Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Böjte Csaba : Gondolatok a pénzről és a bankárokról!
  2012-11-22 08:19:37, csütörtök
 
  Minap egy társasággal találkoztam, akik nagyon vehemensen szidták a bankár világot, mely ugye "nyakunkra hozta ezt a nagy gazdasági krízist"!! Megkérdezték, hogy én mit is szólok ehhez a kérdéshez. Egy darabig hümmögtem, de aztán időt kértem és megígértem, hogy majd hozzá szólok ehhez a kérdéshez egy kis elmélkedés után.





Kezembe vettem a szentírást és arra próbáltam ráfigyelni, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus mit tanít a pénzzel, a bankvilággal kapcsolatosan.

Néhány szentírási rész ötlött különösebben is a szemembe:

Jézus a talentumát elásó embernek azt mondja, hogy: "Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad, hogy aratok ott is ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is ahová nem ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van! Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!" Mt 25.

Ezek szerint a Mesternek nincs baja a bankárokkal, sem magával a pénzzel, sem az anyagi világgal. Végül is Isten teremtette az anyagi világot, még az aranyat is mely bolygónkon is megtalálható, bár tudjuk ugyancsak Jézus Krisztustól, hogy: ,,Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába." Mk 10,17-30

Jézus nem haragszik a pénzzel foglalkozó emberekre, még azokat sem kerüli akik csalnak. Betegnek kell az orvos! Csodálatos a Zakeusos történet: "Ezután Jerikóba ért (Jézus) és áthaladt rajta. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki fővámszedő volt. Szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de kis termetű lévén, nem láthatta a sokaságtól. Ezért előre futott és felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: "Zakeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom." Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak: "Bűnös embernél szállt meg." Zakeus pedig előállt, és ezt mondta az Úrnak: "Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki." Lk.19.1-8

Többször is elolvastam az egész részt, de Jézus nem kéri sehol ettől az embertől, hogy változtassa meg a munkahelyét, hagyjon fel a mesterségével.. Egyszerűen csak annyit mond Jézus a megtért vámosnak: "Boldogság költözött ma ebbe a házba!"

Jézus maga is elfogadta a pénzt, sőt az apostolok missziós csapatának még pénztárosa is volt: "Mivel Júdás kezelte a pénzt, némelyek azt gondolták, hogy Jézus megbízta: "Vedd meg, amire az ünnepen szükségünk lesz." Vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek." Jn 13.

Krisztus nem azt akarja, hogy pusztítsuk el a bankárokat a bankjaikkal együtt, hanem azt szeretné, hogy ők is - akárcsak mindenki más - , az anyagi világot bátran használják, de ne legyenek annak rabjai. Isten nem azt akarja, hogy valakik ellen háborúzzunk, hanem csak azt, hogy a szeretet, a jóság útján járva szabadon kövessük Őt. A pénz az csak eszköz, és ezt is akárcsak bármilyen más eszközt, lehet jóra is használni, de általa lehet hatalmas bukásba is sodródni.
Szent Ferenc szellemében én azt tartom, hogy a pénz az ördög ganaja és éppen ezért ha adnak nekem belőle arra is használom amire való: Szépen elterítem a "földön", igen elterítem hogy egy egy gyermek, vagy életet szolgáló intézmény jobban fejlődjön, haladjon, bontakozzon ki. Úgy gondolom, hogy akkor van baj ha elkezdjük gyűjtögetni, halmozni, és az általa képviselt hatalommal megpróbálunk visszaélni. Ha valaki a sílécen száguldva nagyot esik és összetöri magát, nem a sízéssel van baj, hanem azzal az emberrel aki tudás, tapasztalat, óvatosság nélkül egy olyan sípályára merészkedett, hol magában és másokban kárt tett. Fontosnak látom ezeket a gondolatokat megosztani, hogy ne nyissunk a gyűlöletnek, a haragnak egy új frontot, és hogy egyes bankárok nyilvánvaló bűne miatt ne ítéljük el a pénzvilág minden szereplőjét.

Kisebb testvéri szeretettel,

Csaba t.
Déva, 2012 nov. 19



Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba Atya elmélkedései  
Film : VALÓS HELYZET GÁZÁBAN
  2012-11-22 08:12:42, csütörtök
 
  Real situation of Gaza- 19 Nov, 2012

VALÓS HELYZET GÁZÁBAN
2012. november 19.



Link







A Hungária Tv videótára :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Hungaria Tv  
Botos László : Mindig egymás ellen
  2012-11-22 07:36:09, csütörtök
 
  Botos László : Mindig egymás ellen

Badiny-Jós Ferenc professzor idejében a sumér ékírás megfejtések alapján elterjedt az a hiedelem, hogy népünk a tudás-népe. Sok minden ezt látszik igazolni, már a messze őskortól kezdve. Itt nem térek ki ennek részleges taglalására, csak egy hozzávetőleges, de azért hiteles ismertetést szeretnék közölni. Hogy részleges adatot közölhessek, ahhoz könyveket kellene tele írni. Őseink kultúrtermekéi a bizonyítékok, őseink fejlettségére. Ezeket megtaláljuk szerte Európa területén, mint az indó-európai civilizációt megelőző kulturtermékek sokaságát. Ezért itt beszélnem kell, és ahol lehet idézni dr. Toronyi Etelka munkájából: "1871-ben, Hantken Miksa, a Földtani Társulat május 10-i ülésén, egy diluvium utolsó korszakból való koponyát mutatott be, amelyet Nagysápi barlangban talált (Esztergom megye). A lelet valódiságát nemcsak a magyar tudósok ismerték el, hanem a világ összes szakemberei, sőt Rutot, a híres belga professzor azt ajánlotta, hogy a diluviális rövidfejű emberfajtákat egyik típusát, a tudományos antropológia 'Nagysápi típus-nak', vagy 'Facies brachicephalis de Nagysáp' nevezzék el." Ennek ismeretében, már a Kárpát-medencében a diluvium végén megjelent az emberiség legfejlettebb típusa, a rövidfejű embertípus. Ennek gyakorisága a későbbi fémkorszakokban, különösen a bronzkorban nagyszámban mutatható ki. Nagy Magyarország bronzkori lakosságának 36 %-a rövidfejű embertípus. Toronyi Etelka írja, a hosszúfejűség a Kárpát-medencében már a bronzkorban leszűkült, és a fentiek alapján megalapíthatjuk, hogy a Kárpát-medence nem csak az emberiség egyik legfontosabb bölcsője, hanem gyors genetikai fajfejlődés és a rasszokra való tagozódásának színtere is volt. Toronyi Etelka munkája után most áttekintsük a Kárpát-medencében élt embercsoport, milyen szellemi kulturfejlődésen ment át. A régészet módszerét alkalmazzuk ennek elbírálásában. Vizsgálni fogjuk e területek különböző felszínen talált eszközeit, szerszámait és tárgyait. E kor embere pattogtatta a vadászatához megfelelő szükséges kő eszközeit, így formálta baltáját, kaparóját, kését, szekercéjét. A csiszolt kőkorban, a Cro-magnon-i embertipus, azaz a Homo-Sapiens, amikor a Kárpát-medencében megjelent, akkor itt már nagy kulturfejlődés volt észlelhető, a környező területekkel szemben. Mindez kimutatható a Bükk-hegységben található Szeleta-barlang aurignaciai rétegben, nagy tömegében talált levél alakú lándzsa hegyek megmunkálásában, amelyekhez hasonló tökéletes kivitelű formát, sehol a világon nem találtak a régészek. Ez azt bizonyítja, írja Toronyi Etelka, hogy e kor, az aurignaciai kultúrának helyi, önálló fejleményével szembesülünk. Ilyen tökéletes kőből faragott levél alakú változatot még a felsőbb kultúr rétegben sem találtak a kutatók. A Kárpát-medencében nyílt színű település indult. Cölöpökre épült, ovális alakú házakban lakott a nép. Ez építményeket megtalálták az Ipoly, Vág, Hernád, Duna-kanyar, a Balaton, a Duna-Tisza közben, majd az Olt, Maros, Körösök vidékén. Az ásatásokat 1955-56 években nyílt szintű ásatással tárták fel. Szeged, Pilisszántó, Pilisszentmarton, Szob, Zebegény, Öthalom, Nográd-Verőcén. A lakosság nem csak elszórt, egyes házakban, hanem zárt városias, települési formában lakott. Az építéshez, vadászathoz és a föld megmunkáláshoz szükséges eszközőket, szántásközben találták nagymennyiségben, még szépen elraktározva. Ez azt engedi következtetni, hogy már a harmadik Würm jégkor végén a lakosság már kő-ipar telepeket létesített. Ez feltételezi a fejlett és nagyszámú őslakosságot. Ki kell jelentenünk, hogy a Kárpát-medence a történelem tanítás ellenére is, már a messze őskorban lakott, sőt sűrűn lakott terület volt. A Kárpát-medence az, amit magyar anyaföldnek nevezünk. A Kárpát-medence, földtani helyzete, az éghajlat, a folyóktól feltöltött vastag humusz földréteg, amely megengedte, lehetővé tette a kezdetleges földművelés megkezdését, a nagyszámú hévizek sokasága, alkalmassá tette az itt élő népek fennmaradását, a jégkorszak túlélését. Ezért a nép maradt, és majd innen népesítette be Európa, kevésbé letelepedésre alkalmas területét.

Különböző későbbi korokban a katona népek jöttek, az uralkodó hatalmi népek egymást váltották, de a nép, a földműves kárpát-medencei ősnép tömege, maradt. Ez az a nép, amely a magyar nép többségét alkotja, még ma is. Erre telepedett rá, vagy ehhez telepedett be a menekült népek tömege, de a DNS mérésekkel még mindig kimutatható az ősnép többsége, mert, mint mondtuk, a nép maradt, csak az uralkodó hatalmak változtak. Az ősnép megtartotta, és még mindig meg van neki az a többlet, amit magáénak mondhat. A találékonyság, a talpraesettség, hogy mindenkor megtalálja a kibontakozást, életének szebbé és kényelmesebbé tételét. A kiutat a pusztulásból a felemelkedés felé. Történelmünk folyamán már hányszor szinte megszámlálhatatlan vészes helyzetben voltunk, sokszor már úgy nézett ki, hogy nincs tovább, de akkor megszólalt egy hang, az élni akarás, a csak azért is, és mindig kimásztunk a lehetetlennek hitt nehéz helyzetből. Ezt a csak azért is szemléletet kellett a Habsburgoknak a finn-ugor elmélet szemlélettel elfeledtetni, hogy leigázhassanak bennünket. De nem csak hogy kimásztunk az elmúlás árnyékából, hanem ismét tényező hatalommá váltunk, többször is. Ez az akarat erő a miénk. Ez lelki adottság, amit találékonyságnak is nevezhetünk.

