Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 161 
Ima az édesanyákért
  2011-04-29 08:28:04, péntek
 
  Ima az édesanyákért

Istenem, a Te gondviselésed akaratából ajándékozta nekem édesanyám az életet.
Nélküle nem volnék. Mindig hálás akarok lenni ezért neki,
és sohasem felejtem el azt a szenvedést, melyet értem viselt.
Éjt nappallá téve gondoskodik rólam, ápolja testemet, őrzi lelkemet.
Ő beszélt nekem először Rólad, a jóságos Mennyei Atyáról, és ő tanított először imádkozni.
Áldd meg őt, és jutalmazd meg gazdagon mindazért, amit értem tett. Én erre képtelen vagyok.
Örömet akarok szerezni neki egész életemben,
és mindig tisztelettel állok meg az édesanyai méltóság előtt.

Ámen



 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Magyarnóta klub
  2011-04-29 08:13:28, péntek
 
  Magyarnóta klub


Link






Kedves Barátaim és Látogatóim!

Köszönöm látogatásaikat és leveleiket. Kívánok mindenkinek Istentől megáldott, békés hétvégét, erőt, egészséget, örömteli élményeket. Legközelebb kedden reggel jelentkezem blogbejegyzéssel. Vigyázzanak magukra és egymásra.





 
 
0 komment , kategória:  ZENE  
Anyák napi vers
  2011-04-29 08:02:35, péntek
 
  Állítsatok szobrot...

Fiai, lányai,
szép magyar hazánknak,
állítsatok szobrot
az édesanyáknak.
De ne ércből, kőből,
sem korhadó fából,
hanem gyermekszívből
fakadó imából.
Amely láthatatlan,
mint jó anyák lelke,
gyermekszemek mégis
gyönyörködnek benne.
Mennyben számon tarják
a hívő imákat,
s megáldja az Isten
az édesanyákat.

Pecznyík Pál
Celldömölk
1993.






V I D E Ó : IMA AZ ÉDESANYÁKÉRT


Link


Az édesanya

Ki is az én édesanyám?
Ismerem, mégis szent titok.
Kincs, minél drágább semmi.
Életet Ő nekem adott.

Ma ünnepeljünk:
gyermekek-apák-nagyapák;
Az Ő ünnepét üljük.
Virágot kap szívből-szívnek
Szép szavakat szól a hang.
Igazgyöngyök itt a könnyek
Ma anyák napja van.

Sírás? Könnyek? Zokogás?
Ünnepen ez nem szokás.
Látod, anya, én is ...
Miért ríkatsz mégis?

Válaszom rá: kilenc hónap.
Egyek voltunk angyaloknak,
Utána is szüntelen
Dajkálsz ma is szíveden.

Minden évben anyák napján
Mosoly nyílik az ibolyán,
Minden tavaszi virágon
Neked, ki legjobb a világon.
Május ege felé csak suttogás rebben,
Kérem Istent, örökké szeressen!

Bartalis Bernadette


Turóczi Katalin : A legszebb szó

Születünk, s meghalunk ez az élet sora,
Ám a világunk legszebb szava mindig ez lesz: édesanya.
Örökké így volt nem lesz másként soha,
Életünk legszebb szava az, hogy édesanya.

Ő az egyetlen ki mindig vár haza,
Sohasem haragszik, ő az édesanya.
Időnként megdorgál, ám szeretni nem szűnik soha,
Míg csak él, mindig reszket érted, ő az édesanya.

Akármilyen jól, vagy rosszul megy életed sora,
Hozzá mindig oda bújhatsz, ő az édesanya.
Szólíthatod bárhogy, anyu vagy anya,
Mégis így, a legszebb: édesanya.

Van úgy, hogy az élet hozzá is mostoha,
Akkor te öleld át, mert neked ő az édesanya.
Ha majd megöregszik, tudd hogy úgy vár haza,
Mint tán soha senki, mert ő édesanya.

Köszönd meg hogy élhetsz, s ne bántsd meg őt soha,
Csókold, szeresd mindig, mert ő az édesanya.
Míg ember él a földön, ne haljon ki szava,
Mert a világon a legszebb szó mindig ez lesz: édesanya.



