Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
A tizenegyedik parancsolat
  2013-01-28 19:46:08, hétfő
 
  Szuhanics Albert

Tizenegyedik parancsolat

Rám villan egy villám,
mikor söröm innám,
talán fenn az égben
kész van a fényképem?

Mély hang dörren fentről,
figyelmezés lehet;
"Tilos az alkohol,
ha járművet vezetsz!"

Zeusz atya látja,
ki szabályt sért itt lent,
azt ajánlom neked,
ne kísértsd az istent!

A tíz parancsolat
megfejelve eggyel,
Mars isten azt vallja:
ne dacolj a Kresz-szel!

Gyorslábú Hermész már
nem lép ki kanyarban,
én sem teszem meg, bár
előzni akartam.

Add fel a Kresz-tusát,
megtiltotta Zeusz
hogy vezess ha ittál,
ott a metró s a busz!

Debrecen, 2013. 01. 28.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Párizsba beszökött a merkaptán
  2013-01-24 11:07:13, csütörtök
 
  Szuhanics Albert

Párizsba beszökött a merkaptán

Párizsban valami bűzlik,
Rouen gázai jőnek.
Orrfacsaró szagok terjengnek,
jaj ott a járókelőknek!

Párizsba beszökött a bűz,
diadal-ív alatt suhant tova.
Merkaptán illata kínoz,
Adéllal rohanok haza.

Valami bűzlik Párizsban,
átkel a Szajnán, mint Charon.
Szivárog bezárt palettán,
ajtómon, vén ablakomon.

Irgalom atyja ne hagyj el!
Szent Mihály útján szaladok,
Hamlethez ős-Dániába,
vannak ott finomabb szagok.

Ady Endre: Párizsba beszökött az ősz - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Fabula
  2013-01-19 18:05:46, szombat
 
  Szuhanics Albert

Fabula

Volt egyszer egy szegény ember,
oly hatalmas volt magánya,
mint a magas Himalája
tenger-könnyet sírt nem egyszer.

Magányosabb angyaloknál,
fájdalma szívéig hatolt,
farkasokkal együtt dalolt,
kerek erdőt körüljárván...

Majd ott élt sok ordas között,
barátja lett a nagy falka,
bár akarta-nem akarta,
mind-mind hozzá dörgölődött.

Oly bizalom támadt benne,
a verembe beköltözött,
ott aludt sok ordas között,
bizton lecsukva két szeme.

Ő magányos nem volt többé
a farkasok úgy szerették,
hogy széttépték és megették,
s eltűnt, mint ki válik köddé...

Pilinszky János: Fabula - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Fel a fejjel, Morzsa kutyám!
  2013-01-19 15:37:08, szombat
 
  Szuhanics Albert

Fel a fejjel, Morzsa kutyám!

Fel a fejjel, Morzsa kutyám!
Mért nézel rám olyan bután?
Lám csak jó az isten, jót ád,
Meg ne fogjad anyám tyúkját!

Átszaladgál a küszöbön,
Az sem baj, ha odább lököm.
Fennhéjázva kotkodákol,
S nem verik ki a szobából.

Dehogy verik, ő a sztár itt!
A ládára is felmászik,
Csipeget jó búzát, darát,
Kis celebnek érzi magát!

Megkérném én, tyúkanyó kend,
Jól jönne egy fertálynyi csend!
Írnék önről egy kis verset,
Hallgasson el addig kelmed!

Morzsa kutyánk, figyelj te is,
Amíg írok, ne légy hamis!
Rólad is szól, régi cseléd,
Megérdemled, hogy benne légy!

Száz év múlva is olvassák,
Anyám tyúkját, Morzsa kutyát.
Megjósolom egykettőre...
Belelátok a jövőbe!

Petőfi Sándor: Anyám tyúkja - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Esti sugárkoszorú
  2013-01-17 16:44:28, csütörtök
 
  Szuhanics Albert

Esti sugárkévék

Előttünk titkok kövezte út
És árnyak teste suhant át a parkon,
De nézd, halovány sugárkévéket
Tűz fáink kontyába az alkony:
Tűnő, opál és vörös ragyogást,
Mely nem evilági fények földi mása,
S porladt csontjaid hússal szőtte át
Sírkertünk esti lélekvándorlása.

