Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
Hét éves évforduló a blogírásban és búcsú
  2013-07-04 07:36:25, csütörtök
 
  Ma hét esztendeje, hogy elkezdtem blogot írni és nagy örömmel tettem ezt mostanáig.
2006 július 4.-én egyik kedvenc versem bemásolásával és nagy lendülettel próbáltam
én is egy olyan oldalt létrehozni, ahol azt közlöm a látogatókkal, ami engem érdekel.

Ez volt az első bejegyzésem :


Link

Ezután létrehoztam két honlapot is az Extra.hu-n, de mivel néhány év múlva fizetni kellett
az oldalak használatáért, hagytam törölni őket. Végig megmaradt a TVN-hez kötődő vonzalmam,
sok jó Barátot is kaptam a sorstól és nagyon sok kedves Látogatót, akiknek most megköszönöm
látogatásaikat, bátorításaikat, megjegyzéseiket.

Úgy gondoltam, hogy őrizni kell az értékes írásokat, gondolatokat, terjeszteni kell széles
körben azokat, mert elembertelenedik ez a világ, nem vagyunk alázatosak, nem keressük
Isten társaságát.
Szilárd alapot kell keressünk az életünkben, amire építhetünk. A gyökerek, az Istenben vetett bizalom visszabillent mindenkor a helyes útra.

Nemrég hallgattam egy felvidéki református prédikációt, mely mély nyomokat hagyott bennem.
Többek között Károli Gáspárról volt szó.
Károli Gáspár eltemette feleségét, fiait, lányait, csak egyetlen lánya maradt életben.
A nagy gyászban összeroppant idegileg és várta a kegyes halált. De Bethlen Gábor
felrázta őt ebből az állapotából ,ezt mondta neki :
" Akinek még elvégzendő dolga van, az ne számolgassa hátralévő napjait!"
Ez a mondat győzte meg Károli Gáspárt arról, hogy még haszna van a világban, és Isten segedelmével nekilátott a Biblia első teljes magyar nyelvre való fordításának .

Isten nem hagyja el azokat, akik Őbenne bíznak. Nehéz a sorsunk, a magyarság sorsa is
keserves, de bízni kell Istenben, egymásban és a jövendőben.
Egyedül Istené a dicsőség és csak Ővele együtt léphetünk a jövendőbe, de mindent el kell
követni ahhoz, hogy ne fogyjon, hanem gyarapodjon a magyarság, ne lakosságot, hanem
nemzetet neveljünk a következő nemzedékekből. Az utunk nem a szétesés útja, kérjünk erőt
Istentől és ő megtart bennünket.

Hát ezzel a szándékkal hoztam létre ezt az oldalt és minden Látogatónak a figyelmét erre
szerettem volna felhívni. Mindenképpen van és lesz változás, körülöttünk és bennünk is. Ne számoljuk, hanem élvezzük életünk napjait! Élni jó, jót tenni öröm!!!!

Sajnos semmi sem tart örökké, így ennek az oldalnak a mindennapos frissítése sem.
Köszönöm látogatásaikat, megjegyzéseiket. Az élet most más feladatok felé sodort, és sajnos már nincs időm napi rendszerességgel blogot írni. Nem fáradtam bele, de más utak előtt állok.
Ezután csak nagyon ritkán lesz időm a gép elé ülni és bejegyzéseket írni. SAJNÁLOM!
Köszönöm megértésüket.
A blogírást Heltai Jenő, Szabadság című versével kezdtem el és egy másik kedvenc
versemmel fejezem be.

Búcsúzom. Isten áldja meg Önöket gazdagon és vezessen bennünket mindig a jó úton.

Szeretettel és köszönettel gondolok minden kedves Látogatómra,

Ballán Mária






Reményik Sándor: Mindhalálig


Most mélységekből szakad fel a szó
S nem csinált virág, nem papírhajó,
De Óceán setétjén égő gálya,
Mit röpít a szív tajtékos dagálya,
A mélybe le s a mélyből újra fel,
Ma szólni nem lehet, s ma szólni kell:
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Egy érzés szunnyadt bennem hangtalan,
Némán, keményen, mint kőben az arany,
Most csákány töri, bontja, fejti föl
Az érzést, mely üdvözít - és öl
S mártíromságot szenvedtet velem:
Mi ez? Szokás, nyelv vagy történelem,
E szó: Szeretlek mindhalálig?!

Száz hajszáleren szívódik belém,
És száz ösvényen felé kúszom én,
És száz formában kísért engemet,
Mint langy szellő, mint Számum-lehelet:
Alakoskodik, rejtőzik, tagad,
Míg egyszer egy órában kifakad:
Szeretlek, népem, mindhalálig!

Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha:
Nem így: míg jött a sors, a mostoha,
És megmutatta, hogy Te: én vagyok,
S ha Te sorvadsz el, én is elhalok,
Mint a levél, ha elszárad a fa,
Mint a gyermek, kit elhágy az anya.
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Ha te nem vagy, nincs álom, illat, szín
Az élet babyloni vizein.
Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson,
És ülünk egyformán a szürke parton:
Alélt lelkek, egy alélt földtekén...
És ha te nem vagy, nincs e költemény:
Szeretlek, népem, mindhalálig.

Mi vagy te nékem? Szomjamra ital,
Sebemre ír és bánatomra dal,
Tűzhely, amelyhez térni soh'se késem.
Márvány, amelybe álmaimat vésem.
Át egen, földön, folyón, tengeren,
Rögön, hanton, koporsófödelen:
Szeretlek mindhalálig, nemzetem!



 
 
1 komment , kategória:  Munka  
Böjte Csaba : Ablak a végtelenre - részletek a könyvből
  2013-07-04 07:23:52, csütörtök
 
 




Az egyházi emberek

Az egyházi emberek vétkei vajon nem az Egyház vétkei?

