Regisztráció  Belépés
orsi1.blog.xfree.hu
"...az igaz embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. " --------- "A problémák azért vannak, hogy megoldjuk ... S. Orsi
1967.12.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Hímes tojások
  2013-03-31 09:41:11, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Képek  
A Da Vinci kód 274.
  2013-03-31 09:27:45, vasárnap
 
  - Adja csak ide - mondta Marie, Langdon kezére mutatva.
- Ó, köszönöm - nyújtotta oda Langdon az üres kávésbögrét.
Marie furcsán nézett rá.
- Én arra gondoltam, ami a másik kezében van, Mr. Langdon.
Langdon lenézett és rájött, hogy Sauniére papirusztekercsét szorongatja. Ismét kivette a cryptexből, azt remélve, hogy talán korábban elnézett valamit.
- Hát persze, elnézést.
Marie derűs mosollyal vette át a tekercset.
- Ismerek egy bankárt Párizsban, aki nagyon szeretné visszakapni ezt a rózsafa ládikát. André Vernet közeli barátja volt Jacques-nak, aki maradéktalanul megbízott benne. André bármire hajlandó, hogy tiszteletben tartsa Jacques kérését, aki a gondjaira bízta ezt a dobozt.
Beleértve a lelövésemet, idézte fel Langdon, úgy határozva, inkább nem említi meg, hogy valószínűleg eltörte a szerencsétlen férfi orrát. Párizsról Langdonnak eszébe jutott a három sénéchal, akiket az előző este meggyilkoltak.
- És a rend? Mi lesz most?
- A kerekek már mozgásba lendültek, Mr. Langdon. A testvériség évszázadokon át kitartott, ezt is túl fogja élni. Mindig vannak, akik készen állnak arra, hogy előlépjenek
és újjászervezzék a rendet.
Langdon egész este gyanította, hogy Sophie nagyanyja szoros kapcsolatban áll a renddel. Végtére a Sion-rendnek mindig is voltak nő tagjai. Négy Nagymesternő is volt az idők során. A sénéchal tisztet hagyományosan a férfiak birtokolták - ők voltak az őrzők -, de az asszonyok még ennél is megbecsültebb szerepeket töltöttek be, és gyakorlatilag bármilyen szintről a legmagasabb posztra emelkedhettek.
Langdon felidézte magában Leigh Teabinget és a Westminster-apátságot. Mintha ezer éve lett volna.
- Nem gyakorolt nyomást az egyház a férjére, hogy ne hozza nyilvánosságra a Sangreal-dokumentumokat a Napok Végén?
- Te jó ég, dehogy! A Napok Vége legenda csak a paranoid agyakban létezik. A rend tanai között nem szerepel semmiféle dátum, amikor le kellene leplezni a Grált. A rend valójában mindig ahhoz tartotta magát, hogy sohasem leplezi le a Grált.
- Soha? - képedt el Langdon.
- Lelkünket a rejtély és a csodálat táplálja, nem pedig maga a Grál. A Grál szépsége az éteri természetében van. - Marie Chauvel most a Rosslynra emelte a tekintetét. - Egyesek számára a Grál egy kehely, amely örök életet ad nekik. Mások nak az elveszett dokumentumok és a titkos történet utáni kutatást jelenti. De én azt gyanítom, hogy a legtöbb embernek egyszerűen csak egy nagy eszme a Szent Grál... dicső és elérhetetlen kincs, amely valamiképpen, különösen napjaink kaotikus világában, megihlet bennünket.
- De ha a Sangreal dokumentumok rejtve maradnak, örökre elvész Mária Magdolna története - mondta Langdon.
- Úgy gondolja? Nézzen csak körül. A képzőművészet, a zene, a könyvek mind tele vannak a történetével. Napról napra megidézik. Az inga kileng. Már érzékeljük a történelmünkben rejlő veszélyeket... és a pusztulásba vivő utakat. Lassan már érzékeljük, hogy a szent nőiséget vissza kell helyezni jogaiba. - Marie szünetet tartott. - Említette, hogy a szent nőiség szimbólumairól ír könyvet, igaz?
- Igen.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Mesteri fafaragás
  2013-03-30 15:48:06, szombat
 
