Belépés
lebo.blog.xfree.hu
Nem vagyok normális ! Nem vagyok tökéletes ! Nem akarok hibátlan lenni ! Nem akarok mindenkinek, pláne bárkinek megfelelni!! Leboniczky László
1961.05.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
olvasd elD
  2011-06-29 21:46:51, szerda
 
  -

Népszavazásra felhívás! / Reméljük az aláírásgyűjtés is indul rövidesen!

Jelenleg Magyarországon mintegy egymillió cigány él, ami generációnként - a
rohamos szaporodás mellett - meg fog duplázódni.
A magyarországi társadalom legnagyobb problémája, hogy közel egymillió,
tehát a teljes lakosság tíz százaléka, a munkaképes és dolgozó lakosság
pedig közel egynegyede él segélyből.
Köztudott tény az is, hogy ezen segélyezett tábor kilencvenöt százalékát
magyarországi cigányok adják, ahol már időközben a harmadik, negyedik
generáció születik és nő fel úgy egymás után, hogy a segély az egyetlen
megcélzott legális jövedelemforrás.
Ez az ország összeomlásához fog vezetni minden szempontból!
Ennek bekövetkezését egyedül MOST lehet még megállítani. Már egy-két év
múlva is késő lesz!
A kialakult helyzet tűrhetetlen!
A cigányság szaporulata az indokoltnál sokszorta nagyobb és teljesen
értelmetlen! Mindez nem azért történik, mert ez náluk kulturális jelenség,
hanem azért, mert a hibás szociálpolitika erre ösztönzi őket, a megélhetési
gyermek vállalásra. Mindenközben a dolgozó emberek adóit nem, hogy
csökkentené a kormány, hanem folyamatosan emelik, hogy az egyre emelkedő
segélyezettek számát ki tudják fizetni! Gyáva struccpolitika ez az
álnemzeti, álpolgári jelenlegi orbán-kormánytól!
Éppen ezért kezdeményezzünk Népszavazást az igazságtalan szociális
támogatási rendszer miatt! Ne az adókat emeljék, hanem a pénzszórást
állítsák meg!



Követeljük a szociális rendszer teljes és AZONNALI átalakítását a következők
szerint:



1. Maximum két gyermek után járjon szociális segély. A többi gyermek után
csak adókedvezmény! A segély első sorban dologi értékű legyen. Az iskolai
étkezés és a tankönyvek egyformán legyenek ingyenesek minden gyermek
számára.
2. Amennyiben egy gyermek nem látogatja az iskolát vagy bűncselekménynek
minősülő tetteket követ el, úgy ne járjon utána segély.
3. Amennyiben egy szülő nem tesz eleget a tőle elvárható gondos nevelésnek,
úgy
vonják meg a nevelési jogot (mint más európai országokban is) a szülőktől és
kerüljön nevelő intézetbe a gyermek.
4. Segélyre jogosultságot csak minimum napi 4 óra közmunka teljesítése után
lehessen kapni
5. Azonnali rendőrőrsök felállítása a legkisebb településen is (Erre a
FIDESZ-KDNP kormány és Orbán Viktor a választások előtt ígéretet tett...)
6. A büntető törvénykönyv szigorítása
7. Szavazati jog csak becsületes adófizetők számára, akik Magyarországon
élnek , dolgoznak és adóznak! (Nem pedig a legújabb FIDESZ-es javaslat után
minden gyermek után is, ami ismételten a Cigányságnak kedvez!!!)
8. Olyan komplex szociális felzárkóztatási és támogatási rendszer
kialakítása, halmozottan hátrányos cigány családok számára melyek az egy
gyermekes családformát részesítik a legnagyobb előnyben. (Nevelkedjen fel
inkább egy gyermek kellő ráfigyeléssel és tisztességben, mint akár kettőből
egy is elhanyagolva, így bűnöző sorsra jutva.)
Egyedül ez mentheti meg Magyarországot egy fenyegető polgárháborútól! Ha
egyetért ezen írással, küldje tovább minél több embernek!
Az egyedüli lehetőség a népesség teljes körű felvilágosítása!
Vegyük észre, hogy ami szeretett hazánkban most folyik az nem más mint egy
figyelem elterelő, az igaz, becsületes magyarokra szégyent hozó
álmagyarkodás, ami mindenre jó csak arra nem, hogy szebbé és jobbá tegye a
Magyarországon élő becsületes emberek életét, jövőjét!
Magyar Demokratikus Nemzeti Összefogás Mozgalom



Gyermekeinknek nincs jövője itthon a cigányszaporulat miatt.!

