Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Az én szívem egyszerű, nincs nagy gazdagsága, csak egy aprócska kincs: a szeretet örök lángja." Gyöngyszemek... .
2000.02.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Aranyos
  2012-08-30 07:41:05, csütörtök
 
 

Link





Link





Nyugodalmas szép éjszakát kívánok mindenkinek! :)

"Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? - kérdezte aznap este a csillag.
A fa épp leeresztette szempilláit, hogy kipihenje magát. Megmozzantotta ágait, és álmosan felelte:
- Nem... nem. Nem annyira ritkák. Csak hát... az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az - hogy mondjam neked? - a szív ügye.
- Mesélj nekem a boldog pillanatokról!
- Hagyjál most, álmos vagyok. (...)
- Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni.
- Szeretlek! Nagyon!
- Jó éjszakát! - mondta a csillag leírhatatlanul boldogan."

Alkyoni Papadaki




"Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát."
Jókai Mór




Megesik velem, hogy úgy látom: a legszebb és legcsodálatosabb minden létező közül mégiscsak az a szép madár, amely fönt lebeg szabadon a magasban. Máskor meg nincs elbűvölőbb a fehér pillangónál, szárnyán piros szemekkel vagy a felhők között áttörő esti napsugárnál, amikor csillog, de a fény nem vakít, és az egész világ boldognak és ártatlannak látszik. Minden nagyon szép, ha a megfelelő pillanatban tekintünk rá." "Én tükre vagyok minden mosolyoknak, én azért élek, hogy visszamosolyogjak virágra, lepkére, bokorra, rengetegre, farkasra, bárányra, szivárványra, fergetegre, fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, gazdagokra, szenvedésre, vidámságra, jó napokra, rossz napokra, rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjak mindenre, visszamosolyogjak az Istenre." "Ember, ne emeld magad az állatok fölé: azok ártatlanok, te pedig rothasztod a földet nagyságoddal, amióta megjelentél rajta..."
(Dosztojevszkij)



Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A reggel langyos és arany fényében úszva
  2012-08-30 07:19:33, csütörtök
 
  Paul Verlaine : A reggel langyos és arany fényében úszva

A reggel langyos és arany fényében úszva,
harmattól nedvesen ragyog a rozs s a búza,
s még őrzi az azúr az éj hűs illatát.
Kószálni indulok most céltalan: tovább
a part mentén, ahol rőt gyom virít, szegényes,
a pázsitos úton, melyet éger szegélyez.
Szél leng. Nagy néha jő csak erre egy madár,
csőrében csöpp bogyó vagy szőke szalmaszál,
s a víztükör fölött árnyéka fut tovább még.
Mély csönd.
Az álmodót úgy vonzza itt e tájék
szelíd derűje, mely el-eldajkálta rég
ábrándos álmait s ringatta kedvesét,
a fiatal leányt, kinek emléke - gyengéd,
hótiszta látomás - megzendül s földereng még,
s kit költő álmodik s a férfiképzelet
idéz rajongva, bár tán a világ nevet,
s kit végre megtalált, a Társat, Őt, a lelket,
kit lelke visszasír s azóta sem felejthet.

Szegzárdy-Csengery József fordítása



Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csak a szívem érzi
  2012-08-30 07:17:05, csütörtök
 
  Szép Ernő: Csak a szívem érzi

Nem érzi a halott veréb
Ha a ló a begyére lép
Csak a szívem érzi

Nem érzi a száraz levél
Ha sárba teszi le a szél
Csak a szívem érzi

Ha válnak néma fellegek
Nem érzik azt meg az egek
Csak a szívem érzi

Nem érzi nyíló rózsa azt
Hogy elvesztette a tavaszt
Csak a szívem érzi

Nem érzi azt a sárga hold
Hogy végtől végig árva volt
Csak a szívem érzi

Link






Ladányi Mihály

Az este harangszavában

Nagyanyó, szelíd, drága öregasszony,
ki hosszú szoknyád összefogva ballagsz
a csatakos mennybolt szürke sarában,
unokád küldi utánad e sóhajt.

Otthonunk harcos őre, hogy elmentél,
már széthullott a jó családi fészek.
Ki sem süt már nekem apró cipócskát,
ki sem ijeszt már engem a manókkal.

A kávéházban néhány öregasszony,
tollakkal és csipkékkel cicomázva...
Hottentotta jelmezük nem idézi
bazsalikom-szagú fekete szoknyád.

De lásd, szemem máig sem feledett el.
Hajlott háttal indulsz ma is az este
harangszavában, hogy a csillagok közt
megvesd az isten ágyát.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nyárvégi reggel
  2012-08-30 07:15:01, csütörtök
 
  Sík Sándor :Nyárvégi reggel

Aranyporos nyárvégi reggel,
Gyomlálsz a kertben szorgalmas kezekkel.
Pedig a nyár
Lassan lejár.
A kardliliom kardja hegye sárgul.
Hull a szirom az öntözött virágrul;
Lassan elkezdi csomagolni már
Zöld poggyászát a fák alatt a nyár.

Nyár, szép arany nyár, jó meleg,
Engedd, hogy szépen kérjelek,
Csak egy nagyon nagyon picit
Lassítsd lehelet lépteid,
Hadd hallgassuk még egy picinykét
A vadgalambot meg a cinkét,
Hadd ültetünk még egynehány
Margarétát meg tulipánt.

Hadd legyen még egy csepp nyarunk,
Gyomlálni kócos udvarunk,
Fáradt szívünkbe gyűjteni,
Ami a nyárban isteni,
Hogy ködöt, esőt megelőzve
Suhannánk át a sárga őszbe,
A sárga csendbe,
Magunk körül piros tavaszt teremtve.


Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A kétely romján ülve
  2012-08-28 09:07:42, kedd
 
  A kétely romján ülve

Parittyaként terít le a rám célozott szó,
mert olyan mélyen bántó, olyan pusztító,
de nem hajlok el előle, és nem is futok el,
dobálja csak az, kinek dobálnia kell.

Tudom,
nem lesz maradandó a felszakított seb,
mert egy idő után úgyis mind-mind beheged,
de nekem egy ütés is átvérzi bolond lelkemet,
mert az mér rá csapást, akit szeretek.

Kun Magdolna

Link





Változatlanul

Látod-látod, én már sosem változom,
de változatlan lelkem büszkén vállalom,
mert ha mássá válnék, ki ismerne rám,
ki szeretne úgy, Isten igazán.
Ha álarcba rejtőznék, magam tagadnám,
csak azért, hogy más felfigyeljen rám,
s ha magam tagadnám, mi lehetnék néked,
csak egy jelmezbálos alak, kit átformált az élet.
Ezért hát ne vedd zokon, ha némely napokon,
ugyanolyan hangosan sír fel a telefon,
mert a szívem ugyanaz marad,
akit elfogadtál éppen olyannak,
amilyen valójában vagyok,
amilyen valójában
lenni is akarok.

Kun Magdolna

Link





A fák is sírnak

Minden fa érez,
él, nevet, könnyezik,
csak figyeld ősszel,
mikor a hűvös vadszelek
levelét pergetik,
csak figyeld,
mily zokogás rázza lombját,
ahogy levélgyermekeit
az ágról leszakítják.

A fák is sírnak, akár az emberek,
mikor tar-kopasz ágain
téljegű dér lebeg,
mert minden fában ott van
az a lelket sértő karcolás,
mely maradandó sebet ejt,
ha közeleg az
elmúlás.

Kun Magdolna
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Marika csodás képei...
  2012-08-26 16:49:08, vasárnap
 
  Link


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Holdfény
  2012-08-26 16:45:27, vasárnap
 
  Őri István - Holdfény

Amikor a hold a legfényesebben világít és a hegyek felől tiszta szellő száll alá a völgybe, gyere el a legsűrűbb erdő szélére; ott várok rád. Pontosan érkezzél, mert időm ki van szabva. Ha elkésel, visszamegyek oda, ah
onnan jöttem és csak ezer év és egy nap múlva találkozhatunk újra.
Valaha ember voltam én is, akiről álmodoztál: erővel, szerelemmel, vad akarattal, kitartással, soha fel nem adva az álmaidat. Fényes takarót szőttél rólam, illatosat, könnyűt, színeset, puhát. S az álom-takaró csak nőtt és nőtt, s egyszer csak elért engem is és beborított fényével, melegével, végtelenségével. Nem tudtam védekezni az álmaid ellen, így én is álommá lettem, s te akkor elvesztettél engem. Szemed mohón itta hullámzó fényemet, de kezed a levegőt markolta, amikor felém nyújtottad. Akkor már messze jártam, messze a földtől, az emberektől, tőled. Álomország lett a hazám, sok más mindenkivel együtt, akiket az emberek végtelen vágyai repítettek ide. Itt béke van, állandóság, várakozás és néha visszatérés az emberek közé, röpke percekre: hátha eljön az, aki ide űzött, és visszavisz magához. Hátha ismét ember lehetek... Minden álom-lakó megpróbálja. Én is. Ezer év és egy naponta kinyílik a Kapu, s mi - huss! - szerteszállunk, dobogó szívvel, soha nem szűnő reménnyel. Én hozzád, mások: akikhez tartoztak.
Nekem könnyű a várakozás, neked lehetetlen, mert életed véges. Ezért pontos légy. Ha a fák árnyéka rám vetül, fényem kialszik s te senkit nem találsz ott.
Könnyen megismersz, mert már ismertél korábban is. Könnyen rám találsz, mert fény vagyok, messze világítok, túl a fákon, túl a mezőn, túl a lelkeken. Ruhám is fény, vidáman lebegő, hívogató, kedves.
Pontos légy, mert várok rád. S ha eljössz, érintsd meg feléd nyújtott kezem és én újra ember leszek. Élőbb az élőnél, de nem enyészek el, forróbb a tűznél, de nem égetlek meg, puhább a bársonynál, szebb az álmaidnál.
Ha eljössz, megfogjuk egymás kezét és soha többet nem engedjük el.
Gyere...
Várlak...
Nagyon...

Link





Link





A Hold

Magányos, bús, kerek képpel,
tompa fénnyel, lassan lépdel
az éjszaka tengerében.
A virrasztók fürödhetnek,
világító hold fényében.
Csillag csókolódzik véle,
felvillan az éj sötétje.
Pislákolnak, halványulnak,
utat engednek a holdnak.
Hajnalig most Ő a pásztor,
kiválik a csillagnyájból.
Érintése símogat.
Bűvfénye, ha felnézel rá,
lassan ágyba hívogat.
Titokzatos éjszakákon,
néha kifli' ül fenn - látom,
aztán kerek labda, fényes.
Mi sötétben olyan ékes.
Langymelegben vágyra csábít,
Jéghidegben, csak világít.
Minden éjjel, tompa fénnyel,
A világot fönn vigyázza:
Ez a csodás égi ékszer.
Firkász blogjából
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2012.07 2012. Augusztus 2012.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 7 db bejegyzés
e év: 651 db bejegyzés
Összes: 5152 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 335
  • e Hét: 3995
  • e Hónap: 15359
  • e Év: 534743
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.