Regisztráció  Belépés
klerierzsi.blog.xfree.hu
Örülj a mának László Istvánné
1957.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
Pettyes busa
  2011-05-31 21:44:00, kedd
 
 





Testfelépítés:

Teste oldalról lapított, közepesen magas. Feje feltűnően nagy, homloka széles. A szájszögletből húzott vízszintes vonal átmegy a szemen vagy fölötte halad, a szemek alacsonyabban fekszenek, mint a fehér busáé. A száj felső állású. A kopoltyúíveken a szűrő- és légzőfelület szélessége azonos, a szűrőfelület nem szivacsos, hanem lemezes. A hátúszó rövid és magas, a mellúszó hátrasimítva túlér a hasúszó tövén. A faroknyél magas, a farokúszó aránytalanul nagy és mélyen kivágott. A hasél csak a hasúszók és a farokalatti úszó között figyelhető meg. Cycloid pikkelyei aprók, vékonyak. Háta sötétszürke, oldala ezüstös, vörösesbarnán vagy sötétszürkén szabálytalanul márványozott. Úszói szürkék, néha vörösen árnyaltak.

Elterjedés, élőhely:

A Busa eredetileg Kína folyóiban élt. A pettyes busa is több kontinensre eljutott: megtalálható Európában, Afrikában, az Egyesült Államokban, de Peruban is. Hazánkba 1963-ban hozták be. Őshazájában a fehér busához hasonlóan a nagy folyók tipikus reofil halfaja, hazánkban jól érzi magát a tározók, nagyobb tavak és holtágak állóvizében is.

Szaporodás, egyedfejlődés:

Ivarérettségét eredeti elterjedési területén 3-4, hazánkban 5-6 év alatt éri el. Csapatosan vonul májusban-júniusban a folyók kavicsos, mérsékelt sodrású szakaszaira, ahol egy-egy ikrás 1 millió körüli, 1,25-1,55 mm átmérőjű ikráját vízközt szórja szét. A megduzzadó szedercsíra állapotú ikra 3,2-5,3 mm nagyságú, amely 1 g/cm3 körüli fajtömege lévén lebeg. A megtermékenyítést követően kb. 36-50 óra múlva kelnek ki a sárgásfehér, szem és száj nélküli lárvák. Szabad életük első 4-5 napjában szikanyagukat élik fel. A folyó sodrával utazó lárvák pigmentálódásához, kopoltyú és szájnyílásuk kialakulásához 6-8 nap szükséges, ekkor érnek a táplálékbő árterületekre, ahol kerekesférgekkel és apró planktonrákokkal élnek.

Táplálkozása:

A pettyes busa főleg állati eredetű planktonokkal táplálkozik, de fogyaszt növényi apró állatokat is. Elsősorban Daphnia, Cyclops nauplius, Diatoma fajok jelentik fo tálálékát. Tápláléka zömét a zooplanktonok teszik ki, de emellett jelentős a lebegő szerves törmelék fogyasztása is, amit a kopoltyúívek belső oldalán található szűrőszervvel vesz fel. A problémák hasonlóak a fehér busánál leírtakkal. A kifejlett egyedek fő táplálékát zooplankton-szervezetek és detritusz, kisebb mennyiségben algák alkotják. Hazai vizeinkben a faj természetes szaporodását eddig még nem tapasztalták.

forrás-Baranyai horgász magazin

 
 
0 komment , kategória:  Halak  
Bodorka
  2011-05-31 21:40:30, kedd
 
 



Bodorka

Bodorka (Varsaszárnyú koncér, Göndér)

A bodorka vagy búzaszemű keszeg (Rutilus rutilus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése:

Külső megjelenése igen hasonló a vörösszárnyú keszegéhez, a következők alapján azonban jól meg lehet őket különböztetni egymástól. A bodorka szája csúcsba nyíló, felső állású, szemköre piros, páros úszói sárgás téglavörösek, hátúszóinak kezdete egybevág a hasúszók kezdetével, Háta zöldes, oldalai ezüstös színűek. A vörösszárnyú keszeg szája középállású, szemköre narancssárga, páros úszói vérvörösek, hátúszója jóval hátrább áll, mint hasúszói. A bodorka életmódja is hasonló a vörösszárnyú keszegéhez. Kis termetű, legtöbbször 10-18 cm-es. Az első évben 3-5, a 2. évben 6-7, a 3. évben 8-10, a 4. évben 10-15, az 5. évben 14-16 cm nagyságú. Táplálékkal bőven ellátott vizekben nem ritkák 20-22cm-es példányok sem.