Most egy nagy ugrást teszünk, megtekintsük, hogy ez a kárpát-medencei ősmagyar nép, a modern korban mit mondhat magáénak, amire büszke lehet? Mi az, ami alátámassza azt az elhíresült szólás-mondást, hogy rászolgáltunk arra, hogy a tudás-népe lennénk? Van ennek valami alapja? Vagy csak ezzel ámítsuk egymást, és ugyanakkor nevetségessé is tesszük magunkat? A kulturális fejleményeink valóban ezt engedi hinni, vagy éppen következtetni. Most itt bemutatom, nézzük meg tüzetesen mit is tettünk az elmúlt századokban. Majd az alábbiakból meggyőződhetünk, ha összefogunk, akkor lesz még magyar élet. Itt közlöm vitéz Hamvas József Magyar Mérföldkövek c. munkáját.



MAGYAR MÉRFÖLDKÖVEK
a tudomány felé vezető úton
vitéz Hamvas J. József

A Rákóczi Alapítványnak a második ezeregyszázéves évfordulóra készült munkája
1996

Kivonatok.


Mikor több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az anyagot és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát, boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal és a világgal.
Kezdetként képzeljük el, hogy a tudomány hosszú országútját egy időgép segítségével járjuk be, melynek lámpáival csak a magyar mérföldköveket világítjuk meg.
Nézzük csak! Mi lehet ez a négykerekű, acélrugókon függő jármű? Ez az acélrugós jármű eredetileg a Komárom megyei Kócs faluból jött, ami megmagyarázza nevét: Kócsi. E 14. századbeli szó az alapja a német Kutsche, az angol coach kocsit jelentő szónak. Itt ugyancsak meg kell jegyeznünk azt, hogy magyar lovasok ajándékozták meg a világot a kengyellel. A kovászos kenyér is magyar találmány. Magyar lovasok kenyere volt, akik ezt vitték magukkal a szárított és porrá tört hússal együtt katonai útjaikon. Az Encyclopaedia Britannica szerint a rézfeldolgozás is magyar találmány.
Az első magyar iskolát a tizedik század fordulóján alapította Géza fejedelem, a Szent Benedek renden belül.
Az első magyar egyetemet Nagy Lajos királyunk alapította a 14. században Pécsett. A Buda-i egyetemet Zsigmond király alapította a 14. század elején. A négytagozatos Pozsonyi Egyetemet 1467-ben építették, a nagyszombati Pázmány egyetem 1635-ben nyitotta meg kapuit, 1777-ben Budára költözött, majd Pesten állapodott meg.
Könyvek szükségesek a tudományos ismeretek terjesztéséhez. A legelső könyvet Mátyás király uralkodása alatt nyomtatták Magyarországon, megelőzve Angliát, Svédországot és Spanyolországot. [1] Ezt 1483-ban Budán nyomtatták Hess Endre nyomdájában; a könyv címe a jellemző: "Chronica Hungarorum".
Az első közkönyvtár már a 15. században működött Bártfán. Az egyház működtette és később a helyi hatóságok vették át.
Az első jelentős számtan-tanulmányt Mester György írta latin nyelven a Németalföldön, 1499-ben.
Bagellardus Pál 1472-ben már írt könyvet a gyermekbetegségekről; János 1358-ban írt az orvostudományról; Dénes oktant (logikát) tanított 1474-ben a bolognai egyetemen, ahol Gergely is ugyanezt tanította. [2]
Budai Briccius a prágai egyetem rektora volt 1415-ben, ugyanezen idő alatt Pannonius Christopher is ezt a tisztet töltötte be egyszer, Bálint pedig négyszer volt a Kőnigsbergi Egyetem rektora.
A Bécsi Egyetemnek 1413 és 1639 között 139 magyar egyetemi tanára volt, s az 1500-as években rektora is magyar, Hungarus Ladislaus.

Zsámboki János (1531-1584) történész volt. Könyvtárának megmaradt darabjaiból szedte össze és alkotta Miksa császár a saját könyvtárát, melyek között Mátyás király híres Corvinái is szerepeltek.

