Regisztráció  Belépés
kannalidia.blog.xfree.hu
A barátság szent dolog, védeni, óvni kell, Ki mit fektet belé, annyit vihet csak el. KOZMA ANNA LIDIA
1953.07.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
SZUROMI ESZTER barátnőmtől
  2013-02-28 13:40:07, csütörtök
 
 



,,Sok minden van, amit szívesen adnék Nektek. . .
Szeretnék Nektek bölcsességet adni,
de azt csak a múló évek hozhatják meg.
Szeretnék Nektek sikert adni,
de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozunk érte.
Szeretnék Nektek boldogságot adni,
de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
De van olyan ajándék, amit adhatok Nektek,
amely mindig veletek lesz és az nem más,
mint a barátság és a szeretet!"







Hiszek a szeretetben,
harmóniában és a szépben és,
hogy a Világegyetemben
egyenlő minden lélek."
































 
 
0 komment , kategória:  Haverok  
Búcsú a hótól,,, Jöjjön a tavasz,,
  2013-02-27 23:17:59, szerda
 
 






































Áprily Lajos:

Búcsú a hótól


Maholnap eltűnsz, kedves hó-alap,
mely - hogyha nem kúszott a köd reád -
beintettél hozzám az ablakon,
mihelyt széthúztam könnyű függönyét.
Mutattad a víg szajkó mese-kék
s a bús pirókok vér-szín tollait,
s megriadt nyúl szökkenéseit,
őzek futását, büszke szarvasét,
s ha jártam süppedős ösvényeden,
a csodaszarvú muflon lábnyomát.
Elűztél gondot, téli mélabút
s a odtól vissza-visszatért
az életemtől elfutott öröm.

Eltűnsz s fényes fehérséged helyén
csak bokros, barna domboldal marad,
mely rejti majd az illanó vadat
s meg nem mutatja járásuk nyomát
mohos gyeppel benőtt ösvényeden.

S szegényedem. Megint szegényedem.
]




















Reményik Sándor: Szivárvány
2012-05-15 15:57:21, kedd

A párában a vízesés felett,
Halványan, mint egy álom,
És testetlenül, mint egy lehelet:
Az örökifjú szivárvány lebeg.

Megrokkannak a sziklák, a hegyek,
A kő mállik, az erdők sírba térnek,
Új medret tör a patak magának,
S a régit testálja a feledésnek.
Megőszül a világ.

De a szivárvány mindig egy marad
S színei meg nem fakuló csodák.
Örök ifjan és egyformán lebeg.
Halványan, mint egy álom
És testetlenül, mint egy lehelet.
Mint a művészet az élet felett.

Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja,
Az Isten, aki a szívekbe lát.



























Papp Erika:

Mint a tulipánok


Szokatlan utakon járok,
mint a semmitmondó tulipánok,
illattalan lopom magam
a lelketekbe is minden szavam
az emberi meleg vágya,
amiért kínlódom, arra várva,
hogy egyszer szeretni fogtok
úgy ahogy vagyok s nem álmodoztok
soha semmi-semmi másról
csak egy illattalan tulipánról.

Minden új nyarat úgy várok,
mint reszkető kézben tulipánok
egy ház előtt, vagy fák között,
hol a szerelem üdén megkötött
az érkező kedves léptét.
De az én szerelmemre nincs mérték.
Várok. Nézem a köveket,
várom hogy majd önként eljöjjetek.

Mostantól már nem is fájok,
olyan vagyok, mint a tulipánok.













Túrmezei Erzsébet: Hiszek a szeretetben

Fehér szobánkban napsugarak járnak.
Kék öszi ég, nincs rajt egy kósza felleg.
Szívemben boldog, halk dallamok kelnek:
Hiszek a szeretetben.

Valamit kérve kértem, várva vártam,
s úgy tusakodtam a keserü "nem"-mel.
Most bízom, s várok békén, türelemmel.
Hiszek a szeretetben.

Hiszek benne, ha nem látom, ha látom,
Hiszek, ha ád és hogyha "nem"-mel éget.
Nem ismerek mélységesebb mélységet.
Hiszek a szeretetben.

Tudom, hogy enyém. És tudom: a létem
Szétosztogatni édes kötelesség!
Hogy mások is ujjongva hirdessék:
Hiszek a szeretetben.


















Tavaszi varázslat
Dáma Lovag Erdős Anna

Ó millió virágos tarka rét
Hallod a dalt ,dúdol a szél
Méhröptű zümmögő dalát
Az örök tavasz óda dallamát

Ó érzed-e a tavasz varázsló illatát
A szellő lágy fuvallatát
A napsugár selymes simogatását
A virágözön halk nyitását

Ó látod-e a fehér gém figyelő sétáját
Pipacs,szarkaláb,búzavirág nyílását
A mező tarkálló virágát
A madarak párja hívogató táncá

Ó látod-e az erdő mélyén virágok
nyitását
A fák ,bokrok virág színének tobzódását
Mind, mind téged köszöntenek
Tavaszi varázslattal téged körülvesznek

Mert nincs szebb mikor a természet
Mély álmából újra éled
Isten áldása , nekünk ajándéka
Boldogság ez,mit ember szíve is megérez !
















