|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2012-09-21 16:27:55, péntek
|
| |
| |
Dr. Áder János köztársasági elnök beszéde a Recski Történelmi Emlékparkban rendezett megemlékezésen
2012. szeptember 15.
Tisztelt Emlékezők! Tisztelt Recski Szövetség! Hölgyeim és Uraim!
Hallgatni! Ez volt a parancs a recski tábor felszámolásakor. Hallgatni mindarról, ami itt történt. Ezt kapták útravalónak mindazok, akiknek sikerült túlélni a poklot. És a hallgatás parancsa mellé kaptak egy figyelmeztetést is. A volt rabokkal közölték, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságuk körülményeiről, helyéről, okairól bármit is elárulnak.
A rabtartók emellé még egy cinikus jó tanáccsal is szolgáltak. A közvetlen hozzátartozóiknak mondják azt, hogy tanulmányúton voltak a Szovjetunióban. A kérdezősködőket pedig jelentsék fel. Ennek a fele sem volt tréfa. Azt jelentette, vagy ,,Hallgatsz a sírig, vagy te kerülsz sírba!"
Tisztelt tanúságtevő Honfitársaim, tisztelt Emlékezők, kedves Túlélők!
Magyarország köztársasági elnökeként azért vagyok itt, hogy magam is fejet hajtsak az áldozatok emléke előtt. Az önkény által kegyetlenül megalázottak, megszomorítottak, és meghurcoltak előtt. A kommunista hatalom nevében itt elpusztítottak és a túlélők előtt. Mindazok előtt, akiknek nem volt más bűnük, mint az, hogy a diktatúra államgépezete kiiktatandó személyeknek, elpusztítandó ellenségnek tekintette őket.
Az itt raboskodó honfitársaink sorsa így lett teljes jogfosztottság és számkivetettség. A fokozhatatlan kiszolgáltatottság. A saját hazájukban! Mi másnak nevezzük ezt, ha nem az embertelenség eleven poklának? A diktatúra poklának, ahová nemcsak azért deportálták az embereket, hogy megfosszák őket szabadságuktól, hanem hogy emberi méltóságukat, és akár életüket is elvegyék tőlük.
A megaláztatás, a kínzás, a halál mindennapos volt. A szocialista önkény ÁVH-s gyilkosainak módszeres kegyetlensége vetekedett a náci rendszer hóhérainak embertelenségével. És történt mindez úgy, hogy sokan még azt sem tudták, miért is kerültek ide! Miért váltak épp ők a ,,nép ellenségeivé" a hatalom szemében?
Az ország minden részéből érkeztek ide internáltak. Ki tanár volt, ki bányász, ki mérnök, ki földműves. Volt orvos, költő és kétkezi munkás. Akadt köztük, aki korábban a náci lágerek poklát is megjárta. Sokfelől érkeztek, sokféle emberek voltak. Itt mégis közössé vált a sorsuk. Magyar emberek voltak, akikkel, a ,,proletárdiktatúra" nevében követtek el aljas indokból, előre megfontolt szándékkal embertelen tetteket.
Tisztelt Emlékezők!
Itt állva, a recski tábor foglyaira emlékezve joggal vethető fel a kérdés, hogy akik néhány évvel a náci megszállás nyilas rémuralma után e kegyetlen, szovjet mintára létrehozott rendszer irányítói és működtetői voltak, vajon ismerték-e, értették-e himnuszunkat? Vajon mit gondoltak azokról a sorokról, melyek így szólnak:
,,Hányszor támadt tenfiad / Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt / Magzatod hamvvedre."
Bizonnyal nem értették. Mint ahogy nem értették azt sem, hogy minden egyes alkalommal, amikor foglyaikra sújtanak, akkor saját hazájukon is mindennél fájóbb sebet ejtenek. Tisztában voltak-e azzal a néphatalmat bitorlók, hogy aljas tetteik emléke túléli őket?
