|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 23:06:14, kedd
|
| |
| |
.......jpg)
Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, s lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002. április 2-án nevezték át a legendás játékos neve után Puskás Ferenc Stadionnak.
.....
A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) egy 68 976 férőhelyes, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény.
Új stadion (2018)[szerkesztés
2011. november 4-én a második Orbán-kormány elfogadta a stadion újjáépítésének koncepcióját, mely szerint 2017-re 65 ezer férőhelyes új stadion épül.
2014 tavaszán a Magyar Labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. Három csoportmérkőzésre és egy egyenes kieséses mérkőzésre jelentkeztek.
.........
2014. július 31-én bemutatták az új stadion látványterveit. A 68 ezer férőhelyes stadion, 20 olimpiai sportágat tud kiszolgálni, emellett szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, labor, üzletek, mélygarázs, konditerem lesz benne, fent körbe egy panoráma futópálya, valamint saját rendőrőrse lesz. Az átadását 2018-ra tervezik. A költsége körülbelül 90-100 milliárd forintra tehető |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyar foci |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 22:52:17, kedd
|
| |
| |
Forrás Hír24
...... ..........jpg)
A magyarok elpusztítására indult seregével a frank király, ám csalódnia kellett: 908 augusztusának elején már a második hatalmas pofonba szaladt bele.
Szinte történelmi dogmaként él bennünk őstörténetünkről egy lineáris kép: az Etelközben éldegélő magyar törzseket egy megsemmisítő besenyő támadás kényszerítette a Kárpátok közé. Itt aztán száz évig kalandoztak, majd két brutális vereség után felvették a kereszténységet és megkezdődött a magyar történelem. A kalandozások ugye, mint az elnevezés is mutatja nem több, mint zsivány bandák egymást követő, rendszertelen rablóhadjárata. Közel sem biztos, hogy az volt. Sőt.
Rablás és politika együtt jár
Kezdjük ott, hogy az állítólagos besenyő támadás hatása ma feltehetően túlértékelt, a honfoglalásnak nevezett eseménysor inkább volt a magyar állam tervezett, tudatos "átköltözése" a Kárpát-medencébe, mintsem fejvesztett menekülés. Az új hazába érkezve pedig Árpád magyarjainak alkalmazkodniuk kellett az új hazában uralkodó viszonyokhoz. Hatalmi űr volt itt, amely felé a környező kisebb népeken túl két, mai fogalmaink szerint szuperhatalom is nyújtogatta a kezét: Bizánc és a Keleti Frank Birodalom.
Erről sürgősen le kellett beszélni őket aktív, támadó, kezdeményező külpolitikával. Nem ész nélküli hadakozásról volt szó, hanem az állam érdekeinek tudatos védelmezéséről. Nyugat-Európa folytonos háborúkat vívott Nagy Károly egykori birodalmáért, és miként a németek nem tűrhették egy erős állam megszilárdítását keleti szomszédságukban, úgy a magyarok sem nézhették tétlenül a német birodalom összekovácsolását. Szövetségeseiket gyakran váltogatva tettek is érte, hogy a megosztottság tartós maradjon.
Természetesen bőséges zsákmányt is remélhettek a hadjáratokból, szolgálataikat ráadásul a "megbízó" is busásan megfizette. Így ment ez akkoriban, a legyőzött javai a győztest illették. Ami pedig a rablást, fosztogatást illeti, a "civilizált" nyugat egy hajszálnyit sem volt elmaradva. Ha csupán a préda érdekelte volna a magyarokat, minden bizonnyal az északi karavánutak fosztogatását választották volna: jókora haszon és nincs kockázat. Csakhogy arrafelé egyetlen portya sem indult, ami egyébként bizonyíték arra is, hogy a hadjáratokat egy központi akarat irányította, nem helyi vezetők ötletszerű és egyéni akciói voltak.
Önvédelemből támadás
Őseink Ómorávia felszámolása közben nyugatra is koncentráltak, 899-ben német szövetségben megsemmisítették Berengár, itáliai király háromszoros túlerőben lévő seregét, majd német földre vezettek hadjáratokat. Hamar eljött az ideje annak is, hogy a németek belátták: ha most nem számolnak le a magyarokkal, egy kőkemény ellenfél veti meg a lábát keleti határaikon. A keleti frank király kiadta hát a parancsot: "elrendeljük ... hogy a magyarok kiirtassanak". A 907-es pozsonyi csata viszont a magyarok győzelmével, a kor leghatalmasabb és legkorszerűbben felszerelt seregének pusztulásával ért véget.