Egy papírgyárat Brassóban alapítottak 1546-ban, messze megelőzve ezzel Angliát. A 16. század közepén I. Erzsébet angol királynő bányászokat hozatott Légrádról Angliába, hogy megtanítsák az ottaniakat a korszerű bányaszerkezet építésére, s arra, hogy hogyan lehet alagutakat vízmentesíteni. Ugyanezen bányászok vezették be a vonatok fa-vágányon való közlekedésének a módját. Az angolok megtanulták a házak faszerkezetek való építését, melyet a mai napig is "Hungarian riffle"-nek hívnak; a vasolvasztó kohókat "Hungarian mill"-nek hívják Angliában.
Ugyancsak magyar alapozta meg az angol üveg-ipart 1556-ban. A Worchester-Strombridge üveggyár melletti dombot máig is "Hungarian Hill"-nek, magyar dombnak hívják.
Rettenetes Iván [3] magyar kohósokat alkalmazott olvasztó-kohóinál.
A 16. században a magyarok Verancsics Faustus-tól (1551-1617), a veszprémi vár kapitányától örökölték a merőleges tengelyű szél-turbinát. Ugyancsak ő volt az ejtőernyő felfedezője, ami a török elől való menekülők előtt nyitotta meg az utat.
Ségner János (1704-1777) fizikus és orvos Pozsonyban született. Szakmai útja a Jénai Egyetem tanáraként kezdődött Németországban, Göttingen és Halle közbeeső állomásokkal. Segner volt az első, aki először fedezte fel azt, hogy a fény időben terjed. Legjobban ismert találmánya a Ségner kerék, mely a reactive turbinák és motorok őse, s ezeket a mai lökhajtásos gépeknél is használják.
Balsaráti János Vitus (1529-1575) V. Pál pápa orvosa volt. Gyöngyösi János (1707-1769) Erzsébet és Katalin orosz cárnők udvari orvosa volt.
A világ első Műszaki Intézete, a budai Institutum Geometricum 1782-ben nyitotta meg kapuit.
A találékony Kempelen Pázmándi Farkas (1734-1804) Pozsonyban született. Nagyon alapos megfigyelésen alapuló beszélő gépeket és motoros szövőszékeket szerkesztett, valamint ő szerkesztette a pozsonyi pontonhidat. Ő volt az első, aki vakok számára olvasható írásrendszer kialakításán dolgozott. Legragyogóbb találmánya a sakkozó gép.
Jelki András (1730-1783) egy bajai kalandvágyó szabó volt, aki a Holland kormány japán követe lett.
Benyovszky Móric (1741-1786) a kalandok legendás szerelmese a lengyel szabadságharcokban küzdött, ahol az oroszok elfogták, és Kamcsatkába hurcolták. Később megszökött. Háromszáz katonával - hogy az őt küldő franciákat csodálatra késztesse - Madagaszkárba ment, ahol e sziget szeretett kormányzójává vált.
A következőkben kétszeres mérföldkő hirdeti a magyar elme nagyszerűségét apa és fia, Bolyai Farkas (1775-1856) és Bolyai János (1802-1860) személyében. Farkas a számtantudomány tanára volt a Marosvásárhelyi Egyetemen. Munkája a "Tentamen" (1831) a korszerű algebra és mértan előfutára. János apja könyvének utószavában bevezette és okszerűen kapcsolta össze az új. hiperbolás mértan alapvető tételeivel. Ez a mértan nem nyugodott már Euclides tételein. "Új világot teremtettem a semmiből", írta. Munkája nagy hatással volt a tudomány és bölcselet lendületes további alakulására. Coolidge nézete a következő: "Munkája mérföldkő az emberi gondolkodás történetében."
Miért világít a következő mérföldkő oly erővel? Semmelweiss Ignác (1818-1865) neve áll rajta, aki Budán született. Lángesze diadalmaskodott a gyermekágyi láz felett, ami oly sok áldozatot követelt abban a korban. Az emberi tudatlansággal vívott megrázó és eredménytelen harca a magyar értelmiség kegyetlen sorsát mintázza. Frank D. Slaughter a következőket mondta erről a nagy magyar orvosról kiváló könyvében: "An Immortal Magyar, Semmelweiss, The Conqueror of Childbed Fever." (A halhatatlan magyar Semmelweiss, a gyermekágyi láz feletti győztes.")
Mokcsai Haraszty Ágoston (1812-1869) 1840-ben érkezett Amerikába. Az angol Bryand-al alapították meg azt a várost, amit ma Sauk City-nek hívnak. Wisconsin államban komlót kezdett termelni, mely megalapozta a ma jól ismert söröket. Később bortermelésnek szentelte idejét, s a Magyarországról hozott alanyok segítségével honosította meg a Tokaj-i szőlőt Californiában.
Xanthus János (1825-1897) népességföldrajzi és kőzettani gyűjteményét nagyra értékeli a washingtoni Smithsonian Intézet.
Pulszky Ferenc (1814-1894) a Harvard egyetem legismertebb tanárai közé tartozik.
Bettelheim Sámuel Amerika legnagyobb kutatói közül is kitűnik; a japán Riu-Kiu szigeten szobrot állítottak tiszteletére.
Makk József alapította Amerika első mérnöki katonai egyetemét.
Asbóth Sándor (1811-1868) tervezte New York városát. Ő volt az, aki Orsovánál elrejtette a Magyar Szent Koronát, amikor elmenekült Magyarországról.
Az amerikai polgárháborúban 5 vezérőrnagy, 2 altábornagy, 15 ezredes, 2 alezredes, 133 őrnagy és 184 egyéb rangos tiszt képviselte a magyarságot.
Jávorka Ádám (1683-1747) az orosz hadsereg tábornoka volt.
A lovas katonaságot világszerte a magyar huszárság után mintázták. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért vette át minden nemzet a magyar huszár nevet és egyenruhát. A franciák a lovas katonaság "pelisse"-ét dolman-nak, a zsinórozást soutach-nak, a csákót chacon-nak nevezik.
A Szent Benedek rendjébe tartozó Jedlik János (1800-1895) a pesti egyetem természettan és erőtan (mechanika) tanára volt. Ő alkotta az első villamos motort 1828-ban, s miután megoldotta a dinamó elvét, s hogy bizonyítsa számításai helyességét, ő alkotta az első dinamót. Villamos motorját 1852-ben mutatta be tanítványainak először, 18 évvel előzve meg Siemens-et.
Irinyi János (1817-1895) volt a biztonsági gyufa feltalálója.
A kanadai búza a magyar durum búza meghonosításából származik.
A fogoly (madár) Magyarországból vándorolt Kanadába, ahol most Hungarian Partridge néven ismert.
Alexander Graham Bell -- Thomas Alva Edison-al együtt, a távbeszélő feltalálója. De Edison elismerte, hogy barátja, s első munkatársa, Ditrói Puskás Tivadar (1844-1893) segítsége nélkül a távbeszélő soha nem terjedt volna szét a világon ilyen gyorsan. Ezt Puskás találmányának, az igen ötletes kapcsolótáblának tudta be. Puskás építette Párizsban az első kapcsolótáblát és bevezette a távbeszélő hírrendszert Budapesten. Kedves történet kering a "halló" bejelentkezéssel kapcsolatban. Edison másik munkatársa, Fodor István (1856-1929), akit jobb kezének nevezett, ugyancsak magyar volt. A két magyar mérnök két különböző városban várta egy kísérlet eredményét: amikor Puskás meghallotta barátja hangját azt kiáltotta: "hallom, hallom!" A történet szerint ez az alapja a telefonba mondott "Hello"-nak.
Pulitzer József (1847-1911) Makón született, s Amerika legnagyobb újságját alapította The World címmel, s ő építette az első felhőkarcolót és hírügynökséget is. A Pulitzer díjat évente osztják ki a legjobb regény, színdarab, történelmi munka, zene, vagy a legjobb újságíró jutalmazására.
Bánki Donát (1859-1919) a GANZ gyár vezető főmérnöke a budapesti Műegyetemen a vízművek, compresszorok és gőzturbinák tanszékén.
Ő és Csonka János (1862-1939) tervezte az első karburátort. Ő tervezte az első használható repülőmodellt, valamint ő tervezte és alkotta azt a motort és turbinát, ami a nevét viseli.
Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A váltóáramú villamos mozdonya a műszaki és villamos megoldások összhangba hozott megoldása.
Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) a világ egyik legnagyobb villamossági-szakértője volt, a magyar villamossági ipar megalapítója. 1884-ben Zipernovszky Károly (1853-1942) és Déri Miksa (1854-1938) közreműködésével az első transformátort tervezte meg. Zipernovszky felfedezte az elektromos hullámvevőt, a drótnélküli táviró egyenirányítóját. Déri megtervezte az Észak-olasz erőművet az olasz Tirolban.
Az első földalatti villamos vonat Európában Budapesten nyitotta meg kapuit a Millennium évében, 1896-ban.
Hermann Eugene építész tervezte és építette meg a braziliai Rio de Janeiro hajóállomását. A velencei Kiállítási Palotát is egy Bajan nevezetű magyar és a portugál Lisszabon hajóállomását a budapesti Engberth építette.
Jendrassik György (1898-1964) mérnök a világszerte ismert gáz-turbinát építette.
Pollák Antal (1865-1938) és Virág József (1870-1909) voltak az expressz távirat feltalálói.
Mihály Dénes (1906-1963) mérnök fejlesztette ki a távolbalátót. Javított példányát még mindig használják Németországban és Nyugat-Európa szerte.
Dr. Dorogi István és Lajos nevét dicsérik a gyermekek a felfújható gumilabda és úszó-játékok műszaki megoldásáért.
Sok magyar feltaláló munkáját dobta a szemétkosárba a Bécsi Védelmi Osztály, s ezek között volt Dr. Steiner - páncélautója és tankja 1910-ben.
Litfas, a soproni nyomdász találta fel a kivilágított hirdetőoszlopot.
Dr. Schick Béla amerikai lakós fedezte fel azt a vizsgálati módszert, melynek segítségével a diftéria iránti érzékenységet lehet megállapítani.
A két Korányi testvér, valamint Tauffer, Verebély, Herzog, Nékám és
Ádám, a világ legnagyobb orvosai közé tartoznak.
Vámbéry Ármin-t (1832-1913) Angliában a legnagyobb kelet-kutatók közé sorolják. Ő volt az első, aki Teheránba és az ázsiai Samarkandba utazott.
Sir Stein Aurél (1862-1946) a londoni Földrajzi társaság tiszteletbeli tagja.
Havas Károly (1881-1960) alapította a világ első hírügynökségét 1835-ben.
Asbóth Oszkár (1881-1960) kutatásainak legnagyobb eredménye a vitorlázó repülőgép. 1928. októberében az első helikopter kísérleti útja a Rákos repülőtérről indult. Maga a helikopter is magyar találmány.
Dr. Fonó Albert gépészmérnök benyújtotta ajánlatát az ausztriai haderőkhöz 1915 februárjában a jet-meghajtású repülőgépek gyártására. E gondolatát elvetették, mint egy különc elme hóbortját. Ennek ellenére Fonó kartársunk tovább tökéletesítette találmányát az első világháború után és a német szabadalmi szakosztálynak nyújtotta be 1918-ban, melyért a szabadalmat 1932-ben kapta meg. Napjaink korszerű repülőgépei hirdetik a magyar feltaláló rendkívüli tudását, erős akaratát és kitartását.
Több évvel ezelőtt az amerikai belügyminiszter nagyszerű estélyt rendezett a magyarok tiszteletére. Egy pohár pezsgővel köszöntötte a meghívottakat. Egy hatalmas csillár alá állva, a következő kérdést intézte a jelenlevőkhöz: "Hölgyeim és Uraim, tudják-e, hogy az amerikai kormány tíz tanácsadója közül nyolc magyar?" Nemcsak a vendégeknek, de sok magyarnak sem volt erről tudomása, annak ellenére, hogy igen nagy megtiszteltetés az, hogy a világ leghatalmasabb országának tanácsadói honfitársaink voltak (1955).
Először is a magyar orvosok, számtantudósok és atomkutatók említése a fontos, mivel szerepük nagy hatással van az emberiség történelmére.
Kármán Tódor (1881-1949) Budapesten született, s elismerten az aerodinamika vezető tudósa. A légörvények elmélete nélkül a hang terjedésénél gyorsabb repülőgépek nem volnának lehetségesek. Nincsen az aeronautikának egyetlen területe, mely nem gazdagodott volna tudományos munkásságával.
Margittai Neumann János (1903-1962) korunk egyik legnagyobb számtantudósa volt. Budapesten született, meghívták a híres Princeton és Harvard egyetemekre. Tanácsolta és erősen támogatta a szuper-gyors számítógépek megalkotását, mely nélkül Amerika soha nem érhette volna el felsőbbrendű vezető szerepét az űrkutatás és űrutazás terén. Büszkén vallotta és hirdette magyarságát. Egyszer egy hivatalos ebédnél hallotta, hogy a jelenlevők szidták a magyarokat, s veszekedőseknek mondták őket. Erre ő gyorsan megjegyezte: "Én is magyar vagyok!", ami a szidalmazót gyorsan elnémította. Nem sokkal Neumann halála előtt egy tolószékben elvitték a Fehér Házba és Amerika elnöke (Eisenhower) megható szertartás keretén belül ez ország legnagyobb kitüntetését (Freedom - Szabadság) tűzte mellére.
Szilárd Leo (1898-1946) a négy magyar egyike volt, akik vezető szerepet játszottak az atom energia használatával kapcsolatban. Enrico Fermivel dolgozott együtt, s az első láncreakciót ők hozták létre, ami most nevükkel van fémjelezve. Szilárd volt az első, aki plutóniumot használt az atomreakció előidézésére.
Wigner Jenő (1902-1995) ugyancsak tagja volt a magyar "atom-quartet"-nek. Budapesten született, tanulmányait Berlinben végezte, majd később a Princeton egyetem tanára lett. 1942 és 1945 között atomkutatással foglalkozott Amerika első, legnagyobb atom-laboratóriumában, a Chicago egyetemen. 1952-től vezető szerepe volt az atomerővel foglalkozó bizottságnál, mint tanácsadó szakember.
Teller Ede (1908-) volt a "Magyar quartet" oszlopos tagja Szilárddal, Neumannal és Wignerrel együtt. Budapesten született, a Chicago egyetemen nyert beosztást, ahol a világtörténelmet írták azokban a napokban. A Los Alamos laboratóriumában és a Chicago egyetemnél dolgoztak együtt, s megoldották az atombomba gyártásának nehézségeit. Az első két bombát az ő irányítása mellett készítették el és később Los Alamosban tették próbára először. Még fontosabb szerepe volt a hidrogénbomba létrehozásában, s ezért hívják ma is a H-bomba atyjának.
Bay Zoltán (1900-1994) atommérnök Békés megyében született és Budapesten, majd Berlinben tanult. Egy nagy magyar villamos társaság, az Egyesült Izzó tudományos laboratóriumában dolgozott. Itt világhírre tett szert, amikor sikeresen megmérte a föld és hold közötti távolságot radarral. Elismerést érdemel a "villamos agy", a számítógép tökéletesítéséért is.
A mesterséges bolygók (satellite) tervezésében és alkotásában a következő tudósok vettek sikeresen részt: Gosztonyi Pál, Korda János, Földes Péter, Lovas Endre.
Sziegmeth Alfréd ellenőrizte és irányította a Pioneer kutató mesterséges bolygóit Amerikában, egy 600 fős munkaerő létszámmal rendelkező hely vezetőjeként.
Pavlics Ferenc gépészmérnök a hold-kocsi (moon buggy) tervezője és alkotója. Legnagyobb csodálkozásomra megtudtam, hogy a magyar Domokos István tervezte a holdkutató kísérleti rakéta (LEM) motorját az Apollo űrhajó számára.
A már elhalálozott Dr. Selye János barátom a Montreal egyetemen végzett kísérleteket az emberi stress-el kapcsolatban.
Bíró László János (1900-), Budapesten született újságíró tervezte a golyós-tollat; Argentínában ezt egyszerűen a BIRO-nak nevezik feltalálója után.
Nem felejthetjük el a két Rubikot, atyát és fiát. Rubik László a sikló repülés úttörője volt; milliomos fia a Rubik kocka lángeszű feltalálója.
Nagy élvezet volt számomra, amikor egy új bélyegsorozatot fedeztem fel, mely a magyar Nobel díjasokat ábrázolja a Hungarian News 1989. március 20.-i számában. A bélyegeket kísérő szöveg kijelenti, hogy ez a bélyegsorozat egyedülálló, s soha nem létezett ezelőtt! "A halhatatlanok gyülekezete" cím alatt minden nyelven. A Magyar Tudományos Akadémia összegyűlt e bélyegsorozat kiadása alkalmából. Az előadók egyike, Palló Gábor a vegytan kandidátusa körvonalazta e gyűlés fontosságát: "Amikor egy ország nehéz körülmények között van, valami olyan erőforrást keres, ami öntudatát erősíti. Így a múlt hősei felé fordul, a művészet és tudomány óriásai felé."


