Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Dr. Damm Andrea - A devizahitelről őszintén - KÖTELEZŐ!
  2013-03-28 08:39:50, csütörtök
 
 
A pénzügyi szakjogásza a devizahitelekről és azok hátteréről beszél.
Az interjú apropója az MTV-ben általa bemutatott MEGÁLLAPODÁS
(az akkori pénzügyminiszter és kilenc vezető bank igazgatója írt alá),
melyből kiderül, hogy a bankok igenis tudtak a devizaárfolyamok elszabadulásáról,
csak erről nem tájékoztatták a hitelfelvevőket...

- talán direkt! KÖTELEZŐ ANYAG!


Link
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Kártérítési Igénybejelentés
  2013-03-28 08:35:08, csütörtök
 
  Kártérítési Igénybejelentés

A velem szemben alkalmazott konstrukció miatt, levelemben kártérítési igényemet kívánom bejelenteni.

Az alkalmazott konstrukcióval kapcsolatban tény, hogy Önök az árfolyam korlátlan felszámítását, továbbá a kamat korlátlan és indokolatlan módosítását hajtották végre. (uzsora)

Az ügyletben szereplő deviza létezése névleges, valós deviza forrás folyamatos előállítása az ügyletben felesleges, indokolatlan deviza kitettséget eredményezett volna a pénzügyi szolgáltató számára. A valós deviza forrás biztosítását a hitelező a szerződéses viszonyban nem vállalt, az aláírásra került szerződés csak a tőketartozás devizában való nyilvántartásáról szól. Felhívom a figyelmet arra, hogy a korlátlan kockázattal rendelkező pénzügyi konstrukcióval Önök súlyosan megsértették, gyakorlatilag kijátszották a befektetési típusú tevékenységre vonatkozó szabályozásokat. (Mifid irányelv)

A kockázatokra történő figyelemfelhívás során a kockázatkezelésre vonatkozó tájékoztatások elmaradása miatt vélelmezni lehet a szándékosságot. Az ügylet fenntarthatóságának hosszú távú feltétele az előforduló árfolyam kockázatok kezelése. (nyilvántartási tőkecsere, konverzió, csereügylet)

A deviza források valóságossága esetén a kockázatok kezelése közös érdek volna, hiszen a hitelező számára ismert, hogy az ügyfél korlátozott fedezeti és teljesítési képességgel rendelkezik (fedezetlen hitelezés).
A kockázatkezelés eltagadásával Önök az ügyfél teljes vagyonának az ,,elnyilvántartását" valósították meg a kezdetben az ügyfél rendelkezésre bocsátott csekély összeg fejében.

Az ingó és ingatlan vagyonom elértéktelenedése, részben az Önök kartellban kivitelezett pénzügyi konstrukciójának köszönhető, ahogy a lakossági fogyasztások hirtelen történő nagymértékű visszaesése is, melynek hatásait minden magyar állampolgár, az egész ország elszenvedi.

A folyamatos zaklatási eljárások, különböző kényszerintézkedések alanyává váltam, az évek alatt nekem okozott vagyoni és nem vagyoni kár összegét 50.000.000. Ft azaz ötvenmillió forintban határozom meg.

Tisztelettel :

Dátum
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A faktoring cégek is teljesen jogtalanul járnak el. Követelé
  2013-03-28 08:29:24, csütörtök
 
  "A faktoring cégek is teljesen jogtalanul járnak el. Követelés kezelésére sem jogosultak..."

A 2012. január 1-én hatályba lépett, új adatvédelmi törvény számos változást hozott. Ezek között olyanok is vannak, amelyek kiváltották az Európai Unió tüzetesebb vizsgálatát.

Mégis, az összehasonlításból kiderül, hogy nem sok minden változott.
Továbbra is akkor kezelhető személyes adat, ha azt a törvény közérdekből elrendeli, vagy az érintett beleegyezik az adatkezelésbe.

Több szakértő véleménye szerint, amennyiben tartozás van valamilyen szolgáltató illetve bank felé, és már egy idő eltelt nem fizetéssel, - a szolgáltató illetve bank kiadja harmadik félnek a személyes adatokat, - behajtás jogcímén. Ezzel azonban, súlyos bűncselekményt követnek el!

A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint nem adható ki személyes adat harmadik félnek, - csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. - A törvény 6. §.-nak 8. pontja szerint, azonban: ... ,,(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg."

Abban az estben, ha adósság kezelő faktoring cégek megkeresik az adóst, hogy a nevesített szolgáltató, vagy bank kezelésébe, illetve tulajdonába adta az adósságot, felmerülhet a kérdés, hogy vajon jogában állt-e?

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult a követelésének eladására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a faktoring céggel.

Ezek a faktoring cégek teljesen jogtalanul járnak el. Követelés kezelésére sem jogosultak csak az a cég, akivel az adós szerződést kötött.

Ennek módja a következő; a jogosult szolgáltató illetve bank kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást, ez a jogos eljárás.

Tehát, amennyiben zaklatja az adóst bármilyen faktoring cég, bátran követleje nála a személyes adatainak azonnali megsemmisítését. - Valamint írjon egy feljelentést a Pesti Ügyészségre, és ennek keretében kérje az ügyészséget az illető faktoring cég felszámolására.

Mindezek megkoronázásaként a szolgáltató, illetve bank ellen, aki az szigorúan titkos adatait kiadta, - kérje a kártérítési kötelezettségük megállapítását, akár az ügyészségen is!

Ha az adós valamikor mégis szóban vagy írásban beleegyezését adta ezen adatok kiadására, írjon levelet a faktoring cégnek, hogy kéri az adatai azonnali törlését, mert nem velük szerződött, hanem a jogosult szolgáltatóval vagy bankkal.

Továbbá az adós írjon egy levelet a szolgáltatónak vagy a banknak és szólítsa fel, hogy úgy rendelkezik, hogy ezentúl az adatait zártan kezeljék és megtiltja az adatok harmadik félnek való kiadását.
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Tudják meg, hogy tudjuk mit tettek és miért...
  2013-03-28 08:25:36, csütörtök
 
  Tudják meg, hogy tudjuk mit tettek és miért...


"A pénzintézetük jelenleg a kialakult helyzet reális értékelésére képtelen állapotban van. Okiratokkal tudom igazolni, hogy az Önök forrásszerző lehetőségei erősen korlátozottak, ami magatartásukra magyarázatot adhatna és ennek a körülménynek felróható lenne talán az is, hogy a források előállítására a ,,deviza swap" ügyleteket szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Bankon keresztül biztosítják a többi hazai bankhoz hasonlóan, de ügyfelükként mint hátrányaim keletkezésének okát elfogadhatatlannak tartom.
Az MNB szerepe aggályos ügyletünkkel kapcsolatban, ha esetleg harmadik félként saját érdeke miatt, ragaszkodik a deviza nyilvántartás állandóságához, esetlegesen ez az Önök függőségi helyzetének a kihasználhatósága miatt következhetett be."