Például a többség arról döntött a XX. században, hogy az orvosoknak joguk van bizonyos helyzetekben magzatelhajtást végezniük. Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian magzatgyilkosok vagyunk! Tény, hogy a többség úgy vélekedett, hogy a megfogant élet még nem ember. Ez nem jelenti azt, hogy én is és még sokan mások is egyetértünk, mégis nekünk is együtt kell élnünk ezzel a többségi döntéssel.
Az egyesek bűnét nem lehet rákenni az adott kor, közösség minden tagjára, még akkor sem, ha a vezetők vétkeztek. Ha az osztályban két-három gyerek puskázik, a tanár nagy hibát követ el, ha az osztályt puskázó, csaló bandának nevezi. Nem lehet kollektív bűnösséget ráhúzni az Egyházra sem. Ezek az egyháziak és nem az Egyház bűnei. Az az egyházi, aki meg van keresztelve. Lehet az akár egy bűnöző is, és mondhatnánk azt, hogy bűnöző az Egyház. Ezzel szemben azt kell mondanunk: bűnös ember az a pap, püspök, pápa, hívő, aki az Egyházban méltatlanul viselkedik.






Link


A Szent Ferenc Alapítvány honlapja Böjte Csaba ofm gondolataival, írásaival:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Ablak a végtelenre  
Böjte Csaba : Út a Végtelenbe - részletek a könyvből
  2013-07-04 07:17:51, csütörtök
 
 



,,Az emberek nem egyszer használatos zsebkendők, ha összekenődnek, akkor kukába dobjuk őket, az lenne jó, ha kimosnánk, kikeményítenénk, kivasalnánk a bűnbánatban, a bűnbocsánatban, hogy össze tudják magukat szedni. Jézus Krisztus hányszor lehajolt egy-egy emberhez, hogy felemelje." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A hivatások között nincs rangsor: nem mondhatjuk, hogy ez értékesebb, emez pedig kevésbé az. A kertben sokféle virág van, mindenik a maga színes szirmaival, csodás illatával dicséri az Istent." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A szerzetes számára nem a valamitől való szabadság a lényeges, hanem a valamire való szabaddá válás. Nem a valamiről való lemondás a lényeg, hanem az, hogy ezáltal a teljességet, az élő Istent szolgálhatom, és Ő szeretetben birtokolhat engem." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Hihetetlen szabadságot jelent, hogy még ha milliók is mennek át a kezemen, nem kötődöm hozzájuk, eszem ágában sincs öröklakást építeni magamnak. A földi lim-lomok olyan mulandók, ezért én szeretnék inkább örök sátrat építeni magamnak és a szeretteimnek a túlvilágon." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,...bejárhatom az egész világot, de mit használ nekem, ha a lelkem kárát vallja, ha nem tud valaki úgy rám nézni, mint egy gyermek az ő szeretett édesapjára. Sokkal fontosabb az, hogy valakinek az életében egyetlenek legyünk, mint az, hogy kötöttségek nélkül, saját kényünkre-kedvünkre, lelkileg magányosan barangoljunk életutunkon." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A boldogságra vezető út köveire kellene rámutatnunk. Az az ember boldog, aki igazán, tiszta szívvel tud szeretni. Az az ember boldog, aki tiszta szívvel meg tud bocsátani. Az az ember boldog, aki tiszta szívvel és örömmel tud nagylelkű lenni, és bölcsen tud dönteni. Ha a gyerekeinknek ezt az utat megmutatnánk, talán könnyebben rájönnének arra, hogy az 'igen', amit a szeretet útján megfogadunk, akár a házasságban, akár a papságban, az a boldogságra vezető út fontos mérföldköve." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Nagyon nehéz egy focistának is úgy küzdenie, ha minden félresikerült rúgására »fújolásba«, átkozódásba tör ki a nézőközönség. Aki a Himalája megmászása közben lecsúszik és összetöri magát, azt senki sem szidja, hanem segítenek nekik, hogy meggyógyuljon, talpra álljon. Ugyanígy, amikor a hívek azt látják, hogy a kezdő pap, de akár az idősebb is, botladozik, nem megy minden neki száz százalékosan, akkor ne a háta mögött kritizálják, ne lenézően beszéljenek róla, hanem imádságos szeretettel, jósággal álljanak mellé, segítsék mindenben, hogy társai tudjanak lenni az Isten országát építő munkájában." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Mint pap, nem aranyoztam be egyetlen oltárt vagy szobrot sem, nem építettem a Teremtőnek kőtemplomot, de tudom, hogy most ezekben a szép, most érettségizett fiatalokban általam is odahajol Isten a gyermekekhez." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Egy-egy pusziban, szelíd hátba veregetésben, a gyümölcs ízzel megkent kenyér jóságos átnyújtásában, és a vízbe vetett, nagy sikolyokba torkolló bukfencekben benne van az Élet iránti őszinte, tiszta hódolatom, és örvendek, mert a sokszor csontomba vágó, majd' két évtizedes munkám gyümölcseiben, felnövekedett gyermekeimben viszontláthatom ugyanezt a tiszteletet az Élet iránt." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Kérem Uramat, adja meg, hogy szívéből szívembe nagy folyó fakadjon, sötét éjszakában pislákoló hitemből sok-sok gyertyaláng szülessen, és bármilyen maszatos arcban, elesett lényben is gyermekeim Őrá találjanak. Adja meg, hogy az élethez hajolva, a kicsiket gyámolítva, a gyengék hibáit eltűrve, a kereszt alatt görnyedezve, mosolyogva újrakezdve mindig-mindig Istent szolgáljam én is és a gyermekeim is." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Manapság egyetlen hajszálból, hámsejtből is meg tudják állapítani a bűnüldözők az illető kilétét. Mindannyiunkat meghatároz a DNS-ünk. Isten egyetlen sejtből építette fel anyánk méhében a testünket. Isten egyetlen sejtbe össze tudta gyűjteni azokat az információkat, amelyek minket meghatároznak. Nem kell sok porszemnek megmaradnia belőlünk, ha Isten fel akar támasztani." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Én, bár bűnös ember vagyok, mégis próbálok minden munkát becsülettel megfizetni mindenkinek. Tudom, hogy a mi Urunk sokkal jobb főnök nálam. Tudom, hogy bőségesen megfizet mindenért, amit az Ő nevében tettünk" (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,A halál küszöbén álló embernek nem a veszteségre kell gondolni, amit itt hagy a földön, hanem a végtelen távlatra, amely kinyílik előtte a halál pillanatában." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az ember nem lehulló falevél, hanem az öröklétre meghívott csoda, Isten gyermeke." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Isten kezében vagyunk, és történjen bármi, meg kell tanulnunk figyelni - ahogy a táncban a lánynak - mennyei Partnerünkre. Ő az, aki vezet, és ha jónak látja, hogy e földi környezetünkből magához vegyen, ki kell tudnunk mondani bizakodó alázattal: 'Legyen nékem a te akaratod szerint!' " (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Csodálom a régi öregeket, akik mikor gyermekeik kelengyéjét megvarrták, saját halotti ruhájukat kezdték elkészíteni. Mikor meglettek vele, gondosan kivasalva, kikeményítve őrizték. Miközben varrogatták, már biztosan készültek az elmúlásra. Ezt nem könnyek közt, fájdalmas arccal tették, ez az élet része volt mindenki számára." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Biztosan nem könnyű a babának világra jönnie, szegényke nagyon sír, de őt itt, e nagyvilágban egy csodás élet lehetősége várja olyan intenzitással, amit az anyaméhben álmodni sem tudott. Hisszük, hogy földi nehézségeink az örök életre való születésünk nagy csodái." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Az lenne jó, ha az idős korral és annak megannyi nyavalyájával való találkozás nem egy béka lenne, melyet erőszakkal kell lenyelni, hanem a mennyei Orvosunk bölcs gyógyszerének tekintenénk, amit ha elfogadunk, életet ad nekünk." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Életünk fonala olyan, mint egy végtelen pamutgombolyag, amelynek első centimétere a földi élet, a többi az örökéletünk. Rövid vándorlásunk, küszködésünk végtelen hosszúnak tűnik, de minden könnycseppünket mennyei Atyánk szárítja fel." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