Nézzük meg tehát a Nobel díjasokat:

Lénárd Fülöp, (Pozsony 1862 - Messelhausen 1947) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nobel díját 1905-ben kapta a phosphorencia terén végzett kutatásáért. A photoelektromos hatásokkal kapcsolatos elmélete máig elfogadott.

Bárány Róbert, (1876-1936) orvos, orvosi Nobel díját 1914-ben kapta a belső fül egyensúlyszervével kapcsolatos kutatásáért.
Zsigmondy Richárd Adolf, (Vienna 1865 - Göttingen 1929) fiziókemikus, Nobel díját 1926-ban kapta a kolloid-kemikai kutatásáért, s az ultramikroszkóp feltalálásáért.

Szentgyörgyi Albert (1893-1986) orvos és vegyész, Nobel díját 1937-ben kapta a biológiai égésekkel kapcsolatos kutatásáért, s a C vitamin szerepének a felfedezéséért.

Hevesy György József, (Budapest 1885 - Friburg 1966) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Hafnium felfedezője Nobel díját 1944-ben kapta a rádióaktiv izotópok, mint jelzők szerepének használatáért a vegyi kutatásban.

Békésy György, (1899-1972) fizikus, orvosi Nobel díját 1961-ben nyerte el a fülben levő helix-el kapcsolatos kutatásaiért.

Wigner Jenő, (Budapest 1902-1994) Nobel díját 1963-ban kapta a nukleáris reakciók diszperziójával kapcsolatos elméletéért.

Gábor Dénes, (Pest 1900-1979) villamosmérnök Nobel díját 1971-ben kapta a holográf feltalálásáért, mely a tökéletes, háromdimenziós fényképezést tette lehetővé. Ugyancsak tökéletesítette az elektron-mikroszkóp mágneses lencséjét.

Oláh George, (Budapest 1927-) A Locker Research Institute hydrocarbon részlegének igazgatója Amerikában. A Piarista gimnázium tanulója volt. Kanadába 1964-ben érkezett, később az U.S.A-ba költözött, s 1994-ben Nobel díjat kapott a hydrocarbonok vegyi reakciójával és transformálásával kapcsolatos kutatásáért és ezek leírásáért.

Harsányi John (Budapest, 1920-) A budapesti Fasori gimnáziumi érettségije után gyógyszerészetet tanult. 1950-ben feleségével és felesége családjával Ausztriába, majd Ausztráliába költözött, ahol befejezte egyetemi tanulmányait. Rockefeller fellowship-et kapott, majd később az U.S.A. beli Berkeley egyetem hívta meg. 1994-ben két szaktársával osztozott a közgazdasági Nobel díjon.

Mindenek előtt értékeink tudatában kell lennünk. Tudnunk kell azt, hogy a szó MAGYAR mit jelent. Gyermekeinket büszkén és öntudatosan arra kell tanítanunk, hogy a magyarok a világ minden népével egyenlők.
Szomorú tapasztalatunk, hogy senki sem fog nekünk segíteni, ha önmagunkon nem segítünk. Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, nekünk magyaroknak össze kell fognunk, együtt kell működnünk, egymást segítve, egységesen.
Útunk végére értünk. Tudom, hogy minden valószínűség szerint számos mérföldkőemlítés nélkül maradt. Mielőtt mindennapi életünkhöz térünk vissza, néhány másodpercnyi időt töltsünk az elmondottak feletti elmélkedésre. Talán emlékezünk egy névre, különleges cselekedetre, eredményre, felfedezésre, amit magyarok adtak a világnak. Ha csak egy pillanatra is azt gondolod, hogy "Én is magyar vagyok, s boldog vagyok, hogy ezen országhoz tartozhatom" akkor e szerény munka máris elérte célját.
Kicsiny ország vagyunk! Nincsen turáni átok! Egy ország nagysága nem méreteinek függvénye, hanem értékeié.
Magyar hittel, magabiztosan jelentsük ki: Tudunk nagyságot elérni, ha összefoguk, önmagunkban bízva, s együttesen dolgozunk hazánkért.

Fordította Tomory Zsuzsa

* * * * *

A magyar történelmi idők, mindenkori legkártékonyabb, legveszélyesebb időszakát éljük. A múlt korok tragikus nehéz helyzetét felmértük, tudtuk az ellenség erejét, ismertük fegyvereit, ezért tudtunk ellene védekezni is. De a mostani idők magyarságát és szellemét támadó ellenségeink, mint jó akaróink, támogatást nyújtó, mint baráti szövetséges lapul hozzánk. Ennek a megbúvó barátnak álcázott, ellenségnek, a lelket romboló kultúrájának majmolói lettünk. Ezért, vagy ezáltal megszűnt népünk ellenálló képessége.

A demokrácia maszlag alatt, a szólásszabadság elhíresült vonzó, szabadság ígéretében élő, minden szabad szemlélet következtében, közénk férkőzött a megosztó, a belső ellenesség a tehetségtelenek, de mégis a hatalomra vágyók csordája. Ezek hol párt formában pusztítják nemzeti szellemiségünk, hol egyéni nemzeti színben tetszelgő szólamokban, sajtó, rádió és e-mail híradással, szólalnak meg, éppen az ellen a szervezet, szövetség ellen, amely már évtizedek óta küzd a magyar fennmaradás, jó hírnév megteremtéséért.

Autóimmunitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit "idegen testnek" érzékeli, és elpusztításukra törekszik. Ilyen sajnálatos állapot szélesedett ki népünk körében. Ezt az állapotot elősegítette az évtizedek óta tanult és fenntartott kommunista eszmevilág, és ennek folytatásaként a mostani politikai rendszer, már többször visszaválasztott, volt kormányaink propaganda hadjárata, valamint a Mazsihisz által is szorgalmazott magyarellenesség. Sajnálattal a fentebb sorolt magyar ellenesség propaganda hadjáratához csatlakoztak a tudatlan, könnyen befolyásolható személyek és ehhez a hang orkánhoz - így könnyebb hitel érdemlőnek látszani - olyan jó magyarnak valló egyének is, akik rendületlenül hirdetik "Tovább harcolunk", de ez a harc most magyar érdekellenes, nem álltak védelmére a nagyon támadott MVSZ-nek. Ha népünk egységesíteni tudja, egy mindenkihez szóló bocsánatkéréssel összekötött szent áthatott, magyar kézfogással, a kibékülést - hisz magyarok vagyunk - akkor lesz még magyar élet és gyermek hangtól lesz hangos a most kihalt falvak sokasága, csak kitartó akarattal szorgalmazzuk feltalálóink szabadalmaztatását, ezeknek honosítását, hogy ne az idegenek nyerekedjenek ennek gyümölcséből. Akkor nagy elismerésben, jólétben fogunk élni, és fognak tekinteni ránk, és ismét érdemes lesz magyarnak lenni. Egyénenként hiába csinálunk csodadolgokat, ha képtelenek vagyunk a közös munka elvégzésére. Tudás népe csak akkor lehetünk, ha egyesülünk, mert egységben az erő. Meggyőződhetünk arról, hogy Istenünk kegyes volt hozzánk, tudással áldott meg bennünket. Egyesüljünk szeretetben, ezzel mutathatjuk ki, hogy érdemesek vagyunk kegyelmére. Ne feledjük, Velünk az Isten.

Tisztelettel Mindenki iránt:

Botos László

2012-11-12


A Magyarságtudományi Intézet honlapja :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyarságtudományi Intézet  
Botos László : Tények és gondolatok
  2012-11-22 07:29:52, csütörtök
 
  Kedves Magyar Testvérek és Kárpát-Medence Anyaföld Gyermekei

Bajban van népünk és Nemzetünk, az elmúlás veszélye fenyeget, ha nem összpontosítjuk erőnket. Ilyen veszélyes időkben a gondolkodó, és hazáját féltő és szerető népfia, keres-kutat, mindent átnéz, átvizsgál, hogy a kiutat megtalálja, az általunk elkövetett hibákat megállapítja, ebből levonja a következményeket és ennek ismeretében új teendőket jelöljön meg, és ha lehet -- még van rá lehetőség - a hibákat kijavítsa. A kárból tanulva lerakja az új építés alapköveit. Teendője ne csak abból teljesődjön ki, hogy az ellenünk ártókat megállás nélkül okolja, mintha mi saját magunk nem tettünk volna semmi rosszat, ami miatt a jelenlegi, majdnem reménytelen helyzetbe kerültünk.

