Belépés
kicsoda57.blog.xfree.hu
"Ne menj előttem! Lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem! Lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom!!!" Sz Jné
1957.08.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
viharos idők vannak, szakad az eső
  2014-07-30 21:44:40, szerda
 
  a héten bejött az esős időszak, viharok, villámok, mennydörgés van.

tornádó jellegü szelek.

tegnap özönviz szakadt Újpestre, Hömpölygött a viz bokáig érő az udvaron, mint a patak.

a városba is iszonyú sok eső leesett, megállt a forgalom is.

Én kissé beteg lettem, nagyon párás az idő és fulladni meg a párától.
 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
ma nem esett az eső
  2014-07-23 19:53:41, szerda
 
  ma már nem esett az eső, de nagy meleg sem volt.  
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Szakad az eső
  2014-07-22 21:21:22, kedd
 
  Ma kedden, egész nap szakad az eső,
lehült a levegő, nincs azért hideg, de nagy a pára.
fullasztó a párás levegő.

ma voltam a fogászaton, szájsebészeten kimütöttek egy letört fogamat, nagyon beteg vagyok,.
fáj az inem nagyon.
 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
banki hirek 2014.07.
  2014-07-20 18:46:32, vasárnap
 
  Mint ahogyan mondtam egy árva buznyákot nem kap senki! JÓVÁÍRÁS! Egy-két enter gomb a bankban és már el is csalták az egészet! Itt a törvény azon része ami a devizásokra vonatkozik! BANKMENTÉS!

