Regisztráció  Belépés
horvathnemagdi.blog.xfree.hu
"Néha csak egyvalaki hiányzik, mégis az egész világ néptelennek tűnik." Alphonse de Lamartine Horváthné Magdi Magdi néni
1945.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Bolgárkertészek, a zöldségvarázslók
  2012-07-31 19:20:11, kedd
 
 
Bolgárkertészek, a zöldségvarázslók

Manapság már kiszorultak a piacról, sajátos termesztési módszereiket felülírta az idő és az egykor népes bolgár kolónia kis híján eltűnt. Pedig a XIX. század végétől a XX. század végéig a bolgárkertészek meghatározó szerepet töltöttek be a magyar zöldségtermesztésben. Akik maradtak, azok is inkább virágtermesztéssel foglalkoznak.

A XIX. század végén hazánkba érkezett bolgár kertészek újszerű tudománya a náluk 500 évig regnáló törököknek köszönhető. Többféle történet kering arról, hogy a török uralom miként vezetett a bolgár zöldségtermesztés modernizációjához. Az egyik szerint a török megszállók magukkal hozták saját agrikultúrájukat, és mivel hosszabb időre rendezkedtek be, így a korrekt ellátmányozás érdekében a helyi lakosokat is kiművelték. A törökök Trnovo környékén kertészközpontokat hoztak létre, s ennek köszönhetően alakulhattak ki a kertészdinasztiák. Innen eredeztethető, hogy a bolgár kertészek szakszavai mind-mind török gyökerűek.

A rengeteg és fajta zöldséget nekik is köszönhetjük

Egy másik elmélet szerint szintén a török uralom vezetett el a bolgár agrikultúra ugrásszerű fejlődéséhez, azonban ebben a történetben a törökök nem mint oktatók, hanem mint elnyomók jelennek meg. A bolgároknak meghagyott 100X100 lépésnyi földterület minél jobban, gazdaságosabban való megművelése vezetett az úgynevezett bolgárkertészet kialakuláshoz.

Mit is az a bolgárkertészet?

A kis terülten történő gazdálkodásnak köszönhetően fejlődött ki a melegágyi előhajtatás, a fiterás, avagy a parcellákkal barázdált termőföld és a bolgár kerekes öntözés. A bolgár kerék egy ókori gyökerű találmány, ami a bolgárkertészek magyarországi megjelenésekor új dimenziót jelentett a magyar agrikultúrában. A vízpartra épített, ló hajtotta bolgár kerék jóvoltából a parcellák közötti árkokban folyamatosan volt víz. Ennek köszönhetően a termények vízellátása szinte állandó volt, hiszen a kertészek a parcellák szélén lévő gát kinyitásával azonnal el tudták árasztani a megfelelő parcellát vízzel. A melegágyakban előhajtatott magokról a parcellákban a magyar termelők zöldségei előtt már legalább egy hónappal megjelentek a bolgárkertészek terményei.

Úgy mondják, tízszer annyit tudtak termeszteni ugyanakkora helyen, mint a helybéliek Úgy mondják, tízszer annyit tudtak termeszteni ugyanakkora helyen, mint a helybéliek

A speciális tudással bíró kertészek egy része - mivel hazájában nem akadt elég munka - elvándorolt, főleg a Dunától északra fekvő területekre, s letelepedvén ott próbálták eladni a maguk által termelt zöldségeket. Nekik köszönhetően vált mindennapos zöldségünkké a paradicsom és a paprika. Ők honosították meg nálunk és a Monarchia területén a spárgatököt, a padlizsánt, a póréhagymát, a fekete babot, sőt salátát és uborkát is termesztettek.

A XIX. század végén már szinte minden magyar város környékén megtalálhatóak voltak a bolgárkertészek. Újszerű technikájuknak, izgalmas és korán termő zöldségeiknek, valamint jó áraiknak köszönhetően megbecsült tagjai voltak a közösségeknek. Ekkortájt a Magyarországon élő bolgár közösség lélekszáma elérte a huszonötezret.

