|
 1/36 oldal 
|
Bejegyzések száma: 350
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 21:05:16, csütörtök
|
| |
| |
Aggódnak a zsidók, érzik mennyire utálják őket (2010.05.27.)
http://www.youtube.com/watch?v=EGopmdSCjFY&feature=related |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 21:04:42, csütörtök
|
| |
| |
Újratöltött Kubatov-lista
2011. június 30. 10:16:03
Miről szól a szociális konzultáció? Ártatlan kérdések vagy adatvédelmi aggályokat felvető újabb Kubatov-lista? Mire elég 800 millió és milyen eredmények születnek belőle? Miért ellenség az adatvédelmi biztos és mikor megy a kormányzati kommunikáció a valóság rovására?
Ki süti a pecsenyét?
Aki nincs velünk: az ellenségünk. Az ellenségünk észrevételei megfontolásra sem alkalmasak, azok teljességgel elfogadhatatlanok és egyébként is mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. Miközben a soha nem látott parlamenti felhatalmazás, soha nem látott mértékű széleskörű társadalmi konzultációkon alapul. Nagyjából így summázható a kormányzat kommunikációs stratégiája, ami a problémákhoz való hozzáállást illeti. Persze a miniszterelnöki szóvivőnek erről teljesen más a véleménye, hiszen Szijjártó Péter úgy látja: az előző ciklusokkal ellentétben a kormány az emberekkel együtt és nem a fejük fölött kíván döntéseket hozni. A 800 millió forintba kerülő - a devizahitelesek megmentésére mindössze 1,5 milliárdot szántak - 9 milliós példányszámban kipostázott kérdőívből, 1millió 65 ezer érkezett vissza, ami a szóvivő szerint óriási eredmény, ugyanis az emberek hitetet tettek amellett, hogy a konzultációkon alapuló kormányzás sikeres lehet. Ám a sikereket máshogyan élik meg az iskolabezárások ellen tüntető szülők és diákok, az egyeztetéseket hiányoló szakszervezetek, a devizahitelesek vagy éppen a Széll Kálmán tervnek elnevezett megszorító csomag vesztesei. Csak erről nem szokás beszélni, mert nem illik bele az emberek panaszain alapuló kormányzás profiljába.
Sérti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásait a szociális konzultáció keretében végzett adatkezelés - így foglalt állást az adatvédelmi biztos. Jóri András többek között azt kifogásolta, hogy a kérdőíveken lévő vonalkódok megszemélyesítik a válaszokat, amelyek ráadásul politikai véleményt tükröznek és különleges adatoknak minősülnek. Az adatvédelmi törvény értelmében a konzultáció közvélemény-kutatásnak minősül, melynek szigorú szabályait, például az anonimitás követelményét törvény rögzíti. A kérdőív felső részén található vonalkód azt egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, lehetőséget adva egy úgynevezett "különbség-adatállomány" összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet. Az ombudsman szerint egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértő lenne.
A kérdőív alján a kormány aláírást kért az emberektől, ám a lényeget az apró betűs rész rejtette: ,,aláírásommal hozzájárulok ahhoz, hogy nevemet, címemet és a kérdőíven feltüntetett további adataimat a kormány által kijelölt államigazgatási szerv (...) visszavonásig kezelje". Jóri András mindezt törvénysértőnek nevezte, hiszen a kérdőívhez egy olyan hozzájáruló nyilatkozatot próbáltak fogalmazni, ami jogszabályilag érvénytelen, hiszen a lebonyolító hivatal neve és az adatkezelés időtartama nem szerepel a papíroson, a cél meghatározása pedig túl tág. Az adatvédelmi ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a konzultációs adatbázis kezeléséhez az érintettek hozzájárulására lenne szükség, az ehhez szükséges tájékoztatás azonban hiányos. Egyébként mindkét azonosítót úgy helyezték el a lapon, hogy azok nélkül nem lehetett visszaküldeni a kérdőívet. A biztos közölte a szociális konzultáció keretében kezelt összes személyes adatot meg kell semmisíteni. Amennyiben az adatkezelő ennek nem tesz eleget, az ombudsman határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését. Ám a szociális konzultáció a múlt héten lezárult, tehát egy esetleges bírósági döntés megszületéséig az adatok rég rögzítésre kerülnek.
Szijjártó Péter állítása szerint Jóri András személyes érdekei miatt támadta a konzultációt: ,,sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Jóri úr most megjelentetett levelét személyes motivációk indokolják, az új alaptörvény ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett egy ombudsmanról beszél, és jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően. Mi ennek tudjuk be ezt a levelet". Minek is tudta be a kormányzat a 2010. április 7-én nyilvánosságra került hangfelvételt, amin Kubatov Gábor pártigazgató a választók listázásáról beszélt? ,,A mai napon az egyre nagyobb bajban lévő MSZP és Jobbik, közös kétségbeesett kísérletet tett a Fidesz lejáratására." A technika mindig ugyanaz: aki nincs velünk az ellenségünk. Ergo, célszerű lejáratni. Az eljárás állatorvosi lovaként éppen Kontrát Károly belügyi államtitkárt is lehetne idézni, aki szerint Vona Gábor látszatproblémákról beszél a parlamentben a cigánybűnözés témájának említésekor, mégpedig politikai haszonszerzés céljából.