Mivel ok és okozat együtt járnak... cinkosok és vétkesek ellenérdekeltjeink, ezért tudatni kell velük, hogy tudják meg, hogy tudjuk mit tettek és miért...

F.Zs.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A Kúria 7 db mellékletet kapott....
  2013-03-28 08:21:03, csütörtök
 
  A Kúria 7 db mellékletet kapott.... a mellékletek igazolják azt, hogy nem jogi kérdés, hanem sokkal inkább nemzetbiztonsági kockázatokat rejtő problémáról van szó !

Tárgy:

A joggyakorlat elemző csoportnak az ,,50 ítélet áttanulmányozása", valamint a ,,német és osztrák joggyakorlatról készült tanulmány", továbbá a ,,csoport közgazdász tagjának a véleménye" ismeretében tett megállapításokra történő észrevételezés, állásfoglalás



Tisztelt Címzett !

A gyűjtőnevükön, helytelenül ,,devizahiteleseknek" nevezett társadalmi csoport, érdekében és védelmében az alábbi észrevételeket kívánjuk megtenni. A hazai deviza konstrukciók a tőketartozások devizában történő nyilvántartásáról szólnak, így deviza tőke nyilvántartással rendelkező ügyfelek csoportjáról lehet beszélni, kérem az alábbi szempontokat és bizonyítékokat figyelembe venni.

Egyetértünk azzal a megállapítással, mely szerint :

,,...tartós jogviszonyok esetén annak tartalma alatt a szerződéskötéskor fennállt körülmények, előre nem látható módon, lényegesen megváltozhatnak, ezért a szerződés eredeti feltételekkel történő teljesítése egyik, vagy mindkét fél lényeges érdekét sérti."

Ezen megállapításból is és a további joggyakorlat elemzői csoport általi levezetésekből következik, hogy az (önálló) szerződésmódosítási lehetőséggel rendelkező pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatosan kerül legfőképpen elemzésre az egyoldalúság, mint a ,,szerződés megkötésekor kialakult értékegyensúly" fennmaradásának az eszköze.

A hazánkban elterjedt kölcsön, hitel és egyéb deviza konstrukciós szerződések közös jellemzője, hogy a pénzügyi szolgáltató által alkalmazott aktuális árfolyamot (eladási) alapul véve, határozza meg az aktuális havi törlesztő összeg nagyságát. A legfontosabb közös gyakorlata a hazai pénzügyi szolgáltatóknak a deviza árfolyam értékének a korlátlan felszámítása és követelése.

A deviza árfolyam kedvezőtlen alakulása, így a folyamatosan növekvő követelés teljesítése egyértelműen a fogyasztó lényeges érdekét sérti, mely igen rövid idő alatt tudott nagyon kedvezőtlenné válni. A pénzügyi szolgáltató az árfolyam kedvezőtlen alakulását, az ügyfél kockázati tényezőjének tartja.

A szerződéskötéskor a felek közötti értékegyensúly meghatározó tényező, ezért vizsgálandó körülmény a pénzügyi szolgáltató által szerepeltetett ok-lista is mely a kamat, díj és egyéb költségek változtatására számára lehetőséget biztosít.
Alapvető elvárás, hogy az ok-listában szereplő feltételek változása ténylegesen hatást gyakoroljon a kamatra, díjra és egyéb költségekre, viszont az ,,indokolatlan tétel szerepeltetése mely ezen költségekre nincs kihatással, semmis".

-:-

I., Egyértelműen ki kell jelenteni - meghatározó jelentőségű, hogy az ok-listában szereplő feltételek ,,valós" vagy ,,valótlan" kihatást jelentenek-e - vizsgálni szükséges a pénzügyi szolgáltatónak fogyasztóval kötött szerződésével összefüggésbe hozható forrásszerzési gyakorlatát !

Az ok-lista feltételei akkor tudnak szakmailag indokoltak vagy indokolatlanok lenni, ha a konstrukció forrása ismert, ha az ismeretlen vagy üzleti titkot képezhet, akkor az ok-lista egyetlen eleméről sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy kihatással bír bank - ügyfél közötti szerződéses viszonyra. Ennek megismerése a szerződéskötés időpontjában a felek között létező értékegyensúly miatt is kiemelt fontosságú.

Fontos megállapítása az elemző csoportnak, hogy {Ptk. 685.§ f)pont} az arányosságot kiindulópontnak nevezi - mivel aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében köti - így nyilván valamilyen mértékig előre kalkulálja a kölcsönnyújtás kockázatait és azokat a Hpt szerint kezelni is köteles. Ezzel kapcsolatban itt is felhívom a figyelmet arra, hogy a deviza konstrukciónak árfolyamfüggősége van. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartás nyilvántarthatósága egy adott árfolyamnál megdől, az ügyfél teljesítőképességének és felajánlott fedezetének a korlátossága miatt. A pénzügyi szolgáltatók ,,mintha" elfelejtették volna a prudens hitelezéssel kapcsolatban az alábbi fontos szempontokat :

Jövedelem - Törlesztő részlet és Hitelérték - Fedezet arányt.

A szerződés megkötésekor már kalkulálható, tervezhető az árfolyam érték melynél az ügyfél fizetésképtelenné válik és a hitel fedezetlenné. De ha ezt meghatározták volna, akkor azt is meg kellett volna határozni, hogy ez mit fog eredményezni. A pénzügyi szektor az alábbi lehetőségeket ismeri, nyilvántartási tőkecsere vagy konverzió, illetve csereügylet és határidős csereügylet, mint árfolyam kockázatkezelési lehetőségek.

-:-

II., A szerződések elemzésénél, vizsgálatánál az eljáró hatóságoknak nem tűnt fel, hogy a pénzügyi szolgáltatók az ügyfél tőketartozásának a devizában történő nyilvántartását vállalták, nem pedig azt, hogy a konstrukció forrását az adott nyilvántartásra került devizában teremtik elő, ez kiemelten fontos szerződési körülmény. Értelemszerű, ha valós deviza vesz részt az ügyletben (forrásoldalon), amely azonos a nyilvántartásra került devizával akkor árfolyamnyereség nem fog keletkezni, de ha a forrás nem azonos, és a szerződések alapján nem kell, hogy azonos legyen, akkor komoly tényezővé válhat a hitelezői árfolyamnyereség !

Az ügylet leginkább kamatcsere (kamatswap) megállapodásnak nevezhető, mert a kedvezőbb kamatozás előállításának az eszköze a tőketartozás devizában történő nyilvántartása, így a kamatcsere tőkecserét eredményez.

A Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeltének az adatközlései alapján, melyek a Svájci Nemzeti Banknak megküldésre kerültek, egy ott készült tanulmány szerint, amit annak vezető közgazdászai készítettek a hazai deviza konstrukcióval kapcsolatos megállapításokat, tényeket tartalmaz, ezért kijelenthető, hogy a kereskedelmi bankok nem fedezték kihelyezett deviza ügyleteiket valós frankkal vagy frank típusú pénzügyi termékekkel.

