Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 82 
Nagykőrösről röviden
  2014-06-30 12:33:13, hétfő
 
  Nagykőrös
**************
Nagykőrös a Duna - Tisza közén, Pest megye déli részén elhelyezkedő mezőváros, Budapesttől 90 km-re délkeletre, a két szomszédvárostól egyaránt 15 km-re lévő Cegléd és Kecskemét között. Vonzáskörzete viszonylag kicsi, de jelentős a külterületi, tanyás ingatlanok száma. A kiskunság peremének homokvidéke meghatározza az itt élők mezőgazdasági munkáját. A város tengerszint feletti magassága 115 m körüli, szinte teljes síkság, a kőrösiek által Strázsa dombként emlegetett homokbucka is mindössze 11 m magas. Az évszázadokkal ezelőtt mocsaras, tavas részek mára kiszáradtak, egyetlen folyóvize a Kőrös-ér. Legközelebbi folyó a Tisza, mely több mint 30 km-re található.
Területét már az őskőkor óta lakják.
A város és környéke a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította. Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot. A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát. Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után érte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János. A II. világháború pusztításai megkímélték a város épületeit.

Nagykőrös történelme
****************************
Nagykőrös és környéke évezredek óta lakott vidék. A legrégibb régészeti lelet az újkőkorból származik. Az újkőkor vége óta lakott helyen a honfoglalásig a legnagyobb nyomot az avarok hagyták. A Szurdok dűlőben előkerült fejedelmi aranykard, egyik legszebb avar régészeti emlék. A települést 1266-ban említi írott forrás először faluként. A Bor-Kalán honfoglaló nemzetség, majd a többi birtokos alatt Nagykőrös a többi település mellett hamarosan kiemelkedett, amit 1368-ban valószínűleg már a mezővárosi státusz is jelzett. Jellegzetessége volt a városnak, hogy jobbágytelkek nem alakultak ki, hanem a szabad határhasználat volt a jellemző.

A török hódoltság idején a háborúk közepette mindvégig lakott hely maradt a környező települések népességének befogadójaként. Buda várának török kézre való kerülésével Nagykőrös is oszmán uralom alá jutott. A törököknek messzemenő érdekében állt a hadtáp biztosítása, s ezért oltalomban részesítették a jelentősebb mezővárosokat, így Nagykőröst is. A törökök az oltalmazás fejében súlyos adókat követeltek meg. Az évente esedékes adók mellett sokféle címen kellett adót leróni. Az adózás egyik legfontosabb részét a salétromgyártás tette ki.

A török kiűzését követően, a magyar államiság helyreállítása ismételten erőpróbára kényszerítette Nagykőrös mezváros lakosságát. Reális veszélyt jelentett a földesúri hatalom restaurációja, a mezővárosi autonómia felszámolása.

A város 1642-ben vásárolta meg Pótharaszt pusztát, s ennek birtoklását maga I. Lipót 1693-ban megerősítette. A mezőváros kiváltságos helyzetét ismerte el s erősítette meg I. Lipót 1697-ben is, amikor engedélyezte a vásártartást Nagykőrös mezőváros számára.

A város erején felül támogatta az 1848-as forradalmat. Kossuth Lajos 1848. szeptemberi toborzó útjának második állomása volt Nagykőrös. Két huszárezred szervezése is folyt itt a szabadságharc alatt. A szabadságharc bukása után sötét fellegek tornyosultak Nagykőrös egén is. Az addigi vezetést félreállították és olyan embereket juttattak hatalomra, akik az új politikai rendszer számára elfogadhatónak bizonyultak, akik azonban nem ártottak Kőrös városának. Ennek is köszönhető, hogy a megtorlás mégis viszonylag enyhe volt. Az önkényuralom németesítő politikája legfőképpen a magyar nemzeti kultúrát veszélyeztette. Elsősorban is a nemzeti nyelvű oktatást, melynek egyik fellegvára éppen iskolái révén ismert Nagykőrös volt. A Thun-féle oktatási rendelet kendőzetlen célja a németesítés, az egységes német nyelvű oktatás bevezetése. A főgimnáziumot is ez a veszély fenyegette, viszont az egyház anyagi ereje lehetővé tette, hogy saját erőből szerezzen nagyobb létszámú tanári kart. Arany János 1851 őszén költözött Nagykőrösre a református gimnázium irodalom tanári székének elfogadására. Költői fénye bearanyozta a tudós tanári karral működő gimnáziumot és Nagykőrös városát egyaránt. A református egyházi iskola, illetve tanárainak működése hírnevet adott Nagykőrösnek.

A kiegyezést követően jelentős átalakulás ment végbe, amely a polgári fejlődés irányába hatott. Az 1870-ben végrehajtott közigazgatási átszervezés során Nagykőrös még a szabadalmas mezővárosi címet kapta meg, azonban ezt csupán 1872-ig viselte, amikor rendezett tanácsú városi jogot kapott.

A század elején virágzó Nagykőrös társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődését az 1914 nyarán kirobbantott első világháború akasztotta meg. Az értelmetlen véráldozat több mint ezer ember pusztulását követelte. Nagykőröstől. A város súlyos emberáldozatokat szenvedett a II. világháborúban is.

Nagykőrösre 1944. november 2-án vonult be a szövetséges haderő szovjet egysége. A városban jelentéktelen katonaság állomásozott, s az előrenyomuló szovjet hadsereg ellenállásba nem is ütközött. Ennek köszönhetően, háborús rombolás nem sújtotta Nagykőröst, csupán az ingó vagyon szenvedett nagyobb károsodást.

