Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 161 
Ima a kommunizmus áldozataiért
  2011-02-25 08:25:33, péntek
 
  Snekszer Károly : Ima a kommunizmus áldozataiért

'56

Sanyarú sorsa volt szegény Magyar Népnek,
Keserves napjait élte életének,
Vörös hatalom tette rá jármát,
Ten fia szolgálta idegen ármányát.
Elvették gyárait, földjeit, búzáját,
Elvették bányáit, ezüstjét, uránát,
Fiait kínozták, tiporták leányát!
Elvették a Magyar teljes szabadságát!
Elvették Istenét, buzgó Imádságát!
De a Magyart az Úr nem úgy teremtette,
Hogy életét másnak olcsón átengedje,
Hogy a szabadságát messziről szemlélje,
Hogy bilincset rakjon önmaga kezére!
Már-már a rab nép megszokta jármát,
De nem tudták betörni szabad ifjúságát,
A fiatal nemzedék szavát felemelte,
Az igát a népről hirtelen leverte.
A hódítók ellen fegyvert ragadott,
Tétlen nemzeteknek dicső példát adott!
Tankok, ágyúk ellen harcolt puszta kézzel,
Nem testi erővel, de ifjú leleménnyel!
Az, hogy le nem győzik a Vörös Góliátot,
Az, hogy elbuknak majd, az előre látszott,
De épp ez teszi naggyá e hős Ifjúságot,
Hogy merték elhagyni e földi világot!
Bátran nekimentek a kommunista falnak!
Mindenki tudta, hogy igaz ügyért halnak!
Példát mutattak e hazug világnak,
Hogy mindig vége lesz az örökös rabságnak.

Áldjon meg az Isten minden Magyar Embert,
Ki szabad hazáért emelt szót és fegyvert,
Kik vérüket adták szent áldozatra,
Őrizzük Nevüket hősként magasztalva!

Füzesabony, 2002. október 23.



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
VitézyL.:A legvidámabb barakk
  2011-02-25 08:07:48, péntek
 
  Vitézy László: A legvidámabb barakk 1. rész 79:40 perc

Link


Vitézy László: A legvidámabb barakk 2. rész 80:32 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 3. rész 80:39 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 4. rész 78:56 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 5. rész 80:05 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 6. rész 80:27 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 7. rész 79:49 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 8. rész 79:49 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 9. rész 80:17 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 10. rész 80:30 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 11. rész 80:21 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 12. rész 79:36 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 13. rész 79:36 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 14. rész 79:36 perc

Link

Vitézy László: A legvidámabb barakk 15. rész 79:17 perc

Link

Ami a Biszku filmből kimaradt 51:19 perc

Link







Kedves Barátaim és Látogatóim!

Soha Többé! Emlékezzünk együtt a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján a kommunizmus 100 millió áldozatára és imádkozzunk Értük!

Köszönöm látogatásaikat és leveleiket. Kívánok mindenkinek Istentől megáldott, békés hétvégét, erőt, egészséget, örömteli élményeket. Legközelebb kedden reggel jelentkezem blogbejegyzéssel. Vigyázzanak magukra és egymásra.


 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
SzőkeI.A.:Kongat hívó zenét
  2011-02-25 07:29:12, péntek
 
  Szőke István Atilla : Kongat hívó zenét

A kommunizmus áldozatainak emlékére

Harangok borús érc-hangja sikongat
hívőt hívó mámor-szirmú ó-zenét,
mely foszlányokra szelve száll szerteszét,
hallják az élők s meghallják a holtak.

A történelem megretten, vészt kongat
s könny-fényesen hunyja szomorú szemét,
magába olvasztva a rég-várt reményt
s a félelem falai leomolnak.

Milliónyi embert vigyáz a harang,
égből száll szava és égbe száll a hang,
a remény húzza a harangkötelet.

Álmainkat valósággal ötvözi,
sorsunkat öröklétbe öltözteti,
így védi a hittel-teli Életet.





A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.


A gulag nem lett része a nyugati tömegkultúrának és köztudatnak, amiért komoly felelősség terheli a baloldali értelmiséget.

Anne Applebaum amerikai történész, újságíró hat évig dolgozott a szovjet koncentrációs táborok történetét feldolgozó könyvén, a 2003-ban megjelent, s azóta több mint két tucat nyelven kiadott Gulag történetén.

Anne Applebaum, a The Washington Post főmunkatársa a Heti Válasznak adott interjúban (5. évfolyam 19. szám) elmondta, lényegében három fő oka volt, amiért a Nyugat igyekezett elfeledkezni a Gulag tragédiájáról:


"Egyik ok, hogy a szovjet rendszer évtizedekig gondosan elzárt minden dokumentumot. A Gulagról nem készült fotó, film, ami az embereket felrázta volna. A lágerek helyszínét nem lehetett látogatni, a tanúk, túlélők nem beszélhettek. A mai napig sincs olyan megrázó képsor, mint amilyen a hitleri haláltáborokról készült. A Nyugat köztudatába nem jutott el a Gulag."

"A másik ok a II. világháború megítélésében gyökerezik. A szövetséges hatalmak meg kívánták őrizni a dicsőséges, felszabadító imázst. Nehéz lenne bevallani, hogy az egyik véreskezű diktátor, Sztálin segítségével győzték le a másik népirtót, Hitlert. A harmadik, talán legfontosabb ok a nyugati baloldali értelmiség kritika nélküli hozzáállása. Azok, akik évtizedekig fáradoztak azon, hogy a szocialista eszméket Nyugatra importálják, attól tartottak, hogy a szovjet rendszer bármely elemének bírálata magára az eszmére vetődött volna rá."


A kutatónő elmesélte: "Kutatásaim során nekem az volt a legnagyobb meglepetés, hogy a Gulag az egész országot behálózta, a Balti-tengertől Szibériáig, a Fehér-tengertől a Kaszpi-tóig. Voltak lágerek nagyvárosokban, és voltak közép-ázsiai eldugott településeken. Nemcsak a megfélemlítés nyílt eszköze volt, de a gazdaság legfontosabb tartópillére is."


Ugyanakkor "a Gulag története nem lett része a köztudatnak, a tömegkultúrának. Ha csak az amerikai filmipart nézzük, Spielberg megcsinálta a Schindler listáját, de ezenkívül is számos sikeres filmadaptáció dolgozta fel a holokausztot. Ezzel szemben a szovjet rendszerről James Bond-, Rambo-kalandfilmeket láthat a néző a szovjet ellenség karikatúrafiguráival. Ki gondolná ezek után, hogy egy embertelen, brutális rendszerről volt szó. Ahogy könyvem előszavában is említettem, az új, demokratikus Prágában sétáltam a 90-es évek elején, ahol a legnagyobb döbbenetemre a legkelendőbb szuvenír a szovjet sarló és kalapácsos jelvény, a legtöbb vásárló pedig amerikai és nyugat-európai turista volt. Jogosan háborodna fel mindenki azon, ha valaki a horogkeresztet tűzné ruhájára, de a sarló-kalapácsot jó mókának tartották. A történészek körében tapasztaltam változást, hála az archívumok megnyitásának, a dokumentumok hozzáférhetőségének. Ahhoz, hogy a Gulag-lágerhálózat története megfelelő közegbe kerüljön, újra kellene gondolni a II. világháború történetét is, ami nem kis feladat."

