Regisztráció  Belépés
maria_kadar_148.blog.xfree.hu
Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. Amit az ember mond, az úgy is kell legyen! Nem csoda ez, hanem becsület. ~ Wass Albert ~ Kádár Mária
1955.07.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 132 
Juhász Gyula : Tavaszvárás
  2014-02-28 16:14:14, péntek
 
  Tavaszvárás

A déli szélben lehunyom szemem
És gyöngyvirágok szagát érezem.
Az esti égen violás a szín
És kikeletben járnak álmaim.

A hó alól már dobban boldogan
A föld nagy szíve s csöndesen fogan
A csíra, melyből új élet terem
S bimbók bomolnak majd szűz réteken.

Az örök nap még bágyadtan ragyog,
De tavaszosok már a csillagok
S az éjszakában zizzenő neszek,
Egy új világ susogja már: leszek!

A földre fekszem, hallgatom szívét,
Az égre nézek, kémlelem színét,
Ég, föld között angyali üzenet
Hirdeti a jövendő életet.

Mert boldog ige ez és szent igaz
És örök törvény és áldott vigasz,
Hogy győz az élet, duzzad és dagad
S elönti mind az ócska gátakat!


/ Juhász Gyula

 
 
0 komment , kategória:  Tavaszi versek  
Tavasz
  2014-02-28 16:03:27, péntek
 
 


 
 
0 komment , kategória:  Tavaszi versek  
Bedő Gábor:Virágot hoztam,és a virággal tavaszt, színeket
  2014-02-28 15:37:33, péntek
 
  Virágot hoztam, és a virággal a tavaszt, színeket

Virágot hoztam, és a virággal a tavaszt, színeket,
Színnel átszőtt bárányfelhőt, ébredező életet,
Szivárványt a tavaszi zápornak,
Vízcseppeket mik vidáman táncolnak,
Hoztam még hangokat, madarakat,
Hoztam még virágon pihenő bogarakat,
Szerelmes napraforgót,
Szerelmes dalokat,
Hogy boldogan éljük az ünnepeket,
És boldogan az egyszerű napokat,
Virágot hoztam, és a virággal a tavaszt, színeket,
Színnel átszőtt bárányfelhőt, ébredező életet.


*** Bedő Gábor

 
 
0 komment , kategória:  Tavaszi versek  
Székely János : Semmi soha
  2014-02-28 13:52:02, péntek
 
  Semmi soha

Minisztereket rehabilitálnak, kiket
golyók vagy más sérelmek értek.
Dicsőség nékik, nem pedig gyalázat!
Derék dolog, helyeslem, egyetértek.

Csakhogy emlékszem másra is.
Agyamban tülkölnek, konok
lidércekként kísértenek
holmi fekete autók.

Emlékszem trógerekre,
kik szavazni rángatták kezem.
Reflektorfényben villogó
börtönökre emlékezem.

Egynéhány szász családra, mely
elszállt a szélben, mint a polyva.
A Gecse út pincéiből
feláradó halál sikolyra.

Egy-egy sovány parasztra, kit
úgy győztek meg, hogy főbe verték.
A rabszolgákra, akik
a Duna-csatornát építették.

Emlékszem szólamokra
és kulák-perekre.
Táborokra, felbontott levelekre,
és lehallgatott telefonokra.

Népre, melyet a félelem
rábírt, hogy gyilkosát imádja.
Emlékszem életemre, és
emlékszem rab ruhás apámra.

S mivel csak én emlékezem,
s nem fogja senki más a pártját
javaslom, hogy a népet is
azonnal rehabilitálják!

Hát tőlem név szerint ki kér
bocsánatot? Vigaszt ki ád,
hogy végig kellett néznem
az apokalipszis iszonyát?

A meddő férfi-évekért,
a rettegésért, melyben éltem.
A meg nem írott versekért,
a versért, melyet összetéptem!

A pimasz hazugságokért,
amelyeket le kellett nyelnem.
A szégyenért, hogy máig is
szégyellnem kell anya nyelvem.

Az átokért, hogy tollamat
tudatlanok terelték, lesték,
hogy agyamban turkálhatott
a bőgő tehetségtelenség!

Hogy nem lehettem az, aki
lehettem volna, akit vártak!
Mi kárpótolhat mindezért,
és mikor rehabilitálnak?
1968

/ Székely János /


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Bodnár Éva : Szülőföld
  2014-02-27 23:25:19, csütörtök
 
  Szülőföld

Emlékeimben úgy él ez a táj,
mint az imádság,
mely örök érvényű.
A szülőföld -- ahol az sem fáj,
hogy az élet után
elmúlás jön... és halál...
A föld, a rög, az ősi gyökerek,
ahol szerettél és szerettelek.
Ahol dacoltam a reménytelennel,
de jobb hazáról nem akartam hallani...
Nem tudtam menni, új ruhába bújni,
magamat valaki másnak vallani:
Mert mégis-mégis ideköt valami.

/ Bodnár Éva /


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Garai Gábor : Bizalom
  2014-02-27 22:57:45, csütörtök
 
  Bizalom

S ha százszor is becsapnak, és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
és ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek,
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hizlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom, hogy nem érdemes!

Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen
magányban, mert irgalmatlan az élet.

De csöndes szóval, eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárult kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;

ki-be jár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!

Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.

