Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 119 
Böjte Csaba atya : Konkoly!?
  2011-07-28 06:40:42, csütörtök
 
  Konkoly!?

Akorod-e, hogy elmenjünk és
kiszedjük belőle a konkolyt?
Máté 13, 28

A vasárnapi evangéliumban, a mi Urunk Jézus Krisztus arról beszélt, hogy a szántóvető elment és jó magot hintett a földbe, de éjjel a gonosz is eljött és elhintette ő is a maga "konkolyát", a gyomot, a burjánt. Jézus nem akar bennünket félrevezetni, nem azt mondja, hogy csodálatos, fenékig tejföl ez a világ, hanem kimondja, - mit mindnyájan amúgy is tapasztalunk naponta, - szép világunkat a problémák, bajok, gondok, bűnök csúfítják el. Így igaz, látjuk, érezzük lépten-nyomon, a kisebb-nagyobb problémákat a társaink életében, a visszásságokat környezetünkben, a hibákat, tévedéseket az élet minden területén és sajnos érezzük annak sokszor lehúzó, fojtogató terhét is.

A példabeszédet hallgató tanítványok megkérdezik Jézust, hogy nekimenjenek-e a konkolynak, kitépjék-e a rosszat az értékes búzatáblából? Mit tegyenek az Isten drága világát elrútító "konkollyal"? Jézus válasza engem is megdöbbentett. Arra kéri az övéit, hogy ne küzdjenek, harcoljanak a "konkollyal", a búzatáblát elcsúfító gyomokkal, hanem bízzák azt az aratókra, az utolsó ítéletre.

Újból elővettem a szentírást és elkezdtem olvasgatni! Döbbenten láttam, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus nem csak kér bennünket, hogy ne csatározzunk, harcoljunk a körülöttünk lévő rosszal és mocsokkal, hanem ő maga is ezen az úton jár. Képzeljük el, hogy oly sok adventi várakozás után, amikor a mennyek országában híre kelt, hogy Isten emberré lesz, az angyalok biztos, hogy izgalommal várták az emberré lett Isten első szavait. Kíváncsiak lehettek, hogy vajon Isten hogy fogja elítélni, számon kérni, rendre utasítani az emberiséget, a nemzeteket. És akkor elérkezik karácsony, emberré lesz az Isten, és mind kisgyerek szelíden rámosolyog édesanyjára, meg Józsefre, a pásztorokra, a napkeleti bölcsekre, és nincs egyetlen számonkérés, még egy kis ejnye- bejnye sem. Egyszerűen, nem foglalkozik a "konkollyal", nem ítéli el a rabszolga tartást, a háborúkat, az akkori kór megannyi szörnyű, fertelmes "konkolyát". Csendesen éli a maga egyszerű, természethez közeli, szorgalmas, kézműves napjait szülőföldjén, szerető családja körében. Nyilvános fellépése után, sokszor provokálják, szeretnék, hogy állást foglaljon, ítélkezzen, de Jézus nem harcol, ő nem csatározik a "konkollyal". Ott van a házasságtörő asszony, az öreg Nikodémus, Zakeus és a többiek, és Jézus nem foglalkozik azok vétkeivel, hanem a szeretetét, mint a nap a fényét, jóságosan kiárassza mindenkire. Felviszik egy magas hegyre, le akarják taszítani a szakadékba, és ő nem vitázik, szó nélkül keresztül megy a tömegen. Vagy ott van nagycsütörtök, nagypéntek! Jézust Heródes elé hurcolják, és ő hallgat, egyszerűen nem harcol a "konkollyal". Természetesen kérdezhetné Heródestől: "Te akarsz engem elítélni, te aki egy részeg tivornyázás közben - csak úgy- lefejeztetted Keresztelő Jánost? Te ítélkezel az erkölcs, az igazság nevében?" Nem kérdezi se ezt se mást, szelíden hallgat, majd a kereszten alázattal megszólal: "Bocsásd meg nekik Atyám, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek". Húsvét hajnalán feltámad és nincs számonkérés, kerekasztal megbeszélés, történtek kiellemzése, munkaszerződések felbontása, de nincs duzzogó félreülés vagy lihegő bosszú, egyszerűen Jézus nem foglalkozik a "konkollyal", Ő szeret, és jóságosan megéli a maga százszoros ezerszeres áldást adó mindennapjait.

