Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Ma sem volt könnyű élni. Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt és mindig érdemes lesz, HISZEM! Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Wass Albert: Magyar Miatyánk
  2012-06-13 09:18:52, szerda
 
  Wass Albert: Magyar Miatyánk

Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,
Tarts meg minket szeretetben,
Áldott Szemed ne vegyed le rólunk,
Akkor se, ha méltatlanul szólunk.
Tudjuk, sokszor panaszos az ajkunk,
Kereszt súlya nyomokat hagy rajtunk.
Bűneinket ne ródd fel, óh nékünk,
Rég fizetett érte, magyar népünk.

Szenteltessék meg a Te neved,
A bölcsőinktől a sírunkig Teveled
Igaz magyar hitben megmaradjunk,
Magyar voltunk mellett hitet valljunk,
Ne foghasson rajtunk, mi idegen,
Áruló közöttünk sohase legyen.
Hű gyermekként kövessünk Téged,
És örökké áldjuk Szent Nevedet.

Jöjjön el a Te országod,
Legyen velünk atyai jóságod,
Minden magyar szerte e világban,
Térdre hulljon hálaadó imában!
Add, hogy egymás kezét megtaláljuk,
Kopogtató testvért ki ne zárjuk.
Fülünk úgy figyeljen magyar szóra,
Mintha hozzánk Édesanyánk szólna.

Legyen meg a Te akaratod,
Harangok hirdessék diadalod,
Jóság lakjék magyar szíveinkben,
Örömöd teljék gyermekeinkben.
Add, közülünk egy is el ne vesszen,
Minden útjuk Tehozzád vezessen.
Magyar honban, idegen világban,
Tartsd meg őket örök magyarságban.

Add meg a mindennapi kenyerünket.
Lágy eső öntözze földjeinket,
Éltető Nap arany napsugára
Áldást hozzon a magyar hazára!
Szőlőt roskadjon minden hegyhát,
Virág nyíljék, merre csak szem lát.
Legyen bőség halakban, vadakban,
Gyermekáldás a magyar falvakban.

Bocsásd meg a bűneinket,
Kínzó súlyuk régen gyötör minket,
Szent Orcádat fordítsd felénk végre,
Engeszteljen népünk szenvedése.
Tisza táján nagy hontalanságban,
Fényes Erdélyben és Vajdaságban.
Simogasd meg fájdalmas orcánkat,
Őrizd, védjed magyar hazánkat.

Ne hagyj minket a kísértésben,
Zárj bennünket jóságos Szívedbe,
Adjál nékünk édes békességet,
Barátunknak minden nemzetséget.
Add, hogy minden népek világában
Gyarapodjunk javakban és számban.
Magyarságban legyünk bátrak, hűek,
Bajban sohse legyünk kishitűek.

Tied az ország, a hatalom, a dicsőség,
Mindenható hatalmas istenség,
Kérünk, hallgasd meg esdeklő szavunk,
Lássad, milyen nagy szükségben vagyunk,
Széttépett honunkban népünk zokog,
Megkínzott arcunk könnyektől ragyog.
Hallgasd meg bús, könyörgő imánkat,
Óh, add vissza nagy magyar hazánkat! Ámen.



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Ffelfüggesztett börtönre ítéltek egy hazafit
  2012-06-13 09:15:30, szerda
 
  Megerősítve: felfüggesztett börtönre, Auschwitz-, Jád Vásem- vagy holoközpont-látogatásra ítéltek egy hazafit

/Pontosítás és frissítések a cikk alatt./

Olvasónk írja: Egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy Györgyöt, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette. "Mellékbüntetésként" három éven keresztül nem vehet részt tüntetéseken, a felfüggesztett börtönbüntetés ideje alatt pedig évente el kell látogatnia a Jád Vásem holoakuszt-múzeumba, valamint tetszés szerint a Páva utcai vagy a Dohány utcai zsinagógában meg kell gyónnia bűneit, a büntetés ideje alatt legalább egyszer el kell látogatnia az auschwitzi munkatáborba és az ott látottakról, tapasztalatokról élménybeszámolót kell tartania a kirendelt pártfogójának - áll a beszámolóban.





Nagy György a mai tárgyaláson (kép: olvasónktól)
A "vádlott" továbbra sem ismerte el, hogy tagadta volna a "nemzetiszocializmus rémtetteit", az általa tartott táblán csupán a soá (veszedelem, katasztrófa) felirat volt látható, melyet a semmiből előtűnt Pásztor Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő "holokauszt-tagadásként értelmezett".
Az ügyész vádbeszédében a vád tárgyát, soá-feliratot, valamint "a Harmadik Birodalom által elkövetett, az egész világot mélyen megdöbbentő népirtást", a "holokausztot" a palacsintához hasonlította, miszerint több fajta palacsinta létezik, például a hortobágyi húsos palacsinta enyhén sós, a lekváros palacsinta édes, a Gundel palacsinta inkább desszert, de ha valaki meglát egy lágy állagú lepénytésztát, egyből a palacsinta jut eszébe...
Dr. Dénes Veronika az ítélet indoklásában súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlott ellen "garázdaság" miatt a napokban már jogerős ítélet született (a vád szerint tojással dobálta meg Demszkyt), s miután az elmúlt hetekben "megerősödött a zsidó emlékművek elleni rongálássorozat", valamint a közelmúltban egy volt zsidó rabbit állítólag verbális támadás ért, ezért hozott precedensértékű, elrettentő ítéletet.
Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
A bírónő az ítélet kihirdetését követően ismét szóvá tette a korábban Kuruc.info-pólóban megjelenőhazafi ruházatát, szerinte a mostani ruházata sem volt kifogástalan, ugyanis Tiszaeszlár rovásírás feliratú pólóval provokálta a mindenható ítészeket...
(Kuruc.info - Motoros becenevű olvasónktól)

Link

Frissítés:


A facebookos hozzászólások alapján megállapítható, hogy a többség nem hajlandó elhinni az ítéletet, és valóban: a beszámolót beküldő olvasónk tévedett, ezért elnézést kérünk. De nem abban - mint ahogy sokan gondolnák -, hogy Nagy Györgynek nem kell Auschwitzba, a Jád Vásembe vagy a Páva utcába zarándokolnia, hanem "csak" annyiban, hogy nem kötelezik valamennyi "szent hely" felkeresésére, kegyesen felkínálták neki, hogy választhat egyet közülük.
Néhány perccel ezelőtt sikerült elérnünk az "elkövetőt", aki megerősítette: valóban másfél év felfüggesztettet kapott, és valóban meg kell ejtenie egy "tolerancialátogatást" a három felkínált helyszín valamelyikén: vagy Auschwitzba kell ellátogatnia egy alkalommal, vagy a Jád Vásembe, vagy pedig a Páva utcai holoközpontba - ez utóbbiban viszont háromszor kell tiszteletét tennie azért, hogy kiválthassa Auschwitzot vagy a Jád Vásemet, ha mégsem ezek közül választana. És utána valóban írásban kell a pártfogójának ecsetelgetnie, hogy milyen jelentős, pozitív irányú fejlődés ment végbe a lelkében ezen látogatások következtében.


Frissítés2 :


A Kuruc.info értetlenül áll az ítélet előtt, s várja annak írásos formáját. Efféle mellékbüntetést nem ismer a jelenlegi jog, az új Btk.-ban vezet csak be a Fidesz valamiféle tanúságtételre kötelezést. Az általunk megkérdezett jogász szerint a bíró döntése törvény elleni ítélkezésnek minősül, ugyanolyan abszurd, mint ha pl. tíz fekvőtámaszra vagy sábesz viselésére ítélte volna Nagy Györgyöt.

Frissítés3: Olvasónk írja:

Kedves Kurucok!



Cáfolnom kell az alábbi cikk 2. számú frissítésében foglaltakat:
A vádlottat a Btk. 82. § (2) bekezdése alapján kötelező pártfogó felügyeletre ítélték, mert a "demszkys" garázdaság miatti elítélése miatt visszaeső. A bíróság a "kötelező" látogatást a Btk. 82. § (6) bekezdése alapján írta elő, a rendezvények látogatásától pedig a Btk. 82. § (5) bekezdés c.) pontja alapján tiltotta el.
Tehát az ítélet a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően került meghozatalra.
Üdvözlettel,
Dr. No


Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Székelyföldi kirándulás Siklósi András író kalauzolásával
  2012-06-13 08:35:04, szerda
 
  SZÉKELYFÖLDI KIRÁNDULÁS

2012. július 7-11. (5 nap, 4 éjszaka, félpanzióval)
Részvételi díj: 35.000 Ft/fő (rendkívül kedvezményes!)
Indulás: 2012. július 7-én (szombat):
Kiskunfélegyházáról: 05.00 órakor a Hattyúház elől,
Tiszaalpárról: 05.30 órakor a sütőüzem elől,
Budapestieknek: 06.30 órakor Szolnok, vasútállomás elől.

Útvonal: Szolnok- Ártánd- Nagyvárad (a város nevezetességeinek megtekintése)- Körösfő- Kolozsvár (a város nevezetességeinek megtekintése + Házsongárdi temető)- Marosvásárhely (a város nevezetességeinek megtekintése)- Parajd- Székelyszentlélekre érkezés, vacsora, szállás.

07.08. (vasárnap): Korond- (kézműves műhelyek megtekintése és vásárlás)- Békás-szoros- Gyilkos tó- (s ha az idő engedi: Borszék).

07.09. (hétfő): Ivó településig autóbusszal, majd onnan a Madarasi Hargitára traktorral folytatjuk utunkat, ahol gyalogtúrát teszünk a jóleső fáradtságig. Egy arra kijelölt helyen szalonnát sütünk, valamint őstörténeti és történelemórán veszünk részt; előadó: vitéz Siklósi András költő, író, a Turul Szövetség elnöke. Utána visszaindulás Ivóig traktorral, majd onnan autóbusszal a szálláshelyre.

07.10. (kedd): Máréfalva- Csíkszereda- Csíksomlyói emlékhely- Gyimesfél, az ezeréves határig (koszorúzás).

07.11. (szerda) hazaindulás: Székelyszentlélek- Bögöz- Segesvár (a város nevezetességeinek megtekintése)- Nagyszeben (városnézés)- Déva- Arad- Kiskunfélegyháza, érkezés az esti órákban.

Az úton Siklósi András kalauzol bennünket.
A szállás Székelyszentléleken, az Edit vendégházban lesz, kétágyas szobákban. Ellátás: félpanzió (reggeli és meleg vacsora).

A túrára az alábbi szervezőnél és telefonszámon lehet jelentkezni:
Erős Erzsébet: 06-30/3207-832 és 06-76/656-104, e-mail: boldogozseb20@gmail.com

A jelentkezés a teljes összeg befizetésével érvényes! (Csak egy autóbuszt indítunk.) A részvételt - ilyen olcsó és kedvező feltételek mellett - mindenkinek jó szívvel ajánljuk, akiket érdekelnek Erdély természeti szépségei, kulturális és művészeti emlékei.
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Siklósi András : A halál torkából a radikális megújulásig
  2012-06-13 08:23:56, szerda
 
  Siklósi András : A halál torkából a radikális megújulásig
(A 2012-es Szittya Világtalálkozó megnyitó előadása)

Mottó: 1.) ,,Istent föl nem foghatónak azok tekintik, akik leginkább ismerik, és tökéletesen ismertnek azok, akiknek fogalmuk sincs róla." (Száma-Véda)
2.) ,,A magyar feltámadás a magyar lélek átállása gondolkozásban és cselekedetben arra, hogy idegenek helyett végre a saját fajtáját szeresse és pártolja. A nemzeti hit, vagy magyar vallás a faj- és hazaszeretetnek a vallásosság szintjéig való fölemelése, vallásos áhítattal való élése és a mindennapi életben való gyakorlása." (Páll János)
3.) ,,Ha a bölcs és becsületes polgárok lemondanak arról, hogy saját maguk irányítsák a polisz életét, akkor az lesz a büntetésük, hogy ostobák és gazemberek fognak uralkodni rajtuk." (Platón)

Tisztelt Világtalálkozó, kedves Honfitársaim, szittya-magyar Véreim!

Aquinói Szent Tamás, a nagy misztikus egyháztanító, a skolasztika (irányzatát tomizmusnak is nevezik) megalapítója (aki Boldog Özsébet is segítette a magyar pálos rend pápai elfogadtatásában) írta valahol, hogy a teljes tudás nem más, mint a hit s a tudomány összessége. Ezzel nyilván arra is célzott, hogy vannak emberi ésszel felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan égi és földi jelenségek, szellemek, amelyeket-akiket kutathatunk, vallathatunk ugyan, de igazán elérni és minden ízében megragadni sohasem leszünk képesek. Ilyen a végtelen gazdagságú, kimeríthetetlen bölcsességű és energiájú, mindenható, ugyanakkor örökké jóságos és szerető Ős Egy, másképpen Önvaló, vagy a mi civilizációnkban Istenként tisztelt és imádott Teremtő; mások szerint Teng(e)Ri, Ősten, esetleg Öregisten, vagy Mindenek Atyja; s a régebbi matriarchátusban pedig a Termékenység Anyaistennője, a szkítáknál Anahyta (lásd még Willendorfi Vénusz, Boldogasszony Anyánk, Babba Mária stb.). Ezt még tovább bonyolítja a Szentháromság Egyisten dogmája (a hivatalos álláspont értelmében Atya, Fiú és Szentlélek; az ,,eretnekként kiátkozottak", pl. Badiny Jós Ferenc szerint pedig Apa, Anya és Gyermek), amit elmélkedésében Szent Ágoston is úgy rajzolt le, hogy a legmegfoghatatlanabb hitigazságok közé tartozik, s alaposan kösse föl a gatyáját, aki e titok végére akar járni.
Megjegyzem, akkor sem vagyunk sokkal könnyebb helyzetben, ha egy nép, jelesül a magyarság idők homályába vesző származásának helyét, kronológiáját, pontos körülményeit kívánjuk földeríteni. László Gyula, polihisztor (régész, festőművész, író) őstörténészünk azt mondta, hogy olyan ez, mint egy mozaikokból összeálló kirakós játék, melyben rengeteg a fehér folt, s alig akad hozzá egy-egy beilleszthető töredék. Noha azt ő sem tagadta, hogy minél többen foglalkoznak a rejtvény megfejtésével, annál közelebb juthatnak a bizonyításhoz; azonban kétséges, hogy valaha föltárhatjuk-e a részletes, cáfolhatatlan igazságot. Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammájában imígyen szól: ,,... Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!" Csak nem azt sugallja ezzel a Szatmárcsekei Remete, hogy minek foglalkozunk hajdani (nagy)létünk szétporló nyomaival, mikor jóval lényegesebb a jelen s a távoli jövő, meg bizonyára ezer sürgősebb tennivalónk is akad nemzetünk pallérozása, fölemelése érdekében? Hajlamos vagyok mégis azt leszűrni belőle, hogy a költő nem a múltunkat ítéli feledésre, hanem csak az üres múltba révedést, a visszahozhatatlan ,,daliás idők" iránti nosztalgiázást kárhoztatja.
A fenti ráhangolódás után, immár ,,szellemi mankóimat" félredobva megállapítom, hogy (rég)múlt nélkül nem lehet jövőnk sem; mert szabatosan fogalmazva: a jelen nem is létezik, csupán egy kósza pillanat, hiszen a magunk mögött hagyott percek már a múlthoz tartoznak, az előttünk levők pedig a jövőhöz. Nem véletlen, hogy a rómaiak Janus-szobrai is mindig kétarcúak, melyek közül az egyik a múltba, a másik a jövőbe néz; ezzel is szimbolizálva a két fogalom szoros összetartozását, míg a jelen legföljebb rögzítő kapcsot képez köztük. A díszítő motívumainkban gyakran fölbukkanó életfa (meséinkben, mondáinkban égig érő fa) is hasonló szerkezetű, melynek láthatatlan gyökerei az alvilágba nyúlnak, törzse a földfelszínt testesíti meg, míg fölmagasodó lombkoronája az eget karcolja. Janus a horizontális idősíkot kémleli két irányban, az életfa pedig a vertikális tér három szegmensét fűzi össze. [Emberre vonatkoztatva: az alsó harmad (a gyökérzet) a tisztátalanabb (al)testi funkciókat jelzi, a szívtájéki középső rész (a törzs) az érzelmeket, a nyaktól fölfelé húzódó harmad (a lombozat) viszont a szellemiséget ábrázolja. Sajnos korunk elfajzott, globalizált, moslékzabáló humanoidjait ez a hármasság elvétve jellemzi; mert egyre kevesebben vagyunk, akikben még megtalálható a testi-lelki-szellemi harmónia.] Nekem szimpatikusabb a függőleges, térbeli elrendezés; ezért úgy fogom fel, hogy a múlt nem valahol bennünket követve poroszkál, hanem közvetlenül alattunk van, vagyis gyökereinkkel belőle táplálkozunk; míg a jövő rögtön fölöttünk kezdődik, amibe szívósan meg kell kapaszkodnunk, ha nem óhajtunk elesni.

