|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2014-08-31 20:49:05, vasárnap
|
| |
| |
Beethoven: 7. szimfónia
Ez a szimfónia lényegesen más, mint a többi. Minden tételnek különleges ritmusa van.
A mű erejét, nagyszerűségét, egészét a ritmus határozza meg. A ritmus, mely a zene legősibb eleme. ,,Kezdetben vala a ritmus." - mondta Wagner. A zenében a ritmus az elsődleges elem. Az emberi élet hajnalán a ,,homo sapiens" ritmus-zenét alkotott, mely a természet felől érkezőnek mondható. A dallam másodlagosnak tekinthető, mely alapvetően emberi érzelemből támad, s akkor szép, ha másokban is érzelmeket kelt: örömet ébreszt, vagy bánatos szívünket vigasztalja. Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Beethoven |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-31 19:54:31, vasárnap
|
| |
| |
A Traviata vagy La Traviata Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye alapján,
Verdi operája tulajdonképpen ifj. Alexandre Dumas La dame aux camélias (A kaméliás hölgy) című regényének feldolgozása. Dumas kaméliás hölgyét a valóságban Marie Duplessisnek hívták. Még csak 23 éves volt, amikor 1847-ben (egy évvel Dumas regényének megjelenése előtt) a tüdőbaj végzett vele. Duplessis 15 évesen került Párizsba, ahol divatáru-eladóként dolgozott. Szépsége és kalandvágya hamar megnyitotta számára az utat a felső társadalmi réteg felé, és egyike lett a francia főváros legfényűzőbben élő kurtizánjainak. Mindig egy csokor kaméliával a kezében, vagy a keblére tűzött kaméliavirággal jelent meg az úri közönségben. Marie egyidős volt az ifjú Dumas-val, de viszonyuk kevesebb mint egy évig tartott. Dumas róla formázta regényének főhősnőjét, Marguérite Gautiert. A regényben a következő szellemes magyarázatot adja szétválásukra: 'Kedves Marguérite, nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy úgy szeressem önt, ahogy szeretném, de elég szegény sem, hogy hagyjam magam úgy szeretni, ahogy ön elképzeli... Bővebben a LINK-re kattintva a Wikipédiában Link
Link 
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Verdi |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-29 20:11:16, péntek
|
| |
| |
VIII. szimfónia F-dúr, op. 93
I. Allegro vivace e con brio II. Allegretto scherzando III. Tempo di Menuetto IV. Allegro vivace
A VIII. szimfónia közvetlenül a VII. után, Beethoven munkatempójához képest rendkívül rövid idő alatt keletkezett. A kompozíció 1812 októberére készült el, az 1814-es bemutatón a VII. szimfóniával együtt hangzott el. Utóbbi darab népszerűsége árnyékba borította az új művet, Beethoven bosszúsan jegyezte meg, hogy a VIII. szimfónia "azért nem tetszett (a közönségnek) mert annyival jobb a másiknál. Valamikor majd tetszeni fog." Robert Schumann megérezte a "kis szimfónia" rendkívüli értékét. 1840-ben, egy lipcsei koncert után így fogalmazott: "Beethoven szimfóniái közül ezt az F-dúr szimfóniát a legkevésbé játsszák, még Lipcsében is, ahol pedig valamennyi Beethoven-szimfónia szinte népszerű zeneszámba megy, még Lipcsében is előítélettel vannak iránta, pedig humorának mélysége tekintetében Beethoven egyetlen más szimfóniája sem ér fel vele. A finálé vége felé található hatalmas fokozásnak Beethoven művészetében is alig akad párja és a B-dúr Allegretto hallatára az ember nem tehet mást, mint hogy elhallgat és elmerül a boldogságban. A zenekar valósággal remekelt: még a kényes trió is, vigaszteli melankolikus kürtdallamával, tökéletesen szépen sikerült." Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Beethoven |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-29 19:23:05, péntek
|
| |
| |
IX. SZIMFÓNIA, D-MOLL, OP. 125
(I. Allegro ma non troppo, un poco maestoso; II. Molto vivace; III. Adagio molto e cantabile: IV. Presto — Allegro assai.)
A VIII. és IX. szimfónia befejezése között tizenkét esztendő telt el. Ez alatt az idő alatt szüntelenül foglalkoztatta a mestert egy újabb szimfónia gondolata. ...... ...... A IX. szimfónia megírásának szándékában konkrét alkalom kínálkozása erősítette meg Beethovent. 1822-ben a londoni Filharmóniai Társaság szimfónia írására kérte fel. A tervekben akkor az ,,Anglia számára írandó szimfónia" mellett ugyan még ott szerepel egy másik szimfónia is, Németország számára, ez utóbbi énekkari befejezéssel. Ennek a ,,német" finálé-témának első, az örömóda mai formáját mutató lejegyzése 1822 őszéről való. Ugyancsak ez az első alkalom, hogy Schiller ,,Az örömhöz" című ódájának szavai a vázlatok között megjelennek. Ez a költemény szintén évtizedek óta élt a zeneköltő terveiben, huszonhárom éves korában, Bonnban már arra készült, hogy zenét ír a vers valamennyi strófájára. Bővebben a LINK-re kattintva olvasható a fidelio.hu/koncertkalauz-ban. Link
Link
Zárótétel - örömóda
Link
Lángolj fel a lelkünkben szép
Égi szikra szent öröm,
Térj be hozzánk drága vendég,
Tündökölj ránk fényözön.