Olvasd el és feltétlenül add tovabb!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
fészbuk
  2011-06-28 18:32:55, kedd
 
 


 
 
1 komment , kategória:  Általános  
hahahaha
  2011-06-28 14:01:34, kedd
 
  Link
imádom!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
haha
  2011-06-27 21:28:32, hétfő
 
  Kádár elvtárs terepbejárást tart a cigánysoron.
Látva a cigányok méltatlan helyzetét, mondja a vajdának:
- A politikai bizottságban úgy döntöttünk, hogy ezen változtatni kell,
a következő ötéves terv célkitűzése, hogy minden cigánynak legyen
háza!
Mondja a vajda purdénak :
- Tőccsé neki, mer jól beszél!
Mondja tovább Kádár:
- Minden cigánynak legyen autója.
- Tőccsé gyerek, mer jól beszél!
- Minden cigánynak legyen munkája.
Ingatja a fejét a vajda:
- Na, többet ne tőccsé, mer má férebeszél.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
szeretem
  2011-06-26 19:03:21, vasárnap
 
  Link
 
 
8 komment , kategória:  Általános  
péniszmérték térkép
  2011-06-26 13:06:10, vasárnap
 
 


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Drámai
  2011-06-26 02:13:08, vasárnap
 
 





A balesetek és szerencsétlenségek látványa mindig döbbenetet és rossz érzést kelt az emberekben, ezért is meglepő, hogy egy festőművész miért pont ezeket az eseményeket választja témájául. Mentségére legyen mondva, mindezek ellenére lenyűgöző alkotásokat készített, melyeken a főszerep lezuhant repülőgépeké és elsüllyedt hajóké.



Az igazán valósághű alkotásokat a zambiai származású Jonathan Wateridge készítette, műveiben kiemelve azt a kontrasztot, melyet az élő természet és a halott gépezetek látványa kelt. A Londonban élő és alkotó művész már tinikorában festeni kezdett, ahogy a művészlelkeknél lenni szokott a szobája magányában, először csakis a maga szórakoztatására. Művészetére leginkább Manet, Goya, Rembrandt és Velasquez művei hatottak, de a hosszú évek alatt kialakította saját stílusát is. Ennek ellenére 20 évesen abbahagyta a festést, és mintegy 12 évig nem nyúlt az ecsethez. Ezen hosszú időszak után azonban ismét magával ragadta a művészet világa, és a való életből ihletet merítve különleges festmények alkotásába kezdett, olyanokba melyeket itt is láthattok











 
 
0 komment , kategória:  Általános  
a legrövidebb
  2011-06-25 03:41:52, szombat
 
  Szerelmesek éjszakája
2008. június 20.Vannak napok, amikor a föld pozitív sugárzása felerősödik, amikor csodás gyógyulások, varázslatos események történnek, megidézhető a múlt és megfejthető a jövő. Ilyen Szent Iván napja, s még inkább éjszakája.


Napjainkban egyre több helyen újraélednek a Szent Iván napi szokások. A néphit szerint hajnalban be kell gyűjteni a gyógynövényeket, amikor még harmatosak, ugyanis így sokkal erősebb a gyógyhatásuk. A kora reggel fogott szentjánosbogár is az egészség-varázslás része.

.

Aki Szent Iván napján pillangót fog, az év hátralévő részében számíthat Fortunára. A fehér lepke nagy szerencsét jelent, a sárga pénzt hoz, a tarka lepke boldog szerelmet. A szürke, barna vagy fekete pillangót hagyni kell, hadd szálljon, úgyis csak bajt hozna a házhoz.