Anne Applebaum: A Gulág története I-II.




 
 
0 komment , kategória:  Szőke István Atilla versei  
Felfüggesztették a Biszku
  2011-02-25 07:16:10, péntek
 
  Felfüggesztették a Biszku elleni eljárást





Egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.

A döntés indoka, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. Erre a büntetőeljárási törvény szerint akkor van mód, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyet alkotmányellenesnek vél. A bíróság egymondatos közleményéből nem derül ki, hogy melyik a kifogásolt jogszabály.

Az ügyészség januárban emelt vádat a kádári diktatúra belügyminisztere ellen a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásáért. A vádirat szerint Biszku Béla egy tavaly nyáron bemutatott televíziós interjúban jelentéktelennek tüntette fel az 1956-ot követő megtorlásokat, amelyeknek ő volt az egyik irányítója.

HírTV nyomán


Már Hagyót is kiengedték, csak Budaházy nem lehet szabad

Megváltoztatva az elsőfokú bírósági döntést, előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezte a Fővárosi Bíróság a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel meggyanúsított Hagyó Miklóst. A jogerős végzés indoklása szerint nem áll fenn Hagyó esetében az eljárás meghiúsításának veszélye - értesült a HavariaPress.





A Fővárosi Bíróság szerdán hozott döntést a már kilenc hónapja előzetes letartóztatásban lévő Hagyó házi őrizetéről. A bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel meggyanúsított volt főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt héten hosszabbította meg, alaposnak találva a Központi Nyomozó Főügyészség indítványát. A végzés ellen Hagyó és ügyvédje fellebbezett.
A Fővárosi Bíróság jogerős határozatának indoklása szerint a gyanúsított esetében már nem áll fenn az eljárás megnehezítésének veszélye. Másfél éve tart a nyomozás az ügyben, a kilenc hónapja előzetesben lévő gyanúsított pedig a kényszerintézkedés elrendelése előtt tudott már arról, hogy érintett lehet az ügyben. Ebből az időszakból sem merült fel konkrét tény arra vonatkozóan, hogy Hagyó bármi olyat tett volna, amely az akkor már folyamatban lévő nyomozás sikerét veszélyeztetné. A gyanúsított szökésétől ugyan a másodfokú bíróság szerint is tartani lehet, de - az indoklás szerint - nem feltétlenül szükséges vele szemben a legszigorúbb kényszerintézkedést alkalmazni.


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Cigányterror-Heves megyében
  2011-02-25 07:07:15, péntek
 
  ,,Cigányterror" - Heves megye a polgárháború szélén áll

Bíznak, akik még élnek. Egy 70 éves idős bácsi már feladta a harcot. Nem bírta már tovább. Nem bírta elviselni, hogy tizenéves cigánygyerekek kövekkel dobálják, leköpik. Két nappal ezelőtt önkezűleg vetett véget az életének.

Heves megye, Gyöngyöspata. A fájdalmat és a félelmet érezte a levegőben a barikádTV stábja, mikor megérkezett a faluba. A község lakosait a helyi cigánybűnözőkből álló horda tartja folyamatos terrorban. A valaha mintafalunak számító Gyöngyöspata ma úszik a szemétben.

A magyarok házának ablakain a redőny most is le van húzva. Félnek. Félnek attól, hogy betörik otthonuk ablakait. Félnek attól, hogy rájuk rontanak, hogy elvegyék kis vagyonukat, vagy legdrágább kincsüket, az életüket. A gyermekek sorra iratkoznak ki a helyi iskolából. Mindennaposak a súlyos bántalmazások. Ki kell mondani: a térség a polgárháború szélén áll. A Magyar Gárdától és a Jobbiktól várnak sürgős segítséget, már csak bennük bíznak.

Bíznak, akik még élnek. Egy 70 éves idős bácsi már feladta a harcot. Nem bírta már tovább. Nem bírta elviselni azt, hogy tizenéves cigánygyerekek éltes kora ellenére kövekkel dobálják, leköpik, bántalmazzák. Nem bírta elviselni a cigányok terrorját. Két nappal ezelőtt önkezűleg vetett véget az életének.

Juhász Oszkár - aki a választások idején a Jobbik gyöngyöspatai polgármester-jelöltje volt - a barikádTV stábjának elmondta: gyermekét a cigányok az iskolában addig ütötték, fojtogatták, míg el nem ájult. A fiatal fiúnak három napot kellett kórházban töltenie, szerencsére tartós sérülést nem szenvedett. Az iskolából viszont el kellett menekülnie.

Idős néni jött velünk szemben az utcán. Megtört és szomorú. Már a templomba sem mer egyedül elmenni. Neki élete alkonyán már nem szabadna szenvednie! Szenvedett már éppen eleget! Egész életében dolgozott, most, hogy idős és kiszolgáltatott a cigánybűnözők prédájává vált.

Miközben a videót nézik, gondoljanak gyermekeikre, szüleikre, nagyszüleikre. Őket csak mi tudjuk megvédeni.


VIDEÓ : barikádTV: ,,Cigányterror" -- Heves megye a polgárháború szélén áll


Link


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Nyílt levélDr.Nyitray Zsoltnak
  2011-02-25 07:01:10, péntek
 
  NYÍLT LEVÉL DR. NYITRAY ZSOLTNAK
lövetési hajlam vélelmezése kapcsán

ADJON AZ ISTEN!



Dr. Nyitray Zsolt!

Az alábbi cikkben Zagyva György Gyula olyan állítást tett, ami rendkívüli módon megdöbbentett. Őt szavahihető embernek ismerem megnyilatkozásaiból, ezért úgy vélem, nincs okom kételkedni ebben.

Aki azokban a napokban figyelemmel kísérte az eseményeket, bizonyosan vélheti, hogy az Öntől idézett okfejtés egyszerűen nem felel meg a valóságnak.


Vegyük csak sorjában az eseményeket!


Aki 2006. szeptember 18-án ott volt a Parlament épülete előtt, jól tudja, hogy Toroczkay László és társa választott hírvivők voltak, s ilyen minőségükben minden jogos alapot nélkülöz a tömegre a csőcselék kifejezés, ami akkoriban divatos szóhasználat volt velünk kapcsolatban.