Kutakodásom folytán, olyan káros ténymegállapításokat találtam, melyeket elhallgatni nem lehet, irányuljon az bárki, bárkik, vagy bármelyik magyar szervezet, egyesület, vagy akár a MTA és sajnálattal a Római Katolikus politikája ellen is. Így került kezembe már évekkel ezelőtt Homonnay Ottó könyvei és ebből értesülve a katolikus egyház már a 16 századtól leírta, kitagadta, megtagadta azon magyarokat, akik a görögkeleti egyház hívei voltak.

Homonnay Ottó írja: ,,Az 1863-as Magyarország helység névtára c. összeállítás igen részletes alapossággal méri fel Hazánk helyiségeit, azok vallási hova tartozandóságát, nemzetiségi összetételét és a helységekben uralkodó nyelvet, feltüntetve a helységek lakóinak létszámát is. Ezt az 1863-as kiadású helységnévtárat és mellékleteit elemezve megállapíthatjuk, hogy Hazánk Habsburg gyarmati helyzete ellenére, ez időkben csekélyszámú nemzetiséggel rendelkezik a magyar őslakossághoz viszonyítva."[1]

Az 1890-es népszámlálás adatai már más nemzetiségi képet mutatnak Magyarországról. Hogy minek a következtében állt elő ez a változás, ezt megvilágítja a Rómától különvált görögkeleti egyház azon intézkedése, amely szerint, az általuk meghódított területeken meghagyta szertartásaiban a nemzeti nyelveket. Mivel ezen területeken minden vallásos megnyilatkozás az illető ország nyelvén bonyolódott le, ezzel a görögkeleti egyház nemzeti jelleget vett fel. Így vált nemzeti vallássá az oláhoknál, szerbeknél, tótoknál, ruszinoknál stb. Az egyházi szervezetek beépültek a nemzeti szervezeti formák közé. A Magyarországon élő oláhokat, ha görögkeleti vallásúak voltak, egyszerűen csak oláh vallásúnak, (szerbnél, szerb vallásúnak) mondták.

A görögkeleti egyház adórendszere is méltányosabb volt. Nem hajtotta be a hívein a ,,tizedet" olyan szigorral, mint a római katolikus egyház. Az egyházi adóterhek alóli menekülés kedvező kiútnak számított a nincstelen jobbágy számára a görögkeleti vallás felvétele révén. Ez könnyebbséget jelentett a reformátusoknak is. A római egyház kapzsi szigora elősegítette a görögkeleti egyház terjeszkedését e térségben.

A római katolikus egyház ,,megtorlásként" az ilyen áttért magyarokat, és még a protestáns áttérteket is leírta a magyarság családjából.
,,Tehát az általunk ismert eloláhosodási, elszerbesedési stb. folyamatok tulajdonképpen a katolikus egyház nemzetgyilkos mesterkedéseire vezethetők vissza. A népszámlálást ki más, mint a katolikus klérus, vagy annak szigorú felügyelete alatt végezték, mert e hites helyek okmányainak kezelési jogát királyi rendelettel még Szt. László királyunk bízta a katolikus egyházra."[2] Ha figyelembe vesszük az 1200 oldalnyi, sűrűn nyomott helységnévtár anyagát, akkor szemünkbe tűnik, hogy a keleti vallású magyarság százezreket tett ki a Trianonban elszakított, színtiszta magyar területeken, akiket aztán eloláhosítottak, elszerbesítettek a katolikus egyház jóvoltából.

Homonnay Ottó írja: ,,Mindezt pedig csak azért, mert a Görög-keleti vallás sokáig elnyomott, tűrt vallás volt, és mert a Román-keleti Egyház Erdélyben, mindig nemzeti szervezettel bírt, míg a keleti-vallású magyarok ilyennel nem bírván, kénytelenek voltak magukat az oláh, vagy román nemzeti egyház védelme alá helyezni. (...) Ezen egyház nemzeti egyház lévén, a magyarok szervezetlenségükben és főleg ráutaltságukban végül maguk is a törvényhozás és a hivatalos közegek által használt kifejezéssel, oláh vallásúaknak mondották, és mondják ma is magukat. S így a népszámlálási összeírási lapokban is nemzetiségileg oláhokként jutnak be... (...) Következménye ez azon visszás állapotnak, hogy magyarok, előttük idegen nemzeti egyház tagjaivá kénytelenek lenni és kénytelenek magukat ezen idegen nemzeti egyház tagjainak vallani." [3]

Ez dr. Reiner Zsigmondtól való idézet, aki M. Kir. Miniszterelnökségi titkár volt, s a fentieket a ,,Keleti vallású Magyar Nemzeti Egyház Szervezése" c. munkájában (1907.) olvashatjuk.

Dr. Reiner Zsigmond volt az, aki észrevette az országnak ezt az elmagyartalanítási kísérletét, és e folyamat ellen egyéni kampányba kezdett. A kampány lényege az volt, hogy az elmagyartalanítási folyamatot csakis úgy lehet volna megállítani, hogyha a görögkeleti egyházat Magyarországon hivatalos egyháznak, egyenlő vallásfelekezetnek ismerik el. Így minden hivatali befolyását arra használta fel, hogy ezt az egyházat megszervezze, elismertesse Magyarországon, hogy a katolikus eljárás következtében a magyarságukat vesztett színtiszta magyarokat visszamentse a magyarság számára. De hát a dualisztikus katolikus Monarchiában, azokban a ,,szépnek" álmodott ferenc-jóskás időkben, kinek volt ugyan szívügye az államvezetésben a magyarság megmentése? Különösen az a szomorú ebben - s ez dr. Reiner Zsigmond idézetéből is kiderül -, hogy az általános, elfogadott, ill. a törvényhozás és a hivatalos közegek által használt kifejezések is idegennek nyilvánították e színtiszta magyarokat.
Dr. Reiner Zsigmond beadványokkal, javaslatokkal ostromolta a képviselőházat, a kormányt és minden illetékes hivatalos szervet, de jajkiáltása nem jutott messzire, az süket fülekre talált. Annyit elért, hogy a képviselőház 1907. évi március 19-én tartott ülésén Nagy Dezső, országgyűlési képviselő javaslatára napirendre tűzték a kérdést, mármint a görögkeleti egyház hivatalos elismerésének kérdését. De a nagy bürokráciában a kérdés bizony elsikkadt és idegennek nyilvánított magyarjaink szerbek, oláhok, tótok, ruszinok stb. lettek/maradtak. De benyújtott képviselőházi javaslatra gróf Apponyi Albert, vallás és közoktatási miniszter azt válaszolta dr. Reinernek, hogy ,,iparkodni fog az ügyet rendbe hozni". Iparkodásának eredményét Trianonban learathatta...

,,Mindezek figyelmen kívül hagyásával szerkeszti meg gróf Teleki Pál földrajztudósunk, miniszterelnökünk, a magyar revíziós mozgalom atyja a ma már híressé vált, és mindenhol ellenünk felhasznált ,,Magyarország nemzetiségi térképét". Csak az érthetetlen, hogy Teleki miért nem vette tekintetbe e tényeket térképe elkészítésekor, és e nemzetiségi térkép alapján, hogy mehetett gr. Apponyi Albert a megkötendő békeszerződés tárgyalására Párizsba, amikor mindkettőnek tudnia kellett, hogy ez a térkép hamis! És ennek a térképnek az alapján követelik az utódállamok a Trianonban elszakított területeken élő, elidegenített, színmagyar véreinket saját maguknak!
,,Bizony elgondolkoztató és súlyos kérdések![4]

Ezután másodikként említem az MTA évszázadokon át elkövetett és a jelenben is folytatódó nemzetellenes tevékenységét.

Sir Leonard Woolley archeológus professzor, ki több mint félszázadot töltött Mezopotámiai ásatásokkal ezt panaszolta:

"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 meg van a mai magyar nyelvben." ( . . .) “Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumérrel." (Mindez Barabási László: Székelyek őstörténete c. még kiadatlan könyvéből.)

Ezzel a mondatával a Tudományos Akadémiánk már eddig is, és ki tudná megmondani, hogy mennyi időre rossz irányba behatolhatja a magyar történelemkutatást. Ezzel fenn tarthatta a soha nem bizonyított finn-ugor származás feltételezett tévtanát. Mi magyarok, nem a finn néppel való kapcsolat ellenzői vagyunk, hanem a nevükkel fémjelzett származtatás levezetését vetjük el. Ennek következményeként majd az alábbiakban közölt magas kultúrfejleményeket a tudományos világ tőlünk idegennek tüntet fel. Barabási László cáfolhatatlan bizonyítékok sokaságával igazol. Házról házra, faluról falura, hivatalos ügyviteli könyveléssel bejegyzett, és idős falubírók elmondásaiból, és a várak őskori neveivel, az itt talált festmények és őskori magyar nevek felsorolásával közöl, melyek messzemenő bizonyítékok arról, hogy Moldva, Havasalföld, gyűjtőnevén Regát, már a magyar honvisszatérés előtt évszázadokkal magyar fajú népek lakta területe volt. Ez az a hatalmas terület, amelyet a románok ősföldjüknek tekintenek és hirdetnek. Pedig a fennmaradt nyomok kézzel foghatóak. Mind ezeket a meglévő bizonyítékokat, ősi örökségünket Akadémiánk elhallgatta a múltban és elhallgatja a jó szomszédság érdekében, anélkül, hogy ezt viszonoznák, ehelyett fokozzák a további kíméletlen magyar nép pusztítását, elsorvasztását. Pedig a tengernyi régészeti leletek sikoltoznak, kérik, hogy halljuk meg vészkiáltásuk, mert ők is magyar kultúr termékek. Ez az a terület, amely már a Kárpátokon kívül, Etelköztől Kijevig és Havasalföld Fekete tengerig terjed ki, ahol Álmos, majd Árpád hosszú évszázadokra terjedően a kard, vagyis a szablya mester munkálás technikáját kifejlesztette és gyártotta. Moldva a kora kőkorszaktól sűrűn lakott vidék. A nagy kultúrák élettere. Kellemes éghajlata, buja növényzete, bővizű folyói, dombok, síkságok, változatos megélhetési lehetőséget biztosítottak az embernek. Itt alakult ki az oly sokat emlegetett Kukuteni - Erősd - Tisza kultúra, keleti központja, amely évezredekkel előzte meg a Kréta - Mükénéi műveltséget. Amikor a tájegység népét megneveztük, akkor ezeket a népeket kell említenünk: pelazgok, jászok, szkíták, besenyők, kunok és magyarok. E terület keleti részén találjuk Álmos főerődítési vonalát. Több mint egy évezred távlatában. (Mind ezen közléseket Barabási László munkáiból kiemelve. B.L.)

