Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
Buzsák - Fehér kápolna
  2014-12-31 09:41:51, szerda
 
  ,,Buzsák község neve csak 1675-ben tűnik fel, írott források szerint azonban két Árpád-kori település is létezett a helyén: az 1268 és 1291 között említett Akts és Magyari, amelyek a török időkben elpusztultak."
,,Megyénk egyik legszebb műemléke a Buzsák külterületén található Fehér-kápolna. Az Árpád-kori eredetű templom korábban barokk kápolnaként volt ismert, a Lukács Zsuzsa és Benkhard Lilla által végzett falkutatás és részleges feltárás bizonyította be középkori eredetét.
2013-ban a templom környezetében építési munkákat végeztek. Ennek során egy mosdóépületet építettek és egy hozzá tartozó egy szennyvíz-tartályt is a földbe helyeztek, a temető kapuját pedig átépítették. Mivel a munkálatok területe a templom körüli temető feltételezett helyére esett, megelőző feltárást tartottunk.
A szelvényünk a templom körüli árokhoz közel, a templomtól kb. 20 méterre volt. A feltárás során, a kivitelező által kijelölt 4x9 méteres területen, egy kiskanalas kotró leszedte a felső humuszréteget. Ezután kézzel mélyítettünk tovább, amelynek során egy idő után sírok foltjai rajzolódtak ki. Összesen 21. sír és 3 telepobjektum foltja volt érzékelhető, 4 sír foltjának csak a csücske lógott be a szelvénybe, ezeket nem tudtuk kibontani - mivel a tervezett beruházás területénél kissé nagyobb felületet nyitottunk meg, erre nem is volt szükség. A szelvénytől néhány méterre, délre egy 2x4 méteres árkot ástak a szennyvíztartály számára, ebben csak egy sírt bontottunk ki, mert a terület többi részét újkori bolygatás rombolta.
Összesen 14 sír kora újkori - a török hódoltság és a török kiűzése utáni időszakból származó - sírt bontottunk ki. Ezekben a temetkezésekben 5 pénzt találtunk, amelyek az 1617 és 1694 közötti időszakból származnak. Egy sírban egy pár csizmapatkó és 30 db. füles-gomb volt, utóbbiakkal inget és felsőruhát fogtak össze. Egy koponyán párta nyoma látszott. A sírok nagyjából sorokat alkotnak, szándékos egymásra temetkezések, családi sírok is előfordultak. Egy esetben jól látszott a koporsó maradványa. A kéztartások változatosak, jellemzően az egyik vagy mindkét kéz a medencén vagy a hason feküdt.
Az újkori sírok metszenek 3 késő középkori gödröt. A szelvényben 3 eltérő tájolású sír is volt, ezekből kettőt metszenek a kora újkori sírok. A korábbi sírok a középkori temető széléhez tartozhatnak.
Az Árpád-kori templom körül egykor egy kisebb temetőt alakítottak ki. Valamikor - feltehetően a török alatt - megnövelték a templomkörzet eredeti méretét. Ekkor a temetkezéseket kissé eltérő tájolással, nagyobb területen kezdték meg. Ennek, a középkori temető központi részén kívül eső, területnek egy részét tártuk fel. Az átalakítás kapcsolódhat egy részleges pusztuláshoz és újratelepüléshez is, a templom 17. századi újjáépítése is erre utalhat. Az mindenesetre jól megállapítható volt, hogy a 17. század folyamán működő közösség temetkezett a templom köré. Kérdéses, hogy a középkorban a templom mellett lévő falu élt tovább vagy máshonnan (is) hozták szentelt földbe eltemetni halottaikat. A feltáráson részt vett: Molnár István, Nyári Zsolt, Cserép Tamás"
[Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Európában megjelenik a nagyító...
  2014-12-30 00:21:45, kedd
 
