Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Sugaras a fejem s az arcom,
  2012-11-30 16:53:33, péntek
 
  Ady Endre
Egy párisi hajnalon

Sugaras a fejem s az arcom,
Amerre járok, száll a csönd, riad,
Fölkopogom az alvó Párist,
Fényével elönt a hajnali Nap.
Ki vagyok? A győzelmes éber,
Aki bevárta, íme, a Napot
S aki napfényes glóriában
Büszkén és egyedül maga ragyog.

Ki vagyok? A Napisten papja,
Ki áldozik az éjszaka torán.
Egy vén harang megkondul. Zúghatsz.
Én pap vagyok, de pogány pap, pogány.

Harangzúgás közt, hajnalfényben
Gyujtom a lángot a máglya alatt,
Táncolnak lelkemben s a máglyán
A sugarak, a napsugarak.

Evoé, szent ősláng, Napisten.
Még alszik itt e cifra rengeteg,
Én vártam, lestem a te jöttöd,
Papod vagyok, bolondod, beteged.

Sápadt vagyok? Piros sugárt rám.
Boldog Ad-üköm pirosabb legény
Volt, ugyebár, mikor papod volt?
Hej, sápadok már ezer éve én.

Szent Napkeletnek mártirja vagyok,
Aki enyhülést Nyugaton keres,
Táltosok átkos sarja talán.
Sápadt vagyok? Óh, fess pirosra, fess.

Gyűlölöm dancs, keleti fajtám,
Mely, hogy kifáradt, engemet adott,
Ki sápadtan fut Napnyugatra,
Hogy ott imádja Urát, a Napot.

Hogy volt? Mindegy. Fáradt a vérem,
Imádom a fényt, lángot, meleget,
Keresek egy csodát, egy titkot,
Egy álmot. S nem tudom, mit keresek.

Keleti vérem, ez a lomha,
Szomjúhozóan issza Nyugatot:
A Napisten legbúsabb papja,
Rég kiszórt, fáradt sugara vagyok.

Egy nóta csal. Rég dalolhatta
Szent Ázsiában szép, vad, barna lány,
Egy illat űz, csodavirágból
Lehelte tán be egyik ősanyám.

Valami ősi, régi rontás
Száll előttem s én lehajtom fejem,
Várok valamit. S amit várok,
Nem dicsőség, nem pénz, nem szerelem.

Mit várok? Semmit. Egy asszony
Utamba állt és néha csókot ad:
Sohse látott ez a csókos Páris
Betegebb és szomorúbb csókokat.

Várok. Lesz egy végső borzongás,
Napszálltakor jön, el fog jönni, el
S akkor majd hiába ébresztnek
Könnyes csókkal és csókos könnyüvel.

Elmúlik a Napisten papja,
A legfurcsább és a legbetegebb,
Aki fáradt volt, mielőtt élt
S aki még Párisban sem szeretett.

Evoé, szent ősláng, Napisten,
Kihuny a láng, Páris riadva zúg,
Új csatára indul az Élet,
A nagyszerű, a pompás, a hazug.

Én is megyek, kóbor, pogány hős,
Új, balga Don, modern, bolond lovag,
Ki, mi van is, irtja, kiszórja
Önlelkéből az áldott álmokat.

Sugaras a fejem s az arcom,
Zúg a harang, megyek lassan tovább:
Megáldozott a dús Párisnak
Kövein a legkoldusabb nomád.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Élvezd a csendet!
  2012-11-25 09:08:26, vasárnap
 
  Gergely István:
Élvezd a csendet újra

Élvezd a csendet!
A csendben megszólal a világ,
simítja lelked
s ellazít egy suttogó faág.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely István  
Tóparton ülök, itt az alkonyat:
  2012-11-25 09:06:35, vasárnap
 