Aki gyermekáldásra vágyik, vagy épp terhes, és szeretné, hogy szép gyermeke szülessen, szedjen cseresznyét vagy almát, és este a tűz mellett egye meg. A tűzben megsütött más gyümölcsök gyógyító erővel bírnak, különösen torokfájás és hasgörcs ellen hatásosak. Jó, ha tudja, a Szent-Iván éji tűz minden maradványa amulettként szolgálhat a következő nyárig.

Tűzjóslás



A sámánok a láng erejével tartották távol a negatív hatásokat, melegével gyógyítottak, vagy ha kellett, hát az izzó parázs segítségével olvasztották meg a hideg szíveket, s forrasztották örökre egy párrá a szerelmeseket. A tűznek évezredekig jelentős szerepe volt az ember életében, természetes, hogy jövendölésre is használták.

- Ha a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelzi.
- Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek valóban egymáshoz tartoznak, sokáig együtt maradnak.
- Ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz fészkén túlra repülnek, akkor bizony elszállnak a lehetőségek, az események rosszabbra fordulnak. A szerelmesek hamarosan külön utakon járnak.
- Ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (talán épp az, aki a tüzet rakta) megbetegszik.
- Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a románc, az ügyetlenkedőt elhagyja párja.

Sokfelé az a szokás, hogy az ünnepi tűzgyújtás ideje alatt összeszedik a ház körüli csontokat, rongyokat, egyéb szemetet, hogy a tűz nagy füsttel égjen. Így űzik el a szegénységet. A tűz után megmaradt üszökkel körbekerítik a kertet, hogy távol tartsák a háztól a rágcsálókat, és jó termést varázsoljanak.

Gyertya-jóslás



Akinek nincs módjában tábortüzet rakni, az néhány szál gyertya segítségével varázsolhat magának szerelmet, esetleg megtudhatja, mi vár rá a közeljövőben.

- Szerelmi varázsláshoz piros és fehér gyertyát kell használni, a fehérbe a saját, a pirosba a meghódítandó férfi nevét kell belekarcolni. Először a fehér gyertyát kell meggyújtani, majd ennek lángjával a pirosat. A két gyertyát egymás mellé téve kell elégetni.
- Ha hűtlen kedvesét szeretné visszaszerezni, fehér gyertya mellé jobbról és balról két pirosat kell meggyújtani. Ha a fehér gyertyáról a jobb oldalon folyik le több viasz, sikerül visszaszerezni exét, ha a bal oldalon, kár várni rá, mert valaki mellett boldogabbnak érzi magát.
- A pénz- vagy egyéb javak megszerzéséhez zöld gyertyát kell gyújtani, amit egy tálca bal oldalára kell állítani. Azután egy fehér gyertyát gyújtson, és állítsa a tálca jobb oldalára. A két gyertya elé helyezzen egy-egy pénzérmét. A zöld gyertya lángját figyelve képzelje el, hogy az oda helyezett pénz megsokszorozódik, egyre több és több lesz, és hamarosan már nem kell garasoskodnia. Tizenöt perc múlva oltsa el előbb a fehér, majd a zöld gyertyát, és feküdjön le aludni. Ha álmában a gyertyát ismét meggyújtja, vágya hamarosan teljesül. Ha nem álmodik a gyertyákkal, akkor a következő teliholdkor meg kell ismételni a gyertyamágiát, hogy vágya valóra váljon.
- Egészség-varázsláshoz kék gyertyát kell gyújtani, a karrier-tervek segítéséhez sárgát vagy arany színűt.
Különös álmok egy különös éjszakán

A Szent Iván-éji álmok különös jelentőséggel bírnak. Lássunk egy-két gyakori elemet.

