Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 231 
Komáromi János: Itt-ott
  2014-03-31 20:50:54, hétfő
 
  Komáromi János:

Itt-ott


suhogó fenyők őrzik a titkot
ki járt erre
ki tűnt el itt-ott
ki hagyott nyomokat a zöldellő
fák alatt
ki olvasztotta el
a téli nagy havakat

suhanó felhők őrzik a titkot
merre tűnt el
ki bújt el itt-ott
merre vitte a tél szelét
vizek felett
merre kergette
a téli nagy hideget

simogató fények őrzik a titkot
honnan érkezett
ki tűnt fel itt-ott
ki fakasztott a fákon
pattanó rügyeket
ki súgta meg nekünk
az élet újjá született
 
 
0 komment , kategória:  Komáromi János  
Nagy Krisztina: Kérdés
  2014-03-31 20:46:13, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Nagy Krisztina  
Mysty Kata: Hiány
  2014-03-31 20:27:07, hétfő
 
  Mysty Kata:

Hiány


Mennyi a szépség és erő,
vonzó, mint a nő:
fölbukkanó, mint
a közelség szele ;
lágy érintéssel
arcodon muzsikál
ő : az a rég várt hiány!
\'Szeresd a virágot,
Ne törd le hiába,
Ne dobd könnyelműen
Az út porába!\'
Mennyi letépett,
eldobott hever mégis,
még tövisei sem védik,
s ha víz éri, talán túléli...
s gyökereit lassan eléri
a szél hozta porszem;
hogy szemét világra nyithassa,
s szájába életet fújva ;
tovább vigye életét...
\'A léleknek nem kell pénz,
A lélek mindig valami szépet remél.
Kell neki mindennap a pillanat,
Amikor valami szépet befogad,
És felerősítve sugározza tovább,
Hogy szebb legyen tőle a világ.\'
Te is mint minden ember
ki a szó mögött lelket lel,
adsz még többet, még többet...
hogy benne magadra lelj!
 
 
0 komment , kategória:  Mysty Kata  
Pálné Lele Ilona: Újjászületés
  2014-03-31 20:19:36, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Pálné Lele Ilona  
Kosztolányi Dezső: Ha volna egy kevés remény
  2014-03-31 07:47:53, hétfő
 
  Kosztolányi Dezső:

Ha volna egy kevés remény


Ha volna egy kevés remény,
a lelketek megmenteném,
ti drága-drága szentek,

kik ültök otthon tétován
az elhagyott szobák során,
s este sétálni mentek.

De nincs remény, de nincs remény,
az élet az kemény, kemény,
én száz mérföldre estem.

Mi segítsen az életen,
varázsszer ott fönn sem terem
a bűvös Budapesten.

Jaj, barna, csúnya bútorok...
gipsz-szobrok... sírva bódorog
itt az a régi gyermek.

Mi volt valaha tiszta rend,
énnekem fáj, és bárha szent,
hiszem most őrületnek.

Hogy éltek itten, kedvesek?
Sopánkodtok: "Megint esett...",
de a nap is süt, untig.

Az örömötök annyi csak,
hogy egy kismacska néhanap
az öletekbe ugrik.

Becéztek minden kicsikét,
aranyhalat, kutyát, csibét,
mi gyönge és szegényke.

Szóltok: "Képzeld csak, édesem,
multkor meggyszósz volt, édesen,
mint valaha, hat éve."

Az esemény... Mi esemény?
Az, hogy kisült a sütemény,
s megáll egy úri, ringó

kocsi a házatok előtt,
és hogy jó a barackbefőtt,
és hogy megért a ringló.

Olykor mulatság, Anna-bál,
a kis tó tündérfényben áll,
ladik hasítja rengve.

Ha látom is, nem látom én,
odaviszem az átkom én,
és fáj a zaja-csendje.

A városházán ragyogó
piros-fehér-zöld lobogó,
és ha feketét láttok:

"Ki halhatott meg?" kérditek,
a szívetek nem érti meg,
és elfagy tőle szátok.

Most már az este lehajolt,
a park felett sétál a hold,
s a Kossuth-utcán porzó,

zöld ködbe jár az úri nép,
hallgatja a cigányzenét,
és áll az esti korzó.