  Dsida Jenő
TÓPARTON

Tóparton ülök. Itt az alkonyat:
Bíborló fényt a felhők fodra tör,
Halk sóhajtás sem zizzenti a nádat,
S hallgat az álmos, lomha víztükör.
Tóparton ülök. Iszonyú a csend!
Ilyen a hinduk Nirvánája tán...
...Eltévedt kezem kavicsokkal játszik
S a vízbe dobja mind, egymásután.
Nagyokat loccsan. Megtöri a tükröt
Fájón, vonaglón ezer gyürü kél;
Egymást követve szanaszét kigyódznak...
Mi vonja őket? Merre van a cél?...
Talán nekem is ilyen tó a lelkem -
És alvó álmok vizével tele - -,
S fehér ruhában partján ül az Élet
És kavicsokat hajigál bele - -
Vágy-gyűrük kelnek - siklanak előre -
Csábítóan int nekik a Szép, s a Jó -
Hullnak, hullnak a szines kövecsek
És vonaglik és hullámzik a tó - ...
...Egyszer azután kifárad az Élet;
Álomra hajtja fejét szótlanul,- -
A sok törtető gyürű szerteszéled
S a végtelenben halkan elsímúl...
 
 
0 komment , kategória:  Dsida Jenő  
Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje,
  2012-11-25 09:05:24, vasárnap
 
  Komjáthy Jenő:
Anyámhoz

Beszélj, anyám! Szavad a szív zenéje,
Szivedből szeretet s élet szakad;
Nappalodik a szenvedélyek éje,
Meleg sugárként ömlik szét szavad.
Buzdíts a jóra, ójj a küzdelemben,
Szeretni, hinni ó, taníts meg engem!
Szivedbe Isten lelke költözött...
Áldott vagy te az asszonyok között!

Ragyogjon arcod és ne sírj miattam!
Bár most levert és bús vagyok,
Lesz még idő - ne félj! - midőn dicsőség
Övedzi majd e büszke homlokot!
Te csak szeress, ne legyen semmi gondod,
Vigasz legyen szavad, bár feddve mondod
És drága könnyeiddel öntözöd!...
Áldott vagy te az asszonyok között!

Tenszíved az, mi téged fölmagasztal,
Virágok nyílnak lábaid nyomán,
Termő rügyet bocsát a sziklapadmaly,
Amerre jársz mint égi látomány:
S hol szebb világok tiszta üdve támad,
Te oda szállsz. Kivívtad koronádat,
Körötted minden fénybe öltözött...
Áldott vagy te az asszonyok között!

Üdvöz légy, jó anyám! Malaszttal teljes
Szivedhez járul boldogan fiad.
Szivem remeg, mert üdvössége teljes,
Szivem zokog, de az öröm miatt.
Ó, mert áldás nő az áldás helyén:
Áldott vagyok, méhed gyümölcse, én!
Várnak reánk nem ismert gyönyörök...
Áldott vagy te az asszonyok között!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egy arc fölbukkan néha a homályból,
  2012-11-25 09:04:42, vasárnap
 
  Juhász Gyula:
Emlék

Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.

Elhunyt napok és elfakult vidékek
Feléd ragyognak ismét hirtelen,
Fölzendül elnémult szavak zenéje
És lelkeden, lehangolt hangszeren

Ábrándjaid eljátssza újra multad,
Csak bánatod tesz rájuk hangfogót...
A feledés homályából kibukkan
Egy régi arc és feléd mosolyog.
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
A tavasz szőkeségét cibálja még a hideg
  2012-11-25 09:03:47, vasárnap
 
  J.S. Bach
Air


A tavasz szőkeségét cibálja még a hideg
gyémánttá fagyasztja hulló könnyét a virágon
Puha sóhaja a fák közt szomorú ködként lebeg
Hideg szélként búcsúsüvít még egyszer a világon
Árnyékból napra tör a mohó bimbón az ideg
Zsenge zöld akarat az éledő földnász ágyon
Nyiss ablakot kedves, már csak riogat az emlék
Az öröm mindig ott lapul, ahol nem is keresnéd.


Beszőtte már a lelkünk vasgyökere a gondnak,
rothadt, hamis gyümölcse ragasztja le valónk
fejünk felett roskatag felhők toporognak
Szél sem mozdítja már üresen veszteglő hajónk.
Küldj galambot! Az olajfák közel suhognak
A mézédes ígéret holnappá szelídülve kacsint,
lágy égszínkék váltja fel bennünk végre
a ránk nehezedett súlyos karmazsint.