 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Esztike barátnőm szép képei
  2013-02-27 00:58:49, szerda
 
 











































]












Öröm


Öröm a létezésért magáért,
A tavaszi mandulafa virágért.
Csak azért, hogy itt vagyok,
Azért, mert a nap rám ragyog.
Vagy, mert egy éjszaka fagyott,
S reggelre jégvirágot alkotott.
Alma-fahéj illatért a házban,
Vendég jöttéért, kit mára vártam.
Gyorsan elolvadó hópelyhekért,
A táncban átélt pillanatokért.
Kedves szóért, gyengéd ölelésért,
Meleg takaróért, nyugodt pihenésért.
Baráti üzenetért, hálaadó szóval,
Jól végzett munkáért változó sorssal.
Öröm csak a létért, ítélkezés nélkül,
Hálát adva minden tettért végül.
Nem rosszként, és nem is jóként,
Hanem áldott tapasztalásként.
Minden lélegzetért annak tudatában,
Hogy Önmagamnak vagyok birtokában.
Ajándék minden vers, lelkemet kitárom,
Megélem Önmagam, teremtem világom.

Győrffy-Deák Éva













Tobai Rózsa: Barátomhoz


Te Kedves Barátom,
Ott vagy mindig velem.
S bármi is történjen,
Te fogod a két kezem.

Ott vagy velem,
S bármilyen baj van.
Meghallod, ha kiáltok,
Bármekkora zajban.

Azt is tudod, hogy
Hogyan és mikor kérdezz.
Mert, ha csönben vagyok,
Te akkor is megértesz.

Olyan vagy, mint a Testvérem,
Több, vagy, mint egy Barát.
Te többet érsz nekem,
Mint milliós karát.

Köszönöm, hogy vagy nekem,
Soha nem feledlek el.
Ne feledd el soha nevem,
A tied én sem felejtem el.




















Aranyosi Ervin: A szem a lélek tükre

Tudod a szem a lélek tükre,
És mit látsz benne? Önmagad.
- S igaz lehet mindegyikünkre,
- hogy őszintébb, mint sok szavad.

Tudod a száj hazudni képes,
nem igaz minden gondolat.
De lelked tükre nem negédes.
Az őszintébb, mint sok szavad.

Szemed tüze, ha kell eléget,
Ha fázol, hát átmelegít.
Lelkedben keress menedéket,
ha az élet elkeserít.

Szemed keresi tiszta párját
s ha kedvesedben megleled,
A világ legszebbik varázsát
láthatod benne: SZERETET!



















Schvalm Rózsa: Az élet oly gyorsan elszáll

Életünk ezen a földön oly gyorsan elszáll,
Tünemény fénye hol felragyog, hol halovány.
Röppen a pillanat, tovaszáll lepkeszárnyán,
Most már néha oly szívesen megállítanám.

Gyermekként az ember hamar felnőni siet,
Az ifjúság elillan, mint tavasz, kikelet.
Felnőttként nincs idő örülni az életnek,
S máris itt az ősz, hullanak a levelek.

Jó barátok, ismerősök fogynak, elmennek,
A fiatalok élik saját életüket,
Milyen üres, reménytelen lenne az élet,
Ha, Te, Uram, nem fognád meg öreg kezünket.

Te nem számolod hátrahagyott éveinket,
Ha hiszünk, öregen is újjászülethetünk.
Általad Isten gyermekeivé lehetünk,
Földi életből, majd öröklétbe léphetünk.






















Kikelet

Nyiladozó virág a lelkem,
óvatosan dugja ki fejét.
Emlékszik még a hervadásra,
a pusztító, fájó halálra.

Szirmait lassan bontogatja,
s eljut egy bízó gondolatra:
a halál ím, csak egy átmenet,
mert eljő egyszer a kikelet.

Berobban hirtelen a tavasz,
és énekelnek a madarak.
Ó, milyen bódító a létezés,
életem nem lehet tévedés.

Valaki akart, valaki szeret!
Valaki óvja az életemet!
Itt jár a Földön a Kegyelem.
Tavaszi álarca: szerelem.
Schrenk Éva


























Sárközi György:

Reggeli dal

Nyújtózik,ásít,céda kedvvel
Nyitja égkék szemét a reggel.

Fölkél a széles nyoszojából,
Pirul az ég a mosolyától.

Meleg testéből enyhe pára
Borul édesen a világra.

És vékony ujja enyelegve
Rózsavizet hint a szelekbe.

Örvendj a langyos ébredésnek,
Mely őre a mindig -levésnek.

Mely fáradt lelked ugarának
Meleget sikló sugarán ad.

Örvendj a harmatos szeleknek,
Füledbe súgnak,mert szeretnek.

Füledbe súgnak:föl a fővel,
Dalolva küzdjél az idővel.

S örvendj a párák fátyolának,
Mely eltakarja azt,mi bánat.

S mely ingva -lengve,drága kendő,
Int,hogy vígabb lesz a jövendő.














Galambos Bernadett: Szervusz, Tavasz!


Szervusz, Tavasz,
tűnj el, Tél!
Nem kell már a sok fehér!
Zöldelljen az erdő, rét,
nyitogasd a pipitért!
Gyermekláncfű, gólyahír
napfényért most néked ír.
Csald elő a meleget,
hadd űzze el a telet!
Szervusz, Tavasz,
tűnj el, Tél!
Hóval, faggyal megszűnjél!

















































Aranyosi Ervin:
A JELENBEN ÉLEK


Egy szép napon a múltam rám köszönt:
- Szívesen látnám néha-néha Önt.
Örömmel venném,ha visszalátogatna,
bár tudom néhány fillér kéne a vonatra.
És szóltam én: - Drága múlt, meg ne sértsem,
de visszamenni, nincsen érkezésem.
Boldogan élek itt a jelenemmel,
a csábítás az ifjúságba nem kell.
Oda bármikor elrepít az álom,
megélni még is a jelenem kívánom.












 
 
1 komment , kategória:  Összegyűjtött képek  
A pillanat
  2013-02-25 23:59:49, hétfő
 
 














Jónás Tibor YoTi
A pillanat

A nap ragyogó fénye, ha elillan,
Később szemedbe nem a fény,
Hanem az elmúlt pillanat villan,
És szépül a színe nap-nap után,
Mint a hajnal emléke délután.