//:Egyesítsed szellemeddel,
Mit zord erkölcs szétszakít,
Testvér lészen minden ember,
Merre lengnek szárnyaid.:\\
Gyúlj ki, égi szikra lángja,
szent öröm, te drága, szép!
Bûvkörödbe, ég leánya,
ittas szivünk vágyva lép.
Újra fonjuk szent kötésed,
mit szokásunk szétszabott,
egy-testvér lesz minden ember,
hol te szárnyad nyugtatod.
Milliók ti, kart a karba!
Gyúljon csók az ajkakon!
Túl a csillagsátoron
él mindnyájunk édesatyja!
Ha célt ért a férfi végül:
társa mellett hû barát,
s kedves nőt nyert hitveséül,
zengje vélünk víg dalát,
s minden szív, ha dobban érte
szív csak egy a földtekén!
Ám ki ezt még el nem érte,
sírva fusson el szegény.
Mind a roppant kör lakóit
szent rokonszenv hassa át!
Csillagokba vonz át
a rejtelmes égi trónig.
Isszuk mind e drága nedvet
a természet keblein.
Jók és rosszak ott repesnek
könnyû rózsaléptein.
Zsenge fürttel, csókkal áldott,
szív hû lángra tőle gyúl;
kéjben úsznak a parányok,
s kerub zengi: szent az Úr!
Milliók ti, porba hulltok?
Érzed, élet, alkotód?
Rejtik őt a csillagok!
Sátrukon túl, él az Úr ott!
Õ a rugó, ő az élet,
ösztökéje: az öröm;
tőle, tőle jár a létnek
óramûve bölcs körön;
csíra szárba tőle szökken,
mennynek napja tőle kél;
szférákat hajt mély ködökben,
hova látcső el nem ér.
Boldogan, mint napja lobban
s száll az ég dús térein,
járjatok ti, véreim,
mint a hősök utatokban.
Az igazság tükre mélyén
a tudóssal szembenéz.
Hív erénye sziklaélén
óvja azt, ki tûrni kész.
Fönn a hitnek fényes ormán
lengedeznek zászlai,
s látni ot a szív omoltán
angyalok közt állani.
Milliók ti, tûrjetek csak,
míg a jobb kor napja gyúl.
Csillagsátron túl az Úr
megjutalmaz érte egy nap.
Isteneknek nincs mit adni;
istenülni nagy dolog.
Gyász, szegénység, jöjj: vigadni
várnak ím a boldogok!
Fátyol hulljon bûnre, bajra,
ellenednek megbocsáss:
szívét többé könny ne marja,
ne rágódjék rajta gyász.
Adóskönyvünk elenyésszen,
béküljön meg, aki él.
Mint mi egymást, úgy itél
minket Isten fenn az égben.
Szent öröm vet borba lángot;
arany fürtünk nedve bő;
békét isznak kannibálok,
hősi vért a kétkedő.
Ünnepeljünk mind felállva,
Míg a kelyhünk körbe megy.
Csapjon égig habja lángja!
Áldjuk a Jó Szellemet!
Kit a csillagár dicsér fenn
és szeráfok zengenek:
áldjuk a Jó Szellemet
csillagsátrán túl az égben!
Bátor szív a szenvedésben,
oltalom, ha árva hív,
sírig hûség esküvésben,
mindig nyílt és tiszta szív,
trón előtt is férfi-fenség,
vér, vagyon kell érte bár,
szolgálatnak hû fizetség,
s árulónak rút halál!
Mondjuk e szent kört bezárva
tûz borunkra esküvést,
híven álljuk e kötést;
esküdjünk az ég Urára!
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Beethoven |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-29 19:04:36, péntek
|
| |
| |
[bLilácskától kaptam, köszönöm szépen!]
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-24 21:15:38, vasárnap
|
| |
| |
Azt írja az újság.... Psota Irén - Major Tamás
Link
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-24 20:55:47, vasárnap
|
| |
| |
F-MOLL SZERENÁD, OP. 3
(I. Allegretto quasi Andantino; II. Lebhaft, sehr rhythmisch; III. Rubato; IV. Allegro molto.)
