Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Sarki fény
  2011-05-29 16:46:33, vasárnap
 
 



















 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Elképesztő hullámok
  2011-05-29 15:54:34, vasárnap
 
 
















 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Kézi ágyú
  2011-05-29 15:03:19, vasárnap
 
  A tüzérségi fegyverek fejlődése és köztük az ágyúé is, a fekete lőpor feltalálásához szorosan kapcsolódik. A fekete lőport a kínaiak találták fel (kb. a 10. század elején). Az első ütközet, amelyben dokumentáltan fekete lőporos tüzérséget vetettek be, a Szung-dinasztia idején 1132. január 28-án zajlott le Han Sizong (angolul Han Shizhong) Északi Szung tábornok vezette ostromban rohamlétrákkal és a hucsong (angolul Huochong) nevű bambusz csövű ágyúkkal vették be Fujian városát. A hucsong később bronz- és rézcsőből is készült, gyakorlatilag az első dokumentált, ember alkotta ágyú.




Korabeli krónikák feljegyzése szerint 1232-ben a kínai Kai-Fung-Fu város mongol ostroma alatt a védők egy új "tüzes lándzsa" nevű kézfegyverrel próbálták visszaverni a támadókat. A lőpor ágyúban való alkalmazását a mongolok is ismerték a Jüan-dinasztia előtt, a 11. század elején. Ezen lövegek, kézi ágyúk kézben tartható, kis lőtávolságú fegyverek voltak.

Az első fekete lőporral (arabul naft) megvívott, Európához közeli ütközetben is kézi ágyúkat alkalmaztak (arabul midfa). Az Egyiptom és a mongolok között lezajlott Ain Jalut-i csata 1260-ban zajlott le, majd 1304-ben megismétlődött. Több, a 14. századból származó kézirat említ kézi ágyúkkal megvívott ütközeteket.






 
 
0 komment , kategória:  Tűzérség, tankok  
Digitális mikroszkóp
  2011-05-28 20:57:05, szombat
 
  A Celestron digitális mikroszkópja, amit mindössze 300 dolláros áron lehet beszerezni. Iskoláknak, hobbi természettudósoknak ideális, figyelembe véve, hogy rendelkezik USB csatlakozással, SD kártya slottal és egy saját 2 megapixeles fényképezővel.



 
 
0 komment , kategória:  Technika  
A Regulus
  2011-05-28 19:27:03, szombat
 
  A csillagászok már több évtizede tudják, hogy a Regulus, az Oroszlán csillagkép legfényesebb tagja, nagyon gyorsan pörög a tengelye körül.

Hal McAlister (Georgia State University) és kollégái a CHARA nevű műszerrel tanulmányozták az objektumot. Utóbbi egy összetett csillagászati megfigyelőrendszer rövidítése, teljes nevét magyarra nagy felbontóképességű csillagászati megfigyelés központjaként (Center for High Angular Resolution Astronomy) fordíthatnánk. Utóbbi 2004 elejétől üzemel és hat darab egy méteres, egymással összekapcsolt távcső segítségével, interferometriás módszerrel készít nagy felbontású megfigyeléseket. A rendszer felbontóképessége összekapcsolt állapotban egy 330 méteres távcsövének felel meg, ezzel vizsgálták hat héten keresztül a Regulust.





A Regulus a Napnál közel ötször nagyobb óriáscsillag, ennek ellenére 15,9 óra alatt fordul meg a tengelye körül - ellentétben a Nap 24 napos közepes tengelyforgási periódusával. A CHARA rendszer segítségével minden korábbinál nagyobb pontossággal sikerült meghatározni méretét, alakját és felszíni hőmérsékletét. Kiderült, hogy egyenlítői átmérője közel 30%-kal nagyobb a polárisnál. A csillag sarkvidéki térsége 15100 şC hőmérsékletű, míg az egyenlítőnél csak 10000 şC-os. A hőmérséklet sajátos eloszlása miatt poláris területei mintegy ötször fényesebbek az egyenlítőinél. A Regulus összességében közel 350-szer annyi energfiát bocsát ki, mint a Nap. Mi, a Földről majdnem pont az egyenlítőjére látunk rá, amelynek síkja 4 fokos szöget zár be a látóiránnyal. További érdekesség, hogy a csillag abba az irányba halad az űrben, amerre a forgástengelye mutat.
 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás, Csillagászat  
Bonsai
  2011-05-27 19:26:22, péntek
 