Bár nem vagyok őstörténész, viszonylag jól ismerem a témában megjelent könyveket, publikációkat. Nehéz igazságot tenni ebben a burjánzó rengetegben, ahol még a finnugorizmust egyöntetűen elvető szerzők is egymás torkának esnek, és képtelenek a közös nevező egyeztetésére, a hatékonyabb egy húron pendülésre. (Bezzeg a történelemhamisító ellentáborba tartozó ,,tudósok" sohasem gyalázzák egymást, hanem inkább körömszakadtáig védik, ezért nem tudunk komoly áttörést elérni évtizedek óta.) Ami a magyarság eredetét illeti, nem véletlen, hogy becsületes, jó szándékú kutatóink szinte annyi őshazát ,,tártak fel", ahányan csak vannak. Annyiban igazuk van, hogy ezeken a területeken mindenfelé hosszabb-rövidebb ideig megfordultak őseink (rokonaink), kisebb-nagyobb civilizációkat, kultúrákat alapítva; az viszont kézenfekvő, hogy egyszerre ennyi őshazánk nem lehetett. A baj nyilván az, hogy rossz helyeken keresték. Mai ismereteink szerint majdnem bizonyos, hogy nem jöttünk mi ide sehonnan, hanem sok tízezer éve eredendően (autochton módon) itt nőttünk fel, itt edződtünk azzá, akik és amik lettünk. Istentől rendelt őshazánk a Kárpát-medence; ugyanakkor Európa ősnépe vagyunk, nyelvünk a világ ősnyelve (legalábbis mai formájában a legközelebb áll hozzá, s a leginkább őrzi annak szókincsét, nyelvtani sajátosságait), rovásunk pedig bolygónk legelső fejlett írása (s alighanem ma is a legszervesebben képes kifejezni egy nép érzéseit és gondolatait). Ha ezt a pár tömény megállapítást fundamentumként (axiómaként) elfogadjuk, a többi már csak részletkérdés. (Ezek kibontása a szakemberek hivatása, további taglalásukra egyébként sincs most időm.)
Mérsékelten hiszek, gyakran kételkedem a különféle próféciákban, jelenésekben, kinyilatkoztatásokban, üzenetekben, jóslatokban. Azt azonban már az ókori, középkori iratok, szájhagyományok (hinduk, maják, indiánok stb.) is jelzik, hogy rövidesen egy nagy szemléletváltás (ún. paradigmaváltás) és korforduló (nem világvége!) előtt állunk. (Ez aligha megy majd simán, valószínűleg véres események, helyi és kontinentális háborúk fogják kísérni.) A Védák és a csillagászat (állatövi jegyek) is megerősíti, hogy az egyetemes földi história nagy világkorszakok végtelen körforgásából áll. Ez a 4 periódus a következő: Aranykor, Ezüstkor, Rézkor és Vaskor. Miként a fémek minősége, értéke is utal rá, közülük az első a legideálisabb, míg az utolsó a legborzalmasabb az emberiség számára. Utóbbit Kali Jugának is hívják (nagyjából 5000 évig tart), ami nem más, mint a sötétség, a gyűlölet, a romlás, a törvénytelenség és istentelenség sátáni időszaka. Mi most ebben élünk, de szerencsére már a legvégén, ezért fokozottan várjuk a megtisztulást (a buddhistáknak megvilágosodás, a Belső Ösvény útja, a keresztényeknek megtérés, a táltosok és mágusok szerint napforduló, csillagforduló), az újjászületést, a szeretet s a boldogság eljövetelét.
Tudnunk kell azt is, hogy a szittya-magyarok az Aranykor népe; kudarcaink, vereségeink, üldözöttségünk zömmel éppen abból fakadnak, hogy alapvető tulajdonságaink (megértés, lovagiasság, gerincesség, önzetlenség, jóság, méltóság, spiritualitás stb.) és küldetésünk szerint mi nem vagyunk képesek beilleszkedni a homlokegyenest ellenkező vaskori körülmények közé. Olyanokká váltunk ebben a gyilkos, szénfekete közegben, mint a partra vetett hal, vagy mint a sérült szárnyú madár. Nem tudunk normálisan, szabadon, örömtelien élni, valós képességeinket kifejteni, hiszen leigáztak s kiforgattak bennünket önmagunkból. Szeretnénk kitörni ebből a földi pokolból, de nincs hova, s nem jött még el az ideje. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a forrongó magyar mélyben már megállíthatatlanul tavaszodik a jövő: a világnak is követendő példát, mintát adva, mi lépünk először a változások mezejére. Úgy is mondhatnám, hogy Ősten-i kiválasztottságunk kötelez arra, hogy (a Nap Fiaiként) másoknak is elhozzuk a Fényt és a Tudást, s a mi vezérletünkkel fog győzni az emberiség jobbik része, melyet visszavezetünk az Aranykorba.
Ez a mai globális káosz, a zsidó New Age, a bankárkaszt zsarnoksága, az euroatlanti gyarmatbirodalom, az egész virtuális gépezet atomjaira hullik; s fölváltja egy olyan új rendszer, ahol minden a helyére kerül, ahol a kollektív szándék fölülírja az individuális önzést; ahol valódi nemzetállamokban, békében, bőségben, egymást a jóra serkentve és a természeti környezetre vigyázva, Isten tenyerén élnek majd a népek. Ez egy olyan paradicsomi kor lesz, ahol a gonoszok is megjavulnak, mert nem éri meg többé sehonnai gazembernek lenni. Néhányat azért még aludnunk kell erre; s mindez nem jön el magától, kibontakozva a semmiből, csak ha nagyon akarjuk, és teszünk is érte. Ne felejtsük, hogy pusztán materiális szinten nem oldhatók meg a dolgok, s a mindnyájunkat sújtó, pusztító (mesterségesen gerjesztett) válság sem orvosolható ennek a világrendnek a keretében. Mélyen magunkba kell szállnunk, s az égi szakralitás felé fordulnunk, hogy véges erőnket megnövelhessük a Végtelen Energiából és Ingyen Kegyelemből történő feltöltődéssel. Lehet, hogy mi már nem érjük meg a szebb holnapot, mégis utódainkért aggódva úgy kell viselkednünk, hogy a változás éberen és mindenre fölkészülten érjen bennünket, ezért óriási a felelősségünk.

Egy ilyen rövid előadás keretében még felszínesen sincs módom a világhelyzet s a magyar állapotok elemzésére. Ezt nagyjából minden érintett láthatja, sőt a bőrén is érezheti, s én is számos cikkben, tanulmányban tüzetesen foglalkoztam már vele. A diagnosztizálás helyett próbáljunk inkább a terápiára, a kiutak keresésére koncentrálni. Nem ügyelve a komplexitásra és a fontossági sorrendre, hadd vessek itt föl néhány olyan kardinális problémát, melyek megnyugtató kezelése nélkül nem beszélhetünk semmiféle magyar megmaradásról és megújulásról, pláne, reményteljes nemzeti jövőképről. (Ajánlom szíves figyelmükbe Halász József barátom ,,Gondoskodó Magyarország" c. gyakorlatban is zömmel kivitelezhető programját, mely az egyik leglogikusabb és legátfogóbb ebben a műfajban.)
1.) A Szentkorona-eszme és értékrend szerinti ősi Magyar Alkotmány(osság) jogfolytonosságának helyreállítása, s egy ehhez illeszkedő, korszerű, kizárólag a magyar önérdeken nyugvó Alaptörvény kimunkálása. (Magától értetődik, hogy sarkalatos és egyéb hatályos törvényeink nem ellenkezhetnek ezek szellemiségével, ill. bármiféle nagyhatalmi és ,,szövetségesi" törekvéseket is ezeknek kell alárendelnünk.)
2.) A zsidókérdés és cigánykérdés tabuk nélküli, nyílt fölvetése, és határozott, részrehajlás (pozitív diszkrimináció) nélküli megoldása. Tűrhetetlen, hogy a saját hazánkban bármiféle idegen, betolakodó (ráadásul kártékony, élősködő és ellenséges!) náció többletjogokat és előnyöket élvezzen az őshonos magyar többséggel szemben! Ezzel párhuzamosan a szigorú (tudományos módszerekkel is megalapozott) magyar önvédelem és fajvédelem intézményes megszervezése. Elfogadhatatlan az a genocídiummal fölérő ,,lakosságcsere" is, hogy miközben magyar fiatalok ezrei vándorolnak külföldre dolgozni, helyettük gyülevész söpredékeket (főként zsidókat, kínaiakat és egyéb színeseket) telepítenek be.
3.) A Magyar Nemzeti Bank és a pénznyomtatás fölötti ellenőrzés jogának állami (parlamenti) kézbe adása, a kibogozhatatlan hazai és/vagy külföldi (pl. cionista) lobbi-érdekek teljes kiküszöbölése. A kamatfizetés, az adósságszolgálat s a további hitelfölvételek azonnali berekesztése. A nemzetközi pénzintézetekkel kötött előnytelen és törvénytelen szerződések egyoldalú fölmondása; a kirablásunkban és tönkretételünkben részt vevő bankárhorda s a multinacionális cégek beperlése, számláinak zárolása, és kamatos kártérítésre kötelezése.
4.) Haladéktalan kilépés az EU-ból, a NATO-ból, a Világbankból és az IMF-ből. Pontos, mindenre kiterjedő elszámolási mérleg készítése; megkárosításunk, anyagi veszteségeink, gyarmatosításunk jóvátételének megkövetelése. A 45 éves bolsevista megszállásunkból és 1956-os eltiprásunkból fakadó szörnyűségekért a volt Szovjetunió utódállamának (Oroszország) kárpótlási igény benyújtása. Hasonlóképpen a holokauszt-ipar által alaptalanul kizsarolt, többszöri és folyamatos pénzjuttatások visszaszerzése Izraeltől s a hazai zsidóságtól.
5.) Kemény és következetes igazságtétel. Az elmúlt 67 év elévülhetetlen, népirtó kommunista és liberális gaztetteinek (visszamenőleges) feltárása, a még élő főkolomposok elszámoltatása és felelősségre vonása (halálbüntetés, börtön, az összeharácsolt ingó és ingatlan vagyonok elkobzása, a külföldi bankszámlák befagyasztása), a közügyektől való örökös eltiltása. Határaink és repülőtereink lezárása, hogy a zsiványok szökését megakadályozhassuk. A csalások, hamisítások, korrupciók, hivatali visszaélések leleplezése, s az ezeket elkövető köztisztviselők fokozott büntetése. Az évtizedekre titkosított akták, szerződések, panamák nyilvánosságra hozása; néhány vitathatatlanul nemzetbiztonsági kategóriába tartozó anyag zárolásán kívül a közvéleménynek joga van minden, közvetlenül vagy közvetve, őt érintő irat (pl. az ügynökök és beszervezőik, tartótisztjeik listáinak) megismerésére. Az ártatlanul üldözöttek és kisemmizettek, esetleg leszármazottaik tisztességes kárpótlása, ill. elkobzott javaik visszaadása, vagy azok ellenértékének kifizetése.
6.) Totális rendszer- és államformaváltás. A közszabadságon, a jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló népfelség elvének érvényesítése. A pártok feloszlatása (a nem korrumpálódott tagok és tisztségviselők bevonása a nemzeti újjáépítésbe), a parlamentáris áldemokrácia felszámolása, a törvény előtti egyenlőség megteremtése. Általános tisztogatás a politikai, rendvédelmi, igazságügyi, pénzügyi, gazdasági és kulturális funkciókban, valamint a média dzsungelében; vezető posztokat mindenütt csak tiszta, rátermett, nemzethű személyek tölthetnek be, akik kizárólag megbízóikat szolgálják, s alkalmatlanságuk esetén visszahívhatók. Stratégiailag nem kiemelkedő szervezetek élére (pl. gyárak, üzemek, szövetkezetek, iskolák stb.) tilos főnököket, igazgatókat fölülről kinevezni; vezetőit mindig az adott közösség választhassa meg, a saját szempontjai alapján. Kellő felvilágosítás után népszavazás döntsön az ország államformájáról (javasolt prioritás: szakrális királyság vagy fejedelemség); senkinek sem lehet teljhatalma, a Szent Koronát kivéve; a hatalom mindenkor megosztott (az uralkodó és a nemzet közt) és ellenőrizhető legyen. A jelenlegi egykamarás országgyűlés helyett célszerű a kétkamarás nemzetgyűlést meghonosítani, alulról kiválasztott képviselőkkel, az egész Kárpát-medencére kiterjedően.
7.) Idegenben és idegen érdekeket szolgáló katonáink hazavezénylése; kötelező sorozással egy ütőképes, modern eszközökkel felszerelt honvédség felállítása. A fegyveres őrző-védő magánhadseregek (pl. Inkal Security) lefegyverzése és szétzavarása. A rendőrség szerkezeti átalakítása és hatékonnyá tétele; vidéken a csendőrőrsök kiépítése; az önkéntes gárdák, polgárőrségek hatáskörének bővítése, és bevonása a rendvédelmi, bűnmegelőzési feladatokba. Megfontolandó a lakossági (önvédelmi) maroklőfegyverek engedélyezésének megkönnyítése. Az ügyészségek és bíróságok ne a nemzettől és az igazságtól, hanem a mindenkori kormányoktól és egyéb maffiózóktól legyenek függetlenek.
8.) Minden földtulajdon a Koronáé, limitált nagyságú földbirtokkal vagy bérlettel csak a Szent Korona tagjai (az államalapító magyarok és az államalkotó nemzetiségek) rendelkezhetnek, kivéve azokat, akik képtelenek törvényeink elfogadására és az elemi együttélési normák betartására (pl. zsidók és cigányok). Örökösök híján a földbirtok visszaszáll a Koronára. A zsebszerződésekkel és egyéb alantas eljárásokkal megszerzett latifundiumokat ellenszolgáltatás nélkül el kell kobozni. Termőföldjeink szétosztásakor törekedni kell arra, hogy minél több kis- és közepes birtok fedezze a parasztcsaládok megélhetését, ugyanakkor az ország népét és az exportot is lássa el egészséges, jó minőségű ennivalókkal. Idegen eredetű, vizsgálatokkal kontrollált élelmiszerek behozatalát legföljebb súlyos védővámok kirovása után szabad engedélyezni; saját termelésünket viszont tilos bármilyen kvótákkal korlátozni. Szétvert iparunk rehabilitálásakor főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatokat érdemes fejleszteni (pl. malomipar, húsipar, tejipar, konzervgyártás, textilipar, bőr- és cipőgyártás, szerszámok, gépek készítése stb.), s különös figyelmet kell fordítani a magyar találmányok (szabadalmak) hazai megvalósítására.
9.) Belső állami vagyonleltár fölfektetése. Az ország javai, természeti erőforrásai (pl. műemlékek, nemzeti parkok, ásványvagyon, energiahordozók, termál- és gyógyvizek, erdők, vadállomány stb.), továbbá a stratégiai jelentőségű közművek és infrastruktúra (pl. villany, gáz, távfűtés, víz, szemétszállítás, távközlés, vasutak, utak, hidak és autópályák, tömegközlekedés stb.) nem idegeníthetők el; karbantartásukról, állaguk megóvásáról, nemzetérdekű hasznosításukról gondoskodni kell. Törekedjünk a teljes foglalkoztatottság elérésére; érdemi adókedvezményekkel és támogatásokkal a kis- és közepes vállalkozásokat, szolgáltatásokat versenyképessé kell izmosítani a multikkal szemben. Meg kell szüntetni az élősködést; aki nem talál megfelelő állást, segélyek helyett (az igazoltan rászorulókat, pl. a súlyos betegeket, testi és szellemi fogyatékosokat kivéve) közmunkából tartsa fenn magát. Egyik dédelgetett elvünk a minél átfogóbb önellátás kiépítése; ennek megfelelően lazítsuk külföldi kötelékeinket (lásd energiaimport!), például az alternatív energiaforrások (geotermikus energia, magmahő és függőleges tengelyű szélerőművek stb.) elterjesztésével.
10.) Mindenkinek biztosítani kell a valóban ingyenes és eredményes oktatást és orvosi ellátást, a tiszta (alaposan megszűrt, szennyezéseket, vegyszereket nem tartalmazó) ivóvizet és a szabványainkat kielégítő (káliummentes) konyhasót, ill. az egészséges (mérgező adalékoktól, génkezelésektől mentes), tápláló élelmiszereket. Bármilyen tartozás fejében megengedhetetlen bárki (főként a családok) kilakoltatása egyetlen otthonából, pláne, ha adóssága elvetemült banki manipulációk következménye. Hatékony eszközökkel (mindenekelőtt lakáshoz juttatással) szorgalmazni kell a gyermekvállalást (a minimum 3-4 apróságot nevelő nagycsaládok kiemelt megbecsülését), a csecsemők és a szülőanyák fokozott védelmét, hogy katasztrofális demográfiai mélyrepülésünket mielőbb megfordíthassuk, mert enélkül nincs magyar föltámadás.
11.) A béreket és jövedelmeket úgy kell kalibrálni, hogy jó darabig senki se kereshessen havi 1 millió Ft-nál többet (akármely területen tevékenykedik), de 200 ezer Ft-nál kevesebbet se. A levont adók, járulékok együttes összege nem haladhatja meg a fizetések 20 %-át, ám ez alól ne lehessen semmilyen ürüggyel kibújni. A nyugdíjak értékállóságát, rendszeres folyósítását is garantálni kell, 100 és 300 ezer Ft-os határok között. Az infláció leszorításával s az árak, szolgáltatási díjak csökkentésével segíteni kell a magányosok s a családok boldogulását; meg kell teremteni az ideálishoz közelítő létbiztonságot, közbiztonságot és vagyoni biztonságot. Ne az állam gazdagodjon, hanem a polgárai! Elmaradott, mostoha helyzetünkön sokat javíthatunk a kutatások és fejlesztések kiemelt finanszírozásával.
12.) Az idegen mételyt okádó (nagyrészt cionista), magyargyűlölő médiumokat (pl. ATV, RTL Klub, TV2, Klubrádió, Népszabadság, Népszava, Élet és Irodalom, Index stb.) el kell takarítani, s mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati szektorban érvényesíteni kell a szólásszabadságot (ami azonban nem lehet hazug, gyalázkodó és rágalmazó, s nem irányulhat a nemzet ellen!), a korrekt, elfogulatlan tájékoztatást, a kulturált, színvonalas tartalmat és stílust, s persze a megkérdőjelezhetetlen nemzetépítő szellemiséget. Az oktatásban a meddő lexikális tudás elsajátítása helyett legyen elsődleges az életre való felkészítés, a gondolkozás és a problémamegoldó-képesség fejlesztése, a hitre, erkölcsre és hazaszeretetre való nevelés. E célból iskoláinkat, egyetemeinket meg kell reformálni; őstörténetünket, történelmünket gyökeresen újra kell írni, míg irodalmunkból a tényleges értékeket kell kiemelni, a múlandó, zagyva, lélekromboló ,,alkotások" és szerzőik kirostálásával. Az időközben lezüllesztett vagy bezárt technikumok és szakközépiskolák felélesztésével piacképes szakmákat kell adni a továbbtanulni nem kívánó ifjúság kezébe.
13.) Különös gondot kell fordítani ősi, páratlanul gazdag kulturális örökségünk és hagyományaink ápolására, kibányászására és közkinccsé tételére. Soha ne a vereségeinket, kudarcainkat, szégyenletes széthúzásainkat, gyengeségeinket hangsúlyozzuk; hanem sok évezredes históriánk világraszóló sikereit, győzelmeit és dicsőséges fejezeteit, legtündöklőbb személyiségeit emeljük piedesztálra; hogy minden honfitársunk bátran meríthessen belőlük öntudatot, büszkeséget, hazafiúi érzést, önzetlen szolidaritást, áldozatkészséget és harci elszántságot. Megkerülhetetlen kérdés a vallások dolga, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben ez egyáltalán nem magánügy. Ki kell mondani, hogy a nemrég tragikomikusan ,,fölmagasztalt", számunkra közömbös kisegyházak és a többnyire destruktív szekták inkább ártalmunkra vannak; ezért ezeket habozás nélkül föl kell számolni, vagy legfeljebb a megtűrtek közé sorolhatók. Államilag támogatandó történelmi egyházaink sorába csak a katolikus (római és görög), a református, az evangélikus és az unitárius felekezeteket szabad fölvenni, ill. egy közös platformon álló ,,pogány", ősmagyar turáni vallást. De még ez is kevés; ugyanis a kereszténységet meg kell tisztítani a kártékony judaizmus és talmudizmus vadhajtásaitól, ill. a Mária és Jézus zsidó származását hirdető tévtanoktól; s valamennyit ,,politikusabbá", nemzetileg sokkal elkötelezettebbé kell formálnunk, s ki kell ragadnunk őket a jelenlegi kozmopolita-globalista fertőből. (A többi csoportocska éljen meg, ahogyan tud, tartsák el őket a híveik.) Igen fontos leszögezni, hogy ezer sebből vérző, százszorosan megosztott hazánk és népünk mostani állapotában egyéb sem hiányzik már, mint egy hitbéli acsarkodás; ezért a megértésre, szeretetre kell törekedni, s a különbségek tiszteletben tartása mellett a lehető leggyümölcsözőbb együttműködésre.
14.) A magyarság egy és oszthatatlan, bárhol is éljen a Kárpát-medencében, vagy azon kívül. Külpolitikánknak alapvetően a magyar értékek és érdekek képviseletére kell szorítkoznia, amit semmilyen birodalmi vagy ,,jószomszédi" kívánalmak, zsarolások nem írhatnak felül. Elsődleges a magyar szabadság és függetlenség kivívása és megőrzése, valamint a trianoni revízió részleges vagy teljes végrehajtása; ezekhez képest minden egyéb szempont jelentéktelen és esetleges. Szövetkezni, összefogni bármely más országgal, vagy tömörüléssel csak kölcsönösen előnyös feltételek mellett érdemes, ami semmilyen szinten sem csorbíthatja szuverenitásunkat, önrendelkezésünket. A külső hódítások, megszállások, gyarmatosítások ellen (bárhonnan is erednek) összes eszközünkkel és energiánkkal harcolnunk kell, mert ha szülőföldünket elveszítjük, akkor nemzetként nem lehet semmilyen jövőnk. Bukások, váratlan csapások bármikor érhetnek bennünket, de a szervezett önvédelemről, a mindhalálig tartó küzdelemről sohasem szabad lemondani!