Az f-moll szerenád 1906-ból származik, egyike a fiatal Weiner Leó magyaros hangú kompozícióinak, amelyet a kortársak egyhangú elismeréssel fogadtak. A zeneszerző, aki ebben az évben fejezte be zeneakadémiai tanulmányait, a magyaros fordulatok mellett a klasszikus formák alapos elsajátításáról is tanúságot tett ebben a művében. Első tételét és fináléját szonátaformában írta, a második helyen scherzo áll, a Rubato feliratú harmadik tétel lírai mondanivalóját pedig variációs forma keretében fejezte ki. Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Weiner Leó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-24 20:26:13, vasárnap
|
| |
| |
Weiner Leó
1885. április 16-án született Budapesten, itt töltötte egész életét. A Zeneakadémián 1901-06-ig Koessler János tanítványa volt, 1908-tól haláláig ugyanott tanított ő maga is. Kamarazenei tanszakán félévszázadon át képezte hangszeres művészek több nemzedékét. A világhírű magyar virtuózok csaknem kivétel nélkül Weiner Leó tanítványai voltak. Pedagógiai munkásságát az élő hagyományok mellett írásai (zeneelméleti tankönyvei, elemzései) örökítették meg. Kompozícióival 1907-ben Ferenc József díjat, 1922-ben Coolidge-díjat, 1950-ben és 1960-ban Kossuth-díjat érdemelt ki. 1960. szeptember 13-án halt meg Budapesten. Weiner Leó művészetében klasszikus kultúrája, színfantáziája és hangszerelési bravúrja lírai érzelemvilággal társul. Kifejezési skálája leggazdagabban a Csongor és Tünde kísérőzenéjében nyilatkozott meg (1913), a kamarazenélés világhírű mestere pedig hegedű-zongoraszonátáiban és vonósnégyeseiben alkotott maradandót. A zenekari hangversenyek repertoárjait népies hangvételű művei gazdagítják.
1. divertimento - (I. Jó alapos csárdás; II, Rókatánc; III. Marosszéki keringős; IV Verbunkos; V. Csürdöngölő.)
Az I. Divertimento 1933—34-ben keletkezett, eredetileg zongorára. A vonószenekari feldolgozás még fokozottabb mértékben árulja el szerzőjének fölényes hangszeres technikáját. A különböző tánctételek népi anyagot dolgoznak fel, ezt az anyagot Weiner a Néprajzi Múzeum gyűjteményében kutatta fel. A vidám és ötletes dallamvilág a virtuóz hangszerelés segítségével ragyogó köntösben tárul a hallgató elé. Link
2. divertimento (MAGYAR NÉPI DALLAMOK), OP. 24
(I. Lakodalmas; II. Tréfálkozás; III. Panaszos ének; IV. Kanásznóta.)
A mű 1938-ban íródott, az I. Divertimentóhoz hasonlóan, népzenei anyagból. Ez különösen a harmadik és negyedik tételben mutatkozik meg: előbbihez Zemplén megyei népdalt (,,Amerre én járok, még a fák is sírnak"), utóbbihoz dudatáncot választott a zeneszerző. Feldolgozásaiban tág teret enged az egyéni leleménynek, a zárótétel középrészébe például lassú iramú közjátékot iktat; de artisztikusan mutatkozik meg a zeneszerző klasszikus iskolázottsága a második tételben, a megnyitó Lakodalmas verbunkos-utánérzésében is. Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Weiner Leó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-20 22:39:14, szerda
|
| |
| |
ATHEN ROMJAI, OP. 113
Kotzebue két ünnepi játékot írt a pesti színház felavatására: ,,István király, vagy Magyarország első jótevője" címmel előjátékot, és Athén romjai címmel utójátékot. Mindkettőhöz Beethoven írt kísérőzenét. A két darab 1811 nyarán, a zeneköltő teplitzi üdülése idején rendkívül gyorsan, alig három hét alatt készült el. A színház megnyitása azonban késett, az ünnepi eseményre csak 1812 februárjában került sor. A nyitányból és nyolc számból álló Athén romjai kísérőzene ma már úgyszólván kizárólag a 4. szám révén ismert: ez a híres, Török induló, amely számos hangszeres átiratban hallható.
Link
Török induló Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Beethoven |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-20 22:20:29, szerda
|
| |
| |
Beethoven István király
Beethoven és hazánk, illetve a magyarok kapcsolatában a Brunszvik család meghatározó szerepet játszott. Teréz, Jozefin és Ferenc a zeneköltő műveinek első magyarországi népszerűsítői és ihletett tolmácsolói lettek. Tizennégy levél tanúsága szerint Jozefin volt Beethoven ,,Egyedüli Kedvese". Feltehetően az a rejtélyes levél is neki íródott, amelynek titokzatos címzettjét az utókor ,,Halhatatlan Kedves"-ként emlegeti. A Brunszvikoknak részük lehetett a zeneköltő budai vendégszereplésében csakúgy, mint abban is, hogy a pesti német színház megnyitójára (1812) megzenésítette Kotzebue két magyar vonatkozású művét, az István király nyitányt és az Athén romjai utójátékot. Beethoven pedig több remekművét nekik ajánlotta, ily módon is megörökítve nevüket a zenetörténetben. Link
Nyitány Link
Férfi kórus Link
Női kórus Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Beethoven |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2014. Augusztus
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
24 db bejegyzés |
| e év: |
114 db bejegyzés |
| Összes: |
717 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 48
- e Hét: 48
- e Hónap: 2079
- e Év: 6182
|
|
|
xMagazin
Offline