Sopszka, a bolgár saláta

A bolgárok eleinte télidőben hazatértek hazájukba, de aztán hamar megtelepedtek, s mikor már nem csak bérelt földeken gazdálkodtak, dinasztiák nőttek fel Magyarországon. A bolgárkertészek munkaközösségekben dolgoztak, eleinte nem szívesen vettek fel magyar idénymunkásokat, őrizték a titkaikat. Együtt laktak, étkeztek és dolgoztak.

A bolgárkertészeknek köszönhetően volt friss zöldség az első világháború alatt és után, ám a világháborúban sokukat hazahívták, s már nem mind tértek vissza Magyarországra. Ennek ellenére a húszas évek végén közel harmincezer bolgár élt hazánkban. Ez a szám azóta fokozatosan csökkent. A bolgárkertészek módszereit meghaladta a technika, de mindenképpen sokat tanultunk tőlük, elsősorban a melegházi termelést és az öntözést, a kis területen sokféle, szimbiózisban történő termesztést.

A különféle töltött és rakott zöldségételek népszerűek a bolgár konyhában A különféle töltött és rakott zöldségételek népszerűek a bolgár konyhában

Mit köszönhetünk még a konyhában a bolgároknak?

Igazi mediterrán konyha a bolgároké, sok zöldséggel, bárányhússal, rengeteg tejtermékkel. Egyértelműen érződik a török és görög hatás, sok ételük igen hasonlít a környező országok jellegzetes ízeire.

A legismertebb bolgár fogás a sopszka saláta, a görög salátához hasonlóan paradicsom, uborka, hagyma, olykor paprika - és kötelezően sós juhsajttal készül. A nyári melegben szinte mindennapos előétel tarator, a joghurtos uborkaleves, amit kaprosan készítenek, és jól behűtve, frissítőként kínálnak.

Nemzeti ételük a gyuvecs, a cseréptálban sült rizses-húsos rakott lecsóféleség, amelyre - mint a lecsóra is - igaz, hogy ahány ház, annyi módon készül. Rakott ételeik közül leghíresebb a görögökéhez hasonló muszaka, a darált húsos rakott padlizsán, és a török-görög hagyományok mentén legnépszerűbb desszertjük a baklava.
 
 
0 komment , kategória:  Hasznos,tanácsok  
Engedjem, hogy a nejemnek az exe csináljon gyereket?
  2012-07-31 19:02:26, kedd
 
 

Engedjem, hogy a nejemnek az exe csináljon gyereket?

Sokan mondják, hogy nem szabad fiatalabb nőkkel kezdeni, mert csak a baj van velük. Hát, én most a saját bőrömön tapasztalhatom, milyen is ez. Szeretem a feleségemet, és a csillagokat is lehoznám neki az égről. De amit most kér, az egyszerre felháborít és kétségbe ejt.

Csilla huszonhat évvel fiatalabb nálam, nemsokára betölti a harmincat. Amikor megismerkedtünk, minden klappolt köztünk, elég jól tartom magam, azt mondják, nem is nézek ki többnek negyvenötnél. Ő pedig esküdözött, hogy mindig is egy ilyen érett, komoly, tapasztalt férfira vágyott, amilyen én vagyok. Megértjük egymást az élet minden területén, imádunk vitorlázni, síelni, utazgatni, és a vállalkozásomba is besegít, mert remek üzleti érzéke van.

Vitorlázni vittem az exet

Csilla volt már egyszer férjnél, a házasságából van egy négyéves kisfia, akivel szintén jól ki tudunk jönni. Eleinte tetszett, hogy Csilla jóban van az exével, baráti a viszonyuk, az is megtörtént, hogy az exe és az új nője is eljött velünk vitorlázni, és tényleg nagyon jól szórakoztunk.

Értelmes, intelligens nőnek tartom Csillát, áldottam a szerencsémet, hogy megismerhettem, és hogy elfogadott engem, sőt, azt is mondhatnám, rajong értem. Abban is nagy szerencsém volt, hogy Csillának már van gyereke, így nem kellett attól tartanom, hogy egyszer csak rátör majd az anyaság utáni vágy, mert abban én nem tudok neki segíteni.