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Lengyel Károly versek
  2011-04-29 07:56:33, péntek
 
  IMA AZ ÉDESANYÁKÉRT

Áldassék az anyaméh,
mi csendben oly sokat szenvedett,
s a vér, mi vízzé sose válik!
Áldassék minden tejjel telt sóhajuk,
hajuk szála, és örök illatok,
testetlen-talizmán-tekintetük!
Áldassék nevük e Földön,
mint kit még meg nem áldottak
lágy selymek óvó rejtekén!
Áldassék a csók ajkukról,
éjben láthatatlan vigasztaló,
könnyekben értünk égre táruló!
Áldassék tőlük a béke, a mosoly,
mi túlélni bármit megsegít,
zokszó nélkül mindig hazavár!
Áldassék a szó, mi tőlük szól,
mi éltető élő menedékünk,
most és mindörökké!
Amen.


Ferencváros, 2011. április 30.

Lengyel Károly





KÖSZÖNET SZUROMI ESZTERNEK A GYÖNYÖRŰ KÉPÉRT!!!!!!!!

ÁLDÁS RAJTUNK

Áldás rajtunk és fiainkon,
ünnepe lesz minden magyarnak.
Nem feltámadni, de élni,
a Hazáért mindig tenni kell.
Holtak, kiket kitudja miféle jelek alatt,
esetlen botor szónokok szólongatnak
csodákat ma sem tehetnek,
hisz ők ott táncolnak mécseseinkben!
És a Csillagösvény is égi ékszer,
nem jött onnan vissza senki -
éljenek bár boldogul,
ha már meg sohse hallgatnak.
S elmegy innen zarándok,
akár tengernyi szép zászlóval,
s mint indult volt üres tarisznyába
célban sem akad éltető morzsa.
Éberebb nem lehet magyar,
mint mikor korgó gyomra
vezeti végső vitézségre.
S üthetnek szép testünkbe
akárhány kovácsolt vasszeget,
fejünk felett tábla hirdeti
egy ország Trianon jaját,
nem adja vissza senki jussunk
mikor égbe űznék Árpád honát.
S űzhetnek-e vaj'h, s hová?
Itt vagyunk, itt élünk!
Elment a tatár, török, sváb, ruszki -
barátom! - elmegy ez is!
Csak fel ne add, kérlek,
mert ha hallod a dobok hívószavát,
ott van a helyed tárt karokkal,
mint száguldó vihar,
megtenni akár egyetlen dicső napon,
mit eddig temetett százévnyi avar.
Jönnek idők, bizony nagy idők,
S te nem leszel velünk?
Hát hogyan is képzelnéd mindezt?!
Nélküled sem lehet e világ kerek!
Jöjj hát, és énekelj!
Christus Vincit, Christus Regnat, Christus Imperat!


Ferencváros, 2011. április 24.

Lengyel Károly


VAGYOK

vagyok a por az útról,
mi szelek szárnyán bejárta
a fél világot,
kezed nyomát ismerve
lábad nyomába eredjen,
s váltam meglelt nyomodnak
őriző hirdetővé

vagyok az esőcsepp
ki szelek szárnyán
jöttem a tengertől
s lefolyva arcokon
idéztem könnyet
vagy aszályban örömöt
térjek hullám hátára
fél világon által
híredet vinni

vagyok a morzsa
ezüsttálkán
s az utolsó korty bor

egy fakó kehelyben
lélekcsengettyű
mint élő hívó szó
meséljek égi kézművesről
mutassak meglelt lábnyomot
örömsírásra leborulni
íme az ember
porban és könnyben
ki mindenre emlékszik
mégis-mégis
örökké él
íme a lélek
itt vagyok Uram


Ferencváros, 2011. április 24.

Lengyel Károly






Link



 
 
0 komment , kategória:  Lengyel Károly írásai,versei  
A szkíta, hun, avar, magyar
  2011-04-29 07:50:14, péntek
 
  A szkíta, hun, avar, magyar azonosság - videóval

A Magyar Tudományos Akadémia tanítása szerint a Kárpát-medence egy jóformán üres, lakatlan terület volt, amikor a Római Birodalom bekebelezte Pannóniát. Edward Gibbons azonban egyik könyvében azt írja, hogy Rómának a terület gabonája és bora kellett. Ez önmagában is letelepedett, mezőgazdasági életformát jelent. Az itt élő lakosság erejét pedig mi sem mutatja jobban, hogy Pannónia meghódítása Kr. e. 35-től Kr.u. 9-ig tartott. Az itt élő nép tehát több évtizedig volt képes ellenállni az akkori világ legerősebb hadigépezetének. De lássuk, kik is éltek már ekkor is a Kárpát-medencében.