Hasonló tendenciára épül a párt közeli Heti Válasz okfejtése is, miszerint a Jobbik két országgyűlési képviselője május elején azért tartott földvédelmi razziát Vas megyében - miután Nyugat- Magyarország termőföldjeinek kétharmada külföldi tulajdonban van -, hogy a nyugati határszélen is politikai tőkét kovácsoljon, ha már egyszer ott nincs cigány kisebbség. Pörzse Sándort nemrégiben például azzal vádolták a jobboldali sajtó képviselői, hogy a nemzeti radikális képviselő, politikai nyereségvágyból követeli Alföldi Róbert lemondását és támadja Réthelyi Miklós minisztert. A legújabb célpontok pedig, Árok Kornél és Kónya Péter a rendvédelmi dolgozók tüntetéseinek főszervezői. A kormányzat, médiákból túlcsorduló kommunikációja értelmében, jelen pillanatban ők gátolják az ország újjáépítését és békességét, szemben a konzultációkon alapuló kormányzati erőfeszítésekkel. Szijjártó Péter helyzetértékelése szerint a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll és nem tartja szép dolognak, ha egyes szakszervezetek és szakszervezeti vezetők számára politikai ambíciójuk kiélése és politikai pecsenyéjük sütögetése sokkal fontosabb, mint az emberek érdekképviselete.
Az információ hatalom
Hatalom a hivatali alkalmazottak újrakáderezésénél, az állásinterjúknál, a pályázati pénzek leosztásánál és az éppen aktuális választási kampányoknál. Ezt Kubatov Gábor is tudta és el is mondta: ,,tehát azt állítom, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott... Tehát meg tudom mondani azt a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmennek szavazni, és nem a Pávát, vagy nem a Fideszt támogatják." Áttértünk egy online adatbázis-kezelési módra - derült ki a III. Fidesz Nyári Egyetem balatonszárszói rendezvényéről kikerült hangfelvételről. Ugyanakkor Kubatov azt is elismerte, hogy nemcsak azokat ismerik név szerint, akik rájuk szavaztak, hanem azokat is, akik más pártokra voksoltak.
A Fidesz ahogy akkor is, most is azt állítja, hogy az adatvédelmi biztos által engedélyezett módon, a jogszabályok betartásával kezelik az adatokat. Jóri András adatvédelmi biztos, ahogy most is, akkor is eltérő véleményen volt. Kifejtve, hogy szerinte tilos az ilyen adatbázisokhoz a kopogtatócédulák adatait felhasználni, ám a valóságban ez nehezen ellenőrizhető. Ahogy most is, a jogászok akkor is arra hívták fel a figyelmet, hogy a választópolgár személyes adatairól és pártszimpátiájáról, csak az érintett írásbeli beleegyezésével lehet adatbázist készíteni.
A botrány után az Országos Választási Bizottság határozatban mondta ki, hogy a Fidesz jogosulatlanul használt fel személyes adatokat a választási eljárásban, majd ezt a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta arra hivatkozva, hogy a jogi felelősség megállapítása csak és kizárólag aggálytalan és kétséget kizáró bizonyítékokon alapulhat, aminek beszerzésére a háromnapos határidő nem volt elegendő. A Legfelsőbb Bíróság döntése után a Központi Nyomozó Ügyészség elutasította a szocialisták feljelentésére induló nyomozást: érdeksérelem hiányára hivatkozva. A Kubatov - listát most a szociális konzultáció adataival igyekszik frissíteni a kormányzat. Jóri András tiltakozik. A kérdés az, hogy mennyire kívánnak a nyomozati és ügyészi szervek a jogszabálysértő adatgyűjtés nyomába eredni, vagy inkább az egyszerűbb megoldást választva ez esetben is elutasítással végződik a listázás.
800 millió + 800 millió
Az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció 800 millió forintnyi, és a szociális konzultáció is 800 millió forintos kiadással terhelte az állami büdzsét. Ha nagyon demagógok akarnánk lenni, akkor fel lehetne tenni a kérdést, hogy hány lélegeztető gépre telt volna ebből a pénzből? De mielőtt kimatekoznánk a választ, érdemes felidézni, hogy miről is tudakolódott a kormány. Ha ugyanis őszinték akarunk lenni, a konzultációs kérdőíveken feltüntetett kérdésekre minden jóérzésű magyar ember nagyjából, csak egyfajta választ adhatott (és most nem a gyermekek után járó szavazati jogra kell gondolni.) Ki utasítaná el például, hogy az alkotmány védelmébe vegye a család, a rend, az otthon, a munka, és az egészség értékeinek védelmét? Senki. Vagy ki akarna még egy, a jelenleginél is jobban eladósodott államban élni? Persze Orbán Viktor parlamenti értékelése szerint - hivatalos eredményeket és statisztikákat ugyanis nem közöltek - azt is sokan akarták, hogy a nemzeti vagyon, többek között a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmet kapjon, mégsem lett így.
Miközben Magyarország termőföldjeinek egyharmada külföldi tulajdonban van, hazánk új alaptörvénye az alkotmányos védelmet annak kimondásával tudta le, hogy a nemzet közös örökségének nyilvánította a föld-és vízkincseinket. Arról nem is beszélve, hogy a nemzeti konzultációs kérdések kiküldésekor már rég folyt az alkotmányozás vitája, a válaszok beérkezésekor pedig az időhiány miatt esélye sem volt a módosító indítványok benyújtására. A kormány a szociális konzultációba már a 16-18 éveseket is bevonta, ami a jövő bázisának kiépítése szempontjából nem elhanyagolható tényező. Főleg, ha egy fideszes rendezvény fiatal-idős generációjának arányait is figyelembe vesszük. Talán nem véletlen, hogy a március 15-ei állami ünnepségen több száz fiatal statisztát fizetett a kormány részvételért és tapsolásért.