 













 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Érdekes fák
  2011-05-27 19:20:57, péntek
 
 






















 
 
0 komment , kategória:  Természet  
Amerika történelme
  2011-05-27 15:42:53, péntek
 
  i.e. 4000.: Észak-amerikai vadászok. A vándorló élelmet kereső nomádok vadéásznak,növenyeket gyűjtögetnek. Pattintott kő dárdát és nyílhegyet használnak.Azt is tudják mire jó a tűz.

i.e. 3000-2500.: Növénytermesztők Dél-Amerikában.Dél- és közép-amerikai indiánok elkezdik a növények,köztük a bab és a kukorica termesztését. Állatokat is tenyésztenek. Kezdenek letelepedni, városokat és falvakat építeni.

i.e. 2000-1000.: A közép amerikai maják falvakban kezdenek élni.

i.e. 1200 körül.: Az első ismert amerikai civilizáció. Az olmék indiánok a Mexikói-öböl partján élnek. Tudnak írni, számolni, templomokat építenek és óriási kőszombrokat faragnak.

i.e. 500-i. sz. 250.: Benszülött vadászok húsukért és bőrükért csapdába ejtik a bölényeket.

i.e. 500-200.: Az Adena-kultúra földművesei a mai Ohio környékén kőhalmokat emelnek halottaiknak.

i.e. 300-i sz. 600.: A dél-mexikói Monte Alban tájékán élő zapotec törzsek ékszereket készítenek és az Esőistent imádják.

i.e. 200.: A maja törzsek megjelennek Közép-Amerika őserdeiben.

i.e. 100 körül.: Észak-Amerika földművelői a dél-nyugat népei földművelésből élnek.

200-600.: A mocsika indiánok Peruban vályogtöltéseket, csatornákat, fazekasmunkákat és szobrokat készítenek.

300-600.: Az istenek városa. Mexikóban virágzik a hatalmas városállam, Teotihuacán. A lenyűgöző piramisváros területe 25 négyzetkilométer, templomainak száma 23. Népe Quetzalcoatl-t, a tollaskígyó-istent imádja. A környező földeken kukorica, bab és sütőtök terem.

300-500.: Észak-Amerika nagy halmai. A Hopewell indiánok elfoglalják az Adena-kultűra népének földjeit. Óriási, állatformájú halmokat emelnek.

300-600.: A maják aranykora. A közép-amerikai maják kunyhókban laknak, nagy területeken gazdálkodnak. Vallási központokat építenek nagy templomaik számára. Esőistent imádják, áldoznak neki, néha embert is. Papjaik tanulmányozzák a napot, a holdat, a csillagokat, képzírást használnak, és jártasak a matematikáan. Rituális labdajátékokat játszanak: csípő- és alkar- csontokkal ütik a labdát.

500-1200.: A hohokam indiánok. Észak-Amerika délnyugati részén élnek. Nagy öntözőcsatornákat és színes korsókat készítenek.

900-980.: A tolték harcosok megszállják a maja központokat, köztük Chichén Itzát a Mexico völgyében. Tulát teszik meg fővárosukká.

900.: A maják elhagyják régi központjaikat és a Yucatán-félszigetre költöznek.

990 körül.: Felépül Észak-Amerika első városa a mai St.Louis közelében. A neve Cahokia: 40 000 lakója van.

1000 körül.: Az Észak-Amerikai indiánok földet művelnek, sokan egybeépített, akár 800 szobás lakóhelyeken, pueblóban élnek.

1100.: Sinchi Roca lesz az inkák első királya.

1200-as évek.: Az arany népe. Az inkák szép szobrokat és ékszereket készítenek. 1400 után fővárosukból, a mai Cuzcoból hatalmas dél-amerikai aranykitermelőhelyet irányítanak.

1300 körül.: Az aztékok. A mexicoi indiánok 1325-ben telepedtek le Tenochtitlában, és nagy hatalomra tesznek szert. A napot imádják, és a vallási szertartásaikon tömeges emberáldozatot mutatnak be.