Nekem van két felnőtt fiam, a válásom után elég kalandos életet éltem, és mindig féltem, hogy egyik barátnőm majd azzal áll elő, hogy gyereket vár tőlem. Nem akarok már gyereket, nem akarok már több utódot, úgy érzem, az életemnek ez a korszaka már lezárult. Így aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve néhány évvel ezelőtt elköttettem az ondóvezetékem. Csilla tudott erről, úgy jött hozzám, hogy megértette, nekünk soha nem lehet közös gyerekünk. Elfogadta ezt a helyzetet, hiszen ott volt neki a kisfia, akit mindenkinél jobban imád.

Belebetegedett, amikor az exe nője terhes lett

A baj akkor kezdődött, amikor az ex-férje barátnője terhes lett. Csilla egészen összeomlott, napokig nem lehetett beszélni vele. Azt hajtogatta, hogy Misunak, a kisfiának lesz egy féltestvére, akinek nem ő az édesanyja, és ezt ő nem tudja megemészteni. Hiába magyaráztam, hogy a gyereknek csak jó, ha lesz egy féltestvére, és miért lenne baj, hogy csak apai ágon rokonok, nem lehetett vele beszélni.

Odáig is elment, hogy felkereste a barátnőt, és megkérte, vetesse el a gyereket, hiszen nem házasodtak össze, és ki tudja, mi lesz köztük, együtt maradnak-e egyáltalán, és ha netán szakítanak, ő nem fogja tudni feldolgozni, hogy a kisfia testvére egy olyan nőnél van, akit ki tudja, merre sodort az élet.

Nagy botrány volt, a nő zokogva rohant Csilla exéhez, Péterhez, hogy azt kérték tőle, ölje meg a magzatát, mire az ex-férj felrontott hozzánk éjnek éjjelén, hogy kérdőre vonja a feleségemet. De az csak zokogott, hogy Misunak nem lehet másik nőtől testvére. Nyugtatót kellett adni neki.

Azt mondta, gyereket akar az extől

Az idő aztán mindent megoldott, mert szegény nő elvetélt még a harmadik hónap előtt, nem volt szükség művi beavatkozásra. De Csilla nem nyugodott meg, időről időre előjött benne, hogy mi lesz, ha egyszer Misunak lesz egy testvére egy másik nőtől.

Egy nap felvidulva ébredt, csak úgy ragyogott a boldogságtól, hogy hajnalban rájött, mi a megoldás. Kíváncsian hallgattam. Azt találta ki, hogy beszél az exével, csináljanak Misunak egy kistestvért, akit, persze majd mi nevelünk fel, akár a nevemre is vehetem, és így lesz Misunak vér szerinti, igazi kisöccse. Megszólalni se tudtam a döbbenettől, ilyen hülye ötletet még soha nem hallottam.

De ráhagytam, mert annyira fel volt dobva, hogy nem akartam elrontani a kedvét, titokban pedig abban reménykedtem, hogy ebbe az ex úgyse megy bele, tekintve, hogy azóta is együtt él azzal a nővel, és már az esküvőt tervezgetik.

Szerintem vissza akarja szerezni az exét

De tévedtem. Csilla ezután nem beszélt a tervről, de egyik nap azzal jött haza, hogy minden rendben, Péter, az ex belement a tervbe, sőt, a barátnője sem ellenezte a dolgot. Kész tények elé lettem állítva. Elborult az agyam. Üvöltöttem, hogy nem erről volt szó, amikor elvettem, abban állapodtunk meg, hogy nem lesz több gyerek. De ő arra hivatkozott, hogy ez csak az én nemzőképtelenségem miatt volt, arról nem volt szó, hogy neki mástól se lehet gyereke.

És elkezdett nyúzni, zsarolni, hogy képes lennék Misut megfosztani egy testvértől, aki egész életében a támasza, társa lehet. Azt is mondta, hogy természetesen nem természetes együttléttel kíván teherbe esni, hanem művi úton, ezzel a feltétellel egyezett bele Péter új nője is. De én tudom, hogy ez nem így lesz, mert Csillának tűiszonya van, és akkor se feküdne kórházba, ha az élete múlna rajta.

