg önkormányzati lakásából a rezsitartozásai miatt kilakoltatták, egy ideig hajléktalanszállón élt, aztán albérletben lakott. Volt ugyan munkája, de hetvenezer forint körüli fizetéséből törlesztenie kellett a fennmaradt rezsitartozását (levontak 40 százalékot), az albérlet kifizetése után pedig a betevő falatra sem nagyon futotta neki. A történet nem kavarta fel az érzelmeket, ezért aztán a hasonló esetekkel nem is nagyon foglalkozott a média.
2010-ben viszont előkerült egy másik megrendítő történet, ami szintén elérte az ingerküszöböt. Egy nagymama még életében eladta a holttestét egy klinikának, hogy hiteltörlesztő gyermekeinek ne kelljen temetést rendeznie, mert nem lett volna rá pénzük. Példáját még sokan követték, de velük már nem foglalkozott a sajtó. A figyelem a megfagyott, kihűlt nyomorultakra terelődött, mert azon a télen már ötszáz ember halt meg a fűtetlen lakásában, illetve az utcán. Cinikus politikus ismerősöm persze tudta a választ: a kapitalizmust választottuk, a létharc pedig veszteségekkel jár. Vulgárisabban fogalmazva: pusztuljon a gyenge, hulljon a férgese. Ahogy Lázár János fogalmazott: ,,Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér."
Idén aztán a fidesznyik szavait bőséggel igazolta az élet, mert már eddig is elképesztő, új halálnemeket produkált a nyomor. Volt, aki a lakása ablakából ugrott ki, amikor megjelentek a végrehajtók. Mások kétségbeesésükben, mielőtt végeznének magukkal, vagy megbolondulnának, előbb a gyermekeiket fojtják meg, mert nem képesek élelemmel, gyógyszerrel ellátni őket, ismét mások a férjük, a feleségük ellen fordulnak végsőkig feszített idegállapotukban. Nemrég például annak az 56 éves rokkant férfinek a tragédiája volt 15 perces szenzáció, aki a veszprémi nyugdíjbiztosítási igazgatóságon szúrta szíven magát, amikor megtudta, hogy jelentősen csökkenni fog a rokkantnyugdíja.
A szegénységgel kapcsolatos hírek háttere azonban még napjainkban sem érdekli a széles közvéleményt vagy a politikai táborok szimpatizánsait. A ,,gördülő éhségsztrájkot" folytató médiamunkások szinte minden percéről tudósítanak a blogok, a közösségi oldalak, de az éhező százezrek mindennapjairól, a nyomortelepek lakóiról szinte semmit sem tudunk. Pedig a hétköznapokban egyre gyakrabban sejlenek fel a készülő tragédiák, illetve egy szociális robbanás körvonalai. Ha valaki a helyszíneken konfrontálódik a valósággal, hamar talál példákat.
Ősszel, vidéki utam alkalmával betértem egy Budapest közeli plazába. Hétköznap délután két óra volt, s rajtam kívül csupán néhányan mászkáltak a gondolák között. Fizetéskor beszédbe elegyedtem a pénztárosnővel, s kérdeztem, miért nincs vevő az üzletben? ,,Óh, hát mifelénk már huszadika táján hóvége van. Addigra elfogy az emberek pénze." Egy nappal később ugyanezt mondta egy pesti bevásárlóközpont pénztárosa is, aki vasárnap délután látványosan unatkozott a kasszában.
Mai Tiborcok: a szükség lopni kényszerít
A peremvidékeken, a hátrányos helyzetű régiókban, kistérségekben, falvakban, városokban ma már ennél is sokkal rosszabb a helyzet. A pénztelenség ott egész hónapos nincstelenséggel párosul. Nemrég jártam olyan városkában, ahol a főutcán a kínai bolt is kénytelen volt bezárni. Ahol a közalkalmazottak is borítékolni kénytelenek a hó elején beosztott pénzt: benzinre ötezer, kultúrára pedig nulla forint jut. Az utazás, az étterem vagy a szolgáltatások igénybe vétele már az ő esetükben sem kerül szóba, s ha jövőre az önkormányzatok bajba kerülnek (hiteltörlesztések, elvonások), akkor még rosszabb lesz a helyzet. A sárga csekkek, az adóságok már most is elviszik a jövedelmek nagyját, ami marad, az megy kajára, a gyerekekre, s néha valami ruhára, iskolaszerre, ajándékra.