Ez volt a pillanat, amikor a magyar állam véglegesítette addigi hódításait, és bebizonyította erejét, létjogosultságát Európa közepén. A kezdeményezést pedig most már semmiképp nem engedte ki a kezéből. A következő évben, augusztus elején Burghard őrgróf vezetésével egy válogatott sereg Eisenach közelében próbálta megállítani a magyar lovasokat. Csak próbálta, mert a csata ismét a németek megsemmisítő vereségével végződött: a vitézek java mellett Burghard, Rudolf würzburgi püspök is a harcmezőn maradt. A magyarok előtt pedig szabadon állt az út, a krónikák szerint egészen Brémáig felégették a birodalom tartományait.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Katasztrófa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 22:27:30, kedd
|
| |
| |
Csokonai Vitéz Mihály .....
További képek az alábbi linken Link
Debrecen, 1773. november 17. - Debrecen, 1805. január 28. Költő
Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, ,,poeta doctusnak" és ,,poeta natusnak" is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.
Bővebben az alábbi linken olvasható Link
...... ........... .........
- Az ősz Link
- Az ősz (2. változat) Link
- Az ősz 3. változata Link
- A fársáng búcsúzó szavai Link
- November Link
- Tavasz Link
- Újesztendei gondolatok Link
...... ........... .........
Csokonai Vitéz Mihály összes költeménye Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csokonai Vitéz Mihály versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 22:18:20, kedd
|
| |
| |
Csoóri Sándor .......
További képek az alábbi linken
Link
Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. - ma is élő
Magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus
Bővebben az alábbi linken olvasható Link
...... ........... .........
- Azt mondják Link
- Esti párbeszéd Link
- Farsang napi kutyabálLink
- Szeptemberi gyónás Link
Csoóri Sándor válogatott versei ...Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 21:37:08, kedd
|
| |
| |
Csanádi Imre ......
Született 1920. január 10.Zámoly, Elhunyt 1991. február 23. (71 évesen) Budapest,
Költő, író, műfordító, balladagyűjtő; publicista, szerkesztő.
A Győrffy-kollégium növendéke volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban tért haza. A Szabad Föld, a Magvető, a Szabad Ijfúság című lapok munkatársa volt. 1951-től a Szépirodalmi, 1955-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1976-1980 között az Új Tükör főszerkesztője.
Csanádi Imre költő, dunántúli földművelők gyermeke. Verseiben tiszta kép rajzolódik ki szülőföldjéről, küzdelmes, hadifogsággal súlyos sorsáról. Festményekről, szobrokról írt versei a beavatott hitelességével vallanak a művészet igazmondó hivatásáról. Gyermekversei igen népszerűek az óvodások, kisiskolások körében. A nagyobb gyerekeknek az állatokról írt egész kötetnyi verset, melyekkel tanítva szórakoztat.
...... ........... .........
- A karácsony fáról Link
- Alma Link
- Búcsúzva Köszöntő Link
- Ibolyászo Link
- Karácsony fája Link
- Kelekótya április Link
- Őszi levél/levél söprő Link
- Ősz elő/ősz köszöntő Link
- Szüret után Link
- Tavasz ébresztő Link
...... ........... .........
Csanádi Imre /részletek Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csanádi Imre versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 21:23:47, kedd
|
| |
| |
Balassi Bálint........ 
Élete wikipedia Link
...... ........... .........
- Adj már csendességet Link
- Bocsáss meg Úr Isten Link
- Borívóknak való németül is Link
...... ........... .........
Balassi Bálint összes költeménye Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balassi Bálint versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-08-05 21:16:11, kedd
|
| |
| |
Berzsenyi Dániel 
További képek az alábbi linken Link
1776. május 7. Egyházashetye - 1836. február 24. (59 évesen) Nikla
Berzsenyi a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb költője. Bár gazdag, sikeres földesúr volt, életének igazi értelmét a költészet jelentette. Ez a feloldhatatlan ellentmondás Berzsenyit élete végére kiábrándulttá, keserűvé tette. Művei a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a romantika jeleit is mutatják.
Bővebben az alábbi linken olvasható Link
...... ........... .........
- A tavasz Link
- A Balaton Link
- A reggel Link
- Horác Link
- Himnusz Keszthely Isteneihez Link
...... ........... .........
Berzsenyi Dániel összes költeménye Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Berzsenyi Dániel versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2014. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
195 db bejegyzés |
| e év: |
3406 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3316
- e Hét: 10006
- e Hónap: 22682
- e Év: 256429
|
|
|
Offline
.jpg)
.jpg)