Megállapítást nyert az is, hogy az eurózónán belül és kívül a bankok gyakorlata eltérő volt. Eurózónán belül, valós frank vagy frank típusú pénzügyi instrumentumokat alkalmaznak, addig eurózónán kívül, Magyarországon mérlegen kívüli tételként jön létre az ügylet, jellemzően Fx-swap ügyletek vannak.

A tanulmány elérhetősége ,,Swiss Franc Lending in Europe", ,,Svájci frankban Európában" :

/http://www.snb.ch/n/mmr/reference/sem_2008_09_22_background/source/

Ez a tény, hogy a pénzügyi szolgáltató jelentős árfolyamnyereséget realizál ha kedvezőtlenül alakulnak az árfolyamok, kihat a szerződéskötéskor a joggyakorlat elemző csoport által is lényeges szempontnak nevezett értékegyensúlyra !

Az álombéli állapot szerint, ha az árfolyamok változatlanok maradtak volna, akkor a pénzügyi szolgáltató a kamaton felüli hozammal szerződéskötéskor sem számolhatott. Árfolyam nyereség a pénzügyi szolgáltató részére a deviza konstrukciós szerződésekben nem szerepel, így jogosulttá sem válhat rá. Az ügyletben a deviza csak névlegesen szerepel, valós deviza kitettséget a hitelezőnek a nyilvántartás nem eredményez, hiszen a hitel fedezetének a forrásával nem azonos deviza került nyilvántartásra. A névlegesség miatt, névleges kockázatok következnek be, de a hitelezők a gyakorlatban valós kockázatokat állítanak, állítottak.

Az értékegyensúly fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltató az árfolyam változás számára kedvező, ügyfél számára kedvezőtlen alakulását akár a kamatok változtatásával is kompenzálhatta volna, ha akarta volna. Az árfolyam nyereség az értékegyensúly súlyos felborulását eredményezte, hitelező és ügyfél a folyamatokban ellenérdekelt helyzetbe került.

Ki kell térni arra az eshetőségre, hogy forint árfolyam erősödés esetén a hitelezőknek milyen lehetőségei vannak, ekkor az egyoldalúság valóban olyan eszköz mellyel a szerződéskori értékarányosság biztosítható. Egy szintig a kamatok módosításával, egy szint után a konverzió, illetve nyilvántartási tőke cseréje indokolt. Értékmegtartó klauzula, mely szerint a kamat módosítás nem szerződés módosítás, ha változó kamatozású szerződés jött létre.

Az igazoltan realizált hitelezői árfolyam nyereség ismeretében, ennek eltagadása miatt nem értékmegtartásról, hanem már uzsora bűncselekményről, illetve csalásról van szó.

A deviza konstrukció alacsony kamatát a nyilvántartásra került deviza alacsonyabb kamatszintje idézte elő, általában ezt meghatározhatja az adott devizára vonatkozó jegybanki alapkamat, de hazánkban a hazai jegybanki alapkamatot kapcsolták össze a konstrukcióval.
Azt kell vizsgálni, szakmailag elfogadható-e, hogy az árfolyam korlátlan megfizetésének a követelésével, amivel a hitelező számára a nyilvántartási deviza előállítható lenne, akkor további ország kockázati (CDS, Credit Default Swap) elem együttes felszámítása miként lehetséges, miért lenne indokolt. A nyilvántartásra került deviza mit határoz meg és mit kell, hogy meghatározzon, ez szakmai kérdés.

A hazai svájci frank konstrukció kamatai 7,5 - 14 % -ig szórnak... ameddig a pénzügyi szolgáltatók a svájci frank betéteket 0,70 - 0,90 % éves kamat mellett gyűjtik hazánkban.

-:-

III., Az összes hazai pénzügyi szolgáltatónak a kockázatokról, illetve annak vállalásáról szóló nyilatkozatai a figyelem felkeltésére alkalmasak, de a valóságban prudens ügyfél tájékoztatásra (Hpt.) tökéletesen alkalmatlanok. A kockázatokra történő figyelemfelhívások mellett elmaradtak a kockázatok kezeléséről szóló tájékoztatások. Így az ügyfelek az árfolyam változást tehetetlenül és tétlenül kellett elszenvedjék, mintha az árfolyam kockázatokat nem lehetne és nem kellene kezelni !

A szerződéseket a pénzügyi szolgáltatók szakmai tevékenységükön belül kötötték, ha gondatlanságból maradtak el a kockázatkezelésről szóló tájékoztatások, vagy szándékosságból, nyereségvágyból akkor kártérítési felelősségüket ez alapozhatja meg. A szerződések megfogalmazása is a bankok akaratának megfelelően történt, sőt jövedelemvizsgálat és értékbecslés is megelőzte a szerződéskötéseket.

A pénzügyi szolgáltatókkal szerződő ügyfelek önálló és korlátlan deviza kockázatvállalási képessége, ilyen területen szerzett ismereteik hiányában nem elvárható, így a hitelező által kellett volna meghatározni az ügyfelek kockázatvállalási képességét.

A hitelező a meghatározó pénzügyi események, folyamatok elemzése során rendelkezik ismeretekkel, ezért kiemelten fontos elkülöníteni a 2008 február 26.-a előtti és utáni szerződéskötéseket. Ez a forint intervenciós sáv eltörlésének az időpontja, mely az MNB és a Magyar Állam közös döntése volt. Az intervenciós sáv létezése alatt egyes pénzügyi szolgáltatók által beismert módon - a forint az euróhoz való (sávon belül) rögzítése révén a többi devizával szemben, az euró keresztárfolyamai miatt stabilitást tudott mutatni - limitálható árfolyam kockázatokról lehetett beszélni.

Miként vállaltathatnak a prudens pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel korlátlan kockázatot, azok korlátozott jövedelmi és fedezeti viszonyai megismerése után ?

Álláspontom szerint az árfolyam változás kockázatait csak az képes kezelni akinek lehetősége van rá (erre vonatozó egyoldalúsággal rendelkezik), illetve speciális szakmai képességekkel, esetünkben deviza kereskedelmi ismeretekkel bír, az ügyfél-bank viszonyban ezzel egyértelműen a bank rendelkezik.

A pénzügyi szolgáltatók egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége nem kizárólag a joggyakorlat elemzői csoport által többször is hivatkozott kamat, díj és egyéb költségek vonatkozásában áll fenn, hanem a szerződés egészére kiterjedő korlátlan egyoldalú módosíthatóságot jelent.