Ha megnézzük Isten szentjeit, az ő életükben is, ugyan ezt látjuk. Szent Ferenc nem mást akar jobbá tenni, hanem önmagát akarja Isten szeretetében, jóságában megszentelni. Ő akar jó földbe hullott búzaszem lenni, ötvenszeres, százszoros termést hozni. Tudja, hogy neki ez a dolga, és nem mások kioktatása, számon kérése, elítélése. Csodálom Kalkuttai Teréz anyát, aki körbejár jót cselekedve, befogadja a másoktól eldobott gyermekeket, a senkinek nem kellő koldusokat, leprásokat, és nem ítélkezik a kapzsi, harácsoló, gazdagok fölött. Nem megy neki a korrupt bürokratikus törvények mögé búvó politikusoknak, nem áll neki tépkedni a XX század megannyi konkolyát.

Mennyi idő, energia pazarlódik el fölösleges zsummogással, civakodással, haragos duzzogással? Naponta hány órát pazarolunk arra, hogy mások életében a a hibákat, botlásokat, bűnöket meglássuk, levadásszuk, kibeszéljük? Milyen sok értékes "búzaszem teremhetne" életünkben, ha nem a körülöttünk lévő "konkolyok" és "konkolykák" kiráncigálásával töltenénk az időnket?

Drága Mennyei Atyánk, nagy nagy alázattal kérlek, hogy adj nekünk erőt, hogy arra összepontosítsunk aminek elvégzését ránk bíztad! Segíts, hogy minden időnket, energiánkat arra fordítsuk, hogy a magunk dolgát jó végre vigyük. Add, hogy megértsem, hogy sokkal jobb, ha még botladozva is, de a magunk dolgát végezzük, mint ha más dolgába belekontárkodunk. Alázattal kérlek, hogy nagylelkűen el tudjam viselni a "konkolyt" mások életében, és a magam életében megteremjem a százszoros termést, a Te dicsőségedre, drága népem javára.

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.

Déva, 2011. július 19.


Szépen alakul a Csíksomlyói Mária kert, Böjte Csaba atya gyermekei gondozásában:


Link




 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba Atya elmélkedései  
Eladó porcelán gyűjtemény
  2011-07-28 06:31:29, csütörtök
 
  Egy nagyon kedves ismerősöm, Tarcsai András példátlan értékű porcelán
gyűjteményét szeretné értékesíteni. A gyűjtemény diasorokban látható különböző
tematikák szerint.
ÉRDEKLŐDNI LEHET A : andras.tarcsai007@gmail.com DRÓTPOSTA CÍMEN.

Szeretettel ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

A diákat úgy kell letölteni, hogy : RÁ KELL KATTINTANI a DOWNLOAD NOW PARANCSRA, MAJD 20 MÁSODPERCET VÁRVA, A Download file now parancsra.


Tarcsai András gyűjteménye:

Link


Link


Link


Link


Link


Link







Kedves Barátaim, Látogatóim!

Itt a nyár a sok kihívással, feladattal,csábító programokkal.
Ilyenkor mindenkinek akad bőven teendője, így vagyok ezzel magam is.
Szeptemberig ritkán leszek gépközelben, de ha tehetem és időm megengedi,
jelentkezem újabb blog bejegyzésekkel. Kívánok mindenkinek felhőtlen nyarat,
jó pihenést és kikapcsolódást. Vigyázzanak magukra és egymásra.

Szeretettel és köszönettel gondolok Önökre: Ballán Mária







 
 
0 komment , kategória:  Általános  
MVSZ tüntetés
  2011-07-28 06:10:18, csütörtök
 
  Vasárnap, reggel 9 órakor: El kell temetnünk Petőfi Sándort!





Miután a közelmúltban az MTA gyűjteményében előkerült Petőfi Sándor és Szendrey Júlia hajtincse, elhárulni látszik minden akadály az elől, hogy azonosítani lehessen a két évtizeddel ezelőtt Barguzinban feltárt sír leletét. Ezért szervez Petőfi Sándor eltűnésének 162. évfordulóján, 2011. július 31-én, reggel 9 órakor emlékező megmozdulást az MTA székháza elé a Magyarok Világszövetsége.