Előfordulása:

Hazánk szinte valamennyi vizében megtalálható a Velencei-tóban tömegesen. Szereti a csendesen folyó és állóvízű helyeket, nyáron főként a hínáros részeket keresi. Egész Európára jellemző faj, a déli félszigeteket kivéve. Kedveli a növényzettel jól benőtt, csendesebb vizeket. A bodorkacsapatok gyakran együtt járnak a vörösszárnyú keszegéivel. Táplálkozásuk is megegyezik.

Életmódja:

Rovarlárvát, apró csigát, planktonrákokat, hínárhajtásokat fogyaszt.

Szaporodása:

Április elején 10-12 °C-os vízhőmérsékleten csoportosan ívik. A hímeken ilyenkor ún. nászkiütés jelenik meg. Gyökérzetre, algás kövekre, vízi növényzetre ragad sárgás 1-1,5 mm átmérőjű ikrája. Az ikramennyiség 20-100 000 testsúlykilogrammonként. Az ivarérés a 2. ill. a 3. nyár után következik be. Elhúzódó ívása esetén képes kereszteződni közeli rokonával a vörösszárnyú keszeggel(ez a faj később ívik). Hibridjeik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik és nagyobbra nőnek a bodorkánál.

Horgászata:

Az apróbb bodorkát csaliként is fel lehet használni, noha nem olyan eleven és kevésbé szívós, mint a vörösszárnyú keszeg. E két halfaj egyébként többnyire vegyesen akad horogra. A különbség csupán annyi, hogy a bodorkor általában mélyebb eresztékkel fogható.A nagyobb példányokra is úszós felszereléssel horgásszunk. Rendszerint dévérezés közben kerülnek horogra.

forrás-Baranyai horgász magazin
 
 
0 komment , kategória:  Halak  
Balin
  2011-05-31 21:33:15, kedd
 
 



A balin (Aspius aspius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei fenekeszeg, kapókeszeg, őnhal, ragadozó őn, villámkeszeg. Teste hosszú, oldalt kissé lapított. Szája mélyen hasított. Alsó állkapcsa túlér a felsőn. Színe oldalt ólmosan ezüstös, hasán fehér. A háta zöldes vagy kékes árnyalatú. Hatalmas úszói szürkék és alul többnyire vörhenyes árnyalatúak. A balin fogása korlátozás alá esik. Tilalmi ideje: március 1-től április 30-ig tart. Kifogható legkisebb mérete 30 cm, a horgászkezelésben levő zárt vizeken 40 cm. Ez utóbbi vizekből naponta 3 db-nál többet kifogni tilos. Horogra leggyakrabban az 1-2 kg-os példányok kapnak. De 5-6 kg-osak is előfordulnak. Hazánk szinte valamennyi folyójában és nagyobb tavában megtalálható. Fő tápláléka a küsz Kora tavasztól őszig szüntelenül cirkál a víz felső rétegében és hatalmas loccsanásokkal vág a küszcsapatok közé. Rávág a víz színe felett repülő vagy a víz színére hulló nagyobb rovarokra, lepkékre is. Mindenütt a küszcsapatokat követi. A Balatonon néha közvetlenül a mólók kövezése melle t rabol. A folyóvizeken a kőzárások, sarkantyúk, hídlábak vagy más akadályok mögött kialakuló forgókban tanyázik. Szívesen tartózkodik a sóderzátonyok felett rohanó sebes vízfolyásokban. Késő ősszel a zátonyesések mögötti mélyebb vizeken akadhatunk rá.

Előfordulása:

Európa nagyobb folyóiban és a Volgán, csatornákban és állóvizekben honos. Nyílt vizekben csapatosan él. A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó). Nyíltvízi ragadozó hal, zsákmányát a felszín közelében ragadja meg. Folyókban kedveli az erősebb áramlású részeket, kőruganyok, kőgátak a sodrását, illetve duzzasztóművek oxigén dús alvizét. Tavakban elsősorban a nyíltvízen tartózkodik, innen rabol a nádtisztásokon bandázó kishalakra. Sokszor csapatokban vadászik, egy nagyobb balincsapat bekerítve ront rá a kishalakra.

Megjelenése:

Teste torpedó alakú, áramvonalas. Színe, hátoldalon grafitszürke, oldalán ezüstösen csillogó, hasa fehér. Teste kissé síkos, borét apró pikkelyek fedik. Úszói erőteljesek, nagyok, főleg a farok úszó, amely e vízben a gyors haladást teszi lehetővé színük palaszürke. A hátúszója nagy első sugara kemény, ha a balin a felszín közelében úszik, gyakran kilátszik a hátúszó hegye a vízből, mintegy barázdát húzva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felszín közelében vadászik. Feje nagy, szájnyílása csúcsba nyíló, mélyen bevágott, alsó ajka kampósan végződik. Mivel fogai nincsenek, áldozatát egyetlen szippantással nyeli el, sőt előfordul, hogy a balin az orrával kiüti a vízből a kishalat, s mikor az bódultan visszaesik, akkor kapja el. Érzékszervei rendkívül fejlettek, oldalvonala kitűnően érzékeli a vízben a rezgéseket, szeme nagy szemgyűrűje citromsárga.