 



Denise Nielsen - George Worthington Imágenes compaginación
albanandy@hotmail.com
 
 
0 komment , kategória:  Képek  
A Da Vinci kód 273.
  2013-03-30 15:45:52, szombat
 
  Százötödik fejezet

Éjszaka borult a Rosslynra.
Robert Langdon egyedül állt a terméskő ház tornácán, és élvezettel hallgatta a nevetés és az egymásra találás örömének háta mögül érkező hangjait. Egy bögre volt a kezében jó erős brazil kávéval, amely ólmos fáradtsága ellenére új erőt öntött belé, bár érezte, hogy nem tarthat már ki sokáig. Egész testében kimerült.
- Ön csöndben kiosont - szólalt meg mögötte egy hang.
Langdon megfordult. Sophie nagyanyja volt az, ezüst haja ragyogott az éjszakában. Langdon már a nevét is tudta, legalábbis azt, amelyet az utóbbi huszonnyolc évben használt: Marie Chauvel.
Langdon fáradtan elmosolyodott.
- Úgy gondoltam, egy időre átengedem egymásnak a családot.
Marie kijött és megállt mellette.
- Mr. Langdon, amikor értesültem Jacques meggyilkolásáról, rettenetesen féltettem Sophie-t. És amikor ma este megjelent a küszöbömön, életem legnagyobb megkönnyebbülését éreztem. Nem is tudom, hogyan köszönhetném meg önnek.
Langdon nem talált megfelelő választ. Korábban felajánlotta, hogy távozik, hadd beszélgessen Sophie négyszemközt a nagyanyjával. De Marie arra kérte, hogy maradjon és hallgassa meg ő is. A férjem megbízott önben, Mr. Langdon, így hát én is megbízom.
Langdon tehát ott maradt, és Sophie mellett állva néma döbbenettel hallgatta Marie elbeszélését Sophie elhunyt szüleiről. Hihetetlen, de mindketten a Meroving-családból származtak - Mária Magdolna és Jézus Krisztus egyenesági leszármazottai voltak. Sophie szülei és elődeik önvédelemből megváltoztatták családi nevüket, a Plantard-t és a Saint-Clairt. Gyermekeik vitték tovább a királyi vérvonal legközvetlenebb, még élő ágát, ezért a rend nagy gonddal oltalmazta őket. Amikor Sophie szülei meghaltak egy autóbalesetben, amelynek az okát nem lehetett megállapítani, a rend attól félt, hogy leleplezték a királyi leszármazottak személyazonosságát.
- Súlyos döntést kellett hoznunk a nagyapáddal - magyarázta Marie fájdalomtól elcsukló hangon -, amint megkaptuk a hírt telefonon, hogy szüleid kocsiját megtalálták a fo-lyóban. - Marie megtörölte könnyes szemét. - Úgy volt, hogy mind a hatan, veletek, a két unokával együtt ugyanazzal a kocsival utazunk aznap éjjel. Szerencsére az utolsó pillanatban megváltoztattuk a tervet, és a szüleid egyedül indultak el. Hírét véve a balesetnek, óhatatlanul is arra kellett gondolnunk Jacques-kal, hogy mi történhetett valójában... hogy tényleg baleset volt-e. - Marie Sophie-ra nézett. - Tudtuk, hogy meg kell védenünk az unokáinkat, és azt tettük, amit a legjobbnak láttunk. Jacques jelentette a rendőrségnek, hogy az öcséd és én is a kocsiban voltunk... kettőnk holttestét bizonyára elsodorta az ár. Ezután a rend elbújtatott bennünket. Jacques túl közismert személyiség volt ahhoz, hogy csak úgy eltűnhessen. Logikus választásnak tűnt, hogy Sophie, az idősebb gyermek Jacques mellett marad Párizsban, a rend székhelyén és védelme alatt, hogy a nagyapja tanítsa és felnevelje. - Marie hangja suttogásra váltott. - A család szétválasztása életünk legnehezebb döntése volt. Attól fogva csak nagyon ritkán láttuk egymást Jacques-kal... mindig a rend védelme alatt. Vannak bizonyos szertartások, amelyeket a testvériség szigorúan követ. Langdon érzékelte, hogy az elbeszélés egyre mélyebbre hatol, de azt is megérezte, hogy ez már nem az ő fülének szól. Csendben távozott. És most, föltekintve a Rosslyn tornyaira, ismét csak a megoldatlan rejtélyen kezdett el rágódni. Tényleg itt volna a Grál a Rosslynban? És ha igen, hol van a penge és a kehely, amelyekre Sauniére hivatkozik a versében?
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Asztali dekoráció
  2013-03-30 15:31:46, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Képek  
A Da Vinci kód 272.
  2013-03-26 20:44:05, kedd
 