A most fordulóponthoz érkezett folyamatot a Magyarok Világszövetsége elnökének egy évvel korábban közzétett írása indította el, amelyet sajtószolgálatunk most újraközöl.

Petőfi Sándor halálának kérdése nem irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála körülményeinek tisztázása a magyar nemzet méltóságának és önbecsülésének kérdése! (...) Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó eltemetése a XXI. századi magyar élet megkerülhetetlen ügye: egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése - írta Petőfi Sándor eltűnésének 161. évfordulóján Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Alább olvasható a teljes írás.

El kell temetnünk Petőfi Sándort!

Tűnődés Petőfi Sándor fehéregyházi eltűnésének 161. évfordulóján

Több, mint két évtizede annak, hogy 1989. július 17-én a távoli Szibériában, a Burját Köztársaságban, a Bajkál-tó keleti partján fekvő Barguzinban egy magyarok vezette nemzetközi kutatócsoport feltárta Alexander Stefanovics Petrovics sírját. A sírból avatott régészek, antropológusok gondos kezei kiemelték a csontvázat, amely egy 163 cm magas férfi földi maradványa volt. Borzongva fedezték fel annak erős bal felső szemfogát, törött bordáját és betegség sújtotta térdét, amely a néhai járását minden bizonnyal enyhén bicegővé tehette...
A néhait 1855 májusában temették el, és az I. világháború idején még megvolt az ó-orosz betűket is tartalmazó sírfelirat, amely az elhunyt neve után megörökítette kilétét: vengerszkij maior i poet - azaz magyar őrnagy és költő. Egy orosz néprajzi tanulmány pedig megszólaltatta az 1920-as években még élő öreg parasztasszonyt, Mária Morokovát, aki kislányként naponta bejárt a magyar fogolyhoz. Az pedig arról beszélt neki, hogy az ő országában nagy háború volt, és Frantz nevű császárukat megsegítette Nikoláj czár.
Minderről Kéri Edit könyvéből is értesülhetünk - aki maga is tagja volt a sírfeltáró kutatócsoportnak -, amelyet 1990 februárjában adott ki az Eötvös kiadó: Petőfi Szibériában?!

Valóban, megtörténhet, hogy a Segesvár melletti Fehéregyháza határában az oroszok ellen vívott csatában 1849. július 31-én utoljára látott Petőfi Sándort foglyul ejtették és a távoli Szibériába hurcolták volna? A hivatalos magyar történettudomány máig tagadja, hogy az 1849-es szabadságharcba beavatkozó oroszok magyar foglyokat hurcoltak volna magukkal. Pedig az I. világháborút követően, a húszas-harmincas években szovjet fogolytáborokból hazatérő magyar katonák közül sokan vallottak arról, hogy a távoli Szibériában olyan öreg magyarokkal találkoztak, akiket a szabadságharc leverése után fogolyként hurcoltak oda. Pedig Kéri Edit, ez a történészeket megszégyenítő színész, '56-os forradalmár és oknyomozó újságíró évekkel ezelőtt megszerezte Bécsből, a Staatsarchiv-ból, a szabadságharc idején zajló némely osztrák kormányülés jegyzőkönyvét. Az 1849. május 14-i Ministerrat Protokoll (Minisztertanácsi jegyzőkönyv), amelyet Schwarzenberg és Bach látott el kézjegyével, kimondja, hogy az oroszok által ejtett magyar hadifoglyokat el lehet szállítani a távoli Szibériába - Nach Siberien, nach Kamschatka, nach Nord-Asien kann man transportieren. A dokumentum - amelyet két nap múltán Ferenc József császár is aláírt - arról is árulkodik, hogy ebbe a tervbe nem mindenki volt beavatva. A jegyzőkönyv szerint a magyar foglyok Szibériába való szállításáról szóló vitában a császári pénzügyminiszter felszólalt, és kijelentette, hogy ez a megoldás méltatlan Ausztriához, és legalább azt biztosítani kellene, hogy a távoli szibériai fogolytáborokban osztrák fegyőrök őrizzék a hadifoglyokat...
Minderről még a magyar olvasó is értesülhetett, hiszen a bécsi jegyzőkönyvek Kéri Edit által elkészíttetett fordítását egy óvatlan nyári napon a Magyar Nemzet is közölte.

