Belépés
eva_gyulai.blog.xfree.hu
"....csak úgy, mint felhők szállanak, mint percek pergenek, mint fönt a csillagénekek némán ellengenek...." /Várnai Zseni/ . Éva
1950.05.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Neked
  2013-11-30 13:57:34, szombat
 
  "Csak zümmögöm nevednek halk zenéjét,
és máris részeg tőled minden érzék,
kit oly hiába, nyugtalan kerestem,
hozzám találsz az áldott szédületben,
hogy többé semmi - ugye - nem szakít szét?
mint rím a rímbe lelkünk úgy hatol
egymásba, egymásnak felelve, mint két
tiszta sor!"

Pilinszky János


Link Tristesse






Pilinszky János


Azt hiszem


Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehunyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanul és jelzés nélkül.


Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Égető szerelem
  2013-11-25 01:34:15, hétfő
 
  Sz. Pál- Kutas Orsolya


Égető szerelem


Szeretsz-e annyira, hogy lemondj a csókról
a szádat elhagyó, hamis, röpke bókról,
szeretsz-e mondd, hogy lemondj a jóról,
hogy értem eloltsd a tüzet a pokolból.

Szeretsz-e annyira, hogy az életedet
önként, és dalolva a kezembe teszed,
és nem kéred számon, mit, miért is mondtam,
ha úgy adja a sors, velem légy a rosszban.

Szeretsz-e annyira, hogy az ölelésem,
még ha sebet okoz, könyörögjél értem,
s szeretsz-e akkor is, ha én, már nem leszek,
s hogy a tiéd voltam, az kőbe vésetett.

Mondd, mondd; szeretsz-e annyira,
hogy értem mindent feladj,
barátot, családot, és törvényt megtagadj.

Mert az én szerelmem, égető pokol,
erre számítson Az,
ki tüzet csihol.
 
 
0 komment , kategória:  Sz.Pál-Kutas Orsolya  
Ady Endre 136. születésnapján
  2013-11-22 12:10:14, péntek
 
 




Ady Endre


Misztérium


Csak az a mély és szent igazság,
Amit magába rejt a lélek,
Idétlen semmi, játszi hívság,
Amit leírok, elbeszélek.
Rendelteték, hogy néhány ember
Tépődjék, sírjon mindhiába
S hogy meg ne értsék... Néhány ember
Ezernyi éve így csinálja...

Rendelteték, hogy dalba sírja
Néhány szegény bolond a lelkét
És hogy úgy sírja mindig dalba,
Hogy soha-soha meg ne fejtsék,
Hogy amíg jár-kél a világon,
Álmodozó bolondnak hívják,
Hogy a lelkét borítsa ködlő,
Dalokban zsongó, játszi hívság.

Óh, én tudom, hogy gyönge szómban
Csak gyáva vágy az, ami vadság,
Hisz lelkem minden pillanatja
Romlást hozó, csodás igazság.
Ködön keresztül, vaksötéten,
Meg nem fejtett titkokba látok
S átkozottként kell rejtegetnem
Ezer csodás, igaz világot.

Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset.
Világrontó nyilatkozásnak
Égből lopott lángjától égek!...
...S miket leírok, elpanaszlok -
Csak szóba ömlő semmiségek!...