Testhossza 70-80 cm is elérheti. Legnagyobb testsúlya 6-7 kilogramm.

Életmódja:

Az ikrából kikelt ivadék az első napokban planktonikus szervezeteket fogyaszt, később áttér az alsórendű rákokra (Diatoma, Gammarus pulex, Daphnia). Ezután főleg vízre pottyanó rovarok és kisebb halivadékok szerepelnek étlapján, csak később tér át a ragadozó életmódra. Kis halakra, elsősorban küszökre vadászik,de a kifejlett példányok ragadozó mivoltuk ellenére szívesen fogyasztják a vízbe eső rovarokat és lepkéket is.Főleg tiszavirágzáskor figyelhetünk meg nagy balincsapatokat, amint a víz felett repülő kérészt kapkodják.

Szaporodása:

Ívása április elején kezdődik, de május közepéig is elúzódhat. Ikráit a fák vízbe nyúló bolyhos gyökérzetére rakja. 3-4 éves korában válik ivaréretté. Sóder- vagy homokpadokra, esetenként gyökerekre rakja 300-400 000 ragadós ikráját.

Horgászata:

A balin a horgászok egyik legkedveltebb sporthala. Horgászata igen változatos. Egyaránt fogható műléggyel, villantóval, sőt vízigolyóval úsztatott élőhallal is Horgászatának legélvezetesebb módja a legyező horgászat. Ehhez bármilyen erősebb pisztrángozó legyes felszerelés megfelelő. Csupán az az eltérés, hogy nagyobb legyet kell az előkére szerelni. Az apró pisztrángozó legyekre javarészt csak kisebb balinok kapnak. A nagy legyek közül az üzletekben kapható 1/0-2-es horgokra kötött színes fantázialegyek válnak be többnyire. Általában jó, ha a balinozólegyeken minél több a fehér, az élénkpiros szín, valamint a páva faroktollának csillogó zöldje. Mivel balinozáskor több kilogrammos halak is horogra akadhatnak, kössünk a legyes zsinór alá 70-100 méter hosszú, 0,30- 0,35-ös alátétzsineget. Ennek megfelelően az orsó is legyen a szokásosnál kissé nagyobb átmérőjű legyezőorr. A legyező-felszereléssel óvatosan közelítsük meg azokat a helyeket, ahol 15-25 méteren belül látunk rablásokat. A jól vezetett műlégyre a balín rendkívül hevesen kap). Első kirohanásakor gyakran tép le az orsóról 50-60 méter zsineget. Ezért jó ilyenkor a hosszú alátétzsinór
Ha nincs megfelelő legyező-felszerelésünk, vagy a balinok olyan távolságban rabolnak, ahol a műléggyel nem érhetők el, akkor villantóval vagy a hazánkban kialakított szivarólmos-műlegyes szerszámmal pergetve próbálkozzunk Mindkettőhöz közepesen merev, 2,10-2,70-es bot, peremfutó orsó és 0,25-0,35-ös zsinór a megfelel. A balinra a különböző típusú önsúlyos támolygó és körforgó villantók többsége jól beválik. Fontos azonban, hogy a kisebb méretűeket használjuk, és a melegebb időszakban, amikor a balín a víz színén rabol, a víz felső rétegében vezessük a villantót. Gyakran megfigyelhetjük, amint a balinok közvetlenül a víz színe alatt vonulva, hatalmas V betűket szántanak a vízen. Ilyenkor dobjuk túl a villantót, jóval a V alak elé, hogy keresztezze a balín útját. Késő ősszel, amikor az apró halak eltűnnek a víz színéről, csal; mélyen, a fenék közelében számíthatunk kapásra.
A szivarólmos felszerelés akkor működik kifogástalanul, ha behúzáskor az ólom és a második légy a víz színe alá kerül, a hosszabb előkén lógó első légy, pedig ide-oda táncol a víz színén. Vízi golyóval olyankor érdemes kísérletezni, amikor a műlégy és a villantó csődöt mond, de a megismétlődő rablások arra figyelmeztetnek, érdemes lenne élő kishallal próbálkozni. Használjunk ilyenkor minél vékonyabb 0,20-0,25-ös zsineget és 60-80 centiméteres előkére szerelt 1/0-1 számú horgot. Ólomra nincs szükség. A vízi golyó a zsinór és az előke közé kerül. A horgot óvatosan akasszuk a kishal orrába. Folyóvízben a csalihalat a vízfolyással úsztathatjuk az örvénybe és ott a bot lassú mozgatásával ingerelhetjük a kapásra a balinokat. Állóvízben a vízi golyót félig vízzel töltve könnyen juttathatjuk a kishalat a szükséges távolságra.
A horogra akadt balin fárasztása igen élvezetes. Első hosszú kirohanása után is erőteljesen küzd a horgon. A part közelében azonban rendszerint már elfekszik a vízen, s ilyenkor kiemelőháló nélkül is birtokba vehetjük.