A huszonegy évvel ezelőtt, a Burját Köztársaságban kiásott csontváz megsemmisítésére azonnal hadjárat indult. Kommunikációs és fizikai. A Budapest-Moszkva tengely pillanatok alatt kiötlötte a leghatásosabb lejárató szöveget, mely szerint a Barguzinban feltárt csontváz nem Petőfi Sándor földi maradványa, hanem egy zsidóé, aki ráadásul nő lett volna. A fölényeskedő legyintésnek álcázott kommunikációs fogással egyidejűleg azonban elrendelték a lelet lefoglalását. Ezek után a csontvázban Petőfi Sándort felismerő kutatók Ulan Ude-ból, a burját fővárosból, majd a Szovjetunióból a legvadabb kalandregényekbe illő körülmények között menekítették azt ki.

Itthon Magyarországon pedig hiába kérték, hogy bontsák meg Petőfi Sándor édesanyjának sírját, és vegyenek csontvázából génmintát. A magyar tudományosság és a politikum kegyeletsértésre hivatkozva megtiltotta azt a mintavételt, amely a feltételezést tudományos úton, száz százalékosan igazolhatta vagy cáfolhatta volna. Meglehet, hogy abban a bizonyos kegyeleti bizottságban sok ismert magyar közéleti ember írta és írja elő kötelezően a struccpolitikát.

Azóta húsz év telt el. Azóta minden magyar miniszterelnököt beavattak a Burjátországból elhozott csontváz titkába. Húsz éve tűnődöm azon, hogy vajon miért nem történik semmi? Miért nem kíván a magyar politikum ebben a kérdésben az igazságnak a végére járni? Hiszen a tudomány egyértelműen cáfolhatná, vagy egyértelműen igazolhatná, hogy valóban Petőfi Sándor földi maradványai kerültek-e elő?

Vannak, akik úgy vélik: ha kiderülne, hogy a fehéregyházi csata után Petőfi még évekig élt, az ,,ott essem el én, a harc mezején" jegyében felmagasztosult Petőfi-kép töredezne szilánkokra, amit a ma élő magyar nemzedék nehezen viselne el. Dőreség, mondom én. Hiszen Petőfi irodalmi művét ez semmiképpen nem érintené. Lánglelkű, szabadságvágyó szellemét ugyancsak nem. Talán csak azok sínylenék meg e hírt, akik számára Petőfi legfőbb értéke maga a megjövendölt élete. Ám az ő lélekszámuk eltörpül azon magyarok száma előtt, akik számára az igazság mindennél fontosabb. És ugyanúgy eltörpül azon magyarok száma előtt, akiket bánt, hogy e nemzet mindmáig nem adta meg a végtisztességet a legnagyobb magyar költőnek.

Petőfi Sándor halálának kérdése nem irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála körülményeinek tisztázása a magyar nemzet méltóságának és önbecsülésének kérdése! Ha valóban megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait, akkor azok temetetlen voltukban égbe kiáltanak! A magyar nemzet pedig haladéktalanul és méltó módon el kell temesse őt a haza földjébe! Ha nem Petőfi Sándor földi maradványai kerültek elő, akkor azokat keresni kell. És addig kell keresni, amíg meg nem találják. Majd ugyanúgy, a legnagyobb magyar költőnek kijáró végtisztességgel el kell temetni őt! Tudom, hogy minden magyar város versengni fog érte!

Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó eltemetése a XXI. századi magyar élet megkerülhetetlen ügye: egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése.

A Burjátországban feltárt csontváz most még egy böröndben vár. Nem Magyarországon. Valahol Európában. Titok, hogy hol. Nehogy eltüntessék, nehogy megsemmisítsék. Petőfi Sándor földi maradványai valahol Európában várják az igazság óráját.