Link Wagner - Fantasia








Ady Endre


Óda a betűkről

Lázas napok emléki egyre tűnnek,
Az utcákon zászló nem lengedez:
Tudjátok-e, hogy nem piros betűs ünnep:
Fekete betűk ünnepe ez...
Tudjátok-e, hogy zajban ünnepelni
Nincsen jogunk s nekünk nem is lehet:
Mi éjben, félve gyújtjuk a világot
S jégtengerből csaljuk a meleget.
Mi féltve őrzünk minden kis parázst is,
Óh, mert nékünk kihűlni nem szabad,
Száz istenük lehet a lármázóknak -
Nekünk egy: a megváltó gondolat...
...A bálványok vajon miből kapnának
Szent gerjedést, vad honfiharagot,
Jelszavakat, hahogyha nem volnának
Apró, kiformált ólomdarabok.
Tömjént nem kaphat egyetlenegy bálvány,
Bölccsé, bolonddá válni nem lehet -
Mi ünnepeltetjük a világot:
ólombetűk és éji emberek.
Mienk az ország, hatalom, dicsőség,
Mienk a küzdés, bénaság, nyomor,
Mienk a zsongó dalos, szerető szív
S a romlást kérő, éhező gyomor.
Minden mienk és semmink a világon,
Mienk az élet legmaróbb sora,
Nincs több joga senkinek a munkára,
De ünnepelni sincsen több joga!...
...Légy üdvözölve szent, termékeny éjjel,
Mikor világot gyújtunk a világnak,
Mikor az eszmék szállnak szerte-széjjel,
Mikor a betűk megváltást csinálnak,
Mikor cseppenként szikkad ki a vérünk,
Tüdőnk fullad, égő pokol agyunk,
Légy áldva, nagy nap!... Nyomorultak
És dicsőek te általad vagyunk!...
Mi vagyunk isten kiválasztott népe,
Kik, íme, most fennen büszkélkedünk,
Akiknek szívük csupa tiszta béke,
De harcolunk és megfeszíttetünk...
...Rendelteték... Betöltjük rendelésünk,
Leszünk a megváltásért áldozat
S krisztusi szívvel megimádjuk,
Mi reánk sújt: a súlyos átkokat.
S a fórumon mikor elült a lárma,
A szíveinkben gyúlnak szent tüzek
S megáldjuk üdvünk, kárhozásunk,
Megáldjuk a fekete betűket!...
 
 
0 komment , kategória:   Ady Endre  
Szép gondolat...
  2013-11-21 11:34:53, csütörtök
 
  "Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz.
Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló. Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet.

Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat. Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik. Nem vonz bennünket egy ismeretlen, szerelmes asszony csábító tekintete, és többre értékeljük a régi vonzalmakat.
Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében. A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával. Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk azoknak, akik megcsalnak bennünket.
S akkor odaadjuk a szívünket annak, aki mellettünk állt, aki megszeretett bennünket, aki hűséges maradt hozzánk az élet minden vihara és minden keserű elválása után. S érezzük az elégedettséget és nyugalmat a kipróbált, hű barátok kedves körében.

Keserű azok sorsa, akik az élet lágy alkonyán új vonzalmakat, új sikereket vonszolnak hasztalanul, akikre nem vár a meghitt otthon, amelyben megpihenhetnek, s akiket nem üdvözöl a lámpa meleg fénye, ha este hazatérnek."
.
Rabindranath Tagore


Link Két álmodozó




 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Sötét erdőben
  2013-11-18 01:48:48, hétfő
 
  Farkas Éva


Sötét erdőben


Sűrű, sötét erdőben járok,
A fenyők szinte az égig érnek.
Gőgösen nyúlnak a magasba,
Takarják színét az ég kékjének.

Oly hűvös és kihalt itt minden,
Bús némaság gubbaszt deres ágon.
Fázom, a kegyetlen téli szél
Cibál, s csontig hatol át ruhámon.

Azt hiszem végleg eltévedtem,
Nem maradt már erőm továbbmenni.
Fáradt vagyok, itt megpihenek,
Fagykarjával átölel a semmi.

Megölelek egy fenyőtörzset,
Testem melegét néki átadva,
Dermedt tűlevelein csillan,
Jéggé fagyott könnycseppként a gyanta.

Az emlékek rengetegéből,
Még előtűnik egy boldog álom.
S egy sebet ütő, fájó, miért?
A választ tán soha nem találom.


Link Why




 
 
0 komment , kategória:  Farkas Éva  
Ne félj!
  2013-11-14 23:51:12, csütörtök
 
  Ne félj!