Ez a szerződés fenntarthatóságának jogos eszköze, mert az ügyfelek korlátozott jövedelmi és fedezeti viszonyai alapján, egyértelmű kell legyen a pénzügyi szakértelemmel rendelkező fél számára, hogy a deviza konstrukciónak árfolyamfüggősége van. Ez az árfolyamfüggőség, mely a deviza tőke nyilvántartással jön létre, idézi elő a kockázatkezelés szükségességét.

-:-

IV., A deviza konstrukció előnye a hátránya is, az ügylet fontos jellemzője a forint hitelektől alacsonyabb törlesztő összeg (előny), mely ha forint konstrukció mértéket ölt akkor a kedvezőtlen árfolyam alakulás miatt, azt azonnal a visszafizetendő tőke forint ellenértékének a megnövekedése(hátrány) is követi. Egy megnőtt törlesztő részlet deviza konstrukció esetén, megnőtt tőketartozást eredményez, tehát a deviza tőke nyilvántartás forint ellenértéke az árfolyammal együtt ,,mozog". A tőketartozás deviza értéke lehet állandó összeg, de ennek forint ellenértéke folyamatosan változó összeget jelent. Ez a deviza konstrukció árfolyam kockázata, de az ügylet legfontosabb tulajdonsága is.

A forint ellenérték ,,folyamatosan változó" értéke miatt kiszámíthatatlanná, érthetetlenné válik az ügylet, ha ilyenkor hitel - és kölcsönszerződésekről van szó.

A hazai ügyfeleknek megalkotott hitel vagy kölcsön pénzügyi konstrukció a gyakorlatban alkalmatlan, alkalmatlanságát az árfolyamfüggőségének a kezeletlensége eredményezi. A konstrukció kockázatai és egyéb körülmények alapján leginkább pénzügyi befektetési szolgáltatást takar.

A pénzügyi szolgáltatók által meghatározhatatlan mértékű kockázatok ügyfelekkel történő (korlátlan kockázat) vállaltatása, nem lehet összeegyeztethető a prudens magatartással.

Az elterjedt szerződések elnevezése ,,hitel" vagy ,,kölcsön" szerződés, de a konstrukció megítélése nem a szerződések elnevezése alapján kell megtörténjen, mert tartalmilag és gyakorlatilag is befektetési szolgáltatással kapcsolatos szerződés jött létre.

A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kell. Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma e szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

A pénzügyi szolgáltatók ügyfeleikkel kötött szerződéseit álláspontom szerint nem megkerülhető módon a ,,Befektetési és Szolgáltatási tevékenység és Kiegészítő Szolgáltatás végzésének szabályai" (Bszt. 40.§-62.§) alapján, ennek figyelembevétele mellett kell megítélni, ezért a pénzügyi szolgáltatók megsértették ezen vonatkozó szabályozásokat is.

-:-

V., Az ügyfelekkel kötött szerződéses viszonyban a pénzügyi szolgáltató az ügyfél deviza tőke tartozás nyilvántartásának a vezetését vállalta, de nem csak a tőke tartozást, azaz a nyilvántartásra került deviza forint ellenérték deviza összegét, hanem az ingatlan nyilvántartásban is bejegyzésre került, magasabb összegnek (hitelkeret) a nyilvántartását is megvalósította. Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek (deviza tőke nyilvántartás) és pénzeszközeinek a kezelése nyilvántartáson keresztül megvalósult.

A vonatkozó Bszt. 57.§ (6) A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak a sérelmét.

Az eltagadott kockázatkezelés és ennek lehetőségei, az eltagadott valós (leplezett) szerződés része, mely miatt a szerződéses konstrukció a pénzügyi szolgáltató által kisajátíthatóvá vált. Az ,,árfolyam kockázatok" egyértelműen kezelhetőek, bizonyos esetekben tőkejövedelem is előállhat, mely a magánszemélynek adófizetési kötelezettséget jelent :

1995 évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról (Szja) szóló része szerint csereügyletből származó jövedelemnek minősül a 65/B. § (1) Csereügyletből származó jövedelemnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek minősül.

A pénzügyi szolgáltatók számos esetben fel is hívták ügyfeleik figyelmét arra, hogy az ügylet során árfolyamnyereségük is keletkezhet, mely adófizetési kötelezettséget jelent, ezt a figyelemfelhívást akár a hatályos Általános Szerződési Feltételek, Üzletszabályzat vagy akár a külön aláírandó kockázatvállalási nyilatkozat tartalmazza. Ebből is következik, hogy itt nem lehet egyértelműen ,,hitel" vagy ,,kölcsön" szerződésekről beszélni, amikor nyereségről, veszteségről, kockázatokról és adófizetési kötelezettségről beszélünk.

-:-

VI., Az ügylet korábbi felismerése azt eredményezte számomra, hogy egy pénzügyi felügyeleti eljárás keretén belül (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Békéltető Testület, PSZÁF PBT) kikért saját deviza tőke nyilvántartás, mely az eljárásban becsatolásra került a bank által, azt tartalmazza, hogy a deviza tőke tartozás a befizetéseimen túl is csökkenni tudott.

Megjegyzendő körülmény, hogy a tőke törlesztést eleve nem ír számomra elő a szerződés, azt külön elő takarékossági konstrukcióban rendezem, így majd a kamatokkal és állami támogatással növelten törlesztődhet be lejáratkor aktuális tőketartozásba.

A bank a felügyeleti eljárásban tett adatközlése után később ,,tévedésre" hivatkozik, továbbá van hozzátartozóm akinek szintén hasonló deviza konstrukciós szerződése van, lényegében azonos felügyeleti eljárás után az ő esetében is ugyanúgy kevesebb tőketartozásról szóló banki adatközlés történt, itt is a későbbiekben ,,tévedésre" hivatkozik a pénzügyi szolgáltató. A bankok tévedésének a nagyságrendje megegyezik az adott időszakban bekövetkezett forint/frank árfolyam változásának a nagyságrendjével. A két esetben a tévedés nagyságrendje 15.000 - 20.000 CHF összeg. A bank a tőketartozások csökkenéséről nem adott egyik esetben sem tájékoztatást, mindvégig az eredeti illetve csak a befizetésekkel csökkentett deviza tőke összeget közölte. A bankok követelésének csökkenését ha nem követi az ügyfelekkel szembeni követelés csökkenése akkor ezzel mérlegben kimutatható nyereséget állítanak elő.

Míg a bankok tévedésre való hivatkozással a nyomozó hatóságok számára új adatközléssel a helyzetet ,,orvosolták" addig a szakértelemmel rendelkező pénzügyi felügyelet PSZÁF egy általam kezdeményezett újabb eljárás során, illetékességének a hiánya miatt bírósági eljárást, illetve bűnügyi vélelmem esetén rendőrségi feljelentésre biztatott.

Az egyéb nyomozó hatóságok és a bíróság, ügyészség, rendőrség speciális pénzügyi ismeretek hiányában, soha nem fogja önállóan felismerni, illetve nem fog tudni különbséget tenni a valós és a leplezett szerződés között.