A kis dallamok egyre halkulnak,
A csörtető napok zajában,
Az útra porszemcsék hullnak,
Idővel egyre szépülnek hangjai a múltnak.
Miért szépülnek mégis? Talán, mert múlnak.
































Alexandrosz: Szél dala

Este a szél dala
dúdol a tájon
zöld levelek közt
zizzen az ágon.

Átsuhan lágyan
az alkonyi réten
ködszerű fátylat
ringat az égen.

Messzire lebben
az esteli dallam
köd-puha szárnyon
száll a magasban.

De elpihen lassan
az esti szél
ha csillagok gyúlnak
a fák hegyén.

























Hámori István Péter
Ajándék vagy....


Nekem szép vagy. És kívül-belül tiszta,
felszikrázóan igaz, mint a fény.
Úgy hullsz reám a magasodból vissza,
akár betegre a gyógyító remény

Nekem jó vagy. És simogató szellő
ömlik a légbe lépteid nyomán.
Szikes földszívem általad lesz termő,
véled telik meg elhagyott szobám.

Messze vagy még, ám én megérzem jöttöd,
kívánásom okosságoddal őrzöd,
Szuszog szívedben megszelídült szándék.

Ajkad nyílik, ezer csengője árad,
Magamhoz vonlak, megérintem állad,
Mert ünnepemhez te vagy az ajándék.















Jegenyefa a télen

Félderékig égbe nyúlva
áll. Felette lila felleg.
Leveletlen ágai közt
átcsorog a végtelennek
kékbe vesző messzesége,
s a bukó nap vérrel festett,
halványuló lehelettel
idézi rá a zord estet.

Áll a télben. Vad szelekkel
harcol fellegtépő orma.
Nem ő sír... A tél üvölt, hogy
Nem láthatja meghajolva.
(Horváth István)









Reményik Sándor:
Gyopár

Azt mondta valaki:
A Korongyoson gyopár is terem.
Azóta vágyaimnak netovábbja
A Korongyos-tető.
Róla álmodom nappal-éjjel,
S a pici fehér csillagokról,
Mik szikráznak a vad kövek között.
Mert úgy lehet:
Egy hullócsillag szállt alá oda,
Ép a Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része csillagalakú lett:
Így született a havasi gyopár.






















Pilinszky János
Te győzz le

Te győzz le engem, éjszaka!
Sötéten úszó és laza
hullámaidba lépek.
Tünődve benned görgetik
fakó szivüknek terheit
a hallgatag szegények

A foszladó világ felett
te változó és mégis egy,
szelíd, örök vigasz vagy;
elomlik minden kívüled,
mit lágy erőszakod kivet,
elomlik és kihamvad.

De élsz te, s égve hirdetik
hatalmad csillagképeid,
ez ősi, néma ábrák:
akár az első angyalok,
belőled jöttem és vagyok,
ragadj magadba, járj át!

Feledd a hűtlenségemet,
legyőzhetetlen kényszerek
vezetnek vissza hozzád;
folyam légy, s rajta én a hab,
fogadd be tékozló fiad,
komor, sötét mennyország.

























 
 
1 komment , kategória:  Haverok  
Barátaimtól kaptam ma
  2013-02-24 18:06:02, vasárnap
 
 



Ha valaki csak akkor tart értékesnek


,,Ha valaki csak akkor tart értékesnek, ha az ő elvárásai szerint gondolkodsz, élsz, akkor valójában nem téged tart értékesnek. Hanem önmagát. Önmaga értékrendjét akarja benned viszontlátni. Mint egy tükörben. Amit ő értéknek gondol, azt szeretné benned látni, azt akarja tőled megkapni. És ha próbálsz megfelelni neki, akkor már nem TE vagy, hanem Ő."
Csitáry-Hoch Tamás)




















Legyen áldás az úton,

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
legyen veled az Isten, kérjük, kísérjen el
kérjük, oltalmazzon meg, és adjon néked erőt
utadon vezessen, formáljon, szeressen,
legyen a te őriződ.

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
tegye jóvá az Isten, amit te rontasz el!
kérjük, lénye ragyogja lábad elé a fényt!
lásd meg, hogy utadon Isteni oltalom
vigyáz rád és szeretve félt!

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
legyen erőd és türelmed, ha szenvedni kell!
legyen erőd szeretni, utolsó lenni, ha kell,
szívesen szolgálni, hálával áldozni,
Jézusra mutatni fel!

Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el,
öröm kísérjen végig, amíg úton leszel!
legyen boldog életed, és mindig az övé!
szívünkből szeretünk, imában kísérünk,
életed célja felé!
/ Ilonka Siposné Gál /



























































]

















Nézz le rám Istenem


Hatalmas Isten! Nézz le rám.
Te akkor is értesz, ha néma a szám.
A kereszt, amit adtál, Nehéz.
Te tudod, hogy nem panaszképp...
A vágy, amit belém oltottál,
A magány, amit társul adtál...
Én tudom, hogy nem adsz nehezebbet
Mint amit elbírni képesek az emberek.
Azt is tudom, hogy amit kaptam,
Azt nem tarthatom magamban.
Fáklya vagyok, de kérlek Uram,
Ha túl nehéz lenne az utam
Ülj le mellém, bár nem érdemlem,
És fogd meg kérlek akkor kezem
Ölelj át kérlek csendesen,
Hadd sírjam ki magam a szíveden,
Hadd mondjam el milyen nehéz,
Hogy milyen sok a szenvedés,
Ne szólj semmit, csak ölelj szorosan
Üljünk ott ketten, könnyesen, porosan,
Mert Te alkottál engem,
A Te lelked van bennem
Értesz akkor is, ha néma a szám
Hatalmas Istenem nézz most le rám,
Hozd el nekem a békét kérlek,
Én nagyon nagyon Szeretlek Téged Istenem!
Szerző ismeretlen













SZABÓ MAGDA: Január




A tó beállt, a tó türelmes,
bólint, ha a tél szól neki,
ám a patak nem engedelmes,
az fut, ha a fagy kergeti,
s mikor fehér inát harapják
a jég fogai, felkiált;
viszacsengik ringó haragját
az aranyszemű vadlibák.