Csak a mosolyod látom.
S húz engem is nehézzé súlyos lüktető, erős szíved
fájok a fájdalmadban, tart az akaratod
kit márvánnyá faragva nemzettek létre
erőnk csak az, és senki más nem értheti meg.


Csak a hangodat hallom.
Mint monoton szívdobbanás, lüktet bennem
ütemmé zakatolva a lényegét a létnek:
évről évre nyílva vigaszodba,
benned szétáradva önmagam engeded szeretnem,
utat adva a túlélő reménynek.


Csak a karodat érzem.
Vénád élettel önti teltre, zúgva-zubogva mossa
szorosan őrzi törékeny lelkem minden titkát
énátömlesztésben lettünk eggyé ketten,
forrtunk össze mindennél erősebb-szorosra,
magunkon tartva valónk minden súlyát.


Meddig tart ez? A perc örökké.
Kaptam-adtam, maradtam életben
neked. A hideg elköszön,
s a tavasz szőke haja kibontva száll előttem.
Holnapom lesz-e? Ki tudja?
A ma elüti a múlt perceit,
a jövőnk itt szalad előttünk.
terveket sző, majd a lábainkhoz fut...
gyermekünk a galamb szájában az olajág,
őt nézd, ha hajótöröttként reményt vársz,
mi magunk a múlt, és a jelen.
Szél híján eveznünk kell.
Ez a dolgunk, hisz felnőttünk,
s erőnk a bennünk hullámzó örök szerelem
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az alkonyi nap visszanéz
  2012-11-25 09:01:11, vasárnap
 
  Zelk Zoltán:
Töredék

Az alkonyi nap visszanéz
- s mily szomorún - a tájra,
ellobban, parázzsá leszen
a kertek déli lángja.
Visszanézek, s nem szomorún,
vissza, az ifjúságra -
ha nem is csap magasba már,
ha csitul is a lángja,
de érzem, izzóbb, melegebb,
mélyebb szívem parázsa.
 
 
0 komment , kategória:  Zelk Zoltán  
Igen, és egyszer meghalok,
  2012-11-25 08:58:27, vasárnap
 
  Bella István
Falevélen talált sanzon

Igen, és egyszer meghalok,
és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szín visszanéz,

nem látja ember, se madár,
te sem, pedig mondom: ,,vagyok",
- bár torkom sincs, s hangom, akár
az augusztusi csillagok,

elég a nincsben, mielőtt
szólhatnék... Fű, hamu dadog.
Simítsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd, hogy az vagyok!
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Megadatott még úgy szeretnem,
  2012-11-25 08:57:40, vasárnap
 
  Gyurkovics Tibor
Áldás

Megadatott még úgy szeretnem,
ahogy még sosem szerettem,
hogy kitárom az ablakot,
és látom, hogy a nap ragyog.

Hogy bedől a fény a szobámba,
A szemembe, szívembe, számba,
és én magam is ragyogok.
Megadatott.

Szikrázik, száguld rejtekem
lopódzik be a naplemente,
mielőtt lebukik a nap,
aranysisakban lássalak.

Téged, akit még úgy szeretnem
megadatott, ahogy nem szerettem
senkit se, talán csak Istent,
ki benned végül is fölismert:

hogy fény vagyok, hogy szép vagyok,
s övé vagyok. Megadatott.
S megengedte, ha már alig lát,
hogy megoldjam a saruszíját.
 
 
0 komment , kategória:  Gyurkovics Tibor  
Hiányzol mint fáknak a júniusi eső,
  2012-11-23 22:48:33, péntek
 
  Zágorec-Csuka Judit:
Érosz tüze

Hiányzol mint fáknak a júniusi eső,
hiányzol mint hóvirágnak a téli napsütés,
hiányzol gyereknek a játék,
hiányzol mint holdfénynek a nap sugara,
hiányzol mint minden, ami pótolni tudná
hiányod, távozásod, kezed melegét,
szemed fényét, érintésed könnyedségét,
mint mindent, ami te vagy, voltál és leszel
nélkülem.
 
 
0 komment , kategória:  Zágorecz-Csuka Judit  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2012.10 2012. November 2012.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 918 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 16
  • e Hét: 16
  • e Hónap: 14219
  • e Év: 383071
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.