Ott voltam, tudom, mi zajlott a Kossuth téren, csak éppen nem mentem át a Magyar Televízió székháza elé.

A tévé akkori hírigazgatója arcátlanul nem tartotta hírértékűnek, hogy több tízezer ember egy másodpercben, torkaszakadtából üvöltő igenje nyomán elfogadott követeléseket beolvassák élő adásban. Addigra tele volt az ország azzal a förtelmes szöveggel, amit hangfelvételről módszeresen idézett a HírTV. Szó szerint egekbe korbácsolta az indulatokat a velejéig romlott kitétel sorozat.

Rudi Zoltán arcára ráfért, hogy a fogdmegjeivel kirúgatta a két küldöttet. Igen, rúgták, tanúk vannak rá. Ezt követően a két küldött rövidesen beszámolt tapasztalatiról az összesereglett embertengernek. A hatás elképesztő volt. Semmi csodálkoznivaló nincs abban, ha a felháborodott tömeg önként besorolt Toroczkay László mögé. Az akkor egyre jobban zuhogó zápor ellenére rendezett sorokban, indulót énekelve mentek át a Szabadság térre.
Nos, képviselő úr hiszi vagy nem, de ez tény, a tömeg követeléseinek beolvasását követelve egyre indulatosabban gyülekeztek - nagyon sokan. Fűtötte őket a harag, amit ez a pökhendi magatartás gerjesztett bennük.

Szekeres Imre és Navracsics Tibor hátul távoztak az épületből. Egy honvédelmi miniszterben ne legyen ennyi vér? Egy ellenzéki vezetőnek remeg a térde az igazsággal szembesülve? S miután az értékeiket módszeresen eltávolították az épületből, az összes felelős vezető elhagyta az épületet. Elsők között Rudi Zoltán. Minő véletlen!

Az épületet ekkor még zárva volt, és a bejárat előtti helyzetet uralni próbálta a rendőrség kivezényelt egysége.
Ám egy rendkívül fontos dolog történt. A Magyar Televízió főbejáratának középső ajtaja egy rövid időre megnyílt, egy kéz jelent meg a résben, ami fegyvert markolt, méghozzá nem is akármekkora mordályt. Ebből a fegyverből három lövést adott le tömegre az ismeretlen, majd gyorsan visszahúzódott, és a főkapu ismét bezárult.
Elkövette azt a hibát, hogy nem vigyázott a lőszerhüvelyekre. Ezeket a lőszerhüvelyeket kapkodta fel néhány fiatalember a lépcső ellen indított első roham idején. Ezeket a tárgyakat a kamera előtt adták át a mindvégig élő egyenesben a helyszínről tudósító Császár Attila riporter kezébe. A Célpont című felvétel-összeállításban mindezeket megörökítették, és a HírTV gondozásában meg is jelentették dvd-n.

Valamikor ebben az időben, vagy talán kicsit később csaptak fel a lángok egy második emeleti zárt ablakból, aminek az üvegjei sértetlenek voltak, és a tömegből még mindig nem jutott be senki az épületbe.

Ezért töményen megtévesztő az az állítás, hogy ott az épületben gyújtogatás történt, vagy bármiféle szervezett rongálás a tüntetők részéről.

Továbbá ajánlom szíves figyelmébe, hogy később érkezett, úgynevezett kapucnis fiatalok gyújtották fel Baló György autóját (nagy valószínűséggel neki magának fogalma sem volt arról, mire használják a kocsiját). Tisztán látszik a felvételeken, amit gyanítom sokan elfelejtettek mostanra, hogy ezek az alakok a tömegen kívülről érkeztek.

Műszaki tény, ha abban az autóban benzin van, annak kigyulladáskor egy idő után robbanni kell. Ezzel szemben az említett jármű nem robbant mialatt kiégett. A jelenet egyértelműen megrendezett volt, és színtiszta uszító provokáció. Ugyanis senki nem ment a közelébe az addig ott tartózkodó, bár eléggé hangos tömegből. Vagyis nem felel meg a valóságnak, hogy a tüntetők gyújtották fel az autót. Mindeközben az elakad, és szintén kapucnis csőcselék által felgyújtott vízágyús kocsiból mentették a halálra rémült erősen terjedelmes rendőröket. Aki képes gondolkodni, egyszerűen belátja, hogy semmit nem tett a Kossuth térről átvonult tömeg, ami a rendőrség ellen provokációnak értelmezhető.


De lépjünk tovább!


Amikor a tömeg végül nagy sokára bejutott az épületbe, a belső kamerák felvételeinek tanúsága alapján szintén állítható, hogy ott rongálás nem történt. Határozottan látszik az első másodperctől, hogy a büfé-automaták addigra súlyosan megrongált állapotban fogadták az épületbe lépőket.

A tények makacs volta miatt ezekkel a szempontokkal, érvekkel csak egy kordon kapitány és társai, meg egy zavart elméjűnek látszó, táncos lábú alak képes vitatkozni.

,,Narancs! Magyar narancs! Kicsi, savanyú, de a miénk."

Remélem ismerősek Virág elvtárs örökzöld szavai! Már csak azért is, mert Ön is a jaffa-hívök frakciójának ötvenhárom százalékos kétharmadát gyarapítja.

Kijelentése azért is meglepően velőtrázó, mert később, 2006. október 23-án az Ön pártjának megemlékező félmilliós gyűlését ugyanúgy gumibotozták, gázosították, patákkal tapostatták az akkori hazug rendőrnek látszó figurák. Mára mindenki tudja, hiszen több ezer ember nem téved szó szerint ugyanúgy, hogy egy részük idegen volt. Tényként kezelhető állítástömeg.


Dr. Nyitray Zsolt!

Még temérdek tényt és érvet lehetne itt felsorolni a szadista, rendőrnek látszó, azonosító szám nélkül szemet kilövető bűnözői magatartás történetéről.

Mostanában úgy mondják, hogy nem fejtettem ki a teljes igazságot. Mondjuk, ezt éppen nem eltitkolás, vagy szándékosan valótlanságot állító szófordulatként használom, csupán a gyomrom óvom erősebb, akaratlan rángástól, hogy szerény vacsorám ott maradjon, ahová szántam.

Véleménye szerencsére akkor nem kapott kellő nyilvánosságot! Abban az esetben ugyanis most teljesen volna MAGYARORSZÁG helyzete. Nem esik meg ugyanis, hogy egy nemzetvesztő politikai hordalék tovább harácsoljon saját és elvtársai zsebének javára - esetleg egy kalapos kiszólás szerint - hetven-harminc arányban. Mint tapasztaltuk, prófétai elszólás volt a javából.