Ezzel alighanem tisztában lehettek, hiszen számukra Recsk nemcsak az elfojtást, hanem az elhallgatás kényszerét is jelentette. Nem véletlenül tagadták évtizedekig a létét, és nem véletlenül rótták a túlélőkre is a hallgatás, az elhallgatás terhét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hunyjuk be egy pillanatra a szemünket, s a túlélők visszaemlékezéseinek segítségével tekintsünk vissza a múltba - épp csak két emberöltőnyire, s hallani fogjuk: a foglyok testét érő rúgások tompa puffanását, az eltörő csontok reccsenését, a mindenre feljogosított ÁVH-s pribékek röhögését, a csőre töltött fegyverek závárainak kattanását, a kimerült foglyok zihálását és érezni fogjuk a barakkok kétségbeejtő bűzét, és a kínzásban megégetett emberi végtagok émelyítő szagát, az önkény megannyi mocskát.
Mert Recsk nem csupán egy internáló tábor volt. Recsk, akárcsak az Andrássy út 60., a kommunista rezsim kegyetlenségének jelképévé vált. Annak szimbóluma, hogy hová vezet, ha ember az emberre, magyar a magyarra támad, egy elvakult, diktatórikus politikai eszme nevében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A történelem arra tanít minket, hogy előbb vagy utóbb, mindig eljön az idő, amikor az elfojtás csendjéből a tanúk és túlélők is előlépnek. Az elfojtás évtizedeinek csendje után, szabadságunk kivívásával egy időben a láger túlélői is előléptek és megszólaltak. Megalakult a Recski Szövetség. Hang- és filmszalagra rögzült az emlékezők arca, vallomása.
1991-ben Antall József miniszterelnök már a mártírok szenvedését megörökítő szobrot avatott az egykori tábor területén. Apránként sikerült valamit visszahódítani az emlékek számára a tragikus tájból, amely mintha maga is feledni akart volna.
A természet a tábor nyomait gyorsan eltüntette. A lélek sebei azonban más törvények szerint gyógyulnak. E sebek gyógyításában segít az emlékezés és az emlékeztetés. A fiatalabb nemzedéknek újra és újra el kell mondanunk, hogy a kommunista diktatúra önkényuralmi gépezete a fanatikus gyűlöletre épült. Az elnyomásra, az elfojtásra, az elhallgattatásra. Emlékeznünk kell arra is, hogy a recski táborból való szabadulás 1953-ban nem a szabadságba, hanem egy másik, országnyi lágerba vezetett. A rettegés, a fenyegetettség, a létbizonytalanság a recski tábor bezárása után is a magyar társadalom mindennapi rossz élménye maradt.
Ma is élnek, akik a Recsken történteket relativizálják, ezért újra és újra ki kell mondanunk, hogy a bűnt bűnnek, a bűnösöket bűnösnek, az áldozatokat pedig áldozatnak tekintjük. Ki kell mondanunk azt is, tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye.
Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Kedves fiatal honfitársaim!
Amit ma a táborból láthatunk: egy barakk, egy őrtorony, egy-egy tárló. Csak jelképes fölidézése annak, ami itt történt. Évről-évre szeptemberben, a tábor felszámolásának évfordulóján itt találkoznak az egykori bajtársak, és mindazok, akiknek fontos a megemlékezés.
A recski láger története ma már könyvekből, filmekből megismerhető. De mindez még mindig nem elég. Nemcsak filmekre, könyvekre, tanulmányokra, hanem még több figyelemre és erőfeszítésre van szükség, hogy Recsk üzenete mindenhova eljusson. Hogy ami itt történt eleven történelmi tapasztalatunkká és önismeretünk részévé váljon. Biztos vagyok, hogy abban a jövőben is érdemes lesz sokaknak ellátogatni ide. Mert az igazi megértéshez az is hozzá tartozik, hogy az ember belélegezze az itteni levegőt. Érezze a sokat látott hegyoldal súlyos sóhajtását.