2014. évi XXXVIII. törvény
a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával
kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről*
A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása, valamint a további intézkedések
előkészítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény hatálya a 2004. május 1. napja és az e törvény hatálybalépésének napja között kötött fogyasztói
kölcsönszerződésre terjed ki. E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi
intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és
forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé
a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
(2) Az e törvényben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre, amelyek
teljesítésére irányuló kötelezettség megszűnt
a) végtörlesztés következtében (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
200/B. §-ban foglaltak szerint), vagy
b) e törvény hatálybalépése előtt a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó
természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján a fogyasztói
kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló ingatlannak az állam által történő megvásárlása következtében.
(3) Az e törvény hatálybalépése napján fennálló fogyasztói kölcsönszerződés esetén az e törvényben meghatározott
kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amely e törvény
hatálybalépésének napján a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések jogosultja. Ha e törvény
hatálybalépése napján a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések nem pénzügyi intézményt illetnek
meg, az e törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve
illetik, amelytől a követelést a nem pénzügyi intézmény megszerezte. Ha a fogyasztói kölcsönszerződés e törvény
hatálybalépésének napja előtt megszűnt, akkor a kötelezettségek és a jogosultságok azt a pénzügyi intézményt
terhelik, illetve illetik, amely a szerződés megszűnésekor a követelés jogosultja volt. Ha a szerződés megszűnésekor
a követelés jogosultja nem pénzügyi intézmény volt, az e törvényben meghatározott kötelezettségek és
jogosultságok azt a pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amelytől a követelést a nem pénzügyi intézmény
megszerezte.
(4) Ha a pénzügyi intézmény végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt áll, az e törvény szerinti kötelezettségek
a végelszámolót, illetve a felszámolót terhelik. A felszámolási zárómérleg - illetve végelszámolás esetében
a végelszámolás időszakáról a számviteli beszámoló - elkészítésére akkor kerülhet sor, ha az e törvény szerinti
kötelezettségek teljesítése megtörtént, ideértve a külön törvény szerinti elszámolási kötelezettségek teljesítését
is. A külön törvényben és a 3. § (5) bekezdésben, illetve a 4. § (3) bekezdésben meghatározott elszámolási
kötelezettségek alapján fennálló követelésekkel összefüggő igénybejelentési határidő a külön törvényben
meghatározott időponttól kezdődik.
(5) E törvény végrehajtása érdekében a fogyasztói kölcsönszerződés jogosulti pozíciójában bekövetkezett
alanyváltozásban érintett pénzügyi intézmények egymással együttműködni kötelesek. Együttműködési
kötelezettsége alapján a korábbi jogosult pénzügyi intézmény az e törvény teljesítéséhez szükséges adatokat
a (3) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátja. E körben a pénzügyi intézmények egymás
közötti viszonyában a banktitok megtartására vonatkozó külön törvényi kötelezettség nem áll fenn.
(6) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény elévüléssel kapcsolatos szabályait a fogyasztói
kölcsönszerződésből eredő követelések tekintetében úgy kell értelmezni, hogy e követelések a kölcsönszerződés
fennállása alatt nem évülnek el, azok elévülése a szerződés megszűnésével kezdődik.
(7) A (6) bekezdés szerinti követelés elévülése e törvény hatálybalépésének napjától a 3. § (5) bekezdése és a 4. §
(3) bekezdése szerinti külön törvényben meghatározott időpontig nyugszik.
* A törvényt az Országgyűlés a 2014. július 4-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 98. szám 11335
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásban:
1. fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
(a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti fogyasztó,
2. pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény,
3. pénzügyi lízingszerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szerződés.
3. Az árfolyamrés rendezése
3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés,
amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg
folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott
árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - mind a folyósítás,
mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék
fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés
lép.
(3) Ha a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/A. §-ában vagy
a Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében és rendelkezések alapján az azokban megjelölt
devizaárfolyam alkalmazására vonatkozó rendelkezés a szerződés részévé vált, vagy a törlesztés során a felek ennek
megfelelően jártak el, a (2) bekezdés devizaárfolyamra vonatkozó előírását e szerződések esetében és a törlesztés
e rendelkezések által érintett időszakára csak a folyósítás tekintetében kell alkalmazni.
(4) A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül úgy kell az átszámítást
elvégeznie, hogy a kölcsön-, illetve a finanszírozási összeg folyósításától kezdődő időponttal a folyósítás és
a törlesztés összegének kiszámítása alapjául az ezek esedékessége napján érvényes (2) bekezdés szerinti
- a (3) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés szerinti - devizaárfolyam szolgáljon.
(5) A (4) bekezdés szerinti átszámítás alapján a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvényben
meghatározott módon kell elszámolnia.
(6) A (4) bekezdés szerinti átszámítás jogszerűségét a felügyeleti és fogyasztóvédelmi jogkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) hivatalból ellenőrzi. A pénzügyi intézmény az általa alkalmazott
átszámítási módszertant e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül megküldi a Felügyelet részére.
4. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötések rendezése
4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni
kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő
szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével -, tekintettel arra, hogy az nem felel meg:
a) az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének: annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem
érthető;
b) a tételes meghatározás elvének: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak,
vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz;