Az ókori íróktól pontos adatokat tudunk már az i.e. 700-as évektől. Herodotos a következőket írja: ,,Szkítaország legnagyobb folyója az Ister" azaz a Duna. Tudjuk, hogy Esztergom korábbi neve IszterGam volt. A Gam kifejezés a sumér nyelvben is értelmes, kanyart, könyököt jelent, ahogyan az Ister is egy sumér istenség neve. Közli továbbá, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas, vagyis a Tisza, és az Agatirs scytha törzsektől, Erdélyből a Maris vagyis a Maros. A scytha és a hun nép azonosságát igazolta Agathias, amikor ezt írta: ,,Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson (havasokon) belül laknak scytháknak vagy hunnusoknak neveztetnek." A barbarus szó itt természetesen nem a mostani értelemben szerepel. Az antik görögök minden népre, akiknek nem értették beszédét, a barbarus, másképpen dadogó kifejezést használták. Hippocrates pedig úgy vélte, hogy ,,Európában él a szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, gepidáknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak, hunnusoknak és avaroknak is neveznek... ,,Érezhetjük, hogy itt az ,,és"-en van a hangsúly. Ezen elnevezések tehát egy népet jelölnek, de legalábbis nagyon közeli rokonságban álló népeket, ami kiderül Ptolemaus Claudius írásából is: ,,A scytha alánok fölött laknak a roxolánok, pannonok és hunok, mind testvérek."

A Kárpát-medencébe visszatérő szkíta magyarok is magukat ezen leszármazás alapján tekintették a hunok örököseinek. Az Árpád-házi királyok magukat Atillától származtatták, uralkodóházukat Turul-nemzetségnek nevezték. A régészeti leleteink, szokásaink, ételeink, hiedelemvilágunk, zenénk és harcmodorunk mind a szkíta népekhez kapcsolnak minket.

A Honfoglalás szó maga is nyelvújítás korabeli, hisz addig honvisszaszerzésként nevezték az eseményt. A korszak leggyakrabban idézett forrásait, II. Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin írásait is ügyesen megválogatja az Akadémia. Mindig a harcmodorunkat és ruházatunkat leíró írásokat emelik ki, holott Bölcs Leó írta az alábbiakat is, amikor a harcmodorunkról beszélt: ,,Ez többnyire az északibb és skytha népeknél szokott előfordulni, mint például a türköknél..." Az MTA által is elfogadott tény, hogy türköknek a bizánciak a magyarokat nevezték. Ugyanakkor XI. Leon Diakonos így ír a 10.századi magyarokról: ,,Így, amikor azon időben egy skytha sereg átkelt a Dunán (hunnak nevezik a népet)...". A bizánciak előtt tehát ismert volt a magyarok származása. Érdekes megfigyelni azt is, hogy ugyancsak a bizánciak, még a 12. század után is skytháknak és hunoknak neveznek minket. Az egyház ugyancsak okosabb volt az MTA-nál. A pápai bullák évszázadokon keresztül így kezdődtek: ,,A királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"

VIDEÓ - Ferenczi Gábor: A szkíta, hun, avar, magyar azonosság


Link


A magyar történetírás, a krónikáink és a Tarih-i Üngürüsz is egyaránt ezt az eredetet erősítik meg, kijelentve, hogy a hazatérő magyarok azonos nyelvű népeket találtak a Kárpát-medencében.

Ezen szkíta, hun, avar, magyar azonosság egészen az 1848-as szabadságharc végéig egyértelmű volt hazánkban. 180 fokos fordulatot az osztrákok által az MTA élére kinevezett Josepf Budenz munkássága hozott. A finnugor származáselmélettel primitív jöttmentként állították be a magyarságot, és törték meg ezzel a nemzet gerincét. Krónikáinkat és valódi őstörténelműnket elsuvasztották. Érdekes, hogy a fent leírtak a világ más részein már régen tények, míg nálunk elhallgatás a sorsuk, és a hivatalos álláspont még mindig a magyarságra erőltetett budenzi és hunsdorferi álomvilág.

Szebb magyar jövőt!

Ferenczi Gábor

jobbik.hu



Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
A cigánykérdés
  2011-04-29 07:43:38, péntek
 
  Így kell megoldani a cigánykérdést!





Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Az egyre tűrhetetlenebb cigánybűnözés közepette érdemben alig esik szó arról, miként kellene rendezni helyzetüket, ezért ezúttal egy hetvenegy évvel ezelőtti, égetően időszerű hármas javaslatra hívjuk fel a figyelmet.