A hegy alját levágta a
köd fodros szélű kése: csak
a csúcs beszédes vonala,
a vár falai látszanak,

a pára tartja tenyerén,
a semmin űl a csúcs, a rom,
egy felleg kusza szövetén,
laza pára-boltozaton.

Minden fehér, csakhogy törékeny,
kemény fehér ez, nem puha.
Karját lóbálja a fenyéren
egy állig üveg körtefa.
A fia is, egy csepp bokor,
színjátszó, szűk üvegzekében,
ott cseng, nevetgél, ott guggol,
és térdét öleli a szélben.












Lányi Sarolta: Versek a tavasz fogadására

A télből kiáltok hozzád, oh tavasz.
Fagyott hótól göröngyös még az aszfalt
Hidegben didergők göröngyös útja
A nők prémekbe\\\' fáznak, a hajuk havas...
Te messze rejtező gyönyör, oh most halld
E csüggedt szív jajját. Ki tudja
Bevárom-é a jöttöd, szép király,
Barátja boldogoknak?
A tél, az élet s lelkem... Ha a sok nap,
Mi még felém tart, a napcsapat,
Csupa rém, kísértet s nem tudom
Mi leng ijesztőn a leplük alatt?

A régi, leányos, fájós reménység
Skáláz szívemben egy árva húron:
Ha ez a tavasz
Gyönyörűbb lenne, letipróbb, vadabb...
Lerészegítene valami dac
Lennék szilaj, széltől-zilált, szabad,
Lihegő, boldog mámoros lány
Kiszaladnék a fűszagú tavaszba...













]

































Tavasz
Zsong-bong a természet, a tavaszt akarja,
Kibújik burkából a mogyoróbarka.
Háztetők, ereszek csurognak-csepegnek,
Koszlott hókupacok pocsolyába vesznek.

Süvítő böjti szél sepri az utakat,
Tördeli a fagytól rokkant faágakat.
Gergely-napi hóban lányok mosakodnak,
Hogy egész éven át szépek maradjanak.

A kis patak magát folyamnak képzeli,
Harsogó árjával partját feszegeti.
Lehömpölyög rajta a tél hordaléka,
Ha letisztul, költhet a szárcsa és ruca.

Futó felhők közül kimosolyog a nap,
Fakadásra buzdít rügyeket, bimbókat.
Március Idusán lobogók lengenek,
Méltón köszöntik a Nemzeti Ünnepet.

Hazatelepülnek a fecskék és gólyák,
Tavalyi fészküket buzgón tatarozzák.
Zsákjukat kioldják Sándorok, Józsefek,
S Benedekkel együtt hozzák a meleget.

Lanyha szél hordja szét a friss szántás szagát,
S a nyíló ibolyák üdítő illatát.
A szép kikelettel megújuló élet
Hittel, bizalommal tölti el az embert.











































Bittner János : Tavaszi hajnal

Ha egy este kiülsz a teraszra,
és látod, zöldel a kert,
ha a lábad előtt kutya horkol,
és a macska öledbe hevert,
ha a szomszédok hazamentek,
és az asztalodon az ital,
ha a szúnyogok is lepihentek,
s lármásan a víz fele tart
az égen a vadkacsa raj,
és súlyosan rád ül az este,
szigetünkön hallgat a táj,
fáradtan várod a hajnalt,
az utcán senki se jár,
a kapun tul a víz feketéllik,
a vízen tétova fények,
Budapest lámpái derengnek,
és nem jön az álom el érted,
felnézel a csillagos égre,
tüdődbe beszívod az illatot,
és megjön a hajnal végre:
boldog vagy, mint sose még,
mert látod, mennyire szép.






Túrmezei Erzsébet: Nem ejt hibát!

Ha különösnek, rejtelmesnek
látszanak Isten útjai,
ha gondok ösvényébe vesznek
szívem legdrágább vágyai,
ha borúsan búcsúzni készül
a nap, amely csak gyötrelmet ád...
egyben békülhetek meg végül:
hogy Isten sosem ejt hibát.
Ha tervei igen magasak,
s irgalma kútja túl mély nekem...
ha a támaszok mind inognak,
ha nincs erő, nincs türelem,
s tekintetem sehol célt nem lát
vaksötét, könnyes éjen át...
egy szikrácska hit vallja mégis,
hogy Isten sosem ejt hibát.

És ha szívem megoldatlan
kérdéseknek betege lett,
mert elkezd kételkedni abban,
hogy Isten útja szeretet...
minden elfáradt sóvárgásom
békén kezébe tehetem,
s elsuttoghatom könnyek közt is:
Ő nem ejt hibát sohasem.

Azért csend szívem! Engedd múlni
a földi múló életet!
Majd a fényben látni, ámulni
kezdesz: Ő mindig jól vezetett!
Ha a legdrágábbat kívánja,
a legsötétebb éjen át
menekülj a bizonyosságba,
hogy Isten sosem ejt hibát!














,,Sok minden van, amit szívesen adnék Nektek. . .
Szeretnék Nektek bölcsességet adni,
de azt csak a múló évek hozhatják meg.
Szeretnék Nektek sikert adni,
de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozunk érte.
Szeretnék Nektek boldogságot adni,
de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
De van olyan ajándék, amit adhatok Nektek,
amely mindig veletek lesz és az nem más,
mint a barátság és a szeretet!"