Nem azért, mintha azt kívánnám, hogy ez az emlékhely valaha is turistalátványossággá váljon. Hanem azért, mert nekünk, magyaroknak ez a hely vált egyik lelki Golgotánkká. Ez a hely közös szenvedéstörténetünk és közös újjászületésünk része. Eleven bizonysága annak, hogy amit akár személyesen, akár közösségként sikerül túlélünk, az erősebbé tesz minket. Ezt az üzenetet küldi a ma élőknek az 1952-es recski karácsony története is. Amely így szól:
Mély álmukból zörgetés, kiabálás verte fel az embereket.
Felgyulladt a villany és a barakk közepén két ávós állt.
,,Ébresztő, ébresztő, barakkparancsnok állítsa sorba az embereket"! - kiabált egyikük.
Ingben-gatyában, mezítláb ugrottak le a vackukról és álltak sorba a rabok.
- Menjetek valamennyien a barakk másik végébe! - ordított az egyik őr.
Felbomlott a sor és a barakk végén ijedten várták az álmukból felvert emberek, mi vár rájuk.
- Barakkparancsnok, miért nem alusznak már az emberek?
A barakkparancsnok magyarázta, majdnem mindenki alszik már, csak néhányan maradtak a kályha mellett, hogy megszárítsák a ruhájukat, meg várták a vacsorát.
- A vacsorát? - ordított az egyik őr. No, most kiosztjuk a vacsorát. Sorban egyenként menjetek el közöttünk. A rabok elindultak az ávósok felé és amikor az első elérte őket, a lecsatolt derékszíjukkal végigverték. A szerencsétlen megállt. Az egyik ávós pedig rászólt:
- És hol a köszönet? Köszönd meg szépen a vacsorát!
A félelemtől reszkető ember némán nézett az ávósokra, akik újra végigcsépelték a derékszíjukkal.
- No, köszönd meg a vacsorát! Mondd, felügyelő úr, köszönöm a vacsorát. Meg a verést.
- Köszönöm a vacsorát felügyelő úr, meg a verést, - dadogta a társunk.
- No, azért! Jöhet a következő! Köszönd meg a jó vacsorát!
A következő, már tudta a leckét. Ahogy megkapta a derékszíj-verést, halkan mondta: ,,Felügyelő úr, köszönöm a vacsorát!"
- Meg a verést is! - szólt az egyik ávós.
- Meg a verést, - hebegte a társunk. Így vertek végig vagy negyvenünket, amikor az egyik ávós az éppen elébe került rabtól megkérdezte:
- Tudsz-e imádkozni? Milyen vallású vagy?
- Katolikus - szólt a félelemtől reszkető társunk.
- No, akkor térdepelj le és imádkozz. Karácsony este van. Értünk, értetek, a kis Jézusért, mindenkiért. Tedd össze a kezedet!
A társunk térdre ereszkedett, lehajtotta a fejét, összetette a kezét és kezdte: ,,Mi atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod."
Mondta, mondta az úr imát.
A két ávós röhögött. Az egyikük jót húzott az imádkozó társunk hátára és bíztatta: ,,hangosabban!"
Az imádkozó ember szót fogadott, hangosabban mondta az imát.
És ekkor valahonnan a barakk mélyéből valaki halkan megszólalt, vele mondta az imát. Majd többen és többen csatlakoztak hozzá és néhány percen belül mindenki hangosan mondta.
Zúgott az egész barakk. Az ima pedig szállt, szállt a hiányos cserepekkel fedett barakktető, az ég felé.
A tető résein beragyogtak a csillagok."
(Részlet Sztáray Zoltán: Recski karácsony, 1952. című írásából.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-19 10:00:35, szerda
|
| |
| |
Antoine de Saint Exupery: A kis herceg (Részlet)
Akkor jelent meg a róka.
- Jó napot! - mondta a róka.
- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...
- Én vagyok a róka - mondta a róka.
- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.
- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?
- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg.
A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.
- Egy másik bolygón?
- Igen.
- Vannak azon a bolygón vadászok?