A cigányság számbeli megállapítására, tehát ,,statisztikai adatfelvételre van szükség, hogy az állandóan kóborló, letelepülés nélkül élő, helyüket napról napra változtató és a társadalomra a legnagyobb veszélyt jelentő cigányság száma mennyit tesz ki". ,,A kóbor cigányokat koncentrációs munkatáborokba kell összegyűjteni, munkára kényszeríteni, további szaporodásukat feltétlen megakadályozni". A ,,már letelepülve élő, de életük legnagyobb részét dologtalansággal töltő cigányság" a kéregetéstől, a lótartástól, ezek eladásával foglalkozástól a legnagyobb szigorúsággal eltiltandó.

Mindezt Dr. Gesztelyi Nagy László ,,A magyarországi cigánykérdés rendezése" című, 1940-ben Kecskeméten a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kiadványsorozata 36. számaként megjelent, 1945-ben bezúzásra ítélt tanulmányában olvassuk.

A ,,Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944" hasábjain ezt olvassuk a szerzőről, a Magyar Élet Pártja kiskőrösi országgyűlési képviselőjéről: ,,1890-ben született Lövőpetrin, Szabolcs vármegyében. Egyetemi magántanár, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági kamara igazgatója, igazgatósági tagja a Hangya Központnak. Több ezer kötetes szakkönyvtárának Széchenyire vonatkozó művei olyan gyűjtemény, amely párját ritkítja. Harminchét önálló művén kívül százhúsz nagyobb tanulmánya és kétezer, többnyire szakcikke jelent meg különböző lapokban, amelyek mind a magyar földdel és a magyar nép gazdasági és szociális kérdéseivel foglalkoznak."

Még mielőtt megismerkednénk a szerző hármas javaslatának indoklásával, tanulságos idéznünk, hogyan és miért osztotta három rétegre a cigányságot.

A cigányság három rétege

,,A megoldásra váró cigánykérdés alatt elsősorban azoknak a cigányoknak a társadalmi ügyét kell érteni, akik életüknek legnagyobb részét helyhez kötöttség nélkül, vándorlással, kóborlással, hasznos munka végzése nélkül töltik el s legnagyobb részben lopásból, másnak nehéz munkával szerzett keresményéből, azoknak minden rendelkezésre álló módon történő jogtalan megszerzéséből (kéregetés, lopás, rablás stb.) tartják fenn magukat."

Három rétegét különbözteti meg a cigányságnak.

Az első az a réteg, amely ,,a békés emberi társadalmat - mind személy, mind vagyoni tekintetben - legjobban, szinte tűrhetetlen módon veszélyezteti. Ezek a cigányok bűnözésre kiválóan hajlamos, elszánt, vad, vérengző, állatiasságig lealacsonyodni tudó, roppant buja természetű egyének, rendszerint sátrakban élnek, amelyeket legtöbbször a falu vagy város szélén vagy erdők közelében ütnek fel, ahol csak addig maradnak, amíg az őket folyton háborgató csendőrség vagy rendőrség el nem kergeti, vagy amíg maguknak az ő módszerük szerint kellő élelmet nem biztosítottak, vagy valami gaztettet végre nem hajtottak."





A második réteg a ,,folytonos szelídítési és szoktatási kísérlet"-tel a helyhez szoktatott, putrikat építeni, ,,foltozó-javító vasmunkával, lóügynökösködéssel (kupeckodás), fúrókészítéssel, teknővájással foglalkozók"-é, akik a munkát ,,legtöbbször azonban csak azért végzik, hogy munkából élésüket igazolják, de létfenntartásuk módja gyanánt továbbra is a kéregetés, tolvajlás, több esetben rablás szolgál: ha bűntényt követtek el, ennek következményeitől tartva, otthagyják helyüket, továbbmennek és más vidéken hasonló módon alapítanak ideiglenes otthont".

Végül a harmadik ,,a városok és községek elkülönített részein állandóan letelepedve, egyszerű házikókban, putrikban, sűrűn összezsúfolt egészségtelen, sárral fedett, rendszerint maguk által összetákolt viskókban él: foglalkozásuk a vályogvetés, zenélés, asszonyaiknak, akik legtöbb esetben vadházasságban élnek, a kártyavetés és kéregetés", és ,,bár ezek is gyakran költözködnek, azonkívül piszkosak, buják, ragályterjesztők, dologkerülők és rendszerint más, szorgalmas emberek keresetéből szeretik magukat fenntartani, de kisebb lopásoktól eltekintve, nagyobb és súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményeket nem követnek el, tehát jobban megtűrt heréi az emberi társadalomnak. Gyávák, alázatosak, meghunyászkodók, de piszkos életmódjuk, buja természetük miatt éppúgy terjesztői minden betegségnek, mint a kóbor cigányság, azzal a különbséggel, hogy nagy területekre nem hurcolják szét a ragályt és állati betegségeket, mert rendszerint csak közeli községekbe mennek vagy távoznak el némi munkaszerzés vagy keresés céljából."






