Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Heltai Jenő:Ki tudja?
  2013-06-08 13:08:42, szombat
 
 



Heltai Jenő:Ki tudja?

Ki tudja,hány perc,hány óra, hány nap az élet?
Öszintén remélem,mielőtt életem végére ér,
Lesz még szerencsém ölelni, szeretni téged.
Eljössz e egy nap szerelmemért?
Semmit nem várok, csak remélek.
És mint az óramutató az órán, mendegélek,
Ha már nem lesz holnap, én attól sem félek,
Nem fáj a szív,ha nem dobog,és nincs benne élet.
De ma még itt vagyok, és még élek,
Szeretlek,mig a nap ragyog az égen.
 
 
1 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Heltai Jenő  
Csoóri Sándor: Esős nyár
  2013-06-08 13:04:13, szombat
 
 



Csoóri Sándor: Esős nyár
(részlet)
Ez már csakugyan bibliai időjárás. Lassan már negyvenedik napja esik. Ha nem délben, akkor délután, ha nem délután, akkor éjszaka. Egylábú villámok ugrálnak a tetők fölött, mint mennyei házibulikból hazatérő kamaszok. Nyomukban máris ott sistereg a kiadós éjszakai botrány: hegyoldalt, fákat megtépő zivatar. Az álom idejére is nyitva hagyott ablakot azonnal be kell csukni, még a szobákba is bever a víz.
Félórás napsütésekért kétnapos esőkkel fizetünk. Elindul reggel hazulról az ember ingujjasan vagy pulóverben. Álmosan tekinget ki a buszból; a fénnyel áthasított levegő végre nyárias derűt ígér. Elképzeli, munkája végeztével kiül a Dunakertbe vagy valamelyik térre napozni. Már érzi kitüzesedni a homlokát, égni a bőrét; de még le se száll, a nagy ígéretű napsütés megbukik, s átadja helyét a borulásnak.
 
 
1 komment , kategória:  Hónapok-Június  
Vas István: Medárd
  2013-06-08 13:03:09, szombat
 
 



Vas István: Medárd

(részlet)
A túlparton az új
Hotel idétlen váza eltakarja
A Belváros kihűlt hiányait.
Ha áll majd frissen tündökölve mint
A békés együttélés záloga
S a túlazóperenciáni élet
Jelképe - mit hoz át a szél, keringőt
Vagy villanyos gitár géphangosított
Világvadmacskazenéjét Budára
Egy év múlva Medárdus éjszakáján,
Miféle tarka óperenciűás
Fényegyveleg vetül az elmaradt
Duna sötét vizére és ki nézi
Ablakból kihajolva Pest felé?
Kiváncsi sem vagyok már.


Alkonyi
Izgalmas szürkeségből csak az új híd-
Akaratunk halvány ezüstje villog
Sejtelmesen a híd a hís. Medárd
Szele borzong az ónszínű folyón
És esőt jósol mélyebb szürkeséget
És van akinek ónszínű folyót.
Majd elvonul, ahogy szokott. De ha
Betelik Medárd magánjóslata,
Kinek sütnek ki majd a hónapok?
Már nem vagyok kiváncsi. Nem vagyok.
 
 
1 komment , kategória:  Hónapok-Június  
Csoóri Sándor: Medárdi eső
  2013-06-08 13:02:43, szombat
 
 



Csoóri Sándor: Medárdi eső

Medárd nekünk megártott,
alaposan bemártott,
három hete csak zuhog,
ázik a bab s a murok,
petrezselyem zöldje is
és a holtak földje is.
Ázik, ázik a búza,
fejét a víz lehúzza,
beillene zsenge nádnak:
bokán fölül vízben állhat..."
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok-Június  
Szent Medárd püspök ünnepnapja
  2013-06-08 12:50:55, szombat
 
 



Június 08.-a Noyoni Szent Medárd püspök ünnepnapja. Medardus, frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának, illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.
Szent Medárd noyoni püspök, a flandriaiak - Flandria Franciaország és Belgium között megoszló terület - megtérítője. Medárd fáradságot nem ismerve járta be tágas egyházmegyéjét. Ahol csak tehette, hirdette az Úr igéjét és irtotta a pogány erkölcsöket.
Szent Medárd 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt. Tanulmányai befejeztével, 33 éves korában szentelték pappá, majd 530-ban a papság és a nép egyhangú kívánságára ő lett Picardia tartomány püspöke.A népvándorlás egyik hullámaként érkező hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.
Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt.
545. június nyolcadikán halt meg.
Ő a gabona aratásának és a szüreti munkának a védőszentje. A művészeti alkotásokon feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral ábrázolják, ami megvédi az esőcseppektől, ami utalás a legendára: Medárdot gyerekkorában kiterjesztett szárnyaival óvta meg a királyi madár a hatalmas záportól.
A néphit szerint, ha Medárdkor esik, 40 napig esni fog, Ha Medárd száraz, 40 napos szárazság várható, de ez ellen tenni is lehet, mivel Medárd esővarázsló nap is. ( E jelenségnek természettudományos okai vannak. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat.)

Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.



Bálint Sándor-ÜNNEPI KALENDÁRIUM

Június 8.

Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyő öregasszonyai nagy kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a termésre is következtetnek. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz.* Így tartja Pincehely magyar népe is.

Szent Medárdnak - mint már Katona Lajos* is megjegyzi semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.

Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári (Güssing) ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi.* Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már széltében ismeretes Közép-Európában, így hazánkban is.

Ennek költői visszhangja Istvánffy Miklós deák költeménye (1565):


Hogyha a fellegekből nem hullana olykor a zápor,
akkor a nap sugarán egyre csak égne a föld,
veszne a drága kalász a tüzes, vad nyári hevektől:
Így a paraszt essőt félve, remegve remél;
Várja Medárd napját: Megered majd fentrül az áldás
és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül.
Dúsan a sárga kalászt hogy kapja kaszája elébe,
földművelő ajkán zendül esengve a dal.
Hozza ajándékát bőven, szentelve Medárdnak
mindvalahányszor e nap víg örömére derül.


Csefkó Gyula figyelmeztet Takáts Sándor után Bejczy Gergely vasi alispánnak Batthyány Boldizsárhoz írt leveléből erre a tréfálkozó részletre: Sanctus Medardus permerdavit se nunc quadraginta dies postquam minxerat. A vaskos szöveg egyezik a magyarral: ha e napon esik még negyven napig esni fog.

Bod Péter* szerint Medárdot a Szőlők Pátrónusának tartják a Parasztok, mert az a költemény róla, hogy az ő szőlőjébe lopna menvén valami emberek, azok úgy megkötődtek ott láttatlanul, hogy még Medárd el nem botsátotta, el nem mehettek. Azt is jövendölik, hogy ha Médárd napján esső lészen, harmintz napok alatt reá tart osztán az esős idő.

Medárd napja Vág (Sopron) falunak jégverés ellen fogadalmi ünnepe. Jászberény népe nyilván szintén fogadalomból, időjárásért könyörögve állította (1749) a nagykátai országúton Medárd, Orbán és Donát közös szoborkompozícióját. Fölírása: ORBANE, DONATE, MEDARDE ORATE PRO NOBIS. NE NOBIS NOCEAT TEMPESTAS, FULMINA, GRANDO.* Magyarul: Orbán, Donát, Medárd könyörögjetek érettünk, vihar, villám, jégeső ne ártson nekünk.

Az egri 1703-ban alakult kádár céhnek* Orbánnal együtt Medárd volt a patrónusa.
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok-Június  
Június 8. Szent Medárd
  2013-06-08 12:49:26, szombat
 
 



Június 8. Szent Medárd

Elsősorban az időjóslásról nevezetes. "Medárdius tájban a nyár hideg faggyal nem jár" - állítja egy régi népi megfigyelés, amely az ilyenkor még néha előforduló hűvösebb napokra utal. Ha Medárdkor esik, 40 napig esik. Ha ekkor jó az idő, szép nyár lesz.
"Medárdus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza" Ezek a jóslatok évszázados megfigyeléseken alapulnak. Még manapság is hagyatkoznak rájuk, de persze már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint.
Ezen a napon lehet vetni a lent.
A hiedelem szerint aki Medárd napján ültet, annak sok káposztája és lenje lesz.
Azt mondják, a Medárd napi fagy már nem árt a szőlőnek. Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. Bálint gazda honlapján azt olvashatjuk: "Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz".
Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560), (nagymamám szóhasználatával Médárdus) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső mosta szét őket. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyő öregasszonyai nagy kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a termésre is következtetnek: Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Így tartja Pincehely magyar népe is.

Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Szent Medárdnak semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.
Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi. Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog.
A képen Szent Medárd püspök - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István)


Június 8., Szent Medárd:
Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja egész Magyarországon. A népi mondás szerint: "Ha ezen a napon esik, negyven napig esik egyfolytában". "Medárdius tájban a nyár hideg faggyal nem jár" - állítja egy régi népi megfigyelés, amely az ilyenkor még néha előforduló hűvösebb napokra utal. Ha ekkor jó az idő, szép nyár lesz: "Medárdus napja ha tiszta, nem jő a rossz idő vissza".
Ezek a jóslatok évszázados megfigyeléseken alapulnak. Még manapság is hagyatkoznak rájuk, de persze már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint. A lényege, hogy ha Medárd napon esik az eső, negyven napos hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos idő van ekkor, akkor negyven napos aszály várható. Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. Azt mondják, a Medárd napi fagy már nem árt a szőlőnek. Bálint gazda honlapján azt olvashatjuk: "Megfigyelések szerint, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz".
Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.
Ezen a napon lehet vetni a lent. A hiedelem szerint ugyanis aki Medárd napján ültet, annak sok káposztája és lenje lesz.