  Langdon kitekintett a szirtre Sophie után, aztán a rózsafa ládikára pillantott. Lehetetlen. Lassan visszafordult a fiatalemberhez.
- Azt mondja, hogy a nagyanyjának van egy ugyanilyen doboza?
- Szinte azonos ezzel.
- Hogyan jutott hozzá?
- A nagyapám készítette neki. Még egészen kiskoromban meghalt, de a nagyanyám még mindig emlegeti. Azt mondja, igazi ezermester volt. Mindenféle dolgokat csinált.
Elképzelhetetlen kapcsolatok hálója kezdett kibontakozni Langdon előtt.
- Azt mondta, hogy a nagyanyja nevelte föl. Megkérdezhetem, hogy mi történt a szüleivel?
A fiatalember meglepettnek tűnt.
- Még kiskoromban meghaltak. - Elhallgatott. - Ugyanazon a napon, mint a nagyapám.
Langdonnak hevesen vert a szíve.
- Autóbalesetben?
Az idegenvezető hátrahőkölt, olajzöld szemében mélységes zavar tükröződött.
- Igen. Egy autóbalesetben. Az egész családom meghalt azon a napon. Elveszítettem a nagyapámat, a szüleimet és... - Tétovázott és a padlót bámulta.
- És a nővérét - fejezte be Langdon.
A szirten álló kőház pontosan olyan volt, ahogyan Sophie emlékezetében élt. Már leszállt az este, és a ház meleg, hívogató légkört árasztott. Frissen sült kenyér illata szökött ki a szúnyoghálós ajtón, és aranyló fény ragyogott az ablakokban. Ahogyan Sophie közeledett, halk sírást hallott odabentről.
A hálós ajtón át egy idős asszonyt látott az előtérben. Háttal állt az ajtónak, de Sophie látta, hogy rázkódik a válla. Hosszú, dús, ezüst haja volt az asszonynak, amely váratlan emléktöredéket idézett fel Sophie-ban. Ellenállhatatlan vonzást érezve, fölment a tornác lépcsőjén. Az asszony egy férfi bekeretezett fényképét fogta, és szomorú szeretettel simogatta ujjaival az arcát.
Sophie jól ismerte azt az arcot.
Nagypapa.
Az asszony nyilván értesült tegnap esti tragikus haláláról.
Sophie talpa alatt megreccsent egy deszka, mire az asszony lassan megfordult és Sophie-ra nézett szomorú szemével. Sophie el akart futni, de csak állt ott, mint akit megigéztek. Az asszony le nem vette róla állhatatos tekintetét, miközben letette a képet, és elindult az ajtó felé. Egy örökkévalóságnak tűnt, amíg a két nő csak nézte egymást a vékony szúnyoghálón át. Azután, mint az óceán lassan feltornyosuló hulláma, fokozatosan megváltozott az asszony arckifejezése... bizonytalanról hitetlenkedőre... reménykedőre... és végül örömtelire.
Feltépte az ajtót, kijött, előrenyújtotta puha kezét, és a tenyerébe fogta Sophie arcát.
- Ó, drága gyermekem... hadd nézzelek!
Noha Sophie nem ismerhette föl, tudta, ki ez az asszony. Megpróbált beszélni, de még levegőt is alig kapott.
- Sophie - zokogott fel az asszony, csókokkal árasztva el a homlokát.
Sophie szavai suttogásba fulladtak.
- De... a nagypapa azt mondta, hogy te...
- Tudom. - Az asszony gyöngéden Sophie vállára tette a kezét, és az ismerős szemmel nézett rá. - Sok mindent voltunk kénytelenek mondani a nagyapáddal. Azt tettük, amit helyesnek gondoltunk. Annyira sajnálom. A te biztonságod érdekében történt, hercegnő.
Sophie meghallotta az utolsó szót, és azonnal a nagyapja jutott az eszébe, aki annyi éven át nevezte hercegnőnek. A Rosslyn ősi kövei most mintha az ő szavait visszhangozták volna, áthatolva a földön és visszaverődve a lenti titokzatos üregekben.
Az asszony magához ölelte Sophie-t, és csak úgy záporoztak a könnyei.
- A nagyapád annyira szeretett volna mindent elmondani neked. De megromlottak köztetek a dolgok. Pedig ő mindent megpróbált. Sok mindent kellene megmagyarázni. - Még egyszer megcsókolta Sophie homlokát, aztán a fülébe súgta: - Nincs többe titkolódzás, hercegnő. Eljött az ideje, hogy megtudd az igazat a családodról.
Sophie és a nagyanyja a tornác lépcsőjén ültek és sírva ölelgették egymást, amikor a fiatalember, egyszerre reménykedő és hitetlenkedő tekintettel végigrohant a pázsiton.
- Sophie?
Sophie könnyek között bólintott és felállt. Nem ismerte a fiú arcát, de ahogy átölelték egymást, érezte az erein végigszáguldó véráram erejét... azét a vérét, amelyről immár tudta, hogy közös bennük.
Amikor Langdon keresztülvágott a gyepen, hogy csatlakozzon hozzájuk, Sophie már elképzelni sem tudta, hogy tegnap még úgy érezte, teljesen egyedül áll a világban. És most, ezen az idegen helyen, három olyan ember társaságában, akiket alig ismert, úgy érezte, hogy végre hazatért.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Férj-feleség kapcsolat 10 év után
  2013-03-26 20:26:54, kedd
 