A nemzetvesztő csőcselék teljes, immár csupán gazdasági vonzáskörzete kizárólagosságukat erősítette, működtette az ország kárára. ,,Mi az hogy? Nagyon is!" - idézve egy pokoli klasszikustól.

Ugye ez is ismerős?

Szó mi szó, épelméjű magyar úgy kiakad egy ilyen nézet megfogalmazásától, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Azt érte el ezzel, hogy erősen kétségbe vonható az Ön által betöltött képviselő megbízatás erkölcsi értéke.

Persze ha jól meggondoljuk, csupán pártjának képviselőcsoportja felé tartozik elszámolni ilyen dolgokkal.

Mint látható (http://www.parlament.hu/internet/insurl/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=n018&p_stil us=&p_head=N), Ön területi listáról, illetve a fülkéből repülőrajtot véve legutóbb az országos listáról jutott a szavazók bizalmából megbízáshoz.

Szegény szavazók! Ha ezt tudták volna, hogy egy minden látszat szerint lövetésre hajlamos listás jogászra ikszelnek a fülke forradalmian emelkedett magányában! Gondolja, most a mi adónkból érettünk el és kitartva képviselő lehetne? Nem gondolhatja komolyan!

Nem viszket a szék Ön alatt? Most már nagyon is!

Pontosan ez az idő, amikor legalább önmagának volna szükséges bevallani ezt és levonni az erkölcsileg elvárható következtetést - már ha még van tükör a környezetében.

Tudja, jobb időkben voltak magyar emberek, akiknek erre a döntési kényszerre nem kellett felhívni a figyelmét!

Nos, ehhez a döntéshez kívánok SZEBB JÖVŐT!


Ferencváros, 2011. február 24.

Lengyel Károly




Link


A Fidesz szerint a tüntetők közé kellett volna lőni 2006-ban







A Fidesz szerint az MTV-székház előtti 2006-os tüntetésen éles lőszert kellett volna használni, legalábbis ez derül ki a 2006-os eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készült jegyzőkönyvekből, amelyek eredetileg 80 éves titkosítását a közelmúltban oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Zagyva György Gyula.

Zagyva a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyvéből idézve azt mondta, Nyitray András akkori fideszes képviselő "azt kérte számon", hogy a televízió székháza körül szolgálatot teljesítő rendőrök miért nem használták a szolgálati fegyvereiket. Hangsúlyozta: eszerint a Fidesz éles lőszert használt volna. Hozzátette: Nyitray András a jegyzőkönyv tanúsága szerint hosszasan elemezte, hogy miért lett volna szükség éles lőszer használatára, holott a Jobbik szerint ez beláthatatlan következményekkel járt volna. "Ha akkor ott lőfegyvert használnak és meghal 5-6 tüntető, akkor lehet, hogy polgárháborús helyzet áll elő" - fogalmazott Zagyva György Gyula.

Mirkóczki Ádám hozzátette: a két, összesen 70 oldalas jegyzőkönyvekből az is kiderül, hogy "a Fidesznek egyáltalán nem állt szándékában semmilyen nyomásgyakorlás a Gyurcsány-kormányra" a kialakult helyzet megoldása kapcsán, mint ahogyan azt az akkori ellenzéki Fidesz kifelé kommunikálta. A dokumentumok szerint többek között Szilvásy György akkori titokminiszter és több rendőri vezető is elismerték a bizottságok előtt, hogy nem előre szervezett, hanem spontán demonstrációk voltak a Kossuth téren és a Szabadság téren is.

Mirkóczki Ádám hangsúlyozta: a titkosítás feloldásával az is kiderült, hogy semmilyen antidemokratikus, szélsőséges, vagy nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel a Jobbik kapcsán a 2006-os eseményekkel kapcsolatban, pedig "rendszeresen ezzel vádolják őket". Zagyva György Gyula elmondta még, hogy a jegyzőkönyvek szerint Demeter Ervin (Fidesz) volt titokminiszter a bizottsági ülésen azt kérte számon Galambos Lajostól, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójától, hogy miért nem lehetetlenítették el, figyelték meg és akadályozták a munkáját már a 2006-os időszak előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, amelynek egyébként egyik vezetője Zagyva György Gyula.

jobbik.hu



Link
 
 
0 komment , kategória:  Lengyel Károly írásai,versei  
Dr. Nagy Attila:A KÉT MARTONYI
  2011-02-25 06:53:05, péntek
 