Az 1949-es kommunista hatalomátvétel után a kézműiparosok elveszítették önállóságukat. A különböző szakmák képviselőit Kis-ipari Termelő Szövetkezetekbe (KTSZ) kényszerítették. A malmokat államosították. Szövetkezetekből alakították meg az ÁFÉSZ-t. A kiskereskedők bezárták boltjaikat.

Az 1990-es politikai rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a "szocialista" viszonyokat. A demokrácia jegyében újra érvényesül az egyéni tulajdon, vállalkozás, a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben egyaránt.

(Erdélyi Erzsébet: Kőrös körül körös-körül nagykőrösi helyismereti könyv felhasználásával)

Nagykőrös díszpolgárai
******************************
A díszpolgár szó eredeti jelentése az értelmező szótár szerint: Akit valamely város vagy község a tiszteletbeli polgárává választott. Ez a meghatározás azt jelenti tehát, hogy nem vagy csak ritkán a település szülötte, polgára az illető, de valamilyen kötődése azért van hozzá, illetve olyan országosan, esetleg még szélesebb körben híres, kiemelkedő személyiség, aki a díszpolgár kitüntető cím elfogadásával megtiszteli a települést. Azt is mondhatnánk tehát, hogy eredetileg nem a város tisztelte meg ezzel a címmel a díjazottat, inkább fordítva: egy-egy nagy név ragyogásában sütkérezhetett az egyszerű városlakó.

Nem is olyan régen, alig 200 éve jött divatba ez a szokás. Pest városa 1819-ben adta ki első díszpolgári oklevelét, Buda pedig 1830-ban. A szomszédos Kecskeméten 1856-ban Pajor Titusz nyitotta meg a díszpolgárok sorát.

Nagykőrös csaknem a századfordulóig várt a díszpolgárrá választással. 1892-ben elsőként a 90. születésnapja felé közeledő egykori kormányzót, Kossuth Lajost, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősét választotta meg a közgyűlés, lelkesen emlékezve 1848. szeptember 25-én tartott mozgósító beszédére. Egy évvel később, 1893-ban Jókai Mór, a "nemzet nagy mesemondója" következett, akire Kecskeméttel egy időben gondoltak a kőrösiek. 1894-ben, amikor országszerte megünnepelték Jókai 50. írói jubileumát, a kőrösiek sem akartak kimaradni a tisztelgésből. Az országos nevű nagy romantikus szépírót 1897-ben Galgóczy Károly, a város első monográfusa követte, aki itt végezte iskoláit, és 1848-ban tanárként lelkesítette a nagykőrösi diákokat a szabadságeszmék iránt. A bukás után meghurcolták, el is kellett hagynia Nagykőröst. A millennium tiszteletére írott Monográphiája ma is alapmű. A századforduló kiválasztottja - a kecskemétiekkel ismét egybehangzóan - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja: Beniczky Ferenc lett (1900). A vármegye alispánja, Fazekas Ágoston követi a sorban, igaz, erre az eseményre tizenkét esztendőt kell várni.

1914-ben ismét az országos politika emberére: gróf Károlyi Mihályra esik a választás, ám a háborús viszonyok miatt a díszoklevél átadására nem került sor. 1919. október 19-én "a politikai helyzet félreismerésére" hivatkozva a városi tanács hatályon kívül helyzete 1914-es döntését, és Károlyit egyenesen hazaárulónak minősítették. Egy későbbi tanács, 1946. május 10-én ismét díszpolgárrá választja Károlyi Mihályt, méghozzá "egyhangú lelkesedéssel". 1917-ben a brassói csata után súlyos betegen fekvő Tanárky Béla tábornok még elolvashatta a díszpolgárrá választásáról szóló értesítést, de nem sokáig örvendhetett szülővárosa elismerésének, mert néhány hónap múlva meghalt. Nagykőrösön temették el. Két közjogi méltóság, miniszterelnök következik a sorban: gróf Apponyi Albert (1921) és gróf Bethlen István (1926). Zala György szobrászművészre, az első világháborúban elesett nagykőrösi hősök emlékművének megalkotójára méltán gondolt a város 1933-ban. 1934-ben dr. Károlyi Árpád (Károlyi Sámuel, Arany orvos barátjának unokaöccse, akit fiaként nevelt) a bécsi udvari levéltár igazgatója, történész, nyugalmazott államtitkár volt a második világháború előtti időszak utolsó kitüntetettje. Ő diákéveiből töltött néhányat a városban.

Hosszú-hosszú évekig, csaknem fél évszázadig szünetelt aztán a díszpolgárrá választás gesztusa Nagykőrösön. A szocializmus évtizedei alatt nem volt ildomos a régi rendszer szokásait feleleveníteni, másfajta kitüntetések divatja járta.

A rendszerváltás utáni Nagykőrös Város Díszpolgára Kitüntető Cím új tartalommal telítődött. Az első díjazott dr. Hegedűs Loránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt 1994-ben, majd egy évvel később szintén egy protestáns egyházi személyiség, az észak-rajna-vesztfáliai Gerhard Nölle fogadta el a kitüntető címet (1995). Ő volt az első külföldi kiválóság díszpolgáraink sorában.

1997-ben ismét magyar kiválóság, a "Nagy tanári kar" szoborcsoport és a Bor-Kalán honfoglaló nemzetség szobrának megalkotója, Varga Imre művészetét ismerte el ily módon a város. Ettől kezdve külföldi kitüntetettjeink száma egyre nő.