A kormányfő szóvivőjének elmondása szerint, a szociális konzultációval az emberek a mindennapi életüket érintő legfontosabb kérdésekben mondtak véleményt. Való igaz. Így újból az a kérdés merül fel: ki mondana nemet arra, hogy az állam korlátok közé szorítsa a közműszolgáltatók extraprofit szerzési lehetőségeit? Vagy melyik devizahiteles család utasítaná el az állam segítő jobbját? Vagy ki utasítaná el a betegek érdekeinek védelmét a gyógyszergyárak lobbijával szemben? Ki ne akarna munkát - egy bizonyos csoportot leszámítva - segély helyett? Ki ne akarná a védett kor intézményének - azaz 55 éves kora előtt senkit ne lehessen alapos fegyelmi indok nélkül elbocsátani - bevezetését? Egyszerű kérdések és egyszerű, az átlagember számára a konzultációs kérdőívek nélkül is természetes válaszok. A kormányzat kommunikációs stratégiájának alátámasztásán kívül, akkor mire is volt jó?
Takács Veronika
A cikk megjelent a bar!kád hetilap múlt heti számában.
barikad.hu
Forrás: barikad.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 20:48:42, csütörtök
|
| |
| |
200 milliós állami támogatást kap a Fidesz ballibek által is szeretett, korrupt sztárrendezője
2011. június 30. 03:00:50
Két Bánk bánt is rendez idén Káel Csaba, ebből a Los Angelesben, a Plácido Domingo vezényletével készülő produkcióra 200 millió forint rendkívüli támogatást is kap a magyar államtól; ez több mint fele a színrevitel költségeinek. Szőcs Géza kulturális államtitkár szerint ahol ez pénzbe kerül, ott pénzért kell elérni, hogy ismertebb legyen a magyar kultúra (itthon pedig iskolákat zárnak be, és elveszik a tűzoltók nyugdíját).
Szőcs Géza kulturális államtitkár és Plácido Domingo, a Los Angeles-i Opera főigazgatója tavaly decemberben jelentette be, hogy a következő szezonban a magyar kormány anyagi támogatásával mutatják be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a kaliforniai város 3600 fős operaházában. Az állami támogatás pontos összege "folyamatában alakult ki", mondta Magony Zsolt, az előadást a Los Angeles-i Operaházzal koprodukcióban szervező Megakoncert társproducere arra a kérdésére, a szervezés mely pontján derült ki a támogatás mértéke.
A 200 millió forintot a május 31-i rendkívüli kormányrendelet utalta "előirányzatból történő átcsoportosítás" formájában a kulturális szférát is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumához. A nem részletezett 200 millió forintos tételről - "operaprodukció megvalósítása az Amerikai Egyesült Államokban" - Szőcs Géza kulturális államtitkár az Origó kérdésére elmondta, hogy az valóban a Káel Csaba rendezte Los Angelesben bemutatandó Bánk bán (itt olvashatja a Magyar Közlönyt, amelyben szerepel az összeg). "Szükséges a magyar kultúrát megismertetnünk külföldön - ott, ahol ingyen lehetséges, ott ingyen, ahol ez pénzbe kerül, ott pénzzel" - mondta erről az a kulturális államtitkár arra a feltevésre, hogy miért szükséges az elmúlt időszak kulturális szférát sújtó elvonásai után a külföldi operaprodukciót támogatni.
Káel Csaba Budapesten, a Magyar Állami Operaházban is színre viszi a Bánk bánt a következő évadban. "Elsősorban felújítás lesz, hiszen a korábbi, 2002-es rendezés terében és jelmezeiben kerül színre az opera" - mondta a budapesti előadásról Káel.
Egy fideszes, akit a komcsik is szeretnek
A narancsoldal sztárrendezőjével egyszer már foglalkoztunk. Megírtuk, hogy az első Orbán-kormány idején közismertté vált Happy End és Ezüsthajó cégek alapítója nem keveset tett azért, hogy a 2002-es választások idejére nem minden alap nélküli vádaskodások lehetőségéhez juttassa az MSZP-t, mégis megúszta az akkori "elszámoltatást", Orbán kebelbarátja ugyanis kitűnő kapcsolatokat ápol a liberális oldallal is, többek között egy Réz Andrásnak nevezett ritka tehetségtelen zsidó iskolájában is tanári álláshoz jutott, pedig igazán ritkaságszámba megy az olyan egykori fideszes, aki a 2002-es kormányváltás után is zsíros állásokhoz juthatott. (Mellesleg Réz András cége rendezi az Apró Piroska által befolyásolt Szerencsejáték Rt. reklámfilmjeit, azaz ezekben a szerződésekben Réz András cége szerepel, ám a rendező kivétel nélkül Káel Csaba.)
Azt is megírtuk, hogy Bayer Zsolt és Wermer András mellett ő volt az egyik legfuttatottabb kultúrsztár '98 és 2002 között, Hiller István egykori kultúrminiszter mégis a Művészetek Palotája igazgatójává nevezte ki. Ám Káelünknek ez sem volt elég: közös kft.-t alapítottak néhány liberális fideszessel együtt, a közpénzek jobbról történő lenyúlása érdekében. Ebben a kft.-ben olyan alakok gyűltek össze, mint Wermer András, a Fidesz '98-as kampányának vezetője, Várhegyi Attila, a Fidesz egykori, felfüggesztett börtönre ítélt bűnöző pártigazgatója, Gyarmati László és felesége, akik egykor a hihetetlenül sokba kerülő Országjáró című lapot szerkesztették, amit az első Orbán-kormány idején minden postaládába bedobtak. Várhegyi Attila pr-cége aztán - sejthetően Viktort a háta mögött tudva - szerződést kötött a fideszes önkormányzatokkal, így történhetett, hogy tavaly ők nyerték el a pécsi Európai Kulturális Főváros projekt megnyitójának a rendezését. A tét pedig nem volt kicsi, közel egymilliárd forintot kaptak ezért a munkáért.