-:-

VII., A pénzügyi felügyelet a pénzügyi fogyasztók védelmét illetékesség hiányában nem tudta elvégezni. A pénzügyi szektor szabályozásával és a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos törvényi szabályozások nem valósultak meg.

A helyzet tarthatatlanságát felismerve a 2008-as Európai Közösséggel kötött megállapodás, mely hazánk pénzügyi támogatásáról szól, egyértelmű gazdaságpolitikai kritériumokat határozott meg, melyek a szakaszosan érkező pénzügyi támogatás folyósításának feltételei voltak. Ezek a kritériumok a pénzügyi szektor és a pénzügyi felügyelet törvényi szabályozását írták elő, hazánk hatóságai a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium ennek megvalósulásáról tájékoztatta az EU illetékes szerveit. A megállapodás konkrét kritériumai egyértelműen nem valósultak meg, az adott tájékoztatások nem feleltek meg a valóságnak.

Az Európai Közösségi támogatás nagyságrendje 20 milliárd euró, e hazánknak nyújtott támogatás és a hazai devizahitelezés között közvetlen kapcsolat áll fenn.

-:-

VIII., A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a kialakult pénzügyi világ válság kezelése során 2008-tól végső hitelezői szerepbe került. Az EU forrás felhasználása nem államadósság csökkentésre és nem bankmentésre szolgált (600 milliárd forintos támogatás kivételével, mely később visszafizetésre került) hanem a hazai jegybank (MNB) befektetésként a hazai deviza hitelezés refinanszírozására felhasználta, felhasználja. A befektetés jellemzője, hogy a forint erősödése veszteséget, míg a forint gyengülés nyereséget eredményez a hazai jegybank számára, nagyon fontos, hogy ez az állapot nem ellentétes az állami büdzsével mert ez a helyzet csak adott devizákkal szemben áll elő. A Magyar Állam államadósságát nem svájci frankban és nem japán yenben tartják nyilván.

Ezt a hazai jegybanki állapotot a nemzetközi valutaalap vezető közgazdásza a következőképpen nevezi egy tanulmányában ,,eladta a hátát idegen devizában". A tanulmány elérhetősége :

http://www.imf.org/external/pubs/ft/issues7/index.htm

Ez az állapot az IMF közgazdász professzorra szerint nem összeegyeztethető a jegybanki tevékenységgel, szigorú szabályozás és feltételrendszer szükséges előfeltétele ennek az állapotnak.

A jegybanki függetlenség nem tud megvalósulni a befektetésének a nagyságrendje miatt. A függetlenség megvalósul ha intézményi, személyi és pénzügyi függetlenség adott. A pénzügyi függetlenség nem tud megvalósulni, ugyanis a forint erősüdése a jegybanki befektetés kockázati eleme, forinterősödés esetén a jegybanki veszteséget a Magyar Államnak kellene viselnie, miként az előállt nyereségből különböző pénzügyi csatornákon keresztül részesedhet. A hazai jegybank a devizahitelesekkel szemben igazoltan ellenérdekeltté vált. A jegybanki mérlegadatok helyes értelmezése egyértelműsíti a kialakított helyzet csalárdságát. A forrásoknak a hazai kereskedelmi bankok anyabankjain keresztüli megvalósulása már önmagában megdöbbentő.

-:-

Az álláspontunk, véleményünk figyelembevételét kérjük a T. Kúria illetékes csoportjától, ami részben tanulási folyamatnak, részben oknyomozásunknak az eredménye, így a feltárt súlyos intézményi ellenérdekeltség is melyet a VII-VIII pont a teljesség igénye nélkül de tartalmaz. Az állításaim igazolásához szükséges dokumentumokat, okiratokat csatolom.

A hazai hatóságok illetéktelensége és fogalomtalansága, lehetséges elfogultságuk oda vezetett, hogy az Európai Közösség hatóságainak közbenjárását kezdeményeztük. Az Európai Csalásügyi Hivatalt, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bizottságot, illetve az Európai Bizottság Főigazgatóságát is tájékoztattuk, felhívjuk a T. Kúria figyelmét, hogy ezeknek a hatóságoknak eljárási illetőségük van.

Az érintett társadalmi csoport érdekében és védelmében követeljük a kilakoltatási és végrehajtási eljárások azonnali felfüggesztését.

Falus Zsolt Ferenc
B.É.C.S. elnök

Bp. 2012 október 10
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A Pénzügy minisztérium és a pénzintézetek MEGÁLLAPODÁSA
  2013-03-28 08:17:58, csütörtök
 
  2008. november 6.Budapesten A Pénzügy minisztérium és a pénzintézetek

MEGÁLLAPODÁSA

A devizaalapú hitellel rendelkező hitelintézeti

lakossági ügyfelek részére rendelkezésre álló,

a törlesztési összegek emelkedéséből adódó terhek mérséklését

célzó pénzintézeti eszközökről.

A Pénzügyminisztérium vezetése és a devizaalapú hitelezésben

meghatározó súlyt képviselő hitelintézetek vezetői megvitatták

a devizaalapú hitelezésben a forintárfolyam nagymértékű ingadozása miatt

kialakult jelenlegi helyzetet.

Leszögezték: a pénzintézetek képesek és készek arra,

hogy a devizaalapú hitelnél szükség szerint alkalmazzák azokat

a pénzintézetek üzletpolitikájában jelenleg is meglévő elemeket,

amelyek csillapítják a nagymértékű árfolyam ingadozásoknak

az ügyfelekre gyakorolt kedvezőtlen hatásait.

A hitelintézetek ebből kiindulva az üzletpolitikájukban,

üzleti gyakorlatunkban irányadó szabályok keretei között

a következő eszközökkel élhetnek a törlesztési terhek átmeneti

emelkedéséből adódó gondok csillapítás érdekében,

felkínálva az ügyfeleik számára legelőnyösebb megoldást:

1. Az adós kérésére, ha a törlesztő részletek havi összege jelentősen megemelkedne,

annak mérséklésére adhatnak lehetőséget - az összeg változtatása feltételeinek szerződésben

történő rögzítése mellett -, a törlesztési időszak meg hosszabbításával.

Ezen esetleges változtatással összefüggésben

a hitelintézetek külön díjat nem kívánnak felszámítani.

2. Az adós kérésére és a hitelintézet döntése alapján történő,

korábban a forinttól eltérő devizanemben

meghatározott kölcsön forint alapú kölcsönné alakítása esetén,

ha erre 2008.december 31-ig kerül sor,

a hitelintézetek nem számítják fel az átváltásnál felmerülő banki díjakat.

A megalapozott döntés érdekében a hitelintézetek biztosítják

a deviza alapú és a forint alapú hitelek reálisan

várható teljes törlesztési összegének

- azaz a kölcsön teljes futamidejére jutó törlesztési összegének - az összehasonlítását.

