Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Túrmezei Erzsébet: Isten kezében
  2015-05-13 09:23:24, szerda
 
 




Túrmezei Erzsébet: Isten kezében



Felvett az Isten az út
porából, s a kezére tett
félénk ázott bús kis
verebet,
Sokáig egyebet sem tett,
csak melengetett.

Lassan - Ó de lassan! -
minden csepp véremet,
átjárta melege,
kimondhatatlan hűsége,
atyai szeretete.

Kezéből etetett.
Igéjéből itatott.
Csipogni, repülni, hordani
tanított. Mindez sokáig
ó, de sokáig tartott.

Kezében vagyok.
Kezéből élek...
Bár szédít sokféle veszély,
Ujjai közt, ha kinézek,
de nem félek!

Tudom, - vihar is megtépáz,
Héja is kerülget,
Kétség, bú gond, nyomor,
szívemre feküdhet,
de Isten kezéből
semmi ki nem vehet!

S így ,,lelkem szép csendesen
nyugszik csak az Úr Istenben."








 
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Müller Péter: Kinyílni egy beteg világban
  2015-05-13 09:20:43, szerda
 
 





"Kinyílni egy beteg világban: veszélyes. Finomnak lenni a durvához: fájdalmas. Szeretni a közönyben és a gyűlöletben: gyötrelmes.
Mitévők legyünk? A válasz egyszerű, csak megcsinálni nehéz.
Önmagunkon kell kezdeni. Egy betegség akkor nem fertőz, ha erős az immunrendszerünk. Ez nem azt jelenti, hogy nem leheljük be a baktériumokat, hanem azt, hogy nem leszünk tőlük betegek. Nem kerülünk a hatásuk alá.
Minden adáshoz kell egy vevő is. Minden sugárzáshoz egy rezonancia. Minden "kívülről" jövőhöz egy "benső" hangoltság. Csak ami belülről jön - mondja Jézus - az fertőz. Ahol az ember erős, ott nem lehet megingatni.
Ezért az igazi háborúság önmagunkban zajlik. Aki lelkileg valóban rendben van, azt kívülről nem lehet megzavarni. Nem tudod úgy kibillenteni az egyensúlyából, hogy ne szerezné vissza"

Müller Péter





 
 
0 komment , kategória:  Müller Péter  
Paulo Coelho: A lélek szemeivel
  2015-05-13 08:57:33, szerda
 
 






A lélek szemeivel



Nyolcvanéves korában az argentin író, Jorge Luis Borges meglátogatta Mexikót. A szerkesztője mesélte el nekem, hogy hét nap előadás-, konferencia- és ünnepségmaraton után Borges arra kérte őt egy délután, hogy hagy látogassa meg az azték piramisokat.
A szerkesztő elmondta neki, hogy az utazás nagyon kimerítő, taxival, repülőgéppel és terepjáróval lehet csak eljutni oda. Borges nem tántorodott el szándékától és végül elintéztek mindent, hogy elmehessen Uxmalba.

Borges éjfél körül érkezett meg egy kimerítő nap után. Leült egy X. században épült piramis elé, és mintegy fél órát töltött ott szótlanul. Aztán felállt és megköszönte a kísérőknek a délutánt és a felejthetetlen látványt.

Mint tudjuk, Borges vak volt. Ez azonban nem gátolta a lelkét abban, hogy megértse, mi volt körülötte.

- Paulo Coelho-






 
 
0 komment , kategória:  Paulo Coelho  
Paulo Coelho: Az emberi természet
  2015-05-13 08:44:47, szerda
 
 





Az emberi természet

Minden egyes nap, amikor a szembesülünk az emberi kegyetlenséggel, megkérdezzük magunktól: hogyan lehet ennyire gonosz az ember? A példák Rio de Janeirótól, ahol egy újságíró barátomat (Tim Lopest) kínoztak barbár módon halálra, egészen Abu Graib börtönéig sorolhatók, ahol olyan fiatal amerikai nők és férfiak viselkednek szörnyetegként, akik a megszokott otthoni környezetükben mintaszerűen éltek.

1971-ben az amerikai Stanford egyetem professzorai egy szimulált börtönt hoztak lére a pszichológiai tanszék alagsorában. Mindenféle speciális követelmény alkalmazása nélkül, véletlenszerűen kiválasztottak 12 hallgatót ,,börtönőrnek" és másik 12 hallgatót ,,rabnak". Az eredeti terv alapján a ,,börtönőrök" két héten keresztül korlátlan hatalmat kaptak a ,,rabok" felett.

