Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról "Vérük már bennem dobol" ( Böröndi Lajos: Halottaink) Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Emlékezz Magyarországra! 1956 - 1966
  2014-05-11 16:13:56, vasárnap
 
  Magyar bankett Los Angelesben

Fényes összejövetelt rendeztek az amerikai magyarok Los Angelesben 1966. október 23-án, az 1956. októberi felkelés kitörésének tizedik évfordulóján. A fél évszázaddal ezelőtt történt, dokumentált ünnepi rendezvény ürügyén tanulságos felidézni, milyen volt a forradalom és a megtorlás visszhangja a ,,szabad világban".

Magas rangú politikusok, elismert közéleti személyiségek, híres művészek tisztelték meg részvételükkel, támogatásukkal azt a bankettet, amelyet az Amerikai Polgárok Bizottsága kezdeményezett az 1956-os magyar felkelés kitörésének első kerek évfordulójára. Készült egy reprezentatív kivitelű, forrásértékű kiadvány is ez alkalomból, amellyel - az ünnepség megrendezésének költségein felül - a forradalom és a szovjet/kádári megtorlás áldozatainak javára reméltek és szereztek anyagi támogatást, pénzsegélyt.
A rendezvény díszelnöki tisztét Richard M. Nixon (1953-tól az Egyesült Államok alelnöke, 1969-től 1974-ig elnöke) látta el; a társelnökök sorában Ronald Reagan (1966-tól kaliforniai kormányzó, 1980-tól 1989-ig államelnök), G. Murphy szenátor és M. Feighan parlamenti képviselő neve olvasható, az ünnepi műsor szervezőbizottságában olyan hírességek - színészek, pop- és médiasztárok - szerepeltek, mint John Wayne, Coleen Gray, Susan Seaforth, Pat Boone, Walter Brennan, és Gábor Zsazsa és Eva. A szponzorok, patronálók hosszú listája J. Buchanan képviselővel kezdődik, a kiváló író John Dos Passosszal és egész seregnyi befolyásos emberrel, politikussal folytatódik; a támogatók közt feltűnik Széchenyi Ilona grófnő neve is, huszonhét amerikai magyar egyesület, egyházi szervezet, felekezet, cserkészcsapat és sportklub jegyzi magát támogatóként.

Az évfordulós ceremónia az amerikai és a magyar Himnusszal kezdődött, a köszöntőt a Magyar Szabadságharcosok Szövetségének Los Angeles-i elnöke, Czene Ferenc mondta. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének angol nyelvű dramatizált változatát négy-négy hollywoodi színésznő és férfi színész adta elő, az 1956. november 4-e utáni, utolsó kétségbeesett rádióadások segítséget kérő üzeneteit Szörényi Éva, Szombathelyi Blanka, Beregi Oszkár és Lendvay Lajos olvasta fel. A remek színművész, Szörényi Éva habitusát és hazaszeretetét ismerve könnyen elképzelhető az előadás hatása a jelenlévőkre. A műsor táncjelenettel, jeles szóló- és zenekari darabokkal (Burbanki Szimfonikus Zenekar), Susan Seafort színész magánszámával folytatódott. Ronald Reagan politikai üdvözlőbeszédét - távollétében - R. Massey, a Pasadenai Főiskolai Kórus karnagya olvasta fel.
Remember Hungary - Emlékezz Magyarországra! - ez olvasható az alkalmi magazin borítóján, mellette a közepén lyukas, piros-fehér-zöld zászló színei, fölötte a híres festőművész, Douglass Crockwell képe a pesti utcán harcoló gyerekekről. Az angol nyelvű, tipográfiailag és a képanyagát illetően is jól megszerkesztett, 48 oldalas, nagyalakú füzetben láthatók az azóta világszerte - később itthon is - megismert fotók a szétlőtt magyar fővárosról, a fegyveres srácokról és a kifüstölt szovjet tankokról, a nagy Sztálin letört bronzfejéről; olvashatók a forradalom, majd a tragikus vég és a megtorlás korabeli hírei, dokumentumai.

