Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
30 éve hunyt el a Casablanca sztárja
  2012-08-29 21:00:29, szerda
 
 




30 ÉVE HUNYT EL A CASABLANCA SZTÁRJA


Ma harminc éve, hogy Ingrid Bergman, a filmművészet egyik meghatározó alakja elhunyt. A színésznő számos örök klasszikusban szerepelt, például a Casablancában, az Anasztáziában és a Gyilkosság az Orient Expresszben. Háromszor jutalmazták Oscar-díjjal, miközben Hollywood egy ideig kiközösítette Roberto Rossellini rendezővel folytatott botrányos kapcsolata miatt. A filmcsillag ma ünnepelné 97. születésnapját is.

Ingrid Bergman Svédországban, Stockholmban született 1915. augusztus 29-én. Német származású anyját két éves korában elvesztette, majd 13 évesen édesapja is meghalt, ezután a rokonoknál nevelkedett. (Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty)





Korai, svéd filmjei közül az egyik legkiemelkedőbb az 1936-os Intermezzo volt. A filmre és Ingridre felfigyeltek Amerikában, így 1939-ben leforgatták a mozi hollywoodi remake-jét, amiben újra eljátszotta a szerelmes zongoristalányt. Az eredeti színészgárdából csak ő játszott az új változatban. (Fotó: John Engstead / Europress / Getty)





Ingrid Bergman az 1943-as Akiért a harang szól című filmért kapta meg első Oscar jelölését. A film Ernest Hemingway klasszikus regénye alapján készült, Bergman Gary Cooper oldalán tündökölt. A főszereplőket maga Hemingway választotta ki, de magával a filmmel elégedetlen volt, mert törölték belőle regénye politikai mondanivalóját. (Fotó: Bob Landry / Europress / Getty)





Humphrey Bogart és Ingrid Bergman máig feledhetetlen alakítást nyújtott az 1942-es Casablancában. A filmtörténeti klasszikussá vált alkotást a magyar Kertész Mihály rendezte, művéért Oscar-díjat kapott. A filmet kevesebb, mint egymillió dollárból forgatták, és 3,7 milliós bevételt generált. (Fotó: Popperfoto/Getty Images)





Az Akiért a harang szól Amerikában óriási közönségsikert aratott. A film 1937-ben, a spanyol polgárháborúban játszódik, amikor a Gary Cooper által alakított Robert a partizánok között harcolva beleszeret egy fiatal lányba, a Bergman által játszott Mariába. A filmet kilenc Oscar-díjra jelölték, de végül csak a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat kapta meg Katina Paxinou. (Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty)





A negyvenes évek második felében Bergman mindenkit elbűvölt, nem csak a nézőket. Alfred Hitchcock egyik kedvenc színészének tartotta, és állítólag gyengéd érzéseket is táplált iránta. Vele forgatta a Forgószél című filmjét, melyben megjósolta az uránium katonai alkalmazását. A Stromboli forgatása közben a rendező, Roberto Rossellini és Bergman egymásba szerettek. A Gázláng című filmjéért Bergman megkapta első Oscar díját.





1948-ban Bergman játszotta a címszerepet Victor Fleming Szent Johannájában. Ingridet ekkor jelölték negyedszer Oscarra. Bár akkoriban a kritikusok nem tették szóvá, manapság sokan úgy gondolják, hogy az akkor 33 éves Ingrid túl öreg volt Jeanne d'Arc szerepére. (Fotó: AFP)





Ingrid Bergman három filmben dolgozott együtt Alfred Hitchcockkal. Utolsó közös munkájuk az 1949-ben bemutatott A Baktérítő alatt című történelmi dráma volt. A kosztümös film anyagilag bukást jelentett a rendezőnek, mivel a közönség inkább egy thrillert várt Hitchcocktól. (Fotó: Kurt Hutton / Europress / Getty)





Ingrid csodálta az olasz filmrendező, Roberto Rossellini munkáit, ezért 1949-ben levélben írta meg neki, hogy szívesen dolgozna vele együtt egy filmben. A Rossellini által rendezett Stromboliban Ingrid egy koncentrációs táborokat megjárt nőt alakít, aki egy olasz halásszal házasodik össze, majd a Stromboli vulkán lábánál élik az életüket. A Stromboli forgatása alatt a színésznő és a rendező egymásba szerettek, majd mindketten elhagyták családjukat az új kapcsolatért. (Fotó: Gordon Parks. / Europress / Getty)





1950-ben már körberajongott sztár volt, de Hollywoodot felháborította házasságtörő kapcsolata Roberto Rossellinivel. Népszerűsége ekkor inkább Európára korlátozódott, ezen a fotón Velencében parádézik az őt körülvevő fiatal lányok társaságában. (Fotó: Archivio Cameraphoto Epoche)





Rossellini 1949 és 1955 között öt filmet is forgatott Bergmannal, ezek között volt az 1952-es Europa '51 (a filmet The Greatest Love címen is szokás emlegetni). Rossellini ötvenes évekbeli munkái a francia új hullámos rendezők példaképei lettek. A képen az olasz színésznő, Giulietta Masina kínálja cigarettával Ingridet. (Fotó: Mondadori / Europress / Getty)





Rossellini és Bergman 1950-ben házasodott össze. Februárban megszületett első közös gyermekük, Robertino. Kapcsolatuk óriási botrányt robbantott ki az Egyesült Államokban. A közfelháborodás hatására Ed Sullivan elutasította, hogy meghívja műsorába a színésznőt. A családját szintén elhagyó Rossellinitől a katolikus közösségek fordultak el. (Fotó: AFP)