  1266. A Nyúlszigeten (Margitsziget) békeszerződést köt IV. Béla és István.
1266.03.23. IV. Béla és István ifjabb király békét köt a Nyúlszigeten (Margitsziget).
1267 - 1273. Aquinói Tamás: Summa theologiae.
1267. Az ország serviensei (nemesei) Esztergomban gyűlést tartanak, ahol IV. Béla és István herceg, ifjabb király, a bárók jóváhagyásával megerősítik a ,,Szent királytól eredő kiváltságaikat", az Aranybullát.
1267. karácsony Az első árvíz egyébként a Pray kódex szerint 1267-ben volt karácsony táján s utána ismét vízkereszt után, mikor a Margit-sziget-i apáca klastrom udvarán állott a víz. Ehelyütt kell megemlítenünk azokat a tavakat, melyek itt a pesti parton egymástól elszakítva fekszenek, Dunavecse, Dunapataj és Kalocsa irányába. Megállapítás nyert ugyanis, hogy itt a Dunának egy régi medre volt és ebből maradtak meg a régi szabályozások után ezek a tavak. Taksony község pl. az Ülbő-i dunaágtól körülvett Ülbő-i szigeten volt, melyen Taksony fejedelem laka is állott. Ülbő sziget ma már nincs, az teljesen egyesült a szárazfölddel.
1267.09.07 előtt A királyi szerviensek esztergomi országos gyűlését követően IV. Béla és fiai kiadják törvényüket a szerviensek jogairól.
1268. A nagyító első ismert európai említése.
1268. IV. Béla serege legyőzi a macsói hercegséget dúló I. Uros szerb királyt.
1269 nyara Meghal IV. Béla ifjabb fia, Béla szlavón herceg.
1269. Pierre de Maricourt felismeri, hogy a mágnesnek két pólusa van.
1269.09.10 - 13. István ifjabb király szövetségre lép I. (Anjou) Károly szicíliai királlyal.
1270 előtt IV. Béla írásba foglalja a selmecbányai bányászok kiváltságait.
1270 előtt IV. Béla megállapítja a selbecbányai bányászok kiváltságait.
1270. IV. Béla meghalt a Margitszigeten (Nyulak-szigete)
1270. szétesik az Akszúmi Királyság, utódja Etiópia
1270. meghal IV. Béla utódja V. István
1270.01.18. A domonkosok nyúlszigeti (margitszigeti) apácakolostorában meghal Margit, IV. Béla (1943-ban szentté avatott) leánya.
1270.01.18.
1270.05.03. Meghal IV. Béla, az esztergomi mimoriták (ferencesek) templomába temetik kisebbik fia, Béla herceg mellé.
1270.05.13 előtt V. István elfoglalja a trónt.
1270.05.13 után Trónra lép V. István király, IV. Béla fia.

 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 80.
  2014-12-29 00:06:28, hétfő
 
  "Kohn elleni ügyészségi vádindítvány 1919. október 1-én (25698/1919), illetve a pótindítvány 1919. november 11-én kelt. Kovács (Fábik, Cserny és Szamuely csapataiban szolgált) ellen az ügyészségi vádindítvány 1919. szeptember 3-án (30467/1919) kelt. Sturcz (Cserny és Szamuely csapataiban szolgált) ellen az ügyészségi vádindítvány 1919. október 5-én (30438/1919) kelt. A vádlottak (Kohn Árpád vörös hadseregbeli terrorista), vidéken több embert, köztük egy csendőrt megöltek. Kalocsán ismeretlen embereket, a település közterein, utcáin felakasztottak, valamint értéktárgyakat tulajdonítottak el Szamuely Tibor felbujtásával. Pongrácz csendőr századost és két csendőr őrmestert elfogták és kivégzés végett a közeli temetőbe vezették. A gyilkosságok Püspökladányban, Cegléden, Szolnokon, Kapuváron, Csornán, Tasson, Hartán, Dunapatajon, Kalocsán történtek. A kivégzettekről több lista készült. A kivégzéseket Gerlei Géza terrorcsoport parancsnok és Mann József terrorcsoport parancsnok-helyettes irányította.
A büntetőtörvényszék 1919. december 20-án kelt ítéletében Kohn Árpádot, Kovács Lajost és Sturcz Károlyt a Btk. 278. és 348. §-ai alapján, a Btk. 96. §-ának felhívásával összbüntetésül halálra ítélte. A kúria B.I.1831/1919/11. számú határozatában az elítélteknek kegyelmet nem adott."
[Biró Aurél: A tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Japán temető - Okunoin
  2014-12-28 11:30:11, vasárnap
 