3.Az önhibáján kívül - különösen munkahelye váratlan elvesztése miatt - nehéz

helyzetbe került adós esetében, kérésére,

a törlesztés átmeneti megkönnyítésére kerülhet sor a hitelintézet egyedi döntése alapján.

4. A hitelintézetek a forinttól eltérő devizanemben meghatározott kölcsönök előtörlesztését

rugalmasan kezelik, ha az előtörlesztésre 2008. december 31-ig kerül sor.

Budapest, 2008. november 6.

Aláirók: Dr. Veres János pénzügyminiszter, Dr. Csányi Sándor OTP Bank Zrt.,

Dr. Felcsuti Péter Raiffeisen Bank Zrt., Gyuris Dániel FHB Jelzálogbank Nyrt.,

Papp Edit Erste Bank Hungary Nyrt., Marko Volc Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.,

Erdei Tamás MKB Bank Zrt., Dr. Török László CIB Bank Zrt.,

Dr. Patai Mihály UniCredit Bank Hungary Zrt.,

Csicsáky Péter Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt."
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Nincs is frank a devizahitelek mögött
  2013-03-28 08:11:52, csütörtök
 
  "Nincs is frank a devizahitelek mögött" - Ez komoly? című, portfolio.hu-s cikkre válaszolt Varga István:

"A forint gyengülése katasztrofális helyzetbe hozhatja nemcsak a devizában elszámolt adósságok gazdáit, hanem a bakrendszert és az országot egyaránt. A devizaalapú adósságok sokkal gyorsabban nőnek forintban, mint a jövedelmek, vagy amint azt a törlesztés csökkenti. A vállalkozások, háztartások egyre inkább fizetésképtelenek. Múlt év végén a deviza alapú háztartási jelzáloghiteleknek már a fele problémás volt, 1100 milliárd forintnak megfelelő állomány törlesztése 90 napon túl késett, 700 milliárd forintos mennyiséget már egy éve nem fizetnek vissza. 111 ezer ingatlan vár kényszerű étékesítésre. Ugyanakkor a forintban elszámolt kölcsönök törlesztésekor csak az ötöde késik, a támogatott kölcsönöknek csak 8 százaléka. A forint további gyengülése a pénzrendszert is veszélyezteti, a problémás háztartási és vállalkozási kölcsönök nagyobbak a hitelintézetek sajáttőkéjénél és háromszor nagyobbnak a jegyzett tőkéjüknél. Előre tekintve, az összes 2004-2008 között nyújtott devizához kötött kölcsön hosszútávon kifizethetetlen.

A bajok fő oka a devizában elszámolás. Ezért roppant fontos tisztázni a deviza szerepét és megfékezni az adósságnövelő hatását. A portfolio.hu portálon Palkó István bemutatta a deviza alapú hitelezés hátterét, ám a kiváltó okát illetően tévesen, miáltal a következtetése sem helyes. Szerinte a bankok a hitelt kérők érdekében vontak be kis kamatú, olcsó külföldi forrást és ezért az adósoknak el kell fogadniuk járulékos hatásként az árfolyamkockázatot. Kimutatható, hogy a devizában számolás okát, érdekét és felelősségét a hitelezők érdekkörében kell keresni.

A portfolio.hu elemzése szerint a lakáshitelek kamattámogatásának 2003-as megszűnése túlságosan megdrágította a forinthiteleket, ezért kerestek a bankok kisebb kamatra, rövid futamidejű külföldi forrást, hogy ebből nyújtsanak hosszú lejáratú hiteleket. Az elemzés maga is három problémát lát ebben az eljárásban adósok terhére. Egyrészt a források gyakori megújításának kényszerét emelkedő kamatokkal, másrészt a deviza drágulását a forintjövedelműeknél és az ebből eredő banki vesztességeknek az adósokra terhelését.

E három probléma sokkal mélyebb, a kiváltó oka pedig nem az adósok érdekének figyelembe vétele. Kezdjük az utóbbival. A deviza forrásként való felhasználása nem az olcsó hitelnyújtás érdekében történt, hanem azért, hogy fennmaradhasson a nagy forintkamat az államadósság finanszírozásához. Az okozati kapcsolat fordított. A kedvezőbbnek látszó hitelezés bevezetése tette lehetővé a forint kamatlábának nagy értéken tartását. Nagy kamatlábbal nem lehet hosszúlejáratú, pl. lakáshitelt nyújtani, a gazdaság sem működhet túlzott kamattal. Tehát le kellett volna szállítani azt az alapkamatot, ami biztosította az államkötvények tetemes hozamát. Az ezredfordulón a kormány úgy oldotta meg a dilemmát, hogy kamattámogatást adott a lakásvásárláshoz, így fennmaradt a nagy forintkamat és beindulhatott a jelzáloghitelezés is. Az európai közösséghez csatlakozáskor az állami támogatást meg kellett szüntetni. Kellett egy megfizethető, alternatív hitelkonstrukció ahhoz, hogy a forintkamat szintje megmaradhasson. Tehát csak látszólag volt az olcsóbb hitel a kölcsönt kérő érdeke, valójában a pénzpiac érdeke volt a nagy forintkamat fenntartása.

A válasz másik felét a pénzügyi közvetítőrendszerben találjuk. A magyar bankrendszer euró és dollár elszámolású országok bankjai és részvényesei tulajdonába került a '90-es évek második felében, lényegében olyan leánybankokká váltak, melyek az anyabankok érdekét és utasításait követik. A nagy kamattal számolt, nagy hozamú államkötvény - és jegybanki kötvény - a nemzetközi pénzpiac érdeke, ezért az anyabank átcserélhette a leánybankjai forintbetétjét euróra és élvezte annak hozamát a magyar papírokba fektetve. Tehát a magyar forintbetéteket swap műveletekkel euróra cserélték, az eurót svájci frankra, így az anyabank forintot, a leánybank devizát birtokolt. A leánybank a kapott devizát, mint olcsó hitelt nagy propagandával kínálta, a magyar háztartásoknak, vállalkozásoknak - természetesen az olcsóság ellenében az árfolyamkockázat vállalásával. Így az anyabank lefedezte a forinthozamot, a leánybankján keresztül azt a magyar adósokra terhelte. Ha romlott a forint, ugyan csökkent euróban számolva az államkötvény hozama, de nőtt a leánybank bevétele a megnövekedő törlesztésekkel. Azaz a magyar háztartások fedezték és fedezik az államkötvények, jegybaki kötvények nagy hozamát a nemzetközi banki kapcsolatok javára. Ezt az érdeket és összefüggést a portfolio.hu elemzése nem mutatta be.

Meg kell jegyezni, hogy a volt szocialista országok bankjait lényegében ugyanazok az európai, amerikai bankok vették meg, így ezek a bankok több országban rendelkeznek leánybankkal. A keletközép európai államokban az európai csatlakozáskor ugyan ez a hitelezési politika jelent meg: nagy kamat az ország pénzében és kisebb kamat devizában. Több ország felismerte e politika veszélyét, korlátozták is érvényesülését. Bennünket is figyelmeztetett az IMF a devizakitettség veszélyére, de nálunk elmaradt a beavatkozás.