  Dr. Nagy Attila : A KÉT MARTONYI

A KÉT MARTONYI

Martonyi János 1910-ben Győrben született, és 1981-ben Szegeden hunyt el, ahol a halálát megelőző évig az egyetem egyik jogi tanszékének vezető professzora volt. E két végpont között pályája folyamatosan ívelt felfelé, amit az időközben lezajlott világháború sem tört meg. Martonyi sikerember volt az ezt megelőző Horthy-korszakban és a világégés utáni, Kádár nevével fémjelzett időben is. E cikknek lényege mégsem a sikertörténet részletezése, hanem az eddig még meg nem történt párhuzamba állítás fia életrajzával. A mai köztudatban élő Martonyi János (születési helye Kolozsvár, 1944) pedig sikeres volt Kádár idején és az ezt követő, még külön névvel nem jelölt utóbbi 20 évben is. A két életrajz nevezhető "savállóan rendszerbiztos" karriertörténetnek, valójában pedig minden korszakot meglovagló, kiszolgáló életút volt és az ma is, kettőjük példátlan pálfordulásai időben átívelik a XX. századot. Az életrajzok idevágó, többnyire elhallgatott lényeges pontjai kerülnek itt kiemelésre.
Az idősebb Martonyi 1933-ban szerzett jogtudományi doktori oklevelet, 1932-33-ban állami ösztöndíjjal közigazgatási jogot tanult Párizsban, a Sorbonne-on. Már 1933-tól az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője. Az erdélyi visszacsatolást követően 1940-ben a kolozsvári egyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog nyilvános rendkívüli tanára lesz, majd az újabb földrajzi átrendeződést követően 1945-től a szegedi egyetem államigazgatási és pénzügyi jogi tanszékén szintén ny. r., majd tanszékvezető egyetemi tanár. Életében a háború előtt és után is jelentős szerepet játszik a francia kapcsolat, aminek első része nevezhető akár természetesnek is, de a második, a Kádár-korszakban ápolható francia közvetítés, utazás stb. csak igen keveseknek adatott meg. Martonyi már 1933-ban - pályája kezdő évében - cikket ír a kívánatos francia kapcsolatról, írása a Debreceni Szemlében jelenik meg. Az újság egyébként már 1929-ben a berlini Collegium Hungaricum hivatalos orgánuma lett, de Párizsi őrhely címmel Hankiss János már ekkor cikket ír arról a francia "horizonttágulásról", ami "mámorosan feledhetetlen... szaktudományuk útjai itt mind beletorkollanak a nemzeten való segítés, a lelkes tanácsadás, a komoly prófétálás széles terébe. .... a párizsi levegő a legnemesebb értelemben vett szabad vizsgálódást, a merész s következetesen végiggondolt eszmékért való hevülésnek a francia józan valóságérzékkel való szövetkezését s életben és tudományban minden nyugati értéknek pártatlan mérlegelését és érvényesítését jelenti az öncélú magyarság javára." De: Trianon után van az ország, még nincs is egy évtizede! Csak ezt a tényt figyelmen kívül hagyva lehet ódát zengni Párizsról, ami időszerű lehetett a reformkorban vagy Adyval bezárólag, de nem 1929-ben. E francia dicséret térbeli-időbeli párja annak, ami bekövetkezett a háború utáni szovjet megszállás idején, e párhuzamról is kevés szó esik. Martonyi 1933-as cikkének címe: A magyar jogélet és Franciaország (miközben Trianonnal bekövetkezett a XX. század legkirívóbb jogtalansága, Magyarország szétdarabolása és az ezt kísérő jogtiprások). Idézetek a cikkből: "A francia jogélet magas szintje el nem vitatható; a francia nép annyi más kitűnőség mellett állandóan nagy jogi elméket is termel ki magából." Ez egybevág azzal, amit a korabeli Magyary-iskola (amelyhez Martonyi is tartozott) vezére megfogalmazott: "a francia kultúra termékei nélkülözhetetlenek minden nemzet számára, amely nem akarja elveszteni helyét a civilizált népek között" - az írás egyébként egy magyar-finnugor (!) tanulmányok füzetben jelent meg. (Előrebocsátom a pálfordulást: Martonyi és jogásztársai 1949 után ugyanígy dicsőítik a sztálinista alkotmányt és a szovjet jogrendet.) Azért idézésre méltó adat is van Martonyi 1933-as cikkében, amit pl. az alkotmányjogról ír: "ezen a téren Magyarország sok tekintetben eredeti koncepciót és sajátos megoldásokat mutathat fel. Történeti alkotmányunk épületére büszkén tekinthetünk valamennyien; évszázados küzdelmek, a nemzeti önfenntartás parancsa és az idegen hatalommal szemben való állandó védekezés attitűdje faragták ki azt ilyenné. Idegen mintákról ebben a birodalomban nagyon kevéssé lehet beszélni. A Idegen mintákról ebben a birodalomban nagyon kevéssé lehet beszélni. A magyar közjog csak nagy óvatossággal, erősen megszűrve szívott fel magába idegen elemeket; a nyugati hűbériség magánjogias eszméit csak lényegesen módosított, az állam egységét mindvégig megőrző formában vette át; az állami főhatalom szemléletének, a király és a nemzet viszonyának nagymértékben önálló megoldását alakította ki a szent korona tanában."
A 30 éves korában megkapott kolozsvári egyetemi katedra rövid évei és a világháború után Martonyi a szegedi egyetem tanszékvezetője lett. A tudományos krónika szerint 1952-ben az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1966-ban pedig legnagyobb monográfiája alapján ennek doktori fokozatát nyerte el. Az 1952-es kandidáláshoz - sok mással együtt -- nem kellett disszertációt írnia, az új minősítő rendszer befogadta a tudósok egy részét. A Szeged, 1962-es megjelölést viselő, 1964-ben megvédett disszertációjának címe: A bíróságok szerepe az államigazgatás törvényességének biztosításában. Anélkül, hogy elmerülnénk a jogi magyarázatokban és nemzetközi összehasonlításokban, a dátumok alapján tudjuk: törvénytelen erőszakszervezet és titkosszolgálat működött az országban, miközben vezető jogászok, egyetemi tanszékvezetők tudományosan is kiszolgálták a rendszert. Hosszú út vezetett idáig, de Martonyi ezen rendszernek is kegyeltje volt. A működésének 40., születésének 70. évfordulóján tartott szegedi tudományos ülés méltatása szerint: odaadó és lelkes munkásságát szocialista társadalmunk is nagyra értékeli; korábban az "Oktatásügy Kiváló Dolgozója", a közelmúltban pedig a "Munka Érdemrend" arany fokozat kitüntetésben részesült. E karriernek azonban része az is, amit az 1980-as ünnepléskor már elhallgatnak, hogy Martonyi előadást tartott a Szegedi Tudományegyetemen Rákosi Mátyás születésnapjának 60. évfordulója alkalmából. Ez nyomtatásban "A marxizmus-leninizmus klasszikusainak az államigazgatásra vonatkozó tanításaiból" címmel jelent meg. Ennek hangvétele: "A Lenintől lefektetett alapokon Sztálin vezetésével kiépített első szocialista államszervezet, a Szovjetunió állami apparátusa a Nagy Honvédő Háború idején ragyogó sikerrel állta ki a súlyos próbát... A szocialista államigazgatás új típusú és magasabb rendű volta... a népképviseleti szervek gyökeresen különböznek a burzsoá államok parlamentjeitől... Lenin tanítása szerint: A szovjethatalomnak nincs parlamentje, hanem a dolgozók, a munka képviselői ülnek össze, hogy törvényeket hozzanak, amelyeket közvetlenül végre is hajtanak..."
Martonyi az 1949-es szocialista alkotmányról: "Államigazgatásunk a maga sokrétű teendőinek az elvégzésében népünk bölcs tanítójának, Rákosi Mátyásnak az útmutatását követi. Rákosi Mátyás újjáépítésünk feladatainak kijelölésével és az ezek megvalósítását szolgáló munka megszervezésével, a kádermunkáról 1947 májusában tartott nagyjelentőségű előadásával, Népköztársasági Alkotmányunk megteremtésével és az államvezetés felépítéséről szóló rendelkezéseinek 1949 augusztus 17-i országgyűlési beszédében történt összefoglalásával, helyi tanácsainknak1950 folyamán való kiépítésével és a Magyar Dolgozók Pártja 1951 februári II. Kongresszusának határozata nyomán végbemenő megszilárdításával a marxizmus-leninizmus tanítását valóban alkotó módon alkalmazta népi demokratikus államunk igazgatására, épp úgy, mint felszabadult országunk egész életére."
Martonyi doktori diszertációjának 3 opponense szegedi, budapesti és pécsi tanszékvezető volt, név most nem fontos, mindhárman azonos korban azonos érdekek kiszolgálói voltak. Egyikőjük így méltatja a szerzőt: "Már a felszabadulás előtt jelentek meg tanulmányai a közigazgatási bíráskodásról. ... Nagyon érdekes pl. a szerzőnek 1961. évi párizsi tartózkodása alkalmával a Conseil d'État párizsi székházában folytatott kutatási eredményét tartalmazza..." Még le sem zárultak az 1956-os megtorlást követő kivégzések, Martonyi már tanulmányútra mehetett Franciaországba. De: "a szerző kritikát gyakorol a burzsoá szabályozás felett s mint ilyen állítja szembe azzal az értékeléssel, amely a szocialista államok megfelelő tételes jogi szabályára vonatkozik.... Hathatósan szolgálja népi demokratikus államigazgatásunk jogszerűségét, a közösségi érdekek megóvásának és az egyéni jogok védelmének összeegyeztetését." Martonyi válasza: Bírálóim teljesen egyetértenek a disszertációm tárgyául választott témának szocialista jogfejlődésünk szempontjáéból lényeges voltával. (Mikor mondja már 2011-ben magyar államelnök, miniszterelnök és külügyminiszter - aki szintén Martonyi!- hogy nincs itt semmiféle jogfejlődés, hanem még mindig az 1949-es sztálinista alkotmány béklyóiban vergődünk?) Idősb Martonyi hitvallása: "disszertációm a marxizmus-leninizmus szellemében, tehát a társadalmi haladást szolgálva tárgyalja az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának témakörét. Munkásságomnak világnézetileg határozott irányát.... illetékes külföldi kritikusok is megállapították... az alapgondolatban, a szocialista törvényesség biztosításában és a jogi elmélet eredményeinek a gyakorlat hasznára való fordításában egyek vagyunk. Nincs más ambícióm, mint az, hogy a szocialista építés nagy ügyét ezen a területen is, tőlem telhetően szolgáljam."