Gondolom, egy ilyen, a nyomasztó hétköznapoktól elrugaszkodó kívánságlista hallatán most sokan csóválják a fejüket, pedig higgyék el, nem hagyott még el a jobbik eszem. Nem állítom, hogy a fentiek maradéktalan megvalósítása sétagalopp lesz, ám ha emberként és magyarként még hosszú évezredekig élni akarunk, akkor nem érhetjük be kevesebbel. Ha már jogos követeléseinket sem merjük megfogalmazni, s félelmünkben, gyávaságunkban a további önfeladás, megalkuvás és meghátrálás útját választjuk, akkor könyörtelenül megsemmisülünk, s végleg eltűnünk a történelem süllyesztőjében, ellenségeink harsány örömére. Tudhatjuk már mindannyian, hogy nem a számossága, ill. életterének kiterjedése tesz naggyá egy nemzetet, hanem a benne lakozó kollektív lélek, a rendíthetetlen szabadságvágy, az isteni és természeti törvények feltétlen betartása, küldetésének példás végrehajtása. A falak és bástyák ereje sohasem a kövekben és a cementben rejlik, hanem a vitézek hősiességében.
Valljuk be őszintén, minket itt kiirtásra szántak. Sok évszázada gyengülünk, fogyatkozunk, hullunk a nihil mocsarába. De soha nem voltunk még nagyobb veszedelemben, mint éppen napjainkban, amikor a végpusztulás küszöbén, a halál torkában vergődünk. Csupán a gengszterváltás óta olyan hazaáruló ,,vezetőink" voltak, mint Antall József, Boross Péter, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. (Nem kevésbé hitvány köztársasági elnökeink felsorolásától ezúttal eltekintek.) Ezek a helytartó csahosok és hűbéresek szép sorban megásták a sírunkat; s most Orbán, a ,,kétharmados fülkeforradalmár", végrehajtja a háttérhatalom ítéletét, s ügyesen kivéreztet, majd kivégez bennünket, ha hagyjuk. Mire várunk még, Barátaim? Talán arra, hogy a gonoszok önként megjavulnak, vagy megbocsáthatatlan bűneiket szánva-bánva és jóvátéve, holnaptól ördögből angyallá nemesülnek? Ne reménykedjünk benne, ha nem akarunk keservesen csalódni. S persze abban se, hogy majd csak lesz valahogy, mert előbb-utóbb minden magától megoldódik. Ilyen kedvező fordulat még a népmesékben sincsen. Ébresztő magyarok, elég ebből az elvarázsolt, horrorisztikus álomból, mely maga a legszörnyűbb valóság!
Nem várhatjuk tovább tétlenül a sült galambot, a csodáért haladéktalanul cselekednünk kell. Ahol lehet, igyekezzünk tömegesen szabotálni a hatalom nemzetgyilkos terveit, egyre durvább megszorító csomagjait. Ne működjünk vele együtt, ne tapsoljunk, ne hízelegjünk neki; ne tüntessünk mellette; csapdáit és aknamezőit próbáljuk kikerülni, s ezzel is növelni elszigeteltségét. Lépten-nyomon éreztessük egész gyalázatos rendszerének megvetését és gyűlöletét, valamint azt, hogy nem számíthat tőlünk kegyelemre. De ez még édeskevés. Kényelmes hajlékunkból milliószámra ki kell rajzanunk az utcákra és terekre, s el kell söpörnünk a senkiházi brigantik rémuralmát; mindörökre le kell ráznunk bilincseinket s a fojtogató rabszolgasorsot. (A ,,sorstalan" körülmetéltekkel szemben nekünk igenis van sorsunk, bár mostanság nem túl kellemes és irigylésre méltó.) A békés, ,,alkotmányos" módszereket már mind kipróbáltuk, de semmit sem értünk el. Most már egy erőszakosabb, harcosabb ösvényre kell lépnünk, hogy kivívhassuk elemi létfeltételeinket. Ha ezeket az emberbőrbe bújt ragadozókat sikerül elzavarnunk, utána olyan életformát teremthetünk magunknak, amilyet szeretnénk. Ezek a vámpírok nem adnak semmit önként, szépszerével; ezért el kell vennünk tőlük, s bárhogy is ajvékolnak, vissza kell foglalnunk elrabolt hazánkat! Ők csak akkor érezhetik magukat nyeregben, ha mi megrettenünk tőlük, és mindent eltűrve lapítunk. A látszat ellenére ők félnek jobban, mert mindent elveszíthetnek, míg mi csupán nyerhetünk, hiszen láncainkon kívül immár semmink sincsen. Ők tetőtől talpig felfegyverkeztek, de az Igazság és a Fény velünk van, s a magyarok Istene is minket támogat, hogy legyőzhessük a sötétség pusztító erőit. Ne sokat tétovázzunk, vágjunk bele mielőbb; tépjük szét őket, mert különben valamennyien fölfordulunk; s ha nem állunk ki magunkért rendületlenül, akkor nem is érdemlünk mást. Derék őseink tűzön-vízen át megmentették hazánkat, s évezredeken keresztül továbbadták a magyar életet. Nekünk sincs jogunk minderről lemondani, s megszakítani ezt az örök folytonosságot. A radikális megújulást, a nemzet további boldogulását most csak a csatatéren érhetjük el! Madách-csal szólva: ,,Mondottam ember, küzdj, és bízva bízzál!"

Tisztelt Előadóink és Vendégeink! Az éppen 20 éves fönnállását ünneplő, általam meghonosított Szittya Világtalálkozót ezzel megnyitottnak nyilvánítom. Bátran állíthatom, hogy a mi szemléletünk párját ritkítja a magyarlakta vidékeken. Nemcsak arra lehetünk büszkék, hogy úttörő munkásságunkkal másokat is serkentettünk őstörténeti, hagyományőrző és egyéb konferenciák, nyári táborok megrendezésére; hanem arra is, hogy a többségében eredetkutatásra, szépirodalomra, történelemre, művészetekre, filozófiára, reáliákra, ezoterikára, természetgyógyászatra, vagy éppen politikára és gazdaságra specializálódott kongresszusokkal szemben mi mindig nagyobb mélységből és szélesebb körből merítettünk; hiszen a kezdetektől máig, valamennyi alkalommal felöleltük mindazon ágazatokat, amelyek a magyarság származásával, műveltségével, hitvilágával, néprajzával, sorskérdéseivel, múltjával, jelenével és jövőjével összefüggnek, és semmi sem idegen tőlünk, ami fajtánk dolgait, életmódját, sajátos arculatát megvilágíthatja. Ki kell emelnem azt is, hogy talán ez az egyetlen olyan fórum pátriánkban, ahol soha semmilyen cenzúra nem volt, s minden meghívott előadónk korlátozások nélkül elmondhatta, amit helyesnek gondolt. (Remélem, hogy ezután is módom, módunk nyílik a korábbiakhoz hasonló folytatásra.) Érezzék jól magukat, s hasznosítsák az itt elhangzó tanulságokat és tudásanyagot mindnyájunk előnyére. Éljen a szabad szittya virtus, virágozzon hazánk és nemzetünk! Isten, áldd meg a magyart!




Vívjuk vissza, és védjük meg hazánkat!
(Az SZVT zárónyilatkozata)