Az 1953-ban forgatott Mi, az asszonyok című film öt kisebb filmből állt össze. Az öt rövidfilmet más-más rendező rendezte és különböző színésznők játszották bennük a főszerepet. Ingrid epizódját természetesen Rossellini rendezte, a történet szerint Bergman elrabolja a szomszédja csirkéjét, amiért az letapossa a rózsaágyását. (Fotó: Archive Photos / Europress / Getty)





1956-ban Bergman és Rossellini kapcsolata megromlott. Az Elena és a férfiak volt az első olyan filmszerep, amit elvállalt, miután elhidegült Rossellinitől. A 19. század végén játszódó filmben Ingrid egy elszegényedett lengyel hercegnőt alakít, a mozit Jean Renoir rendezte. (Fotó: Reporters Associes / Europress / Getty)





1957-ben megkapta az Oscar-díjat az Anasztáziában nyújtott alakításáért. Ez a film volt Ingrid nagy visszatérése, miután a Rossellinivel folytatott botrányos kapcsolata miatt elüldözték Hollywoodból. A képen Elizabeth Taylor és Mike Todd társaságában pózol. Todd volt Elizabeth Taylor harmadik férje. (Fotó: Michael Ochs Archives)





1958-ban házasodott össze Lars Schmidt svéd producerrel, akivel közel húsz évig éltek együtt. Schmidttől sosem született gyermeke. (Fotó: Olle Seijbold / AFP)





Roberto Rossellinitől három gyermeke született Ingridnek, közülük Isotta Ingrid és Isabella ikrek voltak. Válásuk után a gyerekek Ingridhez kerültek. Isotta 1976-ban sminkesként működött közre az anyja Idő kérdése című filmjénél, jelenleg a Harvard Egyetemen tanít olasz irodalmat, Isabella pedig ismert modell és színésznő lett. (Fotó: Keystone Pictures Usa / Northfoto)





A hatvanas években Ingrid már komolyan megválogatta a filmjeit. Kimagasló alakítást nyújtott a Szereti ön Brahmsot? és Az öreg hölgy látogatása című filmekben, de játszott a Kaktusz virága című vígjátékban is, ahol Walter Matthau és Goldie Hawn voltak a partnerei. (Fotó: Archive Photos / Europress / Getty)





Az 1961-es Cannes-i filmfesztiválon Ingridet ünnepelt sztárként fogadták. A fotón Ingridet Yves Montand és Anthony Perkins fogják közre, miközben rendőrök védik őket a fotósok tömegében. A három színészlegenda a Szereti ön Brahmsot? című filmben tündökölt együtt. A fesztiválon Perkins nyerte a legjobb férfi szereplőnek járó díjat. (Fotó: Gilbert Tourte / Europress / Getty)





1965-ben meglátogatta az Ockenden International jótékonysági szervezetet, ami eredetileg a világháború után árván maradt gyermekek megsegítésére jött létre. Később a szervezet a dél-keleti ázsiai és észak-afrikai menekültek felé is nyitott, befogadták a Vietnámból menekülőket is. Nagy támogatói közé tartozott még Peter Ustinov és Richard Todd is. (Fotó: L. Trievnor / Europress / Getty)





Fia, az ifjabbik Roberto Rossellini ismert párizsi playboy lett. A fiú azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a hetvenes években rövid ideig jegyben járt Karolina monacói hercegnővel. Ellentétben a Rossellini család legtöbb tagjával, a fiatalabb Roberto sosem kezdett filmes karrierbe. (Fotó: Mondadori / Europress / Getty)





A hetvenes években kifejezetten kevés színházi és filmszerepet vállalt el, de a mozi világában megtartotta kiemelt szerepét. 1973-ban például ő volt a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének elnöke. Ez a fotó is a filmfesztivál idején készült. (Fotó: Keystone-France / Europress / Getty)





Az 1974-es Gyilkosság az Orient Expresszen című filmért megkapta harmadik Oscar-díját. Az Agatha Christie klasszikusából forgatott moziban Michael York, Sean Connery, Anthony Perkins és Vanessa Redgrave is szerepelt. 1978-ban visszatért Svédországba, majd szerepelt élete első és egyetlen olyan filmjében, amit névrokona, Ingmar Bergman rendezett. Ez volt az Őszi szonáta, egyúttal sokak szerint egyik legjobb alakítása. A színésznőt a hetvenes évek végén megtámadta a rák, így az Őszi szonáta után már nem vállalat szerepet mozifilmben. (Fotó: Paramount Pictures / Europress / Getty)





Ingrid Bergman 1982. augusztus 29-én, éppen 67. születésnapján halt meg mellrákban. Utolsó tévéfilmjében Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszonyt alakította. A szerep megformálásáért Golden Globe és Emmy díjat is nyert. (Fotó: Dave Hogan / Europress / Getty)






Casablanca 1942 (színes) - a FILM

Link











 
 
0 komment , kategória:  Film - színház  
Kis sör, kis unicum, kisemberizmus
  2012-08-27 23:19:32, hétfő
 
 




KIS SÖR, KIS UNICUM, KISEMBERIZMUS


Minden szar, az ország élhetetlen, a fizetés kicsi, az asszony elhízott, a férj hónaljszaga elviselhetetlen. Megy a siránkozás ezerrel, nincs már egér a templom környékén, aki ne itta volna magát halálra. Kis sör, kis unicum, kisf@sz, kisember. Augusztus van, meglepnénk egy legénybúcsúval a következő áldozatot. Hívjuk a sétahajónak hazudott, napközben egy centit se moccanó állóhajó emberét, ütnénk itt egy bulit 15 főre, este kilenctől hajnal négyig, mennyi az annyi. Kétszázezer magyar pénz, mondja a kapitány öblös hangon, és ebben benne van, hogy a hajó elmozdul a kikötőből, és megy a vízen egy teljes kilométert, majd újra kiköt. Egy ötvenes van a bérletre, mondjuk neki, erre kiböki: á, ennyiért neki nem éri meg, utána még ki is kell takarítani. Válaszolunk, hogy kitakarítunk mi, erre azt válaszolja, porszívózni is kell, meg másik városból jön, az ötvenes egyszerűen kevés.