"A Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az Őscirokból az i.e. 7.000 - ben már befejeződött. Ezt igazolják napjaink ásatásai is.[5] A gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat Tarcal, Tokaj, és Csitár határában tárták fel. Sokan bizonyítják, hogy itt volt a szarvasmarha Európai háziasításának gócpontja, mert vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi háziasítását főleg a bronzkorból lehet kimutatni. Az első kocsik lelőhelyei, Budakalász, Szamosújvár, Gyulavarsánd, és Herpály. Megjelenési idejüket i.e. 2.000.-re pontosítja a szakirodalom."

( . . . )

"A Kárpátoktól a Dnyeszterig, sőt az Urálig tartó egységes tájegység mindig felkínálta az együttműködési lehetőségeket a Kárpát-medence és a nagy kelet-európai területek között. Ennek fontos erődje Kis Jenő, amelyből a mai Moldvai Köztársaság fővárosa lett Kisineu (Chisineu) néven. Tőle észak- keletre a másik nagy székely őrhely ,,Orhej" is jelentős város. Végvára aránylag épségben fennmaradt. Az ott található freskók jelentették számomra a magyarázatot, hogy miért is a nagy csend szovjet Moldva történelmével kapcsolatban, ugyanis a freskók délceg vezéreket és katonáikat ábrázolják. Mindannyian pompázó magyar főúri, vagy székely vezéri és katonai viseletben vannak ábrázolva... Az őrhelyen, jóval a tatárjárás előtt, elsősorban háromszéki székelyek alkották a vár hadseregét. Váltásban is jártak őrködni. Ezt a szervezési módot sokáig fenntartották, például a Gyímesekben a Tatros völgyi átjárónál. [6]

Korai ősi "román" helynevekről írnak keleti kollegáim is, Giurescu neves történész és fia. Felsorolok néhányat belőle. Először a magyar név, utána a román megfelelője: Vidra, Kalács (Colacul), Sóvölgy, Borzos (Birzesti), Bodok (Bodesti), Putna, Zabola (Zabala, szláv szónak veszik), Tekeres (Tichiris), Hágó (Hagu), Visz-út (Vizaut), Kelementelke (Chilimetea). A Szeret folyó mentén található Tatros, Szászkút (Sascut), Vasló (Vaslui), Kraszna, Csüges (bozótos a régi magyar nyelvben, románul Chigeciu), Lápos (Lapusnea). 1345-ben ferences kolostorok voltak Baján (Baia), Szeret folyó mellett (Siret), Kozmáson (Cosmin). Örmény katolikus templomot találunk Bot úr várában (Botosani), és érdekes módon Gyergyóban is, ahol Bot úrnak a nyugati vára volt. Katolikus templomok: Hirló (Hirlau), Szőcsvára (Suceava)."

(. . . )

‘A románok közül Rosetti Radu és Nastase Gheorghe Roman ... tanulmányai után ma már a román művelt középosztály számára nem annyira meglepő az az igazság, hogy Moldva őslakói magyarok (székelyek) voltak ... pedig nálunk a mindentudó Karácsonyi János szerencsétlen értekezése, melyben 1433-ra tette a moldvai magyar letelepedés kezdetét, alaposan homályba burkolta az igazságot.' ( Rugonfalvi17.old.).

Nagyon érdekes Nastase térképe a moldvai magyar telepekről 1646-ból. Az általa feltüntetett helységek összetételét, valódi nevét ma már a két nyelvet beszélő magyar történészek alaposan ismerik.

Mi maradt belőle? Gáll István történelem - földrajz szakos öreg barátomnak teszem fel a kérdést. Legyint - estefele hívj fel! És az idős professzor úr diktálja: Secui - Dolj megye, Secuia, - Vaslui, Secuiini - Bákó és Neamt megyékben. Az utóbbiban van egy Újszékely is Secuieni noi. Secuii- Buzau, Sacuieni - Dambovita. (Secui-nak írják a székelyeket).

Rugonfalvi több mint félezer magyar helynevet sorol fel Moldva területén. Érdekes módon, a XX. században mindazon helyek, amelyeknek stratégiai jellege volt, magyar helynevekkel ékeskedtek. Ilyen: Bakó vármegye - Bacau, Bánya - Baia, Búza - Buzau, Botos - Botosani, Jászvásár - Iasi, Németi - Neamt, Székely - Sacuien, Őrhely - Orhei. Azonban nem létezik Laposnya és Halmágy-megye (de létezett!), valamint a Bodzafői járás sem. Ezeket átkeresztelték. Ezeknek csak felét tartsuk székeknek, akkor is számottevő...

A moldvai székely hadak az írott történelem évszázadaiban is többször előfordultak. 1612-ben a moldvai vajda ,,500 székely jó katonát küldött" Báthory segítségére. Ellenben Radu havasalföldi vajda székely katonái meg Báthory fogságába estek.

Kútvár városában (Cotnari) három szép régi magyar templom volt. Bákóban papnevelő szeminárium, melyről 1587-ben a moldvai vadja udvarmestere, Brutus Mihály írt. Árpádkori helynevek élnek még ma is, Halom (Holmu), Ojtóz (Oituz), Buda, Budafalva, a hun időkre emlékeztetnek. Horka, Kende, Lél és Leonti falvak pedig az úgynevezett honfoglalás korra.

Egy meghökkentő dologra kell felhívnom a figyelmet. Mi azt tartjuk, hogy a Gyímesekben volt az ezeréves magyar határ. Hát nem. Az csak az osztrák uralom bekövetkezte után vált határrá, mely a 300 évet is alig haladta meg. Mi nem tudjuk, de a Nagy Románia párt vezetője a rendszerváltás idején tüntetéseket szervezett, amelyben azt kiabálták, hogy a Dnyesztertől a Tiszáig akarják bővíteni Romániát. Hát igen, a Dnyeszter volt az Árpádkori Magyarország keleti határa."

( . . . )

"Havasalföld gyakorlatilag szkíta-besenyő terület. A legnagyobb besenyő gazdasági és ennek következtében katonai, politikai erők a mai Bukarest környékén éltek. A keleti részén Szkítia minor (kicsi), a fekete magyarok (mauri, mór) földje (Dobrudzsa), a szkíta-székelyek ősi földjének is írják. Maguk a besenyők is a szkíták egyik nemzetségét képezik, akik nevüket vijjogó harci kiáltásuk után kapták."

( . . . )

"Pillantsunk bele egy másik román szerző munkájába, aki napjainkban felfedezte, hogy Havasalföld és Moldva népe végeredményben kun származású.[7] Könyve címe azonosítja Tokomér kun vezért a legendás Fekete vajdával, aki a románok szerint Havasalföld megalapítója, vagyis a mai Románia ősapja. A kötet óriási ellenkezést kavart a dák elméleten felnevelt román értelmiségiek körében. Írja, hogy 1290-ben Tokomér, fekete-kun származású vajda, Fogaras környékéről ereszkedett le Havasalföldre, hogy egy központosított vezetést hozzon létre. Ebből lett a népi legenda, mely Tokomért Fekete vajdának nevezi, és később melléragasztották a Radu (Napfény) nevet."

( . . . )

"Fia, Basarab, (értelme = a harcosok vezére) szembeszállt a magyar királlyal, amikor az más vajdát akart tenni Havasalföld területére. 1330-ban a poszádai[8] ütközetben megverte a magyar hadakat. Ekkortól számítják Havasalföld önállóságát, és ma, az itteni történészek ekkortól nevezik ezt a régiót Román Földnek. (Bárcsak mi is ilyen szellemben tanítanánk a történelmet!)

A besenyők, kunok nagy merészséggel szálltak szembe Európa egyetlen tényleges nagyhatalmával, saját feudális urukkal. Ez így érthetetlen. Egy hatalmas birodalom gazdasági, katonai erejével szembeszáll egy ,,civilizálatlan", ki tudja miből élő nép. Végül kiderült az elhallgatott tény. A szárazföldi és a Fekete-tengeri kereskedelem nem Bizánc kizárólagos előjoga volt. A Besenyők komoly kereskedő városokat erősítettek meg a Duna deltában Sapront, Vicinát. Ők használták a magyar történelemből jól ismert Fehérvárt a tengeri kikötőt. (mórok vára kis Szkítiában). Ezek voltak Bizánc komoly versenytársai. És mindez a korona égisze alatt, mert első szakaszban a dalmátokkal közösen tevékenykedtek.[9]"

