Belépés
bossi.blog.xfree.hu
Kút fejemből születtek ezek az írások. Mottóm: "Vedd a kezedbe ezt a könyvet, ha elolvasod, meglásd, hogy a lelked mennyivel lesz könnyebb." ... Bossányi Kálmán Miklós
1954.10.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Nem feledlek.
  2012-03-29 21:12:34, csütörtök
 
  Nem feledlek, hisz bennem élsz.
Méhedből bújtam ki.
Csecsedből szoptam az éltető tejet.
Szoknyád mellet nőttem fel.
Gyermekből, felnőtté neveltél.
Sós verejtékedet ittam sokáig,
ami édes volt, mert a Tied volt.
Anyám.
Véredet viszem tovább.
Adom át, hogy unokáidban éljen.
Anyám, soha nem feledlek,
mert mindig a szívemben vagy,
hisz bennem élsz.
 
 
0 komment , kategória:  Kavalkád 2012-ból  
Jó Veled
  2012-03-27 19:57:37, kedd
 
  Jó, mikor hozzám érsz,
és a vállamat érinted.
Jó, mikor a testemet öleled,
így, e kellemes érzést átadom Néked.
Jó, mikor a szívek egybe kelnek,
mert ők igazán szeretnek
 
 
0 komment , kategória:  Kavalkád 2012-ból  
Állati mese.
  2012-03-24 20:31:35, szombat
 
  Élek még?

Sétál a róka, a tigrissel, és arról beszélgetnek, hogy ki lehet a nyúl szomszédja.

Mennek, de a tigris nem vette észre a kis lyukat, és bele esett. Róka lenéz, de semmi jelét nem látja, hogy élne a tigris.Fut segítségért. Elment e medvéhez, a bagolyhoz, egérhez, a szarkához. Mindenki vitt valamit, hogy kihúzzák a barátjukat. Vittek kötelet, pokrócot, vizet, létrát. Lyuk olyan mély volt, hogy amikor a létrát letették, nem ért el a széléhez, két fok hiányzott még. Lemegy a bagoly, tigrisre kötötte a kötelet, lemegy az egér megköti a kötelet, majd int fel a Medvének, hogy húzza fel. Medve erőlködik, de nem megy. szól a szarkának, hogy repüljön az elefánthoz, és hozza ide. Szarka elrepül, de az elefánt nem ér rá, mert éppen veteményezek. Szarka elmeséli, hogy bajba van a barátjuk a tigris. Elefánt ormányát csóválja, hogy nem segít, mert elülteti a veteményeket. Szarka, rábeszéli. Na jó csak egy feltétellel. Meglesz, csak gyere.

Így elmegy az elefánt. Megfogják a kötelet a medvével, és húzzák. Felfelé az egér tartja a tigrist. Kihúzták. Elkezdenék éleszteni.

Szarka megszólal, van az elefántnak egy feltétele, hallgassuk meg. Mit mond!

Elefánt megszólal, majd én felélesztem, és lekever egy nagyon nagy pofont a tigrisnek. Tigris feje kétszer körbejár a nyakán. Végre szemeit kinyitja, és megkérdi, hogy élek még?

Hogyne élnél, hisz segítségedre siettünk szólaltak fel.

De ki keltett fel?

Az elefánt, szólt a szarka.

Akkor , nem szóltam semmit., mondta tigris.
 
 
0 komment , kategória:  Haverok  
Ifjú gróf élete
  2012-03-16 18:00:04, péntek
 
  11. fejezet.

Művégtag.