  A legalább 10 éve férjezett asszonyok egy csoportja tréningen vett részt,
amelynek ez volt a témája:



"Mennyi még a szerelem az ön házasságában?".*

*Először mindegyikük azt a kérdést kapta, hogy szereti-e a férjét ?
Mindegyikük azt felelte, hogy "igen". *

*A következő kérdés az volt, hogy ezt mikor mondta a férjének legutoljára
Egyesek azt válaszolták, hogy "ma", mások azt hogy "tegnapelőtt", "múlt
héten", "már nem is emlékszem"... stb.*

*Ekkor azt a feladatot kapták, hogy küldjenek a férjeiknek egy sms-t ezzel a
szöveggel: "Szeretlek, drágám!"*

Itt vannak a férjek válaszai:


1. Ki vagy ?
2. Az istenért, mi történt...?!
3. Megint összetörted az autót ?!
4. Mi van ? Nem értem, mi akar ez megint lenni...
5. Nem tudom, mit vittél véghez, de ezt már nem bocsátom meg neked!
6. ????
7. Ne szinészkedj, nyíltan írd meg mit akarsz már megint venni!
8. Álmodom?
9. Ha megtudom, hogy valójában kinek szól ez az üzenet, garantálom, hogy agyoncsapom!
10. Már többször kértelek, hogy ne igyál annyit. Ha nem hagyod abba, tényleg elválok!
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Inkább virág legyen, mint....
  2013-03-26 20:25:38, kedd
 
  ...hó.
Reggel jó negyed órába telt, mire letakarítottuk ketten a kocsiról a havat és a jeget.
Én már a virágokat várom... nem a havat... De sajna rendületlenül szakad....