A kis falvakban még ennél is sivárabb a helyzet. Sok helyen karácsony előtt már nincs disznóvágás, nincs komatál, eszem-iszom, vendégjárás István-János napkor. Lámpagyújtás után kihal a falu, mindenki visszahúzódik a vackára. Vadász ismerős mondja, hogy egyre több kóbor ebet lőnek ki a határban, mert a tulajdonosok - az ebadótól tartva - megszabadulnak tőlük. A mezőőr szerint orvvadászok lepték el a faluszéli erdőket, a gátőr naponta órákat tölt azzal, hogy az ártéren összeszedi a nyulakra, fácánokra kitett csapdákat. Korábban a rendőrök ugyan gyakran igazoltatták a mellékutakon felbukkanó autókat, kerékpárosokat, de mostanában ritkán látni őket. A csomagtartókon, csomagtartókban ezért bezsákolva zavartalanul visznek minden mozdíthatót, főleg a felfűrészelt fát. Most a fiatal akácost ritkítják, s nemcsak a cigányok, mert tudják, hogy a hónap vége felé már a faluban is ,,béke van", mert a benzinkeretből a helyszínelésekre sem futja. A kerékpárlopás pedig már annyira nem ,,téma", hogy legfeljebb jegyzőkönyvet vesznek fel, aztán ad acta kerül az ügy.
A történelem most szó szerint megelevenedik előttünk. A mai Tiborcok is lopni kényszerülnek. Vadat, halat, pénzt, fát, áramot, gázt, bármit. Amit és ahogy lehet. Mert enni kell, a gyerekek iskolázására kell, a nagyi gyógyszerére kell. Mások inkább összehúzódnak, egy szobát fűtenek, a legolcsóbb termékeket veszik, mindent eladogatnak, fáznak, éheznek, nélkülöznek, és imádkozva, tisztességes szegénységet emlegetve valami csodában, s valakinek az eljövetelében reménykednek, mert ebben a mostani Megváltóban is csalódtak.
A politikusok igen, a számok nem hazudnak
Pedig a miniszterelnök februárban még azt ígérte, hogy 2011 a megújulás éve lesz. Nem lett az. Helyette kaptunk vért, verítéket, nélkülözést és könnyeket. S miközben folyamatosan harcban álltunk, s a ,,háborús propaganda" folyamatosan győzelmekről papolt, sem az elmélyülő gazdasági-pénzügyi válságon, sem a szociális nyomoron nem sikerült felülkerekednünk. A számok nem hazudnak:
- A reálbérszínvonal továbbra is az uniós átlag ötöde, eközben az árak számos területen már utolérték az uniós plafont. A 2500 eurós német bruttó átlagbérhez mérten a magyarországi bruttó átlagbér csak 700 euró.
- A minimálbér összege 2011-ben 78.000 (nettó 60.600) Ft volt, ami 2012-ben a gyermektelen munkavállalók esetében 93 000 (nettó 60 916) forintra emelkedik.
- Tavaly Magyarországon egymillióan éltek mélyszegénységben, hárommillióan a létminimum szintje alatt, további három millióan pedig létminimum közeli szinteken. (létminimum 71736 Ft).
- A legelmaradottabb, ún. szegény vidékeken (Nyírség, Békés, Baranya, Borsod) az évtized elején a gyerekes családok körében az országos átlag 2-3-szorosa (50 százalék) volt a szegények aránya. 2009 és 2011 közt viszont ez az arány 62 százalékra emelkedett.
- Napjainkban a mintegy 3200 településnek már csaknem a fele (1400) a "hátrányos falu" kategóriába tartozik.
- Tavaly két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228 334 forint volt havonta. További létminimumszintek: 1 felnőtt 78 736 Ft, 1 felnőtt 1 gyermekkel 129 914 Ft, 1 felnőtt 2 gyermekkel 169 282 Ft, 2 felnőtt 137 788 Ft, 2 felnőtt 1 gyermekkel 188 966 Ft, 2 felnőtt 3 gyermekkel 259 829 Ft, 1 nyugdíjas 70 862, 2 nyugdíjas 122 041 Ft. A hivatal becslése szerint ma 3,7 millió ember (a lakosság közel 40 százaléka) él a fentieknél alacsonyabb jövedelemből.
- Hazánkban az öregségi nyugdíjasok száma év elején 2 100 537 volt, az ellátásuk átlaga pedig 97 090 forintot tett ki. -Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál összesen 260 227 darab 30 ezer forint alatti tételt tartottak nyilván. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma ugyanakkor 339 628 fő volt, ők havonta átlagosan 69 973 forintos ellátásban részesültek.
- A munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbival (462 ezer fő),amely 10,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.
- A KSH adatai szerint hazánkban kb. 2,5 millióra tehető az inaktívak száma. Közülük 40% korhatár alatti nyugdíjas, 30%-a tanuló, 10%-a gyermekgondozási támogatásban részesül, 20 százalék (350-400 ezer ember) pedig semmilyen ellátásban sem részesül.