- Tüzet gyújtani: (szabadban) új szerelem ébredése; (kályhában, kandallóban) családalapítás, gyermek utáni vágy
- Megégetni magad: szerencse a szerelemben
- Tűzön járni: vezekelni kell egy korábbi bűn miatt
- Csók: adni is, kapni is rosszat jelent - fény derülhet a partner hűtlenségére, vagy feltűnik körülötte egy csábító
- Meztelenül látni magad: szeretnél eltitkolni valamit, de nem sikerül
- Szerelmeskedni: kellemes meglepetés ér
- Füst: hamar véget érő szerelmi kaland
- Bábaasszony, vajúdó nő: szerencse
- Boszorkányt látni: a családban vita, a szerelmesek között féltékenység támad
- Kútból inni: a legvadabb vágyak is valóra válhatnak

Egy kis történelem
A Szent Iván éji ,,varázslások" eredete a természeti népek mágikus szertartásaira vezethető vissza: a nyári napforduló idején, június 24-én tartották a tűz ünnepét. A krónika szerint a XVI. századi Németországban szinte minden településen örömtüzet gyújtottak Szent Iván előestéjén, énekkel-tánccal ünnepelték a napfordulót.

A kereszténység elterjedésével az ősi kultikus ceremóniákat üldözte az egyház. Az inkvizítorok a boszorkánynak kikiáltott sámánokat, javasasszonyokat, gyógyítókat, varázslókat máglyán égették el, hogy bűneiktől megtisztuljanak. Mindhiába. A XIX. század végéig nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi >tüzek."

http://s12.images.www.tvn.hu/2011/06/25/03/36/www.tvn.hu_811d11a7912569e97f34f71f cb31e057.jpg[/kép]

Aki gyermekáldásra vágyik, vagy épp terhes, és szeretné, hogy szép gyermeke szülessen, szedjen cseresznyét vagy almát, és este a tűz mellett egye meg. A tűzben megsütött más gyümölcsök gyógyító erővel bírnak, különösen torokfájás és hasgörcs ellen hatásosak. Jó, ha tudja, a Szent-Iván éji tűz minden maradványa amulettként szolgálhat a következő nyárig.

Tűzjóslás

A sámánok a láng erejével tartották távol a negatív hatásokat, melegével gyógyítottak, vagy ha kellett, hát az izzó parázs segítségével olvasztották meg a hideg szíveket, s forrasztották örökre egy párrá a szerelmeseket. A tűznek évezredekig jelentős szerepe volt az ember életében, természetes, hogy jövendölésre is használták.

- Ha a tűzbe dobott anyag lángra lobban, és nem fröcskölődik szét az egész tűzfelületre, az a dolgok jóra fordulását jelzi.
- Az egyetlen csomóban nagy lánggal, szikrák nélkül égő zsír vagy olaj azt jelzi, a szerelmesek valóban egymáshoz tartoznak, sokáig együtt maradnak.
- Ha nagy szikrát vet az olaj, és a szikrák a tűz fészkén túlra repülnek, akkor bizony elszállnak a lehetőségek, az események rosszabbra fordulnak. A szerelmesek hamarosan külön utakon járnak.
- Ha a tűzbe dobott anyag eloltja a lángot, akkor valaki (talán épp az, aki a tüzet rakta) megbetegszik.
- Ha virágkoszorút dobnak át a tűz felett a szerelmesek, és a másiknak sikerül elkapni, biztos a boldogság. Viszont ha a koszorú a tűzbe pottyan, hamarosan véget ér a románc, az ügyetlenkedőt elhagyja párja.

Sokfelé az a szokás, hogy az ünnepi tűzgyújtás ideje alatt összeszedik a ház körüli csontokat, rongyokat, egyéb szemetet, hogy a tűz nagy füsttel égjen. Így űzik el a szegénységet. A tűz után megmaradt üszökkel körbekerítik a kertet, hogy távol tartsák a háztól a rágcsálókat, és jó termést varázsoljanak.

Gyertya-jóslás



Akinek nincs módjában tábortüzet rakni, az néhány szál gyertya segítségével varázsolhat magának szerelmet, esetleg megtudhatja, mi vár rá a közeljövőben.