Élhetetlen lett a magyar átlagember, az a helyzet. Jöjjön a pénz házhoz, de meg ne kelljen érte mozdulni. Sírás a maximumon, más meg miért nem dolgozik, a lusta disznaja.

Odébbállunk. Szemközt a halott kikötővel tök üres önkormányzati vendégház, rajta telefonszám, érdeklődni Mancikánál. Hívjuk Mancikát, erre belehallózza a telefonba: csak ismerősnek adják ki, sajnálja. Adunk érte egy harmincast, de nem, csak ismerősnek. Jól van Mancika, legyetek boldogok a töküres vendégházzal. Megyünk tovább, van még üres vendégház dögivel. A következőhöz érve a helyi tulaj azzal hárít, egy éjszakáért nem mozdul, nem adja ki. Mondjuk neki, hogy egy teljes heti díjat rakunk le neki kessben, ez se hatja meg.

És így tovább, húsz helyre megyünk vagy telefonálunk, a válasz mindenhol az, hogy á, ennyiért egy éjszakára nem. Mindenki totál be van oltva üzlet ellen. A napokban írta a Kerdem blog: 80-100 fős, budapesti alkoholfogyasztási szokásokkal bíró férfitársaság kedvéért a kelet-magyarországi kemping büfése ,,csak ezért" nem megy el a nagykerbe bevásárolni. Számoljunk csak: 80-100 szomjas ember, 3-4 nap dorbézolás, alsó hangon napi kétezer forint tintára, hamburgerre, lángosra. 160-200.000 HUF forgalom per nap. Megengedőleg, 30%-os haszonkulccsal ez naponta 40-50.000 forint. A vendéglátás azonban, khm, egy igazán speciális területe a magyar életnek, nyugodtan számolhatunk 100%-os haszonkulccsal, amúgy sincs beütve a gépbe szinte semmi. Így már 80-100.000 forint a napi tiszta. De ,,csak azért" a kelet-magyarországi kemping büfése nem megy be a nagykerbe, inkább ki se nyit.

Ezerrel megy a siránkozás, elkúrta Gyurcsány, elbaszta Orbán, elbaszta itt mindenki, csak a kisember az okos, megvan a magához való esze, az bezzeg frankón tudná, hogy kell itt a jegybanki alapkamatot húzogatni a sávban meg a devizapárokkal osztani-szorozni, 'oszt fasza lenne mindenkinek, dögivel lenne pénz. A Kicsi Ricsi, a Kicsi Juli is tudná ezt nagyon, tudná ezt mindenki, de ez a tetves hazaáruló söpredék szándékosan sanyargatja a népet, ez a hobbija, megírta a kuruc is, mégiscsak az igazságot írja.

Torkaszakadtából hőbörög, hogy egy londoni aranyért 25-30 millió jár. Hát hogy, hát minek, hát mennyi lélegeztetőgép, devizahiteles vagyok, adják inkább oda neki, megérdemli. Évek óta meg se moccan a fotelből, lyukas ribanája böffenetes, de az a pénz nála sokkal jobb helyen lenne, mit képzelnek ezek, a kurvaanyjukat. Olimpiai győzelem, mi? 10-15 év áldozat az életből, kelés minden nap 5-kor, edzés 7-11 között, lazító nyújtógyakorlatok 11-13 között, 13-tól 17-ig újabb ezer méterek vagy hosszú órák a lovon, szigorú életvitel, ital, cigaretta, buli zéró, a hét minden áldott napján, kőkemény monotonitásban, hát ez nem áldozat, ez semmi, bárki megcsinálja - böffenti a kisember, és a blikk.hu-n kommentel egy öblöset.

De plazma TV, 134,5 centis, full HD, képernyőkristályos, 3D színhatású, dolby hangerősítős, na az kell, nem ember, akinek nincs, nem élet az élet a full HD nélkül. Hát mér', hát min menjen a Nóta TV? Orionon, na ugye? Az értékét pillanatok alatt elvesztő autó hitelre, akár devizára is, az is nagyon kell, hogy az anyját a jövedéki adót megemelő kormánynak, hogy azbeszt nem baszta meg. Autókázni kell, ha kell, ha nem. Annyira rossz itt a helyzet (nem ez volt megbeszélve!), hogy megyünk Londonba mosogatni, hajóra a pakisztániak meg az indiaiak közé, és sírunk-sírunk, hogy ez az ország egy trágyadomb. Aztán a londoni vállalkozást nyitó magyar gyerek mondja, hogy eszébe nem jut magyart alkalmazni, mert a magyarok nem szeretnek dolgozni. Megy a nagypofájú, mindenkinél okosabb kisembergőg, hogy az angolok olyan ostobák, mint egy marék lepke. Mesélik, hogy a kilencemeletes hajóról a magyar alkalmazottak leszállnak az első megállónál, bontják a kontraktust, mert ,,nem erről volt szó".