Amúgy is láttam már számtalanszor, hogy hogy néznek egymásra Péterrel még mindig, szinte felfalják egymást a szemükkel. Az az érzésem, hogy ez a gyerek project csak egy ürügy, és a háttérben az van, hogy Csilla nem akarja, hogy az új nőt Péter elvegye, hanem ő akar visszamenni hozzá.

Félek, meggyűlöl, ha útját állom

Sok mindent megéltem már, de ilyen képtelen helyzetben még sose voltam. Itt ez a nő, akiért azt hittem, akármire képes lennék, erre azzal áll elő, hogy gyereket akar az exétől, akit velem akar felneveltetni. És ez még a szelídebbik variáció. Mert mi van, ha a dologból szex lesz, a szexből újabb összemelegedés, az újszülött pedig szépen összehozza őket? Ugyanakkor, ha nem megyek bele, és nem engedem a babaakciót, félek, meggyűlöl érte.

Nem szeretném az egész hátralévő életemben azt hallgatni, hogy miattam nem szülhetett még egy gyereket, és hogy én akadályoztam meg, hogy Misunak testvére legyen. Komolyan számítok a segítségükre, tanácsaikra, kérem, ne hagyjanak cserben.

György történetét lejegyezte Kóbor Kata
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Apró érintések
  2012-07-31 13:32:33, kedd
 
  Apró érintések

Igaz történet a szívbéli jóságról: Nem messze élt 1 idős hölgy. A férje meghalt 5 éve, 2 éve pedig lánya férjével és 2 gyerekével autóbalesetben.

Mikor jöttem az iskolából hazafelé, az ajtaján láttam 1 hirdetést amire az volt írva : "Elvesztettem 2000 Ft-, aki megtalálja-hozza vissza legyen szíves,a 76-os lakásba,mert kevés a nyugdíj és nem tudok miből ételt venni" Kivettem a tárcámból 2000 forintot és felmentem az 5-ödik emeletre.

Mikor odaadtam az idős hölgynek a pénzt,elsírta magát és így szólt:
"Te vagy a tizenkettedik ember,aki felhozta nekem a pénzt.Köszönöm."

Elmosolyogtam magam és odamentem a lifthez,mikor a nénike így szólt:"Lányom,vedd le azt a hirdetést,mert azt sem én írtam." Az öreg hölgy állt és könnyek hulltak a szeméből.
 
 
0 komment , kategória:  Nekem tetsző versek  
Az öregember.
  2012-07-31 13:23:28, kedd
 
 
Az öregember.