Ifjabb Martonyi János 1944-ben Kolozsvárott született, az előbbiek ismeretében még távolról sem tekinthető erdélyinek. Életrajza a mai külügyminisztériumi honlap szerint: Az állam- és jogtudományok doktora ("summa cum laude", 1967), az állam- és jogtudományok kandidátusa címet szerzett 1975-ben. Disszertációjának címe: A tengeri fuvarozási szerződés (Ennek kritikáját leírtam a Kölcsey halála c. könyvemben.) Munkahelyei: 1969-től vállalati jogtanácsos, 1979-től kereskedelmi titkár Brüsszelben. 1987-től oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1997-től tanszékvezető egyetemi docens, majd 2000-től tanszékvezető egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen. 1995 és1998 között vendégprofesszor a Brugge-i és Natolin-i (Varsó) Európa Egyetemen, 1996-ban a Közép-Európa Egyetemen. 1994-től 1998-ig ügyvéd, a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi cég irodavezető partnere, európai igazgatóságának tagja. 2002-től főfoglalkozású egyetemi tanár és ügyvéd, a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda vezetője. Évtizedek óta publikál tanulmányokat és esszéket a nemzetközi kereskedelem joga, a versenypolitika és versenyjog, az európai integráció és a közösségi (európai) jog, a globális szabályozások, a közép-európai együttműködés, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén.
Politikai életútja: 1984-től osztályvezető, majd főosztályvezető a Külkereskedelmi, illetve Kereskedelmi Minisztériumban; 1989-1990 privatizálási kormánybiztos; 1990-1991 közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában; 1991-1994 közigazgatási államtitkár a Külügyminisztériumban; 1998-2002 külügyminiszter, majd Nemzetközi választottbíró, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság Elnökségének tagja. Elnöke a Fidesz keretében működő Szabad Európa Központnak, a Nézőpont Alapítványnak, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek. Tagja az Európai Néppárt alapítványa (Center for European Studies) kuratóriumának, a Professzorok Batthyány Körének és a Heti Válasz tanácsadó testületének. Állandó meghívottja a Fidesz Elnökségének. Tagja a Tudományok és Művészetek Európai Akadémiájának (European Academy of Sciences and Arts).
Ahogy a Horthy- majd Kádár-korszak francia kapcsolata továbbélt id. Martonyi tevékenységében, úgy épül egymásra Martonyi külügyminiszter Kádár-kori brüsszeli és mai uniós tevékenysége. Mindezért Jacques Chirac francia köztársasági elnöktől.2000-ben a Becsületrend parancsnoki fokozatát kapta. Ugyanezen év lovagi kitüntetettje volt Medgyessy Péter is, aki 2004-ben még e Becsületrend főtisztje is lett. Beszédes a kitüntetettek sora, benne Göncz Árpád, Konrád György, Kornai János, Kosáry Domokos, Mádl Ferenc, Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós... a Napóleon által 1802. május 19-én alapított kitüntetést azok kaphatják meg, akik tevékenységükkel hozzájárulnak Franciaország dicsőségéhez. Martonyi János a tizennyolcadik magyar, aki ebben az elismerésben részesült. Később követték: Hoffmann Rózsa, Hónig Péter, Szili Katalin, Gergényi Péter, Balázs Péter, Dávid Ibolya, Koncz Zsuzsa, Rockenbauer Zoltán...
Sokat mondó adat, hogy Martonyi nem a Magyar Tudományos Akadémiának a tagja, hanem annak az 1990-ben alakult európai akadémiának, ahova nem tudományos teljesítmény alapján lehet bejutni (bár ez a magyarországi esetében is sokszor megkérdőjelezhető). A Tudományok és Művészetek Európai Akadémiája már címerében is sokat sejtető: 2-2 negyedében 3 Bourbon liliom és 7 darab Dávid-csillag. Kiemelt tevékenysége az 1997-ben alapított Tolerancia díjak osztogatása. E kitüntetést megkapta többek között a Teddy Kollek, korábbi jeruzsálemi polgármester, Susanne Mubarak, a napjaink híreiben szereplő egyiptomi elnök felesége, Franz König bécsi bíboros, a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold stb.
Martonyi ebben a csapatban a nemzetközi holokausztipar kiszolgálója, aki 2011-ben - már a magyar EU-elnökség idején - az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 66. évfordulóján tartott budapesti megemlékezésen hangsúlyozza: "A magyar holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája, majd kiemelte a tolerancia fontosságát, és elmondta, hogy az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat változtatás nélkül átemelik a készülő magyar alkotmányba." Ezen írás csak része és abban is csak vázlatos megfogalmazása annak a francia kapcsolatnak, melyben vezető pozícióban lévő "írástudók", jelen esetben jogászok társadalmi rendszerváltozásokon át idegen érdekek kiszolgálói lettek, s ennek alapján megjósolható, hogy a tétlenül ülő, hallgató, látszatalkotmányozással becsapott nemzet hogyan válhat egy újabb alkotmányozás áldozatává. Szó sincs itt Trianon helyretételéről, a szovjet megszállás elítéléséről, 1956 feltárásáról, vagy a Szent Korona tan visszaállításáról. Martonyi megmondta: az unió alapjogi chartájában felsorolt jogokat kell változtatás nélkül átemelni a készülő magyar alkotmányba. Így biztosan nem lesz benne, hogy "MAGYARORSZÁG ÖRÖKKÉ SZABAD", de az sem, hogy MINDEN MAGYAR ÉRTÉK A MAGYAR EMBEREK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA"!