Hiszek a szeretetben,
harmóniában és a szépben és,
hogy a Világegyetemben
egyenlő minden lélek."









[




































Bohák Anitától!


Már újra van virág,
Gyöngécske, hófehér,
Parányi, reszkető
de elmegy már a tél.

Deres kövek közül
kibujt az új remény,
piciny hajnalharang,
gyötrelmek éjjelén,
Fagyos hetek után
jött mint a gyógyulás.
Azt mondja: lesz öröm,
lehet megújulás.

Lélek, ne csüggedezz!
Hallgass el, rút panasz!
Él még a szeretet.
Van Isten, lesz tavasz.









[


















]








[
 
 
1 komment , kategória:  Összegyűjtött képek  
üdvözlet
  2013-02-24 01:07:35, vasárnap
 
 


Horoszkóp
2013-02-23 09:34:27, szombat

Kedves Kos!
Szombaton végre mindenki hallgat rád, és te kiélvezheted, hogy te vagy a főnök. Ma a családodnak szüksége lesz az útmutatásodra és a tetteidre ahhoz, hogy megoldjanak egy helyzetet. Még akkor is te leszel az, aki felfedezed a megoldást, ha egyébként nem téged tekintenek családfőnek. Nem érdemes a háttérbe húzódnod szombaton, mert ez úgysem sikerülhet.


Kedves Bika!
Őrizd meg a mosolyodat és a derűdet szombaton! Ma sokan dolgoznak azért, hogy jókedvű legyen a napod. A gyerekeid például mindent megtesznek azért, hogy megnevettessenek. A pároddal már kicsit más lesz a helyzet, a szüleid és a párod szülei pedig könnyedén felbosszanthatnak. Ne hagyd, hogy a hétvége örömét és jókedvűségét elvegyék tőled!


Kedves Ikrek!
Tedd le az összes munkahelyi feszültséget, hidd el, hétfőig ráér minden munkaügy. Szombaton teremtsd meg a saját nyugalmadat és lelki békédet. A mai nap kicsit befelé figyelősebb, kicsit elcsendesedősebb az Ikrek számára. Még az is lehet, hogy kedvtelve nézed a havat a meleg szobából. Ma egy spirituális könyv vagy spirituális témájú film feldobná a hangulatodat.


Kedves Rák!
Itt az ideje a páros programoknak. Ma a pároddal felfedezhettek közös hobbikat és közös elfoglaltságokat. A szingli Rákoknak sem érdemes egyedül maradniuk szombaton: egy barátnőddel, a testvéreddel vagy az unokatestvéreiddel csinálj közös programot ma. Szombaton tele vagy ötletekkel, ezért ne várj arra, hogy más szervezi meg a közös időtöltést!


Kedves Oroszlán!
Szerencsés nap a szombat. Ma rád figyel a szerencse csillaga, igaz, azt várja tőled, hogy megdolgozz a szerencsédért. Vegyél egy sorsjegyet, vagy nevezz be egy kuponos játékba, a lényeg, hogy megadd a lehetőséget arra, hogy nyerj valamit. Ha így teszel, akkor szombaton a legváratlanabb helyekről kaphatsz ajándékokat, jutalmakat és nyereményeket.


Kedves Szűz!
Irányítsd a figyelmedet a neked fontos dolgokra szombaton. Lehet, hogy azt hiszed, mindig ezt teszed, de valójában a figyelmed ma könnyen elkalandozhat. Ráadásul csupa olyasmi foglalkoztat, amire felesleges gondolatokat pazarolnod. Ma olyan munkahelyi, egészségügyi és családi helyzetek foglalkoztatnak, amelyeken nem tudsz változtatni. Érdemes lenne ezek helyett a szeretteidre koncentrálnod.


Kedves Mérleg!
A szombat igazán nőies nap lesz a Mérlegek számára. Ma olyan magától értetődően használod a női megérzéseket, hogy minden férfit megijesztesz a környezetedben. Elég lesz egy-egy fél mondatot elkapnod ahhoz, hogy teljes sztorikra ráérezz, és elég lesz ránézned bárkire ahhoz, hogy meg tudd mondani, mit akar eltitkolni előled. Félelmetes képesség, valóban.


Kedves Skorpió!
A kicsattanó jókedvedet szeretnéd átadni valakinek. Találsz is ehhez alanyt a környezetedben. A családtagjaidat, a szomszédokat és az ismerősöket próbálod felvidítani több-kevesebb sikerrel. Ahhoz, hogy eredményesebben add át a jókedvedet, előbb érdemes megvizsgálnod, hogy mások miért nem látják ma az élet szép oldalait, és neked hogyan sikerült a nehézségek ellenére meglátnod ezeket.


Kedves Nyilas!
Ma érzelmi alapon működsz. Mindenben azt teszed, amit az érzelmeid diktálnak, és mindenben azt tekinted a legjobb megoldásnak, amit a szíved súg. Ez a hozzáállásod nem mindenkinek fog tetszeni a környezetedben. Ma sokan várnak tőled észérveket és ésszerű döntéseket. Ezekre azonban várniuk kell még néhány napot.


Kedves Bak!
Félreértések tarkítják a szombatodat. Az pedig csakis nézőpont kérdése lesz, hogy ezek a félreértések nehezítik-e a napot, vagy épp ellenkezőleg: feldobják a hangulatodat. Engedd el a precizitás iránti vágyadat és a tökéletesre való törekvésedet. Ha megengeded a környezetednek, hogy egy kicsit tökéletlenek legyenek, akkor a félreértések sem fognak zavarni ma.