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Da Vinci kód 271.
  2013-03-25 20:41:08, hétfő
 
  Sophie a balesetre gondolt, amelyben elveszítette az anyját és az apját, a nagyanyját és a kisöccsét. - És most is elveszítettél valakit?
- Egy kedves barátot, akit nagyon szeretek - válaszolta a nagyapja mély, érzelmekkel teli hangon. - És félek, hogy nagyon sokáig nem fogom viszontlátni.
Az idegenvezető mellett álló Langdon a kápolna falait vizsgálgatta, és egyre erősödött benne a rossz érzés, hogy zsákutcában fognak kikötni. Sophie elment megnézni a kódot, otthagyva Langdont a rózsafa ládikával s benne egy olyan Grál-térképpel, amelyről most kiderült, hogy nem veszik semmi hasznát. Noha Saumére verse világosan megnevezte a Rosslynt, Langdon nem tudta, mi a teendő most, hogy idejöttek. A vers egy ,,pengére és kehelyre" utalt, de Langdon sehol sem látta őket.

Vár rátok a Szent Grál az ősi Roslinban.
Hol penge és kehely őrzi a kapukat.

Langdon megint csak azt érezte, hogy a rejtély egynémely oldala még feltárásra vár.
- Nem szeretnék kíváncsiskodni - mondta az idegenvezető a rózsafa dobozt nézve Langdon kezében. - De ez a ládika... megkérdezhetem, hogyan került önhöz?
Langdon fáradtan felnevetett.
- Ez egy rendkívül hosszú történet.
A fiatalember tétovázott, és ismét a dobozra pillantott.
- Igazán furcsa... a nagyanyámnak van egy pontosan ugyanilyen ládikája. Ékszerdoboznak használja. Ugyanilyen polírozott rózsafa, ugyanilyen rózsaintarziával, még a veretek is megegyeznek.
Langdon biztos volt benne, hogy a fiatalember téved. Ha készült valaha egyedi faládika, hát ez volt az - amit kifejezetten a rend zárókövének tárolására hoztak létre.
- Lehetséges, hogy hasonlítanak egymásra, de...
Most hangos csattanással becsukódott az oldalajtó, mire mindketten odanéztek. Sophie ment ki rajta egyetlen szó nélkül, és elindult a szirtén a közelben álló terméskő ház felé. Langdon csak bámult utána. Hová megy? Nagyon furcsán viselkedett, amióta csak betették a lábukat ebbe a templomba. Langdon az idegenvezetőhöz fordult.
- Tudja, miféle ház az ott?
A fiatalember bólintott, és ugyanolyan értetlenül figyelte az arra tartó Sophie-t.
- Az a kápolna lelkészlakja. Ott él a kápolna kurátora. Aki történetesen a Rosslyn Alapítvány vezetője. - Szünetet tartott. - És az én nagyanyám.
- A nagyanyja vezeti a Rosslyn Alapítványt?
A fiatalember bólintott.
- Ott élek vele a lelkészlakban, segítek rendben tartani a kápolnát, és csoportokat vezetek. - Vállat vont. - Itt éltem egész életemben. A nagyanyám abban a házban nevelt föl.
A Sophie-ért aggódó Langdon átvágott a kápolnán, hogy az ajtóból utánaszóljon. De még félúton sem járt, amikor valami megállította. Szöget ütött a fejébe, amit a fiatalember mondott az imént.
A nagyanyám nevelt föl.
 
 
0 komment , kategória:  A Da Vinci kód  
Sárga csokor
  2013-03-25 20:38:18, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Rózsa  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 185 db bejegyzés
Összes: 5821 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 195
  • e Hét: 2713
  • e Hónap: 8585
  • e Év: 237450
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.