Tehát nem az adósok érdekében történt az olcsó hitelezés, hanem fordítva. A nagy forintkamat fenntartása érdekében jelent meg egy alternatív hitelezési mód. Ugyanis, a gazdaság leállt volna - mint ahogy most leállt - lakásépítési hitelek nélkül. A nagy forintkamatot az állam kényszerűen tudomásul veszi, ha a független jegybank a piaci kamatot követi. A piaci kamat pedig a bankközi kamatláb. A bankközi kamatlábat pedig a leánybankok határozzák meg az anyabankok elvárására.

Ez a hitelezési politika súlyos szakmai hibákra épül. Elsőként említhető, hogy hosszú futamidejű jelzáloghitel forrását csak hosszú lejáratú jelzálogkötvény adhatja. Ez több évszázados tapasztalatra épülő tankönyvi tétel, amit törvény is garantált. Jelzáloghitelt csak erre jogosult jelzálogbank adhatott, mely más banküzletet nem folytathatott, hogy az átlátható gazdálkodása és jelzálog fedezetei biztonságot nyújtsanak a jelzálogkötvény lejegyzőinek. Éppen a rövid idejű forrás megújítási kockázata miatt tiltotta a törvény az üzleti hitelintézést együtt a jelzáloghitelezéssel. A kockázat áthárítása az ügyfélre pedig csak a megkötött szerződések utólagos módosításával lett volna lehetséges, amit a polgári jog nem ismert. A jelzáloghitelek éppen hogy kisebb kamattal voltak elérhetők, mint a fogyasztási hitelek, mert ez a banküzem olcsóbb volt és a jelzálogkötvények jegyzői is szerényebb hozamot vártak el a tartós befektetésért. A '90-es évekbeli bankeladások után azonban eluralkodott a spekuláció, a hitelintézeti törvény banki inspirálásra felrúgta a fenti szakmai követelményt és az üzleti bankok 20-25 éves jelzáloghitelt kezdtek nyújtani néhány hónapos források megújításával, mert ennek költségét az adósra háríthatták a kondíciók utólagos változtatásával. Természetesen mód van a lejárati idők különbségének áthidalására, de a nagyon hosszú hitelnek nagyon rövid forrásból táplálása olyan megújítási kockázatot generál, mely aláássa a hitelintézetek stabilitását és ezzel az egész pénzügyi közvetítőrendszert. Tehát nem egy problémával állunk szemben, amit az elemzés említi, hanem egy alapvető veszéllyel, amit az adósok még oly nagy tehervállalása sem háríthat el.

A második problémát a portfolio.hu elemzése az előre nem látható mértékű forintgyengülésben látja. Ez sem egy egyszerű probléma, ez egy fenntarthatatlan állapot, mert megfizethetetlen szintre emeli a devizában elszámolt kölcsön törlesztő részletét, kamatát, díjait azzal, hogy gyorsabban növeli az adósságot, mint ahogy a törlesztés csökkenti azt. Az adós elveszti jelzáloggal terhelt ingatlanát, és mégis egy kifizethetetlen adóssága is megmarad, a banknak pedig a teljesítetlen követelése. Téves azt gondolni, hogy senki sem tudott 15-20 százaléknál nagyobb árfolyam ingadozást elképzelni. Elég egyetlen pillantás a múltra. Kerekítve, egy svájci frank 1980-ban 20 Ft volt, 1990-ben 40 Ft, 2000-ben 160 Ft. A forint értéke nyolcadára csökkent húsz év alatt. Az árfolyam változásának valószínűségét pedig 20-25 évre előre kell figyelembe vennünk. Egy húsz éves kölcsön kiátlagolva kevesebb, mint fél százalékkal mérséklődik havonta, miközben az elmúlt öt évben a svájci frank árát követve átlag két és fél százalékkal nőtt havonta. Semmilyen gazdasági valószínűsége sincs, hogy a magyar forint hosszabbtávon erősödjön a svájci valutához képest, annak viszont kiemelten nagy a valószínűsége, hogy gyengül. A hitelintézetek egyetlen napra sem engedik meg az árfolyamkockázatot, mégis elvárták a háztartásoktól, vállalkozásoktól, önkormányzatoktól a nyitott árfolyamkockázat akár több évtizedes vállalását. Ez az elvárás nem támasztható alá szakmai érvvel, csupán jól meghatározható hitelezői érdekkel.

A hitelezők számítottak a forint jelentős gyengülésére, ami több okból könnyen belátható. Egyrészt, az euró övezethez csatlakozásának idején menekülő valutát, svájci frankot ajánlottak elszámoló eszközként. Másrészt, a PSZÁF, MNB és a kormány részvételével a bankok stresszteszteket végeznek, szimulálják a rendkívüli piaci elmozdulásokat közel kétszáz féle paraméter beállításának lehetőségével. A forint hosszú távú gyengülésének az ügyfeleik elé tárása eleve kizárta volna a deviza alapúnak elnevezett szerződéseket.

A forintjövedelmű ügyfélnek forintban folyósított és forintban törlesztett kölcsöne devizában felszámítva típustermékké vált. Ekkor a hitelnyújtó úgy kínálja a kölcsönt és várja el a törlesztést, mintha svájci frankban történne mindkét művelet. A 'mintha adtam volna, de nem adtam' az eljárás virtuális része, effektíve a svájci frank, euró, jen nem jelenik meg. Ezt a 'mintha' elemet a polgári jognak kell megítélnie. A törvényhozás már megítélte és - 2010 októberében - eltiltotta a hitelintézeteket a hitelek devizában számolásától forintjövedelműek részére. A bankrendszer nem tiltakozott - hiszen számítható, hogy az ilyen ügylet tönkremenése csak idő kérdése.

A portfolio.hu harmadik problémaként említi a felelőtlen hitelfelvételek és a laza hitelezés, valamint a válság együttes hatására bekövetkező banki veszteségeknek a még fizetőképes adósokra hárítását. Az elemzés óvatosan említi, hogy a hitelezők visszaéltek a törvénybe is iktatott szerződésmódosítási jogukkal, hiszen ez az áthárítás nem lehet ok. Ezt a Kúria joggyakorlat elemző csoportja állapította meg, miszerint a hitelező nem módosíthatja a kölcsönszerződéseket normális üzleti kockázata körében. Számítani lehetett a törlesztés drágulására és a nem-teljesítés arányának növekedésére.