Az Orbán Viktor által vezetett narancsalakulat nemrég kétharmados többséget szerzett Magyarország alaposan megvezetett választópolgáraitól. S bár hazán gazdasága óriási problémákkal terhelt, az államunk gyakorlatilag a csőd szélén táncol, egyvalakinek jutott pénz, hogy filmet rendezzen. Ki nem találják, kedves olvasók. Naná, hogy Káel Csabáról van szó, aki most Munkácsy Mihály életéről rendezhet filmet, potom 3,3 milliárdból, azaz 12 millió euróból - írtuk szinte pontosan egy évvel ezelőtt megjelent cikkünkben.
(Kuruc.info - Origó nyomán)
http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=84740 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 20:43:45, csütörtök
|
| |
| |
Magyarország, a színlelt demokrácia - német lapok véleménye rólunk
MTI bullet 2011. június 30. 11:15
Frissítve: 8 órája
Az európai uniós elnökség feladatait a magyar kormány jól teljesítette, az ország azonban "rémisztően" megváltozott - írta csütörtöki kommentárjában a Süddeutsche Zeitung. A többi német lap is hasonló szellemű elemezéseket közöl, megjegyzik például, hogy a magyar parlament jelenleg nem szuverén népképviselet.
A Süddeutsche Zeitung napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank a Jekyll és Hyde elnöksége alatt című írásban a féléves elnöki tevékenységet Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetéhez hasonlította. Budapest - mint írta - az elnökséget rendkívül komolyan vette, és brüsszeli értékelés szerint jó munkát végzett. A magyar kormány ugyanakkor a törvényhozás területén bemutatott "őrjöngésével" az EU-t magára haragította, szomszédait az állampolgársági törvénnyel és az új alkotmánnyal elbizonytalanította, a "nagymagyar pátoszt" pedig államfelfogás rangjára emelte - hangoztatta a tudósító.
Michael Frank szerint a kormány által kijelölt, magasan képzett szakértők profi módon végezték az elnöki munkát. Ami az adminisztratív terheket illeti, mindent precízen sikerült teljesíteni, rendezetlen akták nem maradtak hátra. A magyart követő lengyel elnökség számára kevés feldolgoznivaló maradt.
A tudósító az eredmények között kiemelte, hogy Horvátország csatlakozását sikerült jó útra terelni. Utalt a romastratégiára is, hangoztatva, hogy Budapest a kontinens legnagyobb kisebbségének nehéz helyzetét közösségi témává emelte.
"Eltekintve Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Parlament előtti dühödt kirohanásaitól, Dr. Jekyll az európai uniós elnökségi munkát a legigényesebb módon teljesítette" - fogalmazott a szerző, hozzátéve: "alig lehetett érezni valamit abból a duzzadó küldetéstudatból, amellyel Mr. Hyde saját lakosságát lelkesítette, a szomszédokat pedig tartósan felkavarta".
Ez utóbbit a tudósító az elmúlt fél év "másik történetének" nevezte, hangoztatva, hogy a kétharmados parlamenti többséget szerzett jobboldali nemzeti kormánypárt, a Fidesz "a magyarok földjét rohamos ütemben saját érdekeinek a bástyájává változtatta". A cikkíró ennek kapcsán említette az új alkotmányt, a média ellenőrzésének intézményesítését, a kultúra területén végrehajtott tisztogatást, a bírói függetlenség megszüntetését. Utalt az alkotmánybíróság kibővítésére, hangoztatva, hogy az öt új tag kinevezésével az teljes mértékben Fidesz-vonalra állt.
Magyarország, a színlelt demokrácia címmel közölt kommentárt a Berliner Zeitung. A baloldali német napilapban Frank Herold a bevezetőben arról írt, hogy az uniós elnöki tevékenység a Lisszaboni Szerződés óta immár nem az, ami korábban volt. Európa irányítása az elnökségi pozícióban lehetetlen, ugyanakkor az elnöki tisztség lehetőséget nyújt arra, hogy egy ország legalábbis fél évre magára vonja a többi tagállam figyelmét, és az unióban tekintélyre tegyen szert. "Magyarország esetében egy olyan országra nyílt pillantás, amelyben rendkívüli állapot uralkodik" - vélte Frank Herold.
A cikkíró emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a választók Orbán Viktort és pártját kétharmados, alkotmányozó többségben részesítették, az ellenzéket pedig eljelentéktelenítették. Orbán - mint írta - mindig erre a választási eredményre hivatkozott, amikor az elmúlt hat hónapban többször is bírálat érte. A szinte csak a magyar belpolitikát feldolgozó írás szerzője foglalkozott az alkotmányozás folyamatával, és a többi között hangoztatta: "A magyar parlament jelenleg nem szuverén népképviselet. Tevékenysége arra korlátozódik. hogy az Orbán-csapat rendeleteit kollektív bólintással törvényerőre emelje".
http://hirszerzo.hu/belfold/20110630_nemet_lapvelemenyek_magyarorszagrol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 19:21:46, csütörtök
|
| |
| |
Kettősség, vagy tudathasadás? - Tom Lantos intézet
Pár éve már, hogy Tom Lantos visszaköltözött társai közé a pokolba. A sajtó még ki sem heverte a kínai látogatást, már itt is van a magyar kormány hűségnyilatkozata - természetesen a Nyugat és az USA felé.
A miniszterelnök erős szövetségről beszél hazánk és az USA között, de ez inkább olyan szövetség, hogy a kisegér betársult a nagykutya mellé. Hazánknak ugyanis - nekik köszönhetően - semmiféle ereje nincs. Egy esetleges ukrán vagy orosz támadást a osztrák Kárpátok emelkedői fékeznének le valamelyest. Ebben az esetben elég érdekes szövetségről beszélni. Inkább alázkodás lenne a helytállóbb kifejezés.