Úgy tartja a fáma, hogy aki sokat markol, keveset fog. Ez arra int bennünket, hogy fontoljuk meg alaposan, mibe vágjuk a fejszénket; hiszen néhány röpke perc alatt lehetetlen körbejárni összes gondjainkat-bajainkat; legföljebb csak címszavakban kerülgethetjük a forr(ong)ó kásatengert. Persze dönthetünk úgy is, hogy csupán egy-két fő problémára fókuszálunk, s hozzá még néhány megoldási javaslatot is mellékelünk. Igen ám, de ha a pincétől a padlásig ég a házunk, s már lángokban áll a fél ország is, akkor vajon hol az a kaporszakállú, botjára görnyedő bölcs, aki felelősen gyógyírt nyújt sebeinkre, s világosan meghatározza az oltás és a mentés követendő lépéseit. Ki az, aki képes megfékezni az elszabadult hajóágyút, a kitörő pánikot, s a sunyi lapítókból, meg a nyúlszívű okoskodókból egy csapásra fölkészült katonákat farag, majd ütőképes sereget kovácsol? Vezér legyen a talpán, aki efféle kalandra vállalkozik. Ilyen félistenek, héroszok azonban se közel, se távol nincsenek a környezetünkben. Mivel egyikünk se tökéletes, s aligha ismeri az üdvözítő cselekvés útját, eszünkben sincs cáfolhatatlan receptet fabrikálni; hiszen jószerivel a magunk gödréből is képtelenek vagyunk kikecmeregni, nemhogy másokat a hajuknál fogva kihúzni. Ám azt mégsem mondhatjuk, hogy utánunk a vízözön, s mindenki boldoguljon, ahogyan bír; mert sokan bizakodva tekintenek ránk, és tőlünk (is) várják a segítséget. Az sem elégséges kifogás, hogy bezzeg mi már évtizedek óta trombitáljuk az igazságot és a nemzetépítés szükségességét, de eddig a kutya se hallgatott ránk.
Az elszánt, küzdőképes hazafit többek közt az különbözteti meg az átlagembertől, hogy nem veszi föl a sértéseket, rágalmakat s az övön aluli ütéseket; nem törődik az ostobasággal, irigységgel és kishitűséggel, hanem ha nincsen méltó társa, akkor magányosan teszi a dolgát, amire hivatott. Szerencsés esetben, ha sok ilyen hűséges vitéz terem egy országban, akkor előbb-utóbb összehozza őket a sorsuk; megfogják egymás kezét, összekapaszkodnak, s vállvetve rontanak az ellenségre. Ha egy egész nép, egy hajdan szebb időket átélt nemzet tömegei képesek egyesülni, egyszerre mozdulni, s még alkalmas vezetőt is kiizzadnak magukból, akkor félig már nyert ügyük van; mert a pokol démonai sem vehetnek erőt rajtuk, s nincs az a földi hatalom, mely legázolhatja őket. De most a milliók helyett csupán néhány ezer megfáradt, búsképű lovag áll a vártán, akiknek drága még a haza léte és becsülete. Ilyenkor nincs sok értelme huszárrohamra buzdítani, mert egy maroknyi fegyvertelen, hátország nélküli, tapasztalatlan ifjú simán felmorzsolódik a sokoldalúan kiképzett, ördögien gonosz pribékek gránitkemény sorfalain. Viszont azt sem tanácsolhatjuk senkinek, hogy bújjon el az odújába, amíg onnan is ki nem füstölik, s végleg földönfutó zombivá nem züllik, aki már a nemzet szempontjából hasznavehetetlen. No de akkor mi a fészkes fenét csináljunk, ha minden kilátástalan, ha már elfogyott a türelem és a remény utolsó morzsája is? Egyáltalán tehetünk-e még valamit országunk, népünk érdekében? Kíséreljünk meg tán kiegyezni a pusztítókkal, s némi konc fejében, törött gerinccel átvészelni a villámló vihart; mocsokban-sárban fetrengve addig, míg fölragyog fölöttünk a szivárvány? Ki kell ábrándítanunk azokat, akik ebben a tévhitben ringatóznak, mert nem más ez, mint perverz önámítás, avagy a folyamatos hazugság diadala. Sajnos nem a szivárvány feszül az égre, hanem csak a sivár, tikkasztó, halált virágzó sivatag átkozott délibábja; ami a dögvészben legyengült, lázbeteg elmék rémképeinek, vágyainak, ábrándjainak kisugárzása.
A globalizmus - mely már planétánk és az emberiség értékeinek, tápláló forrásainak jelentős részét fölzabálta és tönkretette - lényegében ötvözi a kapitalizmus és a kommunizmus leghitványabb, legsötétebb jellemzőit; s egy szűk cionista tőkéscsoport, ill. (le)fizetett lakájai, helytartói önkényes harácsolását, ,,törvényes bűnözését" szolgálja; miközben gátlástalanul kifosztja és bérrabszolga-sorba veti az egyes országok tehetetlen, fogyasztóvá korcsosult, elhülyített lakosságát. Ahol kisebb az ellenállás, ott ,,békésebb" módon gyilkolnak; ahol viszont élénkebb a nemzeti öntudat, s a népek erőszakkal is védekeznek, ott bevetik félelmetes fegyverarzenáljukat, s különböző ócska, átlátszó ürügyekkel megtámadják őket, majd rájuk kényszerítik álságos ,,demokráciájukat". Kapzsiságuk, önimádó gőgjük, másság-gyűlöletük határtalan, s olyanok, mint egy sáskajárás; ahova beözönlenek, a fű sem nő utánuk. Mindent elrabolnak, ami mozdítható, s nyomort, járványokat, ökológiai katasztrófákat, hullahegyeket hagynak maguk után; sokszor évtizedekre, századokra lerombolják egy-egy térség életlehetőségeit. A monetáris-gazdasági eszközökön túl politikájukkal (pl. a ,,rasszizmus", az ,,antiszemitizmus", a ,,szélsőségek" s a ,,terrorizmus" elleni harc meghirdetésével), médiabirodalmukkal, multikulturalizmusukkal, silány, álliberális oktatási elveikkel, vallási-etnikai ellentétek, ,,válságok" szításával fenekestől felforgatják áldozataik világát, akik zömmel föl se fogják, hogy mi történik velük, csak amikor már késő.
A Trianonban szétszaggatott Kárpát-medence magyarsága többé-kevésbé mindezeket a gazságokat elszenvedi, megtetézve azzal, hogy nemcsak szellemileg-lelkileg-anyagilag akarják térdre kényszeríteni, hanem szeretnék ténylegesen is kiirtani vagy elkergetni, mert ,,szükségük van" ősi, páratlan természeti adottságokkal rendelkező, jól védhető hazájára, hogy létrehozhassák új telephelyüket, világuralmi központjukat. Ez az ellenünk folytatott, hol álcázott, hol nyílt háború nem mostanában kezdődött, hanem legalább ezer éve; de csak napjainkban vált igazán láthatóvá és érthetővé, amikor már úgy tűnik, hogy el kell fogadnunk gyászos bukásunkat. Legalábbis azt sugallják, hogy fölösleges tovább lázadoznunk, mert ők az erősebbek, s itt minden úgy alakul, ahogy eltervezték. Létünk, megmaradásunk azon múlik, hogy a veszély fölismerése után, immár a nemzethalál küszöbén, a tudás, a bátorság, a faji büszkeség és a hazaszeretet pajzsával fölvértezve képesek leszünk-e összefogni és közösen szembeszállni ezekkel az immorális sátánfattyakkal. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha vállaljuk az önzetlen, áldozatos küzdelmet, akkor komoly esélyeink vannak (főként, ha világszerte hamarosan megindul egy általános népfölkelés és szabadságharc); ám ha mindenbe beletörődve, legföljebb a saját egzisztenciánkat, családunkat mentve, bambán és kővé dermedve az égi mannát lessük, akkor nincs kiút, s a sorsunk végleg megpecsételődik.
Rengeteg átfogó, vagy éppen részletező, egy-egy témát kiválóan elemző nemzetvédő program, cselekvési forgatókönyv készült már nálunk is (most ezek értékelésébe, ajánlásába nem mehetünk bele), de valahogy semmi sem valósult meg belőlük, éppen azért, mert mindig csak kevesen érdeklődtek irántuk, s nem volt valódi tömegbázisuk. Saját történelmünk is bőven kínál követhető mintákat a sikerre, de külföldi példákból is meríthetünk; választhatjuk akár a legutóbbi - a hírközlésben nem véletlenül agyonhallgatott - izlandi győzelmet is. Ez a hozzánk mérve is aprócska náció egységesen kiállt a gátra, megtagadta az adósságok és kamatok további törlesztését, elzavarta a multikat, államosította a bankokat, menesztette simlis kormányát, börtönbe zárt egy csomó hiénát (politikusokat, pénzügyi gurukat), új alkotmányt és törvényeket írt magának; s vértelenül, viszonylag könnyedén érvényesítette a népfelség magasztos eszméjét, meg a közvetlen hatalomgyakorlást (pl. népszavazásokkal, tömeggyűlésekkel). Persze a mi bénító igánkat jóval nehezebb lesz lerázni, mert óriási lobbi-érdekek forognak kockán, ám azért kellő elszántsággal és határozottsággal nem lehetetlen. Iránytűink, zászlóra tűzhető jelszavaink a következők legyenek: önvizsgálat, önszerveződés, önérdek, önbecsülés, önellátás, önrendelkezés, visszaszerzés, önvédelem! Ne engedjük idegen kézbe otthonainkat, termőföldjeinket, vízkészletünket, nemzeti kincseinket! Lépjünk föl a spekulánsok, a korrupt hivatalnokok, a kufárok, a szellemi-lelki kútmérgezők ellen! Döntsük meg a rendszert, foglaljuk el ismét Kárpát-hazánkat; harcoljuk ki szabadságunkat és függetlenségünket! Adjunk mindenkinek munkát és megélhetést; biztosítsuk a magyarság méltó jövőjét, mentsük meg eltiport nemzetünket! E nemes küzdelemben, ebben az elkerülhetetlen élethalálharcban vigyázzon ránk a magyarok Istene!

vitéz Siklósi András, az SZVT főrendezője, a Turul Szövetség elnöke
Budapest, Magyarok Háza, 2012. június 3-án

Megjegyzések: 1.) A résztvevők a zárónyilatkozatot egyhangúan (ellenszavazat nélkül, 2 fő tartózkodásával) elfogadták, mely ezáltal érvényessé vált.
2.) Az idei Szittya Világtalálkozó a Magyarok Világszövetsége 2012. augusztusi VIII. Világkongresszusának társrendezvénye volt.

Az SZVT-n elhangzott versek
(Siklósi A. válogatásában és előadásában)

1.)
Siklósi András : Fohász a nemzetért
(Magyar, szeresd a magyart!)

Kérlek Uram, Magyarok Istene!
Oldd fel az átkot, mi lelkünk rágja,
s végre a gonosz gyűlölet tere
Édenkert legyen - béke oltára;
ahol barátként öltünk karba kart,
s hirdetjük: testvér, szeresd a magyart!

Ne hagyd a gyilkos haramiáknak,
hogy hatalmuk soká tobzódjon még!
Hisz' kárt tesznek falunak, országnak,
pusztulás jön és egy kegyetlen vég.
Hallgasd a kínt, a bánatot, a jajt;
Istenem, Uram, gyógyítsd a magyart!

Dúsgazdag rablók sertepertélnek,
hogy melyik ,,törvényt" tárgyalják előbb;
s igás baromként hajtják a népet,
ráuszítva sok mohó vámszedőt.
Barbárság vad tengerén hol a part,
ahol nem bántja senki a magyart?!

Uram, kérlek, ezt ne tűrd el tovább:
bölcsek helyett, hogy tuskók döntsenek,
s tönkretegyék értékeink sorát!
Majd hont árulva alkut kössenek,
és ránk hozzák az elsöprő vihart;
Uram, védelmezd tőlük a magyart!

Hogy kivesszünk - ne engedd Istenem!
Sok hasznost, szépet s jót adunk mi még.
A szeretet átsegít mindenen,
boldogabbá válik a Föld s az Ég.
Most tombol fölöttünk - űzd el a bajt;
könyörgök Uram: áldd meg a Magyart!

2.)
Ábrányi Emil : Él a magyar

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszú gyászról,
Mély süllyedésről, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentül hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Többet ki küzdött és ki szenvedett?
Hiszen vértenger, temető a múlt!
Vetettek rá halálos szolgaságot,
Irtották szörnyen... ámde a levágott
Törzsek helyén még szebb erdő virult.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ki a saját pártos dühét kiállta,
Annak nem árthat többé idegen!
Hányszor harsogták kárörömmel: Vége!
S csak arra szolgált minden veresége,
Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Szükség van arra nemzetem, hogy élj!
Mert bár hibád sok s bűnöd sorja nagy,
Van egy erényed, mely fényt vet terád,
S melyért az Isten mindent megbocsát -
Hogy a szabadság leghűbb őre vagy!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ha minden nemzet fásultan lemond,
S a szent rajongás mindenütt kiég,
S a büszke jognak minden vára megdől:
A te szabadság-szerető szívedtől
Új lángra gyullad Európa még!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar örökre élni fog!

Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk,
Ki trónusán bírói széket ül!
És hogyha minden búra, bajra válik,
Romok között is hirdetem halálig,
Erős, nagy hittel, rendületlenül:
Legyen bár sorsunk még oly mostoha,
Él a magyar s nem veszhet el soha!


Siklósi András : Szeged

Távoli tájakról vetődtem ide
a határszélre a világ végire
Kutattalak vizsgáltam házaid
nyitogattam kertjeid kapuit
Összefutottam karcsú hídjaiddal
együtt borongtam bús harangjaiddal
Kószáltam az ártéri réteken
lestelek nyáron s hideg teleken
Szürcsöltem utcáid gyáraid zaját
benned találtam új otthont és hazát

Nézem a Tisza gyöngyös habjait
hullámai arcomat tükrözik
Kimondom csendben ősrégi neved
szeretlek fényes gyönyörű Szeged
Beszívom fáid földjeid szagát
elbűvölnek a szomszédos tanyák
Lelkemben őrzöm sok féltett kincsedet
a Kárász utcát s a Dugonics teret
Végigböngészem könyvtáraidat
megcsodálom szép templomaidat
Meg-megállok a nyüzsgő piacon
s beszédedet ámulva hallgatom
Értem íróid költőid szavát
Mórát Tömörkényt és Juhász Gyulát
Bálint Sándort és számos hű fiadat
Gyakran keresem föl a sírjaikat
tűnődve járok fejfáik között
s el-eltöprengek a sorsuk fölött
Szeretem szerény dolgos népedet
a szenvedőket s a szegényeket
Kedvelem a vidám lakodalmakat
a szabadtérit s a színes bálokat

Szeretem lázas lüktető szíved
Mindenestől tied vagyok Szeged

3.)
Kányádi Sándor : Nyergestető

(A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
gyermekkorom regélőjére is emlékezve)

Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüsthangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn, a nyeregben,
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő, vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.

(1965)

Siklósi András : Kapaszkodjunk össze

(Ildikónak, házassági évfordulónkra)

Eltöltöttünk együtt harminchárom évet
pedig megpróbált és fölsebzett az élet
Védtük családunkat ezer gonddal szemben
s vittük keresztünket nagy-nagy szerelemben
Boldog hű pár vagyunk - noha semmink sincsen -
mert szívünkben fészkelt mindvégig az Isten
Rögös útjainkon Ő vezérelt minket
minden jót megadott nem kérhetünk többet
Magyarnak neveltük két derék fiunkat
valóra váltottuk sok csodás álmunkat

Ki tudja hány zord év állhat még előttünk
ne sírj hisz' közösen akármit legyőzünk
Téged ölelgetve föllángol a lelkem
nincs nálad féltettebb evilági kincsem
Nem a vágy tartott meg hanem a szeretet
ámbár csókod íze méznél is édesebb
Mikor megsimogatsz bánatom is elszáll
enyém vagy s én tied gyönyörű virágszál
Megyek hozzád száz vad villámló viharban:
fénylő reménységem s oltalmam a bajban
Nyújtsd ide a kezed kapaszkodjunk össze
és maradjunk együtt immár mindörökre

(Szeged, 2010. május 3-án)

4.)
Pósa Lajos : Verje meg az Isten

Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.

Szabadságunk fáját
Fosztja, - fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.

Verje meg az Isten,
Nem egyszer, de százszor,
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.

Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.

Verje meg az Isten
Minden kis dolgába,
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája;

Mást érez és mást mond
Talpnyaló nyelvével,
Háromszínű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.

Verje meg az Isten,
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.

Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Júdásszerű két kezének
Tüzes ostorával!

Siklósi András : Belső száműzetésben

Magamat száműzve élek
megdermed számon az ének
Porlik és rothad az arcom
veremből tör föl a hangom

Vagyok a született költő
ringatott szuronyos bölcső
Nem vár rám hírnév és otthon
Hallgatok Dalol a csontom
Szívemet kitépve szállok
s tejutak örvényén állok
Lelkemet tanítom szépre
virágot szórok az égre
Előttem táltosok jártak
élők és halottak várnak
Kínoztak megöltek sokszor
rossz korban születtem rosszkor

Eljátszott jövendőnk féltlek
Tengődésünk nem is élet
Nincs hazánk nincs hova mennünk
kitaszít kirabolt földünk
Elromlik pusztul a népünk
fertőzött rákos a vérünk
Szabadság ősi jog alszol
hol van ki érted is harcol
Becsület ki aki megvéd
s ki pallérozza az elmét
Toprongyos milliók hátán
miért jut mennybe a sátán

Betelt a magyarság sorsa
megásta féreg és szolga
Teljesült eltiprónk álma
besúgók gyilkosok násza
Hová jutsz nemzetem népem
végbúcsúd könnyezve nézem
Nem segít elbújt az Isten
hiába hiába minden

Kereszten sírboltban élek
Sárkányok őriznek rémek
Meglesik papírom tollam
versemet elveszik nyomban
Kiáltanék s nem szólhatok

Halott vagyok halott halott


Ismeretlen szerző : Egyházi népének

Világ győztes Királynéja, Édesanyánk, kegyes Szűz!
Kész már az ékes koszorú, mit néped fejedre tűz.
Árva nemzet fonta néked, kívüled nincs támasza.
Zárd be védő karjaidba nagyhatalmú Szűzanya.
Öröm kevés jutott nékünk, keserű a kenyerünk.
Fájó panasz, kínzó sóhaj, bús, gyötrelmes életünk.
Örvendező Szűz Mária, mosolyt küldjél mireánk,
Oszlik az éj, hajnal hasad, fényben úszik szép hazánk.
Fiad keresztje tövében vért hullattál könnyezve.
Bús fájdalom a lelkedet, szíved hét tőr vérezte.
Ó fájdalmas Szűz Mária, vérző szíved harmata
Hulljon a kereszt tövére, és sok síró magyarra.
Mint hazánknak Nagyasszonya, égi trónon a helyed.
Az angyalok, magyar szentek zengnek hozsannát neked.
Dicsőséges Szűz Mária, kinek Jézus a Fia,
Add, hogy ismét felviruljon szép kerted, Pannónia.
Kárpátok az, ahol könnyből fakad minden kis virág.
Erdély bérceiben, ahol gyászt öltött fel a világ.
Magyaroknak csonka földjén forrjon össze szív s lélek,
Világ győztes Királynéja, esdve kér magyar néped.