"Sokszor a földön nem látjuk Isten jóságos jelenlétét, sok mindent nem értünk, de egészen biztos, hogy halálunk után fejünkhöz kapunk, és megdöbbenve látjuk, hogy minden nehézségnek, fájdalomnak megvolt az értelme, mennyi csoda volt az életünkben, egy-egy nehéz pillanatban hányszor jelent meg Isten a szeretetével, és lendített át egy-egy akadályon, amit mi véletlennek tudtunk be, vagy esetleg csak legyintettünk rá: 'Áh, ez semmiség!' " (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Nem az a feladatunk, hogy felnőttként is kiskamaszt, bulizgató sihedert játsszunk, hanem hogy váljunk gyümölcstől roskadozó fává, aminek ágairól gyermekeink, unokáink bőven lakmározhatnak, s melynek hűsítő árnyékában szívesen megpihennek, váljunk olyan fává, amely életében és holtában is gazdagítja szeretteit." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Bízz Istenedben, aki létrehívott, aki megajándékozott a bontakozó élet csodájával. Ő azt akarja bölcsességével, jóságával, szeretetével, hogy mindent megismerj, és te is megtapasztald a létezés örömét." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,...minden nap ajándék, hogy te magad is ajándék legyél." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

,,Nem hiszem, hogy Isten csak úgy szórakozásból engedné meg a nehézségeket, a betegséget, a gondokat, a tragédiákat. Nem lehet, hogy véletlenül elbóbiskolt, és emiatt becsúszott egy fájó esemény. Mindennek értelme van a földön." (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba:Út a Végtelenbe  
A pozsonyi csata - 907 július 4-7.
  2013-07-04 07:10:08, csütörtök
 
  Előzmények

Őseink 900-ban indított támadásukkal elfoglalták Pannóniát (Dunántúlt), és a támadó seregek egészen Linzig hatoltak előre, ahol a Liutpold határőrgróf által mozgósított bajor sereg elől visszavonulva a Fischa folyó vonalában véglegesítették a határsávot, a gyepűelvét. Ezt követően, 900- 906 között, a honfoglaló törzsek a szárnyakon szilárdították meg pozícióikat. 900 körül a déli irányban elfoglalták az Alföld déli végeit (Bánság, Bácska, Temesköz és a Szerémség területét). Ezzel birtokba vették a gazdaságilag és katonailag egyaránt fontos, Balkánra vezető átjárókat.
Délnyugatra kiterjesztették fennhatóságukat a Mura-völgyére és lezárták a karantánok elől az átjutás lehetőségét Pannóniába. 904-ben szövetkeztek I. Berengár langobárd királlyal (Provence-i Lajos császár ellen) és 905-ben békében váltak el egymástól. 906-ra véglegesen őseink birtokolják a Dráva és a Száva közét, biztosítva ezzel a szabad kijutást a Pó-síkságra.
Északon 902-906 között véglegesen legyőzték a frankbarát morvákat, és Moráviát elszakították a Keleti Frank Birodalomtól. Valójában két fontos esemény történt a térségben. Az egyik a Morva Fejedelemség felszámolása, a másik a bajorok végleges veresége Moráviában. Azonban a kialakult helyzet magában hordozta a feszültséget. A fiatal Magyar Fejedelemségnek (vagy törzsszövetségnek) állandóan készenlétben kellett tartani csapatait a megszerzett területek védelmében.
A Keleti Frank Birodalomnak rá kel lett döbbennie, hogy a Kárpát-medencében egy új, egységes és erős hatalom van kialakulóban, mely birtokolja legkeletibb provinciáját, Pannóniát és legyőzte a frankokat Moráviában. Ennek a megakadályozása céljából a bajorok 907 júniusában hadjáratot indítottak a fiatal Magyar Fejedelemség ellen.

A POZSONYI CSATA LEFOLYÁSÁNAK REKONSTRUÁLT TÖRTÉNETE
Gyülekezés


A 907 júniusában hadjáratra induló bajor sereg, mozgósítás elrendelése után, május hónapban Ennsburg térségében gyülekezett, mely időpont az előző évekhez hasonlóan egybeesett a rendszeres éves májusi seregszemlével. Az időpont megválasztása rendkívül megfelelt a hadjárat valódi céljának leplezésére, hiszen egy szokásos, évenként ismétlődő mustra leple alatt készítették elő a törzsszövetség elleni hadjáratot. Céljuk ezzel éppen a felderítés, de legalábbis a döntéshozók megtévesztése volt, azaz azt elérni, hogy minél később derüljön fény támadó szándékukra. Tehát őseink felderítése, ha észlelte is a bajor fegyveresek gyülekezését Enns körzetében, úgy értékelhette, hogy éves rutintevékenységről van szó. Itt kezdődött a bajor hadműveleti megtévesztés, és ez tartott egészen az északi hadoszlop előrevonásának felderítéséig.