Az öregember. Mindenki csak így hívta. Bizonyára volt valódi neve, mint mindenki másnak, de én nem tudtam róla. A korát tekintve pedig semmi sem indokolta, hogy öregembernek hívják. Talán a mozgása kissé lassúnak tűnt olykor és őszes szakálla bajusza, ami öregségre utalt. Amikor megkérdezték mikor született csak annyit válaszolt szerényen és halkan ---nem tudom már nem emlékszem rá. Öltözete mindig szerény tiszta és rendezett volt, ami abban a korban valóban feltűnést kelthetett a korombeli gyerekek körében. A felnőtteket nem igazán érdekelte a jelenléte, mert egy kissé flúgosnak képzelték. Hozzá teszem mindez alaptalannak tűnt számomra akkor és most egyaránt.
Az öregember, kora tavasztól késő őszig a Dunán halászott és egy kis halászkunyhóban lakott a folyóparton közel a vízhez. Azt mondta szereti érezni a Duna vizének frissítő illatát.
Mi gyerekek úgy öten hatan a faluból kijártunk rendszeresen a Dunára oda ahol az öregember
élt és halászott. Többször megfigyeltük, ahogy rendezgeti és tisztogatja a hálóit és valamennyi
halászkellékét. Megragadott milyen alapossággal, figyelemmel és gondossággal tette mindezt.
Még bennünk, gyerekekben is csodálatot ébresztett mindennapi tevékenysége, megfontoltsága.
Na, egyszer aztán elhatároztuk, hogy kissé megtréfáljuk az öregembert remélve micsoda jó tréfa kerekedik ki belőle. Már előre izgultunk, amikor tervezgettük miképpen fogunk kitolni vele.
Úgy is volt Másnap már jó korán elindultunk ki a vízhez lévén, hogy nyári szünet volt az iskolában és
végtelennek tűnő szabadidővel rendelkeztünk valamennyien. Legalábbis akkor úgy éreztük.
Lestük az öregembert, ahogyan előkészíti a hálóit amit kivisz a vízre és kiveti. A többi ott volt felakasztva a helyén amelyeket előző este javított ki. Még ott voltunk előző nap, amikor késő délután
fáradtságos munkával újból szőtte a hiányos kiszakadt helyeken.Na, ez aztán kapóra jött.
Alig vártuk, hogy elhagyja a kunyhót az öregember berakja a kellékeit a csónakba és kievezzen a vízre.
Nekünk se kellet egyéb. Uccu neki,össze vissza kötöztük a kijavított hálót a mellette heverő még javításra szoruló ócska hálókkal szákokkal és damilkötegekkel.Ez aztán jó móka lesz törtünk nevetésbe fulladva. A hahotázástól szinte megfájdult a hasunk. Aztán hogy teljes legyen az örömünk
a hálóhoz vezető néhány méteres úton kezünkkel kiszedtünk egy jókora árkot majd letakartuk
hatalmas lapulevelekkel. Most aztán valóban itt volt a nagy öröm, mert az öregember megmaradt
hallevesét a bográccsal együtt a vesszőkből font ajtó fölé raktuk,hogy éppen lezuhanjon, amikor kinyitja. Már alig vártuk, hogy megjöjjön az öregember az előző este kirakott hálók felszedése után.
Közeledett a csónak. Az izgalomtól szinte valamennyiünknek elállt a lélegzete. Elbújtunk, hogy meg ne láthasson minket, mert attól féltünk még felismer minket és szóvá teszi a szüleinknek.
Na végre kikötött a csónak a parton. Lélegzet vissza folytatva vártuk, hogy kilépjen a partra és kezdődjön, amire annyira vártunk. Kezdődött is de nem akár hogy,hiszen az öregember egyből a
kunyhóba ment a tároló edényért amibe elteheti a reggeli fogást. Volt ám nevetés amikor kinyitotta a
kunyhó ajtaját mert a bogrács azonnal a fejébe állt meg. Még a vér is csorgott a fejéből. Ez aztán a
nagy mulatság. Próbáltuk titkolni a rejtekhelyünket ezért a tenyerünket a szánk elé szorítva nevettünk, de nagyon. Aztán az öregember sietett a vízhez lemosni a vért arcáról de éppen azon az úton haladt amelyen a gödröt vájtuk és letakartuk lapu levéllel. Mondanom sem kell terült akkorát
hogy öröm volt nézni. De már akkor egyikünk sem bírt magával és kifakadt belőlünk a nevetés. Csak nevettünk és nevettünk már nem tudtunk ellenállni. A hasunkat fogtuk és fetrengtünk a földön.
Aztán láttuk hogy az öregember felfigyelt és meglátott minket. Megijedtünk, elszaladtunk.