5.)
Kerecseny János : Fiamnak

Véssél be, ó, két szót szívedbe,
Csak két szót jegyezz meg, kisfiam:
E két szó él a magyar szívekbe'
Mint a Himnusz, a Honfi Dal. -
Ez legyen hő imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

Tudd meg, hogy e két szó mit jelent:
Nagy, történelmi ezredévet,
A kifosztott, kirabolt jelent,
Hol a magyar süketen réved -
S legyen legszebb imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

Jelenti, hogy: a Tátra másé,
Árpád útja, Verecke völgye,
Ahol élt ama hős Csák Máté, -
S másé ma Erdély minden tölgye.
S legyen hát hő imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

Tudd meg, hogy másé Dévény földje,
Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Arad,
Másé a Bánát szent göröngye,
A folyó, a völgy és a bércfalak...
S legyen hát hő imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

Szívedben e két szó dobogjon,
Ajkad zászlaján ez lobogjon,
Hogy esztelen, elvakult hordák
Szép hazádat feldarabolták!
S legyen vádló imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

És gondoljál mindig reája,
Mint keresztény a keresztfára.
De ököllel, s fogcsikorgatva:
A gyászos trianoni napra!
S legyen leghőbb imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

És hirdesd bátran, dacos ajakkal,
Hogy szívedben csak két szó sarkall,
Hogy feledni te nem tudsz soha,
Hogy éget a bosszú láng-bora.
S legyen bátor imája szádnak:
Igazságot Magyarországnak!

S ha jön a leszámolás napja,
Veszett tigrissé válj e napra!
S omló véred hullása árán,
Keresztül millió hullák várán,
Szerezzél diadalt hazádnak
S igazságot Magyarországnak!


Siklósi András : Megkínzott Magyarország

Megnyomorított test
gyógyíthatatlan lélek
Elszürkített ünnepek
megtagadott jelképek
meghamisított múlt
kiirtott emlékezet

Senkiházi urak
talpnyalók és rabszolgák
Süketek vakok
elnémított szószólók
börtönbe csukott
vezérnek valók

Írások elkobozva
kincsek pincékbe dugva
szobrok ledöntve s összezúzva
Költők gúzsba kötve
lázadók Dózsa-trónon
hősök tömegsírban

Aszályok
árvíz
jégtől tönkrevert mezők
gyökerestől kitépett fák
Dögkeselyűk
éhség
kegyetlen pusztítás

Kifosztott milliók
borba fojtott álmok
vergődő szárnyalás
Sajtócsászárok
ránk szabadított bankok
álnok köztársaság

Szétvert középosztály
kibírhatatlan terhek
céltalan dühöngés
Elvtársi jólét
vérengző kormányok
zsidó s cigány Paradicsom

Szétkergetett családok
elhagyott öregek
ízekre vagdalt magzatok
Elzüllesztett nép
megsemmisített erkölcs
megbénított iskolák
Csillagrohadás

Elhamvadt szeretet
szénfekete sötétség
hazug ideálok
pokoli gonoszság
Önsorsrontás
külföldre menekülés
öngyilkossági mámor

Kitüntetett hóhérok
magasztalt árulók
óriássá tett törpék
Fizetett naplopók
tolvaj idegenek
Sárkánylakodalom
Halálhoz való jog
zsivány- és rablótörvény
kirakat-demokrácia

Árokba lőtt ország
Földünkre éhező
ostoba szomszédok
gátlástalan őrült honfoglalók
Romba dőlt városok
sivár üres falvak
,,túlnépesedett" temetők

Örökös sarki tél
belső tatárdúlás
újszülött Trianon
Megmérgezett élet
reménytelen jövő
megölt föltámadás

6.)
Bodor Aladár : Angyal szállt az égbe

Káprázatos, fényes éjbe'
Egy új angyal szállt az égbe.
A többiek körülvették,
Becézgették, kérdezgették.
Adtak neki fehér szárnyat,
Kis kezébe rózsaszálat,
S örvendezve vezették be
Az alkotó Úr elébe.

Ült az Úr a fényes trónján,
S mint a nap a magyar rónán,
Szelíd szemmel nézett szerte
Az angyali szent seregre.
Az új angyalt megcsókolta,
A szívéhez odavonta,
S figyelemmel meghallgatta,
Mit kíván az új angyalka:

,,Kérlek szépen, jó Istenem,
Hogy a földre jöjj le velem!
Országok közt egy országban,
Ahol fájó, nehéz gyász van,
Gyűlölködő kósza népek
Minden álmot összetéptek,
S azóta gyermek és atyja
Egymást nem is csókolhatja!

Az élete csak gyötrelem,
Kertje, földje könnyet terem,
Erdeiben rablók járnak,
Törnek-zúznak, fákat vágnak.
Hősök sírját eke szántja,
A szent rögöt meg nem szánva.
Szegény ország szemfedőjét
Hamis kezek már megszőtték.

Szépen kérlek, jó Istenem,
Jöjj a földre még ma velem!
Csak egy röpke pillanatra,
Csak egy nyári virradatra!
Hisz' az én jó édesanyám
Is ott lakik a Hargitán,
A kenyere száraz, barna,
Könnyekből van a só abba'!"

Míg az Úrnak szelíd arcát
Bárányfelhők takargatták,
A szemével messze nézett,
Nézte a nagy földi képet.
Lenézett a Tisza-tájra,
Marost szülő Hargitára,
S azt súgta a kis angyalnak:
,,Lesz még napja a magyarnak!"


Siklósi András : Menj haza

(Édesapámnak 1986-ban, egy költői versenyünk emlékére)

40 éve vérünk iszod
aljas minden gondolatod
Betörtél az életünkbe
belegázoltál lelkünkbe
Csizmáiddal szánkba rúgtál
tankjaiddal letiportál
Jöttél hogy védj óvj bennünket
s megmérgezted a hitünket
Tönkretetted fiainkat
bemocskoltad lányainkat
Tépett szívünk sárban dobog
öntudatunk ronggyá kopott
40 éve fogyunk veszünk
pusztulásba menekülünk
Mindenünket elraboltad
sírunkat is fölforgattad
Bíránk és hóhérunk voltál
mindnyájunkra dögvészt hoztál

Mit akarsz itt mire vársz még
helyed otthon lenne már rég
Készülj pakolj szedd a sátrad
hagyd el végre a hazánkat
Érted zeng a Kreml harangja
sír a sztyeppe nyög a tajga
neked intenek a hegyek
jeges tundrák sebes vizek
Határtalan birodalmad
ne falja föl országunkat

Menj azonnal fuss el innen
ne képzeld hogy te vagy Isten
Menj rakétán repülővel
- egyenest vagy kerülővel -
ágyútalpon medveháton
csengős trojkán kerékpáron
Menj hajóval gyalogszerrel
tűnj el összes emlékeddel

Menj némán vagy trombitával
nyírfasíppal guzlicával
harmonika ritmusára
balalajka bús szavára
Menj aszfalton menj erdőben
víz alatt vagy levegőben
tűző napon s éjszakákon
Vissza se nézz a határon
Vidd el sarlód kalapácsod
bitófád és börtönrácsod
Vár otthonod vár a néped
gyermekeid feleséged

Nincs itt dolgod nem volt soha
Mit akarsz még Menj menj haza
Embertelen vad hatalmad
porig égett s összeroskad
Ne kezdd újra soha többször

Takarodj a magyar földről

7.)
Tordai Ányos : Magyar harangszó

Vagyok fagyos szele sívó zivatarnak,
Letiport virága kietlen avarnak,
Bús fekete gyásza, fuldokló sírása
Haldokló magyarnak...

Vagyok millióknak zokogó keserve,
Összetörött harang félredobott nyelve,
Árvák sóhajával, özvegyek jajával,
Átkaival verve...

Vagyok pislogó mécs a ravatal mellett,
Vagyok bús akkordja halotti éneknek,
Hantok zuhanása, végső koppanása
Temető-rögöknek...

De nem! Nem foganhat meg az ősi átok!
Hej, ti a koporsót csak ne ácsoljátok!
Hej, ti gaz sírásók, félre innen, félre!
Hitemmel hiszem, hogy Hungária él még:
Hej, pribékek, sírba nem teszitek élve!

Szavamban sikolt fel a kies Vág völgye,
Szavamban mordul fel a Kárpátok tölgye:
Hungária, ébredj!

Igazságért kiált a Muraköz síkja,
Fertő tavában a náderdő sivítja:
Hungária, ébredj!

Nyögi kövér Bánság bitorlók hatalmát,
Halljátok a Bácska panaszos siralmát:
Hungária, ébredj!

Hargita aljáról Csaba unokái,
Ott a Hadak útján jönnek bosszút állni:
Hungária, ébredj!

És ti mindnyájan, kik vagytok még magyarok,
Akiknek szívében indulat kavarog,
Akiknek a lelke önmagát meglelte
A vérkeresztségben, a nyomorúságban,
Fonódjatok össze e szent imádságban:

,,Mi három hegyünknek, mi négy folyamunknak
Keresztre feszített, koronás asszonya,
A világosságban, akit elvesztettünk,
Most a sötétségben, kit újra megleltünk,
Édes mártír-anyánk, ébredj Hungária!"

Aztán fel a zászlót, a keresztes zászlót
Emeljük magasra,
Hogy vérünkkel ráírt lángoló betűit
Barát és ellenség mind elolvashassa:
Gyáván nem halunk meg!
Lobog a mi lelkünk izzó érzelemtül,
És ha ez a két kar végbosszúra lendül,
Az oltárra visszük az utolsó csöpp vért,
Mi magyar hazánkért, keresztény hazánkért!

...Voltam hirdetője elmúlt ragyogásnak...
Vagyok siratója bús fekete gyásznak...
Magyarok Istene, engedd, hogy lehessek
Vidám harangszója a feltámadásnak!


Sajó Sándor : Magyar kereszt

Keresztet vitt az Úr a Golgotára,
Azóta szép s jó mind e jelben él;
Az üdvösségnek szenvedés az ára:
Boldog, ki sír, és sírva is remél;
Áldott tövében megváltó keresztnek
Csak Krisztust nézzed, ne a Golgotát,
S ha gyötrött vállad sajgó kínra reszket,
Ajkad harapva némán menj tovább.

Avagy, ha hordod magyar sors keresztjét,
S tudsz magyar lenni megtiportan is;
Érezd és hirdesd: ami nincs most, lesz még,
S verdesd a szárnyad lenn a porban is;
Erdély keserve szívedből sikongjon,
A Lomnic-csúcsról lengjen rád a gyász,
Viharzó vágyad zúgjon minden ormon:
Lesz kikelet még, lesz föltámadás!

Piruljon arcod, gyúljon rá a szégyen,
Kiáltson ajkad: hallja a világ!
És vájj sebedbe, csak hadd fájjon, égjen,
A lélek él, ha nagy hit lengi át;
Ha hitet adott Isten a magyarnak,
Csorduljon ez, mint dúslevű gerezd,
S legyen sarkallód minden ősi parlag,
És édes terhed a magyar kereszt...

A szent jel int és hív, és vár a munka,
Az út nehéz, s a cél oly messze még!
A meddő gyászt a balsors már megunta,
Küzdj, szenvedj, fáradj ifjú nemzedék!
Bús ugarunknak lesz még aratása,
Csak törjed, túrjad magyar ifjúság,
Hogy megzendíthesd új föltámadásra
A magyar élet büszke himnuszát!

8.)
Pósa Lajos : A hazáért

Isten, ki szemedet mindig nyitva tartod,
Még a féregtől se fordítod el arcod,
Látod a jövendőt csakúgy, mint a múltat,
Bölcs gondoskodásod soha el nem múlhat.
Nemzetek sorsát intézed egedbűl,
Vezeted napfényen, árnyékon keresztül:
Függjön tekinteted a mi szép hazánkon,
Minden porszemére tőled áldás szálljon!

Te tudod legjobban: drága föld ez nékünk,
Minden talpalatját megáztatta vérünk.
Őseink porából fakad itt a fűszál,
Végig a levegőn az ő sóhajuk száll.
Századok keservét hordozza a szellő,
Honfigyász az égen a fekete felhő,
Tisza, Duna, Sajó könnyeinkből támadt -
Óh, nagy Isten, áldd meg a mi szép hazánkat!

Hamvaikat őrizd, kik a honért haltak,
Parancsolj, Uram, az égi madaraknak:
Hadd menjenek széjjel, szóljanak mindnyájan
Sírjaikon szerte a magyar hazában.
Adj nekik pihenést, üdvözítő álmot,
Legyen csontjaiknak nyugodalma áldott!
Kegyeletes utód szórja be virággal,
S tanuljon a portól századokon által.

Áldd meg, kik javát munkálják a honnak,
Hírnevén, örömén híven fáradoznak!
Gyújts lelkükben erős, tündöklő világot!
Lehelj a szívükbe olthatatlan lángot!
Hadd mutassa e két égő fáklya fénye:
Hol van a haladás nemzeti ösvénye.
És ha megtalálták: útjokat ne fedd el!
Igazítsd a célhoz szent segedelemmel!

Add, hogy virágozzék békén Magyarország,
Ragyogja be földjét az arany szabadság.
Hegyei közt boldog népnek dala zengjen,
Messze róna síkján sárga kalász rengjen.
Sátoros erdőben szapora vad járjon,
Ízes hal cikázzék gyöngyöző hullámon.
Mesterség, művészet, tudomány fejlődjék,
Szálljon a hazára koszorú, dicsőség!

És ha vész fenyeget, harsona megharsan:
Kardjaink élére szállj zúgó viharban!
Csapj le, mint a villám, ellenség hadára!
Ne érezze sarkát szép hazánk határa!
Szállj, mint eleven tűz, lobogással égve,
Honszerelem gyanánt mindnyájunk szívébe!
Bátoríts, vezérelj tartós diadalra!
Szabadság Istene, vigyázz a magyarra!


Siklósi András : Ne hagyd el őrhelyed!

Ahová Isten szólított,
nyilván az kijelölt helyed;
ott értheted meg a titkot,
Lelke csak ott szárnyal veled.
Mikor áldást oszt hirtelen,
e föld tájain nem keres,
csupán a saját helyeden,
s jaj neked akkor, ha üres.

Védd tehát vitézül helyed,
akármily' súlyos a kereszt,
s bár tűz és víz emésztenek,
sose akard feledni ezt.
Ne nézz rémülten százfelé,
ha kunyhód egy farkasverem;
dicsérd az Urat épp ezért,
a legfélelmesebb helyen.

Amit mulasztasz - hát mered
tagadni léted lényegét?! -,
tán kegyelmektől fosztja meg
Isten egy méltóbb gyermekét.
Gondold át jól, a helyedet
nem töltheti be senki más;
az Úr rád bízta, s Ővele
kötelező a számadás.

Fogadd szívesen sorsodat,
mint Vezérlőd ajándokát;
ne szőj fellengzős álmokat,
nyújtsd őket mind az Úrnak át.
Győzelmet csupán akkor ad,
imád csak úgy hallgatja meg,
ha mint kipróbált harcosa
nem hagyod el az őrhelyed.

Holtig szeress, légy bölcs s igaz,
így nyerhetsz égi koronát;
benned az Úr, ha hű maradsz,
megdicsőíti önmagát.
Örvendve vállald tisztedet,
s fénylő reménnyel hívd Urad;
hadd higgyék-tudják mindenek,
hogy Ő békét és üdvöt ad.

S ha majd Királyod megjelen',
a földön sehol sem keres,
csak ott, saját kis helyeden,
s ujjongva látja: nem üres.
Az lesz legboldogabb perced,
ha rendelt helyeden talál;
fölvisz magával a mennybe,
hol örök Élet trónja vár.

 
 
0 komment , kategória:  Siklósi András írásai  
Cúth János kanadai magyar újságíró igazságfeltáró írása
  2012-06-13 08:04:23, szerda
 
  I.

Ilyenkor, a trianoni országcsonkítás és országrablás évfordulója környékén érdemes végre komoly és hiteles dokumentumokat teregetni az olvasók elé, mert annyi féligazságból és alig-igazságból táplálkoznak e téren, hogy az már maga a hamisított történelem. Kérlek benneteket, olvassátok el figyelmesen az alábbi dokumentumot, amely avatott kornatanútól származik:

Nem tudom ki hogyan van vele, de úgy vélem, hogy ártatlan magyarok millióinak sírja felett, és a háború soha világosan meg nem magyarázott, inkább elhazudott indítékai és történései mellett meg kellene hallgatni az igazságkereső kérdéseket is, s végre illene azokra hiteles magyarázattal szolgálni. Bámulatos közömbösség, bűnös cinkosság az, amikor a tényeknek ellentmondó, tarthatatlan "magyarázatok" posványába hagyják belealvadni nagyapáink, dédapáink vérét. Pedig ebben az esetben nem őstörténelemről van szó, amit sokkal könnyebb mellékvágányra terelni, mint az első világháború motivációit, vagyis a közelmúlt eseményeit. Ajánlom tehát, hogy lapozzunk bele a világégés titkosított forgatókönyvébe, amelynek a lapjai sárgás árnyalatúak - ha nem is annyira az enyészettől...

Önzetlenül vall nekünk a kérdésekről Benjamin H. Freedman. Az 1890-ben született zsidó üzletember 1945-ben szakított a szervezett zsidósággal, miután átlátott annak sátáni törekvésein. Ezt követően egész hátralévő életét és hatalmas vagyonát az Egyesült Államokat átható zsidó zsarnokság leleplezésére szentelte.