Dr. Nagy Attila
orvos, közíró



Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
PETÍCIÓ: Védjük Meg Kamillát!
  2011-02-25 06:50:13, péntek
 
  Védjük meg Kamillát

KÉREM ÍRJÁK ALÁ MINÉL TÖBBEN ÉS KÜLDJÉK TOVÁBB MINÉL TÖBB
ISMERŐSEIKNEK IS!!!!!



Link






Ön is aláírja?

Alulírottak, a Natúrsziget portál - www.natursziget.com - kezdeményezéséhez csatlakozva, tiltakozunk a gyógynövények és a gyógynövény alapú termékek forgalmazásának erőteljes korlátozása, illetve megszüntetése ellen. Ehhez az Európai Parlament és a Tanács 2004/24/EK irányelve (2004. március 31.), valamint az ennek nyomán született magyar jogszabályok - 2005. évi XCV. Gyógyszertörvény, az 52/2005 (XI. 18.) EÜM rendelet, valamint az 53/2005 (XI. 18.) EÜM rendelet - teremtették meg a jogi feltételeket.

Úgy véljük, hogy az új szabályozásban foglaltak sértik az egészség védelmére, a gyógyulás módjának, eszközeinek szabad megválasztására vonatkozó, alapvető emberi és állampolgári jogainkat. Nézetünk szerint ezek a jogszabályok ellentétesek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) Pekingben 2008. november 8-án tartott, a hagyományos orvoslásról szóló kongresszusának résztvevői által elfogadott nyilatkozattal is, amely elismerte ,,a hagyományos orvoslást mint az elsődleges egészségmegőrzés egyik formáját", és leszögezte: ,,A hagyományos orvoslás tudományát, az eljárásokat és gyógymódokat tiszteletben kell tartani, meg kell őrizni, támogatni kell..."

Tiltakozunk, amiért az évszázadok, esetleg évezredek óta ismert, bevált és részletesen kutatott, a szakirodalomban ismertetett gyógynövényekről, illetve az azokat tartalmazó készítményekről ismét be kellene bizonyítani azok ártalmatlan voltát, és amiért ezekhez a jövőben egyáltalán nem vagy csak igen nehezen férhetünk hozzá. Tiltakozunk az ellen is, hogy a szabályozás a ,,növényi gyógyszer" kategória felállításával, azonos minősítési eljárású besorolásával a gyógyszerekével azonos módon ítéli meg a gyógynövényeket és a gyógynövény alapú készítményeket.

Felkérjük az ombudsmant, hogy állampolgári, választási és önrendelkezési jogaink védelmében - a gyógyítás szabadsága, a hagyományos orvosláshoz, a természetes hatóanyagokhoz történő akadálymentes hozzáférés az egészségügyi szolgáltatások körében - kezdeményezzen eljárást. Felhívjuk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságát, hogy tekintse át és vizsgálja felül a jogi szabályozást - annak érdekében, hogy ne sérüljenek a gyógynövény-alapú készítményeket gyártók, forgalmazók és az ilyen termékeket vásárlók jogai. Kérjük, hogy a magyar kormány, illetve az EU parlament magyar képviselői kezdeményezzék az uniós szabályozás felülvizsgálatát.

Ha Ön egyetért a fenti tiltakozással, töltse ki az alábbi űrlapot és kattintson az ,,Aláírom" gombra.

A témához kapcsolódó cikkünket itt olvashatja.


Link


Kérjük, hívja fel barátai és ismerősei figyelmét is erre a lehetőségre, hogy csatlakozhassanak a ,,Védjük Meg Kamillát!" kampányhoz.

Adatvédelmi nyilatkozat: a Natúrsziget a tiltakozók személyes adatait az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezeli, azokat csupán az ombudsmanhoz és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságára juttatja el, ezt követően pedig teljes egészében megsemmisíti.
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Mátyás király "román"király 1.
  2011-02-25 06:42:50, péntek
 
  Igazságok és tévhitek Mátyás királyról (1.)

A román televízió egyik adásában olyan "dokumentumfilmet" nézhettünk, amely alapján nehezen hihető, hogy a bemutatott város néhány évtizeddel korábban magyar település volt. A kívülálló semmiképp sem gondolna Kolozsvárra, arra a városra, amely az erdélyi magyar kultúra fellegvára volt, ahol az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a románok számaránya alig érte el a 8,9 százalékot. Nem meglepő tehát az, hogy az elmúlt fél évszázadban igyekeztek megváltoztatni a város etnikai jellegét, miközben eltűntek a magyar feliratok, hagyományos magyar utcanevek, megjelentek az újabb kor műemlékei: Mihai Viteazul szobra, Baba Novac, Avram Iancu stb. A kisebbséggé vált őslakos magyarság még annyit sem érdemel, hogy a város nevét évszázados formájában használhassa. Az 1970-es évek végén Kolozsvárt a volt diktátor, Nicolae Ceauşescu vezényletével, hatalmas tömeg előtt, győzelmi mámorban keresztelték át, senkit nem érdekelt az őslakos magyarság érzékenysége. A Cluj-Napocára érkező külföldi turistának nincs, honnan tudnia, hogy Kolozsvár magyar város volt, bár története és műemlékei az őshonos magyarság kultúrájához, történelméhez kötődnek. A városismertető kiadványok többsége sem tartalmazza a történelmi magyar város tényszerű, tárgyilagos bemutatását.