- Szerelmi varázsláshoz piros és fehér gyertyát kell használni, a fehérbe a saját, a pirosba a meghódítandó férfi nevét kell belekarcolni. Először a fehér gyertyát kell meggyújtani, majd ennek lángjával a pirosat. A két gyertyát egymás mellé téve kell elégetni.
- Ha hűtlen kedvesét szeretné visszaszerezni, fehér gyertya mellé jobbról és balról két pirosat kell meggyújtani. Ha a fehér gyertyáról a jobb oldalon folyik le több viasz, sikerül visszaszerezni exét, ha a bal oldalon, kár várni rá, mert valaki mellett boldogabbnak érzi magát.
- A pénz- vagy egyéb javak megszerzéséhez zöld gyertyát kell gyújtani, amit egy tálca bal oldalára kell állítani. Azután egy fehér gyertyát gyújtson, és állítsa a tálca jobb oldalára. A két gyertya elé helyezzen egy-egy pénzérmét. A zöld gyertya lángját figyelve képzelje el, hogy az oda helyezett pénz megsokszorozódik, egyre több és több lesz, és hamarosan már nem kell garasoskodnia. Tizenöt perc múlva oltsa el előbb a fehér, majd a zöld gyertyát, és feküdjön le aludni. Ha álmában a gyertyát ismét meggyújtja, vágya hamarosan teljesül. Ha nem álmodik a gyertyákkal, akkor a következő teliholdkor meg kell ismételni a gyertyamágiát, hogy vágya valóra váljon.
- Egészség-varázsláshoz kék gyertyát kell gyújtani, a karrier-tervek segítéséhez sárgát vagy arany színűt.
Különös álmok egy különös éjszakán

A Szent Iván-éji álmok különös jelentőséggel bírnak. Lássunk egy-két gyakori elemet.

- Tüzet gyújtani: (szabadban) új szerelem ébredése; (kályhában, kandallóban) családalapítás, gyermek utáni vágy
- Megégetni magad: szerencse a szerelemben
- Tűzön járni: vezekelni kell egy korábbi bűn miatt
- Csók: adni is, kapni is rosszat jelent - fény derülhet a partner hűtlenségére, vagy feltűnik körülötte egy csábító
- Meztelenül látni magad: szeretnél eltitkolni valamit, de nem sikerül
- Szerelmeskedni: kellemes meglepetés ér
- Füst: hamar véget érő szerelmi kaland
- Bábaasszony, vajúdó nő: szerencse
- Boszorkányt látni: a családban vita, a szerelmesek között féltékenység támad
- Kútból inni: a legvadabb vágyak is valóra válhatnak

Egy kis történelem
A Szent Iván éji ,,varázslások" eredete a természeti népek mágikus szertartásaira vezethető vissza: a nyári napforduló idején, június 24-én tartották a tűz ünnepét. A krónika szerint a XVI. századi Németországban szinte minden településen örömtüzet gyújtottak Szent Iván előestéjén, énekkel-tánccal ünnepelték a napfordulót.

A kereszténység elterjedésével az ősi kultikus ceremóniákat üldözte az egyház. Az inkvizítorok a boszorkánynak kikiáltott sámánokat, javasasszonyokat, gyógyítókat, varázslókat máglyán égették el, hogy bűneiktől megtisztuljanak. Mindhiába. A XIX. század végéig nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Szent Iván-éj: varázslat
  2011-06-24 22:55:32, péntek
 
  Szent Iván-éj: varázslat és néphagyomány a napfordulón

A nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot akarta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük



Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.

A naptárreformok miatt van csúszás

A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld - különösen az északi félteke - ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. A nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon - június 21-én - az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.

Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik. Oka a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban június 24-ére esett, de az eltolódás miatt három nappal korábbra, június 21-ére került.

Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az ötödik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.

Szent Iván-napi magyar népszokások



A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.

A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is: aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.

A tűzgyújtással a Napot akarták az emberek megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében. Fotó: internet
A tűzgyújtással a Napot akarták az emberek megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében.
Fotó: internet

Varázslatok a szerelemért és a bőségért

Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.

- Mivel a tűzzel, a fénnyel kapcsolódik össze Szent Iván éjjele, ezért a varázslatoknál a gyertyaégetés áll a középponban - magyarázta Marton Gabriella. A szegedi jósnő a szerelemmel és a bőséggel kapcsolatos varázslatokat árult el a delmagyar.hu-nak.