Hát mégis miről? Sétahajókázásról?

A késő délutáni narancsszínű napsütésben támasztjuk a kerítést, megáll a házunk előtt a lisztesautó. Kipattan belőle egy agilis, középkoron jóval túl lévő, nagy dumás, jópofa sofőr. Fiúk, összeborult a platón ötven mázsa liszt, ilyen ez a román raklap bassza meg, nem tart semmit, segítetek ledobálni, nem leszek hálátlan, sorolja egy szuszra. Segítünk hát, vesszük is le a pólót, egyikünk ugrik a platóra, cibálja a zsákokat, a másikunk veszi a hátára a csúszós nejlonzsákokat, viszi be a sütőüzembe. Időközben érkezik a többi haver, egy óra alatt végzünk is. Kérdezik, hogy mennyiért dobáltuk le a száz zsák lisztet. Nagy büszkén mondjuk, kettőfélért fejenként, tök jó, talált pénz, pont belefért az időnkbe. Ááá, ők annyiért biztosan nem emelgették volna a zsákokat, hagyjál már, dehogy.

Na pontosan itt a baj. A fogyasztási igények a plafonon, a tettek meg a béka segge alatt.

Pedig ebből öt meg húsz év múlva is csak kis pénz, kis sör, kis unicum, kisfasz, kisemberizmus lesz, semmi több, semmi nagyszerűbb.


Kis sör, kis unicum, kisemberizmus

Link





 
 
0 komment , kategória:  Bulvár  
Rózsa napra
  2012-08-27 20:49:27, hétfő
 
 




RÓZSA NAPRA


Kedves Rózsa!

Névnapod alkalmából nagyon boldog névnapot kívánok!







Megvirradt egy új nap
csodálatos fénnyel.
Neved napja van ma,
ünneplünk ma Téged.

Szeretnék most néked
szépeket mondani,
gyertyák fénye mellett
ünnepit szólani.

Fénylő nap sugarát
kosárban lehozni,
csillagot az égről
lábad elé rakni.

Angyali szárnyakkal
felhők fölé szállnék,
s a Göncöl szekérrel
előtted megállnék.

Mivel ember vagyok
ilyet én nem tudok.
Mást kell kitalálnom,
mégis mit adhatok.

Tűnődtem hetekig
mégis mit adhatnék
ami illik hozzád,
s értékes .

Parfümöt? Virágot?
Pezsgőt avagy jó bort?
Ötleteim száma
közel száz felé volt.

Mégis elvetettem
minden ötletemet.
Verset írok neked,
ezzel köszöntelek.

Minden megvehető
mi kézzel fogható,
szeretet azonban
pénzért nem kapható.

Úgy gondoltam ezért
olyat kapsz ma tőlem,
mit megvenni nem tudsz,
hiába van pénzed..







Bródy János: HA ÉN RÓZSA VOLNÉK

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyilnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak nyilnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.







"Ma csak élvezd az életet,örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged, pohár csendül, Isten éltet!"

Virág helyett sok szeretettel:



Boldog Névnapot Kívánok - Petite Fleur

Link



Sok boldog névnapot... /Németh Tamás/

Link



Koncz Zsuzsa - Ha én rózsa volnék

Link











 
 
0 komment , kategória:  Névnap- szülinap  
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!
  2012-08-26 08:20:44, vasárnap
 
 




Reményik Sándor: NEM NYUGSZUNK BELE!


Téli szél a tar gallyakat fújja,
Mint az Isten égre tartott ujja.
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagyvilágon.

Elvették, s most véle nagyra vannak,
Törött, véres kardját a Magyarnak.
De míg minden nép a sírját ássa,
Van szava, hogy világgá kiáltsa.

Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk,
Csak mi, csak mi emeljük fel fejünk!
Tiporhatják szűz-tiszta igazunk,
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk!

De hirdessük gúzsba kötött kézzel,
Sebes ajkkal, lázadó vérrel,
Idézve menny, pokol hatalmait,
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.

Kezünk bár nem pihen a kardvason,
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövő századok,
S megint csak felszakadnak régi sebeink.

E sebek és e fájdalom örök,
Ettől vonaglik minden Magyar rög,
Ettől vérez, ki majd nyomunkba hág,
Ettől nem gyógyulnak az unokák.

Tátra-erdők ettől zúgnak, búgnak,
Ettől reszket lelke minden zúgnak,
Puha szívek kővé ettől válnak,
Kemény kövek élő szívként fájnak.

Amíg élünk, ettől fájunk, égünk,
Sírban ettől nem lesz pihenésünk,
Ettől szorul a kezünk ökölbe,
Ettől sír a gyermek anyaölbe'.

Fenyőmadár behavazott fákon,
Száraz haraszt téli pusztaságon,
A folyók, fák, a füvek szelleme;
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.

Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet,
Versailles-ig lobogjon az üzenet,
Hogy megroppant bár karunk ereje,
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!







Reményik Sándor - Nem nyugszunk bele!

Link



Transylmania - Nem nyugszunk bele

Link












 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor   
Slágermúzeum
  2012-08-25 22:11:22, szombat
 
 




SLÁGERMÚZEUM

50 év legszebb, legjobb és legnépszerűbb dalai - XXV.


Mottó:

"Nem számít, hogy elmúltak az évek, mert szívedben még zeng az ének,
Míg onnan ki nem fogy a dal, addig fiatal maradsz, nagyon fiatal!"