Kedves Vízöntő!
Siettetnéd a tavaszt, és megkérnéd Holle anyót, hogy most már máshol rázza a dunyháit. Ha ezt nem is teheted meg, azért a lakásodba varázsolhatsz tavaszt: cseréld ki a textileket tavaszi színűekre, tegyél ki a kikeletet idéző dekorációt, és vegyél néhány hagymás tavaszi növényt a virágosnál. Ha pedig ez sem elég, akkor irány a piac: a friss zöldségek is segítenek tavaszi hangulatba jönnöd ma.


Kedves Halak!
Ma rád hárulhat a programszervezés feladata. Persze van valaki a családban, aki nálad sokkal jobban szeretne irányítani szombaton, de valamiért semmilyen terve nem jön össze. Érdemes úgy terelgetned az eseményeket, hogy ő azt higgye, mindenben ő döntött. Ha pedig megunod a szürke eminenciás szerepét, akkor egy jó könyvvel ülj le a kedvenc fotelodba.






















Móra Ferenc: Fecskehívogató

Villásfarkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.





Aranyosi Ervin: Tavaszébredés

Tavaszi szél tépi a fákat.
Aranyló napunk ránk tekint.
Föld mélyére bújik a bánat,
életre kelnek sejtjeink.
Apró virág, hófehér szirma,
hirdeti itt a kikelet.
A hófoltokra rá van írva:
Elűztük végre a telet!
Megújult erővel az élet,
ősi jussát követeli,
A tél eliszkolt, s a természet,
madárdallal megint teli.
Hit és remény most újra éled,
vidáman dobban a szívünk.
Téli álmod tán elmeséled,
s egy szebb jövőben is hiszünk.






A Tavasz allegóriája

Édes Tavasz,új reményt adsz
fagyos tél után,
Langyos Tavasz,ki újra feldobsz
hűvös délután!

Életed,akár egy fa,
kinek te adsz életet,
Sok száz ágad,gallyad,vessződ
ragyogja be életem.

Mikor élsz virágot bontasz,
és rügyet fakasztasz,
Elmúlásod mint az ősz-
ezer levélt hullatsz.

Vidámságot hozol
mindennapjainkba,
Komorságot ültetsz belénk,így
él bennünk egy csíra.

Mily meleg vagy egy tél után!
miért is mész tova?
Hűvös vagy egy nagy nyár előtt!
elküldenénk mind-de hova?

Hiszen újra visszajössz majd,
lehelsz belénk erőt,
És majd újra el is mész,
szomorún keresőnk...

Miden búnkat eloszlatod
mindegyőnk feje fölül,
Gondolok rád,langyos szellő,
ki vagy mindig gyönyörű!

Jöjj el,Tavasz,
újra,megint,
Színesítsd életünk
kedved szerint!!!






 
 
1 komment , kategória:  Haverok  
Nincs Cím
  2013-02-23 23:16:39, szombat
 
 















DRÁGA BARÁTNŐM.
Kellemes ébredést és szép napot kívánok.
Sokkal szebbet mint nekem van.
Szeretettel ölellek..Ilonka.



Barátaimnak.

Napok, hetek, hónapok évek,
őrült-szép közös emlékek,
együtt átélt közös csodák,
... aztán a bárka egyszer csak
nem visz tovább...!
Csendesen ring a hajó...
nem sodor tovább a lusta folyó!
Evezni kell! - nincs más megoldás!
... s hirtelen nem tudjuk:
átok... vagy áldás,
hogy nekünk egy az utunk!
- bár titkon hisszük, hogy
egy helyre jutunk! -

Hát jobb, ha együtt evezünk,
- néha szél ellen,
máskor meg segít a szél...
hiszen ismert a CÉL:
Tiszta lélekkel együtt haladni
és egymásnak örökre megmaradni!











































Varázserdő


Siklom a már kirajzolt hócsapáson,
a fehér erdőt hangtalan szelem.
Az ismeretlenek nyomát bejárom,
mit már csak alig-alig lát a szem.
A sí-vágányon szállok egymagamban,
minthogyha új országba siklanék.
Fehér erdő simul rám puha-halkan,
s kezemhez ér a fehér sűrüség.
A fák kinyúlnak, és a vad harasztra
a hóköpeny szelíden ráborul.
Kiáltok egyet, és a hang befagyva,
mint holt csilingelés, a csendbe hull.
Még nem lebbenti szét a napsugár a
varázsfüggönyt az alvó fák fölött,
de sejteti a kristálycsillogásba,
hogy vissza tudja varázsolni őt.
Időtlen száguldás a végtelenbe,
s érzed már felejthetetlenül:
varázserdőben szállsz, hóval befedve,
és téged is varázslat vesz körül.
Még befagyott dalok szólnak a csendből,
de már itt-ott madárkák szállanak.
Olykor egy pici hó porzik le fentről,
és megremegteti az ágakat.

Johannes R. Becher




Eötvös József: Holdvilág.

Ha a nap leszállva eltűnt,
Mint egy fényes képzelet,
S a sötét éj fátyolával,
Elterűl a föld felett:

Szívesen andalgok akkor
A harmattelt réteken,
És a hallgató természet
Nyúgodalmat ád nekem.

Mint ha aggnak homlokára
Hint ezüstöt az idő,
S nyúgodalmat nyer végtére
A sokáig szenvedő:

Úgy talál e föld nyugalmat,
Ha a nap lement,
És a holdvilág magasról
Rá ezüstöt önt.













]



Őri István: Álom-ének

Az álmok tengere furcsa szerzet
ott lélek léleknek üzenhet,
s szív vallhat szívnek szerelmet.
Ott minden - mi itt nem - lelhető
ott vagyunk Isten is - világot teremtő.