A szerelemért: Vegyünk elő egy tűz színű (sárga, narancssárga, piros -

ez utóbbi a legjobb) gyertyát. Karcoljuk az aljába a kiválasztottunk nevét, majd gyújtsuk meg. A gyertyát teljesen el kell égetni úgy, hogy egy kicsit éjfél után is égjen.

Biztosabb a végeredmény, ha egyszerre kettő gyertyát gyújtunk meg: az elsőbe a saját, a másodikba a szerelmünk nevét kell belekarcolni. Előbb a mi nevünkkel ellátott gyertyát kell meggyújtani, s annak lángjából a másikat. Majd várhatjuk, hogy mindkettő csonkig égjen.

A bőségért: Szintén tűzszínű gyertyára lesz szükségünk. Írjuk fel egy cetlire azokat a dolgokat, amiket el akarunk engedni, amiktől meg akarounk szabdulni (például nélkülözés, negatív gondolatok) és égessük el a cetlit, majd hagyjuk, hogy teljesen elégjen a gyertya.

Egy másik eljárás szerint a cetlire azt kell felírni, amit el szeretnénk érni, amire vágyunk (például egy biciklit, vagy bőséges termést), majd a gyertya alá kell tenni a papírdarabot. Végül hagyjuk, hogy a faggyú rácsorogjon a cetlire, s gyertya teljesen elégjen.

Tisztítás, gonoszűzés: Gyújtsunk meg egy szantál vagy tömjén (ez utóbbi a legjobb) illatú füstölőt - teljes elégetése segíti a megtisztulást.

Természetesen mindegyik varázslásnál fontos a gondolati energia - A gyertyagyújtás idején erősen gondoljunk arra, amit el szeretnénk érni a varázslatunkkal. Nem kell ott ülni mellette, de amíg el nem égett teljesen a gyertya, gondoljunk arra, amiért/akiért meggyújtottuk. (Persze figyelni kell az égő gyertyára, nehogy baleset történjen és valami felgyulladjon a lakásban!)

A Szentivánéji álom témakörét sokan feldolgozták. Forrás: YouTube

Egyéb mágikus csodák és hagyományok
Link
Úgy tartják, Szent Iván éjjelét megelőző nap virágzik a páfrány, amelynek virága csak nagyon rövid ideig él. (Könnyen lehet, hogy páfrány virágán valójában a spóráit értik.) Aki mégis tanúja lehet a kis virág életének, az megérti a növények és az állatok nyelvét, és megleli a föld alatt rejtőző kincseket. Azt mondják, a régi időkben a boszorkányok a páfrány virágának köszönhették a varázstudásukat, s általuk voltak képesek láthatatlanná válni. Halandó ember azonban képtelen volt megszerezni ezt a virágot, mert a növény a virágzást megelőző pillanatban varázsport hintett szét maga körül, amely álomba ringatta a szerencsés megtalálót.

Szintén a különleges éjszakát megelőző napon zöldellő faágakat tettek az ajtókra, ablakokra (de még a tyúkólakra is), hogy elűzzék a boszorkányokat és megelőzzék a rontást. Az ezen az éjszakán meztelenül szakajtott gyógynövények különleges gyógyító hatással rendelkeznek.

Kedvelt tradíció volt, hogy a falu hajadonjai körbetáncolták a meggyújtott farakást, majd amikor az utolsó szikra is kialudt, a kenderföldre mentek, és mindannyian leheveredtek, majd ruhájukat leporolva felálltak. A hiedelmek szerint amelyikük után a letiport kender felállt, az a következő évben férjet talál magának.

Szentivánéji álom, az Első Emelet tolmácsolásában. Forrás: Youtube

A tűzgyújtás talán az összes hagyomány közül a legelterjedtebb. Eszerint a tűzrakást háromszor kellett átugrania mindenkinek, aki azt akarta, hogy Szent János illetve Szent Iván segítsége által a Szentháromságnál kegyelmet nyerjen. A tűz egyfajta védő-erőt is jelentett az emberek számára, akik az ünnepek végén a ház falára akasztották a tűz körbetáncolása alkalmával viselt koszorút, hogy az megvédje őket a későbbi tűzkároktól, természeti csapásoktól és a gonosztól
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
szerelmesek éjszakája
  2011-06-24 22:43:33, péntek
 
 
Szent Iván-éji varázslatok



Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása.