1998-ban németországi testvérvárosunk, Espelkamp polgármestere, Heinz Henne-mann lett a város díszpolgára. 1999-ben ismét két külföldi, a Nagykőrösi Konzervgyár privatizációjában részt vett francia cégtulajdonos, Bruno Bonduelle, valamint az egykori dobozüzemet önálló céggé szervező Jan Richards volt a kitüntetett.

2000-ben ismét espelkampiak, a magyar származású Dombi György és Hans Jürgen Mech tűzoltóparancsnok kapta meg a címet. 2003-ban Bánffy György színművész, az Arany János Balladamondó versenyek állandó zsűrielnöke, 2004-ben az akkor kilencvenhat éves Csikai Pál, egykori tanítóképezdei tanár, majd 2005-ben újra espelkampiak következtek: Karl-Heinz Greve és Jürgen Heidebrecht.

Nagykőrös domborzata, természeti értékei
***********************
A természet nem kényeztette el a város lakóit sem a múltban, sem a jelenben. Zömmel homokos talaját nehezen lehetett megfékezni, futóhomokját megkötni, virágzó gyümölcskultúra révén termékennyé tenni. A város a Duna-Tisza közi hátság középső-keleti részén helyezkedik el, a Kiskunsági-löszhát és a Pilis-Alpári-homokhát tájhatárán. A város külterületének északi része a Pesti-síkság ÉNY-DK irányú hordalékkúp felszínéhez, a Vecsés-Ceglédi homoklepel vidékéhez kapcsolódik, amely Lajosmizse felől húzódik a Tiszáig. Itt találhatók a mezőgazdaságilag legértékesebb, barnahomokos földterületei. A szikes talajtípusok is jelentős területeket foglalnak el. Helyenként kötött agyagos felszínre is bukkanhatunk. Vizei és útjai is ehhez az ÉNY-DK-i irányultsághoz igazodnak.

Az egykor kiterjedt homoki tölgyeseknek, kőrisligeteknek ma már csak töredékében gyönyörködhetünk. A hajdani összefüggő nagy erdőségek, rétek növény- és állatvilága is pusz-tulóban: ősorchideás, gyöngyvirágos tölgyes foltjaira sokkal nagyobb gonddal kellene vigyáznunk.
Nagykőrös határában még épségben megmaradt területeken a homokitölgyesek és a pannon homoki gyepek alkotta mozaikos táj életközösségeiben a zárt erdők és a füves puszták fajainak sok jellegzetes képviselője egyaránt megtalálható.
A nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület többé-kevésbé zárt erdők és füves területek alkotta mozaikos táj. A történelem előtti időkben az Alföld árvízmentes homokhátságainak nagy részét hasonló növényzet borította, ez volt a sokat emlegetett "erdőssztyepp". Európában, tőlünk nyugatra már csak egészen kis foltokban fordul elő, kelet felé viszont egészen Mongóliáig követhetők a különböző változatai. Olyan növényzeti forma ez, mely átmenetet képez az erdők és a fátlan, füves területek között, ezért azok jellegzetes élővilágának jó néhány képviselője itt együtt fordul elő.

A pusztai tölgyesek, a gyöngyvirágos tölgyesek és a közöttük elterülő gyepek élővilágának sokfélesége (biodiverzitása) kiemelkedő. Mint minden életközösségben, az egyes fajok szerepe meghatározó lehet. Sohasem tudhatjuk, hogy a számunkra talán kevésbé érdekes faj szerepe nem jelentősebb-e annál, amennyire jelenlegi ismereteink alapján következtethetünk, ezért minden faj megóvása a leginkább célravezető. Csak így lehetünk elég biztosak abban, hogy egy jellegzetes helyi élővilág a jövőben is fennmarad!

A következőkben megismerkedhetünk a Nagykőrösi pusztai tölgyesek legjellegzetesebb, legkönnyebben felismerhető fajaival, de ne feledjük: egy életközösség fennmaradásában fontosak lehetnek azok a fajok is, amelyekkel alig vagy egyáltalán nem találkozunk.

Nagykőrös növényvilága
********************************
Nagykőrös határának jelentős részét erdők borítják. A homoki erdőssztyepp-tölgyesek szárazabb típusait pusztai tölgyesnek, az üdébb, zártabb változatot pedig gyöngyvirágos tölgyesnek nevezzük. A pusztai tölgyesre jellemző a többé-kevésbé kiritkuló lombkoronaszint és az alatta megjelenő fejlett cserje- és gyepszint. A szárazabb termőhelyeken az erdős vegetáció a nyílt, pannon homoki gyepekkel váltakozik. Minden szintben nagy fajgazdagsággal találkozunk.

A gyöngyvirágos tölgyesek zárt lombkoronaszintjében uralkodó a terebélyes koronájú kocsányos tölgy (Quercus robur), de jellemző két hazai nyárfajunk, a szürke nyár (Populus canescens) és a fehér nyár (Populus alba) is. Kevésbé gyakori fafajok a mezei szil (Ulmus campestris), a mezei juhar (Acer campestris), a vadkörte (Pyrus pyraster) és helyenként a bibircses nyír (Betula pendula).

A kedvező fényviszonyok, megfelelő vízgazdálkodás miatt jól fejlett cserjeszintben gyakori a fagyal (Ligustrum vulgare), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), megjelenik a mogyoró (Corylus avellana), a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), vagy a kökény (Prunus spinosa).