Hadműveletek a Duna déli partján

A gyülekezést követően a Duna déli oldalán, a római limes út nyomvonalát követve, egy bajor hadoszlop június 17- én (egy nappal korábban vagy később) megkezdte előrevonását, és napi 25 kilométer átlagos menetteljesítménnyel haladva június 24-én átkelt a Bécsi-erdőn. A bajor támadási szándékot a gyepűsávban őrjáratozó felderítők valahol a Bécsierdő nyugati vonulatánál észlelték, és azonnal útnak eredtek a hírrel a határvédelmi egységekhez és a szállásterületeken tartózkodó, azonnal bevethető törzsi főerőkhöz. A határvédelmi erők a riasztást követően azonnal elindultak a gyepűsáv mélységébe azzal a céllal, hogy kihasználva a könnyűlovasság mozgékonyságának rendkívül megfelelő terep előnyeit, állandóan zaklatva a túlerőben lévő ellenséget, lassítsák annak előnyomulását a főerők beérkezéséig. A számítások azt mutatták, hogy a bajor hadoszlop a Fischa folyó környékéig ellenállás nélkül vonulhatott. Azonban ebben a térségben már megjelentek a határvédelmi erők és június 26-án felvették a harcérintkezést a támadók első csoportosításaival. Ettől kezdve a gyepűsávban folyamatosan nyomon követhető a határvédelem halogató harctevékenysége. Június 28-án beérkeznek a riasztott magyar főerők első csoportjai, és a Fischa kelet 10-15 kilométer sávjába érve feltehetően leváltották a két napja harcoló határvédő erőket. Amennyiben lépcsőzött bajor előrevonással és harcba lépéssel számolunk, akkor a főerőik bevetése erre az időre valószínűsíthető.

A dátumok alapján feltételezhető, hogy a főerők első csoportjainak (Pozsonytól mintegy 40 kilométer mélységig riasztott csapatok) harcbavetésekor nagyobb összecsapásra is sor kerülhetett június 28-29-én. A nekrológiumoknak a püspökökre vonatkozó korai dátumai azt valószínűsítik, hogy a Duna déli oldalán a zömmel egyházi méltóságok által felállított had vonult, Theotmár salzburgi érsek vezetésével. Egyúttal utalnak a Pozsony előtti elhúzódó harcokra is.





A bajorok megerősödve a beérkezett erőkkel, tovább nyomultak, és június 29- ére mintegy 15 kilométerre megközelítették Pozsonyt. Ugyanezen a napon feltételezhető a főerőik újabb csoportjainak harcba lépése (Pozsonytól 80 kilométer mélységig riasztott csapatok). A dunántúli szállásterületek nagyobb mélységeiből (Szombathely, Komárom) július 1- jén és 2-án további magyar erők érkezhettek Pozsony térségébe, melyek feltehetően alkalmazási körletekben, csapdát állítva várták be az elfáradt bajor hadoszlopot. A bajorokkal harcérintkezésben harcoló csapatok magukra vonva a támadókat, bekerítésre (tőrbecsalásra) alkalmas területre csalogatták a harcokban kifáradt bajor erőket, ahol már vártak rájuk a rejtett körleteket elfoglaló magyarok. Július 4-én, a Pozsonnyal szembeni Duna jobb partjához közeli térségében a szemben álló felek között döntő ütközetre került sor, melyben a magyarok hatalmas veszteségeket okozva súlyos vereséget mértek a bajorokra.
A csata lefolyása alátámasztja korábbi feltételezésünket, miszerint a bajorok déli hadoszlopa mélységben és időben is tagolt lehetett. Az ütközet előtti hosszúra nyúló, nyolcnapi csatározásokat indokolhatja a bajor erők lépcsőzetes harcba lépése, amelyben egy erős előrevetett osztag felvette a harcérintkezést a magyar határőrizeti erőkkel, azonban a főerők harcbavetésére két nappal később kerülhetett sor.
A rekonstruált ütközet lefolyásába szervesen illeszkedett a magyar véderő azonnal bevethető csapatainak lépcsőzetes alkalmazása. Mozgósításra nem volt idő, még ha a legkorábbi felderítési lehetőséggel (az Ennsnél június 17.) számolunk. Magyar erőkkel a Dunántúlról, valamint a Nyitra folyó és a Kis-Kárpátok közéből számolhatunk.





A második ütközet és a Duna északi hadoszlopa problematikája

Vizsgáljuk meg egy másik hadoszlop alkalmazásának lehetőségét a Duna északi partján. Erre ugyan közvetlen információval nem rendelkezünk - jóllehet a források közvetetten utalnak rá -, azonban a hadműveleti megfontolások és a hadszíntérismereteink is azt valószínűsítik, hogy a július 5-i ütközetre a Duna északi partközelben, valahol Pozsony térségében sor került. A gyanút erősítette meg számításom, amit a folyó északi partközelében, Langenstein-Pozsony 261 kilométer útvonal 18 nap alatti teljesítésre végeztem. Itt a harcérintkezés felvétele a Morva határfolyó mentén, július 1-jén jött létre. Az eredmény: a határfolyó menti harcérintkezés létrejötte további bizonyítéka lehet a Duna bal partján alkalmazott hadoszlop létének, és egy második ütközet megtörténtének.
Ha egybevetjük a folyó két oldalán zajlott eseménysorozatot, érdekes összefüggésekre bukkanhatunk. Összehasonlítottam az ütközetek és a megelőző fontosabb események időbeli lefolyását. Legszembetűnőbb a különbség a határfolyók mentén bekövetkezett harcérintkezés felvétele esetén. Míg a déli hadoszlop június 26-án lépett harcérintkezésbe a határvédelmi erőkkel a Fischa folyó mentén, az északi hadoszlop a Morva folyónál július 1-jén vette fel a harcot a beérkezett magyar/morva csapatokkal, tehát öt nappal később. A halogató harctevékenység (itt őseink által, a színlelt megfutamodás harceljárására alkalmazott terminológia) a Duna jobb partján, a harcérintkezés felvételétől az ütközetig (~40 kilométer sávban) nyolc napban, míg az északin (~15 kilométeren), három napban számolható.
Mi lehetett az oka annak, hogy a Duna északon modellezett ugyanazon események 3-5 nap késéssel következtek be? Hadműveleti megfontolások alapján nagy biztonsággal itt is a tudatos bajor hadműveleti megtévesztés rajzolódik ki. Ennek lényege abban fogalmazható meg, hogy a déli hadoszlop szándékosan gyors előrevonásával, napokkal megelőzte az északi hadoszlopot. A megtévesztés következtében a magyar véderő főerői a Duna déli partjára összpontosultak, kevés csapatot hagyva a Duna északi területein. A megtévesztés kezdetben bevált. Közrejátszott ebben az is, hogy az északi útvonalon előrevonást végrehajtó csapatok felderítését az uralkodó terepviszonyok lényegesen megnehezítették. Ennek következménye az lett, hogy amíg a déli hadoszlop harcolt, az északi hadoszlop nagyobb ellenállás nélkül, július 1-jére kijutott a Morva folyóig, és 15 kilométerre megközelítenie Pozsonyt (a magyarok elővédharcai innen számolhatók).
A Duna bal partján kialakult veszélyes helyzet szükségessé tehette a Duna délen bevetett magyar csapatok egy részének átcsoportosítását a folyó északi oldalára. A Dévényi-folyosóban halogató harcot vívó erők a folyón átkelt könnyűlovascsapatokkal megerősödve, feltehetően a táborba vonult, harcokban kifáradt Liutpold seregét bekerítették és megsemmisítették.