A hely nem engedi, hogy több káros, ballépéseinket elemezzük, mint ez a kettő, amelyeket megneveztünk. Ha bele gondolunk a méretekbe, hogy az elsőnek említett "magyartalanítás", mert ez nem nevezhető másnak, akkor ez mindenképpen magyar nemzetben gondolkodó testvérünknek rémséges képet kell, hogy nyújtson, mert ezt a több millió számot kitevő magyar nép vesztességet nem a külső támadó katonai fegyverek halált hozó gyilkolásai okozták, hanem a Megváltó neve alatt megbúvó magyar nemzetellenesség tette. Ettől nagyobb magyar nép ellen elkövetett néppusztítást, csak a kommunista abortusz rendelettel végrehajtott és még mindig fennálló, női akarat nyilvánításnak álcázott magyar nép genocídium. S mind ez történhetett a magyar kormányok beleegyezésével, rendeleteivel. Miért nem lehet egy nemzethez szóló kiáltvánnyal felhívni, felszólítani a magyar anyákat, apákat, a családokat, tudtukra adni, ha nem változtatunk, akkor mi saját magunk járulunk kipusztulásunkhoz?! Tegyük hazafias kötelességgé a gyermekvállalást, mint egy dicső tettet. Aki ezt nem vállalja, talán ne tekintsük jó magyarnak, mert most a fennmaradás, a túlélés a cél. Elemezzük újra a történelmünk. Sok eddig tanított tételeket át kell javítanunk. Eddig azt tanították - mert a külhatalmak ezt írták elő részünkre - hogy például Szent László kunok elleni harcai, győzelmei milyen nagy magyar sikerek voltak. Elgondolkodtunk ezen? Kit szolgált a magyar-kun ellenesség? Azok is magyar, turán eredetű testvéreink voltak. Őnekik is a Kárpát-medence volt a visszatérés biztos otthona. Mind ez az említett háborúskodás idejében, mi már római katolikusok lettünk. Röviddel előtte őskeresztények, ugyanúgy, mint a kunok. Az Egyház félt, hogy ha beengedjük őket, akkor népszámban felerősödve visszatérünk az általuk pogánynak tartott ősvallásunkhoz. A németek is féltek ettől, mert így népesség növekedés folytán, egyenlő ellenfelek lehettünk volna nekik. Így az Egyház és a német cél támogatta egymást. Az Egyház megtett mindent, hogy Szent Lászlót, városaink és templomaink védelmezőivé nevezzen ki. Így terjedt el az a hiedelem, hogy a kunok pogány barbár ellenségek. Általunk való gyöngítésük minket is gyöngített. Ők kipusztultak a tatárok elleni küzdelemben. Mi magunkra maradva, a tatárok minket is majdnem teljesen kipusztítottak. A kunok területeit feltöltötték az időben Bizánctól szabadult szláv népek, és az akkori vlachok, akik aztán lassú legeltetéssel beszivárogtak hegyeinkbe. A többit tudjuk. Ki nyert Szent László kunok elleni győzelmei során? A válasz adott. A Római Egyház, a német, a szláv, de legelsősorban a mostani románság. De még mindig úgy emlékezünk meg a kunok elleni harcainkról, mint nagy magyar győzelmekről. Sajnálatosan az egyik Magyarságtudományi Füzetünk a cserhalmi ütközet is ilyen ,,győztes" magyar csatának írja le.

Elkalandoztam tárgykörömtől, aminek egyik célja Barabási László Székelyek őstörténete c. könyv dicsérete lenne. Ha ez a könyv megjelenhet, a székely-magyar nép olyan dicső, messze a múltba visszamenő történelmét fogja megismerni, ami mind eddig nem jelenhetett meg a különböző korok, kormányok, rendszerek érdek intézkedés elnyomása következtében. Én nem tudom kifejezni azt az örömöm, elismerésem Barabási Lászlónak, hogy ezt a felvilágosító munkát, még a teljes elpusztulása előtti utolsó időben feltárta előttünk. A szerző ezzel a könyvvel örök érdemeket szerez magának, nemzetének, a székelységnek és a magyar nemzetnek egyaránt.

Ilyen lelket melengető, önbizalmat keltő magyar és világtörténelmet újra írandó könyvre Akadémiánknak, sem Kormányunknak nincs fedezete. Ez csak népi, nemzeti érzésből származó lelki adakozásból, segíteni akarással, felajánlással valósítható meg. Higgyük, hogy van annyi erőnk, s akarat, hogy egy ilyen ritka és egyre ritkább ilyen irányú történelem munkát, még a sok nehézség ellenére is kiadhassunk.

Nemzettestvéri tisztelettel:

Botos László

2012-11-9

[1] Homonnay Otto János: A rideg valóság, Hungarian Turul Society, Toronto, Canada, 1979. 222-223 old.

[2] U. o. 224 old.

[3] U. o. 226 old.

[4] U.o. 226-228 old.

[5] Prof. Dr. Gheorghe Lazarovici kolozsvári régész hívta fel a figyelmemet. Írásban Dr., Prof. Ciuta Beatrice: Cultivarea plantelor in pre- si protoistoria bazinului intracarpatic din Romania. Alba-Iulia 2009.

[6] Kiegészítő a második olvasmány.

[7] Neagu Djuvara: Thocomerius-Negru Voda, un voievod de origine cumana la inceputurile Tarii Romanesti - Bukarest, 2009

[8] Senki sem tudja, hogy hol volt. Valamelyik folyóval (kettő jöhet számításba: a Zsil vagy az Olt) szemben állva amint az kibukkan a hegyek közül. Pó = folyó, száda = bejárata (a barlang-, a bükkös erdő- a zsák- száda)

[9] Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvízicó 395-96 old. (1956) Reprint Kiadás Bp. 1999.


BOTOS LÁSZLÓ ÖNÉLETRAJZA :


Link


Botos László honlapja, a Magyarságtudományi Intézet :


Link


Link


Botos László utólagos levele az írással kapcsolatban:



Kedves Olvasó Barátaim!



November 21-én egy tanulmányt küldtem szét ezzel a címmel: Tények és Gondolatok. Hibáztam, amikor a ruszinokat görög-keletű vallásúnak neveztem. Ezért őrájuk, a magyar családról való leírás nem vonatkozik, csak határozottan az ortodox keleti keresztény vallásúakra. A ruszinok görög-katolikusok. Dr. Tranger Károly értesített e hibám közlésére. Ha esetleg tovább küldte a közlést, úgyszintén továbbítsa a javítást.



Üdvözlettel:



Botos László

MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
Visit our Website:
www.magtudin.org
 
 
0 komment , kategória:  Magyarságtudományi Intézet  
Azt sem tudták, kicsoda:öregek otthonában - Kovács Apollónia
  2012-11-22 07:21:23, csütörtök
 
  Azt sem tudták, kicsoda: öregek otthonában halt meg Kovács Apollónia

Nem tudták Kovács Apollóniáról, hogy ünnepelt művész volt abban a budakalászi idősek otthonában, ahol meghalt. Grabócz néniként emlegették - adta hírül a Bors Online.

Három nap késéssel értesült az ország Kovács Apollónia halálhíréről - adta hírül a Bors Online szerdán. Az ünnepelt énekesnő 86 éves korában, méltatlanul elfeledve halt meg egy budakalászi idősek otthonában.

A halálhír bejelentése azért késett, mert az idősek otthonában senki sem tudta, milyen ünnepelt művész volt Kovács Apollónia. Férje után csak Grabócz néniként emlegették - mondta a lapnak az énekesnő jó barátja, Terry Black.

Az énekesnő, akit a cigány és magyar nóták királynőjeként emlegettek, már 2011-ben is olyan rossz állapotban volt, hogy nem tudta átvenni Kossuth-díját.

hvg.hu



Link






86 éves korában hunyt el az egyik legismertebb nótaénekes.

Kovács Apollónia színésznőként kezdte a pályáját 1946-1949 között egy nagyenyedi magántársulatnál. 1949-1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott. 1961-ben Magyarországra települt át.

Számos színpadi szerepben láthatta őt a közönség, játszott például a Csárdáskirálynőben, a János vitézben, a Három a kislányban és a Liliomfiban. Énekelt a Cigánybáróban és a Cigányszerelemben is.

A cigánynótákat nemcsak előadta, hanem gyűjtötte is, néhányat ő fordított le magyar nyelvre. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve művészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben megkapta a Kossuth-díjat, de az elismerést már nem ő, hanem rokona vette át. Kovács Apollónia az énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadóművészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért kapta a díjat.


Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Gyerekgyilkosságok mandátumokért
  2012-11-22 07:14:53, csütörtök
 
  Nem hagyhatjuk szó nélkül Izrael apartheid politikáját, amelynek révén a világ legnagyobb koncentrációs táborát működteti Gázában. Vona Gábornak, a Jobbik elnökének beszéde az izraeli követség előtt tartott tüntetésen.

V I D E Ó - VONA GÁBOR BESZÉDE :



Link







A Magyarországi Cionista Szövetség parancsa: a magyar kormány keményen ítélje el a ,,terrorista Hamaszt"


Link


Martonyi gyógyulást kíván a 17 tel-avivi sérültnek - az 1200 gázai sebesült hidegen hagyja a Bilderberg-ügynököt



Link
 
 
0 komment , kategória:  Filmek, videók  
Jobbikos tüntetés a zsidó állam gázai támadása ellen
  2012-11-22 06:54:51, csütörtök
 
  Vona: a világ legnagyobb koncentrációs táborát működteti Izrael

A Jobbik tüntetést szervezett a Gázai övezetben történt brutális izraeli offenzíva miatt a budapesti izraeli nagykövetség elé. A rendezvényen felszólal Vona Gábor, a Jobbik elnöke is. A rendezvényről szóló tudósításunk folyamatosan frissül!


A teljes cikk az alábbi hivatkozási címen:


Link

















Jobbikos tüntetés a zsidó állam gázai támadása ellen (percről percre)+ videó

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt anticionista, a zsidó állam brutális, palesztinellenes agressziója elleni tüntetésén ezres létszámú tömeg előtt kijelentette: a rasszista cionista állam létrehozta a világ legnagyobb koncentrációs táborát, Gázát. A politikus nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette, hogy a parlamentben lehetnek izraeli állampolgár képviselők, ezért a Tisztelt Ház ez irányú átvilágítását sürgette, és követelte: hazánk mondja fel a 2010-ben elfogadott társulási szerződést Izraellel. A tömeg az izraeli nagykövetség brutálisan bevédett villájától átvonult a palesztin nagykövetség épületéhez, ahol a követség egy munkatársa köszöntötte a magyar és palesztin tiltakozókat. A diplomata úgy fogalmazott: Magyarország és Palesztina sorsa közös, ugyanaz a hatalom akarja rabszolgasorban tartani.

A TELJES CIKK AZ ALÁBBI LINKEN:



Link


V I D E Ó : Menekülnek a képviselők a gázai háború elől


Link


Volt olyan országgyűlési képviselő akinek a lába fájt, volt aki mezőgazdász mivoltára hivatkozott,amikor arra kellett volna válaszolni a Képviselő Vágtában, hogy kinek van igaza vagy ki az agresszor az izraeli-palesztin háborúban.





