Az árnyasabb, zártabb gyöngyvirágos tölgyesek gyepszintjére jellemző a fűfélék, így a ligeti perje (Poa nemoralis) és az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) tömeges jelenléte. Gyakran előforduló lágyszárúak a soktérdű és a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum odoratum, P. latifolium), az erdei ibolya (Viola sylvestris), a kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum purpureo-coeruleum), és a kertekből is ismert gyöngyvirág (Convallaria majalis).

A nyíltabb pusztai tölgyesek alatt és a facsoportok közötti gyepfoltokban keverednek a pannon homoki gyepek és az erdők társulásalkotó fajai: homoki csenkesz (Festuca vaginata), pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a keskenylevelű perje (Poa pratensis ssp. angustifolia) és az árvalányhaj fajok (Stipa spp.). Jellemző a tarka nőszirom (Iris variegata), a piros gólyaorr (Geranium sanguineum), a bablevelű varjúháj (Sedum maximum), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), szarvaskocsord (Peucedanum cervaria), sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys). A gyepszint fajai közül fontos szerepet játszanak a homokpusztai reliktumok (ún. maradványfajok): a területen Natura 2000 jelölőfajként is szereplő tartós szegfű (Dianthus diutinus) vagy a homoki nőszirom (Iris arenaria), a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans) a homoki cickafark (Achillea ochroleuca), hegyi gamandor (Teucrium montanum) és a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica).

Nagykőrös címere
*************************
Minden közösségnek szüksége van olyan jelképekre, amelyekkel együvé tartozásukat kifejezésre tudják juttatni. Ilyen a város címere, pecsétje és zászlója is.

Nagykőrösnek beszédes címere van, hiszen a vidék jellegzetes fafajtája képezi a legfontosabb motívumát. Az ovális alakú címerpajzsban zöld halmon vörös háttérben egyenesen áll egy zöld kőrisfa. (Vö. a város nevének kialakulásával.) A címerpajzs fölött ötlombú korona lebeg, a pajzs mindkét oldalán zöld növénydíszek kapaszkodnak sárga kacsokra. A korona valószínűleg a 18. században került a címerbe. Talán az uralkodóhoz való hűséget jelképezi, ugyanis ebben az időben jobbágysorba kívánták süllyeszteni a várost, azonban Mária Terézia ezt megakadályozta.

Ezt a címert 1990-ben állította vissza az első szabadon választott városi képviselőtestület. Előtte az úgynevezett szocialista címert használta a város, amely az eredeti motívumokból csak a kőrisfát hagyta meg. Az aranyszegéllyel körülvett hasított pajzs vörös mezejébe a napkorongot, zöldjébe pedig egy fogaskereket helyeztek, amely két szem meggyet fog körül. A nap a felvilágo-sultságot és az iskolaváros-jelleget szimbolizálta, a fogaskerék és a meggy pedig az ipar és mezőgazdaság jelképeként került a címerbe. 1950. január 2-tól 1974. december 16-ig semmiféle címere és zászlója nem volt a városnak, ugya-nis egy 1949-ben kiadott belügyminisztériumi rendelet hatására kénytelen volt saját jelképeit nélkülözni - akárcsak a többi magyarországi helység. (A rendelet szerint "ezek a feudális világra emlékeztetnek. A Magyar Népköztársaság zászlajának és címerének használata ezekkel nem egyeztethető össze.")

A ma is használt, ősinek mondható címer központi motívuma, a kőrisfa már igen korán megjelent a pecsétlenyomatokon is. Az első pecsétleírás Thaly Kálmántól származik. Ezek szerint már 1579-ben is egy fa (jobb oldalán törzsébe vágott baltával) alkotta a pecsét képi részét. A későbbi pecséteken is stilizált fa-ábrázolások vannak, készítőjük - a vándormesterek - ízlésének, ügyességének megfelelő elképzeléseket tükrözve. Csak később, 1902-ben vált követelménnyé a kőrisfa alakjának valósághű követése, amikor a belügyminiszter szabályozta a városok név- és címerhasználatát. Ezen a pajzs mezője nem kék, hanem vörös, ezért az 1907-ben keletkezett belügyminiszteri rendeletben így véglegesítették Nagykőrös hiteles pecsétjét és címerét.

A város zászlója piros-zöld alapon ugyanazt a címert ábrázolja, amelyet az előzőkben bemutattunk.

Nagykőrös állatvilága
****************************
Nagykőrös állatvilága igen változatos, mivel az erdők és a homokpuszták állatvilágának sok faja egyaránt megtalálja életfeltételeit.

A tölgyesek állatvilága, különösen rovarvilága szembetűnően gazdagabb, mint a környező idegenhonos faültetvényeké. Alábbiakban néhány jellegzetes állatcsoportot veszünk sorra, hangsúlyozva, hogy a teljes életközösség hosszú távú életképességéhez sok, itt nem tárgyalt faj is jelentősen hozzájárul.
A pusztai tölgyesekben található emlősök között nem találunk jellegzetes fajt. A vadak közül azonban említenünk kell a hazánkba vadászati céllal betelepített dámvadat (Dama dama), mely területünkön igen magas egyedszáma miatt különösen veszélyezteti az erdők természetes felújulását.