Az álmok világa furcsa szerzet
az álmokban virág vall virágnak szerelmet
az álmokban, ki' van, mind angyalok
fejükön fénylő tündér-glória ragyog.

Az álmokban ritkán van szenvedés
s ha fáj is, mit élsz - jön az ébredés.
Az álmokban zöld a fű, és minden vidám
az álmokban mindig süt a nap,
mint szép őszi délután,
amikor Ő jött feléd,
megfogtad szép kezét,
s azt hitted, mindez örök... -

Az álmokban így van mind' -
a valóban mögöttünk az Élet sündörög.
De sebaj! újra itt az éj,
csukd be szép szemed,
álmodj és remélj!












Dsida Jenő
MINDEN NAP ESTTEL VÉGZŐDIK

Minden nap esttel végződik.
Minden zaj csenddel végződik.
Minden valami semmivel végződik
és holt betű lesz minden fájdalom.

Csukják itt is, ott is az ablakot,
értelmetlen sötét zsalu-szemek
ölelik magukba arcomat.
Minden nap estével végződik.

Kaput keresek, hol nem áll angyal,
egy szemet, mely nyitva maradt
s azt mondja nekem: értelek.
De minden zaj csenddel végződik.

Ilyenkor a templomokat is bezárják,
az Isten magára csavarja
gomolygó, vastag, sokredős ruháját -
minden valami semmivel végződik.

Ilyenkor senkinek sem szabad beszélnie,
a koldusok bokrok alá húzzák magukat,
a tücsök ciripel. Este lett.
S néma verssé lesz egy-egy fájdalom.















László Margit: A Sziget

Míg várnak, míg hiányzol...
Míg feléd derűs meleg árad,
Addig ne mondd, hogy kár volt,
Ne mondd, hogy hiába.

Míg van egy békés sziget a sodró áradatban,
Hol enyhül a bánat és múlik a jelen,
Addig még érdemes a holnapot várnod,
Nyiss be az ajtón, és tedd le a szíved.

Míg szólnak Tehozzád, és megfogják a kezed,
Míg szavadat értik, és tudják a neved.
Addig még érdemes, addig még maradj!
Addig még muszáj tartanod magad!

Míg hívnak és tudod, hogy oda kell érned,
Míg érzed az erőt, mi odhúz Téged.
Addig még ne zárj magadra ajtót!
Addig még Te is fogadd a kopogót.

Isten az embert nem uralni szánta,
Ember az embernek legyen méltó társa,
Ha nem tudsz már mást, csak önmagadat adni,
Oszd széjjel szívedet, és érdemes volt élni.








Lord Alfred Douglas: Az éj a kertbe megy

A piros rózsa, a fehér
lehajtja csüggedt, álmodó fejét,
A z úrasszony Éj már a kertbe ér,
csak a virág hallhatja, merre lép.

Egész nap hívta őt a sok madár
csattogva és ezüstösen,
most hallgat ajkuk, az Éj lopva jár,
testén sötét köpeny.

Rigó dalol és dala fohász,
"Az éj, az éj suhan ide."
Az ujja már a záron kotorász,
nem zümmög a kis méhike.

Nem látni arcát, máris messze tűnt,
a fehér és piros kerten tova.
De hol a fű s a százszorszép lecsüng,
ott megmaradt a lábnyoma.

Sötét köpenye surran szelíden,
amint a fű hegyéhez ér.
A piros rózsa lassan elpihen
és álmodik fehéren a fehér.

/Ford.: Kosztolányi Dezső/









 
 
0 komment , kategória:  Haverok  
Tőletek kaptam
  2013-02-23 12:23:32, szombat
 
 








Vörös Judit

Kedvesemnek

Te vagy az én életemnek
hőn óhajtott álma,
ha nem lennél, lelkem mindig
csakis reád várna.

Nézzél a két vágytól égő,
csillogó szemembe,
hűségemnek örök titkát
találod meg benne.

Érted élő szerelmemben
Te adsz nékem hitet...
Tiéd vagyok, tiéd leszek,
hidd el, csak ez éltet.

Így jár majd le ez az élet,
itt leszünk egymásnak.
Végére is érjünk együtt
a nagy utazásnak



















Szuhanics Albert

Valentin és a hóvirág
Lassan elmúlik a tél,
földünk új tavaszt remél.
Alszik a rügy óvatag,
hóvirág kél hó alatt.

A barka még kicsit vár,
éjjel fagyos a határ.
Ám a februári nap,
tündér-ujja simogat.

Megvillan a bokrokon,
látogat, mint jó rokon.
Jegenyefán integet,
hozván fényes híreket.

Tavaszias szél dalol,
Valentin vár valahol.
Oly üde most a világ,
mint a nyíló hóvirág!

Fénnyé vált a szeretet.
ha Bálint nap közeleg.
Szép szívünkben fénylenek
az örökkön kék egek...









































Ladányi Mihály

Februári ének

Már csak a március és április,
és
máris tele lesz optimista költeménnyel az évszak,
és kutyafost rejt susogva
réti fű
a barkáktól taknyos füzek alján.

A derűs hangvételű
szél
beletüsszent az alagútba, ahol a szerelvények
krákogva csörtetnek a
jövő felé, mint
az öreg szakszervezeti tagdíjbeszedők.

Addig
mindenesetre éljen a tél, csontjai kék árbócára
kitűzött meteorológusokkal,
éljen a gyöngyházhideg ég,
amely mértéktartásra inti a közgazdászokat a
hétfőn pitymallatkor
beköszöntő áremelkedések előtt.


























Várnai Zseni

Álmok...

Vasárnap csöndje
sutyorog köröttem.
Föl keljek?
Ne keljek?
oly messziről jöttem
az álmok ködéből,
hol szárnyaim nőttek,
és neki vágtam
az örvénylő levegőnek.