  "Egész Japánban nincs még egy akkora temető, mint az Okunoin, amely a szentnek vélt Kója-hegyen található. A japán buddhizmus egyik irányzatának, a singonnak a központjaként tartják számon ezt a helyet, ahol 1200 év alatt több mint 120 buddhista templom épült, így sokan zarándokolnak ide. A temető legismertebb halottja éppen a singon alapítója, Kúkai, aki Japán egyik nagyra becsült vallási alakja. Sokan úgy hiszik, hogy ő jelenleg csak örökös meditációban pihen mauzóleumában, a következő világkorszak Buddhájának érkezését várva. Emiatt rengeteg embert, köztük híres szerzeteseket és földesurakat temettek el hozzá közel, akik mind a megszabadulásban bíznak. Azt mondják, hogy estefelé is érdemes kilátogatni a temetőbe, amikor lámpások világítják meg az utat, amely keresztülvezet a különös szobrok és oszlopok erdején. Állítólag van egy lámpás, amely több mint ezer éve ég folyamatosan."
[origo]

"A temető legtöbbször látott szoboralakja Dzsizó Boszacu (Ksitigarbha Bódhiszattva). Ábrázolásokon szerzetesként jelenik meg, borotvált fejjel, szerzetesi ruhában. Ő a lények legfőbb segítője Sákjamuni Buddha nirvánába térése és Maitréjának, az új világkorszak buddhájának megjelenése közötti időben. Érdekes, hogy további két módon is egyfajta “átmenetiséghez" köthető az alakja. Egyrészt, mert elsősorban a meghalás és születés közti tartományban oltalmazza a lényeket, így Dzsizót gyakran Jamával azonosították. Másrészt az úton lévő vándoroknak is védőszentje; kőszobraival mindenütt találkozunk az utak mellett, falvak és temetők határában. Dzsizót ma mégis leginkább gyermekek védőistenének tekintik Japánban. Könnyű szülésért, gyermekük egészségéért, hosszú életéért imádkoznak hozzá az anyák. Temetőkben a halott vagy meg nem született gyermekeknek vált egyfajta oltalmazójává. Ha japán temetőben egy kőfigurán piros előkét látunk, akkor ott Dzsizóról van szó."
[Levente Bakos]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
És megszületett Dante...
  2014-12-27 10:10:20, szombat
 
  1261 során István herceg kiváltságolja a (sátoralja)újhelyi hospeseket és megerősíti a dési hospesek kiváltságait.
1261. A bizánciak visszafoglalják Konstantinápolyt.
1261. VII. ( Palailogosz ) Mihály trónra lépése
1261.03.31. IV. Béla megköti II. Ottokárral a bécsi békét, melynek értelmében lemond a cseh király javára Stájerországról.
1261.07.25. A Palaiologos-dinasztiából származó VIII. Mikhaél nikaiai császár elfoglalja Konstantinápolyt és helyreállítja a Bizánci Birodalmat.
1261.10.25. II. Ottokár cseh király feleségül veszi IV. Béla unokáját, Kunigundát.
1262 során Meghal Rosztiszlav herceg, IV. Béla veje. Tartományait fiai, Mihály és Béla öröklik.
1262 során
Meghal Rosztiszlav herceg, IV. Béla veje. Tartományait fiai, Mihály és Béla öröklik.
1262. IV. Béla és fia, István megosztják egymás között az országot. Türje nembeli Fülöp az esztergomi érsek.
1262.12.05 előtt IV. Béla király és István herceg békét köt Pozsonyban. István herceg felveszi az ifjabb király címet. (A király és a herceg közötti viszály részletei nem ismertek.)
1263. Flagelláns eretnek mozgalom bontakozik ki.
1263.04.05. IV. Béla városi kiváltságot ad a (német)lipcsei hospeseknek.
1263.12.17 előtt IV. Béla eladományozza a locsmándi ispánságot.
1264.08.01 után IV. Béla támadást indít István ifjabb király országrésze ellen, s néhány vár kivételével elfoglalja. Egyik seregvezére ostrom alatt tartja a barcasági Feketehalom várába húzódó Istvánt, akit egyik híve felmentő serege szabadít ki szorongatott helyzetéből.
1264.10.14 előtt IV. Béla premontrei prépostságot alapít a Pest megyei Csúton.
1265 - 1321. Dante élte
1265. III. Henrik és a parlament harca
1265.03 eleje A Buda felé vonuló István ifjabb király, miután több csatában győzött IV. Béla seregvezérei felett, döntő győzelmet arat az isaszegi ütközetben (Pest m.).