Már majdnem letelt a gyász éve, mikor Eugén megkapta a műlábát. Így már nem kellet mankóra támaszkodva közlekednie.
Leánya, Karola intézte el.
Addig mondta testvérének, hogy készítsen Édesapjuknak egy lábat, amíg Joachim ráállt.
Tervező mérnök segítő társa az ügyes kezű, jó szakember, a magyar származású János volt.
Joachim, egy olyan műlábat készítetett, ami úgy mozgott, mint az igazi. Ennek különlegessége az volt, hogy bokánál, és térdnél hajlott.
Így járása természetes volt.
Aki nem tudta, hogy műlába van, a nehezen vette észre a járásán. Sokat gyakorolta, mire ide fejlődött. Nadrág szárát a szabójával úgy varrata, hogy a lábán a művégtag ne látszódjon ki.
Eugén, nagyon boldog volt.
Ennek annyira megörült, hogy már hosszabb túrákra is vállalkozott. Meg is volt az eredménye.
Egyik túránál megismerkedet egy fiatal csinos lánnyal. Katalinnal. Annak ellenére, hogy még gyászolt. Tudta, hogy a gyász nem sokára végett ér, de a lány annyira lenyűgözte, hogy már majdnem megszakította a gyászt.
Egyszer az egyik séta közben rosszul emelte a lábát, és elesett. Katalin nyújtotta a karját, hogy felhúzza, és észrevette a mű végtagját.

- Magának műlába van Eugén?
- Igen. Sajnos. Remélem, ez nem ad okot Önnek, hogy ...

Hosszú csönd volt. Egyik, sem mert megszólalni, nehogy a másikat megsértse. Végül Katalin törte meg a csendet.

- Nézze, én Önhöz fiatal vagyok, ugye megérti, hogy az ilyen ismeretség nekem egy fiatal lánynak, úgy szólván
- Kérem, ne is folytassa. Értem. Ön egy kedves, tényleg fiatal lány, és nem egy ilyen idős, féllábú, rokkant emberrel szeretne megismerkedni.
Tisztában vagyok vele, Katalin.
- Kérem, nem erről van szó, de ...
- Kedves magától, de ezt hagyuk, haza kísérem, nem szeretném, hogy ilyen későn sétáljon egyedül.

Eugén, int az arra felé haladó konfisnak. Megáll, bemondja a címet, konfis elindul, és haza viszi Katalint. Eugén, bemondja a lakhelye címét, és haza szállítatja magát. Otthon felmegy a szobájába, fejét a kezébe temeti, és elsírta magát. Mikor már kisírta magát, hangosan e szavakat kiabálta a levegőbe.
Ez nem lehet.
Nem lehet, hogy ily szerencsétlen vagyok.
Levette a műlábát. Fél lábbal ugrált az ágyához.
Leült. Levetkőzött, és dühében a sarokba vágta a lábát, majd hátradőlt, álomba szenderedet.
 
 
0 komment , kategória:   Ifjú Gróf élete  
Figyelnek Rád!
  2012-03-12 21:19:29, hétfő
 
  Néznek Téged, lesik szavaidat, és tetteidet.
Kíváncsiak.
Figyelnek, vigyáznak Rád.
Óvnak, s szeretnek.
Fentről nézek.
Ha, kell, segítenek, csak higgy nekik,
mert szeretnek.
Hisznek Neked, csak figyeld őket.
Lehet, hogy nem látod, de Veled vannak.
Kísérnek.
Hidd el, hogy szeretnek,
és mondják, hogy Te is szeresd őket.

Figyelnek Rád.
Lesik kívánságaidat,
tetteidet,
érzéseidet,
vágyaidat,
mert szeretnek Téged.

Ott fent!
Ők, akiben hiszel.
Az Angyalkák.
 
 
0 komment , kategória:  Kavalkád 2012-ból  
Nézz fel!
  2012-03-12 21:08:16, hétfő
 
 
Nézz fel!

Állj ki a mezőre, s néz fel az égre.
Tárd szét a kezed, emeld magasra, s légy büszke, hogy megtetted.

Mit látsz?

Sötét felhőt, csillagos égboltot, göncölszekered, benne játszadozó apró csillagot.

Nézz fel!
Láss!

Láss, hogy jobban lássál, másnak szebb utat mutassál.
Mutasd hát magad, mert az Angyalok benned vannak.
Te, egy Angyal vagy!
Sokan ezt nem is látják, és nem tudják.

Nézz fel, hogy lássanak,
Vigyázz!
El ne kábítsanak!
 
 
0 komment , kategória:  Kavalkád 2012-ból  
Lujza
  2012-03-05 21:09:11, hétfő
 
 

Kiskutya ugrál a réten, és hevesen ugat.

Vau, vau, vau.