- Nincsenek.
- Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?
- Nincsenek.
- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.
- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...
Másnap visszajött a kis herceg.
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-08 17:13:28, szombat
|
| |
| |
IMF-hitel és az 1982-es törvények, amiről mit sem tudnak a rendszerváltoztató pártok képviselői...(?)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98200006.TVR#id=I1_1326320839250& amp;parent=http%3A%2F%2Fnet.jogtar.hu&rpctoken=720540082&_methods=onPlusO ne%2C_ready%2C_close%2C_open%2C_resizeMe
,,1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében.
A Tvr. 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon.
A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető, semmiféle hivatal által Magyarországon.
A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban.
A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon;
A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon."
Bővebben: lásd a fenti linket!
Az 1989-es ÁLLAMCSŐD elhallgatása most bosszulja meg magát
Bűn - hazaárulással felérő bűn - volt elhallgatni 1990-BEN - ÉS AZÓTA IS - hogy az MSZMP azért adta át oly ,,békésen" a hatalmat 1989-ben, mert máskülönben be kellett volna jelenteni Magyarország fizetőképtelenségét!
Az MSZP-nek, és a Demokratikus Koalíciónak mint az MSZMP utódpártjainak, mindezért, nagyon-nagyon HÁLÁSNAK KELLENE LENNIE AZ ÖSSZES - magát rendszerváltoztatónak tartó - PÁRTNAK (köztük a Fidesznek is)!!!
A hála helyett folyamatosan hisztériáznak és lejáratják Magyarország népét, akik ezt nem érzik sérelmesnek!!! Sőt, mint a felelőtlen hülyegyerek úgy óbégat mindazért az anyagi javakért, amit kizárólag hitelből voltak képesek - már az 1970-es évektől kezdődően - a mindenkori hatalmon lévők biztosítani!!! http://furaila.xfree.hu/140848
Mert, már akkor is attól a rothadónak hazudott nyugattól (IMF) felvett kölcsönből fizették a dolgozók bérét még a legsikeresebb világhírű gyárakban dolgozóknak is.
Hogyan lehetséges ez?
Nagyon egyszerűen, hiszen MSZMP (egypárti) irányítás volt az élet MINDEN TERÜLETÉN! A függetlenített MSZMP bizottságai ott terpeszkedtek MINDEN VÁLLALAT, ÜZEM és INTÉZMÉNY ÉLÉN, FELÉLVE ANNAK MINDEN BEVÉTELÉT!!!
PONTOSAN EZÉRT, az 1990 előtti GÁTLÁSTALAN KIZSÁKMÁNYOLÁSÉRT ÉS AZÉRT A HAZUGSÁGÉRT, HOGY KÖZBEN A DOLGOZÓ NÉP NEVÉBEN GYAKOROLJÁK A HATALMAT...már réges-régen EL KELLETT VOLNA SZÁMOTLATNI
- MINDEN OLYAN PÁRTVEZETŐT, AKI A MELLÉKELT MSZMP KB
jegyzőkönyveiben szerepel, mint olyan, aki ezeken a KB-üléseken úgy nyilatkozik, hogyan kellene átmenteni mindenféle törvénytelen de törvényesnek látszó módszerekkel azt a PÁRTVAGYONT, aminek köszönhetően még a mai napig is meg- illetve le tudják fizetni a média-szolgáikat, azon értelmiséginek tartottakat, akik a (plagizált)diplomájuknak köszönhetik legitimitásukat...
- Mindenkit, aki azt állította, - főleg 2002 és 2010 közötti években, hogy a nép nevében és a magyar nép érdekeit képviseli a magyar parlamentben, mert ez egészen egyszerűen nem igaz!