Bekopogok hozzád, mert hívsz...
Későn jövök, a hold sugarán,
Lehunyt szemed puha álmán.
Nehéz titkod tedd mellém,
Könnyű leszel, akár egy pihe
És kérlek szállj a tenyeremre.
Érezd itt semmi sem fáj
Sem az élet, sem a szerelem,
Megfürdet egy őszinte érzelem.
Bekopogok hozzád, mert hívsz...
Gyertyád leszek és maradok.
Szeretek veled és a reggelbe halok.

Elonor


Link Les trois Cloches




 
 
0 komment , kategória:  Elonor  
Szavak...
  2013-11-11 21:58:08, hétfő
 
  Standovár Ágota

Szavak

"lépteid mellettem hallom gondolatban,
s látom, ahogy továbbsodor az éj."
Hepp Béla: Szavak


Szeretnék átbeszélni hosszú éjszakákat,
szavakkal ütni rést kemény bábodon,
gondolat-szárnyakként bontogatnád vágyad,
én hajadba túrnék, mondd csak, hallgatom!

Szeretném, hogyha mindent elmesélnél,
ha sírtál, ölébe vont-e becézve anyád,
és amikor először óvodába mentél,
egyedül vitt-e el, vagy veletek ment apád?

Még azt sem tudom rólad, van-e testvéred,
kivel osztoztál meg örömön, bánaton,
és később, amikor suliba kísértek,
büszke voltál, vagy szorongtál nagyon?

Azt is megkérdezném, ki volt az a lány,
akit elsőként igézett meg szemed,
mi történt addig, míg egy éjszakán
rájöttél, körbezárt fáradó jelened?

Szeretném a csended, mikor nem beszélnél,
akkor már érteném, nem kellenek szavak,
úgy hallgatnánk a selyem zizegését,
ahogy múltba libben a jelen-pillanat.

És amikor nyakad köré fonódna a karom,
bőrünkkel látnánk, amint a szökő fényt
a megfogant ígéret felbontja prizmaként,
s mint nedves szárnyú pillangó ujjadon
remegne meg gyáván ajkam az ajkadon,
sóhaj fúlna el minden rezdülésben; mesélj...

lépteid mellettem hallom gondolatban,
s látom, ahogy továbbsodor az éj...


Link A szeretet hídja




 
 
0 komment , kategória:  Standovár Ágota  
Radnóti Miklósra emlékezünk
  2013-11-09 19:19:54, szombat
 
  Egyik legszebb természeti versével emlékezem Radnóti Miklós halálának évfordulójára:


Radnóti Miklós


Októberi erdő


A bokron nedves zűrzavar,
a tegnap még arany avar
barna sár lett a fák alatt,
férget, csigát, csirát takar,
bogárpáncélt, mely széthasadt;

hiába nézel szerteszét,
mindent elönt a rémület,
ijedt mókus sivít feléd,
elejti apró ételét,
ugrik, - s a törzsön felszalad;

tanulj hát tőle, védd magad,
a téli rend téged se véd,
arkangyalok sem védenek,
az égen gyöngyszín fény remeg
s meghalnak sorra híveid.


Link Autumnal Emotion










Radnóti Miklós


Himnusz a békéről


Te tünde fény! futó reménység vagy te,
forgó századoknak ritka éke:
zengő szavakkal s egyre lelkesebben
szóltam hozzád könnyűléptű béke!

Szólnék most újra, merre vagy? hová
tűntél e télből, mely rólad papol
s acélt fen szívek ellen, - ellened!
A szöllőszemben alszik így a bor

ahogy te most mibennünk rejtezel.
Pattanj ki hát! egy régesrégi kép
kísért a dalló szájú boldogokról;
de jaj, tudunk-e énekelni még?