A tölgyesek nagyszámú madárfajnak adnak otthont. Az erdők egészsége szempontjából fontos harkályfajok közül a közép fakopáncs (Dendrocopos medius) és a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) fordul elő, fészkel továbbá a karvalyposzáta (Sylvia nisoria) és a kis őrgébics (Lanius minor). Megfigyelhető a fekete gólya (Ciconia nigra) és a darázsölyv (Pernis apivorus) is, vagy a különleges színezetű szalakóta (Coracias garrulus).

A pusztai tölgyesek tölgyön élő lepkéi közül fontosak a tölgyfaszender (Marumba quercus), az ezüstfoltos és bélyeges púposszövő (Spatalia argentea, Dryomonia dodonea), a nagy tölgyfaaraszoló (Boarmia roboraria), a nagy foltosbagoly (Minucia lunaris), a fekete övesbagoly (Catephia alchymista) és a tölgy zöld sodrólepkéje (Tortrix viridana). Az erdőszegélyek cserjéin fejlődik a kardoslepke (Iphiclides podalirius) és a nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri).

Az idősebb homoki tölgyesek fontos élőhelyek a száradó ill. korhadó fában fejlődő bogarak számára, mint például a területen Natura 2000 jelölő faj szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), vagy az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) és a pompás virágbogár (Potosia aeruginosa) számára. A száraz fatörzsekben gyakran fészkel a kék fadongó (Xylocopa violacea). A pusztai tölgyes élőhelyet biztosít a területen jelölőfaj szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) számára is.

A homoki tölgyesekben nagy egyedszámmal fordulnak elő a jellegzetes gubacsképződményeket okozó gubacsszúnyogok (Cecidomiidae) és gubacsdarazsak (Cynipidae), így például a nagy magyar gubacsdarázs (Andriscus hungaricus). A területen 3 ritka gubacsdarázsfaj együttes előfordulása (Andriscus legitimus, A. mayri, A. nudus) különlegességnek számít.

Nagykőrös, népviselet, népszokások
**************
Nagykőrös népszokásait, gazdag hiedelemvilágát ma már csak nyomaiban őrzi egy-egy emlék, mese, népdal, gyermekjáték. A 19. századtól egyre gyorsuló ütemben polgárosodó város nyitott volt a más településekről országokból érkező népek, áruk előtt. Társadalmára mindez termékenyítően hatott, ugyanakkor az évszázadok alatt kialakult zárt mezővárosi rendszere felbomlásához, átalakulásához is nagyban hozzájárult. Saját szokásait, hagyományos viseletét lassan-lassan elvesztette, a régieket újabbakra cserélte.

Link

Nagykőrösi mesterségek
********************************
Link

A nagykőrösi nyelvjárás
*******************************
A városba látogató idegen csodálkozva hegyezi fülét, ha például a pénteki hetipiac nyüzsgésében tősgyökeres nagykőrösiek beszélgetését meghallja. Itt még sokan beszélnek dialektusban (nyelvjárásban), méghozzá ö-ző nyelvjárásban, és nem csak a családi, baráti összejöveteleken, de gyakran az üzletekben, hivatalokban is. Az idősebb korosztály esetében ezt természetesnek vesszük, ám ha gyerekszáj mondja, meglepődünk rajta. Pedig inkább bátorítanunk kell a fiatalabb nemzedéket, hogy ne adja fel nyelvjárását, hiszen ez biztosíthatja számára az anyanyelvi otthonosságérzetet. Egy iskolai anekdota kívánkozik ide, amely mostanában történt egyik általános iskolánkban. Az írás-olvasás alapjaival ismerkedő kisdiákok a frissen tanult e betűvel barátkoznak. Az egyik fiúcska egy képsorból próbálja kikeresni azokat a szavakat, amelyekben ez a betű megtalálható, de egy képet sehogyan sem akar felismerni. A tanító néni segíteni próbál, és rákérdez: Mi van a harmadik képen? Mire a gyerek rávágja: szöm.
Link

forrás Link

 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Bevált háziszer levéltetű ellen
  2014-06-30 11:24:54, hétfő
 
  Recept: 2 evőkanál ecet, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál mosogítószer, fél l víz. Ennek az elegyével lefújunk mindent és le is tisztult.

 
 
0 komment , kategória:  KERTÉSZET - NÖVÉNYEK  
Kedden ne menj se hivatalba, se patikába, se rendelőbe!
  2014-06-30 11:22:45, hétfő
 
  Július 1-jén a hivatalok a köztisztviselők napja miatt, míg az egészségügyi intézmények a Semmelweis-nap miatt lesznek zárva.

Jobb, ha betárazol gyógyszerekből, és inkább hétfő reggel kezdj a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján, mert kedden ezekre nem lesz lehetőséged!

Zárva lesznek ugyanis a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és szakrendelők is július 1-jén az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján, a Semmelweis-napon (az egészségügyi államtitkárság kezdeményezésére 2011 óta munkaszüneti nap július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók számára).

Aznap ügyeleti rend lesz az egészségügyi ellátásban, így a háziorvosi és a kórházi ellátásban is. A gyógyszerellátás a legtöbb településen szintén ügyeleti rend szerint lesz biztosítva. A gyógyszertári ügyeletekről itt tájékozódhatsz. A tagvállalati gyógyszertárak is zárva tartanak július 1-jén, így végső esetben csupán a plázák gyógyszertáraiban juthatsz egy doboz fejfájáscsillapítóhoz. A mentők viszont aznap is teljes kapacitással dolgoznak, országszerte 711 mentőegység riasztható majd.

