Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Erzsébet. Erzsébet.
1951.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Gyalog szerettem volna jönni
  2014-09-03 21:47:45, szerda
 
  Gyalog szerettem volna jönni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy frissen érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.

Gyalog menni az utcán végig,
előre köszöngetni ott.
Tornácokon üldögélni, mint régen,
hogy mindenki arcomba nézzen,
s mondják: - ,,Semmit se változott!"

Gyalog szerettem volna jönni,
hogy érezzem: - a telt kalász,
a rét sok térdeplő füve
elém borul, el nem eresztve,
s lábam kérve kulcsolja át.

Én gyalog fogok hazamenni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy sírva érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.

Gyalog szerettem volna jönni
át a szorgalmas földeken,
mindenkinek által kiáltni,
mezsgyén átlépni, kezet rázni:
"Na és a munka, hogy megyen?"

Váci Mihály




Link
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály versei.  
Távolság
  2014-09-03 21:23:48, szerda
 
  Ha távolság választ el tőlem,
Szívemben tombol, zenél a szél.
Vihar tépte fatörzs fájdalma,
Mi testemben és lelkemben ég.

Megpihenő lágy fuvallattá
Ölelő karodban csendesül.
Szívem szellő hárfáján penget,
Szerelmes dalt játszik ott belül.

Most messze vitt tőlem a muszáj.
Hárfadallam sír a húrokon.
Szomorú dala rólad mesél
Szívemre fátyolkoszorút fon.

Repülnék szél suhogásával
Simogatni arcod mámorát.
Átölelném bőrödön lengve
Tested minden édes hajlatát.

Lennék pajkos tavaszi szellő,
Megpihennék ajkad szögletén.
Mosolyodra csókolnám vágyam,
Ízlelgetve csodás szád ízét.

Ha távolság választ el tőled
Szélre kél percek koppanása.
Tudom, ott messze te is hallod,
Hisz szíved szívem tükörmása.

Helen Bereg



Link
 
 
0 komment , kategória:   Helen Bereg  
Kitéphetetlenül
  2014-09-03 21:18:58, szerda
 
  Vannak soha be nem gyógyuló életsebek,
melyekre kötést álmodhat a felejtés határa,
de azt a belső réteget, mely a szemnek láthatatlan,
soha nem védi meg átfedő hatása.
Mert azt a láthatatlan sebet
újra és újra átvérzi a beletorzult bánat,
hiába terül rá rostszálak halmaza.
Semminek nincs olyan erős és végtelen anyaga,
amin hasító pengeként átall nem haladna,
mert csak önámítás az, hogy felejteni tudunk,
hazugságba rejtett, vigasztaló tévhit,
hisz azt a tősgyökeres érzést,
azt a megszokottan régit,
mely gyökerével kapaszkodik szívünk üregébe,
mindenhol és mindenkor megvédi
kitéphetetlensége.

Kun Magdolna



Link
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna versei  
Szeretni mindhalálig
  2014-09-03 20:24:21, szerda
 
  Azt mondják nincs örök, végtelen szerelem.
Azt mondják gyorsan jön - gyorsan múlik el,
s mikor elválunk fájni fog, átkozzuk a percet,
mely az utolsó pillantással vasbilincsbe verhet.
Nem tudom így van e, de én most is azt érzem,
ahogy hozzád simulva kezem két kezedhez ér,
s az kapocsként szorítja szárnyát nyitó lelkem...
ilyenkor mindent felülmúl az őrült szenvedély.
Ölembe hullt boldogságom soha nem adom.
Tőlem múlhatnak évek, és napok hagyhatnak el,
én mindig csak őt: azt az égig érő szívet akarom.
mi nem veszíti el soha énjének valódi mivoltát,
s megőrzi majd kincsként azt a mérhetetlen lázat,
mitől bódultan mámorossá váltak a forró éjszakák

Kun Magdolna



Link
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna versei  
Óh szív! Nyugodj!
  2014-09-03 15:01:55, szerda
 
  Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenő,
lehelete a lobbant keszkenő.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott úton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zúzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.
Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsú, koronás,
de áttetsző, mint minden látomás.

József Attila



 
 
0 komment , kategória:   József Attila versei  
Ha nem szorítsz
  2014-09-03 14:42:08, szerda
 
  Ha nem szorítsz úgy kebeledbe,
mint egyetlen tulajdonod,
engem, míg álmodol nevetve,
szétkapkodnak a tolvajok
s majd sírva dőlsz a kerevetre:
mily árva s mily bolond vagyok!
Ha minden percben nem kecsegtetsz,
hogy boldog vagy, mert nekem élsz,
görnyedő árnyadnak fecseghetsz,
hogy gyötör a magány s a félsz.
Nem lesz cérna a szerelmedhez,
ha úgy kifoszlik, mint a férc.
Ha nem ölelsz, falsz, engem vernek
a fák, a hegyek, a habok.
Én úgy szeretlek, mint a gyermek
s épp olyan kegyetlen vagyok:
hol fényben fürdesz, azt a termet
elsötétítem - meghalok.

József Attila



 
 
0 komment , kategória:   József Attila versei  
Meryl Streep, amerikai színész hitvallása
  2014-09-03 14:38:00, szerda
 
  [/kep]  
 
0 komment , kategória:   Gondolatok.......  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2014.08 2014. Szeptember 2014.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 143 db bejegyzés
e év: 1742 db bejegyzés
Összes: 14123 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1504
  • e Hét: 9123
  • e Hónap: 34704
  • e Év: 830229
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.