 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 79.
  2014-12-26 13:02:24, péntek
 
  "Abancourt Károly, a szabadságharc egyik áldozata. A szabadságharc kitörésekor mint politikai fogolyt őrizték Temesvárott. Kiszabadulván a magyar ügyet szolgálta Kossuth mellett, majd mint Dembinski hadsegéde. Haynau halálra ítéltette. Abancourt-ot Woronieckivel és Gironnal együtt végezték ki bitófán, Pesten az Újépület mellett, 1849 október 20-án. Halálának, társaival együtt, nagy nyugalommal s bátorsággal nézett elébe."
[Augsb. Allg. Zeitung 1849 okt. 25. és 29.] [PALLAS I. kötet]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Római katolikus temető - Kiskunhalas
  2014-12-25 12:43:28, csütörtök
 
  "Kiskunhalason 1769-ben jött létre a római katolikus egyház. 1769. május 15-én helyezték el a katolikus templom alapkövét. Július 18-án Schrodt Imre eddigi kihelyezett káplánt plébánossá nevezte ki a megyés püspök. Szeptember 17-én megkezdődött a katolikus anyakönyvek vezetése. Szintén az 1769-es évben mérték ki a katolikus temető területét. Ez a mai Lomb utcai óvoda helyén volt, az izraelita temetőtől északra és a Szabadkai utcától keletre.
1778. március 16-án a katolikusok korábbi temetőjének területét kibővítették 1290 négyszögölre. Az evangélikusok is itt kaptak temetőnek való területet. A megnagyobbított katolikus temető határát árokkal és a szélére ültetett szilfákkal, bokrokkal vették körül. Ezt a négyszögletes alaprajzú temetőt ábrázolja a Halas városról 1784-ben készített katonai térkép a településtől délre.
1796. november 21-én Benedek István kurátor jelentette a városi tanácsnak, hogy a következő év tavaszára a katolikus temető betelik. Ezért 1797-ben a katolikusok részére új temetőt mértek ki a város keleti részén, az első temetőtől keletre néhány száz méterre. Ettől az évtől kezdve működik a mai helyén a halasi katolikus temető.
Az első temetőben 1814-ben állítottak fel egy kálváriát Farkas Márton költségén áthelyezés (esetleg csak felújítás) formájában. 1825-ben Király Gy. István új kereszteket állíttatott. Krisztus keresztjének talapzatán ez a felírás áll: "Öreg Gyenge Király István istenes költségén 1825." A Kálváriához 1860-ban Benke Fogas János keresztúti állomásokat, stációkat építtetett. A három keresztet az 1968-as műemléki védettség, majd a terület kisajátítása után, 1976-ban a templomkertbe szállították. A szobrok restaurálása 1986-ban történt. Természetesen az első temetőt a 19. században Kálvária telke, Kálvária néven említették.
A második katolikus temetőben 1825-ben emelték a 15. táblában ma is meglévő nagy, mészkőből készített keresztet. Felirata szerint: "Volovár Ján / istenes költségén épült / 1825". Valószínűleg a 19. század első felében állították fel azt a nagy kőkeresztet, amely a 10. tábla szélén áll a Babanyecz kápolna mellett. 1858-ban a halasi tagosítás során kiegészítették a katolikus egyházi földbirtokokat. Valószínűleg a temetőt is. A Kiss László mérnök által a tagosítás végén 1864-ben készített alsóvárosi térkép ("Kiskunhalas város alsó részének térképe") "Cath temető" felirattal már pontosan azt a területet ábrázolja katolikus temetőnek, amit ma is ismerünk. Az 1879-ben készült kataszteri térképen a temetésre használt területnek a mai temető 7-8., 14-18., 21-22. táblája látszik.
1893-ban készült Thorma János: Szenvedők című festményén a temető északi főbejárata és a fiatal fákkal szegélyezett fasora látszik. A kapu, főút, fasor elrendezése több mint 100 év után is így néz ki.1914-1918-ban jött létre az I. világháborús hősi halottak sírkertje (11. tábla), magyar, osztrák sebesültek és szerb hadifoglyok nevei olvashatók a kb. 60 sír katolikus és református formájú sírjelein.
1927-ben készült Babanyecz Benőné megbízásából a Babanyecz család sírkápolnája. A klasszicizáló-neobarokk kápolnát Győry Sándor műépítész tervezte, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt.
A II. világháború idején a front Kiskunhalas környékén 1944 októberében vonult keresztül. A katolikus temetőben a harcok idején és az exhumálásokkor (1945-1946-ban) 85 magyart, három németet (22. tábla) és 40-50 orosz katonát (14. tábla) helyeztek végső nyughelyre. 1948-ban állította fel Kiss József kőfaragó a magyar (és német) h?si halottak emlékkeresztjét.
1959-ben már megvolt az 1919-es kiskunhalasi mártírok díszsírkertje "Szabadságért 1919. aug. 6." felirattal a vaskerítésen. A mártírok közül öten nyugszanak itt: Brinkus Lajos (1874-1919), Kocsis Lajos (1885-1919), Míg Károly (1885-1919), Huber Oszkár (1891-1919), Kovács Sándor (1871-1919).
2000-ben a Kuruc Vitézek Nyugdíjas Egyesület kezdeményezésére Kiskunhalas Város Önkormányzata és a 36. Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezred támogatásával megújult a II. világháborús magyar hősi halottak sírkertje. 2000. nov. 2-án katonai tiszteletadás mellett avatták fel."
[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Felépül a Mátyás templom...
  2014-12-24 09:11:50, szerda
 