c) az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval
szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó
változás mértékét befolyásolni;
d) a ténylegesség és arányosság elvének: az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy
nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra;
e) az átláthatóság elvének: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen
mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására;
f ) a felmondhatóság elvének: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára
a felmondás jogát vagy
g) a szimmetria elvének: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatása a fogyasztó javára
érvényesítésre kerüljön.
11336 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 98. szám
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a 8. § (1) bekezdés szerinti
határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy
a pert megszünteti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott
módon kell elszámolnia.
5. Az általános szerződési feltételek és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek vizsgálata
és adatszolgáltatás e feltételekről
5. § (1) A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell vizsgálnia a fogyasztói
kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési
feltételeket (a továbbiakban együtt: ÁSZF), melyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét
tartalmazó szerződéses kikötés.
(2) A pénzügyi intézménynek e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül be kell jelentenie a Felügyelet
részére valamennyi (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötést tartalmazó ÁSZF-et, és nyilatkoznia kell arról,
hogy az azokban foglalt szerződéses kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e. A bejelentéshez
a Felügyelet részére mellékelni kell a szerződéses kikötéssel érintett szerződések azonosítási számát és az érintett
szerződés alapján fennálló követelések összegét.
6. § Ha a pénzügyi intézmény a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott valamely ÁSZF tartalmaz
olyan szerződéses kikötést, mely esetében a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel vélelmezni
kell a szerződéses kikötés tisztességtelenségét, de a pénzügyi intézmény álláspontja szerint a szerződéses kikötés
tisztességes, a vélelem megdöntése iránt a 6. alcímben foglalt szabályok szerint polgári peres eljárást indíthat.
6. A polgári peres eljárás
7. § (1) Az ezen alcím alatt szabályozott perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A perben alperes a Magyar Állam, képviseletére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:405. §
(2) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A perben a jogi képviselet kötelező.
(4) A perben a bíróság soron kívül jár el.
(5) A perben az idézés és a többi bírósági irat kézbesítését bírósági alkalmazott végzi. A bírósági alkalmazott
a kézbesítést munkanapon 8 és 18 óra között végzi. A felek kötelesek biztosítani, hogy ebben az időszakban
az átvételre jogosult személy részére az idézés és a többi bírósági irat kézbesíthető legyen. A bírósági kézbesítő
a kézbesítésről feljegyzést készít, melynek minden esetben tartalmaznia kell a bíróság nevét, a bírósági irat
kézbesítésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc pontossággal), a bírósági ügy számát és a bírósági alkalmazott
aláírását. Ha a kézbesítés eredményes, a feljegyzésnek tartalmaznia kell az átvevő aláírását is. Ha a kézbesítést
az átvevő megtagadta, a feljegyzésnek tartalmaznia kell ennek tényét is. Ha a kézbesítés első alkalommal azért
eredménytelen, mert azt az átvételre jogosult személy nem vette át, a feljegyzésnek tartalmaznia kell ennek
tényét is. Ha az átvételre jogosult személy az idézést és a többi bírósági iratot nem vette át, a bírósági kézbesítőnek
a kézbesítést az első kézbesítéstől számított legalább egy óra elteltével ismételten meg kell kísérelnie, az első
kézbesítés szabályainak alkalmazásával. Ha az átvételre jogosult a kézbesítést megtagadta, a kézbesítés napján
kézbesítettnek kell tekinteni az idézést és a többi bírósági iratot. Ha az átvételre jogosult az iratot nem veszi át,
a kézbesítés második megkísérlését követő napon kézbesítettnek kell tekinteni az idézést és a többi bírósági iratot.
A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
(6) A perben a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási
teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.
(7) A perben nincs helye
a) beavatkozásnak,
b) keresetváltoztatásnak,
c) viszontkeresetnek,
d) szünetelésnek,
e) a Pp. 104/A. § (1) bekezdése alkalmazásának,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 98. szám 11337
f ) a Pp. 121/A. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásának,
g) bírósági meghagyás kibocsátásának,
h) hiánypótlásnak,
i) csatlakozó fellebbezésnek és csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek,
j) a Pp. XXVIII. fejezete alkalmazásának.
8. § (1) A pénzügyi intézmény 6. § szerinti polgári peres eljárást megindító keresetlevelének, ha a per tárgyát képező
ÁSZF kikötést
a) deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy
kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén alkalmazták, az e törvény hatálybalépésétől számított
harminc napon belül,
b) forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén alkalmazták, az e törvény
hatálybalépését követő kilencvenedik és százhuszadik nap között
kell a bírósághoz beérkeznie, a határidő jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A pénzügyi intézménynek egy keresetlevélben kell kérnie az általa alkalmazott valamennyi ÁSZF - 4. § (1) bekezdése
szerinti - szerződéses kikötései érvényességének megállapítását. A keresetlevélben azt az időszakot is meg kell
jelölni, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta.
(4) A pénzügyi intézmény a keresetében kizárólag a 11. § (3) bekezdésében foglaltak megállapítását kérheti.
(5) A keresetlevélhez a Pp. 121. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni kell a (3) bekezdés szerinti
ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag azokat a szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek
tekintetében a pénzügyi intézmény az érvényesség megállapítását kéri, a szerződéses kikötések esetén meg kell
jelölni azt az időszakot, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta. A kivonatban az egyes
szerződéses feltételek mellett fel kell tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek a pénzügyi intézmény
szerint megalapozzák a kereseti kérelemben foglaltakat. A keresetlevélhez továbbá elektronikus adathordozót kell
csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett
változatát.