Budapest-Kolozsvár, 2010. július 31-én

Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke

MVSZ Sajtószolgálat - 7147/110726



Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Budaházy:Ó, támadj föl Hunnia
  2011-07-28 05:58:39, csütörtök
 
  Budaházy:"Ó, támadj föl Hunnia, és fogadj magadba"





Végleg elvesztettem minden illúziómat ezzel az országgal szemben és lassan életszerűvé válik számomra a kérdés, mely oly sok honfiúi szívben megfogalmazódhatott már az elmúlt évszázadok során: Vajon hazám nekem az a hely, hol ily kérlelhetetlenül üldöznek, s hol honfitársaim ily apátiával szemlélik önnön pusztulásukat, és ily értetlenséggel az ez ellen folytatott harcomat?
Megszületett a magyarországi jogszolgáltató hatalom válasza Balsai kormánybiztos jelentésére és az ennek kapcsán a nemzeti jogvédők által a politikai okokból meghurcoltak érdekében a közkegyelemért indított kampányra. Mindegy, hogy Szilvásyék hazaárulók, mindegy, hogy 2006-ban terrorcselekményeket hajtott végre a rendőrség, mindegy, hogy az MSZP megvalósította az erőszakos hatalomgyakorlást, akkor is Budaházy a ,,terrorista" és maradjon csak börtönben. Mindegy, hogy tavaly ősszel már belátta a bíróság, hogy a ,,bűnismétlés veszélyéről" beszélni esetünkben fél évvel az MSZP bukása után már tarthatatlan, és igaz, hogy nem is volt rá utaló konkrét információ vagy adat soha, most így, már egy évvel utána, mégis visszakerült a nyakamba teherként ugyanazon bíróság egy másik tanácsa által a kiszámítható jogállam teljes hiányának ékes példájaként. Vannak, akik azért vannak előzetes letartóztatásban, mert reális a veszélye, hogy szabadlábra helyezésük esetén bűncselekményt követnének egyből el (mondjuk belevágnák a kést az első szembe jövőbe és kirabolnák). És van, akire azért van ráaggatva a ,,bűnismétlésre veszélyes" bélyeg, hogy előzetes letartóztatásban lehessen a végtelenségig tartani, mindegy, hogy ez jogszerű-e és mindegy, hogy milyen érveket hoz fel ez ellen, lesöprik érdemi vizsgálat nélkül. Ez utóbbi az én helyzetem.

Végleg elvesztettem minden illúziómat ezzel az országgal szemben és lassan életszerűvé válik számomra a kérdés, mely oly sok honfiúi szívben megfogalmazódhatott már az elmúlt évszázadok során: Vajon hazám nekem az a hely, hol ily kérlelhetetlenül üldöznek, s hol honfitársaim ily apátiával szemlélik önnön pusztulásukat, és ily értetlenséggel az ez ellen folytatott harcomat? De hát nem tudok szólni, írni, álmodni máshogy, csak ezen keserves sorsú nép zengő-bongó nyelvén, és itt lüktet ereimben ezer év küzdelme, gyötrelme, öröme és bánata! És mégis idegenné válhatok e tájon? Ó, támadj föl Hunnia, ha csak egy falu határnyi földön is és fogadj magadba, mert nincs már nekem helyem máshol e világon.

Budapest, 2011. július 25.

Budaházy György



Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Morvai Krisztina kiállása
  2011-07-28 05:53:23, csütörtök
 
  Morvai Krisztina az MTV Ma reggel c. műsorában (2011.07.26.)


Link


Morvai Krisztina honlapja:


Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
HUN TV jogsegélyszolgálata
  2011-07-28 05:38:37, csütörtök
 
  Tudósítás és beszélgetés Kozma Józseffel a jogsegélyszolgálat vezetőjével,
aki eddig már három családot menekített meg a kilakoltatástól!!!!



Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
A bükkszentkereszti füvesember
  2011-07-28 05:31:15, csütörtök
 
  Bükkszentkereszt - A gyógyító Bükk


Link


Bükkszentkereszt az Élmények Útján


Link








A bükkszentkereszti füvesember Szabó György...

A füvesember - mintha egy hollywoodi film címe lenne - Szabó György. Nagymamájának köszönheti, hogy több mint fél évezredes tudást birtokol.

Fiatalon szerezte tudását, és ennek köszönhetően jelenleg kétszázötven féle gyógynövényt ismer (a gyógyszerkönyvben hetvenhárom szerepel). Rengetegen keresik fel kisebb nagyobb problémáikkal és betegségek nagy részére biztosan tud javasolni gyógyírt. A mai napig járja az erdőt...