Orbán szerint a Tom Lantos intézettel újabb erős bástyája lesz a szövetségnek. Nos, Tomi bátya erkölcsiségére nem ajánlatos bástyát építeni, mert nagyon ingatag lesz az. Az állandó tőzsdei cápáskodás, a cionista átvágás nem adhat biztos alapot semmihez, csak további kalózkodáshoz.
Ez az esemény szervesen kapcsolható a kínai delegáció ittlétéhez. Egy azonnali jelzés Kína felé, hogy azért mi még a Nyugat kölyke vagyunk (mármint Orbánék). Ezzel ki is nyilvánították, milyen jellegű kapcsolatokat kívánnak kialakítani.
Kapcsolódó cikkek:
A hülyeség mégis határtalan....
.
A Sátán országának hanyatlása
A Tom Lantos Intézet megnyitóján Orbán a szabadságra hivatkozott. Arra a szabadságra, melyből az USA-ban is csak mutatóban maradt, és a népek kínkeserves háborút folytatnak némi maradék megtartásáért, Magyarországon pedig évszázadok óta nem volt, és ha Orbánékon múlik, nem is lesz. Ráadásul megfejeli ezt a fokozatosan adagolt diktatórikus, de sok szempontból már terrorisztikus intézkedések és javaslatok sora.
Tom Lantos egy aljas söpredéke volt a világnak, és csak olyanok hoznak létre nevével intézetet, akik éppen olyanok, mint ő volt.
Nyugat vagy Kelet. Mondtuk, hogy nyilatkozni kell a kormánynak rövidesen, meg is tette. Akkor mit vár Kínától? Állítólag Kína lehet a magyar államadósság új finanszírozója. Majd ha fagy, főleg ezek után. Kína most egy gesztust várt volna el, amivel a magyar vezetés viszonozza a segítő jobbot. Megkapták. Ezek a bolondok még mindig azt hiszik, lehet kettős játékot folytatni, és annak nincs semmiféle következménye.
Ez nem kettősség, ez skizofrén tudathasadás. Fogalmuk sincs mit miért és hogyan kellene tenni. Ennek igen rossz vége lesz, mert annak még soha nem volt jó vége, hogy skizofrének vezessenek egy országot.
Kemény Gábor - Jövőnk.info
2011. június 30.
http://www.jovonk.info/2011/06/30/kettosseg-vagy-tudathasadas-tom-lantos-intezet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 19:19:46, csütörtök
|
| |
| |
Szijjártó hazudott?
barikad.hu
2011, június 30 - 18:42
Szijjártó Péter azt állította, hogy Borut Pahor szlovén miniszterelnök bocsánatot kért Orbán Viktortól, a szlovén sajtó magyarázatról tud.
A szlovén miniszterelnök május 28-án szlovén újságírók előtt, zárkörű megbeszélésen elemezte a világ dolgait. Kiosztott szinte mindenkit Európától Kínáig, és persze szlovéniai politikustársait sem kímélte. Valaki titokban rögzítette és nyilvánosságra hozta a szavait. Az ellenzéki szlovén jobbközép párt (SDS) honlapjának angol fordításból értesültek aztán a magyar diplomáciai körök arról, hogy Magyarország sem maradt ki a kritikákból, Pahor ezt mondta: ,,amint véget ér a magyar EU-elnökség, Magyarországot politikailag el fogjuk szigetelni. Hol látták Orbánt az elnökséget ellátó ország vezetőjeként az unió nevében beszélni? Sehol..."
Szlovén diplomaták azzal igyekeznek enyhíteni Pahor kijelentéseinek súlyát, hogy az elhangzottakat az ,,engedély nélküli kötetlen beszéd kategóriájába" sorolták, azaz amit mondott, nem azonos a szlovén külpolitika hivatalos álláspontjával.
Pahor legnagyobb politikai ellenlábasa, Janez Janša (SDS) - a pártjának honlapján jelent meg angol fordításban is Pahor beszéde - volt szlovén kormányfő, a Dnevnik című szlovéniai napilapnak ezt nyilatkozta a napokban Brüsszelben: ,,Magam is azt tanácsoltam Orbán úrnak, hogy ne vegye mindezt túl tragikusan és komolyan."
A Delo című ljubljanai politikai napilap szerint Szlovénia semmilyen hivatalos felkérést nem kapott bocsánatkérésre, az újság szlovén külügyi forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy szerencsére mindkét ország diplomáciai körei a helyén kezelték a történteket. A Delonak nyilatkozó szlovén politikusok - közöttük Pahor kisebbségi kormányzásra kényszerült pártjának maradék és volt szövetségesei, többek között Jelko Kacin (LDS) és Ivo Vajgl (Zares) - úgy vélekedtek: egyedül Magyarországon vették komolyan Pahor szavait. ,, Ilyen meggondolatlan a mi kormányfőnk. Ráadásul a posztjáról hamarosan távozni kényszerülő miniszterelnökről van szó. Ami történt, a szlovén belpolitika része, nem európai ügy" - tette hozzá a két Európa Parlamenti képviselő.
A szlovén lapok mindegyike hasonlóképpen meséli a fejleményeket: Borut Pahor személyesen juttatott el egy levelet Magyarország ljubljanai nagykövetségére, felvetette egy találkozó lehetőségét is, hogy megmagyarázza a szavai értelmét, mert fontos számára a két ország közötti jó kapcsolat. Ezt állítólag egy telefonbeszélgetés követte a két kormányfő között. Brüsszelben a héten aztán valóban összefutottak. Szijjártó Péter közlése szerint Pahor ekkor - "az első adandó alkalommal" - bocsánatot kért Obántól.