Belelátott a politikusok, nevezetesen a méregkeverők cinkelt kártyáiba, hiszen többnyire ezek személyes ismerőse volt, úgymint Woodrow Wilsoné, Bernard Baruché, Franklin Roosevelté, Samuel Untermayeré, a Kennedy családé és még sokaké. Freedman életműve az embertelen világhódítás elleni óriási manifesztum. Rendelkezésünkre áll egy beszéde, amelyet a washingtoni Willard szállóban tartott, nagy közönség előtt. Akkori beszédének egyes kitételei manapság még időszerűbbek, mint valaha. Jelen esetben beszédének azokra a részeire támaszkodunk, amelyek mindenek előtt az első világháború kirobbantásának körülményeire és lefolyására korlátozódnak. A következőkkel kezdi: ,,Az Egyesült Államokban a cionisták és vallási társaik a kormány teljes mértékű irányítói."

1914-ben tehát kitört az első világháború. Az egyik oldalon Nagy Britannia, Franciaország és Oroszország, míg a másik oldalon Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország állt. Két évi ádáz küzdelem után a német fél megnyerte a háborút .(!) Nemcsak névlegesen, de ténylegesen is. A német tengeralattjárók lesöpörték a hajókat az Atlanti-óceánról. Nagy Britannia katonáinak elfogyott a lőszere és mindössze egy hétre való élelmiszerük maradt. Az éhhalál várt rájuk. A francia hadseregben zendülés tört ki, miután 600 000 emberüket vesztették el a verduni csatában a Somme mellett. Az orosz katonák zöme szökevénnyé vált, az olasz hadsereg részben felbomlott. Mindeközben német földre egyetlen lövedék sem hullott, ellenséges katona nem lépte át a német határt. S erre mi történt? Máig érthetetlen és felfoghatatlan módon, Németország békét ajánlott Angliának: az abszolút győztes Németország megalkuszik a tönkrevert Angliával?! Ma már tudjuk, hogy erre a német szabadkőműves vezérkari tisztek árulása folytán került sor. Angila tehát fontolóra vette az ajánlatot. Nem is tehetett mást, mert a padlón volt. Ámde ez még semmi. Hallgassunk csak bele ismét Freedman úr beszédébe:

,,A németországi cionisták felkeresték a brit háborús kormánytanácsot - s most rövid leszek, mert ez egy hosszú történet, de minden okmányom megvan állításom bizonyítására - és ott azt mondták: ,,Nézzenek ide. Önök még meg tudják nyerni ezt a háborút. Nem kell elfogadni a német ajánlatot. Meg tudják nyerni a háborút, ha az Egyesült Államok az önök szövetségeseként beszáll a háborúba." Az Egyesült Államok akkor nem háborúzott (kivételesen.) Friss volt, gazdag és hatalmas. Azt mondták tehát Angliának: "Garantáljuk önöknek, hogy az Egyesült Államokat az önök szövetségeseként háborúba visszük, ha önök megígérik nekünk Palesztinát, miután önök legyőzték Németországot, Ausztria-Magyarországot és Törökországot." " Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy Angliának annyi joga volt Palesztinát valakinek odaígérni, mintha mondjuk az Egyesült Államok valamilyen okból Japánt Írországnak ígérte volna. Az angol hadvezetőség 1916. októberében mégis megtette ezt az ígéretet. Röviddel ezután az Egyesült Államok, amely ezt megelőzően teljesen németbarát volt, Britannia szövetségeseként belépett a háborúba!"

"Azért mondom, hogy az Egyesült Államok szinte teljesen németbarát volt, mert a tömegtájékoztatást a zsidók irányították, minden újság és hírközlő eszköz zsidó irányítás alatt állt. Márpedig ezek a zsidók németbarátok voltak, mert sokan Németországból jöttek és szerették volna, ha Németország megveri a cárt. A zsidók nem szerették a cárt, mert az tisztában volt törekvéseikkel és átlátott a manipulációikon. Ezért azt mondták, hogy amíg Anglia és Franciaország Oroszország szövetségese, addig ne számítsanak egyetlen centre se. Amikor viszont ugyanezek a zsidók lehetőséget láttak Palesztina megszerzésére, elmentek Angliába, és megkötötték az említett szerződést. Azután minden megváltozott, mint mikor a forgalmi jelzőlámpa pirosról zöldre vált. Ugyanazok az újságírók, akik korábban németbarátok voltak és arról firkáltak, hogy Németországnak milyen sajnálatos nehézségei vannak Nagy Britannia legyőzésében kereskedelmi és más téren, hirtelen úgy találták, hogy a németek nem jók, gazemberek, akik "vöröskeresztes nővéreket lőnek le." Röviddel ezek után Wilson hadat üzent Németországnak. A londoni cionisták telexeket küldtek az Egyesült Államokba az igen befolyásos Brandeis bíróhoz, ezt mondván: megkapjuk Angliától, amit akarunk. Most rajtad a sor: dolgozd meg Wilson elnököt, hogy az Egyesült Államok hadba lépjen. Így lépett háborúba Az Egyesült Államok. E háborúhoz semmi más érdeke nem fűződött! Nekünk, amerikaiaknak semmi okunk, semmi jogunk nem volt ahhoz, hogy az első világháború a mi háborúnk legyen. Belehajszoltak, közönségesen szólva bepaliztak bennünket azért, hogy a világ cionistái megkaphassák Palesztinát. Ezt soha senki nem mondta el az Egyesült Államok népének. Sohasem tudták meg, miért kellett fiaiknak meghalniuk az első világháborúban."...

Ezt követően a cionisták ismét Angliába mentek, biztosítani maguk számára a koncot, mondván: mi teljesítettük a "szerződés" reánk vonatkozó részét. Szeretnénk egy írást, amely rögzíti, hogy önök is betartják az alkut, és a háború után odaadják nekünk Palesztínát. Nem tudták, hogy a háború egy évig vagy tíz évig fog tartani. Ezért kiötlöttek egy formulát, amely rendkívül homályos, szinte értelmezhetetlen megfogalmazásban lett rögzítve, s "Balfour nyilatkozatként" került a történelembe. Ez a nyilatkozat nem más, mint Nagy Britannia ködösített kötelezvénye arra vonatkozóan, hogy megfizeti a cionistákat annak fejében, hogy azok belerángatták az Egyesült Államokat a háborúba. Ez a sokat emlegetett Balfour nyilatkozat valójában olyan hiteltelen volt, mint egy fedezetlen háromdolláros csekk. Anglia mégis paprikajancsiként behódolt, s ebből nagy baj lett. Az Egyesült Államok, tudvalevőleg, háborúba lépésével lassan felőrölte a németek erejét. Amikor aztán a háború véget ért, a németek elmentek a párizsi ,,békekonferenciára", ahol bizony összesen 117 (!) cionista székelt (szegény Magyarország! C.J.), akik kizárólag a zsidók érdekeit képviselték. (Szegény, zsidók által kiszemelt Magyarország! C.J.) Vezetőjük Bernard Baruch volt. Én is ott voltam, tudom mi történt! A zsidók azon a ,,békekonferencián" feldarabolták Németországot (és főleg, előre bekalkulált módon a maguk számára rég kiszemelt Magyarországot, jól tudva, hogy egy legyöngített Magyarországot könnyebben zsebre vágnak, mint egy magyar nagyhatalmat! C.J.), az elragadott részeket pedig előszeretettel osztották fel mérlegelés nélkül azon nációk között, amelyek azokra kényük-kedvük szerint igényt tartottak! E kéjelegve végrehajtott hóhérmunkával a cionista zsidók megteremtették maguk számára a nemzetsakterolás precedensét, majd a németek tudomására hozták a Balfour nyilatkozatot. A németek ekkor fogták föl, hogy: ó, hát ennek a játszmának az áldozatai lettünk! A további események már ebben a mederben zajlottak, s nyílegyenesen vezettek a második világháborúig, ezért nagyon fontosak még az epizódoknak tűnő közbülső események is. A németek először is tudatosították, hogy kegyetlenül becsapták őket, s mint rászedettek fizetik a rájuk kényszerített csillagászati összegű "jóvátételeket". Hát még a magyarok!!!

Amit a németek érezhettek a zsidókkal szemben, azt érzékeltessük egy modellen: Tételezzük fel, hogy az Egyesült Államok harcban áll Oroszországgal, és győz. Ekkor azt mondanánk az oroszoknak, hogy hagyjuk abba az egészet, békefeltételeink alapján felejtsük el az egészet. Ekkor azonban az oroszok szövetségeseiként belépne a háborúba Kína, s mi ennek következtében elvesztenénk a háborút. Megsemmisítő győzelmet aratnának felettünk olyan jóvátételi kötelezettségek mellett, amelyek minden képzeletet fölülmúlnak. Képzeljük el továbbá, hogy az itt, (Amerikában) élő kínaiak, akikről azt gondoltuk, hogy hű állampolgárok, eladtak bennünket az oroszoknak, s általuk lépett Kína az ellenünk vívott háborúba. Hogyan gondolkodnának akkor itt, az Egyesült Államokban a kínaiakról? Nem hiszem, hogy közülük egy is ki merne jönni az utcára. Nem lenne elegendő lámpavas számukra... Nos, így éreztek a németek is a zsidókkal szemben. Pedig a toleranciájuk határtalan volt. 1905-ben például, amikor az első kommunista forradalom megbukott Oroszországban, s a zsidók, akik a forradalmat elindították és szították, kifelé tülekedtek onnan, s valamennyien Németország felé törtettek. (Bűnösökként is a legjobb létfeltételek közé. C.J.) És Németország menedéket nyújtott nekik. Nagyon tisztességesen bántak velük. "Hálából" ezek eladták Németországot egy újabb zsidó gyalázatért, azért, hogy koncul kaphassák Palesztinát. Ezt követően a Nahum Sokolowhoz hasonló sok-sok zsidó csahos éveken keresztül dicsekedett a sajtón keresztül, hogy a németországi zsidóellenes hangulat azzal kapcsolatos, hogy tudatosították, miszerint a háborús vereséget a zsidók beavatkozása eredményezte azáltal, hogy az Egyesült Államokat saját érdekükben bevonták a háborúba. Maguk a zsidók vallották be. Nem úgy volt, hogy 1919-ben a németek rájöttek volna, hogy a zsidó vér jobban ízlik, mint a bajor sör. Nem volt szó semmiféle vallási érzelemről, mindössze ráébredtek arra, hogy vereségükért a zsidók felelősek! De még ezek után sem történt semmiféle megtorlásszerű akció. A zsidóknak a hajuk szála sem görbült meg. Lassan azonban a zsidók is megfékezték magukat sikerük zengedezését illetően, s a továbbiakban már titokban akarták tartani ezt a tényt. Nem volt kívánatos számukra, hogy a világ megértse, miszerint ők árulták el Németországot, ezzel együtt Magyarországot is - talán még teljesebb mértékben.

Mindeközben a világ egyszerűen megfeledkezik az olyan sarkalatos eseményekről, amire 1933-ban került sor, amikor a világ zsidóságának legjelentősebb képviselői összesereglettek Amszterdamban egy találkozóra. Ott a szemtelenség és pofátlan arrogancia csimborasszójaként olyan ultimátumot fogadtak el Németország felé, amelynek értelmében azt üzenték: Kidobjátok Hitlert, és minden zsidót visszavesztek előző állásába attól függetlenül, hogy kommunista volt-e! És ezt vegyétek ultimátumként! (Ebben az időben a kommunisták 98 százaléka zsidó volt!) Elképzelhetik, hogy erre mit mondtak nekik a németek... És mit tettek a zsidók? 1933-ban, amikor Németország visszautasította, hogy megadja magát a zsidóknak, Samuel Untermayer az amszterdami összejövetelről hazatérőben, az Egyesült Államokban egy országos rádióbeszédet tartott, amelynek a lényege az volt, hogy a világ zsidósága ezennel "szent" háborút üzen Németországnak. "Szent harcba lépünk a németek ellen. Egészen a megadásukig éheztetjük őket. Ezért bojkottra hívjuk fel ellenük az egész világot. Ez tönkre fogja tenni őket, mert függőben vannak az exportjuktól." Untermayer úr arcátlanul azt állította, hogy 'ez a bojkott a mi eszközünk az önvédelemre.' (Ugyanez a szójárásuk manapság is, a palesztinok halomra gyilkolását illetően. C.J.) A bojkott hihetetlenül hatásosan működött, amire a németek a következőképpen reagáltak: 'Kik ezek az emberek, akik bojkottot hirdetnek ellenünk és kidobják embereinket munkahelyeikről, és ipari termelésünket leállítják? Kik azok, akik ezt teszik velünk? Természetesen nehezteltek emiatt: Minimálreakció volt részükről, hogy horogkereszteket festettek a zsidó üzletekre. Miért menjen be egy német, és adja pénzét annak a zsidó tulajdonosnak, aki a bojkottot gyakorolta velük szemben? Aminek a végcélja Németország kiéheztetése, s még annak is a megszabása, hogy ki legyen a miniszterelnökük vagy kancellárjuk. Azt követően tették ezt, hogy kivételezett helyzetük ellenére elárulták Németországot! Mégis tényszerűn meg kell állapítani, hogy a németországi zsidóknak még ezek után, még ezek mellett sem történt semmi bántódásuk, holott a bojkottot eszeveszett akarnoksággal fenntartották a németekkel szemben. A helyzet akkor változott meg, amikor - 1938-ban - egy lengyel zsidó a párizsi német követségen lelőtt egy német hivatalnokot. Németországban, csak ezután történt, hogy kirakatokat törtek be, utcai harcokra s hasonlókra került sor." - írta le a történtek hiteles szemtanúja, Benjamin H. Freedman.

II.

Előző alkalommal az első világháború zsidó háttérmanipulációiról számoltam be Benjamin H. Freedman feltárásai nyomán. Ennek során eljutottunk a II. világháború küszöbéig. Sajnos, a történelemnek ez a fejezete is legalább annyi mocskot, aljasságot és embertelenséget leplez, mint az előző. Nem igérhetek tehát épületes olvasmányt, viszont 65 év távlatából igazán időszerű, hogy legalább valamelyest letisztuljon az a homály, amit szándékos ködösítéssel értek el azok a bűnözők, akik a háború tüzét szították, s akiknek leszármazottai mind a mai napig ugyanazt a hatalmat képviselik, amely a II. világháború kirobbantásáért felelős. Mielőtt azonban ismét átadnánk a szót Benjamin H. Freedmannak, kora egyik legbefolyásosabb és legtekintélyesebb zsidó politikusának és üzletemberének, aki - mint már megállapítottuk - szakított a szervezett zsidósággal, átlátva annak embertelen törekvésein és célkitűzésein, vessünk egy pillantást a II. világháború történelmi képére, legalább lexikális keretek között.