Ferry Aid - Let It Be

Link



Texas - Summer Son

Link



Slade - My Oh My

Link



Boney M - Felicidad [Margherita] (1980)

Link


Ez a videó már nem érhető el - Sajnálom!
Helyette az alábbi Link:


Link



Telly Savalas - If

Link



Ray Parker Jr. - Ghostbuster 2008

Link



Jason Donovan - Sealed With A Kiss

Link



Gloria Gaynor - Reach Out - I'll Be There - 1975

Link



Olivia Newton-John - Physical

Link



Les Humphries Singers - We are going down Jordan 1971

Link



Enigma - Return To Innocence

Link



Aqua - Barbie Girl 1997

Link



Silver Convention - Fly Robin fly 1976

Link



PSY - GANGNAM STYLE (강남스타일) M/V 2012

Link














 
 
0 komment , kategória:  Zene, zene, zene...  
Aranyeső, pénzeső
  2012-08-23 22:28:05, csütörtök
 
 




ARANYESŐ, PÉNZESŐ


2,17 milliárd a bajnokoknak


Végleges döntés született a Londonban sikeresen szereplő magyar sportolók jutalmazásáról. A 2 milliárd 170 millió forintos kalapból eredményeikhez mérten mindenki megkapja, amit érdemel.

Ennek értelmében az aranyérmesek 35 millió forintot, a második helyezettek 25, a bronzérmesek pedig 20 millió forintot kapnak. A negyedik helyezettek 15, az ötödikek 10 millió forinttal lehetnek gazdagabbak. A hatodik helyezettek markát 8, a hetedikekét 4, a nyolcadikokét pedig 2 millió forintos jutalom üti.

A páros számokban sikeresen szerepelt versenyzők fejenként az elért eredményért járó összeg 90 százalékát, négyfős csapatok a pénzdíj 80, a 13-15 fős gárdák a 70 százalékát kapják meg.

A sportolók edzői, illetve az olimpiai csapatok orvosai és pszichológusai sem maradnak ki a jutalmazásból, hiszen ők is nagy mértékben járultak hozzá a sportolók sikereihez. A szakemberek a juttatás 60 százalékában részesülnek, melyek összegeire a sportági szövetségek tehetnek javaslatot.

Négy évvel ezelőtt, a pekingi játékok alkalmával az aranyérem 20, az ezüst 18, a bronz pedig 16 millió forintot ért. A MOB London előtt nem hozta nyilvánosságra a pénzdíjat, mert a szervezet megítélése szerint ez gátolta volna az eredményességet.

A MOB most igyekezett arányosítani, nagyobb értéket tulajdonítani az aranynak, valamint arra is figyelt, hogy akik csapatban nyernek az olimpián, azoknak a díjazása csak minimálisan térjen el az egyéni sportágakban győztes versenyzők jutalmazásától.

A magyar sportolók Londonban nyolc arany-, négy ezüst- és öt bronzérmet nyertek, ezzel Magyarország az összesített éremtáblázat 9. helyén végzett, míg négy évvel korábban, Pekingben az ország nem került be a 20 legjobb közé.

Az olimpikonok díjazása

63 millió - Kozák Danuta /kajak/
58 millió - Gyurta Dániel /úszás/
50,5 millió - Kovács Katalin /kajak/
42,5 millió - Douchev-Janics Natasa /kajak/
35 millió - Pars Krisztián /kalapácsvetés/
35 millió - Berki Krisztián /torna/
35 millió - Risztov Éva /úszás/
35 millió - Szilágyi Áron /vívás/
31,5 millió - Kökény Roland és Dombi Rudolf /kajak/







Aranyeső, pénzeső

Dénes Ferenc, sportközgazdász


Sok, kevés vagy megfelelő mértékű az olimpiai bajnokok 35 millió forintos és a helyezettek arányosan kevesebb jutalma?

Megdolgoztak érte - vélekednek egyesek. Az érvelés rejtetten azt feltételezi, hogy a közösség, illetve az őt képviselő magyar állam között valamiféle munkaszerződés jött volna létre, amelyben a sportolók valamit vállaltak - bajnokok lesznek, érmesek, ,,a legjobbjukat adják"? -, cserébe munkajövedelmet kapnak, amely összeg 2011-es árakon nagyjából 20-21 év nettó átlagkeresetével egyenlő. Ebben a felfogásban az olimpikonjaink a köz alkalmazottai, amely valóban unortodox felfogása a sportgazdaságnak.

Kiemelkedőt teljesítettek, nem úgy, mint például a falábú futballisták - mondják mások. Mennyire igaz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy például a Team GB futballválogatottban játszott az a Ryan Giggs, aki nagyjából két hét alatt megkeresi a magyar bajnokok jutalmának összegét. Pedig a brit focisták kiestek a negyeddöntőben, bezzeg, milyen szépen lengett a lovon Berki Krisztián! Csakhogy Ryanre és társaira hetente 75 ezer ember kíváncsi az Old Traffordon, és ők 8-10 meccsen összeadják a magyar sport teljes évi felkészülési összegét. Egy magyar szertornaeseményen tán 50 év alatt jön össze ez a nézőszám, és még csak nem is fizetnek a na0gyszerű látványért. Csendesen jegyzem meg: a magyar NB I-es bajnokik átlagos fizetőnéző-száma is meghaladta már a 4000-et. Az emberek a pénztárcájukkal szavaznak, és egyelőre nem a hosszútávúszás mellett tették le a voksukat.