1400 körül.: Észak-Amerika lakossága 1 milló fő körül mozog.

1492.: Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát.

1493.: Kolumbusz Kristóf. Kolumbusz expedícióját követően a spanyolok létrehozzák elsőtelepülésüket Hispanolia szigetén.

1507.: Az európaiak Amerkának nevezik el az Újvilágot az itáliai utazó Amerigo Vespucci után, aki sokat írt ottani felfedezéseiről.

1519-1521.: Mexikó. A spanyol konkvisztádor (hódító), Hernando Cortez mindössze 550 főnyi seregével az aztékok földjére indul. Alig két év alatt az egész birodalom a kezébe kerül.

1542.: V. Károly. spanyol király törvényben tiltja meg a rabszolgaságot a dél-amerikai kolóniákon.

1537-1600.: Dél-Amerika. A spanyolok és portugálok több helyütt kolóniákat alapítanak Dél-Amerikában.

1534.: Az európaiak közül a franciák Jacqes Cartier vezetésével elsőnek érik el Kanadát.

1532-1572.: Peru. egy másik konkvisztádor, Francisco Pizzaro Peruba ér. Ágyúikkal és lovaikkal a spanyolok könnyedén legyőzik az inkákat. Rengeteg kincet rabolnak, a népet ezüstbányákban dolgoztatják, ahol sokuk elpusztul. Az utolsó inka uralkodót, Tupac Amarut 1572-ben fogságba ejtik.

1577.: Észak-Amerika. Az angol kormány engedélyezi Humphrey Gilbertnek, hogy települést hozzon létre Észak-Amerikában. Új-Fundlandon alapítja meg az első angol kolóniát 1583-ban.

1579.: Francis Drake, a hajós és kalandor Föld körüll hajóútja során bejelenti Anglia igényét Új-Albionra (Kalifornia).
1584.: Az angol Walter Raleigh kolóniát alapí Virginiában.

1619.: Először visznek rabszolgolgákat Nyugat-Afrikából Virginiába.

1620.: A "zarándok atyák". 102 férfi, asszony és gyermek, akik szabad új életre vágynak, s hogy úgy imádhassák Istent, ahogy ők akarják, elindulnak Angliából a Mayflower nevű hajón. Viszontagságos utazás után a massachusettsi Plymouth Rockban szállnak partra, és kolóniát alapítanak.

1600-as évek.: Észak-amerikai települések. Utazók és kereskedők gyarmatosítják Észak-Amerika és Kanada száos részét. Az angolok 1607 és 1732 között tizenhárom gyarmatot alapítanak a keleti parton.

1683.: A kvéker felekezet kezdetei. Az angol William Penn megalapítja Pennsylvaniát és az ottani kvéker települést.

1692.: A salemi boszorkányperek Új-Angliában. Sokakat vádolnak boszorkánysággal. Tizenkilenc embert kivégeznek, 150-et bebörtönöznek.

1732.: Megalapítják Georgiát, az utolsó, tizenharmadik gyarmatot.

1759.: Wolfe tábornok a brit hadsereg élén elfoglalja Quebecet a frandiáktól, de a csatában elesik.

1763.: Pontiac törzsfőnök Ottawából négy törzs britellenes felkelésének az élére áll. Bár veszít, a britek is súlyos veszteségeket szenvednek és béketárgyalásokra kényszerülnek.

1767.: A bostoni mészárlás. Az amerikaiak egyre elégedetlenebbek, mivel a britek nagy adókat követelnek, a kormányzásba viszont nem engednek beleszólást. Brit katonák a tiltakozók közé lőnek és ötöt megölnek.

1773.: A bostoni teadélután. Ezer bostoni telepes tiltakozó akciót szervez a teabehozatalra kivetett brit vám miatt. Indiánnak öltözve felszállnak a brit hajókra és többszáz ládányi teát vetnek a tengerbe. Ezzel kezdődik meg a kormányzás reformjáért folytatott küzdelem.