(6) A keresetlevélnek a Pp. 130. §-a alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai
fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt nap alatt a keresetlevelet
szabályszerűen újra benyújtja.
(7) Az elsőfokú peres eljárás illetéke 1 500 000 forint.
9. § (1) A per a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(2) Ha a per bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy a perben
három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság a per tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb a perben
egyesbíró nem járhat el.
(3) A bíróság a keresetet harminc napon belül bírálja el.
10. § (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább
három nappal megelőzze.
(2) A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre
állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését
igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4) A tárgyalást egy alkalommal és csak akkor lehet elhalasztani - legfeljebb hét napra -, ha ez a felek által felajánlott
bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
(5) Ha a fél vagy képviselője a tárgyalási határnapot hibáján kívül mulasztja el és ezért igazolási kérelemmel él, kérelmét
legkésőbb az elmulasztott határnapot követő első munkanapon terjesztheti elő. Az igazolási kérelmet elutasító
végzés ellen az igazolási kérelem előterjesztője három napon belül élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a bíróság
egy munkanapon belül - a fellebbező fél ellenfele észrevételeinek beszerzése nélkül - terjeszti fel a másodfokú
bírósághoz. A másodfokú bíróság a fellebbezést a felterjesztéstől számított három napon belül bírálja el.
11. § (1) A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses
kikötés a 4. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e.
11338 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 98. szám
(2) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés nem
felel meg a 4. § (1) bekezdés szerinti bármelyik feltételnek, és ezért a szerződéses kikötés tisztességtelen, a keresetet
elutasítja.
(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény által tisztességesnek tartott szerződéses kikötés megfelel
a 4. § (1) bekezdés szerinti valamennyi feltételnek, megállapítja, hogy a szerződéses kikötés tisztességes és ezért
érvényes.
12. § (1) Az ítélet kihirdetését - legfeljebb tizenöt napra - halaszthatja el a bíróság.
(2) Az elsőfokú határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta - annak meghozatalától számított
legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell.
Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet
nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig három napon belül
kézbesíti.
13. § (1) A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított nyolc nap.
(2) Az ítélet elleni fellebbezés illetéke 2 500 000 forint.
(3) Ha a fellebbezés nem felel meg a Pp. rendelkezéseinek vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére
vonatkozó kötelezettség teljesítését, a bíróság a fellebbezést - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - elutasítja.
Ha elutasításra nincs ok és a fellebbezési határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a fellebbezést
valamennyi fél hiánytalanul benyújtotta, az elsőfokú bíróság azt a per összes irataival együtt legkésőbb három
napon belül felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
(4) A bíróság a fellebbezést a (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított harminc napon belül bírálja el.
(5) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább
három nappal megelőzze. A bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson bírálja el.
(6) A bíróság a tárgyalást legkésőbb az iratoknak a másodfokú bírósághoz érkezésétől számított tizenötödik napra tűzi ki.
(7) A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a tárgyaláson kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. A tárgyalás egy
alkalommal - legfeljebb hét napra - halasztható el.
14. § (1) A másodfokú eljárást befejező határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta - annak
meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni. A másodfokú eljárást befejező
határozatot a másodfokú bíróság három napon belül kézbesíti a feleknek. A másodfokú bíróság akkor küldi vissza
az iratokat az elsőfokú bíróságnak, ha az ítélet ellen nem terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Ha a másodfokú
bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a másodfokú
bíróság legkésőbb az írásba foglalást követő három napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak.
(2) Ha a másodfokú bíróság az ítélet kihirdetését elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a jelenlévő feleknek
nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.
15. § (1) A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon
belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben
érdekelve van.
(2) Az ítélet elleni felülvizsgálat illetéke 3 500 000 forint.
(3) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha
a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, a másodfokú bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul,
de legkésőbb három napon belül felterjeszti a Kúriához.
(4) A Kúria a felülvizsgálati eljárást a (3) bekezdés szerinti felterjesztéstől számított 30 napon belül folytatja le.
(5) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek
tárgyaláson való elbírálását tartja szükségesnek. A Kúria - ha a felülvizsgálati kérelemnek tárgyaláson való elbírálását
tartja szükségesnek - a tárgyalást legkésőbb az iratoknak a Kúriához érkezésétől számított nyolcadik napra tűzi ki.
A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a felülvizsgálati kérelemnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját
legalább három nappal megelőzze.
(6) A felülvizsgálati eljárást befejező határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a Kúria elhalasztotta - annak
meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, és azt a Kúria három napon belül
kézbesíti a feleknek. Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja,
az írásba foglalást követő három napon belül megküldi az iratokat a bíróságnak. Ha a Kúria az ítélet kihirdetését
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 98. szám 11339
elhalasztotta, a már írásba foglalt ítéletét a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is
feltünteti.
7. Folyamatban lévő perek kezelése
16. § A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból
felfüggeszti - a 6. alcímben szabályozott per kivételével - azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy
egészben a 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen
szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval
szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére
a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat
ellen fellebbezésnek nincs helye.
8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak eltérő alkalmazása
17. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E § alkalmazásában kölcsönszerződés: pénzügyi intézmény és fogyasztó mint adós vagy adóstárs által kötött deviza
vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés.
(3) A kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő (vagy a kölcsönszerződésből
eredő követelés behajtása érdekében bekapcsolódással indult) végrehajtási eljárásokban - a (4), (7), (8) és
(10) bekezdésben foglalt kivétellel - a külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény, intézkedés
nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig
minden határidő megszakad, azt követően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő
ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására
e törvény alapján nem kerül sor.
(4) Ha a kölcsönszerződésbe foglalt követelés fedezeteként meghatározott vagyontárgyat (a továbbiakban e §-ban:
fedezetként meghatározott vagyontárgy) e törvény hatálybalépését megelőzően
a) bírósági végrehajtási eljárásban árverés, a végrehajtást kérő részéről történő átvétel, illetve árverésen kívüli
árverés hatályával történő eladás útján, vagy
b) bírósági végrehajtáson kívül
értékesítették, az e fedezetként meghatározott vagyontárggyal kapcsolatban folyamatban lévő bírósági végrehajtási
eljárásban a fedezetként meghatározott vagyontárgy értékesítésével összefüggő jogorvoslati eljárások, valamint
a fedezetként meghatározott vagyontárgy kiürítésével, illetve birtokbaadásával kapcsolatos eljárási cselekmények
lefolytatása, illetve foganatosítása iránt - a Vht. 303. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a végrehajtó
intézkedik, azokat a végrehajtásban részt vevő felek és egyéb érdekeltek is kezdeményezhetik.
(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán kívül más követelés behajtására is indult [vagy
a (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán kívül más követelés behajtása iránt bekapcsolódással indult]
végrehajtás az adóssal szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban a fedezetként meghatározott vagyontárgy
vonatkozásában - a vagyontárgy lefoglalásával összefüggő, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eljárási
cselekmények kivételével - a külön törvényben meghatározott időpontig intézkedések, eljárási cselekmények nem
foganatosíthatóak.
(6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben
a) a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló
nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,
b) az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító
szerződésben részes fél jogutódja.
(7) A végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. §
(1) bekezdése, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés. A kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani,
aki azt - elbírálás végett - az ügy irataival együtt beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kérelmet
legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként
postára adni. A kérelmet a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint
bírálja el.
11340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 98. szám
(8) Ha a végrehajtást foganatosító bíróság azt állapítja meg, hogy a kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. §
(1) bekezdés, illetve a 4. § (1) bekezdés szerinti szerződéses kikötés, akkor végzéssel határoz arról, hogy - a végzés
jogerőre emelkedését követően - a (3)-(6) bekezdés nem alkalmazható és az eljárási cselekmények, intézkedések
foganatosításának van helye; a megszakadt határidők a végzés jogerőre emelkedését követően kezdődnek újra.
(9) Ha e törvény hatálybalépése napján a kölcsönszerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtás azért
szünetel, mert
a) az adós részére részletfizetést engedélyeztek vagy
b) a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta és más intézkedésre nincs
lehetőség vagy nincs szükség,
az adós a végrehajtónál kérheti a (3) bekezdés alkalmazását.
(10) E törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy
a) az adós megfizesse a követelés összegét vagy
b) a követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentésére, valamint a követelés megszűnésével és
csökkenésével kapcsolatos eljárási cselekmények és intézkedések megtételére, foganatosítására kerüljön sor.
9. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet
szabályainak eltérő alkalmazása
18. § (1) A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet
és a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és
korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet szabályait az e §-ban foglalt
eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A külön törvényben meghatározott időpontig a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító
zálogjog alapján a zálogtárgy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 257-258. §, illetve a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:127-5:135. §-a alkalmazásával nem értékesíthető, árverési hirdetmény
csak ezen időpontot követően tehető közzé az Elektronikus Árverési Felületen.
10. Záró és átmeneti rendelkezések
19. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-18. § a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
20. § A pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében e törvény hatálybalépésének napjától
nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre mindaddig, amíg az érintett
ÁSZF tisztességességét az illetékes bíróság jogerősen meg nem állapítja, tekintet nélkül arra, hogy a pénzügyi
intézmény a Hpt. 279. § (8) bekezdés szerint egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre vonatkozó
hirdetményt tett-e közzé.
21. § Amennyiben a pénzügyi intézmény 2014. június 17-ét megelőzően tette közzé a Hpt. 279. § (8) bekezdés szerint
egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre vonatkozó hirdetményt, és az abban foglalt, tervezett
egyoldalú kamatemelés, költségemelés vagy díjemelés 2014. június 16-át követően, de legkésőbb e törvény
hatálybalépésének napján hatályba lépett, és
a) a módosítás után még nem került sor törlesztésre, úgy a pénzügyi intézmény a módosítást nem érvényesíti
a fizetendő törlesztőrészletben és a hirdetményt visszavonja;
b) a módosítás után már sor került törlesztésre, úgy a módosítás miatti törlesztőrészlet növekedést az ügyfél
számláján e törvény hatálybalépését követő harmadik munkanapon jóvá kell írni és a hirdetményt vissza kell
vonni.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország hirei  
szombat
  2014-07-19 23:04:49, szombat
 