Felmerülhet a kérdés, hogy miért vált szükségessé a hadműveleti megtévesztés? Mi lehetett az eredendő indítéka? A településtömbök eloszlása azt mutatja, hogy a Dunától északra a Nyitra és a Kis- Kárpátok között több mint másfélszer nagyobb településsűrűséget jelez a feltárt fegyveres lelőréteg együttese, mint a Dunántúlon. Ez azt jelenti, hogy a csatát megelőzően a Magyar Fejedelemség térségben diszlokáló, bevethető erőinek a zöme a Dunától északra helyezkedett el. A bajor hadműveleti megtévesztés szándéka feltehetően ennek az erőcsoportosításnak a területi megosztása lehetett.





A bajor vereség alapvető okát abban látom, hogy nem szerveződhettek össze csapásmérő erővé, nem alkalmazhatták a döntő csata harceljárását. A magyarok támadása az időben elkülönült, csoportokba szervezett menetrendjüket érte, lehetővé téve részenkénti megsemmisítésüket, és a magyarok részéről az erőfölény megszerzését. Mindez azért alakulhatott így, mert nem ismerték a magyaroknak a messzehordó reflexíjaikra alapuló távolharc-taktikáját és az ezzel kombinált, színlelt megfutamodás harceljárását. A vereséghez hozzájárulhatott - feltételezve az északi hadoszlop létét -, hogy a Duna két partján felvonuló erők nem rendelkeztek folyamatos összeköttetéssel, nem tájékozódhattak a kialakult helyzetről.

A POZSONYI GYŐZELEM KÖVETKEZMÉNYEI

A pozsonyi győzelem a Magyar Fejedelemség nyugati határát kitolta az Enns folyóig, és északra véglegesítette a volt Morva Birodalom keleti részeinek (a mai Szlovákia és Észak-Magyarország területének és Alsó-Ausztria keleti területeinek) elfoglalását. A bajorok veresége oly megsemmisítő volt, hogy a németek legközelebb 123 év múlva, 1030-ban indítanak újból támadást a Magyar Királyság ellen.
A pozsonyi csata részletes elemzése egy sor, a magyar hadüggyel kapcsolatos kérdést világít meg. Ezek közül a legfontosabb a korabeli magyar hadszervezet mozgása, mely éppen a csata kapcsán figyelhető meg.
Észre kell vennünk a hadüggyel kapcsolatos, néhány fontos körülmény jelenlétét. Az első a magyar haderő mozgósítási rendszerét érinti. Ugyanis a csapatok alkalmazási körleteikbe érkezésének dátumai - még a feltételezett, korai Enns környéki felderítés esetére - sem teszik lehetségessé egy mozgósított haderő bevetését, melynek normaidejére a mozgósítás elrendelését követően a gyülekezési körlet elfoglalásáig - a krími tatárok ismert normáit figyelembe véve - 2-4 hét számolható. Ebből következik, hogy a pozsonyi csatában a békében is hadra fogható, azonnal alkalmazható haderőt (a törzs- és nemzetségfők állandó katonai kísérete) alkalmazták.
A számítások azt igazolják vissza, hogy a könnyűlovas-véderő alkalmazásával a Kisalföldről és a hozzá csatlakozó területekről számolhatunk. A Felső- Tisza-vidék térségébe helyezhető fejedelmi katonai kíséretnek nem volt lehetősége részt venni a harcokban.
A magyar hadügy egy másik fontos kérdését, a határvédelem rendjét is pontosíthatjuk. A feldolgozás megerősítette korábbi értékelésünket a gyepűelve kettős rendeltetését illetően. A magyarok a gyepűelvének a határfolyóktól nyugatra elterülő sávját biztonsági zónának tekintették. Rendeltetése a terület ellenőrzésében, idegen mozgások felderítésében és a határvédelmi erők riasztásában fogalmazható meg. A Wienerwald és a Fischa folyó közötti biztonsági zóna mélysége reálidejű felderítést biztosított, lehetővé téve bármely ellenséges behatás elleni intézkedés időbeli foganatosítását. A modellezés alátámasztotta, hogy a Fischa, mint határfolyó képezte az ellenséges támadások megállítását és visszaverését előkészítő első ellenállási vonalat. Ettől keletre húzódott a határőrizeti sáv, melyben a magyar könnyűlovasság a látszólagos megfutamodás taktikáját ismétlődően alkalmazva lelassította az ellenség előnyomulási ütemét, állandó zaklatással veszteségeket okozott, kifárasztotta erőit, felmorzsolta erkölcsi tartását, megbontotta fegyelmét és számára előnyös helyen döntő csapást mért rájuk. Tehát a határőrizeti sáv rendeltetése az ellenség megsemmisítésében határolható be.
Az ütközet tanulságai alapján a gyepűelve rendeltetése a felderítésben, riasztásban és a határvédelem szervezett egységében foglalható össze. Nagy valószínűséggel a felderítés a határvédelem része volt, és sem a fogalmak, sem a mögöttük ma ismert tartalom akkor még nem vált szét.
A győzelem a honfoglalók, és az őslakosság összefogásából születhetett meg, a törzsszövetség és a csatlakozott népek fegyveres erőinek együttműködése alapján. Három évvel Kurszán vezér halála után esetleg mást lehetett volna elvárni, azonban viszálykodás és az elkülönült helyi érdekekért folyó harc helyett egységes katonai fellépésbe ötvöződött a hon birtoklásának tudata.

