|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2015-04-02 14:58:04, csütörtök
|
|
|
A NAGYHÉT kiemelkedő időszaka a "három szent nap":
- a nagycsütörtök,
- a nagypéntek és
- a nagyszombat.
A NAGYCSÜTÖRTÖKÖT a IV-V. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.
Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés, a VI. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. A pápa 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg ezen a napon.
Ekkor van még az oltárfosztás: mindent leszednek az oltárról - Krisztus ruháitól való megfosztásának emlékére - csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott.
Nagycsütörtök németül Gründonnerstag=zöldcsütörtök arra utal, hogy ezen a napon csak zöldségből készült főzeléket volt szabad enni.
NAGYPÉNTEK Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a keresztúti ájtatosság, azaz a 14 stáció imádkozva való végigjárása.
E-napi szokás jellegzetessége a szentsír készítése, őrzése és látogatása. Egyik emlékét, a 15. századból való garamszentbenedeki Úrkoporsót Esztergomban őrzik.
Nagypénteken valamennyi vallásfelekezet böjtöl.
Savanyú-leves (cibere, káposztaleves), zsír nélküli kalács és pattogatott kukorica az egész napi táplálkozás.
NAGYSZOMBAT már a húsvéti örömünnep kezdete.
Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely őskeresztyéni eredetű szertartás. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjféli mise, amellyel már a feltámadást ünneplik.
(Folyt.köv.)
Szerk.: Bóna Mária Ilona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-04-02 14:52:12, csütörtök
|
|
|
- Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából merítve - a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról - szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogánynak nevezett ős-magyar vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
Őskeresztényi kultúránk azonban tovább él a ma már népinek nevezett hagyományainkban.
- ,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete."
- Az állam katolikus jellege azonban megmarad..."
- "Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."
A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára kötelező érvényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni.
A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.
Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette.
- A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel,
- a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát,
- és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat.
Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.
Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott.
A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez a második nagy ünnepünkkel, a Húsvéttal is.
A húsvéti ünnepkör
A húsvéti ünnepkört a nagyböjti időszak készíti elő.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában.
Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe.
A nagyhét a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap, (a pálmák vasárnapja, az Úr szenvedése).
A VIII. században elterjedt, hogy szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tart Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.
*
Általában virágvasárnapon a palócoknál szokás volt a kiszehajtás.
A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit élen át nagyon meguntak, és meg akarnak tőle szabadulni.
A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt - dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor, aki felé a báb úszik, annak megjövendölik a férjhez menését.
(Folyt.köv.)
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2015. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
10 db bejegyzés |
e év: |
163 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 332
- e Hét: 1169
- e Hónap: 9773
- e Év: 45714
|
|
|