A hazánkban Luxemburgi Zsigmond 1438-ban kiadott letelepedési engedélye óta élő, a török kiűzése után a bécsi kormány és Mária Terézia betelepítési politikája következtében már nagyobb csoportokban fészket verő cigány rétegeket azonban hiába próbálták taníttatni, rendszeres munkához juttatni (1767-ben például Mária Terézia arról intézkedett, hogy ,,a cigánygyermekeket a szülőktől el kell venni és polgári családokhoz kell adni tartásdíj fizetés mellett, amelyet a kincstár fizet ki részükre"), életmódjukon így nem sikerült gyökeresen változtatni, ennek ellenére ,,egészen különleges megkülönböztetésben" részesülnek mindmáig: például ,,az építkezési szabályok megtartására nem kötelezhetők, mert nagyobb részben putrikban élnek".

A cigánykérdés rendezése

1. A cigányság számbeli megállapítása, tehát ,,statisztikai adatfelvételre van szükség, hogy az állandóan kóborló, letelepülés nélkül élő, helyüket napról napra változtató és a társadalomra a legnagyobb veszélyt jelentő cigányság száma mennyit tesz ki", különös tekintettel arra a rétegére, amely ,,bár letelepedve él falvak, városok mellett, de minden hasznos munka nélkül, kizárólag a dolgozó társadalom keresetére támaszkodva koldul, kéreget, szükség esetén lop is, bár nagyobb és súlyosabb beszámítás alá eső cselekmények elkövetésétől tartózkodik". Erre azért van szükség, hogy ,,gondoskodás történhessék a kérdés radikális megoldásával járó költségek fedezéséről az államháztartás keretében - amely költségek tekintélyes összeget fognak képviselni -, ha a kérdés végleges és megelégedésre szolgáló intézését akarjuk az ország személyi és vagyoni biztonsága érdekében elérni".






2. ,,A kóbor cigányokat koncentrációs munkatáborokba kell összegyűjteni, munkára kényszeríteni, további szaporodásukat feltétlen megakadályozni. Ha munkát végezni nem akarnak, ennek kikényszerítésére a legszigorúbb eszközöket kell alkalmazni: vagy hasznos és munkás egyede lesz a társadalomnak, vagy elpusztul. Hihetőleg az utóbbi fog bekövetkezni, mert a szabad levegőhöz, szabad élethez szokott cigányság a tapasztalat szerint, amikor addigi korlátlanul mozgó és a szabad levegőhöz szokott életétől elvonják, rendszerint tüdővészbe esik és elpusztul. Hasonló eszközökkel kell a cigány nőket és leányokat táborokba összegyűjteni, munkára kényszeríteni, mint a férfiakat, legalábbis egyelőre annyi munka végzésére szorítani, amely fenntartásukat biztosítja, hogy létfenntartási költsége ne legyen a dolgozó társadalom terhe."

3. A ,,már letelepülve élő, de életük legnagyobb részét dologtalansággal töltő cigányság" a kéregetéstől, a lótartástól, ezek eladásával foglalkozástól a legnagyobb szigorúsággal eltiltandó, és ,,ha másként nem megy, büntetés alá kell vonni azokat is, akik nekik alamizsnát adnak, és ha így is ,,a lopást akarja igénybe venni, internálásra kell ítélni" s ezt rajta minden kímélet nélkül végre kell hajtani, úgy, hogy ,,többé gondolatban se legyen kedve dologtalanul vagy lopásból élni".

E hármas intézkedés végrehajtását pedig ,,késleltetni nem szabad", hiszen ,,a magyar társadalom e kényes, de annál veszedelmesebb fekélyét feltétlenül ki kell vágni, mégpedig olyan metszéssel, amely a társadalmat a további rettenetes személyi és vagyoni károsodástól egyszer s mindenkorra megszabadítja", nem elfeledve, hogy ,,kivételes esetekre mindig alkottak kivételes törvényeket", tekintettel arra, hogy ,,a cigányság is kivételes, zabolázhatatlan rétege az emberi társadalomnak s miután egyéb polgári társadalomra érvényes rendelkezések rájuk történő alkalmazásával, sem egyéb úton, hosszú évekig tartó kísérletek tanúbizonysága szerint sem sikerült más életmódra bírni, feltétlenül szükség van arra, hogy olyan kivételes intézkedések alkottassanak, amelyek hivatva lesznek véget vetni a minden emberi érzésből kivetkőzve élő, az egyéb polgári társadalomra veszélyes, csekély számú népréteg hosszú éveken át elszenvedett garázdálkodásának".