Máshol többet kapnak - szólnak többen. Van, ahol többet, van, ahol nem. A magyar sportvezetés Londonban például szívesen hivatkozott a brit példára, hogy ott mennyi közpénzt költenek a sportra, és milyen remekül teljesítenek. Kár, hogy ezt az összehasonlítást már elfelejtették megtenni a jutalmak javasolt összegénél, merthogy a brit bajnokok egy font prémiumot se kaptak. Ellentétben a grúzokkal, akik érmenként egymillió eurót. Elgondolkozhatunk azon, milyen (sport)életet szeretnénk: angolt vagy grúzt?

A jutalmak összegét nem lehet önmagukban vizsgálni, jó esetben szervesen illeszkedik egy ország sportkultúrájába, társadalmi normarendszerébe. Magyarországon a meghatározó olimpiai sportágak esetében például összetett köztámogatási rendszer épült ki. A gyerekkorban sportolni kezdők költségeit szinte kizárólag a családok állják, aztán a tehetségeknél a finanszírozást jelentős mértékben átveszik az adófizetők. Támogatjuk a felkészülésüket - az állami és az önkormányzatok által fenntartott létesítményekben -, az edzőtáborozásokat, a külföldi versenyzésüket. Ösztöndíjat adunk nekik, nemritkán a fizetésükbe is ,,beszállunk", elutaztatjuk őket az olimpiára, jutalmat adunk, a nyerteseknek 35 éves koruktól havi életjáradékot (mai árakon nagyjából nettó 213 000 forintot, a helyezetteknek arányosan kevesebbet). Tisztelet azon kivételeknek, akik akár az egzisztenciájukat kockáztatják az olimpiai sikerért.

Elfogadom azok véleményét, akik szerint ez rendjén való, de azokét is, akik szeretnék a vélemények súlyát megmérni. Létrehozhatnánk egy magánalapot: kizárólag magánszemélyek fizethetnének be adózott jövedelmükből, és kizárólag ez a pénz fedezné az olimpikonok jutalmát és életjáradékát. Annyit, amennyit. Én biztos nem sajnálnék évente egy-kétezer forintot. És Ön?








 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Százhetvenöt éve nyílt meg a Nemzeti Szinház
  2012-08-23 22:09:06, csütörtök
 
 




175 ÉVE NYITOTTA MEG A KAPUIT PESTEN A NEMZETI SZÍNHÁZ


Százhetvenöt éve, 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött.
Gróf Széchényi István 1832-ben A magyar játékszínről című röpiratában vázolt fel egy pompázatos Duna-parti épületet, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az ügy mellett szót emeltek a korszak nagyjai, köztük Unghváry János, Kultsár István, Kazinczy Ferenc, Katona József és Kölcsey Ferenc is.

A helyszín később kissé eltolódott a Duna partjától, és az építkezés Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor határozott intézkedésének köszönhetően 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú épületet Zitterbath Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. Ez volt Pest első, az ország - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után - negyedik magyar nyelvű színháza.

Az 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven megnyílt intézmény első igazgatója Bajza József volt. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját mutatták be. A színház 1840-ben a vármegyétől az állam tulajdonába került, és akkor kapta a Nemzeti Színház nevet.

A színház alapításától fogva fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban. Első évtizedét a nemzeti kultúra olyan alapművei fémjelezték, mint Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója.

A pesti Nemzeti Színház zenés darabokat is a repertoárjára tűzött, köztük már a nyitás évében szerepelt opera: 1837. augusztus 29-én A sevillai borbély volt az első ilyen bemutató. Két hónappal később, október 29-én játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét. A budapesti Nemzeti Színházban 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, ezután az operák az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban kerültek színre.

Hetvenegy év működés után, 1908-ban bezárták az épületet, amelyet aztán 1913-ban végleg lebontottak. Az ország első színháza a Blaha Lujza térre, az 1875-ben épített, nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött át. Ezt már akkor sem tartották végleges megoldásnak, mégis újabb több mint fél évszázadig ott működött a Nemzeti.

Az ország első színházában olyan színészóriások játszottak, mint Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Mádi-Szabó Gábor és sokan mások.

1964. február 13-án a televízióban bejelentették, hogy metróépítés miatt lebontják a Blaha Lujza téri épületet. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött. A társulat előbb a Nagymező utcában, a mai Thália Színház épületében kapott otthont, majd 1966-ban a Hevesi Sándor térre, az akkor Petőfi Színház néven működő egykori Magyar Színház épületébe költözött.

A lebontáskor megígérték az új Nemzeti felépítését is, ám ebből - megint évtizedekig - nem lett semmi. 1964-ben tervpályázatot is kiírtak a Városligetben megépítendő színházépületre, Hofer Miklós építész húsz évig foglalkozott a tervekkel. Változás csak 1983-ban történt, amikor Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott pénzt felajánlotta az új Nemzeti Színház első alapkövére, és az általa kezdeményezett országos gyűjtés során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták ugyan az építési engedélyt, de újabb egy évig néhány fa kivágásán kívül megint nem történt semmi.

1987-ben ismét pályázatot írtak ki, amelynek eredményeként a szakmai zsűri az Engels (ma: Erzsébet) teret tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen el is helyezték a Nemzeti alapkövét.

Az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány viszont leállította az építkezést, arra hivatkozva, hogy a helyszín környezetvédelmi és közlekedési szempontokból nem felel meg a célnak, és túlzottak a tervezett költségek.

Az új budapesti Nemzeti Színház felépítése érdekében kormánybiztost neveztek ki Schwajda György személyében, a beruházás helyszíne pedig a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd pesti hídfőjénél lévő telek lett. Az épület terveinek elkészítésével Siklós Máriát bízták meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig 15 hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával megnyitotta kapuit.