Ó, jöjj el már te szellős március!
most még kemény fagyokkal jő a reggel,
didergő erdők anyja téli nap:
leheld be zúzos fáidat meleggel,

s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk
e háborúk perzselte télben itt,
ahol az ellenállni gyönge lélek
tanulja már az öklök érveit.

Nyarakra gondolunk s hogy erdeink
majd lombosodnak s bennük járni jó,
és kertjeinknek sűrű illatában
fáján akad a hullni kész dió!

s arany napoknak alján pattanó
labdák körül gomolygó gombolyag,
gyereksereg visong; a réteken
zászlós sörényű, csillogó lovak

száguldanak a hulló nap felé!
s fejünk felett surrog és csivog
a fecskefészkektől sötét eresz!
Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.

Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!

 
 
0 komment , kategória:  Radnóti Miklós  
Hajszálgyökerekkel
  2013-11-06 22:34:23, szerda
 
  Farkas Éva


Hajszálgyökerekkel


Hajszálgyökerekkel kötlek magamhoz,
Rád csomózok téphetetlen szálakat,
Belopózom szíved rejtekébe,
Felolvasztom benned magamat.

Ott áramlok majd a vérköreidben,
S minden szívdobbanásban benne leszek,
Észrevétlen kísérlek el utadra,
Mert nélküled már biztosan elveszek.

Vártalak bús, konok várakozással,
Amíg nem voltál, csak a csend jött velem.
Most már mindörökre magammal viszlek,
Lobogó láng leszel sötét éjjelen.

Mosolyt csalok szájadnak szögletébe,
Szemeidről letörlöm a könnyeket,
Szeretlek izzó, tiszta szeretéssel,
Ahogyan embert csak szeretni lehet.

Mikor nem szólsz hozzám, én is hallgatok,
És a csendben is szeretlek szüntelen.
Világok születnek, és porig égnek,
Mert az is bűnhődik, aki bűntelen.

Kapaszkodva kis hajszálgyökerekkel,
Mélyen a szívedbe növöm be magam,
Veled lélegzem, szemeden át látok,
Így veszítem el tebenned önmagam.


Link Stumblin in








Farkas Éva


Hadd legyek.....


Hadd legyek a titkod,
kapaszkodód, reményed.
Hétköznapi gondjaid,
ha torkodig felérnek.
Legyek ma én az ünnep!

Hadd legyek neked én
az ecset és a tinta.
Ami a valóságot
majd színesre átírja.
Legyek faladon a kép!

Hadd legyek néha én,
álmatlan éjjel álom.
Frissítő hajnali szél,
átsuhanva szobádon.
Legyek én az enyhülés!

Hadd legyek a hajnal,
az éji álmok vége.
A derűs nap kezdete,
indulás ki a fénybe.
Legyek én egy új kezdet!

Hadd legyek a béke,
egy sziget, ahol pihensz.
Ahol önmagad lehetsz,
és ahol beszél a csend.
S mesélek neked én is!
 
 
0 komment , kategória:  Farkas Éva  
Egyedül
  2013-11-03 20:28:01, vasárnap
 
  Keresztes Ágnes


Egyedül


Lehet erős az ember
próbálkoztam vele elégszer:
a mondat másik fele lemaradt:
rávitt a kényszer.

Elbírtam én, amit cipelni kellett,
mert nem volt hol letenni.
Hányan mondjuk így mosolyogva:
ó, csupa semmi!

Mert a magány, az szégyellnivaló,
csilingelve riaszt, akár a pestis.
Hát rejtegetett púpját megszokja lassan
lélek is, test is.

Néha boldog az ember egyedül,
és néha kőkemény -
de belül fojtott gyöngédség az asszony
meg eszelős remény.


Link I'm no Angel




 
 
0 komment , kategória:  Keresztes Ágnes  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2013.10 2013. November 2013.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 423 db bejegyzés
Összes: 1342 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 83
  • e Hét: 83
  • e Hónap: 1836
  • e Év: 73185
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.