  1254.07.28. előtt IV. Béla vejére, Rosztiszlavra bízza Macsó kormányzását. (A herceg még ez évben meghódítja Boszniát.)
1254.08.30. IV. Béla megerősíti a zólyomi királyi uradalomban fekvő Dobronya és Bábaszék hospeseinek kiváltságait.
1255 során Rosztiszlav herceg tartományához csatolja Északnyugat-Bulgáriát; IV. Béla felveszi a "Bulgária királya" címet.
1255. IV. Béla fölveszi a Bulgária királya címet (1263-ig viseli).
1255.07.25. IV. Béla elrendeli Budavár felépítését. Ettől kezdve Budát Óbudának nevezték.
1255.07.25. IV. Béla a nyúlszigeti (margitszigeti) apácáknak adja a budai vásárvámot részletesen felsorolva az egyes vámtételeket. (Ez évben kerül sor az esztergomi vámszabályzat kiadására is.)
1255.10.14 előtt IV. Béla városi kiváltságot ad a zólyomi királyi uradalomban fekvő Besztercebánya hospeseinek.
1256 - 1335. Az Il-kánok mongol dinasztiája Iránban. Uralmuk kiterjed Irakra (1258: Bagdad elfoglalása) és Kis-Ázsia nagy részére is. Nyugati terjeszkedésüket az egyiptomi mamlúk szultánok állítják meg (aindzsaluti csata, 1260). Székhelyük az azerbajdzsáni Tebrit, majd Szultanije. Fokozatosan magukévá teszik a perzsa kultúrát, és 1250-ben felveszik az iszlámot. 1327 után a birodalom számos kisebb államra bomlik fel.
1256. John Holywood az Elmélkedés a világgömbről című munkájában kifejti a gömbháromszögtan alapjait, és ezzel segít a hajósoknak a tengeren való tájékozódásban.
1256.12.16. IV. Béla megerősíti az esztergomi érsekség kiváltságait.
1257 - 1294. Kubilaj kán uralkodik Kínában.
1257. IV. Béla István hercegre bízza Erdély kormányzását.
1257. István királyfi Erdély hercege.
1258 - 1260. A tatárok lerombolják Bagdadot, és Damaszkuszt.
1258 - 1267. A bécsi Szent István-templom építése.
1258. A stájerek felkelése elűzi a tartományt 1254 óta kormányzó Gutkeled nembéli István szlavón bánt. Válaszul IV. Béla hadjárattal hódoltatja Stájerországot, melynek hercegévé fiát, Istvánt nevezi ki.
1258. a mongolok megdöntik az Abbászid kalifák uralmát Bagdadban
1258. IV. Béla fiával visszaállítja Stájerországban a magyar uralmat.
1259 - 1294. Kubiláj nagykán az egységes mongol világbirodalom utolsó uralkodója. Keleten folytatja elődeinek hódításait: bekebelezi a dél-kínai Szung Birodalmat (1279) és Burmát (1287), de a Japán (1274, 1281) és a Jáva (1293) elleni hadjáratok kudarccal végződnek. Dzsingisz kán családjának tagjai a nyugati tartományokban független államokat alapítanak. (Csagatáj utódai Belső-Ázsiában; az Il-kánok Iránban; az Arany Horda az eurázsiai sztyeppén.)
1259. A stájer előkelők meghódolnak II. Ottokár cseh királynak és támogatásával ismét felkelnek a magyar uralom ellen.
1260. Elkészül a budai Nagy-boldogasszony (Mátyás) templom.
1260. Roger Bacon rájön, hogy levegő nélkül nincs égés.
1260. Az Egyiptomiak megállítják a tatárok előretörését.
1260. IV. Béla kinevezi kisebbik fiát, Bélát Szlavónia hercegévé.
1260. k. Megalakul az első mesterdalnok-iskola.
1260.07.12. A IV. Béla vezette magyar sereg vereséget szenved II. Ottokártól a morvamezei (kroissenbrunni) csatában.
1260.08.20 után István herceg ismét átveszi Erdély kormányzatát; öccse, Béla herceg Szlavónia élére kerül.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 78.
  2014-12-23 12:07:10, kedd
 