Bekerült a lapba az elszavalt, legendás Illyés Gyula-vers angol szövege is (One Sentence on Tyranny) Tábori Pál fordításában. Az 1950-ben született költemény 1965-ben jelent meg először a párizsi Irodalmi Újságban, majd csak Illyés halála (1983) után válhatott ismertté Magyarországon is. Helyet kaptak a kiadványban a magyar forradalommal együtt érző - lengyel, görög, angol, ukrán, kínai, vietnami és amerikai költők - megnyilatkozásai, kiemelt helyre került a Nobel-díjas francia író, Albert Camus drámai esszéje: A magyarok vére. A képes oldalakon túl olvasható benne Nagy Imre miniszterelnök november 1-jén a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott ,,függetlenségi nyilatkozata", valamint a másnap Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz küldött, közbeavatkozást sürgető üzenete. A kiadvány a tájékozatlan amerikai olvasói számára is világossá tette, mi történt a magyar néppel.
A politikai dokumentumok sorában fő helyre került az a memorandum, amelyet az egyesült államokbeli Magyar Szabadságharcos Szövetség elnöke, Pogány András professzor jegyzett. A három legfontosabb követelés a szovjet csapatok kivonása Magyarországról; a politikai elítéltek és az elhurcoltak azonnali szabadon bocsátása; az ország függetlenségének, politikai, gazdasági, szociális és kulturális önrendelkezésének visszaállítása. ,,Nincs helye a kettős megítélésnek a nemzetközi politikában. Az országok közötti kapcsolatokat a jó erkölcs és a szabadságjogok alapján kell rendezni; a homokra épített békerendszer csak átmenetileg tartható fenn" - olvasható a jegyzékben. ,,Hiszünk abban, hogy az Egyesült Államok kormányának, Amerika népének szemében szent ügy a világ minden népének szabadsága, Amerika, a Nyugat, a szabad világ erkölcsi kötelessége Magyarország megsegítése" - zárul a felhívás. Ronald Reagan kormányzónak a karnagy által felolvasott üdvözlőbeszéde természetesen nem kerülhetett be a korábban kinyomtatott lapba. Ki emlékszik ma már rá? Bizonyosan egybecsengett a magyar követelésekkel és a magasztos elvekkel, tele volt szép gondolattal, hittel és fogadkozással az emberi jogok, a szabadság iránt. Az alig hihető, hogy a moziszínészből lett politikus ,,Ronny" idézett volna abból a - legalábbis ránk nézve - történelmi súlyú üzenetből, amelyet elnök elődje, Eisenhower szőtt bele az 1956. október 31-én Philadelphiában elmondott újraválasztási beszédébe, miszerint csodálattal adózik a hős magyar nép iránt, azonban az új vezetést nem tekinti szövetségesének, nem fog katonai segítséget küldeni a magyaroknak. Diplomáciai csatornákon is eljutott a hasonló tartalmú üzenet Moszkvába: Amerika nem érdekelt egy Moszkvával szemben nem baráti viszonyban levő Magyarország támogatásában. Ezzel kigyulladt a zöld lámpa a harckocsioszlopok előtt, pedig Nagy Imre és baloldali kormánya valóban jószomszédi viszonyt akart kiépíteni a Szovjetunióval. Tovább súlyosbítja az Egyesült Államok felelősségét, hogy mindeközben a Washington által - az adófizetők pénzéből - fenntartott rádióállomások merőben másról ,,tudósították", áltatták és ellenállásra biztatták a magyarokat.
Ki emlékszik már arra, hogy a magyar emigráció 1966-ban Nobel-békedíjra jelölte a jogtudós Bibó Istvánt, a Nagy Imre-kormány államminiszterét, aki 1963-ban szabadult Kádár kegyelméből az életfogytiglani börtönbüntetéséből? Abban az évben és a következőben nem adta ki a békedíjat a Nobel-díj-bizottság, később azonban számos arra méltó személy és szervezet mellett kiérdemelte ezt az elismerést a békéért Szadat egyiptomi, Arafat palesztin elnök, Begin és Rabin izraeli miniszterelnök és legutóbb Obama elnök. Megannyi harcias államférfi. Különös bankett volt ez 1966-ban.

Ludwig Emil
Magyar Nemzet
2013. október 23.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2014.04 2014. Május 2014.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 345 db bejegyzés
Összes: 2123 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 279
  • e Hét: 1538
  • e Hónap: 5611
  • e Év: 156291
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.