1775-1783.: Az amerikai függetlenségi háború. Az amerikaiak hadat üzennek Angliának és harcba szállnak a függetlenségért. George Washington vezetésével 1775-ben Lexingtonnál és Concordnál legyőzik a briteket, de ugyanebben az évben a Bunker Hill-i csatában ők szenvednek vereséget.

1776.: Függetlenségi Nyilatkozat. Július 4-én a 13 amerikai kolónia Philadelphiában aláírja a Thomas Jefferson által írt szöveget.

1778-1779.: A franciák, a hollandok és a spanyolok a gyarmatok oldalán beszállnak a brittek elleni háborúba. A brit csapatok 1781-ben Yorkfownban leteszik a fegyvert.

1783.: A párizsi békében Anglia elismeri a 13 észak-amerikai kolónia függetlenségét.

1783.: Penni felkelés. Tugac Amarut, aki az utolsó inka kirány után neveztek el, a spanyolok elleni felkelés során legyőzik és kivégzik.

1789-ben.: George Washingtont választják az Amerikai Egyesült Államok első elnökének.

1791.: A "Kanada törvény" Kanadát angol és frangia nyelvű területekre osztja.

1791.: Toussaint l'Ouverture vezetésével Haitin rabszolgafelkelés tör ki.

1803.: A nagy földvásárlás. Az Egyesült Államok területe megnő, amikor 15 millió dollárért megveszik Louisianát a franciáktól.

1783-1830.: Simon Bolivar. A francia és az amerikai forradalom, valamint L'Ouverture rabszolgafelkelése hatására Simon Bolivar, a dél-amerikaiak függetlenségi harcának élére áll. Arra kényszeríti a spanyolokat, hogy feladják Kolumbiát, Venezuelát és Perut. Róla nevezik el Boliviát.

1846-1848.: Mexikó elveszti a háborút az USA ellen, és 15 millió dollárért lemond Kaliforniáról, New Mexicóról, Utahról és Coloradóról.

1848.: A kaliforniai aranyláz. A gyors meggazdagodás reményében rengeteg ember igyekszik Kaliforniába, miután néhány patakmederben aranyat találtak.

1830-1900.: Az Egyesült Államok növekedése folytatódik. Milliószám érkeznek a bevándorlók Európából. A pionírok a megművelhető föld nyomában nyugatra indulnak, és erőszakkal elveszik az őslakók vadászterületeit. Sokéves kíméletlen harc után az indiánok 1890-ben Wounded Knee-nél utolsó csatájukat is elvesztik és rezervátumokba terelik őket. A városkák metropolisokká nőnek és felépül az első felhőkarcoló Chicagóban.

1861-1865.: Az észak-amerikai polgárháború. Tizenegy déli állam, ahol többezer fekete rabszolga dolgozik, létrehozza az északtól független Amerikai Államok konföderációját. Az északi államok harcba szállnak az Egyesült Államok egységéért, Észak győzelme a rabszolgaság végét is jelenti. 1865-ben Abraham Lincoln elnököt egy színházban meggyilkolják.

1906.: San Franciscot heves földrengés rázza meg. Az anyagikár 400 millió dollár.

1911-1921.: Mexikó. Diaz diktátor megbuktatása után tíz évig dúl a pologárháború.

1914.: A Panama-csatorna. Megépül a nyolcvankét kilóméteres átjáró, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal.

1917.: Az Egyesült Államok belép az I. világháborúba. Egymillió amerikai katona harcol a szövetségesek oldalán. Amerika először vesz részt európai konfliktusban.

1920-1933.: A szesztilalom. Tilos szeszesitalok gyártása és árusítása. Gengszterfőnökök sora - köztük Al Capone gazdagodik meg az illegális alkoholkereskedelemben. A nyagvárosokban megvesztegetik a rendőrséget is.

1929-1932.: A nagy gazdasági válság. Az európai gazdaság elbizonytalanodása után a New York-i tőzsdén hirtelen lezuhannak az árak. Ez a nevezetes Wall Street-i tőzsdekrach. Bankok és vállalkozások tömege megy tönkre. 1932-re 12 millió amerikai marad munka nélkül.

1932.: Franklin D. Roosevelt lesz az Egyesült Államok elnöke. Politikája a New Deal, melynek lényege: az állam hatalmas összegeket fektet a közmunkába, hogy segítse új munkaalkalmak megteremtését és jobb segélyprogramokat kínál a munkanélkülieknek.