Az Orbán-kormány, pedig ki sem lát a gondokból, mert annyira minden oldalról egyszerre támadják az országot, amit ha lenne rendes népe, akkor gond nélkül visszaverhetne, mert azt mondanák a magyarok, hogy:
,,Legyen, ha nem vagyunk jók, ne legyünk, nem lesz hitelünk, nem is kell, ha nehéz is lesz, minden pénzünket összeszedjük ami van, lemondunk minden luxusról, minden nélkülözhetőről és saját magunk saját kezünkkel felépítjük az országot ahogy nekünk tetszik olyanra. De ehhez évekig le kéne mondani sok mindenről, elvállalni plusz ingyen munkákat és szakadásig dolgozni mindenkinek, akinek még van kis feleslege, annak segíteni a többit..."
De ez nem lesz. Mindenki jól akar élni, sőt most követelőzik legjobban, mintha az elmúlt húsz évben nem ugyanilyen kevés fizetésük lett volna mindenkinek - kivéve a mindenféle képviselőket...
Most jutott eszébe, éppen ebben a két legnehezebb évben mindenkinek zsarolni az országot.
Persze, az MSZMP utódpártjai csinálják mindezt, sőt Gyurcsányék már azzal a nyilvánvaló valótlansággal riogatták a népet, hogy ,,a megtakarított pénzüket is majd zárolja és elveszi a kormány...". A hiszékeny emberek, pedig féltik a pénzüket, mert ki ne féltené az élet munkájával összegyűjtött pénzét?
Mindennel próbálkoznak: a külföldet segítik a kormány ellen és az nem tud mit tenni ellenük, mert a rendszerváltozás kezdetén beleestek ők is a PAKTUMOS CSAPDÁBA.
Az igazság elhallgatásának hazugságával megszerzett hatalom csak újabb és újabb hazugságokkal szerezhető vissza és tartható meg. Ezt a hazaárulással felérő bűnt követte el 1990 óta minden egyes - a hatalmat megszerző - párt!!!
A Fidesz, most hiába igyekszik nem hazudni és egy FÜGGETLEN NEMZETÁLLAM létét megalapozni, ha nem öntött soha tiszta vizet a pohárba, mert NEM HOZTA NYILVÁNOSSÁGRA az MSZMP KB ülések 1989-.es jegyzőkönyveinek tartalmát!!! Sőt, igyekezett azt agyonhallgatni!
Nem tudom mi lesz a vége, de nehéz hónapok elé nézünk, azt biztosan tudom.
Eleve Amerikának most jó alkalma van az eurót gyengíteni, ami a dollárt erősíti, neki minden EU-s tagországot érdemes támadni, de Magyarország mindig is külön célpont volt és lesz, hiszen ha erős, akkor az egyik legnagyobb, sőt legnagyobb egybefüggő régió vezető állama lenne és ezt tudják.
Ott tartunk, ahol az első világháború előtt és idején tartottunk.
A célok ugyanazok. Úgy látszik, hogy a világ semmit se változott és nem is fog.
Az igazi baj, hogy akkor még volt NÉP-nek nevezhető valami, mert az emberek még nem voltak se elbutítva, se nem voltak elkényesedve... Most mindenki csak a könnyű életet akarja, CSAK A PÉNZ SZÁMÍT, SEHOL SEMMI EMBERSÉG! A híradó már csak a pénzről szól, és bár tényleg mind abból élünk, talán más is van még a világon ezen kívül??!
A médiát nem kézbe venni bűn volt, nem is hiba! Bármi áron meg kellett volna tenni és én most is megtenném, de a Fidesz nem fogja. Miért nem?
Az emberek nem abból ítélnek, amit látnak, mert ezek jó része vak a látáshoz...
Amit lát, azt sem érti, hogy mi az és miért van az amit lát.
Bármit el lehet vele hitetni. Akármit, csak eleget mondják...Mint a nyilvánvalóan MEGCSALT szerelmes asszonyok, OLYANOK... Azt HALLJÁK és LÁTJÁK, amit hallani és látni AKARNAK!!!
A HAZAÁRULÓ MSZP-sek meg tudják, hogy hogyan kell eleget mondani és sulykolni a hazugságaikat.