Kicsi feje a lyuk felé hajlik. Pici farkincája, mint a rudacska égre mutat. Farkincáját csóválja, egyre gyorsabban, jelez valamit.

Vau, vau, vau.

János a gazdája a kutyája fölé hajol, és látja, hogy a lyukból két szem néz ki. Megsimogatja kutyáját, megdicséri.

Lujzi, ügyes vagy!

Ne bántsd, ő még kicsi. Épp olyan, mint te. Gyere, menjünk. János előre lép, Lujza követi, de visszanéz.

Nem érti, hogy miért, hisz ő még ott van.
 
 
0 komment , kategória:  Állati történetek  
Ifjú gróf élete
  2012-03-04 19:18:59, vasárnap
 
  10. fejezet. Temetés

Eugén a nevükhöz és a rangjukhoz méltóan szerette volna eltemetni Erzsébetet. Mivel nem voltak az egyház által összeadva, így ezt nem tudták összehozni. Így a temetés egy szerényebb ceremónia lett. Időjárás félig kegyes volt hozzájuk, mert a Napsütőt, az eső pedig eset. Eugén mankóval ment ki a temetőbe. Ez Eugén számára az út veszélyes volt, síkos. Így a menet lassan ment. Erzsébetet sokan kísérték el. A gyászszertartás is rövid volt. A sírnál egy pár percig a család, és a szolgák maradtak, hogy végső búcsút vegyenek Erzsébettől.
Amikor a koporsót a végső nyughelyére eresztették, akkor a gróf mankójával a sírhoz ment, hogy egy marék földet dobjon Erzsébet koporsójára, egyensúlyát elveszítette, és majd nem a sírba esett. Lánya, és fia szerencsére elkapták. Már kiértek temetőből, mikor Eugén megcsúszott. Szerencsére a szolgák, akik mellette voltak
Elkapták.

- Ez már a második, megcsúszása, rövididőn belül. Vigyázzon Édesapám!
- Tudom, leányom, és vigyázok.

Amikor e szót kimondta, egyik mankója kettétört. Majdnem a földre eset, csak a lélekjelenlétével, és a rutinjával tudta megtartani az egyensúlyát Eugén. Féllábon ugrált egy kerítésig, ott megkapaszkodott.

- Jaj! Édesapám, mit csinált? Már megint, majdnem eleset.
- Semmit leányom, úgy látszik, hogy Erzsébet magához akar mindenáron hívni.
- Jochaim, szólt Sándornak a szolgánk, hogy siessen haza, és hozza a hintót, hogy Édesapát haza tudjuk vinni.

Sándor félóra múlva visszaért, és hazavitték az Édesapjukat.
 
 
0 komment , kategória:   Ifjú Gróf élete  
Mennyei
  2012-03-01 20:53:52, csütörtök
 
  Testedet rég láttam ilyen szépnek.
Mennyei álmok,
mennyei remények.
Mikor finoman Hozzád érhetek.
Érzem a lecsurgó gyöngyöző verejtékedet,
amint ujjaim közt haladnak át.
Aranyló szőr szálaid az egekbe néznek,
s közben bársonyos testedhez érek.
Óh!
Mennyei álmok,
Mennyei remények.
Mondd, hogy mikor érinthetem újból
gyönyörű testedet.

Mondd, kérlek?
 
 
0 komment , kategória:  Kavalkád 2012-ból  
Minden fáj
  2012-03-01 19:58:53, csütörtök
 
  Fájdalmat át érezni,
fájdalmat ismételten látni,
sírást átélni,
gyötrelmet, remegést, szenvedést
újból érezni.
Fájdalmas.
Fáj, hogy elhagytál,
fáj, hogy nem vagy már mellettem,
szavaidat már elfeledtem.
Szépek , és igazak voltak.
Hittem, hogy vagyok,
de mikor nem voltál itt fájt.

Fáj, hogy már nem vagy velem,
pedig hű voltam Hozzád.
Mindig szerettelek.
 
 
0 komment , kategória:  Haverok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2012.02 2012. Március 2012.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 10 db bejegyzés
e év: 102 db bejegyzés
Összes: 1553 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 48
  • e Hét: 680
  • e Hónap: 2032
  • e Év: 75057
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.