A II. világháború fegyveres kirobbanása 1939. szeptember elsejére datálódik. Előkészítése azonban 1933-ra nyúlik vissza, sőt az benne rejlett már a Wersailles-i szerződésben is, amely létében fenyegette Németországot. 1933-ban ugyanis az Egyesült Államok diplomáciailag elismerte a Szovjetuniót. Roosevelt ezáltal mesterien állította sorompóba a pénzért és hatalomért mindenre kapható kalmár Angliát, valamint a gyarapodásért és politikia, nomeg területi térnyerésért semmi áldozatot nem sajnáló oroszokat. A világ közvéleménye többnyire mind a mai napig úgy tudja, hogy Chamberlain, angol miniszterelnök a németeket békéltető politikus volt. Ebből egy szó sem igaz. Igaz viszont ennek az ellenkezője: Feladata a németeknek a háborúba való beugratása volt. Ezt a szerepét kitűnően játszotta el. Mi sem jellemzőbb erre, hogy a Müncheni egyezmény aláírását követően hazaérkező Chamberlaint Rooseveltnek ez az egyszavas távirata várta: ,,Bravó!" Ezalatt azt kell érteni, ami Rooseveltet a leginkább motiválta: a szerződés pontosan olyan féloldalasra sikerült, amilyent ő megálmodott, vagyis senkit sem elégített ki igazán, így minden fél zsarolhatóvá vált általa.
A Szovjetunió 1939-ben amerikai tanácsra taktikai meg nem támadási szerződést kötött Németországgal. Ennek célja kizárólag a németek önbizalmának növelése volt, kedvező politikai és szövetségi konstelláció érzetének kialakítása a háború megindításához. Az ürügyet mindkét szerződő fél számára az alaposan rászedett Lengyelország és Németország elleni provokációk szolgáltatták. Annak külön irodalma van, hogy a pokol hetedik bugyrában fogant, elképzelhetetlenül aljas angol és francia manipulációk vezettek Lengyelország és Németország beugratásához!
Ázsiában Roosevelt Japánt csalta a Pearl Harbour-i lépre. Szerencsétlen japánok úgy gondolták, hogy egy eredményes, rajtaütésszerű támadás jobb belátásra bírja majd az amerikai kormányt Japán alapvető létérdekeinek megítélésében. Amerika ugyanis blokád alá vette Japánt, bojkottálta termékeit s ott provokálta, ahol csak tudta, itt azonban olyan galád eszközökre kell gondolni, amilyen csak beteg, lázas agyban foganhat. Egyébként ez a meghatározás érvényes a nyugati hatalmak politikájára, egészen napjainkig.
Az emberi nemet megszégyenítő, világégést célzó provokáció-és manipulációsorozat ügynökei, a nyugati hatalmak képviselői a világtörténelemben példa nélkül álló módon, a maguk által kreált ,,háborús bűnösök" elmélete alapján legyilkolták az ugyancsak általuk tőrbe csalt ellenfelek vezetőit. Minden azt igazolja, hogy az amerikai, valamint a nyugati és az orosz társadalomban az igazság nem csak, hogy szubjektív fogalom lenne, hanem egyáltalán nem is létezik. A megállapítás természetesen az említett hatalmak vezető rétegére értendő. Külön fejezetet érdemel a háborút követő gyilkos ember-és nemzetmészárlás legkiszolgáltatottabb kárvallottjának, Magyarországnak a keresztre feszítése, s ennek miértjei. Most jöjjön tehát a koronatanú, Benjamin H. Freedman vallomása, amely legalább annyira felrázó és döbbenetes, mint amilyen világosan rámutat Magyarország előre kitervelt sorsára:
,,Nem szeretem az 'antiszemitizmus' szót, mert értelmetlen, de önöknek mondhat valamit, ezért most kivételesen használni fogom. Az egyetlen ok, amiért Németországban bármilyen zsidóellenes érzelem uralkodott, az abból fakadt, hogy az I. világháborúért, majd Németország azt követő bojkottjáért a zsidók voltak felelősek. Végső soron a II. világháborúért is ők a felelősök, mert a történtek után elkerülhetetlenné vált a nyílt harc Németország és a zsidók között. Én éltem abban az időben Németországban és tudom, hogy a németek úgy vélekedtek: Európa vagy keresztény lesz, vagy kommunista. Nincs közbülső lehetőség. A németek tehát úgy határoztak, hogy megpróbálják megtartani kereszténynek, ha lehet, és elkezdtek újrafegyverkezni. Akárcsak Amerika, amelynek évi 83-84 milliárd dollárra rúgott a katonai kiadása. (Manapság az Irakot és Afganisztánt megszálló amerikai hadsereg napi költségvetése 480 millió dollár! C.J.) Igen, de ki ellen fegyverkezett Amerika? A 40 ezer moszkvai zsidó ellen, akik Oroszország fölött uralkodtak, no meg görbe utakon sok más ország fölött is? Amerika most a III.világháború küszöbén áll. A világ zsidói, a cionisták és társaik mindenütt elhatározták, hogy újra az Egyesült Államokat használják arra, hogy segítsenek nekik Palesztina megszerzésében, hogy ott hozhassák létre a világkormányt. Nem egyedül olvastam ezt a határozatot. Olvasták sokan, mások is.
Mit tehetünk ebben a helyzetben? Ha önök közül valaki csak egy életet is meg tud menteni, az lehet, hogy valamelyikük fia lesz. Lehet, hogy fiaikat ma éjjel küldik abba a háborúba. És önök annyit sem tudnak erről, mint 1916-ban arról, hogy a cionisták megegyeztek a brit hadügyi bizottsággal abban, hogy az önök fiait küldjék egy európai háborúba. Tudták ezt akkor? Senki sem tudta az Egyesült Államokban. Nem volt szabad tudni róla. Aki tudott róla, az Wilson elnök volt és House tábornok, meg néhány magasrangú kormánytisztviselő. Én ezt el tudtam képzelni. Jó kapcsolatom volt az idősebb Henry Morgenthauval. Az 1912-es elnökválasztási kampány alkalmával, amikor Wilsont jelölték, az irodában beszélgettünk. Én voltam id. Henry Morgenthau bizalmi embere, így én vele és Rollo Wellsel, a kincstárnokkal álltam kapcsolatban. Ott ültem ezeken a megbeszéléseken. Wilson elnök foglalt helyet az asztalfőn és hallottam, ahogy dobolnak Wilson elnök agyán, hogy az adóbevétel egy részéből állítsák fel a szövetségi bankot és hallottam, hogyan befolyásolják az elnököt a cionista mozgalom céljainak megfelelően. Brandeis bíró és az elnök olyan közel ültek egymáshoz, mint - mutatja - ez a két ujjam. Wilson elnöknek annyi fogalma sem volt arról, hogy mit kell határoznia, mint egy ma született csecsemőnek. Így vittek bennünket az első világháborúba, amíg mindenki aludt. Odaküldték fiainkat, hogy lemészárolják őket. Miért? Hogy a zsidók megszerezzék Palesztinát. Úgy bolonddá tették önöket, hogy azt sem tudták, mennek-e, vagy jönnek.
Egy bíró, amikor az esküdteket utasítja, így beszél: "Uraim, ha egy tanú egyetlen egyszer is hazudott, annak az egész vallomását figyelmen kívül hagyhatják." Mik a tények a zsidókról? (Azért hívom őket zsidóknak, mert ezen a néven ismertek. Egyébként nem nevezem őket zsidóknak. Én 'úgynevezett zsidókról' beszélek, mert nem tudom, hogy kicsodák.) A Kelet-európai zsidók, akik a világ zsidóságának 92 százalékát adják, eredetileg kazárok voltak. Ez egy harcos törzs volt, amely Ázsia szívében élt. Nagyok és erősek voltak. Falloszimádók. Ez volt a vallásuk, ami egy végtelenül undorító, aljas dolog. Ebbe nem is akarok részletesen belemenni. Királyuk megelégelte birodalmának degenerációját s elhatározta, hogy egyistenhitre téríti alattvalóit: Vagy a kereszténységre, vagy az iszlámra, vagy a judaizmusra, ami valójában talmudizmus. Az "An-tan-ténusz-szó-raka-ténusz" kiszámoló versikéhez hasonló módon döntött a judaizmus mellett. Az lett az államvallás. Embereket küldött a Pumbedita-i és Sura-i talmudiskolákba, akik rabbikként ezerszámra érkeztek vissza. Zsinagógákat és iskolákat nyitott. Így vált a népe azzá, amit ma zsidóságnak nevezünk. Soha, egyetlen egynek sem járt az őse a Szentföldön. Sem az Ótestamentum ideje alatt, sem az időszámításunk előtt. Egyiküknek sem! Ennek ellenére odaállnak a keresztények elé és arra kérnek bennünket, hogy támogassuk hadicselekményeiket Palesztnában, mondván: "Ti segíteni akarjátok Isten kiválasztott népét az ígéret földjének tulajdonba vételében, őseik honában, ugye? Ez keresztényi kötelességetek." Csakhogy ezek pogány kazárok, akik éppen úgy felvették hitüket, mint az írek tették. Nevetséges őket a "Szentföld népének" nevezni, éppannyira, mint az 54 millió kínai mohamedánt arabnak mondani. Mohamed csak Jézus előtt 620-ban halt meg, azóta pedig 54 millió kínai fogadta el a mohamedán vallást. Kína 2000 mérföldre van Arábiától, Mekkától és Mohamed szülőhelyétől. Képzeljük el, hogy ez az 54 millió kínai elkezdené magát 'arabnak' nevezni. Erre azt mondanánk, hogy holdkórosok. Mindenki aki elhiszi, hogy az az 54 millió kínai arab, az egyszerűen őrült. Ők mindössze egy vallást fogadtak el sajátjuknak, amelynek az eredete Mekkában, Arábiában van. Így van a zsidóknak nevezett valakikkel is. Ezek kazárok, pogányok, valamiféle ázsiai faj, akiket Ázsiából Kelet-Európába kényszerítettek. Mivel a királyuk fölvette a talmudi vallást, nem volt más választásuk ez ügyben. Így a kazárok lettek azok, akiket ma zsidóknak nevezünk. Most képzeljük el, milyen ostoba dolog volt a világ nagy keresztény országainak azt mondani: 'Erőnket és befolyásunkat arra használjuk, hogy visszavezessük Isten kiválasztott népét ősi hazájába, az ígéret földjére'. Létezik ennél nagyobb hazugság? Mivel azonban az ő irányításuk alatt vannak az újságok, a hetilapok, a rádió és a televízió, minisztereik ott ülnek a parlamentben, így az egész vonalon mindenki erről fecseg, nem túl meglepő, hogy önök elhiszik ezt a hazugságot. Elhinnék azt is, hogy a fekete fehér, ha elég gyakran hallanák. És senki sem tehetne önöknek szemrehányást.
Ez a történelem egyik nagy hazugsága. Ez minden baj forrása, amely a világra szállt.
Tudják-e önök, mit csinálnak a zsidók a vezeklés napján, amelyről azt hiszik, hogy az olyan szent dolog nekik? Közöttük voltam, nem hallomásból tudom. Nem azért vagyok itt, hogy valakivel ingerkedjek. Azért vagyok itt, hogy tényekről beszéljek. Amikor a zsidó vezeklés napján bemegy a zsinagógába, feláll, és elmond egy imát. Ez az egyetlen ima, amely alatt áll. Háromszor megismétel egy rövid imát, az ún. Kol Nidrét. Abban az imában szerződésre lép az istenével, hogy minden eskü, minden fogadalom vagy ígéret, amelyet a következő tizenkét hónap folyamán tesz, érvénytelen. Arra szerződik istenével, hogy az eskü ne legyen eskü, a fogadalom ne legyen fogadalom, az ígéret ne legyen ígéret. Ezeknek ne legyen semmiféle hatásuk, tehát ne kelljen teljesítenie azokat. Ezek után vajon önök mennyire számíthatnak lojalitásukra? Annyira, amennyire a németek számíthattak 1916-ban. Ugyanazon végzet alatt szenvedünk mint Németország szenvedett és ugyanazon okból."
Visszagondolva Trianonra, s arra, amit Freedman úr elmondott a párizsi békekomédiáról, arról, hogy ott 117 cionista képviselte az ún. zsidóság érdekeit, nem nehéz rájönnünk, miért történt, hogy Magyarország, a zsidóság által rég kiszemelt célország, a háború legártatlanabb áldozata, amely ország egyedüliként szavazott a háború ellen, mégis a legkegyetlenebbül bűnhődött mások bűneiért, a végtelen nyomorért, pusztulásért és tömegmészárlásért; azokért a bűnökért, amelyeket éppenséggel a felette ítélkezők követtek el. Egy végtelenségig megosztott, a végtelenségig elszegényített s lezüllesztett ország megszállása ugyanis sokkal könnyebb, mint egy erős és hatalmas Magyarországé, amilyen a mi országunk volt, még 1914 előtt is. Magyarország tönkretételére, legyöngítésére és majdani bekebelezésére azonban már korábban döntés született a zsidók részéről. A Ruszkij Invalid c. újság 1910-ben megjelent 285. számában látott napvilágot az alábbi felhívás:
"Hitsorsos Testvérek! Most az egész világon nincs a Földnek olyan sarka, amelyet könnyebben birtokba vehetnénk, mint Magyarország és Galícia. Mindkét terület szükséges és előnyös volna számunkra. Törekedjetek testvérek mindannyian erre, törekedjetek minden erőtökkel ezeket az országokat teljesen birtokba venni, törekedjetek innen kiűzni a keresztényeket, és egészen az uralmunk alá vetni. Törekedjetek mindannyian arra, hogy mindaz, ami a keresztények birtokában van, a saját kezünkbe kerüljön, és ha ehhez nektek nincs elég pénzetek, a Párizsi Szövetség annyi segítséget nyújt, amennyi szükséges. Erre a célra Szövetségünk gyűjtést rendez, és a váratlan áldozatokra a pénztárunk készen áll, hogy a galíciai és a magyar földet a galíciaiak és magyarok kezéből kivegyük, kitépjük és átadjuk kizárólagos tulajdonul a zsidóknak. A világ tőkései hatalmas összegeket áldoznak erre, ámde ennek sikerére ti egyesüljetek a legrövidebb időn belül." A kiáltvány aláírója: Cionista Szövetség, Párizs.

Tisztelettel:
Cúth János



Cúth János a Hun-Szkíta Tv-ben :


Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Morvai Krisztina a magyar dolgozók helyzetéről és az EU
  2012-06-13 07:47:20, szerda
 
  Morvai Krisztina a magyar dolgozók helyzetéről és az EU emberjogi hazugságairól




Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Horthy szobor avatás Csókakőn június 16.-án!
  2012-06-13 07:32:42, szerda
 
  Június 16: Horthy-szobrot avatnak Csókakőn - Dániel ellentüntetőket toboroz

Történelmi eseményre kerül sor rövidesen a Fejér megyei Csókakőn: Székesfehérvár-közeli községben az ország első köztéri Horthy-szobrát fogják felavatni június 16-án.


Az avatást követően a nemzeti oldal neves zenekarai adnak majd koncertet: Romantikus Erőszak, Ossian, Kalapács, Akusztika.
Emellett egész napos vásár kíséri a rendezvényt történelmi előadásokkal, érdekes programokkal készítve elő a nem mindennapi eseményt.
A szoborállítás ügyét a Vértesalja Gyermekei nevű civil szervezet kezdeményezte és vitte sikerre. A mozgalmat Vértes környéki bátor hazafiak alapították, akik 2006 óta folyamatosan jelen voltak és vannak a nemzeti oldal minden jelentős megmozdulásán, és vállvetve küzdenek az igazságért a nemzeti ellenállást alkotó többi szervezettel együtt.
A június 16-i nagyszabású rendezvény a Vértesalja Gyermekei mellett a székesfehérvári Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Fejér Szövetség, a Bodajki Jobbik és a Magyar Nemzeti Gárda összefogásával valósul meg.
A koncertekre jegyek elővételben kaphatók:
Szkítia könyvesbolt, Székesfehérvár Távirda utca 1.
Polgármesteri Hivatal, Csókakő Petőfi utca 3.
Móri T.D.M., Mór Táncsics Mihály utca 1.
Gúnyhatáron túlról érkező honfitársaink számára a jegyek féláron kaphatók!
A koncert bevétele támogatói célokat szolgál.
Info: horthy.csokako@gmail.com
A rendezvényen, az ünnepélyes felvonuláson és/vagy a szoboravatáson részt vesznek a szűkebben vett Horthy-család még élő tagjai, valamint megyei és országos szervezetek, mint
- Csákberényi Csikósok (felvonulás, lovasvágta, bemutató),
- Csókakői Polgárőrség (avatás, biztosítás, parkolás),
- Csókakői Hunok (felvonulás, ostormenet, bemutató),
- Csókakői Várbarátok Társasága (felvonulás, díszsorfal),
- Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület (íjászok, felvonulás, bemutató),
- Fehérvári Huszár Egyesület (lovas felvonulás, díszsorfal, lovasvágta),
- Fejér Szövetség (rendező, vásár, Fejér Hétpróba),
- Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (rendező, biztosítás, díszsorfal),
- Horthy Miklós Társaság (felvonulás, díszsorfal, pártoló),
- Kassai Lovasíjászok (felvonulás, lovasvágta),
- Királyi Kardforgatók Rendje (felvonulás, díszsorfal),
- Magyar Nemzeti Gárda és pártolói (rendező, biztosítás, díszsorfal),
- Szittya Lovas Egyesület (felvonulás, lovasvágta),
- Történelmi Vitézi Rend (felvonulás, díszsorfal, pártoló),
- Trianon Társaság (pártoló),
- Vértesalja Gyermeki Baráti Társaság (főrendező, főszervező, szoboravatás),
- Vitézi Rend (felvonulás, díszsorfal, pártoló),
- a bejelentkező, résztvevő, támogató szervezetek sora napról-napra bővül.
Az avatáshoz illő rendezvény idejére katonai és vásározói sátrak veszik körbe a váralja füves (vásár-) területét és a várhoz vezető utcát. Az egész napos, azaz de. 10 órától este 10 óráig tartó programban többek között előadást tartanak és/vagy beszédet mondanak a szervező és támogató szervezetek szónokai és meghívott előadói, azaz - többek között Dr. Boór Ferenc (FEJSZE, TAHSZ), Ináncsi József (MNG), Fülöp Attila (fegyvertörténeti kiállítás), Jóba Endre (viselet történeti kiállítás), Kocsis Sándor (Horthy Miklós Társaság), Molnár V. József (néplélek kutató), v. Szabó Sándor András (MVSZ, Nagyboldogasszony Lovagrend), Toroczkai László (HVIM), Varga Géza (íráskutató), Wittner Mária ('56-os elítélt, országgyűlési képviselő), Zagyva Gyula (HVIM, országgyűlési képviselő), v. Zétényi Csukás Ferenc (Horthy István - Mártírok és Hősök Alapítvány).
A váralján felállítandó színpadon fellép az Abajka Citerazenekar, a Barkóca-Berkenye néptáncegyüttes, a Csákvári Férfikórus, Vesztergám Miklós tárogató művész, a Hungarikum zenekar, a Sárkeresztesi Néptánc Csoport, ... s a színpadi műsor is csak aznap lesz végképpen teljes, azaz véglegesíthető.
A napot az állandó színpadon a Kalapács és az Akusztika, a Romantikus Erőszak és az Ossian koncertje zárja.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel vár a rendezvényen a Fejér megyei nemzeti oldal!