Arra már nem figyeltünk hogy nem a jó irányba futunk mivel itt az élő Duna és a holtág között egy félsziget voltunk. Nem messze futottunk mert láttuk hogy nem jön utánunk. Továbbra is rejtőzködtünk. Az ijedtség nem vette el az örömünket. Az öregember ugyancsak megüthette magát, mert nagyon nehezen tápászkodott fel. De amikor láttuk milyen sántikálva megy a vízhez hatalmas
nevetés lett úrrá rajtunk. Mekkora élményben volt részünk pedig még a hálót nem is látta.
Tovább lestük, ahogy megtisztítja arcát a Duna vizében és elindul vissza a kunyhó felé.
Kellett a háló hogy kivesse a délelőtti húzáshoz. De amikor oda ért és nézte, hogy mi történt
a hálóval nagyon elcsodálkozott, mert ő nem így hagyta itt. Ez már csak egy kis plusz volt nekünk
az amúgy is fájó hasunknak. Még a Dodi meg is jegyezte nagy hahotázás közepette,ez a háló ma nem lesz kivetve!Szerintem az öregember is tudta, hogy ma már nem halászik, mert túl sok ez mára.
Láttuk, hogy nem megy vissza ki a vízre. De akkor most mit csináljunk?Arra, nem mehettünk, mert féltünk más irányba pedig nem lehet kijutni a félszigetről. Ez aztán a nem vicces!Tovább néztük
az öregembert. Csakhogy nem vettük észre az idő múlását. Mindössze abból gondoltuk ,hogy eljárt az idő,hogy nagyon éhesek voltunk a nap pedig már átbukott a fejünk fölött. Észre sem vettük, hogy délután van. Az öregember kimosta a bográcsot a homoktól majd elkezdett főzni a frissen kifogott
halból. Nagyon nehezen telt az idő,részben az éhség miatt másrészt pedig a kilátástalan helyzetünk miatt. Az a másfél óra, amíg az étel elkészült nagyon hosszúnak tűnt szinte egy örökké valóság volt.
Amikor az étel készen lett az öregember tett néhány lépést felénk aztán ideszólt hogy menjünk közelebb a tűzhöz. Nem volt mit tenni. Az éhség legyőzte a félelmet. Óvatosan közeledtünk, majd amikor oda értünk szépen lassan helyet foglaltunk a már kialvó félben lévő tűz mellett.
Akkor fatányérokat hozott elő a kunyhóból,szedett a halételből mindenkinek ő maga pedig fogta az általunk megrongált hálót rendbe hozni. Mi csendben ültünk és fogyasztottuk az ételt, amely olyan finom volt amilyet azóta sem ettem életem során. Már nem nevettünk. Nem mertem a szemébe nézni az öregembernek, és úgy éreztem, hogy a többiek sem. Sőt egymáséba sem. Miközben a hálót javította a kezét elvágta egy éles eszköz amivel dolgozott. Láttuk, ahogy törölgeti a vért a kezéről de már ezt egyáltalán nem találtuk viccesnek. Hirtelen Éreztem valamit,valamit ami a szívemet és az elmémet egyaránt szorította. Amikor megettük azt a finom ételt már késő délután volt sötétedett.
Elindultunk hazafelé. Az öregember utánunk szólt gyerekek, gyertek máskor is szívesen látlak.
Ekkorra az a fura érzés, amit éreztem már könnyeket csalt a szememben és nem mertem senkire sem
nézni. Szótlanul mentünk egész úton hazáig,talán még köszönéskor sem mertünk egymásra nézni nehogy
megpillantsuk egymás szemében a könnyeket. A nyár végén elköltöztünk szüleimmel más városba.
Most sok-sok év elteltével ismét itt állok a Duna partján azon a helyen ahol midez megtörtént.
Emlékemben tör elő e történet s közben a vizet bámulom. Az előttem elhaladó szárnyasból szinte alig
látok valamit a könnyeimen át. Lassan teljesen úrrá lesz rajtam az érzés amit akkor éreztem amikor mindez történt. Az a sok évvel ezelőtti nap határozta meg az életemet. Igyekeztem másoknak azt adni amit tőled kaptam öregember. Mindig arra vágytam, hogy olyan lehessek, mint te. Szerettem volna fölemelkedni emberi magasságodhoz. Tudom, hogy most is nézel s látod ahogy sírok.
Örülnék, ha büszke lennél rám. Hatalmas kincs amit tőled azon a napon kaptam tanulságként.
Köszönöm, öregember.
Köbli Ernő
 
 
0 komment , kategória:  Nekem tetsző versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2012.06 2012. Július 2012.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 12 db bejegyzés
e hónap: 328 db bejegyzés
e év: 4835 db bejegyzés
Összes: 39073 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5732
  • e Hét: 5732
  • e Hónap: 146801
  • e Év: 1671836
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.