 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
ifj. TOMPÓ LÁSZLÓ KÖZELGŐ ELŐADÁSAI
  2012-11-22 06:44:51, csütörtök
 
 



















Link
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
XII. Tatai Vadlúd Sokadalom - 2012. november 24. (szombat)
  2012-11-22 06:39:03, csütörtök
 
  XII. Tatai Vadlúd Sokadalom - 2012. november 24. (szombat)

A tatai Öreg-tó a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott, úgynevezett Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, és része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. Talán az egész kontinensen nincs még egy ilyen hely, ahol a félénk madaraknak ismert vadludak a város szívében, szinte testközelből láthatóak. Aki eljön vadludat figyelni, nemcsak a madárvonulás lenyűgöző jelenségének lehet tanúja, de egész napos bemutató madárgyűrűzési programon is részt vehet, illetve madártani előadásokat hallgathat meg. Az idei rendezvény díszvendége a 35 éves Bükki Nemzeti Park!

Az itt telelő vadludak - Hollandia és Németország érintésével- Skandináviából és Szibériából érkeznek. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.

A Tatai Vadlúd Sokadalom legnagyobb látványossága
az esti libabehúzás (Videó: Orbán Zoltán)

X. Tatai Vadlúd Sokadalom 4. / Wild Geese Festival at Old Lake in Tata, Hungary (2010.11.27.):



Link


Részletes program - 2012. november 24. (szombat)

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony


5:00
Az országos madármegfigyelő versenyre érkezők regisztrációja, nevezés ,,felnőtt" és ,,ifjúsági" kategóriában

6:00
Egész napos madármegfigyelő verseny kezdete

7:00
Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! - Zsoldos Árpád és Orbán Zoltán, kiváló ornitológusok tolmácsolásában nagykivetítőn követhetik nyomon a tavi eseményeket!

8:15
A XII. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: A Mesemalom Nes című meséjével (Írta: Sarkadi Ágnes) köszönti a vadludakat, majd ünnepi beszédet mond: Michl József Tata Város polgármestere, Füri András igazgató Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Bajor Zoltán elnök Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

8:45
Helló, itt vagyunk! Vadlúdvonulás Magyarországon. Körkapcsolás a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre! (Bihar, Dinnyési Fertő, Fertő-tó, Kardos-kút, Szegedi Fehér-tó, Csaj-tó, Kis-Balaton, Hortobágy, Tisza-tó)

10:00
Az alkalmazkodás mesterei - Kutyák: Állati jó bemutató Tóth Gáborral

11:00
A ,,Gerecse Natúrpark" cím ünnepélyes átadása. Átadja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, átveszi Michl József az Által-ér Szövetség elnöke

11:30
Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése

12:00
Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel

13:00
Az alkalmazkodás mesterei - Kutyák: Állati jó bemutató Tóth Gáborral

15:00

A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élőkép kivetítéssel! Narrátor: Zsoldos Árpád és Orbán Zoltán, ornitológusok

16:30
Őszi csillagos égbolt látványosságai (előadás és távcsöves bemutató)

18:00
Az egész napos madármegfigyelő verseny zárása


A nagyközönség számára hirdetett előadások a szombati nap folyamán
a nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra:


8:30
Madárbarát kert program - Előadó: Orbán Zoltán, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, igazgatóhelyettes

9:00
Botanikusként Albániában - Dr. Barina Zoltán muzeológus

9:30
Az év hala - Előadó: Sevcsik András - dr. Tóth Balázs DINPI

10:00
Barlangoktól a Kaptárkövekig - a Bükk-hegység geológiai sokszínűsége - Előadó: Baráz Csaba Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oktatási referens

10:30
Parlagi sas védelme a Kárpát-medencében - Előadó: Horváth Márton, projektvezető

11:00
A solymászat szerepe a magyar történelemben - Előadó: dr. Duhay Gábor ornitológus

12:00
2012. év hüllője: a lábatlangyík - Előadó: Vörös Judit herpetológus

12:30
Botanikai kutatások a Bükki Nemzeti Parkban - Előadó: Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kutatási referens

13:00
Az év madara: az egerészölyv - Előadó: Orbán Zoltán, MME igazgatóhelyettes

13:30
Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációjának lezárása - Előadó: Molnár András, ÉDUVIZIG Tatai Szakaszmérnökség vezető

14:00
35 éves a Bükki Nemzeti Park: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatkozása - Előadó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

14:30
Természetvédelmi látogató központok Budapesten és környékén - Előadó: dr. Kézdy Pál, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, osztályvezető

15:00
Védjük aktívan! - Színes szemelvények a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezeléseiből - Előadó: Sipos Katalin, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, szakmai igazgatóhelyettes

15:30
A kerecsensólyom-védelme régen és ma - Előadó: Fidlóczky József, Pongrác Ádám Bükki Nemzeti Park Igazgatóság őrkerület vezető

16:30
Őszi csillagos égbolt látványosságai, előadás - Előadó: Moczik Csaba, csillagász

17:00
Őszi csillagos égbolt látványosságai - Derült idő esetén távcsöves bemutató

Egész napos programok:

- Vidd haza Tatát! Folyamatosan megtekinthető egész napos fotókiállítás a természet és a kultúra lenyűgöző találkozásáról a nagy rendezvénysátorban.

- Cincér játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor.

- Földlakók! Fenntarthatósági játszóház.

- Madármegfigyelés ,,teleszkóp bokrokban".

- Madárgyűrűzés (8:00, 9:00, 930, 10:30, 11:30, 13:00 órakor).

- Természetvédelmi tanácsadás.

- Madár- és természetvédelmi eszközök vására.

- Itthon vagy otthon! Turisztikai programajánlók, információk és nyereményjáték a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében.

- Életképfestés az öreg-tavi ludakról.

- Madár- és természetvédelmi előadások.

- Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetősége.

- Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetősége.

- Kézművesek, helyi termelők adventi vására.


Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület
Védnök: Michl József, országgyűlési képviselő, Tata város polgármestere

A változtatás jogát a szervezők fenntartják!

A rendezvény és annak valamennyi programja ingyenes!

Az Öreg-tó teljes területén a madarak zavartalan pihenését a
Természetvédelmi Őrszolgálat hatósági apparátusa
biztosítja!

A tómederben tartózkodni délután 15 óra és másnap reggel 9 óra
között hatóságilag TILOS!


További információ:

Link







Link
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Sólyomfi - Nagy Zoltán közeli programjai
  2012-11-22 06:29:59, csütörtök
 
  Sólyomfi - Nagy Zoltán levele:

Kedves Útonjárók!

A közeli napok-hetek eseményei:


ŐSFORRÁS ISKOLA /KEZDŐ CSOPORT/:

November 24-25-én (szombaton és vasárnap 10-18 óráig) Budapesten.
Itt kezdjük a gyakorlatok tanulását, a láthatón túli világgal való kapcsolatfelvétel módjait, tisztító és gyógyító gyakorlatokat: Erőhívó gyakorlatok - Tisztulás hanggal,rezgéssel - Szellemtánc - Révülés megtanulása - Kezelés, diagnosztika tanulása csörgővel - éneklések...

A helyszín:
Budapest, XVIII. kerület, Kassa u. 173., Általános Iskola.
Megközelíthető a kék metró Határ úti megállójától az 50-es villamossal, végállomástól végállomásig (Béke tér). Onnan balra az első kereszt utca. Bejárat az udvar felől.
Hozni valók:
kényelmes ruha és cipő, váltópóló, törülköző, polifóm, takaró, esetleg ülőpárna, jegyzet, íróeszköz, élelem, ital (tea és víz lesz a helyszínen), s ha van dob és csörgő...

Bejelentkezés szükséges. Térítéses.

Régebbi Ősforrás Iskolásokat is szívesen látok, egy, vagy mindkét napra!


Kedvcsináló:

V I D E Ó : Ősforrás bemutatás


Link


IZZASZTÓ KUNYHÓ SZER /RÉVÜLŐ KUNYHÓ/:

December 1-én (szombaton 11-18 óráig) Táton, az Ősforrás Központban.

Csak a révülést ismerők számára nyitott. Téma: a Nyirkai Jóslat.

Bejelentkezés szükséges. Adományos.

II. TÁTOS ÜNNEP:

December 2-án, (vasárnap 10-19 óráig) Budapesten.

A helyszín:
Budapest, XVIII. kerület, Kassa u. 173., Általános Iskola.
Megközelíthető a kék metró Határ úti megállójától az 50-es villamossal, végállomástól végállomásig (Béke tér). Onnan balra az első kereszt utca. Bejárat az udvar felől.

Előzetes:

Belépés 9:30 órától

10 - 11 óráig: Bevezető előadás a tátosságról (ATAMURA TÁTOS SZÖVETSÉG)

11-12.30-ig: Az aranyszőrű paripa - őseink lova: az Akhal Teke (Gillich Sándor)

13-14.30-ig: A 13. századi mágusperek (Csörgő Zoltán)

15.00-16-30-ig: A sámánság lényege (Szathmári Botond)

17.00- 18.30-ig: Közös örömdobolás az ATAMURA TÁTOS SZÖVETSÉG tagjaival (Regős Sziránszki József - Fehérholló Őskü - Barát István - Sólyomfi-Nagy Zoltán) - továbbá Somogyi Istvánnal és másokkal, például Veled...

Piactér a témához kötődő termékekkel:

könyvek (Püski kiadó) - Tengri Közösség (cd-k, pólók, Tengri Naptár) - Molnár Péter (házi sajtok) - Fazekas Erika fafaragó (fa ékszerek) - Gyurcsik Attila (Sólyomfalvai biotermékek) - Váradi-Szabó Kriszta (filcbábok) - bőr ékszerek és festmények - horgolt ékszerek...

Bejelentkezés nem szükséges. Belépő díjas.

Kedvcsináló:

V I D E Ó : II. Tátos Ünnep.wmv


Link


A helyszínen megvásárolható lesz a ,,Tengri Hun-Magyar Naptár", melyen a hagyományos hun-magyar hónapnevek, névnapok, ünneprend szerepel, művészi képek kíséretében. A mellékletben találsz ízelítőt. Előrendelést felveszünk.



Szeretettel várunk!

Továbbiak:


Link


Áldás

Sólyom





 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2012.10 2012. November 2012.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 195 db bejegyzés
e év: 2101 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4412
  • e Hét: 35455
  • e Hónap: 93787
  • e Év: 1842153
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.