forrás-Baranyai horgász magazin

 
 
0 komment , kategória:  Halak  
Amur
  2011-05-31 21:28:39, kedd
 
 



Testfelépítés:

Rendkívül izmos, nagytestű, torpedó alakú hal. Szája félig alsó állású, nagy szemei alacsonyan ülnek, ajkai vaskosak, bajusza nincs. Háta zöldesbarna, oldala a pikkelyek fekete kontúrja miatt szürkésezüst, hasa sárgásszürke színű. Úszói kissé vörhenyesek. A tejesek mellúszói tavasszal, a test felőli oldalukon érdes tapintásúak. A méteresre megnövő amur maximális tömegét 25-30 kg-ra becsülik, általában 4-10 kg-os példányok kerülnek a halászok hálóiba.

Elterjedés, élőhely:

Kína északi részén és Szibériában őshonos. Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Tipikusan folyóvízi, ott is a meder mély, gyors sodrású részein tartózkodik legszívesebben.

Életmódja:

Növényevő, édesvízi hal, főleg fonalas algákat, lágyszárú hínárféléket, idősebb korában a nádat és különféle vízinövényeket eszik. Vannak kivételek amiket szinte sohasem eszik mint például a sás a sulyom és a vízi tök. Vízi növényből naponta akár testtömege 140%-át is képes elfogyasztani (ez az adat a száraz növény nedves/élő állapotában sokkal több) de természetesen minél melegebb a víz, annál gyorsabb a tápanyagcseréje is.

Szaporodás, egyedfejlődés:

Május-június hónapokban csoportosan ívik. Az egykori Szovjetunióban megoldották mesterséges szaporítását, s ezt a módszert mi is átvettük, de már nálunk is vannak természetes ívásból származó szaporulatok.

Táplálkozása:

Csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt: békanyálat, hínárt, idősebb korában sást és nádat is.

Horgászata:

A hagyományos pontycsalik többségével fogható, általában pontyozás közben akad horogra. Csaliként szóba jöhet főtt kukorica, különféle gyurmák, giliszta, de még zöld növények, nádlevelek is. Horgászatához nagy teherbírású készség használata indokolt. Szinte kihúzatja magát de, a parttól egy 2 méterre mint a torpedó úgy megy.

forrás-Baranyai horgász magazin

 
 
0 komment , kategória:  Halak  
Sorelválasztók, díszítők
  2011-05-31 15:06:11, kedd
 
 








 
 
0 komment , kategória:  Sorelválasztók  
Sordíszek
  2011-05-31 14:59:05, kedd
 
 







 
 
0 komment , kategória:  Sorelválasztók  
Madárpárok
  2011-05-30 13:33:27, hétfő
 
 



















 
 
0 komment , kategória:  madarak  
Sorelválasztók, díszítők
  2011-05-30 13:27:20, hétfő
 
 
















 
 
0 komment , kategória:  Sorelválasztók  
Glitterek
  2011-05-30 13:23:07, hétfő
 
 



















 
 
0 komment , kategória:  Glitterek 2  
Ponty vajban
  2011-05-29 16:10:21, vasárnap
 
  * olaj
* ponty
* vaj
* zsemlemorzsa
* hal

Hozzávalók:

Elkészítés:

Az
1 kg-nyi pontyot megtisztítjuk, beleit eltávolítjuk, felszeleteljük,
besózzuk, és félretesszük. 1 csomó leveszöldséget megtisztítunk,
karikára vágunk, és 2 dl vízben feltesszük főni. Megsózzuk. Ha félig
elkészült, beletesszük a halszeleteket, és készre főzzük. Kis vajon
zsemlemorzsát pirítunk, hozzáadunk kis törött borsot, majorannát,
apróra vágott petrezselymet, felengedjük a hal levével, és sűrűre
főzzük. Ha elkészült, a halra öntjük és tálaljuk.

 
 
0 komment , kategória:  Recept gyüjtemény  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
2011.04 2011. Május 2011.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 113 db bejegyzés
e év: 918 db bejegyzés
Összes: 14816 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 186
  • e Hét: 186
  • e Hónap: 8355
  • e Év: 204621
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.