A Nemzeti Színház első épülete



A Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete a 20. század elején



A Nemzeti Színház otthona a Hevesi Sándor téren, 1966-2001 között, ma
Pesti Magyar Színház.



A Nemzeti Színház Budapesten





 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
A Magyar tudás hatalom tudod-e?
  2012-08-22 22:03:39, szerda
 
 




A MAGYAR TUDÁS HATALOM TUDOD-E?


A Magyar tudás hatalom tudod-e? (alap történelem)

Link



Egy kis segítség azoknak, akiknek a videó hosszúnak tűnik. Az alábbi Linken a Videó teljes szövege megtalálható:

A MAGYAR TUDÁS HATALOM! Tudod-e?

Link



Tudjuk-e, hogy kik jósolták meg pontosan Jézus születését, és kik voltak a tanítói?
- Jézus Krisztus eljövetelét Médiából származó (Hun-Pártus birodalom) káldeus mágusok jósolták meg, és ők tanították a gyermek Jézust.

Rakd össze bármelyik más nyelven a következőt:
test (kenyér), vér (bor), aki issza, és eszi, az a hitben testvér lesz (Jézusnak).

Tudjuk-e, ki volt Nimród?
- Nekünk magyaroknak ez azért fontos, mert gestáinkban felbukkan Nimród, (Nimrud, Ménrót), mint Hunor és Magor apja, és így ő a magyarok ősapja. Ő építtette a Bibliában is szereplő Bábel tornyát.
Áll mindez a Bibliában!

Az obi-ugorok Bolse Anyikovó-i szent ligetéből előkerült szaszanida kori ezüsttál hun karcolatának részlete az ősapa rajzával és alatta a Nimród tamgával.
A Nimród-tamgát a hun-magyar dinasztia is nemzetségjelként használta. A Nimród tamga az Orion csillagképet ábrázoló lineáris jelek csoportjának összefoglaló neve. Nemzetségjelként használták a hunok, valamint a hun származású magyarok és bolgárok is.

A térképen látható "Subar", más néven Subartu, az itt élt nép volt a sabir, szabir, akiket többen azonosítanak a magyarság őseivel, mivel nevük azonos a bizánci császári udvarból ismert "sabartoi asfaloi" névvel! Összefoglalóként annyit kell tudnunk Nimródról, a magyarok ősapjáról, hogy sumerban volt király, a kusok királyi törzséhez tartozott, emlékét megőrizték azok, kiket a szemita hordák évezredeken keresztül üldöztek, s ha nem tanulunk Nimród népének több, mint 4000 éves történetéből, mi is úgy járunk, minket is elpusztítanak!

A világban sokan ismerik a magyar nép eredetét, de nem hirdetik, a cél a sumer kultúra utolsó képviselőinek teljes elpusztítása.

Ezt igazolja az Árpád-házi királyok kihalása, Mátyás király megmérgezése, hogy a török, tatár mindig megállt az ország nyugati határánál, ezt igazolja Trianon és az, ami most történik velünk.

Sajnos az elbutított két táborra osztott nép nem veszi észre, hogy mikor védi az ellenséges, pusztító érdekeket. Magunk alatt vágjuk a fát, fel kéne ébredni és fel kéne kelni!

melyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az utódaikról is megismerhetitek."

MAGYAROK ISTENE ÓVJA NEMZETÜNKET!!!


A MAGYAR TUDÁS HATALOM! Tudod-e?

Link



A Magyar tudás hatalom tudod-e? (alap történelem)

Link

Link











 
 
1 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Minden idők legszebb olimpikonja Jakabos Zsuzsanna
  2012-08-18 20:47:15, szombat
 
 



MINDEN IDŐK LEGSZEBB OLIMPIKONJA JAKABOS ZSUZSA

Jakabostól elaléltak az amerikaiak
/2012. július 31./


Jakabos Zsuzsannát minden idők egyik legszebb olimpikonjának nevezte a COED Magazine. Az amerikai lap ezt alátámasztandó 83 képes galériát közölt a magyar úszóról, akinek kapcsán kiemeli, 23 éves kora ellenére már a harmadik olimpiáján indul. A magazin honlapja Jakabos hivatalos Facebook-oldalát is belinkelte, arra kérvén olvasóit, minél többen lájkolják. Ez aztán az elismerés!

Link







Felfigyelt Jakabos Zsuzsannára az amerikai COED magazin

Link







COED Magazine - 83 fotó

A teljesség nélkül ízelítőként néhány belőle. Természetesen az alábbi Link alatt mind a 83 kép megtalálható!


/SAJNOS JELZÉSEK ALAPJÁN AZ ALÁBBI KÉPEK ZÖME NEM LÁTHATÓ ILL. A LINK ALATTI KÉPEK IS CSAK KIS MÉRETBEN LÁTHATÓK!!! MEGPRÓBÁLOK VALAMIT TENNI, DE VALÓSZÍNŰLEG A SZOLGÁLTATÓ KÖZBEN LETILTHATTA A KÉPEKET IS! EZ ESETBEN EZEK A GYÖNYÖRŰ KÉPEK EGYELŐRE NEM LÁTHATÓK. PÓTLÓLAG AZÉRT EGY VIDEÓT LENTEBB CSATOLOK. EZ AZONBAN NEM KÁRPÓTOL BENNÜNKET A KÉPEK HIÁNYÁÉRT!!!!!

