Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 179 
Seres László: Megoszt a sors
  2013-08-31 09:41:14, szombat
 
  Seres László:

Megoszt a sors


Bal fülünkbe súgsz csak
ne hallja a jobb
hogy lesz a bűn erény
érdemben nagyobb
miért eminens ma
aki fekve tért
meg kilúgozottan
úri-kedvedért

Jobb szemünkbe nézel
ne lássa a bal
mint borul ránk az ég
ásatagokkal
s mímel robajt a csend
csendet a robaj
sír benne az öröm
felkacag a baj

Kezünk lábunk agyunk
szívünk mind selejtek
kettészakítva így
nem szerethetlek...
földbe döngölt átkot
terem a róna
mintha fenn sötétség
lenn meg fény volna




 
 
0 komment , kategória:  Seres László  
S. Farkas Zsuzsanna: Augusztus végén
  2013-08-31 09:35:28, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Soósné Farkas Zs/naiva/  
Rab Zsuzsa: Otthagyott városomban
  2013-08-31 09:29:24, szombat
 
  Rab Zsuzsa:

Otthagyott városomban


Valaki énhelyettem itt maradt.
Elcseréltem vele a sorsomat.
Futamoz álmosan a zongorán,
temetőbe sétál ki délután,
gyereket pólyáz, szekrényben matat.
Valaki énhelyettem itt maradt.

Az énnekem szánt sorsot pergeti.
Ezt a kisutcát hagytam itt neki,
ezt az ecetfát nyarai felett,
hitvesi ágyat, dombos szigetet,
halálig-biztos társat hagytam itt,
ki ősszel rá meleg kendőt terít,
keresztelőket, temetéseket,
boros-toros, bő nevetéseket,
víg névnapokat, apró gondokat,
sereg rokont, derék utódokat,
lángok falta, vad esztendők helyett
tisztes nyugalmú, hosszú életet,
s csak néha egy névtelen sajdulást:
ezt akarta - vagy mást? Valami mást?...

Valaki énhelyettem itt maradt.
Küszöbére csempésztem sorsomat.
Ha tudna rólam, hogy gondolna rám?
Nem merek benézni az ablakán.
 
 
0 komment , kategória:  Rab Zsuzsa  
Gajdos Csilla: Ó, én édes bűnöm íze
  2013-08-31 09:19:53, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Gajdos Csilla  
Papp Für János: Félig vagyok magammal
  2013-08-31 09:12:34, szombat
 
  Papp Für János:

Félig vagyok magammal


Félig vagyok csak magammal Nélküled.
A hiány... melyet itt hagytál bennem:
-teljesen kiürítette a világot.
Temetőnyi fejfákat üt le a földbe lelkem,
és mindegyik előtt sírva meg-megállok.
Száműzte alakodat a valóság.
A képzelet csupán,
ami újra megszül erre a világra.
Olyankor mindig megfogom kezed,
s úgy sétálunk, mint két szeretetlen árva.
S ha már hangok sincsenek,
legyünk hát tengelyei a némaságnak.
A kimondatlan szavak.
Az össze nem ért érintések.
A sírásba fulladt - ragadt mosolyok.
Az igaznak hitt tévedések.
Már mind-mind elmaradnak.
Ócska téglái lettünk valami ősi falaknak.
 
 
0 komment , kategória:  Papp Für János  
Utassy József: Utamba kerültél
  2013-08-31 09:06:30, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Utassy József  
Fili: Szívem szirmai
  2013-08-30 15:02:13, péntek
 
  Fili:

Szívem szirmai


Amikor már egy mosoly gúnnyá növi ki magát,
amikor már a kétely itatja lelkem zaját,
amikor már a számban elvész az utolsó falat,
akkor építem magam köré a legmagasabb falat.

Amikor már a táj elhalványul az éjben,
amikor már a magas elveszik lenn a mélyben,
amikor már a derű eloszlik arcom hamván,
akkor nyitom ki bensőmben a legsötétebb kamrám.

Amikor már e kamra félelmetesen rideg,
amikor már a falán által bújik a hideg,
amikor már e hideg felfalja szívem tüzét,
akkor plántálom újra szívemnek furcsa tövét.

S amikor már e rózsa újra virít a nyárban,
amikor már a szirma nyílik a változó tájban,
amikor már egy érzés közeleg bennem újra,
akkor porzod be szívem virágát újra meg újra.
 
 
0 komment , kategória:  Fili  
Sárhelyi Erika: Az erdő éneke
  2013-08-30 14:54:15, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika  
Füst Milán: Egy öreg emberhez!
  2013-08-30 14:13:07, péntek
 
  Füst Milán:

Egy öreg emberhez!


Még sugárzik szemed - a lélek ép... De menni kell! -
Ó ne hidd, hogy fájdalmas lehet
Ha a bölcs természet bevégzi müvét
S a halál sugárzó koronájával tetézi
Tökéletessé!


Repülj tehát, - én hű és bízó szívvel elbocsátlak!
Dagassza szíved és vitorlád új szél - s ne késlekedj!
Menj! S lépj oly bátran a sírba, ahogy kimérten s méltóságosan
A mértékletesség diktálta földi lépteid! -
Lépj bátran hűs sírodba jóság! - Meleg szív büszkén lépdelj!
S ó ne hidd, hogy áldásom
Sirod földjét ne tenné porhanyóbbá!


Áldásom vidd majd magaddal: alvó
Örökkévalóságodat derítse; - s egy végső hang:
Kanárid búcsúéneke!


Minden szent, ami él - s a szentséget magadba hordod...
S talán erős, új szentség fénye derül majd rád az elmúlásban:


Ó ne félj tehát!...
Mert végső perced múlik el s nem életed!
A régi fény van elmúlóban; - s mielőtt lehúny,
Fürössze lelked boldoggá a tisztaság reménye
Mit lágy ölén kinál a végtelen.
 
 
0 komment , kategória:  Füst Milán  
Farkas Éva: Álarc nélkül
  2013-08-30 14:11:56, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Farkas Éva  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 179 
2013.07 2013. Augusztus 2013.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 179 db bejegyzés
e év: 2210 db bejegyzés
Összes: 29746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1202
  • e Hét: 1202
  • e Hónap: 93999
  • e Év: 1867698
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.