Torma Béla elemzése alapján (Új honvédségi szemle, 2007. július 5)


Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Reformkonyha tanácsok az Életadó Tv-n; TÓTH GÁBOR előadásai
  2013-07-04 06:52:44, csütörtök
 
  Mindig nagy érdeklődéssel követem TÓTH GÁBOR okleveles élelmiszeripari mérnök és táplálkozáskutató előadásait, könyveit.

Mindenkinek szeretettel ajánlom az Oltalom Alapítvány honlapjáról az Életadó Tv
adásai keretén belül az ÉLETMÓD rovatot, ahol hasznos előadásokat hallgathatnak
az egészséges táplálkozásról.

TÓTH GÁBOR ARS POÉTIKÁJA ÉS KÖNYVEINEK BEMUTATÁSA - Az egészség evangéliuma - Bevezető beszélgetés és első előadás - elérhetőségen nézhető meg :



Link


Tóth Gábor honlapja :


Link




 
 
0 komment , kategória:  TÓTH GÁBOR előadásai  
Ezekkel mérgezik halálosan élelmiszereinket!
  2013-07-04 06:40:52, csütörtök
 
  Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Nem lehet elégszer rámutatnunk a jó ideje ipari mértékű biológiai-mentális népirtást előidéző élelmiszerek mérgezettségére, vagyis a madáchi falanszter megvalósításának laboratóriumokban tudatosan kifejlesztett módszereire, melyeknek köszönhetően a globális áruházláncolatok a szó szoros értelemben lyukat beszélnek hasunkba, tetszetős csomagolásban a végtermékeket csokoládékként reklámozzák. Ezúttal közöljük azon halálos adalékanyagok (persze korántsem teljes) jegyzékét, melyeknek rákelőidéző mivoltát sokszoros kísérletek már egyértelműen bebizonyították.


Itt van mindjárt a megannyi tömegterméken feltüntetett E 330, vagyis citromsav, amelynek azonban az égvilágon semmi köze nincsen a vitamindús gyümölcshöz: valójában ipari vízkőoldó, s mivel erős sav, melegágya a fogszuvasodásnak, nem is beszélve az ártalmatlan cukorpótló édesítőszerként beharangozott, valójában azonban az elhízást, idegrendszeri zavarokat és rosszindulatú daganatokat okozó aszpartamról, no és a temérdek, többnyire csak E betűjelzésű számokkal fémjelzett adalékanyagról, melyekről már közel egy évtizede lerántotta a leplet a Düsseldorfi Gyermekrák Kutató Egyetem Klinikája.

Ennek közlése szerint az alábbi adalékok felettébb gyanúsak: E 125, 141, 150, 153, 171, 172, 173, 240, 241, 477. s kifejezetten veszélyeseknek tekinti a következőket: E102 (tartrazin színezék), 110, 120, 124), egyértelműen egészségkárosítóknak a bélpanaszokat okozókat (E 220, 221, 222, 223, 224), az emésztési zavarokért (E 338, 339, 340, 341, 450, 461, 463, 465, 466, 407), a bőrbetegségekért (E 230, 231, 232, 233), az idegérzékenységért (E311, 312), általában a rákkeltőkért (E 102, 110, 123, 131, 142, 210, 211, 213, 214, 215, 216, 217, 239) felelőseket, a hiperaktivitást előidéző színezékeket (E 127, 129, 162), az allergiákat kiváltókat (E 102, 123, 132, 210-219), az ízfokozóként feltüntetett, hasmenést, súlytöbbletet, fejfájást okozó glutamátot, a szintetikus avasodást gátlókat (E 320, 321), a fejfájást, hányást, asztmás rohamokat kiváltó, elsősorban borokban és lekvárokban előforduló szulfitokat (E 220-228).

Külön felhívja a figyelmet a hólyagrák kialakulásában oroszlánrészű bifenilre (E 230), valamint a hasnyálmirigyrákéban a nitrites húskészítményekre, melyek kiváltképpen a gyermekeknél jelentősen megnöveli az agydaganat és a fehérvérűség létrejöttének esélyét.

Bizony e sokkoló adatok egyértelműen azt mutatják, mennyire meglátta a mi Madáchunk korunkat, amelyben a falanszter ,,tudós"-a egyenesen azon kísérletezik, miként lehetne ,,organizmus"-t, életet előállítani laboratóriumi lombikban, vagyis a természetes ökológiai forrásokat miként lehetne mesterségesekkel felváltani, hogy így embermilliók lassú, de biztos elsorvadásával, sőt halálával lehessen számottevő ellenállást tanúsító tömegek nélkül uralkodnia egy világot behálózó tőkéskasztnak, elvégre, miként a ,,Tragédiá"-ban szereplő ,,tudós" mondja,

,,Midőn az ember földén megjelent,
Jól beruházott éléskamra volt az:
Csak a kezét kellett kinyújtani,
Hogy készen szedjen mindent, a mi kell.
Költött tehát meggondolatlanul,
Mint a sajtféreg, s édes mámorában
Ráért regényes hypothesisekben
Keresni ingert és költészetet.
De már nekünk, a legvégső falatnál,
Fukarkodnunk kell, általlátva rég,
Hogy elfogy a sajt és éhen veszünk el."


Ifj. Tompó László írásai a Hunhíren:


Link





Ifj. Tompó László
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
FriedrichKlára ismertetõje az Égre nyíló lélek ajtó c.
  2013-07-04 06:34:40, csütörtök
 
  Friedrich Klára ismertetője az Égre nyíló lélek ajtó c. könyvről

"Egy tudományos vagy ismeretterjesztő igénnyel készült könyvnek először mindig a szakirodalmát nézem meg, mert ez többnyire utal szerzője tájékozottságára, a téma iránti szeretetére és azok tiszteletére, akiknek munkásságára támaszkodik. Aki veszi a fáradtságot, hogy nagy könyvtárakban, antikváriumokban búvárkodjon vagy felkeresse a helyszíneket, annak műve is hitelesebb, tényszerűbb.