Ugyancsak július 1-jén van a köztisztviselők napja, ami azt jelenti, hogy aznap zárva lesznek a köztisztviselőket foglalkoztató intézmények (azaz a minisztériumok, közigazgatási hivatalok, okmányirodák, adóhivatalok). Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Segíthetsz nekik
  2014-06-30 11:15:22, hétfő
 
  Link

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 perces somlói galuska
  2014-06-30 10:43:17, hétfő
 
  Gyors somlói galuska

Hozzávalók:
40 dkg babapiskóta
25 dkg meggybefőtt
15 dkg cukor
5 dkg liszt
10 dkg darált dió
10 dkg cukrozatlan kakaópor
1,1 liter tej
tejszínhab
rumaroma

Elkészítés ideje:
30 perc.

Elkészítés menete:
Egy alkalmas tálkába tördelj babapiskótát nagyjából egységes méretű darabokban, majd a meggybefőtt levéből pár kanálnyival locsold meg őket, majd szedd rájuk a meggyet. Szórd meg a darált dióval is, aztán fogj neki a krém elkészítésének.

Egy liternyi tejet forralj fel, add hozzá pár csepp rumaromát, esetleg egy tasaknyi vaníliás cukrot is, majd keverd simára a cukorral és csomómentesre a liszttel.

A maradék hideg tejben keverd ki a kakaót, majd add a meleg tejes keverékhez. Öntsd rá az egészet a babapiskóta-halomra, tedd a hűtőbe, és ha már jól lehűlt, fogyaszd egészséggel, na meg jó sok tejszínhabbal!
 
 
0 komment , kategória:  RECEPTEK saját és netesgyűjtés  
Rétestészta, ahogy régen készítették
  2014-06-30 10:36:06, hétfő
 
  Dolecskó Terézia (1821-83) szakácsnőként dolgozott a szegedi piaristáknál, receptjeit 1876-ban adták ki először. A rétestésztát így készítette:

"Végy fél kg lisztet, tedd a gyúródeszkára, s dörzsölj el benne egy evőkanál zsírt. Ekkor csinálj kezeddel a liszt közepébe egy gödröt, tégy bele két tojást, két evőkanál telfölt, kevés sót és langyos vizet. Dolgozd el kezeddel addig, míg a tészta hólyagos kezd lenni, tedd lisztes helyre, tisztítsd meg kezedet a tésztától és gyúrd át a félretett tésztát egy cipóba, tedd liszttel jól meghintett helyre, takard be egy meleg abrosszal vagy melegített tállal, hagyd így fél óráig pihenni. Ekkor terítsd be tiszta abrosszal az asztalt, hintsd meg liszttel, kend meg a tésztát olvasztott zsírral, vedd föl a kezeddel óvatosan és tedd a beterített asztalra. Nyújtsd ki, de úgy, hogy mindig kezed feje legyen a tészta alatt, mert másképp ujjaiddal kilyukasztod. Ha már vékonyra ki van nyújtva, a szélét vágd körül ollóval vagy szedd le kezeddel. Ekkor hagyd a tésztát negyed óriáig szikkadni, s töltsd meg, mivel éppen akarod."

forrás: facebook, Régi Receptek Nyomában
 
 
0 komment , kategória:  RECEPTEK saját és netesgyűjtés  
Miatyánk
  2014-06-30 10:13:59, hétfő
 
  Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
Szenteltessék meg a Te neved,
Jöjjön el a Te országod,
Legyen meg a Te akaratod,
Amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
És bocsásd meg vétkeinket,
Miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek,
És ne vígy minket kísértésbe,
De szabadíts meg a gonosztól.
Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség, most és mindörökké.
Ámen.
(korszerű magyar szöveg)

Mi atyánk, ki vagy mennyekben szenteltessék te neved. Jőjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mi testi kenyerönk felett való kenyeret adjad mü nekönk ma. És bocsássad mü nekönk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vigy münket késértetbe. De szabadóch münket gonosztól. Ámen.
(Müncheni-kódex, Huszita-Biblia, 1466)

Mi atyányk ki az menyekben vagy, / szenteltessék az te neved. Jő / jön el országod. Légyen az te / akaratod mi képen menyben azonké / pen az földönis. Az mi kenyerün /ket az mindennapiat adgyad né / künk ma. És engedd meg mi né /künk az mi adóságinkat mikép /pen miis meg engedünk azok /nak az kik mi nékünk adós /sok és ne hadgy minket ké / sértetbe jutnunk de szaba / diczs meg az gonosztul. Mert ti /ed az ország és az hatlom és az / diczsőség mind örökn öröké amen.
(Rovásírásos Miatyánk, Bél Mátyás evangélikus püspök, tudós a rovásemlékek gyűjtője által 1718-ban publikált régi magyar fordítás)
 
 
0 komment , kategória:  Igék - Biblia - Zsoltárok  
Gyökereztessünk INCIT gyökereztető hormon nélkül
  2014-06-30 10:05:12, hétfő
 
  A megfelelő számozású Incit* gyökerezőpor nélkül is tudunk sikerrel gyökereztetni növényeket.