Hiába, úgy tűnik, ha a dolgokat rendezni kell, legjobb, ha eleink megsárgult műveit forgatjuk!



Link


V I D E Ó : Így néz ki a cigány Duránda


Link


ifj. TOMPÓ LÁSZLÓ ELŐADÁSAIRÓL PLAKÁTOK A KÉPTÁRAMBAN:


Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
N1 HÍRADÓ - 2011. 04. 28
  2011-04-29 07:30:14, péntek
 
  N1 HÍRADÓ - 2011. 04. 28


Link


N1 Tv honlap:


Link




 
 
0 komment , kategória:  N1 TV   
Magyar nyelvemlékeink
  2011-04-29 07:19:19, péntek
 
  Magyar nyelvemlékeink és a magyar helyesírás fontossága a rovásbetűktől napjainkig I.


Link


Magyar nyelvemlékeink és a magyar helyesírás fontossága a rovásbetűktől napjainkig II. rész


Link


A Szózat havilap:


Link





Bél Mátyás Miatyánkja
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/PRÓZA  
Versmondó verseny
  2011-04-29 06:48:06, péntek
 
  BENKE LÁSZLÓ LEVELE :

Kedves Segítők, Barátok!

EZÚTON SZERETNÉNK SZERETETTEL MINDENKIT MEGHÍVNI RENDEZVÉNYÜNKRE AKIK SZERETNÉNEK VELÜNK EMLÉKEZNI!

A tavalyi versmondó verseny sikerén felbuzdulva, az idén is megrendezzük a Kárpát-medencei Hazafias Versmondó versenyünket, melyre sok szeretettel hívunk és várunk Téged is.

Az idei évben a Rákóczi Szabadságharc szatmári békéjének 300. évfordulója alkalmából, a Trianoni Békediktátum 91. gyászos évfordulóján rendezzük meg versenyünket, így arra kérünk mindenkit, olyan verset válasszon, mely Rákóczi Ferencnek és a fenti eseményeknek állít emléket.

Természetesen nincsenek szabott feltételek, a "Hazaszeretetről" szóló versekre számítunk.

A verseny hasonlóképpen zajlik majd, mint az elmúlt alkalommal. Házigazda ismételten a Cimbalom utcai és a Szabadság téri Református Egyházközség, valamint a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet. A helyszín a Szabadság téri Református Egyházközség Hazatérés Temploma. (Cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 2.)

A zsűri tagjai: Dr. Torday Ferenc, Dúró Dóra, Dr. Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna lelkész és Szőke István Atilla lesznek. (Meglepetés zsüri tag is lesz!)

A verseny időpontja: 2011. május 28. szombat 10 óra, Jelentkezési határidő: 2011. május 27.

Kérjük küldje linkjét, ha szerepel a rendezvény önöknél!

Támogassa ön is a rendezvényt!

A rendezvény szervezői, támogatói
A Szkíta Motorosok Baráti Köre, a Hazafias Magyarok Szövetsége, a
Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, valamint a Budapest-Cimbalom utcai és a
Szabadság téri Református Egyházközösség

Tervünk, hogy az összefogás, és az adományozás révén is hozzájáruljunk
ahhoz, hogy a gyermekek,felnőttek életre szóló felejthetetlen
élményekkel gazdagodjanak! Nőjön fel AZ a nemzedék, aki
hazaszeretetével, nemzet iránti elkötelezettségével tudja építeni a
Magyar feltámadást, és vezetni a későbbiekben országunkat egy szebb
Magyar Jövő felé!

Ehhez adjon az Isten mindannyinknak erőt, és egészséget!

,,A NEMZETÉRT, A HAZÁÉRT" - versenykiírás


Link

Jelentkezők:

Link

Támogatók:

Link

Tisztelettel: Benke László
benkedesign@gmail.com
http://www.benkedesign.hu
http://www.youtube.com/benkedesign




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Sólyomfi-NagyZoltán programjai
  2011-04-29 06:42:31, péntek
 
  Sólyomfi-Nagy Zoltán programjai

Közelgő eseményeink a magyar hagyomány és az önismeret útján

Április 30-án és május 1-én 10-18 óráig Táton, az Ősforrás Központban:
Indián és Szerelem Hétvége (szombaton Jaime Caso szertartásával,
Vasárnap Izzasztó Kunyhó Szerrel)

Május 7-8-án Táton, az Ősforrás Központban:
Ősforrás Iskola - II. Rét: A révülés (kezdők is csatlakozhatnak!)