A Képek újra láthatók!!! - 2012.08.19./


VIDEÓ

Jakabos Zsuzsanna /1:25/

Link



KÉPEK - COED MAGAZINE

Link













































































Csak úgy érdekességként említem meg, egyébként Jakabos Zsuzsanna úszónőnek van saját honlapja. ...és micsoda buták vagyunk is mi magyarok. Mi amerikai magazinokból vesszük át azokat, amit ők meg a Zsuzsa honlapjából loptak el!!!

A honlap címe: www.zsujakabos.com.

Link



Vendégünk Jakabos Zsuzsa a londoni olimpia legszebb sportolója

Link





 
 
0 komment , kategória:  Sport  
AUGUSZTUS 20. - Államalapító Szent István ünnepe
  2012-08-18 19:37:11, szombat
 
 




AUGUSZTUS 20. - Államalapító Szent István ünnepe


AUGUSZTUS 20 Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, az egyik legrégibb magyar ünnepnap

Uralkodása idején I. István király augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén, betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.

XI. Ince pápa 1686-ban Istvánt szentté nyilvánította, s elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg augusztus 16-án Szent István ünnepéről. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, de az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt.
Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét. 1891-ben Ferenc József császár munkaszüneti nappá nyilvánította.

A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, és kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelték nyilvánosan. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek. Először az új kenyér ünnepének nevezték, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették.

Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.

Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg, az Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.







Az összefogás jegyében zajlik idén is az augusztus 20-i ünnep

Együtt az Ország!

A nemzeti ünnep programjai

AUGUSZTUS 19.

12.00-24.00 Magyar Ízek Utcája a Duna-parton
Minőségi magyar termékeket, hagyományos nemzeti ételeket és italokat kóstolhatnak az idelátogatók a kétnapos vásár alatt.

18.00-19.00 Ökumenikus Istentisztelet a Szilágyi Dezső téri Református Templomban
Igét hirdet Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.

20.00-24.00 Szabadtéri koncertek és utcabál az ünnep előestéjén
Nagyszabású koncertekkel várunk mindenkit az ünnep előestéjén a Bem térre és a Clark Ádám térre. Fellépők: Keresztes Ildikó Band, Mókus és Fabula Rasa, Ferenczi György és a Rackajam, The Silver Shine, Odett, Mystery Gang.


AUGUSZTUS 20.

8.30 Zászlófelvonás és ünnepélyes tisztavatás a Kossuth téren
Az eseményen beszédet mond Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter. Közreműködik az MR Gyermekkórusa.
Több évtizedes hagyomány, hogy minden évben az államalapítás ünnepén avatják tisztté az újonnan végzett honvédtiszt-jelölteket, akik immár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Ludovika Zászlóaljnál fejezték be tanulmányaikat. 2007 óta a tisztavatás ceremóniája a Hősök terén zajlott, ám idén újra a korábban megszokott helyszínen, a Kossuth téren tehetnek nyilvános esküt az egyetem végzősei.

10.00-11.30 Légi-vízi parádé a Dunán
Katonai és polgári repülőgépek, ejtőernyősök, műrepülők és sárkányrepülőgépek látványos bemutatója, valamint hajós felvonulás a Duna Erzsébet híd és Margit híd közé eső szakaszán.

10.00-18.00 Családi programok a Duna-parton
Táncbemutatóval, koncertekkel és bábelőadással várjuk az érdeklődőket a Clark Ádám téren és a Bem téren.

10.00-22.00 Magyar Ízek Utcája a Duna-parton
Minőségi magyar termékeket, hagyományos nemzeti ételeket és italokat kóstolhatnak az idelátogatók a kétnapos vásár alatt.

13.00-20.00 Parlamenti Nyílt Nap
Nemzeti ünnepünkön az Ország Háza ismét megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. A délután folyamán előzetes regisztráció nélkül látogatható a magyar törvényhozás épülete.

15.00 Kenyéráldás, majd Aratómenet indulása a Clark Ádám térről
Beszédet mond Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere.
Közreműködik a Népművészeti Egyesületek Szövetsége.

16.00-19.00 Gyulai István Memorial Atlétikai Nagydíj
A világ legjobb atlétái - köztük hazánk büszkeségei - küzdenek meg egymással a győzelemért a Gyulai István emlékére szervezett atlétikai viadalon.
A belépés mindenki számára díjmentes! Az ingyenes belépésre jogosító jegyek a Ticket Express jegyirodáiban, valamint a helyszínen igényelhetőek.

17.00 Ünnepi Szentmise
A Szent István Bazilika előtt tartandó liturgiát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezeti.

18.00 Szent Jobb-körmenet
A körmenet a Szent István tér, Október 6. utca, József Attila utca, Széchenyi István tér, Zrínyi utca, Szent István tér útvonalon halad.

18.00-21.00 Kívánságlánc a Duna-parton
Élő, jótékonysági kívánságműsor a rakpartokon a Petőfi Rádió közreműködésével.

21.00 Ünnepi Tűzijáték a Duna-parton


Augusztus 20-i programok országszerte

Ma már az egész ország valamennyi települése részt vesz az államalapítás ünneplésében. A hagyományőrzés és megemlékezés mellett szinte mindenhol kisebb-nagyobb színpadi produkciók, koncertek,kirakodóvásár és természetesen tüzijáték várja az ünneplőket.


Államalapító Szent István ünnepén

Link



Az Összefogás dala - Együtt az ország

Link



Ez a videó már nem elérhető - Sajnálom!
Helyette az alábbi Linken:


Link



























 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2012.07 2012. Augusztus 2012.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 359 db bejegyzés
Összes: 3826 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 58
  • e Hét: 5376
  • e Hónap: 24004
  • e Év: 141358
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.