A szlovén sajtó szerint Szijjártó Péter a büsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy elfogadható Pahor magyarázata (bocsánatkérésről tehát szó sincs). Orbán Viktor pedig nem kívánt nyilatkozni a történtekről. Szijjártó azt is hozzátette, sőt a szlovén újságírók szerint többször is hangsúlyozta, hogy az ügy ezzel le van zárva, mind a két ország, mind pedig a két miniszterelnök viszonya kiváló. Borut Pahor ezt követően nagy nyilvánosság előtt sikeresnek nevezte a magyar uniós elnökség hat hónapját.
nol.hu
http://barikad.hu/szijj%C3%A1rt%C3%B3_hazudott-20110630 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 19:15:33, csütörtök
|
| |
| |
Zábori László: Kérdések Orbán Viktorhoz
barikad.hu
2011, június 30 - 10:47
Orbán Viktor ,,történelmi jelentőségű" bejelentése - az államadósság mértékének négy százalékpontos csökkentése - nyomán néhány súlyos kérdés merül fel, melyek megválaszolása elől normális körülmények között nem lenne lehetséges kitérni. Igaz, Abszurdisztánban élünk, és itt minden lehetséges.
1. ,,Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni, karddal vagy adóssággal" - jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a ,,legjobb indulattal sem lehet szabadságnak nevezni" azt a helyzetet, mely hazánkban előállt. Minden fórumon, lépten-nyomon fel kell tenni a kérdést Orbán Viktornak: kik voltak azok, aki az ,,adóssággal" megfosztottak minket függetlenségünktől és szabadságunktól? Neki, aki immár több mint húsz éve maga is a magyarországi politikai ,,elit" tagja, és második ciklusban áll kormányfőként az ország élén, tisztában kell lennie azzal, kik igázták le az országot. Mutasson rájuk, és nevezze meg azokat a nemzetközi és hazai erőket, államokat, politikai-gazdasági érdekcsoportokat, amelyek Magyarországot tudatosan rabszolgasorba taszították. (Mert véletlenül, tudatlanságból nem lehet leigázni és gyarmattá zülleszteni egyetlen országot sem.)
2. Miért egy megfoghatatlan közgazdasági kategóriát - az államadósságot - nevezi ki ellenségnek? Miért nem azok ellen a nemzetközi és a szolgálatukban álló hazai körök ellen hirdet háborút, amelyek tudatosan löktek bele minket az adósságcsapdába, megfosztva ezzel a szabadságunktól? Nem gondolja-e, hogy az a körvonalazatlan, meg nem nevezett és láthatatlan erő, mely hazánk fölött uralkodik, nem fogja eltűrni a függetlenségünk visszaszerzésére irányuló lépéseket? Ha pedig nem tűri el, miképpen reméli Orbán Viktor, hogy a magyar nép felsorakozik mögötte a ,,szabadságharcban", amikor nem hajlandó még csak megnevezni sem az ellenséget, amely ellen harcolni kell?
3. Amennyiben 1345 milliárd forint kellett a GDP-hez viszonyított államadósság arányának 4 százalékpontos csökkentéséhez, mekkora irdatlan összegre van szükség ahhoz, hogy 77%-ról 50% alá vigyük le az államadósság mértékét? Hogyan képzeli tehát az ,,államadósság elleni háború" további lépéseit? Tisztában van-e azzal a miniszterelnök, hogy a magyar nép újabb terheket már nem képes elviselni? Tisztában van-e azzal, hogy a legnagyobb gazemberség még több munkára ösztökélni az embereket a minket adósságválságba hajszoló pénzoligarchia hatalmának és luxuséletmódjának biztosítása érdekében?
4. Nem gondolja-e Orbán Viktor, hogy ,,történelmi lépésével" hozzásegítette a minket gátlástalanul kizsigerelő és függetlenségünktől megfosztó erőket ahhoz, hogy a magyaroktól kizsarolt milliárdokat egyik zsebükből a másikba tegyék? Nem gondolja-e Orbán Viktor, hogy a ,,magán nyugdíjpénztári tőzsde" fölött ugyanazok a nagyhatalmú körök gyakorolnak befolyást, amelyek az úgynevezett kölcsönöket is folyósítják? És nem gondolja Orbán Viktor, hogy azt az oligarchiát tömi pénzzel, amely hazánkat a függetlenségétől megfosztotta?
5. Mellébeszélés helyett megmondaná végre az igazi okát annak, miért nem meri megtagadni az államadósság visszafizetését? Mi rossz történhet még velünk? Higgye el, a magyar népnek már nemigen van további vesztenivalója. Önnek persze nyilván van, hiszen ha valóban szembe merne szállni a ,,nemzetközi befektetőkkel", a hatalom elveszítését kockáztatná. Ebben rejlik a magyarázat?
Zábori László - barikad.hu
http://barikad.hu/z%C3%A1bori_l%C3%A1szl%C3%B3_k%C3%A9rd%C3%A9sek_orb%C3%A1n_vikt orhoz-20110630 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 19:09:56, csütörtök
|
| |
| |
Megszűnik az idősek vasúti kedvezménye
barikad.hu
2011, június 30 - 18:53
Július 1-jétől változik a MÁV érvényben lévő díjszabása, megszűnik az 55 évüket betöltöttek 20 százalékos, életkorhoz kötött kedvezménye.
Az eddig elővételben megváltott, kedvezményes menetjegyek az érvénytartamon belüli utazásra még felhasználhatók, míg az érvénytartam megjelölése nélkül megvásárolt, kedvezményes árú menetjegyek a pénztárakban kezelési költség nélkül visszaválthatók vagy a vonaton pótdíj felszámítása nélkül teljesárú menetjegyre kiegészíthetők.
A vasúttársaság új díjszabásáról, az elérhető kedvezményeiről az utasok a MÁV honlapján tájékozódhatnak bővebben.