Ezek értik a médiát!!! Úgy értik, ahogy azt Aczél György is elmondta az MSZMP KB 1989. február 10-11-i ülésén: . Majd, 1989 március 29-én Barabás János és mások a jegyzőkönyv 680. 682, és 683. oldalain taglalják a résztvevők. (A jegyzőkönyvi kivonatok itt olvashatók némi nagyítás után: http://furaila.xfree.hu/140848 )
Itt hívnám fel a figyelmet Síklaky István írásaira, melyekben Ő már 2002-ben azt írta és hangoztatta, hogy ,,... krízis elérte a centrum-országokat is. A világ pénzügyi rendszerének az összeomlása nagyon is reális lehetőség, ezért fel kell készülni következményeinek az elhárítására."
Egy ilyen felkészülést szolgál Síklaky Istvánnak azon elképzelése, hogy Magyarország és a sorsában osztozkodó többi kelet-közép-európai nép együtt dolgozzon ki védekezési stratégiát. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a kibontakozó válság idején e népek kezében legyen az a térkép és iránytű, amellyel biztonságosan kikerülhetnek a pénzuralmi rendszer romjainak útvesztőiből, s felépíthetik a fenntartható természeti és humán-erőforrásokon nyugvó létbiztonság harmonikus társadalmát a Szent Korona alkotmányos értékrendje szerint... www.tahsz.com
Síklaky arra ösztönzött minden írásában, hogy ne legyünk sorsunkba beletörődő borúlátók (pesszimisták), mert az emberiségnek nem kell elkerülhetetlenül pénzrabszolgaságban élnie. De óv a könnyelmű derűlátástól (optimizmustól) is amely szerint elég türelmesen várni, hiszen a végén úgyis minden jóra fordul.
Nem fog magától megszűnni a kamatszolgaság. Szinte biztos, hogy a pénzuralmi rendszer kialakítóit és haszonélvezőit csak kemény és szívós munkával lehet előjogaik feladására kényszeríteni.
Síklaky azt ajánlja, hogy öntevékenyek (aktívak) legyünk és vegyük saját kezünkbe a sorsunkat.
Mint ahogy azt tettük az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus megvalósításakor!!! Ennek a gazdaságpolitikának volt köszönhető, hogy a ,,legvidámabb barakk"-nak számított Magyarország - az 1990 előtti évtizedekben - Európa szívében.
Összeállította, és szerkesztette Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-09-01 01:12:13, szombat
|
| |
| |
Érzékszervi fejlesztésen keresztül megvalósuló, motiváló játék- és munkaeszközöket alkalmazott (Montessori eszközök), de ő alkalmazott először az óvodában a gyerekekhez méretezett berendezési tárgyakat (székeket, asztalokat, polcokat), és nagy mennyiségben játékokat, amelyeket a gyerekek bármikor levehettek a polcról (amiket saját maguknak kellett visszatenni).
Sok ilyen, ma már banálisnak tűnő "módszere" és "eszköze" abban a korban kirívónak és szabadelvűnek hatott. Nevelési módszeréből kizárta a tekintélyelvűséget, mivel azt tapasztalta, hogy azzal éri el a legnehezebben a kívánt eredményt, ehelyett ötletes nevelési módszereket, trükköket dolgozott ki.
Montessori hatása Németországban, Hollandiában és Olaszországban a legerősebb, de Amerikában is jöttek létre Montessori iskolák. Számosan tanulmányozták, s követték, vagy részben más reformpedagógiai módszerekkel ötvözve alkalmazták nevelési gyakorlatát (köztük Margaret Naumburg, Helen Parkhurst).
1929-ben alakult meg a Nemzetközi Montessori Szövetség (AMI), amely Dániában tartotta első kongresszusát. Az AMI ma is létező nemzetközi egyesület.
Magyarországi Montessori Egyesület is működik. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2012. Szeptember
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | |
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
4 db bejegyzés |
| e év: |
104 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 80
- e Hét: 7078
- e Hónap: 8025
- e Év: 43966
|
|
|
Offline