De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mamut és az ős gyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.

S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelmben
csak jósága szolgálhat menedékül.

/ Garai Gábor /


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Szabó Jenő : Háromszéki síkon
  2014-02-27 22:33:48, csütörtök
 
  Háromszéki síkon

Kikelet, kikelet, bontsd ki csoda-szárnyad!
Múljanak el gyorsan lelkemről az árnyak;
Verőfényes égre szálljon a dal újra,
Halovány orcámat hajnali szél fújja.

Itt állok a rónán, teleki határon;
Szárnyra kelő lelkem száll a napsugáron.
Szálló napsugáron odaröppen vágyva
Az Isten kertjére: millió virágra.

Mintha itt felejtett tündér palást volna,
Káprázatos színben pompázik a róna,
S ajkamon csodálat halk sóhaja támad
Bűvös muzsikáján szálló pacsirtának.

Egy-két százados szil áll amott kevélyen,
Ezüst szalag csillan alattuk a mélyben;
Ott rohan a folyó tágas medret ásva,
Mint az ifjúságnak széles csapongása.

S mint egy óriás szív verése, szilajon
Zakatol távolban a depsői malom;
Érezze a vándor, aki erre téved,
Hogy ezen a képen mint lüktet az élet!

Elnézem a tájat. Álom űző lelkem
Tovaring a szellőn áhítattal telten;
Vissza se tér talán, mind tovább lebegve
Rászáll csendesen a távoli hegyekre.

Ott a messzeségben vén havasnak orma,
Idenéz sóvárgó, bús pillantást szórva;
Mogorva redőin megszürkült fejének
Pihennek a régen meghalt ezer évek.

És hogy hangot adjon nehéz bánatának,
Fölötte hirtelen tompa moraj támad,
Aztán belevonja magát sűrű ködbe,
S sebes zivatarban megered a könnye.

Óh, ifjúság! Mintha a te képed volna
Ez a szép, virágos, e ragyogó róna!
Mi is úgy nézünk rád hanyatló idővel,
Mint ott az a vén szirt behavazott fővel !

/ Szabó Jenő /


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Szabó Lőrinc : A szelíd tanítvány
  2014-02-27 17:25:54, csütörtök
 
  A szelíd tanítvány

Szebbek a szép tavaszi napoknál is, de szavaid, barátom,
Hidegek,mint a vas,és még az éjszakánál is ijesztőbbek,
Minden este megáldlak álmaimban,te nem is tudsz róla.
Nem is tudod,mennyire szeretem okos szemeidet.
Azt szeretem benned,amit nem akarsz nekem adni,
A magányodat szeretem és lelked kételyeit,
Mert örök szomorúság borzong benned,
Mikor a megismerhetetlen ajtóit nyitogatod előttem.
Régóta enyém vagy, a hegyen is te beszéltél velem ?
Sokáig elvesztettelek , azért csábított a kentaurok
és a pogány nők hívása.
Itt maradok veled,hallak, rád figyelek,de még
szégyenkezve és kissé tartózkodóan,
Mint a virág,mely a februári nap simogatására nem mer
egészen kinyílni

/ Szabó Lőrinc /


 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Szilágyi Domokos : Hajnal
  2014-02-27 16:50:48, csütörtök
 
  Hajnal

A csönd lüktet a félhomályban,
hulló lombokat ringatón,
szépségektől terhesen,
mint ahogyan ver a szívem.
Hajnalodik -- a nappal ásít
álom-ittasan, fél-éberen,
akárcsak én; -- táguló tüdejébe
szívja a kocsonyásan-remegő ködöket,
s mint az ember szeme,
-- ha könnyíthet lelkén,
gondjai kevesbednek --,
lassan tisztul a táj.

Várom, hogy mozduljon a hajnal,
friss lendülettel lépjen
a világosság felé,
a hajnal is vár engem.
Farkas szemet nézünk. Tétovázunk,
biztatgatjuk egymást.
Nehéz az első lépés,
csábító a kába álom.
De aztán mégis: egymásra nevetünk,
s megindulunk vidáman, kéz a kézben,
mint szerelmesek,
hogy huszonnégy órán keresztül
gyűjtsük az erőt és a kedvet,
amellyel holnap - újrakezdjük


/ Szilágyi Domokos

 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
Jánosházy György : Alkonyati búcsú
  2014-02-27 15:56:12, csütörtök
 
  ALKONYATI BÚCSÚ

A domb hátról a Nap még búcsút int,
s piros képpel mindent veresre fest.
Hűvös fuvallatával meglegyint
a tölgy liget felől a kora est.
Elhalkuló szavakkal köszön el
a pihenőre tért madár sereg.
Az égen lankadt birka nyáj legel.
Ily békés csak az alkonyat lehet.
A tájat, lelket ellepi a csend.
Búcsúzik némán minden. Odafenn
kidugja már egy csillag a fejét.
Az álmos eb vackában elmereng,
aztán szemét lehunyja csendesen,
s paplant terít rá lágyan a sötét.

/ Jánosházy György /



 
 
0 komment , kategória:  Kedvenc verseim  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 132 
2014.01 2014. Február 2014.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 132 db bejegyzés
e év: 586 db bejegyzés
Összes: 1709 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 228
  • e Hét: 1362
  • e Hónap: 5248
  • e Év: 91037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.