Ess, eső, ess! (népköltés)
Ess, eső, ess!
Hónap délig ess!
Búza bokrosodjon,
Zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
Mint a csikó farka,
Még annál is hosszabb,
Mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
Mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
Mint a tenger hossza!

Medárd püspök, a szegedi nép ajkán Merdád, Merdádus (†560) napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyeléseknek a szent nevenapjához kapcsolt, népszerűen megfogalmazott eredményei. Ha most esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. Megfordítva is: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólag költött mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső mosta szét őket. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyő öregasszonyai nagy kakast fürdetnek meg, hogy zápor kerekedjék. A göcsejiek a termésre is következtetnek: Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz. Eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Így tartja Pincehely magyar népe is.
Szent Medárdnak semmi köze a regulához. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.
Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi. Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog.
 
 
1 komment , kategória:  Hónapok-Június  
Június, Szent Iván hava
  2013-06-05 15:54:19, szerda
 
 



Június, Szent Iván hava

"Szent Iván havában megoltalmazd magadat a sok álomtól, érvágástól és sok borsos étkektől, füstölt és sok ideig sóban állott hústól; egyél salátát és egyéb parékát. Este lábaidat megmossad meleg vízben, reggel forrásból ihatol, ne böjtölj sokáig, igyál forralt tejet, vacsora után almát egyél, ne igyál sem méhsört, sem szaladsört; borsodban legyen ruta, sarlófű és zsálya és arról igyál."

/Csízió, Müller Regiomontanus, 1471. ford. Heltai Gáspár 1575/


 
 
1 komment , kategória:  Hónapok-Június  
Szabó Lőrinc :Versek a havasról
  2013-06-05 15:15:53, szerda
 
 



Szabó Lőrinc :Versek a havasról
VI. ÉJSZAKA

Kiléptem a fekete éjszakába.
Se hold, se csillagok. Ijedt magány
zsugorodott rám: egy pillanat és
szinte megvakult és bőrömre szűkült
a külső világ. Aztán lassan és
álomszerűen újjászületett
a mindenség az üres semmiben:
megzendült a tér: hangok láthatatlan
testéből, mint a szellemek világa,
újjáépült a táj: most a patak
zúgó visszhangja emelte a völgy
kettős falát, s az eltűnt réteket
fátyolkönnyű és zengő ingoványként
előringatta a tücsökzene.
Figyeltem és velem figyelt a táj.
Szél jött, ág reccsent... Apró neszek adták
szájról szájra az eseményeket:
a hegytetőről Őzike elindult
a forrás felé... most megállt... Folyóka
tölcséréből Katica kigurult...
a föld alól kétezer Margaréta
bújt elő... Vén Bükk nyújtózott... Bivaly-Kő
lejjebb csusszanva megigazította
rossz feje-alját, és Szarvasbogárék
már megint veszekedtek... - Én csak álltam
a csobogó hangok közt, mindenünnen
hangok, új hangok tolongtak, zsibongtak,
oldottak és kötöttek, millió hang
font hálót körém, millió pici
nesz szőtt a táj eleven szövetébe,
millió kapocs... Egyre gazdagabban
lüktetett körül a zengő idő:
zengtem a tájban, a táj bennem: a
zene szétszedte minden ízemet,
szétszedett, elfújt, végiglengetett
rétek és erdők, hegy és völgy felett,
beleitatott ég, föld s levegő
minden testvéri elemébe, és én
ott az ijesztő, fekete magányban,
mint aki ébred, egyszerre nyugodtan
és boldogan néztem szét: nem vagyok
s még a sírban sem leszek egyedül.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Szabó Lőrinc  
Nem azok szeretik igazán a könyveket....
  2013-06-05 14:47:00, szerda
 
 



"Nem azok szeretik igazán a könyveket, akik érintetlenül örzik őket otthon a szekrényeikben, hanem azok, akik éjjel.nappal kezükben forgatják."
/Erasmus/

 
 
0 komment , kategória:  Versről-Könyvekről-gondolatok-  
Garai Gábor: Június
  2013-06-05 14:30:16, szerda
 
 



Garai Gábor: Június

Tudom, meghalnék idegenben;
ott még a fák sem ilyenek;
nem virít bodza a berekben,
akácok könnye sem pereg;
nem részegít a széna-illat,
nem villámfénnyel jön a nyár,
nem így táncol felhőn a csillag,
nem szédül az égtől a táj...

Meghalok itt is - : a gyönyörtől,
hogy a repceföld színarany,
hogy a lomb oly zöld szinte tombol,
s a kőnek is illata van;
hogy áll a búza nyers kalásza,
mintha világot nemzene, s e tájon az lel csak magára,
ki végleg egyesült vele.
 
 
0 komment , kategória:  Hónapok-Június  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2013.05 2013. Június 2013.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 962 db bejegyzés
Összes: 12989 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 62
  • e Hét: 3995
  • e Hónap: 20319
  • e Év: 531075
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.