Szövetté s testté. Idők illata
Lebbent hajadról, s mélység síri csendjét
Törte meg sóhajod, mint napfényt a lepkék,
Hangodat fülem beitta szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy eme áldott hant a te drága tested,
Melyben istennő szállt e földre le
S ott alant az ő lelke reszket?

Igézve álltam, hisz ez feltámadás,
Míg percek teltek, földrögök görögtek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláid lassan felvetődtek,
Én éreztem: szívedbe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Kiapadt erek útjain a vér,
S ím felragyog a fénye: csodás két szemednek!

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
A reményhez
  2013-01-16 21:32:22, szerda
 
  Szuhanics Albert

A reményhez

Hajnalcsillag fényű
Égi tünemény,
Istennőnek látszó
Délibáb-remény!
Kit teremt a rónán
Légkör szeszélye,
Ne bízd magad vakon
Csalfa reményre!
Dús ajkaddal mért mosolyogsz,
S kacsintgatsz felém?
Szép szemeddel bátorítván...
Nem vagy már enyém!
Hogy hihetnék neked?
Biztattál nagyon;
Mégis cserben hagytál:
Túl az álmokon.

Kertem rózsái közt
Illatosabb nincs;
Harmatcseppeket rád
Auróra hint;
Virágba borultál
S voltam én patak
Kristálytiszta vízzel
Meglocsoltalak.
Mint zsenge palántot,
Úgy ápoltalak,
Álomköntöst szőttek
Rád napsugarak.
Már csak Lilla szívét
Vágytam, mint esőt
Vár a kiszáradó;
Tikkadt, méla föld.

Jaj, a hűs fellegek
Elkerültek mind;
Nincs mi vágyaimra
Esőcseppet hint;
Naptól felhevített
Sivár rónaság;
Forró szél fojtja el
Szívem halk dalát.
Óh! csak Lillát kérném tőled
Hűs kezét nekem:
S a mennyekig nem hatolna
Gyászos énekem.
Karja közt lehetnék
Én boldog nagyon,
Mélyen átalélvén
Hogy nem álmodom.

Hagyj el, óh Reménység!
Vár a Hortobágy;
Hívnak a csárdába
Vidám cimborák.
Ha kétségbe esnék
Kulacsom fogom,
Bort iszom belőle,
S eszem sem tudom!
Nékem már a zöld rét veres,
Bús szívem kihűlt,
Rózsakertem mélyén sírnak,
Könnyes hegedűk.
Bájoló lágy trillát
Húzz prímás nekem!
Hová tűnt a remény,
Lillák, szerelem?

Debrecen, 2013. 01. 16. - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Ki viszi át a szerelmet
  2013-01-16 19:40:32, szerda
 
  Szuhanics Albert

Ki viszi át a szerelmet

Széttört egy síró hegedűt
lemerült, messze menekült.
Lángot ki lehel ma világba?
Ki feszít ívet szivárványra?
Lágy hangú költőként szikla-
cipelőink ki öleli sírva?
Ki becéz mint szép gyermeket
lelkével pogány verseket?
S szívekből kicsoda állít
reszketőn-vérző katedrálist?
Ríkatván síri hegedűt,
csillagok közé menekült!
Ott viszi foga közt tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Debrecen, 2013. 01. 16. - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Ágnes asszony
  2013-01-15 17:03:33, kedd
 