FN - barikad.hu
http://barikad.hu/megsz%C5%B1nik_az_id%C5%91sek_vas%C3%BAti_kedvezm%C3%A9nye-2011 0630 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 19:07:04, csütörtök
|
| |
| |
Felmérés: nyugaton 72, nálunk 18%-os az elégedettségi átlag
2011. június 30. 03:53:36
Alapvető különbségA magyar lakosság a legkevésbé elégedettek között van Közép- és Kelet-Európa, valamint az egykori szovjet térség átalakuló országai között, és a pénzügyi válság nem tett jót a piacgazdaság általános megítélésének sem a magyarok körében - egyebek mellett ez derül ki a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank közös felméréséből, amelynek eredményeit szerdán ismertették az EBRD londoni központjában.
A felmérés, amelyet a két pénzintézet öt éven belül másodszor végzett el, kimutatta, hogy a magyarok átlagos elégedettségi szintje az általános életminőséggel kapcsolatban mindössze 18 százalékos, kevesebb mint a fele a teljes átalakuló térség átlagának.
Az EBRD és Világbank felmérésének erre vonatkozó részében arra az állításra kellett megadott válaszokat megjelölni, hogy "mindent egybevetve jelenleg elégedett vagyok az életemmel". A válaszlehetőségek a "nagyon nem értek egyet" és a "nagyon egyetértek" között szóródtak; e válaszadási skála átlagolásával jött ki Magyarország esetében a 18 százalékos elégedettségi szint.
Az átalakuló térség egészének elégedettségi átlaga 43 százalékos, a felmérésbe összehasonlítás végett szintén bevont öt nyugat-európai országban - Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban - pedig 72 százalékos.
A két pénzintézet felmérése egyenes korrelációt mutatott ki az elégedettség és a jövedelmi viszonyok között: a magyar lakosság legszegényebb harmadának mindössze a 7 százaléka elégedett valamilyen szinten jelenlegi élethelyzetével.
A vizsgálatot összegző 120 oldalas elemzés szerint Magyarország "az átalakuló országok azon kis csoportjába tartozik", amelynek lakossága nem csupán a saját életminőségével elégedetlen, "de abban sem hisz, hogy gyermekeinek jobb lesz".
A fiatal nemzedék jövőjével kapcsolatos magyar derűlátás indexe nem éri el a 30 százalékot, miközben az átalakuló térség egészében ez az átlag 50 százalék; igaz, hogy a felmérésbe bevont fejlett nyugat-európai országokban viszont nem sokkal haladja meg a 20 százalékot azok aránya, akik optimisták a felnövekvő generáció várható életminőségével kapcsolatban.
A vizsgálat kimutatta azt is, hogy a piacgazdaság magyarországi támogatottsága szintén a legalacsonyabbak között van a térségben. A magyaroknak mindössze a 30 százaléka mondta azt, hogy egyértelműen támogatja a piacgazdaságot; ez hét százalékpontos csökkenés az előző, 2006-os felmérés óta.
Az EBRD és a Világbank szakértői ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a magyarok különösen megszenvedték a pénzügyi válságot: a magyar háztartások 66 százaléka számolt be arról, hogy közvetlenül megérezte a válság kedvezőtlen hatásait, miközben az átalakuló térség egészében ez az átlag 49 százalék, Nyugat-Európában 31 százalék.
A közintézményekkel kapcsolatos bizalmi indexek a kormány kivételével jelentősen csökkentek Magyarországon. A kormányba vetett lakossági bizalom átlaga 2006 óta 20 százalékról 35 százalékra emelkedett, és 5 százalékponttal meghaladja még a nyugat-európai átlagot is.
A rendőrséggel szemben bizalmat tápláló magyarok aránya ugyanakkor meredeken, 60 százalékról 40 százalék alá csökkent az elmúlt öt évben.
Még nagyobb mértékben romlott a bankok és a külföldi befektetők megítélése. A bankrendszerben a magyarok 15 százaléka bízik a 2006-ban mért 40 százalék helyett, a külföldi befektetőkben bízók aránya pedig a 20 százalékot meghaladó korábbi szint után most nem sokkal több 10 százaléknál.
(MTI - InfoRádió)
http://nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=84748 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-30 19:00:22, csütörtök
|
| |
| |
Titkos gyűléseken dől el országunk sorsa
(Csak nem? Csak de! Ha egy zsidaj írja, akkor még érdekesebb!)
A Bilderberg-titok
Évente egyszer néhány napra összegyűlik a világ vagy százhúsz vezető embere, hogy zárt ajtók mögött tanácskozzék bolygónk dolgairól. A legutóbbi Bilderberg-konferencia a kies St. Moritz egyik luxusszállodájában volt júniusban: ezúttal is csak az ellene tüntetőkről szóltak híradások - az ülésen történteket homály fedi. Az elitek titkos tanácskozásainak HELTAI ANDRÁS járt utána.
A név eredete nem titok: így hívják azt az elegáns hollandiai szállodát, ahová Bernát herceg, a királynő férje 1954-ben először hívott össze tanácskozást. A német herceg aggódott, hogy lazulnak Európa és az USA kapcsolatai, s úgy vélte: ha összehozza a politika és a gazdaság nagyjait, erősödhet a háború után megkopott megértés, az együttműködés.
Világkormány?
A transzatlanti viszony az elmúlt évtizedekben különbözőképpen alakult, de a Bilderberg-konferencia intézménye fennmaradt. Miközben botránykő mind a szélsőbal, mind
a szélsőjobb szemében: egyfajta világkormánynak, a hatalmasok összeesküvésének gyanítják - ami abszurd, ám nem teljesen légből kapott vád. George McGhee egykori bonni amerikai nagykövet elárulta, hogy Robert Schuman tervét az európai egységet megalapozó Montánunióról, majd az 1957-es római szerződést a megelőző Bilderberg-konferenciákon alakították ki.