Május 28-29-én Kecskeméten:
Ősforrás Iskola - II. Rét: A révülés (kezdők is csatlakozhatnak!)

Június 10-13-ig Cservölgypusztán (Nógrád megye):
Látomáskeresés Szer (az önismeret legmélyebb útjain...)

Június 18-19-én Táton, az Ősforrás Központban:
Magyar Naptánc előkészítő hétvége és a Szent Fa feldíszítése

Június 20-22-ig Táton, az Ősforrás Központban:
12. Magyar Naptánc (a Nyári Napforduló Ünnepe - az imák, dalok és
a tánc erejével - a hazáért, a jövő nemzedékért és a világért)

Július 15-17-én Sepsiszentgyörgyön: Ősforrás Iskola

Augusztus 2-7-ig Táton, az Ősforrás Központban: Tátos Tábor


További részletek és jelentkezés:

Hang: 06-20-363-4076
Háló: www.tengri.hu
solyom7@gmail.com
Ősforrás Iskolával kapcsolatban: osforras@gmail.com
Magyar Naptánccal kapcsolatba: magyarnaptanc@gmail.com
Blog: www.solyomhang.blogspot.com






Link

Link


Idén 12. Alkalommal tartjuk nagy ünnepünket, a MAGYAR NAPTÁNC-ot!


Tánc az Életfa körül

Immár 12. alkalommal, az év június havának végén, a Nyári Napforduló idején több napos szert tartunk hazánkban, Kök Tengri Szer - Magyar Naptánc néven.
Tudjuk, hogy őseink a régi időkben igen fontosnak tekintették a Nyári Napforduló megünneplését. Június végén éri el Isten Ragyogó Csillaga, a Nap legnagyobb erejét, akkor küldi éltető fényét, megtermékenyítő sugarait leghosszabban Földanyánkra. Meleget ád növénynek, állatnak, embernek, biztosítva életünk egyik legfontosabb feltételét. Nap nélkül nem sarjadna ki vetés, nem növekednének levelek, nem érlelődne termés, gyümölcs. Az állatok és mi, emberek is megfagynánk, éhen vesznénk. Ekkor leghosszabbak a nappalok, s legrövidebbek az éjszakák. Mindez természetes számunkra, azonban fordulópont az évkörben. A nyár nagyobb része még előttünk van, de a fénnyel áldott idő egyre rövidebb.
A Nyári Napforduló megünneplésével a Napnak, az éltető energiák örökös megújulásának, az élet újjászületésének, Öregistennek, Tengrinek s Termékenyülő Anyánknak, Babbának, Boldogasszonynak mondunk köszönetet. Kök = kék (átvitt értelemben: fényes), Tengri = Isten (szó szerint: végtelen). A Kök Tengri Szer-t tehát úgy érthetjük: A Fényességes Isten Ünnepe.
Fontos szerepet kap a szertartásban az Életfa, melyet elődeink szent jelképként tiszteltek. Népmeséink Tetejetlen Fája, Égigérő Fája többek között a különböző, mégis szerves egységet alkotó világok (alsó világ, középső világ, felső világ) közötti összeköttetést, a tudás megszerzésének, Istennel való kapcsolat felvételének útját képviseli.

A szertartás két napos felkészüléssel indul (június 18-19), mely során felépítjük az ünnepi teret. Ez egy körülbelül harminc méter átmérőjű Tánctérből, a közepére felállított, mintegy tíz-tizenkét méter magas Égigérő Fából, a táncteret körülvevő Árnyékvetőből, a táncoló nők és férfiak szállásául szolgáló Jurtákból, az Izzasztó Kunyhóból, Tűzgödörből, s még néhány más építményből áll.
A felkészülés után következnek az ünnep legfontosabb napjai. A résztvevő nők és férfiak az izzasztó kunyhó szertartás után bevonulnak a tánctérbe, ahol két napig éjjel-nappal, rövidebb pihenőkkel táncolnak az Életfa körül. A táncot a dobosok-énekesek dalai és hangszerei (első sorban dob) kísérik. A táncosok a két nap alatt nem esznek és nem isznak (ha valamilyen okból, például az éhezés, szomjazás, vagy kimerültség miatt nem tudják folytatni a táncot, abbahagyhatják azt), és nem beszélnek azokkal, akik nem résztvevői a táncnak. Szertartásos öltözetet viselnek. Az öltözeteket hagyományos magyar díszítő elemek ékesítik, egyéni motívumokkal. A táncosok fejükön, csuklójukon és bokájukon zsályából font koszorút viselnek, kezükben sólyom-, vagy sastollat, esetleg teljes szárnyat, vagy más szertartásos tárgyakat tartanak, nyakukban Nap-motívummal ékített nyaklánc lóg. A tánc felajánlás: családért, barátokért, nemzetért, a világ békéjéért és túléléséért, minden élőért. A táncos önmagáért nem imádkozik. A szertartás elkerített területén belső segítők és tűzőrzők is vannak, akik nem vesznek részt a táncban, így a Szent Körbe sem léphetnek be, de táplálják a tüzet, beadogatják a köveket az izzasztó kunyhóba, növényeket füstölnek és beszélhetnek a táncosokkal. Elhagyhatják az elkerített területet, kimehetnek a nézők közé, ehetnek, ihatnak.