A holdat látom égni még,
s a régi még, a régi még,
a régi-égi hold még.

Apám, anyám, öreganyám,
kishúgom, bár - mint hajdanán -
én is a régi volnék.

Mert vén Szabadka, áldalak,
mint hosszú, bús évek alatt
hittem sorsnak, hazának,

te álom voltál és regény,
poros hársfája "A szegény
kisgyermek panaszá"-nak.

Ti meg, jó lelkek, éljetek,
már nem lehetek véletek,
s nem látom soha többé,

hogy vési a szobrász idő
a búsító, a békitő
arcotok csúnya tömbbé.

Csak azt tudom, hogy hat felé
kimentek majd a gyors elé,
nem vágytok semmi másra,

és nézitek, a pesti gyors
hogy vágtat el, mint messzi sors,
új és új állomásra.
 
 
0 komment , kategória:  Kosztolányi Dezső  
Simon Roland: Koldus
  2014-03-31 07:40:24, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Simon Roland  
Dobos Hajnal: Tudjátok, én rossz vagyok
  2014-03-31 07:37:54, hétfő
 
  Dobos Hajnal:

Tudjátok, én rossz vagyok


Hogyha magam elhiszem,
Semmi hitem nem marad,
Mint a körmöm, annyi sem.
Tudjátok, én rossz vagyok,
Rosszabb, mint az utca rongya,
Kilöktek az angyalok.
Minden este szembejönnek
viháncolva drága bűnök,
zenét csapnak, táncra kérnek.
Szép mocsárban elmerül
vigyorogva varangybéka
- cifra lelkem szenderül.
Ropsza táncra, haj zenére!
Járjuk, járjuk végtelen
rosszaságom örömére!
Hogyha magam elhiszem,
- mindenkinek bőre látszik -
nem lehet jó senki sem!
 
 
0 komment , kategória:  Dobos Hajnal  
Szabó Éva: Holokauszt - gyötrelem
  2014-03-31 07:33:40, hétfő
 
  A verset a szerző kérésére töröltem.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Pálvölgyi Attiláné: Így gondolj rám
  2014-03-30 20:30:27, vasárnap
 
  Pálvölgyi Attiláné:

Így gondolj rám


Mikor itt az idő, s a halál eljegyez.
Érzem hűvös csókját, az ajkamon megpihen.
Már nem félek tőle, megyek lassan vele!
Hagyom, hogy vezessen vakon, lépkedek.

A sötétben biztosan halad; meg -meg áll, hátra néz,
Megkínzott testem elhagyom, s megyek a nirvána felé.
Ne sírjatok értem; hisz a nap is ragyog!
Eső áztatja a földet, s a szél fallevelet hord!

A madarak trilláznak, a természet él!
A levél ma fölre hull, de később életre kél.
Az ezüstös hold fénye ugyanúgy ragyog,
Az éj sötétkékjében, csillagom felragyog!

Egy viharos reggel, földi porhüvelyem
Vidd a hegytetőre, s add át szélnek!
Szabadon szárnyaljak, a földdel lélegezzek!
Esővel öntözzek, új életre keljek!

Mikor esténként a kék égre nézel,
Csillagom ott ragyog, fénye ölel téged!
Mikor könny csordul bánatos arcodon,
A széllel rohanok, rögtön felszárítom.

Látod kedves! Ne sírj! Most csak mosolyogj!
Nem hagytalak én el! Mindenütt ott vagyok!
Hajnalban az első sugárral érkezem,
Átölellek téged szívem melegével!

Mikor bánatos vagy, könnyeket ontok.
S vigaszul neked szivárványt bontok!
Halk dalt dúdolok a fák levelével,
Hisz benned élek, a szeretet fényével
 
 
0 komment , kategória:  Pálvölgyi Attiláné /kedves51/  
Ó. Kovács Ibolya: 4soros a halhatatlanságról
  2014-03-30 20:03:53, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ó Kovács Ibolya  
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 231 
2014.02 2014. Március 2014.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 231 db bejegyzés
e év: 2809 db bejegyzés
Összes: 29165 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1008
  • e Hét: 30833
  • e Hónap: 111326
  • e Év: 1503543
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.