Műemlék-ismertetés román módra

Az alábbi történet kis ízelítőt nyújt abból a tudásanyagból, amellyel román nemzetiségű kortársainkat felvértezik Erdély műemlékeinek, múltjának ismeretére. E sorok írója fül- és szemtanúja volt olyan előadásnak, amelyet a Kolozsvár központjában álló Mátyás-szoborcsoport előtt nagyszámú tanuló okítására tartottak. Az idegenvezető-tanár magyarázata szerint Mátyás király, Magyar Balázs, Kinizsi Pál... nem létezett. A gyanútlan tanulók áhítattal nézték a híres Ioan Fadrus-alkotást, a "jeles román személyiségek" szobrait. A magyarázó-ismeretterjesztő előadás ferdítései jellemzőek. A Szent Mihály-templom melletti tér lovas királya tehát nem Mátyás király, hanem "Matei", a magyarok román királya.
A Matei mellett álló hadvezérek: Baba Novac, Pintea Gligor... Az már nem érdekes, hogy e személyek nem lehettek a nagy magyar király kortársai. Bizonyára a helyes, az egészséges életmódnak, táplálkozásnak köszönhetően éltek meg matuzsálemi kort. Sőt, még többet is élhettek volna, ha a kegyetlen magyarok nem teszik be lábukat Erdélybe, a 2600 éves szent román földre. Baba Novac, a balkáni zsoldos katona Mihai havaselvi vajda hadvezére volt, talán ma is élne, ha Kolozsvár magyar polgárai, eléggé el nem ítélhető módon, 1600 táján, megunva a zsoldosok fosztogatásait, a rablásokat, nem végeztették volna ki. Nem csoda, ha az utókor, Kolozsvár új telepesei e román hős tiszteletére a Szabók (más néven Bethlen) bástyája mellett szobrot emeltek.
A másik "kortárs", Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után mintegy 214 év elteltével jutott hasonló sorsra. Őt, Pintea Gligort a nagybányai polgárok koncolták fel ugyancsak katonái rablásai és tolvajlásai miatt, bár a betyárok a kurucok oldalán vettek részt a magyar szabadságharcban.
Ezek ismeretében érthető, hogy néhány évvel korábban a 76 százalékban magyar lakosságú Sepsi­szent­györgy magyar vezetésű és még magyar többségű iskolája miért nem vehette fel a Mátyás király nevet, miért ragaszkodtak a román nemzetiségű tanárok a Matei Corvin névhez.

Műemlék-ismertető magyar módra

Miután a fenti gondolatsor végére értem, döbbentem rá arra, hogy bizony jó lesz a Mátyás-szoborcsoport történelmi valóságnak megfelelő bemutatására is rátérni, hiszen Erdélyben már három-négy olyan nemzedék nőtt fel, amely nem tanulhatta a magyar történelmet. Mivel e témáról egész könyvet lehetne írni, bővebben csak Mátyás király "román" származását, illetve a király moldvabányai "vereségét" ismertetem.
E gyönyörű szoborcsoport -- az emlékmű gipszmintája -- az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, alkotóját nagydíjjal tüntették ki. Hogy a művész mit akarat kifejezni, legjobban saját szavai érzékeltetik. Fadrusz Jánosnak a szoborbizottsághoz írt le­veléből idézzük: "A kolozsvári Mátyás-szoborban Ma­gyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul, és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza, és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között."
Maga a szultán, II. Mehmed is így ír: a világon saját magán kívül még csak egy uralkodót ismer el, éspedig a magyarok királyát, Mátyást.
A szoborcsoport fő alakjának, a babérkoszorús magyar királynak neve természetesen Mátyás volt, és soha nem Matei, még a mesékben sem, ahol mindent mondanak róla, de legtöbbször az Igazságos Mátyást emlegetik. A lovát délcegen megülő király alakja erőt sugároz, olyan hadvezért mutat, aki győztesen tér meg a csatákból. A király mellett hűséges hadvezérei állnak. Bal oldalt az idős Magyar Balázst láthatjuk, amint sisakját levéve néz fel a királyra, mellette Kinizsi Pál szikár alakja emelkedik. Jobb oldalt Szapolyai István tárja szét karját, vállra vetett köpenyben szemléli a győzelmi lobogókat, míg az erdélyi vajda, Báthory István mindkét kezében zászlót tart. A három vértezett harcos alakja a győztes csatából való hazatérést szimbolizálja.
A szobor talapzatát a város főépítésze, Pákey Lajos tervezte, amely önmagában is művészi alkotás. Az emlékmű felavatására 1902 októberében került sor. Az emlékmű talapzatát a magyar címer díszítette, föléje a Mátyás király feliratot vésték. Az 1918. végi, decemberi román megszállás után a magyar címert eltávolították, 1921-ben a szoborral szemben felállították a capitoliumi farkasszobor másolatát. Néhány évvel később, 1932-ben talapzatára olyan táblát helyeztek el a nagy román történész, Nicolae Iorga szövegével, amelyet a történelemhamisítás iskolapéldájaként lehetne oktatni. Idézem: "A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult."

(folytatjuk)



Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
A rózsafüzér jót tesz aSzívnek
  2011-02-25 06:35:15, péntek
 
  A rózsafüzér jót tesz a szívnek

A rózsafüzér imádkozása közben minden katolikus hívő érzi, hogy megkönnyebbül a lelke, most azonban tudományosan megállapították, hogy a rózsafüzér jót tesz a szívnek. Azt eddig is tudták, hogy a jóga gyakorlatok a szervezetben nyugalmat idéznek elő, de hogy a rózsafüzér imádkozása szabályozza a lélegzést és a szívverést, azt csak most bizonyították be tudományosan. Az erre vonatkozó közlés nem kisebb forrásból, mint a tekintélyes British Medical Journalból származik.

A milánói Corriere della Sera napilap egész oldalas cikkben számol be a felfedezésről. A kutatás Luciano Bernardi professzor kezdeményezésére, a páviai egyetemen indult meg, az oxfordi Radcliffe és a firenzei Santa Mária Nuova kórházak, valamint a lengyelországi gdanski egyetem közreműködésével, egészséges szervezetű önkéntesek segítségével. A kutatók figyelmét az a felfedezés keltette fel, hogy a rózsafüzér elimádkozása során a percenkénti önkéntelen 14 lélegzetvétel 6-ra csökken.

Gyakorlatilag a rózsafüzér imádsággal a lélegzés szinkronba kerül a szívdobogással és a vérkeringéssel - jelentette ki Simoné Cencetti doktor, a firenzei Santa Mária Nuova kórház belgyógyásza, a kutatómunkáról írt beszámolóban. A kísérletben részt vett önkéntesek lelassult szívverését elektrokardiogram jelezte, vérnyomásukat pedig szabályos időközökben mérték. Az orvostudományban eddig nem remélt eredményeket érhetnek el a rózsafüzér imádkozásával, elsősorban olyan szívbetegeknél, akik szívverését csak gyógyszerek alkalmazásával tudták szabályozni - mondotta a milánói Seregno kórház kardiológus főorvosa.

A kutatásról beszámoló Corriere della Sera cikke végül megemlíti, hogy a rózsafüzér imádságának alapformáját a keresztes lovagok terjesztették el Európában, akik az araboktól vették át azt, azok pedig még korábban a tibeti buddhista szerzetesektől és a hindu jógiktól tanulták. VR/MK



Link

FÁJDALMAS RÓZSAFÜZÉR:


Link
 
 
0 komment , kategória:  SZERETET  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 161 
2011.01 2011. Február 2011.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 161 db bejegyzés
e év: 1880 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 807
  • e Hét: 30455
  • e Hónap: 139812
  • e Év: 1799179
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.