  "Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szarvas, 1886. jún. 6. - Sopronkőhida, 1944. dec. 24.):
Publicista és politikus, a II. világháború idején a magyar függetlenségért folytatott harc kiemelkedő vezető egyénisége és vértanúja. Zsilinszky Gábor öccse. Jogi tanulmányait Kolozsvárott, Lipcsében és Heidelbergben végezte, majd hazatérve ügyvédjelölt lett. Békéscsabán családja és a demokrata parasztvezér, Áchim L. András között politikai és családi okokból kiéleződött a viszony. Ennek következtében 1911. máj. 14-én egy vita során - Gábor bátyja védelmében - Áchimot lelőtte. A fiatal jogász közigazgatási pályára ment és Árva vm.-ben főispáni titkári állást töltött be. Az I. világháborúba huszár hadnagyként vonult be és 1916-ban súlyosan megsebesült. 1918. nov.-ben a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) egyik megalapítója. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, majd visszatérve Szegeden csatlakozott az ellenforradalmi erőkhöz. A proletárdiktatúra megdöntése után a Gömbös vezetése alatti nacionalista és fajvédő csoport (Eckhardt, Kozma stb.) tagjaként a Szózat c. fajvédő lap főszerk.-je lett. Derecskén 1922-ben egységes párti programmal képviselővé választották, de 1923-ban Gömbössel együtt kilépett Bethlen pártjából és részt vett a Fajvédő Párt megalapításában.
1925-ben vitézzé avatták és ettől kezdve anyja nevét felvéve, a Bajcsy-Zsilinszky kettős vezetéknevet használta. 1926-tól a Magyarság vezércikkírója, 1928-ban megindította Előőrs c. lapját, amely fórumot adott József Attilának, Féja Gézának, Szabó Dezsőnek, Szabó Pálnak stb. Ettől kezdve lassanként eltávolodott Gömbös Gyulától és megkezdődött fordulata a demokratikus ellenzéki politika felé. 1930-31-ben megszervezte a Nemzeti Radikális Pártot, és 1932. márc. 15-től kezdve az Előőrs utódaként megindította a Szabadság c. hetilapot, amely a náciellenes szellemi és politikai ellenállás harcos orgánuma volt. Politikai fejlődésében jelentős fordulatot hozott az 1935-ös év, amikor az ogy.-i választások idején pártszövetségre lépett az októbristákkal és a polgári radikálisokkal. Gömbös kíméletlen csendőrterrorral megakadályozta, hogy a tarpai választókerület képviselője legyen. Válaszul leköszönt vitézi rangjáról, és a demokratikus ellenzéki erők tömörítése érdekében 1936-ban pártja fuzionált a Független Kisgazdapárttal és 1939-ben Tarpán már ennek a pártnak lett ogy.-i képviselője. Publicisztikai tevékenységét akkor a Független Magyarország c. hétfői lap főszerk.-i tisztében, valamint a Magyarország c. napilap hasábjain végzi. Idejében felismerte, hogy a német veszéllyel szemben szükség van a Dunamenti kis népek összefogására. Ezért 1940 febr.-jában Belgrádba utazott és vezető jugoszláv államférfiakkal tárgyalt a baráti együttműködésről. A II. világháború időszakában parlamenti felszólalásaiban, cikkeiben és memorandumaiban bátran támadta a m. kormányok németbarát kül- és reakciós belpolitikáját, harcolt Mo.-nak a háborúból való kilépése érdekében és követelte a délvidéki tömegmészárlásért felelősök szigorú megbüntetését. 1941 karácsonyán cikket írt a Népszavába, főszerk.-je lett a Szabad Szó c. antifasiszta hetilapnak, 1942-ben bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába és részt vett a márc. 15-i antifasiszta és háborúellenes tömegtüntetés megszervezésében. Kapcsolatba került a szociáldemokrata és kommunista párt képviselőivel, kiállt a politikai és faji okokból üldözöttek védelmében, tanúvallomást tett Schönherz Zoltán és a kommunisták hazafisága mellett. 1943. júl.-ban megszerk. a kisgazdapárt háborúellenes és demokratikus újjászületést valló programját. Végül a polgári politikusok közül egyedül ő jutott el a németellenes fegyveres ellenállási harc vállalásáig. 1944. márc. 19-én fegyverrel fogadta a lakásába hatoló Gestapo embereit, akik csak heves tűzharc után tudták sebesülten őrizetbe venni. Lakatos Géza kormánya 1944. okt. 11-én kikérte a Gestapótól és okt. 15-én szabadon bocsátotta. 1944. nov. elején a németellenes fegyveres ellenállási mozgalom megszervezésére hivatott Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökévé választották és részt vett a fegyveres felkelés tervezetének kidolgozásában. Nov. 23-án reggel árulás következtében a nyilas számonkérő szék emberei illegális lakhelyén elfogták és Kiss Jánosékkal együtt a Margit körúti fegyházban katonai bíróság elé állították. Mentelmi joga miatt Bp.-en kénytelenek voltak ügyét elkülöníteni és dec. 24-én Sopronkőhidára szállították. Miután a nyilas ogy. kiadta őt a fasiszta katonai bíróságnak, dec. 23-án kötél általi halálra ítélték és dec. 24-ének reggelén a három kommunista ifjú (Kreutz Róbert, Pataki István, Pesti Barnabás) agyonlövetése után kivégezték. 1945. máj. 27-én ünnepélyes gyászpompával temette el a felszabadult demokratikus Mo., majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték el."
[MÉL]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Diktatúrák áldozatai 77.
  2014-12-22 23:34:54, hétfő
 