1941.: Pearl Harbour. Miután a japán légierő bombatámadást intéz az amerikai haditengerészeti bázis, Pearl Harbour ellen, az Egyesült Államok belép a II. világháborúba.

1943.: Argentína. A forradalom Juan Peront segíti hatalomra. Felesége, Evita különösen a szegények között igen népszerű.

1945.: Az Egyesült Nemzeztek Szövetsége. San Franciscóban negyvennyolc ország az alapokmány aláírásával megalapítja az ENSZ-t, melynek célja a nemzetek közti viták békés rendezése.

1955-1968.: Polgárjogi mozgalom. A négerek a déli államokban a fehérekkel azonos jogokat követelnek. Békés tiltakozó mozgalmuk élén egy baptista lelkész, Martin Luther King áll, akit 1968-ban meggyilkolnak.

1958.: Kuba. Hatévi polgárháború után a kummunista Fidel Castro lesz Kuba vezetője.

1962.: Kubai rakétaválság. A Szovjetúnió nukleáris támaszpontokat létesít Kubában. Kennedy elnök hadüzenetet helyez kilátásba, ha nem távolítják el őket. A szovjet vezető, Hruszcsov végül enged.

1963.: Kennedy amerikai elnök merénylet áldozata lesz a texasi Dallasban.

1967.: Tiltakozások a vietnami háború ellen. Ahogyan nő a Vietnamban elesett amerikai katonák száma, úgy tüntetnek egyre többen a háború ellen.

1974.: Watergate. A republikánus Nixon elnök egy politikai botrány nyomán lemondásra kényszerül. Kiderül, hogy lehallgatókészülékeket helyezett el politikai ellenfelei irodáiban, a Watergate-épületben.

1979.: Nicaragua. Somoza elnök megdöntésével a sandinista rendszer kerül hatalomra, és azt 1990-ig meg is tartja.

1981.: A Columbia az első űrrepülő, amely megkerüli a földet. A rakétákkal szemben az űrrepülőgép sok fel- és leszállásra képes.

1982.: Falkland-szigetek. Argentína megszálja a brit tulajdonban lévő szigeteket, de Anglia visszafoglalja.

1985.: Mexikóváros nagy részét romba dönti a földrengés. Az áldozatok száma 5000.

1980-as 1990-es évek.: Harc a kábítószerek ellen. Az amerikai kormány egyre több pénzt költ, hogy megakadályozza az illegális kábítószerkereskedelmet.
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Autómodellek
  2011-05-27 11:43:47, péntek
 
  Ferrari 375.MM Győzedelmeskedett a Spa 24 órás versenyen 1953-ban. Nino Farina és Mike Hawthorn több mint 250 kilométert tett meg!




Ecurie Ecosse C-típusú Jaguar. Második az 1953 évi Spa 24 órás versenyen, vezette James Scott Dougles és Guy Gale.




Lancia D.24. Nürburgring 1000 km-es verseny 1953-ban. Vezette Fangio és Bonetto.


 
 
0 komment , kategória:  Modellek, makettek  
Hetyey Gábor
  2011-05-27 11:00:15, péntek
 
  (Bodmér, 1843. jún. 26. - Bp., 1894. júl. 21.): pedagógus, író.

A pesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, 1870-től a budai tanítóképző intézet tanára. 1873-ban külföldi tanulmányút után Székelykeresztúron kapott tanári állást. 1881-ben Dévára került, az ottan: tanítóképző igazgatója lett. 1886-ban ő indította meg a Magyar Tanítóképző c. lapot. Pedagógiai cikkei és tanulmányai mellett az ifjúságnak szánt műveket is írt. Megalapította a tanítóképző intézeti tanárok egyesületét.
Munkái: Gyöngyvirágok (versek, Bp., 1891); Mondák, regék a magyar történelemből (Bp., 1895).
 
 
0 komment , kategória:  Híres Magyarok  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2011.04 2011. Május 2011.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 337 db bejegyzés
Összes: 1805 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 356
  • e Hét: 1990
  • e Hónap: 7971
  • e Év: 171909
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.