Bár a nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta Szent Iván (János) napjának (június 24) előestéjén tartják, és éppen ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen tény, hogy máig eleven szokásrendszere a kereszténységet messze megelőző korokból ered.

A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása.

A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra hágott az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát. Ez a nap a Nap életének felezőpontja, amit majd a hanyatlás féléves periódusa követ.



A Nap megsegítése





Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában.

A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség,a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. Így válik érthetővé, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján.

Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik:



hatalmas örömtüzek gyújtása;
a szántóföldek megkerülése égő faágakkal;
lángoló kerék legurítása egy magaslatról.


Bod Péter református lelkész (1712-1769) ugyancsak ezt a három jellegzetes Szent Iván napi szokást említi meg A Históriákra utat mutató Magyar Lexikonban:

Ezen a napon pedig ilyen dolgokat szoktak cselekedni:

A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények - a tudatlanság is segítvén - a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.
Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.
Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak."



A sárkányok elűzése



Egy másik írásában a nyárközépi füstölés eredetének magyarázatát még kiegészíti egy, a középkorból származó, Európa-szerte ismert elmélettel: "A melly szokás maradott a Pogányoktól, kik ollyan vélekedésben vóltanak, hogy a Sárkányok ez idő tájban, nem szenvedhették a meleget, a kutak és források körül szárnyalnak, s oda hullatják mérgeket: az afféle büdös füstel akarták azért elűzni.

A pogány szlávok a nyári napforduló ünnepén nagy tüzeket gyújtottak a fás, bokros vízpartokon.
Először csak énekeltek, ettek-ittak a tűz körül, külön a nők, külön a férfiak. Éjfél közeledtével feláldoztak egy fehér tyúkot és egy fekete kakast, s vérüket égő olajjal teli tálba csurgatták. Az áldozat után hosszan tartó körtáncba kezdtek, majd amikor a tüzek kialudtak, ledobálták ruháikat és beugráltak a vízbe. Itt azután mindenki azzal töltötte a kedvét, akivel a sötétben összekerült. (Aki látta Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmjét, bizonyára emlékszik erre a jelenetre).

Egy XVI. századi krónikából megtudhatjuk, hogy Németország szinte minden településén örömtüzeket gyújtottak Szent János napjának előestéjén.
A környék apraja-nagyja összegyűlt egy-egy ilyen tűz körül, ahol énekkel és körtánccal múlatták az időt. Az emberek üröm- és verbénafüzéreket aggattak magukra, a tüzet pedig a kezükben tartott szarkalábcsokron keresztül nézték, abban a hitben, hogy ez megőrzi szemük épségét az elkövetkezendő egy évben. Hajnaltájt az ürmöt és a verbénát bedobálták a tűzbe, a következő szavak kíséretében: Hagyjon el minden balszerencsém és égjen el ezekkel.

Guruló tűzkerék Lotharingiában nagy halom szalmát gyűjtöttek össze egy domb tetején.
Ezt követően hatalmas fakereket építettek, majd teljesen beburkolták a szalmával. A kereket úgy tették némileg irányíthatóvá, hogy egy hosszú, mindkét oldalon messzire kiálló tengelyrudat illesztettek bele. Éjfél felé lángra lobbantották a kereket, és örömujjongásokkal kísérve elindították lefelé a lejtőn. A mellette futó legényeknek az volt a feladatuk, hogy a tüzes monstrumot egy közeli folyóba tereljék. Ha ez sierült, a környék lakói bőséges szüretre számíthattak abban az évben. Talán mondanunk sem kell, hogy a lejtőn leguruló tüzes kerék a Napot jelképezi, amely a nyári napforduló után életének hanyatló periódusába lép.