  "A sülysápi per
Szvitek János: életfogytiglani börtön, Szvitek István: halálbüntetés, Jandó Ferenc: halálbüntetés, Vilcsek Emil: tizenhárom évi börtön, Szvitek Ferenc: nyolcévi börtön, Benedek László: tizennégy évi börtön, Szvercsek István: hétévi börtön Csapó Sándor: életfogytiglani börtön, Kovács Antal: tizenhárom évi börtön, Szvercsek János: hétévi börtön, Kapás József: tízévi börtön, Oláh Ferenc: tizenegy évi börtön Szántai István: tízévi börtön, Seres Artúr: tizenhárom évi börtön, Ellenbacher Károly: tizenkét évi börtön, Jandó József: tízévi börtön, Barta István: tizenkét évi börtön, Szántai János: tízévi börtön, Nagy Sándor: tízévi börtön.
Mellékbüntetésként valamennyi vádlottnál teljes vagyonelkobzás, továbbá a másod- és harmadrendű vádlottak kivételével mindenkinél tízévnyi közügyektől és ötévnyi nyilvános helyek látogatásától való eltiltás szerepelt. Az elítéltek egyikük kivételével fellebbezést nyújtottak be. 1951. október 2-án a vádlottak jelenléte nélkül megtartották a másodfokú tárgyalást a Legfelsőbb Bíróságon, de - természetesen - a bíróság a fellebbezéseket elutasította, s az ítéleteket helybenhagyta. A jogerős ítélet kihirdetése után még néhány napra mindenkit visszavittek a Markó utcai fogdába, de a halálra ítélteket már elkülönítették. Szeptember elején a börtönbüntetéses rabokat vonattal átszállították Szobra, majd innen indultak el gyalog, szoros kísérettel Márianosztra felé. A két halálraítélt a Kozma utcai börtönbe került. 1951. október 23-án reggel fél hétkor dr. Király Gyula tanácsvezető bíró, dr. Pécsvárady László jegyzőkönyvvezető, Bánkuti Antal, az Országos Büntetőintézet vezetője, dr. Kelemen Endre orvos szakértő és még két személy jelenlétében Bogár János ítéletvégrehajtó a halálbüntetést végrehajtotta."

[http://helytortenet.sulysap.eu]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 34 
2014.11 2014. December 2015.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 265 db bejegyzés
Összes: 1001 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 100
  • e Hét: 628
  • e Hónap: 2983
  • e Év: 77785
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.