  Szuhanics Albert

Ágnes asszony

Ballada

Ágnes asszony a patakban
lepedőjét buzgón mossa;
Fehér leplét, mit összekent
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl a szomszéd család:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
,,Paprikás zsír csapódott rá
Keveré el a gyolcs leplet."
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a barátnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
,,Autója bolt előtt áll...
Vesz nekem egy mosógépet!"
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Hozza is már: segítő férj,
Nagy a doboz, a gép benne,
,,Jaj, galambom, kipróbálom,
Lehetőleg még ma este!"
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Elöltöltős, automata
Vizet melegít`ni képes;
,,Ne használja Calgon nélkül,
úgy a működése véges!"
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Szegény Ágnes nagy bajban van
Melyik lesz a jó mosópor?
Minden tévé mást reklámoz
Nézte ő már elég sokszor.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert van ám többféle márka,
Remek reklám szól körűle;
Hogyha választani kéne,
Úgy gondolja: megőrűlne.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Kiváló a vegyi hatás,
Óriáspolimer-csoda:
Ágnes, fehér lesz lepedőd
Etalonok etalonja!
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Nincsen itt a reklám helye,
nem sorolom, van választék
Szöghaját ő megsimítja,
Telnek napok, s nem választ még.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Addig-addig gondolkodik,
Haja őszül, elmegy esze,
Szánalommal néznek ő rá,
Mert mogorva, s remeg keze.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Ágnes, Ágnes, mért kell neked
Mosóporon törni fejed?
Hagyd a rázós mosógépet
van neked két ügyes kezed!
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mocsok esett lepedődön,
Ki kell venned azt a foltot!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Soha nem lennél te boldog!
Oh! irgalom atyja ne hagyj el.

Menjél vissza, szegény asszony!
Áztasd be a mocskos lepled;
Tiszta vízű, friss patakban
nem kell ahhoz Calgont venned!
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Lepedőjét mossa-mossa;
Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

Virradattól késő estig
Áll a vízben, széke mellett:
Fehér sulyka messze villog,
Kosznak nem ad ő kegyelmet!
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
ha kimosta lepedőjét -
Otthon boldogan forgatja
Csengő-bongó habverőjét!
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Debrecen, 2013. 01. 15. - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Szuhanics Albert
  2013-01-14 18:07:43, hétfő
 
  Szuhanics Albert

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

Mástól e-mail nem kell nekem,
Csak tetőled, szép szerelmem,
Virtuális kedvem lelem,
Fészbukozzunk, édes lelkem?

Kompjúterem vidámsága,
Képernyőmnek kévánsága,
Fotód töltsd fel, boldogságom,
Áldás száll rám, ha én látom.

Én világhálós palotám,
Sokpixelű piros rózsám,
Frissen szkennelt kis violám,
Kinagyítlak, szép Júliám!

Feltámad képernyőm fénye,
Kontraszt szemüldeked széne,
Hajboglyád lenszőkesége,
Maradj életem reménye!

Szerelmedben fürdik szívem.
Tégedet óhajt bolond lelkem,
Szívem kalimpál, szerelmem,
Add meg címed fejedelmem!

Júliámra hogy találék,
Küszöbénél ráköszönék,
Megcsókolom fehér kezét,
Végre ő rám mosolyodék.

Debrecen, 2013. 01. 14. - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Születésnapomra
  2013-01-14 16:53:42, hétfő
 
  Szuhanics Albert

Születésnapomra

Száznyolcvan kilós lettem én -
alakom egy dús zsíredény,
nettó
gettó:

Magam ezennel meglepem,
e gyorséttermi szegleten,
kóla
móka.

Harminckét évem elszelelt,
s fogyókúrára sose telt.
Dagadt,
alak!

Lehettem volna tánctanár,
aki parkettán szteppet jár,
serény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
nekem főzött az egyetem
fura
ura.

Bifsztekje gyorsan, nyersen ért
a ,,Dagadt apám" versemért.
Gazdag
adag!

Gulyással támadt ellenem,
zsírossá tette szellemem,
varázs
hatás:

,,Ön, amig szóból értek én,
nem lesz sovány e féltekén -
Vegyen,
s egyen!"

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk hízni megtanul,
csekély
e kéj -

Én egész népemet fogom,
nem középiskolás fokon
fogyasz-
tani...

Debrecen, 2013. január 14. - evokáció
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2012.12 2013. Január 2013.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 181 db bejegyzés
Összes: 8494 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 155
  • e Hét: 17459
  • e Hónap: 56926
  • e Év: 694658
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.