Gyógyít, teát kever a bükkszentkereszti füvesember

Gyerekként imádta a természetet, később kuruzslónak hívták, ma elismert gyógynövényszakértő a 80 éves bükkszentkereszti Szabó György. Teáját gyógyhatású készítményként tartják számon. Füvesembernek nevezik, de ő ezt nem bánja. A füvek, fák és virágok a testvérei. Mindent tud róluk, az élete is róluk szól.
Hetvenöt évvel ezelőtt egy miskolci kisfiú kilépett a házkapun. Balra volt a város, jobbra az erdő. Ő gondolkodás nélkül az erdő felé vette az útját. Higgyék el, így is elkezdődhet egy életpálya. Szabó György, a ma 80 éves bükkszentkereszti füvesember akkor jegyezte el magát a természettel. S ma is vele él, békés, egészséges házasságban.

Nézem Gyuri bácsit. Szép öregember. Ott térdel a sötétsárga körömvirágok és a kék levendulák között, mellette csuhé szatyra. Mintha a földből nőtt volna ki. Testvére a vad füveknek és virágoknak, amelyeket ő telepített a hegy oldalában nyújtózó bemutatókertbe. Az idős ember fél évezredes tudást őriz. A "füves" család szellemi kincsét a nagyanyja hagyta Szabó Györgyre.

- Hat éves voltam, amikor a nagymamám beköltözött hozzánk Miskolcra Sajókazincról. S bár hatan voltunk testvérek, engem szemelt ki, hogy folytassam az ősök mestersgét. A nagyanyám javasasszony volt. Elállította a sebek vérzését, pirosló hunyorral gyógyította a pestises sertést, farkasalma főzettel mosta ki a ló sebesült lábát, embereket is gyógyított, szappanos vöröshagyma-tésztával tapasztotta be a kelést. Szóval nagyanyám elkísért az erdőbe és megmutatta a gyógynövényeket. Elmondta, melyik mire jó, hogy csak ollóval vagy késsel szabad leszedni őket. És hagyni kell a gyökerükből is, a magjukból is, hogy a következő évben ugyanott meg lehessen találni őket.

- Hány év alatt lehet megtanulni mindezt?

- Tizennégy éves koromra nagyanyám befejezte a tanításomat. Ugyanis meghalt... Aztán jött a háború. A füvesemberekre különben is rossz idők jártak akkoriban. A múlt rendszerben nem volt szabad kérkedni ezzel a tudománnyal. Rásütötték az emberre, hogy kuruzsló. Csak a családtagoknak segítettem. Csokorban lógtak a házunkban a szárított növények. És persze azért szakmát is tanultam, kereskedő lettem, a szövetkezeti kereskedelemből mentem nyugdíjba, áruforgalmi vezető voltam. Azután költöztünk ki Bükkszentkeresztre a feleségemmel, 1969-ben. Ez az egyetlen szubalpesi település az országban, híre van jó levegőjének. Itt aztán újra visszataláltam a természetbe. Közben nem mulasztottam el, hogy a lányomat megtanítsam mindarra, amire engem a nagyanyám tanított. Már majdnem mindent tud. Az ő lányai közül csak a kisebbik érdeklődik a gyógynövények iránt. Sajnos, a feleségem már nincs velem, tözenöt éve, hogy meghalt.

A bükkszentkereszti "teaház" - Gyuri bácsi boltja, szárítója, raktára - udvarán zöld cserépbögrékből kortyolgatjuk a többfajta fűből főzött teát. A felgomolygó gőz olyan illatot áraszt, mint nyári zápor után a rétek.

- Mindennap teázom - mondja a füvesember. - Van állandó italom, az aranyvesszőfűből, galagonya virágos hajtásából, orbáncfűből és kisvirágú füzikéből öszeállított tea, de váltogatom a keverékeket.

- Ettől ilyen fiatalos?

- Biztosan. Persze a gének is közrejátszhatnak. Húst alig eszem, akkor is csak csirkét, gyógynövényekből készítek salátát, tudja-e, hogy a ruccola nem más, mint kányazsázsa? Vörösborból két-három decit iszom meg egy hét alatt. Este kilenckor ágyban vagyok és már reggel ötkor felkelek.