A XIX. század végéig szinte nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek.
Németország egyes vidékein a gyerekek házról-házra járva gyűjtötték össze a tüzelőt a Szent János-éji örömtűzhöz. Azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás, különösen a kendere marad csökött. Ezen az éjszakán sok gazda kioltotta a tüzet házi tűzhelyén, s egy olyan zsarátnokkal gyújtotta meg újra, amely a közös nyárközépi máglyáról származott. Számos helyen úgy hitték, hogy aki átugorja a tüzet, azt nem gyötri majd a hátfájás aratáskor. Bajorország egyes vidékein az öregek az örörmtűzből származó botokat dugdosták a földbe, abban a reményben, hogy ez magasabbra növeszti majd a lent. Ez a szokás minden bizonnyal összefügg azzal a hagyománnyal, hogy a nyárközépi tűz lángjainak magassága meghatározza a len és a kender magasságát. Sok helyen a tűz átugrálásával ugyancsak a növények növekedését próbálták meg serkenteni.

Baden környékén úgy vélték, hogy azoknak a fiataloknak a szülei fogják a legbővebb termést betakarítani, akik a legmagasabbra ugrottak a Szent János-napi tűz fölött.




Megnyílnak a hegyek



Svédországban a nyárközépi máglyákat általában a keresztutakon lobbantották lángra.
A tűz táplálásához kilencféle fára volt szükség. A falusiak egy bizonyos fajta mérges gombát dobáltak a lángok közé, hogy megtörjék a manók és más természetfeletti lények hatalmát, amelyek a néphit szerint ezen az éjszakán a legaktívabbak. A régi svédek ugyanis azt tartották, hogy a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a fenti világot. (A régi kelták Hallowe'en éjszakájáról gondolták ugyanezt.)

Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött.
Amikor a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak, ráadásul egy évre védettséget szereztek a lázzal járó betegségekkel szemben. A megpörkölt koszorúkat hazavitték; egy részével megfüstölték a házat és az istállót, hogy biztosítsák az emberek és az állatok egészségét, a többit pedig egy éven át megőrizték. Vihar idején egy keveset mindig elégettek belőle a tűzhelyen, és közben imádkoztak, hogy a vihar ne tegyen kárt a házban és a termésben.

Európa sok más vidékéhez hasonlóan Csehországban is sokáig eleven volt a kátránnyal bekent kerék magaslatokról való legurításának szokása. Ezenkívül a fiúk összegyűjtötték az elnyűtt seprűket, majd szurokba mártották és meggyújtották őket. A lángoló seprűket azután a levegőbe dobálták, vagy körbefutották velük a szántóföldeket. A seprűk csonkjait a veteményeskertek földjébe dugdosták, hogy megóvják a növényeket a bogaraktól és a férgektől.

A nyárközépi tűz különféle maradványait Európa szerte kitűnő amulettnek tartották. A hamuját a földekre szórták, hogy távol tarsa a kártevőket; a félig elégett nagyobb faágakat az eresz alá vagy a tetőszerkezethez erősítették, hogy megoltalmazza a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől; az elszenesedett kisebb gallyakat pedig előszeretettel alkalmazták az emberek és az állatok ellen irányuló rontás elhárítására. Az állatok rontástól való megóvásának egy másik elterjedt módja az volt, hogy a nyájat vagy a csordát keresztülhajtották a kialvófélben lévő tűzön vagy a kialudt tűz hamuján. Litvániában másnap reggel azok a legények, akik a Szent Iván-éji tüzet táplálták, nagy mennyiségű tejet és tejterméket kaptak a tehenes gazdáktól, hálából, amiért újabb egy évre sikerült megakadályozni a fekete boszorkányokat a tej elrablásában. Szintén általános volt a nyárközépi tűzben megégett gyümölcsök gyógyító erejébe vetett hit.
Szeged környékén például tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.



Láthatatlanná tevő páfránymag



A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották.
Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak.

A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.

A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti.
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk".

A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
2011.05 2011. Június 2011.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 38 db bejegyzés
e év: 1092 db bejegyzés
Összes: 6747 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 87
  • e Hét: 816
  • e Hónap: 2074
  • e Év: 206863
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.