Ilyen szerző Vetráb József Kadocsa, akinek írásait, fényképeit mindig szeretettel várom számítógépemre. "


Vetráb József Kadocsa: Égre nyíló lélek ajtó

Szőke István Attila verseivel

Koronás Kerecsen Kiadó, 2013


Egy tudományos vagy ismeretterjesztő igénnyel készült könyvnek először mindig a szakirodalmát nézem meg, mert ez többnyire utal szerzője tájékozottságára, a téma iránti szeretetére és azok tiszteletére, akiknek munkásságára támaszkodik. Aki veszi a fáradtságot, hogy nagy könyvtárakban, antikváriumokban búvárkodjon vagy felkeresse a helyszíneket, annak műve is hitelesebb, tényszerűbb.

Ilyen szerző Vetráb József Kadocsa, akinek írásait, fényképeit mindig szeretettel várom számítógépemre. A kötet tanulmányaiból is többet ismertem már meg ezen az úton, a gép előtt görnyedve, káprázó szemmel, zsibbadt lábbal. Most végre papírkönyv formájában is megjelentek, így kivihetjük a vén diófa alá, vagy kedvenc fotelünkben merülhetünk el a Pilisről, Sicambriáról, Pálos Rendről, Trójáról, gallokról szóló ismeretekben és még a pelazgokról is találunk lényeges adatot. Az idegen nyelvű idézetek nem csak, hogy lefordítva jelennek meg a lapokon, hanem anyanyelvünk iránti tiszteletből ezeket előbb magyarul olvashatjuk. Dícséretes, hogy a borítón a cím őseink írásával is megjelenik.

A szerző ötletes összerovását megfejtésre ajánlom.





A könyv végén egy szép csokor Szőke István Atilla verset kapunk ajándékba, ebből az ajándékból két sor:

,,Nékem azt mondták hogy itt a Pilisben,

A hegyek között, itt lakik az Isten..."






A könyv kapható: a Nemzeti Könyvesboltokban (a Magyar Menedék Könyvesház bolthálózatban, Két Hollós Könyvesboltban, a Szkítia Könyvesboltokban, Szél Kálmán téri Könyvkuckóban, a Kerecseny Fészekben, továbbá a világhálón is megtalálható).


Link
 
 
0 komment , kategória:  Friedrich Klára,Szakács Gábor  
Magyarkodás magyar módra
  2013-07-04 06:28:02, csütörtök
 
 
Magyarkodás magyar módra

Nem lehet örökké hazugságban élni. . . Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk . . . Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság, s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap Fiai, a Napisten Gyermekei.

FELELJEN TÖRTÉNELMI TÉNYEK
ÉS KÚTFORRÁSOK!
ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK. KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET, ANYONYMUST SZÓLÍTJUK. HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK.

1. (A magyarok) ,,ősrégi népek" (antiquiores gens)
2. Valaha igen bölcsek voltak.
3. Jó szerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük.
4. Arany, ezüst, (igaz) gyöngy annyi volt nekik, mint a földjük folyamaiban található kavics. 5. Nem kívánták a másét, mindnyájan a jólétben éltek.
6. ,,Nem paráználkodtak, egynejűségben éltek."
7. Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos, szkíták és ókori szerzők által megcsodált világa.
8. A szkíta népét - ,,Dentumogeroknak" nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték."
9. ,,A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá."
10. ,,A szkíták Cyrust, szintén a perzsák királyát háromszor 30.000 emberével együtt megölték."
11. ,,Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiadísz királynénak a fiát, aki sok országot harcban leigázott, szintén szégyenletesen
megfutamították."
12. Az igazságos szkíták - magyarok - ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során.
13. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok, a harcban pedig vitézek voltak.
14. Semmijük nem lehetett a világon, amit ne tettek volna kockára, ha sérelem esett rajtuk.
15. S amikor a győzelem az övék lett, éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után, mint utódaik közül a mostaniak, hanem csak
dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton.
16. A fent nevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott, az íjjal, nyíllal különbül bánt, mint a világ összes nemzetei között bármelyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az utódaikról is megismerhetitek. Az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak, s hogy az ókori világ egyetlen népe, amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek, egyedül a szkítaság, továbbá az, hogy ezek a tudósítások, híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek, amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak. Vegyük figyelembe azt is, hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja.

Foglaljuk össze ezután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit

A magyarok sohasem támadnak meg egy idegen népet, azért, hogy leigázzák, és országát a maguk birodalmához csatolják. Az ő céljuk a hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés, védekezés vagy honalapítás. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is, annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani, felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni, amikor ,,zsákmányért" kalandozott valamerre, a fegyvertelen lakosságot sohasem bántotta; ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kívül Schőfl és Almagis is, mely utóbbi
csodálkozik azon, hogy a magyarok nem ölik le a foglyaikat, hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is. A magyarok fő elve mind támadó, mind védekező háborúban az élet lehető kímélése. (Pálffy Károly: A magyar nemzet ősvallása. 64)

1. Vitézek, harcközpontúság, bajtársi összetartás.
2. Hivatás tudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény, a hazaszeretet, és a haza szolgálata.
3. Közszabadság, népfelség jogon alapuló fejlett népuralom.
4. Társadalmi igazságosság és egyenlőség.
5. Korlátlan vélemény, ,,gondolat- és szólásszabadság".
6. Közügyekben való kötelező részvétel.
7. A Napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása.
8. Szexuális tisztaság, egynejűség.
9. Vallási- felekezeti türelem és szabadság.
10. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás.

Mind az a szenny és magyarellenesség, amit a korabeli szerzetesek, lelki atyáink, írásban ránk hagytak nem tagadható le. Ez tény, mint ez olvasható az Árpádkori legendákban, melyeket Grandpierre K. Endre után idézünk:
Árpád nevét kimondani, leírni Isten ellen való vétek volt, s ha valamiképpen elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése, nevén nevezni, akkor sem szabad







Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar Királyi Hírlap  
Az anyaföld védelmében
  2013-07-04 06:25:42, csütörtök
 
  Szkíta és hun őseink tisztában voltak vele, hogy milyen fontos szülőföldjüknek a védelme és az nem adható el idegenek számára. Nézzünk néhány példát, hogyan védték meg a legnagyobb kincsüket és hogyan gondolkoztak az élet forrásáról.