- A közmunkáért fizetett összeg (73 500 Ft) 2010-ben még megegyezett a minimálbérrel. A közfoglalkoztatási törvény 2011 augusztusában viszont már csak bruttó 57 000 (nettó 40 ezer) forintot írt elő. A kormányzati szakértők azonban ezt az összeget nem találták elég alacsonynak ahhoz, hogy munkavállalásra ösztönözzön. Ezért 2012. január 1-jével újabb 20 százalékkal, bruttó 45 600 forintra csökkentik a teljes munkaidős közfoglalkoztatásért fizetett összeget. Ennél még nagyobb mértékben csökken az az összeg (42 000 Ft), amelyet - a gyerekek számától függetlenül - egy család kézhez kaphat munkanélkülisége, illetve szegénysége okán.
- Tavaly már kb. félmillió ember élt szegénytelepeken.
- Magyarországon 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők. A szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint ma Magyarországon. Közülük minden ötödik gyerek él olyan családban, ahol nincs aktív kereső. 200 ezren semmiféle támogatást nem kapnak.
- Egyes régiókban, elmaradottabb megyékben az átlagnyugdíj mindössze négy-ötezer forinttal magasabb a létminimumnál, de a családok jelentős részénél az átlagkereset is csak a létminimumon való megélhetéshez elég. A gyermeküket egyedül nevelő szülőknél a jövedelem pedig alatta is maradt a létminimumnak.
- Magyarországon ma minden negyedik ember mondja azt, hogy a jövedelme nem elég a megélhetésre.
- A magyar lakosság 26,5 %-a (EU 9,5%) minőségi éhező, ami azt jelenti, hogy étkezései során nem fogyaszt legalább kétnaponta húsféléket, minimális mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, tejtermékeket.
- Magyarországon a felnőtt korúak közel fele él egyedülálló (szingli, elvált, özvegy) háztartásban.
- S végül egy adatpár a szegényekről és gazdagokról: az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének vizsgálatai alapján a négy és fél millió hazai adózó közül a legjobban kereső háromtized kezében koncentrálódik a bevallott jövedelmek hetven százaléka. Ugyanakkor Magyarország magánvagyonának a 48 százaléka a lakosság 3 százaléka tulajdonában összpontosul, 9,7 millió ember pedig a maradék 52 százalékon osztozik.
Kádár tudta, Orbán nem tudja
2012-ben ezek az arányok valószínűleg tovább torzulnak, hiszen a kormánynak és a kormányzó koalíciónak esze ágában sincs letérnie a kijelölt útról, s a tervezett alapján a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. Kimondhatjuk, a mai politikai vezetés a szegények millióinak nem kínál semmilyen alternatívát. Leírták őket. Hozzá kell szoknunk, hogy a korábbi életmodellek helyett most már halálmodellekben is gondolkodjunk, s ezekből kiindulva próbáljuk megteremteni a kitörési lehetőségeket. Erre már csak azért is szükség van, mert új fejleményként értékelhetjük, hogy 2012-ben a középosztályhoz tartozó társadalmi rétegek lecsúszása, elszegényedése is felgyorsul, tömegesedik.
Az emberek, természetesen, ahogy tudnak, megpróbálnak majd védekezni (továbbra is lopnak, adót csalnak, feketén dolgoznak), ám miután egyre kevesebb vesztenivalójuk lesz, s a rezsim már az egzisztenciájukat fenyegeti, a többség szakítani fog Orbán legnagyobb szövetségesével, az apátiával, s lesznek, akiket a szükség már tettekre is sarkall. Egyelőre csak helyben, a mikroközösségek szintjén, aztán társadalmi szinten is. Mert ennek a politikai elitnek, amelynek uralkodó része most a kétharmadra hivatkozva kormányoz, ehhez a rákként burjánzó szociális állapothoz egyetlen érdemi szava nincs. Hazug, érdektelen, érzéketlen, kapzsi, vak, s ezért meg fogja fizetni a tévedése árát. Az emberek megkóstolták a szabadság ízét, a kádári gulyáskommunizmus konszolidációs évtizedei után a jóléti hitelkapitalizmus hitelen megvásárolt bőségéből is részesültek. Ám az elit ennek a zsákutcás fejlődésnek a következményeit most csakis velük akarja megfizettetni. Nem fog menni! Az emberek nem fogják tűrni, hogy a hallgatólagos társadalmi közmegegyezést - leben und leben lassen - a pártokrácia felrúgja, semmibe vegye.