A kísérletet már egy hét után meg kellett szakítani: egy pár nap után a ,,börtönőrök" olyan viselkedést kezdtek tanúsítani, ami fokozatosan egyre abnormálisabb és szadistább lett, olyan barbárságokat követtek el, amire a kísérlet szervezői előtte még gondolni se mertek. 30 évvel később a két csoport egyes tagjai még mindig pszichológia kezelésre szorulnak az átélt élmények miatt.

Philip Zimbardo a kísérlet kitalálója így nyilatkozott a Herald Tribune-nek: ,,Nem voltam meglepve az iraki börtönökben készült fotók láttán. Ez nem az ,,egy rohadt alma miatt a kosárban lévő többi alma is megrohad" effektus, éppen ellenkezőleg: a korlátlan hatalom lehetőségét megszerző, jóindulatú emberek elvesztik a korlátok érzékelésre való képességüket, és szabadjára engedik a legprimitívebb ösztöneiket."

Stanley Milgram a Yale egyetemen egy másik érdekes kísérletet hajtott végre. Hallgatók egy csoportját kiválasztotta ,,büntetési technikák" tanulmányozására. Ezek egy üvegablak mögött álltak egy elektromos áramütést generáló gépet kezelve. A másik oldalon lévő hallgatónak bizonyos kérdésekre helyes válaszokat kellett adnia. Minden egyes helytelen válasz esetében a hallgatók fokozatosan növekvő erősségű áramütéssel ,,büntethették" hallgatótársukat - tudatában annak, hogy egy bizonyos határérték után akár meg is ölhetik őt.

Amit nem tudtak, az az volt, hogy az áramütés nem volt igazi, a ,,kihallgatott" hallgató csak színészkedett. Mindenki meglepetésére viszont a ,,kihallgatók" 65%-a olyan magas erősségű áramütést alkalmazott, ami már halálosnak számított.

Röviden: egyikünk sem lehet teljesen biztos benne, hogy amikor korlátlan és totális hatalmat kapunk mások felett, nem fogunk-e túllépni a korábban elképzelhetetlennek tartott határokon. Csak azok, akik átéltek ilyen élményeket, (és - sajnos - emlékszem arra, hogy fiatalkoromban én is ebbe a csoportba tartoztam) tudják, hogy egy bizonyos pillanatban teljesen elveszítjük az uralmat magunk felett, és borzasztó dolgokat cselekszünk.

Ha ilyen az emberi természet, mit tehetünk? Egy régi, a Pireneusokban játszódó történet - ami valószínűleg csak legenda - szerint egy Savin nevű szerzetes, aki adományokat gyűjtött egy kápolna építéséhez, a környék egyik legrettegettebb útonállójának házához érkezett. Mivel nem volt hol töltenie az éjszakát, megkérdezte, hogy ott aludhatna-e. A bandita, meglepődve a szerzetes bátorságán, úgy döntött, hogy próbára teszi és azt kérdezte:

,,Idejöttél, hogy provokálj. Azt akarod, hogy megöljelek, ellopjam a pénzed, és mártírrá tegyelek. Ha a város legszebb örömlánya ebben a pillanatban belépne ezen az ajtón, képes lennél azt gondolni, hogy nem gyönyörű és csábító?"

,,Nem. De képes lennék arra, hogy kordában tartsam magam."
,,És ha egy szerzetes jönne ide, arannyal teli erszénnyel, hogy kápolnát építsen, képes lennél úgy tekinteni az aranyra, mintha kavicsok lennének?"
,,Nem. De képes lennék arra, hogy kordában tartsam magam."

Savin és a bandita ösztönei ugyanolyanok voltak - a jó és a rossz harcolt értük, mint minden földi halandó lelkéért. Amikor az útonálló megértette, hogy a szerzetes ugyanolyan, mint ő maga, rájött, hogy ő maga is ugyanolyan, mint Savin, és megtért.

Mindannyiunk előtt ott van a jó és a rossz út - a kérdés csak az, hogy melyiket választjuk. Semmi több.

-Paulo Coelho-






 
 
0 komment , kategória:  Paulo Coelho  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2015.04 2015. Május 2015.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 241 db bejegyzés
e év: 2445 db bejegyzés
Összes: 9548 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 260
  • e Hét: 3319
  • e Hónap: 11375
  • e Év: 356023
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.