Végül meg kell jegyezni, hogy a portfolio.hu elemzése jól mutatja be a swap műveleteket, a forintbetétek devizára cserélését, az azonnali és a határidős, spekulatív un. lábát a szerződéseknek. Éppen ez a bemutatás igazolja, hogy ilyen műveletekbe a forintkölcsönre igényt tartó háztartások, vállalkozások nem vonhatók be sem tudtukkal, sem tudtuk nélkül. Nem felelnek meg az ilyen ügyletek törvényi követelményének. Az, hogy a hitelintézetek végeznek ilyen swap műveleteket az a pénzpiaci aktivitásuk része. Ez a pénzpiaci üzleti tevékenység a hitelintézetek összes aktivitásának nagyobb része és független a deviza alapú hitelezéstől. Illetve az összefüggés részleges a korábban írottak szerint. Ezért sem lehet az itt zajló eseményeket a kölcsönt felvevőkre terhelni. A fentiek szerint az olyan hosszúlejáratú hitel, mely a forrás megújítás költségét és a devizapiaci események kockázatát egy 'mintha' eljárással hordozza, mérgezett termék, vagy pontosabban maga a méreg."
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Visszaélés személyes adattal
  2013-03-28 08:07:25, csütörtök
 
  A Büntető Törvénykönyv szerint:

Visszaélés személyes adattal

177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.

Hivatali visszaélés

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Az opciós vételi jog és az autónk dr. Várhelyi Tamás ügyvéd
  2013-03-28 08:05:22, csütörtök
 
  Az opciós vételi jog és az autónk

dr. Várhelyi Tamás ügyvéd úr írta

Na kérem...

Bár sokat beszéltünk a témáról, a "tisztelt" behajtó"urak" figyelmét nyomatékosan fel kellene hívni az alábbiakra, mikor bejelentik, hogy ők márpedig vinnék az autót:Birtoklás jogalap nélkül Ptk. 193. § (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.A Ptk. 193-195. §-ai a birtokháborításnál szélesebb körre vonatkoznak, mert minden birtoklásra jogosult és minden jogalap nélküli birtokos viszonyát rendezik. Jogalap nélkül van a dolog birtokában, akit a birtoklásra sem tulajdonjoga, sem egyéb - jogszabályon, vagy szerződésen alapuló jogcím - nem jogosít fel. A jogalap nélküli birtokos legalapvetőbb kötelessége az, hogy a dolgot adja ki a birtoklásra jogosultnak. Ennek az igénynek az érvényesítése iránt az ellen kell pert indítani, akinek a dolog ténylegesen a birtokában van. A kérelem ennek alapján a dolog kiadására irányul.A forgalomból kivonással kapcsolatban:A birtokvédelem Ptk. 188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.Tehát nem viheti el az autót, a Ptk. 193.§ alapján ingóság kiadása iránt pert kell indítana a banknak Ha kivonja a forgalomból, vagy ne adj isten, elviszi, az illetékes jegyzőtől azonnal birtokvédelmet kell kérni.

Tételezzük fel, hogy autóhitel eseté a bank rendelkezik egy érvényes és hatályos vételi jogot (opció) alapító szerződéssel. Tételezzük fel azt is hogy a bank a vételi jog gyakorlása során ajánlott tértivevényes levélben küldi meg a joggyakorlási értesítőt.

Át kell-e adni az autót, vagy ha nem, a bank jogszerűen küldheti a trélert meg a gorillákat? Itt a válasz:

Ptk. A teljesítés megtagadása

313. § Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

Tehát - mint azt annyiszor elmondtam már - önkéntes teljesítés hiányában SEM LEHET ÖNHATALOMMAL "TELJESÍTENI" a szerződést!!!!!!

Ha az adós nem adja járművet, a behajtók lógó orral elkulloghatnak, a bank meg pert indíthat, ha akar...

Ami az autós ügyeket pikánssá teszi az, hogy ez esetben a felek kölcsönös teljesítéssel tartoznak. (Az adós az autó átadásával, a bank az opciós vételár megfizetésével!!!!) Végső soron mondhatjuk azt, hogy HA kifizetik az opciós vételárat, AKKOR átadjuk az autót...

Ptk Magyarázata "Visszterhes szerződéseknél az egyidejű teljesítés követelménye érvényesül. Eszerint saját teljesítése egyidejű felajánlása mellett bármelyik szerződő fél felszólíthatja a másik szerződő felet a teljesítésre, ezzel az ellenszolgáltatás esedékessé válik. A szerződésszerű teljesítés felajánlása nélkül a másik fél teljesítése nem válik esedékessé, és a felszólítás eredménytelensége késedelemmel nem jár."

Száz szónak is egy a vége, autót, önként senkinek oda nem adunk!!!!
 
 
4 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A Deviza szerződések elsősorban az egyoldalú szerződésmódosí
  2013-03-28 08:02:31, csütörtök
 
 
A Deviza szerződések elsősorban az egyoldalú szerződésmódosítás miatt támadhatóak, ami egyszerű nyelvre lefordítva önkényes kamatemelést jelent! De a lényeg mégis a jegybanki alapkamat drasztikus csökkenésében van, hiszen a jelentős pénz ami MINDEN devizahitelesnek vissza jár az ebben rejlik! Mert mindenkit kivétel nélkül BECSAPTAK! Hogy jobban megértsétek elmagyarázom: a törlesztő részlet két részből áll: tőkéből és kamatból, a tőke az árfolyamváltozás miatt jelentősen megemelkedett, de a kamat összegének viszont drasztikusan le kellett volna esnie a jegybanki alapkamat csökkenése miatt. Na és pontosan ezért van az, hogy a bankok a bírósági tárgyaláson arra a kérdésre, hogy miért csak az adott deviza árfolyam emelkedését érvényesítik és az adott deviza kamatát viszont úgy kezelik mintha az nem is létezne, semmilyen magyarázattal nem tudnak szolgálni, hiszen azt mégsem mondhatják a tárgyaló teremben, hogy CSALTUNK! Mondok egy egyszerű példát aki pl. 2008. májusában vette fel a hitelét annak a kamata az akkori jegybanki alapkamat függvényében lett kiszámolva, ami akkor 2,840%-volt, ez az adat 2012. májusában 0,075%-ra változott. Nem nehéz megállapítani, hogy mekkora ez a változás! Egy kis matematika és az egyszerű ember is láthatja, hogy igen csúnyán meg lett károsítva! Ez pontosan azt jelenti, hogy 2012. májusában a törlesztő részlet kamatának az összege 37,86 x kevesebb lett volna, ha a referencia kamatlábat figyelembe veszi a bank. De persze nem ezt tette! A lényeg pedig az, hogy hiába volt árfolyam emelkedés, a fent leírtak miatt nem volt joga a bankoknak ilyen mértékben megemelni a törlesztő részleteket! Nos ezután mindenki döntse el magában, hogy meddig hagyja még kizsákmányolnia magát!

És ami még nagyon fontos per alatt megáll minden, nem mondhatják fel a szerződést és nem is árverezhetnek amíg a bíróság jogerős ítélete meg nem születik!
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 43 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1153
  • e Hét: 11163
  • e Hónap: 40302
  • e Év: 210803
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.