Mások sajátos időbeli egybeesésekre emlékeztetnek: Bill Clintont még arkansasi kormányzósága idején hívták meg a konferenciára, majd a következő évben a Demokrata Párt jelöltje és elnök lett. Tony Blair képviselőként kapott meghívót. Egy év múlva a Labour elnökévé választották, két évre rá pedig a kormány élére került. Az Európai Bizottság sok tagja és valamennyi elnöke is a korábbi meghívottak között szerepelt. Lionel Jospin 1996-ban volt vendég - egy évre rá ő lett a francia kormány vezetője.
Hogy valójában mi történik ezeken a tanácskozásokon, azt csak a résztvevők tudják. Ők pedig hallgatnak, mivel a részvétel feltétele a teljes diszkréció. Bilderberg állandó szervezete, amennyire megállapítható, csak egy idős belga arisztokratából, Étienne Davignon tiszteletbeli elnökből és titkárnőjéből áll, akik a hollandiai Leidenből adminisztrálják a munkát. Mellettük az Irányító Bizottság nevű testület dolgozik: az dönti el évente, kiket hívjanak meg a konferenciákra.
A meghívottak kiválasztásában meghatározó szerepet játszó Irányító Bizottságban megtaláljuk többek mellett Joseph Ackermannt, a Deutsche Bank elnökét és a nemzetközi pénzvilág több amerikai hatalmasát, Daniel Vasellát, a Novartis vezérigazgatóját, a Coca-Cola és a Shell vezéreit, a Wallenberg-csoport elnökét. De ott van Richard Perle, Reagan elnök hajdani Pentagon-héjája csakúgy, mint a liberális Die Zeit helyettes főszerkesztője. Ami egyúttal jelzi, hogy a gazdaság és a politika hatalmasai - természetesen - nem pártpolitikában gondolkodnak.
Surányi ott volt
A diszkréció a kívülálló számára fájdalmas: milyen érdekes lenne megtudni, miről beszélt például Henry Kissinger és az Európai Központi Bank vezére, vagy Bill Gates és Angela Merkel. Valamennyien voltak már Bilderberg-konferencián, mellettük uralkodók és a pénzvilág ismert nagyjai, valamint társaik, akikről egyébként keveset hallunk - például Törökországból. Legfeljebb annyi derül ki, az is csak utólag, hogy milyen kérdéseket vitattak meg.
A tavalyi, spanyolországi konferencián többek között szó volt Észak-Koreáról, Iránról, a pénzügyi válságról, Afganisztánról, az európai-amerikai viszonyról és az éghajlat-változás kihatásairól. Mit mondtak, miben maradtak - nem tudni.
Régiónkból, a hozzáférhető hivatalos és a nem hivatalos forrásokat tanulmányozva, eleddig egyetlen korábbi meghívott található: Surányi György, alkalmasint még abból az időszakból, amikor a Nemzeti Bank elnöke volt.
Érdekes viszont, hogy Ausztriából minden évben lelhetünk meghívottat. Nemcsak kancellárt, mindkét nagy pártból, hanem - eléggé meglepően - Oscar Bronnert, a liberális Der Standard kiadóját is. Ám távolról sem ő az egyetlen a média világából. A Neue Zürcher Zeitung korábbi és jelenlegi főszerkesztője, a The Washington Post kiadója oszlopos résztvevők, s a tanácskozásokat rendre a The Economist két vezető szerkesztőjének elemzése vezeti be. Ami persze felveti a kérdést: hogyan, miért vállalják a közvélemény tájékoztatására felesküdött hírlapírók is a teljes titoktartást?
Kérdőjelek
A Bilderberg-konferencia egyébként távolról sem az egyetlen exkluzív, bizalmas találkozója az úgynevezett elitnek. A legrégibb az 1921-ben alapított Council on Foreign Relations. Bekerülni a ma vagy 2900 tag közé csak meghívással, pénz vagy/és pozíció alapján lehet. Négyszázuk a médiából érkezett. A CFR meghívásának minden állam- és kormányfő is szívesen eleget tesz, hiszen zárt ajtók mögött bátran egyeztethet az amerikai politika vezetőivel és szürke eminenciásaival - a jegyzőkönyvek huszonöt évre titkosítottak.
Fiatalabb az 1973-ban alapított Trilaterális Bizottság. Társaihoz hasonlóan ez is a nyugati gazdasági és politikai rendszer erősítését szolgálja - Japán bevonásával. Tagjai főként az USA demokrata kormányaiban játszottak, játszanak fontos szerepet, s nem egy fontos alakja tagja a Bilderberg-csoportnak és a CFR-nek is. A trilaterálisok soraiba az EU új országaiból is bekerülhettek: Surányi György, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke és Kovács Gábor, a Bankár Holding vezére szerepelnek a taglistán, ahol az európai igazgató Paul Révay.
A Carnegie nevét viselő amerikai Nemzetközi Békealapítványról keveset hallani, miközben immár Moszkvában, Pekingben és Bejrútban is van irodája, és kiváló szakembergárdája dolgozik.
Feltehetnénk végül a populista kérdést: ha a gazdaság és a politika legjobbjai több fórumon is rendre nyíltan és bizalmasan megbeszélik, merre megy, menjen a világ, ugyan miért nem jelezték legalább a máig nyomorító pénzügyi és gazdasági válságot? Vagy miért nem mutatnak kiutat Afganisztánból, az energiakrízisből? Tán egyszer, a titoktartást megszegve, elmondják valakik...
Link
· postaimre - 2011 06 30 ¦ 16:00:58
http://postaimre.euroweb4you.eu/news.php?readmore=3098 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/36 oldal
|
Bejegyzések száma: 350
|
|
|
|
2011. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
5608 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1988
- e Hét: 5752
- e Hónap: 9497
- e Év: 162993
|
|
|
Offline