A Naptáncon a következő minőségben lehet részt venni:

Táncosok - Segítenek a felkészülésben, a szertartás tér felépítésében, a tánc időtartamáig (vagy vállalás szerint rövidebb ideig) táncolnak étlen, szomjan. Köztük van a Szertartás vezető, a Férfi táncosok vezetője, a Női táncosok vezetője.


Belső segítők - Segítik a táncosokat, összeköttetést tartanak fenn közöttük és a kintiek között (legalább négy fő).

Dobosok-Énekesek - Dobbal, esetleg más ősi hangszerekkel (pl. kürt, síp, doromb, töröksíp, csörgő, kobza) kísérve a tánc ideje alatt éneklik a szertartás dalait. Szintén az elkerített területen belül vannak, esetleg külön, e célra felállított jurtban laknak, válthatják egymást, ehetnek, ihatnak (legalább nyolc fő).

Külső segítők - Az elkerített területen kívül vigyáznak a rendre, s arra, hogy a tájékozatlanabbak, később érkezők is megismerjék az alkalomhoz kötődő szokásokat, tudni valókat (legalább négy fő).

Tűzőrzők - Táplálják a ki nem aludható tüzet a szertartás ideje alatt és beadják az izzó köveket az izzasztó kunyhókba (legalább négy fő).

Vendégek, látogatók - Az árnyékvető alatt állva nézhetik az ünnepet, helyben táncolva, énekelve segíthetik a táncosokat, de nem szólhatnak hozzájuk. Ők leginkább családtagok, ismerősök, barátok, de bárki lehet, aki tiszteletben tartja az ünnepet (létszám nem korlátozott).
Az étkezés önellátással történik, kivéve a táncot megelőző estét és a tánc utáni estét, amikor közös étkezés van. Természetesen az ünnep alatt alkohol fogyasztása tilos, nem is beszélve bármi féle kábító szerről.
Az utolsó nap délutánja rendrakással, a tábor lebontásával telik, melyben minél többen vállaljanak szerepet.
A megmaradt tudásra építve olyan szertartást keltünk életre, melyben minden résztvevő megélheti őseink iránti tiszteletét, a világ teremtése és működése iránti csodálatát, megtapasztalhatja saját erejét, a hétköznapin túli képességeit, Teremtő Urunk: Öregisten (Tengri) s Termékeny Anyánk: Babba, Boldogasszony fogyhatatlan áldását. S nem utolsó sorban olyan erős közösségi élményben, az összetartozás, egymás önzetlen segítésének felemelő érzésében lehet része, melyet sosem felejt el.
Szállás saját sátrakban, jurtokban lesz. A közeli faluban élelem könnyen beszerezhető. A helyszínen minden érkező pontos eligazítást kap, hogy a közösség részeként teljes lélekkel ott lehessen az ünnepen.
Az előttünk álló két hónapban több alkalommal összejövetelt tartunk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. Van feladat bőven, de a fáradság sokszorosan megtérül. Az ünnep ingyenes, a felmerülő költségeket álljuk közösen, ennek összege 5000 forint. Támogató segítségre, felajánlásra, javaslatra számítunk.
További részletek megtudhatók levélben (solyom7@gmail.hu ), vagy telefonon (06-20-363-4076), illetve a későbbi összejöveteleken.

Sólyomfi-Nagy Zoltán és Szalai Edit
+36-20/363-4076
www.tengri.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/17 oldal   Bejegyzések száma: 161 
2011.03 2011. április 2011.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 161 db bejegyzés
e év: 1880 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2272
  • e Hét: 8753
  • e Hónap: 38717
  • e Év: 2066925
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.