  nagyon jó meleg volt ma is  
 
0 komment , kategória:  időjárás  
szerda
  2014-07-16 23:57:12, szerda
 
  jó meleg volt ma.  
 
0 komment , kategória:  időjárás  
Ma hétfő
  2014-07-14 20:19:05, hétfő
 
  nincs valami nagyon nyári nap, de változóan süt a nap, esik az eső,
ma minden volt.
 
 
0 komment , kategória:  időjárás  
vasárnap
  2014-07-13 17:34:45, vasárnap
 
  nagyon jó melegen süt a nap.
35 fokot mért az udvaron a hőmérő.

lakásban 25 fok van, északi szobában.

éljen , hurrá,
=========================================

szomorúan irom hozzá, este 5 után, fekete felhők jöttek, hatalmas eső lett.

de már jövő hétre is eső várható.
 
 
0 komment , kategória:  vasárnap van  
Szombat az jó nap, majd dolgozunk holnap
  2014-07-12 23:52:26, szombat
 
  mára nagyon jó lett az időjárás, sütött a nap ezerrel.

este grilleztünk az udvaron, jó finom lett a hús.
 
 
0 komment , kategória:  szombat van  
Beteg vagyok
  2014-07-11 21:53:33, péntek
 
  ez a hét nem jött be nekem, nagyon beteg lettem, az ágyat nyomtam,
nem birok felkelni.
mély depresszió fogott el megint.
 
 
0 komment , kategória:  beteg vagyok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2014.06 2014. Július 2014.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 195 db bejegyzés
Összes: 3058 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 341
  • e Hét: 2800
  • e Hónap: 6625
  • e Év: 146650
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.