Gyuri bácsit rengetegen keresik. Betegek, jó tanácsra várók. Ma már senki meri rámondani, hogy kuruzsló. Györgytea nevű, cukorbetegeknek ajánlott teakeverékét - amely újabban a Diabess nevet kapta - a Semmelweis Egyetemen tesztelték és az Országos Gyógyszerészeti Intézet törzskönyvezte, mint gyógyhatású terméket. Néhány orvos féltékenykedve tekint az erdőt járó emberre, aki a betegségek nyolcvan százalékára biztosan tud valami gyógyírt adni, de békén hagyják. Tudomásul veszik, hogy a farkasalma levél, a cickafark, az útifű,a pemetefű, a meggylevél, a diólevél, a fehér fagyöngy, az aranyvesszőfű és bódító illatú társaik úgy viselkednek, mint a mellékhatás nélküli emberbarát gyógyszerek. Van, aki már tanulni is akar Gyuri bácsitól, többször hívták előadónak Miskolc egészségügyi intézményeibe.

- Magyarországon háromszázötven féle gyógynövény van, ebből hetvenhárom szerepel a gyógyszerkönyvben. Én magam kétszázötven félét ismerek. Olyat is, amiről sokan nem tudnak. Ilyen például a szúrós kígyószisz, ami fertőtlenítő és görcsoldó, vagy ott van a gilisztaűző varádics, a kis téli zöld, vagy a galaj, ami úton-útfélen megterem, mégis külföldről hozzák Magyarországra és macskakaromként emlegetik.

A bükkszentkereszti füvesember nem dicsekvő fajta. Valahogyan mégis el kell mondania, hogy az idén nyáron már másodszor rendezték meg falujában az Országos Gyógynövény Napot, 2500 vendég tolongott az 1300 lékeszámú kicsi településen. S az, aki korábban titkokban gyűjtött és gyógyított, most kft. keretében gyűjteti, szárítja, kezeli és értékesíti a természet kincseit és országos egyesületet hozott létre betegek, orvosok, egészségügyi dolgozók részvételével. Szerény boltocskában száz féle egyedi teát és keveréket árulnak.

Ám mindez nem azt jelenti, hogy Gyuri bácsi most már behúz egy széket egy árnyas fa alá és egész nap csak pihenget. Továbbra is járja az erdőt elmaradhatatlan szatyrával. Különös dolgokat látott a napokban a fák között.

- Kemény tél lesz. Vagy nagyon nagy hideg, vagy nagyon sok hó lep meg bennünket. Ezt onnan tudom, hogy az átlagosnál több a toboz, rengeteg a mag. A természet gondoskodni akar az eltartottjairól... És a betegeiről. A közelmúltban sok embert elkapott a hasmenéssel járó vírusos betegség. Ebben az időben rengeteg lósóska termett. Ez a gyógyszere ennek a bajnak...

Hallgatom a füvesembert. Minden nap beszél ezekről a dolgokról. Mindenkinek, aki kíváncsi rá. Jótanácsot ad epebajra, magas vérnyomásra, nyugtalanságra, gyomorpanaszra. A jótanácsért sose kér honoráriumot.

- Amit tudok, az a nép tudása. Én csak a hordozója vagyok - mondja és megcirógat egy ezerjófüvet.

Horváth Ildikó



Link
 
 
0 komment , kategória:  Egészség  
Onody Gyula szép videói
  2011-07-28 05:22:32, csütörtök
 
  Szakács Gábor-Friedrich Klára :Előhang


Link


Szakács Gábor-Friedrich Klára :Rákóczi él - Hazatérés


Link


Magyar Várak-Psalmus Hungaricus-Nagy Feró


Link






Link



 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Vedd a magyart!
  2011-07-28 05:16:44, csütörtök
 
  Álmagyar termékek helyett vedd a valóban magyart!


Link


Link


Link







Álmagyar termékek


Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az Őshaza
  2011-07-27 00:13:33, szerda
 
  Az elfeledett pallagkultúra....lassan csak kiderül kik is voltak a méltatlanul elfeledett ősök...titokzatos , épített táj Erdélyben, ami nem lehet a véletlen műve.....


Link


Link


Link


Link


Link


Link





A pallagkultúra földje, Gyergyószék:


Link




 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 119 
2011.06 2011. Július 2011.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 119 db bejegyzés
e év: 1880 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4276
  • e Hét: 48386
  • e Hónap: 157743
  • e Év: 1817110
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.