Mi mindent álmodtam!
Már szinte el feledtem,
csak úsztam a levegőben
ez maradt meg bennem,
oly könnyen repültem,
szinte testetlen voltam,
hol merre lebegtem?
Tán' éppen a holdban.

A földre lenéztem;
kék csillagot láttam,
különös álmokat
álmodom mostanában.




































Horváth M. Zsuzsanna
Ébredés...

Életre kel fű, fa virág,
óh, természet csodás világ.
Csörgedező kicsi patak,
az erdő a rét hívogat.
Illatvarázs száll a légben,
hív a tisztás gyere vélem.
Csend ölel, nyugalom vár,
lombokkal játszó fénysugár.




















 
 
0 komment , kategória:  Haverok  
Szeressük egymást
  2013-02-22 00:37:32, péntek
 
 


















Szeressétek egymást, de a szeretetből ne legyen kötelék:

Legyen az inkább hullámzó tenger lelketek partjai között.

Töltsétek meg egymás serlegét, de ne igyatok egyazon serlegből.

Kínáljátok egymást kenyeretekből, de ne ugyanazt a cipót egyétek.

Daloljatok, táncoljatok együtt, és vigadjatok, de engedjetek egymásnak egyedüllétet.

Miként a lant húrjai egyedül vannak, habár ugyanarra a dallamra rezdülnek.

Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét.

Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be.

És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel:

Mert a templom oszlopai távol állanak egymástól,

És a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik"

/ Kahlil Gibran /


















UTAZÁS
Kántorné-Szegedy Gizella Irma

Holdat talált az éj
Tükre a tó, oly mély
A völgyben megnyúlnak az árnyak
A szél bont magának szárnyat
Táncolj szél, táncolj
Libegjen rajtad a fátyol.

Karját nyújtja felém a szél
Elém áll a Göncölszekér
Utazni visz majd felfelé
Magasra a Csillagok felé
Felveszem ezüstös ruhám
Mit a Hold fénye hint reám
Felöltök mindent ami Ék
A Nap-nak bíbor köntösét.

Látom majd a Föld hogy forog
A világűrben mily honos
Magammal viszek egy darab követ
Mely a földről emlék lehet
A kő a földhöz hozzá tartozik
Nem kell vele megdobni valakit.

Az utazás remek lehet
Ha a szívem majd nem remeg
Jaj! jön a nagy tragédia
Nem utazhatok sehova
Mégis a Földön maradok
Mert csak parányi porszem vagyok









































 
 
1 komment , kategória:  Belső kör  
Tőletek kaptam
  2013-02-22 00:37:29, péntek
 
 



[kephttp://api.ning.com/files/0kgYed5*J8NeL-kGvR8sw7dk2afJCvBgjPHhzBFRKMK5HPmm3jW 5RdYRZPWK96ua5T4B5-fqB-PhoC30xrLwCEbXe5QsYeU*/Kerettavasz...jpg?width=530kep]

Rajki Miklós: Bíztató

Bíztatlak: Örülj!

Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
Örülj a rikkantó madárnak!
A zöldlombos erdőnek, a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,

Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen tereád várnak!
Örülj, ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni gyermeked!
Örülj és te is tárd ki szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek, a tavasznak,
A fakadó rügyeknek, a lehulló lomboknak!
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj, ha jön egy zivatar,
Ha örülsz, akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok-sok galambnak!
A felhangzó zenének!
Örülj minden csendes estének!
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!
Hiszen annyi jó és szép van, aminek
örülhetsz,
Örülj, ha valakivel törődhetsz!
Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit
öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért!
Az öröm az egy jó dolog,
akik örülni tudnak, azok boldogok.
Te is az lehetsz, ha akarod!

0 komment , kategória: Szép versek










Nagymamám
2012-11-29 16:11:51, csütörtök

Fejemre tette két kezét,
Szemembe nézett két szeme.
Felejthetetlen lett nekem
Nyílt tekintete.

Kezében mindig munka volt,
Beteggé, hányszor tette az,
S hálát nem várva boldogan
Lett ő az áldozat.

Csak azt nem értem, jó Atyám,
Hűsége honnan vett erőt,
Hogy annyi gond és szenvedés
Meg nem törte Őt?

De láttam olykor-csendesen
Ha összetette két kezét-
Imává nőtt sóhajából
Felnevelt hitét.

Ma érte kérlek, ó, Uram,
Hogy áldd meg őt most gazdagon,
Mert hűséges az én nagymamám
Hűséges nagyon.










Téli napfény..
Mikor, még csak az ablakon át,
a kezemre idenyal,
felbámulok, rá, úgy emel, hív
a sugaraival;
januári, de máris oly jó,
oly érthetetlen,
mint gondolat nélkül a vágy
a szerelemben.

Mint gondolat nélkül a vágy,
forrón és testtelen
ömlik körül, úgy visz, cirógat,
és olyan esztelen:
rózsaszinben lobog a hús
belső feketesége
s hálám, mint tüköritta fény,
csap vissza az égbe.

Óh, minden hogy aranylik, árad
s mily csókba gyúl!
Hogy robban! robbant! Óh, milyen jó!
S mennyire új!...
Dehogy új!... Csak jó! Csak jó! A legjobb!
az örök, a régi!...
Százezer éve napimádó,
aki érzi!

Szabó Lőrinc



 
 
1 komment , kategória:  Haverok  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
2013.01 2013. Február 2013.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 35 db bejegyzés
e év: 1430 db bejegyzés
Összes: 6894 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 208
  • e Hét: 9643
  • e Hónap: 37382
  • e Év: 551736
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.