A recept:
1 csésze méz, 3 csésze forró víz

Keverjük össze a mézet a forró vízzel, hogy feloldódjon, majd hagyjuk kihűlni. A dugványokat készítsük elő, az alsó levélpárokat távolítsuk el és állítsuk bele a mézes víz keverékbe. Készítsük el az ültetőközeget, töltsük meg vele a cserepeket. Furjunk kis lyukakat a földbe, ezekbe tegyük bele a dugványokat - a mézes vizet nem kell lemosni, ahogy kivesszük a dugványt a vízből, egyből állítsuk bele a földbe. Óvatosan tömörítsük a földet a dugvány körül és locsoljuk meg. Ezután már csak párásítani és rendszeresen ellenőrizni kell a dugványokat.
forrás: gazigazító

* Incit gyökereztető hormonok
Az INCIT gyökereztetőhormonok serkentik a dugványok gyökeresedését és a nagyobb gyökérlabda képződését, fokozzák a gyökeresedés biztonságát és növelik a gyökeresedési százalékot.
A gyökereztető készítményeinket 5+2 féle koncentrációban állítjuk elő:

INCIT-1 könnyen gyökeresedő lágyszárúakhoz (pl. muskátli, krizantém, gerbera)
INCIT-2 lágyszárúakhoz (pl. szegfű, zöldségfélék)
INCIT-5 félfásokhoz (pl. rózsa, szőlő, kaktuszfélék)
INCIT-8 fásszárúakhoz, örökzöldekhez
INCIT-K nehezen gyökeresedő örökzöldekhez
INCIT-F és INCIT-F2 folyékony hormonkészítmények bemártásos ill. felszivatásos technikához

INCIT-F és INCIT-F2 folyékony hormonkészítmények:
Az INCIT-F/F2 oldószerben feloldjuk a hatóanyagot, majd csapvízzel 1 l-re egészítjük ki.
Igy a csomagoláson megadott koncentrációjú oldatot kapjuk.

A sziromfestékek alkalmasak a fehér virágszirmok szinezésére (szegfű, krizantém kála stb.) A virágfejeket 3-4 másodpercre a festékoldatba mártjuk majd bő vizes lemosás és óvatos kirázás után hűvös helyen megszárítjuk.
Kapható: citromsárga, narancs, fáradtrózsaszín és középkék színekben.
Kiszerelés: 500 ml és 2000 ml

A virágnyílasztók a kifejlett bimbójú vágottvirágok nyílását gyorsítják ill. segítik elő.
Alkalmazásukkal a kifejlett bimbókat gyorsabban kinyílaszthatjuk, mintha a piacképes állapotot a száron hagyva várnánk be.
Használatuk a vázatartósságot nem csökkenti, sőt a tapasztalatok szerint a virág nagyobbra nyílik, mint a száron.
Segítségükkel - nagyobb virágkeresletű napok előtt - megnövelhetjük az eladható virágok mennyiségét.
Kaphatók: Szegfűnyílasztó, Rózsanyílasztó, Krizantémnyílasztó
Kiszerelés: 1000 g, ami 35-40 l nyílasztóoldat elkészítéséhez elegendő.

A virágtartósítók a vágottvirágok élettartamát 5-10 nappal meghosszabbítják, a fajtától, a virág nyílottságától, frissességétől, a tárolás körülményeitől függően.
Megakadályozzák a virág szárának nyálkásodását, rothadását.
A vágottvirágok felszívatásakor, tárolásakor ajánlott víz helyett a tartósítóoldat használata.
Kapható: Szegfűtartósító, Rózsatartósító, Gerberatartósító és Általános tartósító
Kiszerelés: 850 ill. 1000 g, ami 35-40 l tartósítóoldathoz elegendő.

A virágtartósítót - Vázatartósító néven - egy vázányi vízhez való kiszerelésben is készítjük
Ajánljuk a virágüzleteknek a csokrok mellé adni.
Kiszerelés: 60 db/csomag

Link
 
 
0 komment , kategória:  KERTÉSZET - NÖVÉNYEK  
Leander hajtás gyökereztetése
  2014-06-25 08:27:30, szerda
 
  Gyökereztetés fontos előszobája az egészséges növényről származó alany!

Mindig és minden esetben ez legyen a legfontosabb tényező a növények szaporításánál!