Habár a hazai szakirodalomban szkíta és hun őseink úgy vannak beállítva, mint kóborló nomádok, akik számára nem fontos a föld birtoklása, mert területről-területre vándorolnak, ezt alapjaiban meg kell cáfolni, hiszen nemcsak szigorú állami védelem alatt állt, hanem mágikus hiedelem is körülvette a szülőföldet, az ugyanis nem a királyok területe volt, hanem a Földanyáé, a magyar Boldogasszonyé, akinek a tulajdoát nem volt szabad eladni. Az alábbi példákból megtudjuk, hogy őseink mennyire ragaszkodtak azokhoz a területekhez, ahol éltek.





A szkíta védelem

Nagyon sok ősi birodalomban a föld kizárólagos állami tulajdonban volt és általában az uralkodó döntött arról, hogy ki kaphat haszonbérbe területet. Általában hűséges alattvalói, tisztviselői nyerhettek el hosszú távra birtokot, hogy azt megműveltessék. A föld állami birtoklása a szkíta-hun népek egyik sarkallatos pontja volt már a szkítákól kezdve. Hérodotosz, görög történetíró feljegyzett egy különös történetet, eszerint amikor a Dareiosz vezette perzsák megtámadták országukat és ők a felperzselt föld taktikájával egyre mélyebbre csalták be az idegeneket az országukba, hogy harc nélkül fárasszák ki őket. A perzsák egyszer ezt megunták, követet küldtek hozzájuk és földet és vizet követeltek. A szkíták erre megüzenték, hogy mivel felettük nincs úr, ezért nem küldenek nekik földet és vizet, a behódolás jelképét, hiszen területeket nem adják fel, de küldtek nekik egyéb ajándékokat, amivel tudtuk adták, hogy mi jár azoknak, akik őseik földjét háborgatni merészelik.

Maodun válasza

A Kr. e. 3. század végén, amikor Belső-Ázsiában élt hun törzseket Maodun egyesítette, keleti szomszédjaik beelentkeztek, hogy kérik a szokásos adót. Az ősi sztyeppei szokás értelmében lovat, nőt és földet követeltek. A hun király odaadta csodás lovát, a hunok titkos fegyverét, majd az egyik feleségét, de amikor a tunghuk jöttek a földért, akkor ellenszegült és azt mondta: ,,Az állam alapja a föld!" A kért területet nem adta oda, sőt hadat indított szomszédja ellen és le is győzte őket, megszerezve földjüket. A hun főkirály a világ tudtára adta, hogy ők mennyire ragaszkodnak a szülőföldhöz és az semmilyen esetre sem adható oda másoknak.





A magyar példa

Ki ne hallott volna a fehér ló mondáról, amikor is Árpád vezér egy felkantározott, felnyergelt lóért szerzett új hazát népének? A történet szerint a magyar fejedelem lovat ajándékozott Szvatopluknak, vagy Szalánnak és cserébe füvet és vizet kért. Ez a tipikus szkíta-hun behódoltatási szokás jól fennmaradt a magyar krónikákban. A Képes Krónika arról is beszámol, hogyan próbált kibújni a vezér a föld átadása elől, parancsot akart adni szolgáinak, hogy öljék meg a lovat, a nyerget hajítsák a Dunába, a kantárt pedig dobják a fűbe. Árpád követei azonban tömören és világosan elmagyarázták, hogy mit jelent az, ha valaki idegeneknek adja át a szülőföldet: ,,Ha tehát a föld, a fű és a víz az övék, minden az övék."

OB


Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Mindig felugrál rám a kutyám!
  2013-07-04 06:20:38, csütörtök
 
  Minden kiskutyából egyszer nagykutya lesz. Ez lesz az a pont, amikor már nem fogadjuk túl lelkesen, ha teljes termetével nekünk veselkedik. Ezúttal ez ellen gyűjtöttük össze a leghatásosabb ellenszereket.





Üdvözöllek gazdám! Nagyon örülök neked!- ezek a gondolatok foroghatnak a kutyád fejében, amikor lelkesen felugrik rád. Mivel a legtöbb ember ezt mosollyal reagálja le, meg is hagyja magát abban a hitben, hogy örülnek az emberek, ha ilyen módon fejezi ki üdvözletét.

Amikor még a kutya kicsi, általában a gazdik tanítják meg neki, hogy felugráljon, illetve nem tiltják meg, amikor a kis csöpp szőrgombóc így cselekszik. Igen ám! De az a kutya megnő egyszer és szép nagy erős kutya lesz belőle! Akkor már nem olyan örömteli dolog, ha felugrik rád, igaz? Koszos tappancsaival megjelöli kedvenc báli ruhád....

No, ezt nem hagyhatod annyiban:

1. Ha vendégeket vársz, tartsd pórázon.

2. Mondd neki ,,Ül!" mielőtt beengeded a vendéget.

3. Ha felugrik a belépő vendégre, húzd vissza, utasítsd ,,Ül!", közben kérd meg a vendéget, lépjen kicsit hátrább.

4. Ha lenyugodott, és tartja az ülő pozíciót, dicsérd meg! Engedd meg a vendégnek, hogy megsimogassa őt. Ha ismét ugrálni kezd, ismételd a feladatokat, előröl.

Ha a póráz nem lenne rajta, ragadd meg a nyakörvénél fogva, és úgy húzva le mondd neki ,,Ül!".

Amikor idomítod a kutyád, hogy ne ugráljon, sose emeld fel a hangot, integess a kezeddel, vagy bármilyen más módon növeld az izgatottságát. Ha így teszel, több figyelmet adsz neki, amivel arra sarkallod, hogy folytassa ezt a magatartást.

Ha esetleg akkor ugrálna, amikor fáradtan hazaérsz a munkából, és nincs erőd idomítani őt, ignoráld őt. Hagyd teljesen figyelmen kívül. Tudom nehéz, de próbáld meg. Ha lenyugodott, akkor dicsérd meg és fordulj felé.



Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 40 
2013.06 2013. Július 2013.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1866 db bejegyzés
Összes: 23690 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4158
  • e Hét: 11779
  • e Hónap: 104583
  • e Év: 1228019
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.