Jönnek a zsidók is?

Dániel Péter félkegyelmű a következőket tette közzé FB-profilján:
"Június 16,-án Csókakőn újabb Horthy-szobrot állítanak. Javaslom a demokratikus ellenzéknek, hogy szervezzünk egy ellentüntetést és együtt tiltakozzunk a szoboravatón. Ne tűrjük ezt a gyalázatot némán!"
Már csak ezért is ott kell lennünk minél többen.

(Szent Korona Rádió nyomán)







Link
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Előadások az Európai Unióról
  2012-06-13 07:16:46, szerda
 
  Gyarmatosításunk paktumai - Csath Magdolna - Civil Akadémia


Link


Bogár - Varga: Mérlegen az EU - 1. előadás


Link


Mérlegen az Európai Unió 2. előadás - Kovács Béla 2012. május 26.


Link


GONDOLATÉBRESZTŐ:


Link


8KOR: Egy vérből valók vagyunk


Link




 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
KITÁSZ vándorgyűlés
  2012-06-13 07:02:39, szerda
 
  Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége

Közhasznú szervezet

Székhely: 2000 Szentendre, Nap u. 22/e.

Jelentkezési cím: Molnár Péterné ügyvezető elnök, H- 6090 Kunszentmiklós, Bolyó u. 9.

E mail: mpeterne@optanet.hu


Link


A KITÁSZ XXI. VÁNDORGYŰLÉSÉT
MAROSVÁSÁRHELYEN
2012. JÚLIUS 12-15. között
tartja
AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG SZELLEMI ÉRTÉKEI
címmel

,,Vajha Moldvának is kies parlagjai,
Ameddig terjednek a Pontus habjai,
Magyar Koronánknak árnyékába menne,
S a csángó magyar is polgártársunk lenne!"

(Csokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi gondolatok)

HELYSZÍN: BOD PÉTER DIAKÓNIAI KÖZPONT
MAROSVÁSÁRHELY, Erdő utca 7. b sz. (str. Padurii nr. 7b.)
( A szállás, az étkezés és a vándorgyűlés helyszíne)

A vándorgyűlés előadásai nyilvánosak és díjtalanul látogathatók.


PROGRAM

Július 12., csütörtök

6.00: Indulás Marosvásárhelyre: Budapest, Planetárium parkolója, Népliget
(közvetlenül az autóbusz-pályaudvar mellett).
Útközben Kolozsváron a Házsongárdi temető megtekintése

20 óra: Érkezés Marosvásárhelyre, a részvételi díj befizetése és a szálláshely elfoglalása.

Július 13., péntek

8.00-9.00: Reggeli
9.00-9.20: A vándorgyűlést megnyitja Kilyén Ilka, a Lorántffy Zsuzsanna
Egyesület nevében (Marosvásárhely) és Kovács Attila Zoltán
irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ elnöke
(Szentendre)

9.20-9.50: Az ,,ismeretlen" Marosvásárhely - múlt és jelen
Előadó: Balás Árpád főiskolai tanár (Marosvásárhely)

9.50-10.20: A vallás, a múlt, a mai kultúra összefonódása
Előadó: Henter György református lelkész
(Marosvásárhely)

10.20-10.50: Képzőművészet, kultúra, a város nagyjai
Előadó: Nagy Miklós Kund közíró
(Marosvásárhely)

10.50-11.05: Kávészünet

11.05-11.35: Nyirő József néma küzdelme, emigrációs évei és három
temetése
Előadó: Dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ
leköszönő elnöke (Budapest)

11.35-12.05: ,,Addig élünk, amíg módunkban áll visszafele tekinteni"
Előadó: Farkas Ernő magyar szakos tanár, a
Sütő András Társaság tagja (Marosvásárhely)

12.05-12.35: Tamási Gáspár ,,vadon nőtt gyöngyvirágai"
Előadó: Molnár Péterné, a Magyar Irodalomtörténeti
Társaság vezetőségi tagja, a KITÁSZ ügyvezető elnöke
(Kunszentmiklós)

12.35−13.05: A város irodalmi értékei
Előadó: Kuti Márta, szerkesztő-újságíró, tanár
(Marosvásárhely)

13.05-14.00: Ebéd:

14.00-17.00: Helytörténeti séta Balás Árpád idegenvezető, földrajztanár vezetésével: városháza - kultúrpalota - Toldalagi palota - Színház tér - ortodox katedrális - plébánia - Deus providebit - Bolyai Líceum - Köteles Sámuel utca (Bolyaiak, Molter Károly) − Teleki Téka - Pszeudoszféra - vár - boulevárd (Rákóczi, Bolyai János, Kőrösi Csoma Sándor) - ortodox fatemplom.

17.30: Sütő András és Molter Károly sírjának megkoszorúzása a református
temetőben

18.00-19.00: Vacsora

19.00−22.00: Közös éneklés, baráti beszélgetés

Július 14., szombat

8.00-9.00: Reggeli

9.00-9.30: Erdélyország története
Szilágyi Sándor, az első Erdély-történet szerzője
Előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész,
kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ megválasztott elnöke
(Szentendre)

9.30-10.00: Németh László erdélyi témájú esszéi és drámái
Előadó: Dr. Cs. Varga István habil irodalomtörténész professzor (Budapest)

10.00-10.30: ,,Márton Áron üzenete" - verseiből olvas fel Gál Éva
Emese költő (Gyergyószentmiklós)

10.30-10.45: Kávészünet

10.45-11.15: Tamási Áron publicisztikája és a Vásárhelyi
Találkozó
Előadó: Nagy Pál irodalomtörténész (Marosvásárhely)

11.15−11.45: A népi írók gondolatait közvetítő kolozsvári Termés című irodalmi
folyóirat (1942-1944) mának szóló üzenete
Előadó: Dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár,
a Népi Írók Baráti Társasága társelnöke (Budapest

11.45-12.15: Kolozsvári Vasárnap és a Vasárnapi Újság 1921-1925-
ben
Előadó: Szabó Zsolt főszerkesztő (Kolozsvár)

12.15-12.45: A költő feltámadása - Dsida Jenő költészete
Előadó: Dr. Lisztóczky László irodalomtörténész (Eger)

12.45−13.15: Gazda József A harmadik ág című könyvét
bemutatja a szerző (Kovászna)

13.15−14.15: Ebéd

14.30: KITÁSZ-közgyűlés. Határozatképtelenség esetén újabb közgyűlés

14.45-kor. Beszámolók, új tagszervezetek felvétele, tervek, célok.

17.00−17.30: Petelei István, a novellista és hírlapíró
Előadó: Dr. Kozma Dezső professzor (Kolozsvár)

17.30: A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát bemutatja Nagy
Miklós Kund közíró.

19.00-20.00: Vacsora

20.00−21.00: Kilyén Ilka színművész műsora (Marosvásárhely)

Július 15., vasárnap

6.00: Hazautazás

19.00- 20.00 között érkezés Budapestre.

 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Turul - Csibe Tábor 2012 Napisten havának 25 - 30
  2012-06-13 06:47:48, szerda
 
  Turul - Csibe Tábor 2012 Napisten havának 25 napjától 30.napjáig.

VI. 25 HÉTFŐ Első nap
10 00 gyülekező a szállás elfoglalása Konyáron a Művelődési Háznál.
1100 Tábornyitó szertűz
1200 Ebéd: savanyú krumplileves kolbásszal,
csöröge
1300 A tábor idejére vonatkozó szkíta törvények meghatározása: Beszélgetés a szkítákról. Mese a szkítákról és a táltosokról.
Szkíta totó
Meseíró verseny meghirdetése. Téma: a csodatévő táltos.
1500 Rovás tanulás - kicsiknek nemzeti jelképek kifestőzése.
1630 Tyúkkopasztás a másnapi ebédhez.
Uborkakovászolás. A fiúk előkészítik a tüzelőt a pénteki bográcsozáshoz.
1800 Csordavárás, falusi gazdaság megtekintése.
1900 Vacsora: Kenyérlángos, tej.

VI-26.nap KEDD második nap

700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800 Reggeli: Sültkolbász mustárral, citromos teával.
900 fafaragás a fiúknak Nagy Imrével, batikolás a lányoknak
1200 Ebéd: Az előző nap kopasztott csirkéből csirkebecsinált leves
Krumplis palacsinta
1330 Rovás tanulás - kicsiknek verselés rigmusok
1500 Kenyérsütés, lebbencs tészta gyúrás
1700 Nyelvi játékok, nyelvi vetélkedők közben kicsiknek kifestőzés
1900 Vacsora: Májpástétom kenyérrel, paradicsom, paprika, tea.
2030 Lefekvés:

VI.27 3.SZERDA harmadik nap
700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800 Reggeli: kakaó, vaj, dzsem, főtt tojás
900 Rovás tanulás - kicsiknek éneklés játék
1030 Szekerezés a természetvédelmi területre, a rideg szürke marhagulya megtekintése.
1200 Ebéd: Csádi Gyula tanyáján
Gyümölcsleves, slambuc
Boszorkányos fizikaóra.
1700 Rendőrkutya bemutató, rendőrautó bemutató
1900 Vacsora: Lángos tejföllel, sajttal
2030 Lefekvés.

VI:27.CSÜTÖRTÖK negyedik nap
700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800 Reggeli: Bundáskenyér, citromos tea

900 - Rovás tanulás kicsiknek néptáncos foglalkozás
1030 Nemezelés
1200 Ebéd: zöldbableves,
Pörkölt nokedlivel.
1400 Vidám számtan óra Dr. Daragó József matematika professzorral
1500 Wingtsun harcművészeti bemutató Széll Gábor vezetésével.
1700 Egy kis játék a történelemmel. /vetélkedő/
1900 Vacsora: szalonnasütés, vagy pástétom paprikával, paradicsommal.

VI.28. 5.nap PÉNTEK ötödik nap
700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800 Reggeli: rántotta, citromos tea
900 A kislányok süteményt készítenek, a fiúk bográcsban főznek.
1030 Rovástanulás - a kicsiknek gyerekjátékok
Káposztatöltés a másnapi ebédhez.
Egy kis tündérkedés.
1200 Ebéd: gulyásleves
almás és túrós omlós sütemény
1300 Hunyadi János és kora előadás és történelmi vetélkedő
1400 Nagy megmérettetés vetélkedő
Meseíró pályázat eredményhirdetés.
1700 Táborzáró szertartás.
1800 Vacsora: tarhonyás hús, saját készítésű kovászolt uborkával
1900 Közös táncház a püspökladányi Sárrét Népi együttessel.
2100 Lefekvés.

VI.26 SZOMBAT hatodik nap
700 Ébresztő: 10 perc reggeli torna, mosdás, öltözés, szálláshely rendbetétele
800 Reggeli: Kakaó, vaj, sajtkrém, paprika, paradicsom
900 Rovás tanulás
Rovás vetélkedő
Rovás totó
Közös éneklés, táborzárás
1200 Ebéd: csontleves
töltött káposzta.



Amit a gyermekeknek hozni kell:

- Ruhanemű nyári időjárásnak megfelelően, nem feledve, hogy bármikor lehet egy eső, lehűlés.
- Szandál és zárt cipő.
- Háló öltözet.
- Fogkefe, fogkrém.
- Szalvéta, WC papír.
- Szúnyogriasztó folyadék.
- Távcső (ha van).
- Fényképezőgép (ha van).
- Fehér sapka.
- Szennyes gyűjtésére valami szatyor.
- Aki teheti, egy kis mosogatószer, mosogató szivacs, mosogató rongy, konyharuha.
- Sok vetélkedő és versengés is lesz. Díjazásként kérnénk apró ajándékokat, vagy édességet.
- színes ceruzák, rajzlap, fénymásoló papír

Felajánlások:
- Oláh Sándor Esztárból egy pár tyúkot ajánlott
- A Konyári Pávakör tagjai vállalták az ellátást (főzés, sütés, étkeztetés)
- A DODO 2000 Kft. Gulyás Sándor vállalkozó, és a kis ajándék ingyen megvarrja a Turul-csibés pólókat
- Máth Istvánné egyéni vállalkozó vállalta a pólók ingyenes szitanyomását
- A Konyári Önkormányzat kedvezményesen adja bérbe a vendégházat, ahol a gyerekek megszállnak
- Szőllősi László egyéni vállalkozó térítés nélkül átengedi használatra a hűtőkocsit
- Fehér Károly vállalta, hogy naponta hazahúzatja a hűtőkocsit és vissza
- A Ráduly Família Kft. friss zöldséget - gyümölcsöt ajánlott.
- Dr Daragó József matematika professzor elvállalta a vidám matematika óra megtartását.
- Haraszti Sándortól egy májat kapunk ajándékba
- A Püspökladányi Sárrét Népi együttes jön és a záró estén a táncházat szervezi
- Széll Gábor wing tsu instruktor harcművészeti bemutatót tart a gyerekeknek
- Sándor János Fülöpről 1 zsák lisztet ( 40 kg ) ajánlott fel
-Királyék a szódavizet ingyen adják
- Égerházi László és Rózsa Évi Erdőbényéről 10 l. ízletes szörpöt küldtek

A tábor célja és feladata:

Ez a tábor nem nyári gyermekmegőrző hely!
Célja a magyar vidék, a paraszti élet és néplélek megismertetése. Országunk szép részeinek bejárása (természetvédelmi terület) és a természetes élelemmel való táplálkozás bemutatása.
A népdalok tanulásával, mesék olvasásával a gyermekek magyarságtudatának erősítése.
Mind emellett vidámak és jókedvűek leszünk a kézművesség és a játékok tanulása közben.
Kifejezetten figyelmet fordítunk a szép, magyar beszédre, és az idegen szavak mellőzésére hívjuk fel a gyermekek figyelmét.

A tábor ideje alatt nem iszunk "lónyálat", hanem citromos teát, a közreműködő felnőttek által készített szörpöt szódavízzel, igazi, vastag falú szódásüvegből.

Minden étkezéshez az étel frissen készül, tiszta, valódi falusi alapanyagokból. Az ételkészítés sokszor arra irányul, hogy a gyermekek lássák, hogyan készül, és tevékenyen vegyenek részt benne.

TV nézés nincs! Számítógépezés nincs! Nincs chips, nincs ropi és egyéb műanyag étel rágcsálása! Délutánonként étkezés kiegészítése gyanánt dinnye, főtt kukorica, és házi sütik majszolása lesz. Házi készítésű szörpöket szódával, és citromos teát fogyasztunk a " lónyál" helyett.

Mindent önköltségen valósítunk meg. A Konyári Pávakör tagjainak lelkes felajánlása és munkája könnyíti a táborozás költségeit.

A tábor pénzügyi lebonyolítása az Arany Szkíta Közhasznú Alapítványon keresztül történik.

A tábor nyitott, szülők, kisebb testvérek is együtt lehetnek velünk, néhány napra is. De legalább 2 nappal kérjük jelezni a részvételt, hogy a megnövekedett ételszükségletet biztosítani tudjuk.

A tábor fővédnöki tisztére Konyár polgármesterét kértük fel, aki tavaly is betöltötte ezt a tisztséget.

A tábor vezetője: Pallás Imréné Irénke 30/519-3848
Szellemi vezetője: Kovács Kálmánné Nóri 30/382-2002

A táborba jelentkezni a két vezetőnél lehet, illetve a tábor kezdetén, a helyszínen.



Kovács Kálmánné Pallás Imréné
Arany Szkíta Alapítvány Konyári Pávakör Egyesület






 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2012.05 2012. Június 2012.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 187 db bejegyzés
e év: 2102 db bejegyzés
Összes: 17323 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 11655
  • e Hét: 23491
  • e Hónap: 11655
  • e Év: 2672372
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.