A kiválasztott növényről próbáljunk olyan részt keresni ami félfás. Tehát a növény ne legyen frissen hajtott zöld színű, szárról levágott rész. A félfás rész levágásánál minden esetben a metszolló legyen fertőtlenítve, ne vigyünk betegséget más növényekről. A gyökereztetésre 10-22 cm-es ág a legmegfelelőbb. A szárat aluról kb. 2-3 cm-t hosszan vágjuk be, így a nedvszívó képessége jóval nagyobb lesz.A vízbe került részről a leveleket vágjuk le, ami már nem ér bele levél azt pedig távolítsuk el. A gyökereztetés 20-25 C fokos helyen a legmegfelelőbb, a vízébe pedig faszenet és fűzfa ágat kell tenni. A faszén fontos szerepet játszik abban, hogy a gyökereztetéshez használt vízünkben lévő növények ne rothadjanak, büdösödjenek be. (Leginkább nyári időszakban). A fűzfa ág pedig fontos hormonokat tartalmaz, ami a leander gyökereztetésében nagy szerepet játszik. Sokan még a leander ágát a gyökereztetés során ahol alul be van hasítva búzaszemet is tesznek hasonló jótékony hatása van, mint a fűzfa verziónál. Talán még annyi mondható el a búzaszem javára, hogy gyökereztetés során a leander ágacska vége sok esetben nagyon megduzzad és a bevágásnál összeérnek és a nedvszívó képessége nagy mértékben csökken, ellentétben a búzaszem ezt a lehetőséget nem engedi. A gyökerek megjelenése nagyon változó, lehet 2 hét de lehet 5-6 is. Befolyásoló tényező a hőmérséklet, a fény, a növény fajtája, és a darabszám ami az edényünkben van. Amikor a pici kis gyökerek megjelennek legyünk nagyon óvatosak velük. Nagyon sokszor jártam már úgy, hogy gyakran nézegettem és a gyökereztető edénybe való visszahelyezésnél a gyökerek sajnos letöredeztek.
Ezért is célszerű viszonylag nem sok ágacskát tenni az edénybe! A meggyökerezett növény akkor érik meg a kiültetésre amikor a gyökereknek már van mellékgyökere is. Magyarán amikor már nem csak egy szárból álló gyökeret látunk hanem elágaznak azok. Amikor ezek a feltételek már adottak akkor érkezünk el a kiültetéshez. A kiültetéshez viszonylag nem nagy cserepet válasszunk, itt kell szétválasztani a kinti és benti növények tartását. Tehát amit nem lakásban szeretnénk tartani "újjonc" növényt javaslom a nagyobb méretű cserepek használatát, a lakásban tartott növények esetén megfelelő a viszonylag nem nagyméretű műanyag cserép is. Itt próbáltam arra utalni, hogy a frissen kiültett növényünket jobban megviselheti akár a szél, az eső is. Könnyebben felborítja és a töveztetésnek frissen hajtott levelek, száracskák letörhetnek és sérülhetnek. Ez a lakásban tartásnál nem fordulhat elő. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a frissen ültetett leander csemetét nem kell tápoldatozni, elég neki a friss föld. Tévednek! Igen is kell! hetente kis dózisban lehet nekik adni, mert a növényünk nagyon meghálálja nekünk ezt a gondoskodást. Visszautalnék még egy kicsit az ültetésre, a kint tartott növényeknél próbáljunk olyan virágföld keveréket összeállítani ami viszonylag nem laza szerkezetű. Sok termelő és kertészet is a földbe kevernek föld lazító kelléket, pl ún. hungarocell golyócskát stb. Nem tartom jó dolognak, mivel ezzel a növényünket is becsapjuk. Nem beszélve, hogy tápanyagot nem tartalmaz, és az időjárás szeszélyes viszontagságait se felejtsük el. Egy könnyű, laza szerkezetű cserép mindig sokkal hamarabb felborul mint a nehezebb. Biztosan sokan tapasztaltuk már, hogy a szabadban tárolt, nagy méretű leanderünk lombjába belekapott szél felborította a növényt. Sajnos ez akkor is előfordulhat, amikor nem laza földbe ültetjük a növényt. Még egy utolsó gondolat. Javaslom, hogy a töveztetést, ha lehetőségünk van rá már az év elején hajtsuk végre, mert az a növény már abban az évben virágot hozhat, éppen ezért érdemes vastagabb szárat levágni a donor növényről.
Link

 
 
0 komment , kategória:  KERTÉSZET - NÖVÉNYEK  
Rokkantsági ellátás 2014
  2014-06-24 14:54:06, kedd
 
  Rokkantsági ellátás 2014

Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a megváltozott munkaképességű személy,
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
- akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
- aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
- akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Mely időponttól lehet a rokkantsági ellátást megállapítani?
A rokkantsági ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján.

Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000 Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás összegét, ha az számára kedvezőbb, a fentiek figyelembevételével 2014. május 31-éig - 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal - hivatalból módosítja.






Mennyi a rokkantsági ellátás összege?
Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
- annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft).

Példák a rokkantsági ellátás összegének megállapítására.
B2 kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft.
A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka, azaz 38.000,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (26.200,- Ft) nem éri el a minimálbér 30%-át, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30%-a, azaz 27.900,- Ft lesz.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 170.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 40%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 40%-a (68.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 45 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45%-a, 41.850,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 30 százaléka 27.900,- Ft.
C2 kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, 57.000,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (39.300,- Ft) nem éri el a minimálbér 45%-át, ezért a rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 45%-a, azaz 41.850,- Ft lesz.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 60%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 60%-a (160.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 45 százaléka 41.850,- Ft.
D kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, 61.750,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (42.575,- Ft) nem éri el a minimálbér 50 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50%-a, 46.500,- Ft.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 65%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 65%-a (162.500,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 50 százaléka 46.500,- Ft.
E kategória:
1. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 95.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege ebben az esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, 66.500,- Ft.
2. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 65.500,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70 százaléka lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (45.850,- Ft) nem éri el a minimálbér 55 százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55%-a 51.150,- Ft.
3. Az igénylő átlagjövedelme 2012-ben bruttó 250.000,- Ft. A rokkantsági ellátás összege a havi átlagjövedelem 70%-a lenne. Esetében a havi átlagjövedelem 70%-a (175.000,- Ft) meghaladja a minimálbér 150% százalékát, ezért a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 150%-a, 139.500,- Ft lesz.
4. Az igénylő átlagjövedelemmel nem rendelkezik. Esetében a rokkantsági ellátás összege a minimálbér 55 százaléka 51.150,- Ft.

Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege?
A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik.

Méltányosságból lehet-e emelni a rokkantsági ellátás összegét?
Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére még méltányosságból sincs lehetőség.

forrás: Pályázatfigyelő Link
 
 
0 komment , kategória:  Fontos  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 82 
2014.05 2014. Június 2014.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 82 db bejegyzés
e év: 1128 db bejegyzés
Összes: 8092 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 436
  • e Hét: 7737
  • e Hónap: 22685
  • e Év: 660138
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.