Kádár tudta, hol vannak a tűrésküszöb határai, s azokat nem lépte át. Orbán nem tudja. Ezért nemcsak politikai ellenfelei fordulnak szembe vele, hanem a tömegek is, s egy ellenzéki összefogás akkor lehet majd valóban eredményes, ha új vezetőket emel a reflektorfénybe, s közben szakít a megosztó, gyűlöletkeltő, kiüresedett, egymás ellen hergelő és régóta sehova sem vezető bal-jobb osztatú politizálással, s helyette a fent és lent alternatívájában kezd el gondolkodni és cselekedni. Akkor a most még bizonytalan tömegek is megmozdulnak, s csatlakozni fognak, s a mostani rezsim, illetve annak vezére sem lesz többé olyan pökhendi és magabiztos, mert sebezhető pontjára, az achilles-sarkára (szociális kérdés) lehet irányítani a politikai harc nyílvesszőit.
Nem fáklyásmenet, hanem harc lesz
Magyarország az elmúlt évszázadokban nemcsak kompország, de páternoszter-ország is volt. Miközben Kelet és Nyugat között navigált, a folytonos újrakezdések nyomán állandóan küzdenie kellett a belső problémáival, az elitváltással, a sorskérdésekkel, a szociális egyenlőtlenségekkel, a társadalmi igazságosság és béke megteremtésével, az elnyomottak felemelésével, s a korábbi elnyomók megbüntetésével is. Rendszerváltáskor azt hittük, hogy mindkét problémát megoldjuk, majd sokáig ebben a tévhitben ringattuk magunkat, mert a kialakult új rendszer politikusai azt hazudták, hogy meg is oldhatjuk, ha rájuk szavazunk, s ehhez két évtizeden át bizalmi hitelt adunk, cserébe azokért a forintosítható, majd svájci frankra cserélhető hitelekért, amelyekért jóléti boldogságot és talmi álmokat vásárolhatunk magunknak. Napjainkban ennek az alkunak a hamissága nyilvánvalóvá vált, ennek a terheit nyögjük, s a kiábrándulás olyan tömegessé vált, hogy momentán nincs hiteles politikai erő és alig maradt hiteles politikus ebben az országban, s szinte mindent újra kell kezdenünk megint.
Orbán ott volt ennek az új Magyarországnak a születésénél, részese volt az átalakulási folyamatnak, a torzulásoknak. Tevőleges szerepet játszott a demokratikus berendezkedés oligarchikus rendszerré átformálásában, kihasználta az újonnan kialakult pártokrácia kínálta előnyöket, s miután ellenségei az elmúlt nyolc évet ,,elkúrták", bukásukból okulva visszasétált a hatalomba, s rezsimjének kiépítésével, bebetonozásával függetlenségi harcot, és forradalmat hirdetve mindent el is követett az elmúlt másfél évben, hogy hatalmát évtizedekre bebiztosítsa, s megvédje a feltételezett külső és belső ellenség ellen. Az általa elképzelt rendszer azonban működésképtelen, ő maga pedig alkalmatlan az államférfiúi feladatok elvégzésére. A következmények ismertek. Rendszere, ő maga, s ezáltal országa elszigetelődőben van, külső segítség nélkül képtelen navigálni ,,gyorsnaszádját", és források nélkül nem tud úrrá lenni a pénzügyi-gazdasági-szociális problémákon sem. Rajongóinak, támogatóinak száma ugyan még ma is jelentős, de kétharmada már rég a múltté, s diktatórikussá váló rendszere is csak úgy működőképes, ha folyamatosan zabrál, államosít, elvesz, eltulajdonít, zárol, visszatart... Aminek következtében kompország egyre inkább távolodik a Nyugattól, a páternoszter-országban pedig milliók süllyednek korábban elképzelhetetlen nyomorba, létbizonytalanságba.
Mindebből következik, hogy az igazi rendszerváltás nem lesz fáklyásmenet. Harc lesz, mert millióknak - idelent - hamarosan már nem lesz, viszont százezreknek - odafönt - most már nagyon sok a veszítenivalója. Orbán pedig - tapasztalhatjuk - a végsőkig eltökélt, ha a hatalma megvédéséről van szó. Ha győzni nem tud, akkor bukni fog, s magával rántja az országot.
Vagyis bukása árát is mi fogjuk megfizetni.
http://hirszerzo.hu/velemeny/2011/12/30/Orban_Achillessarka_avagy_a_nyomor_halalr ai_4SA7KP |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/45 oldal
|
Bejegyzések száma: 443
|
|
|
|
2011. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
443 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 155
- e Hét: 3257
- e Hónap: 14368
- e Év: 167864
|
|
|
Offline
