Regisztráció  Belépés
astropapa58.blog.xfree.hu
Ahogy idősödöm, a tavasz eljövetele annál inkább elvarázsol. Gyarmati Miklós
1958.06.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
A régi rend végnapjai
  2015-10-31 21:33:53, szombat
 
  Száraz György és Horváth Zoltán





A műsor spirituális, természetfeletti és megmagyarázhatatlan jelenségek, történések felkutatásával és azok okainak feltárásával foglalkozik.

YouTube Link

Videótáram Link
Enigmák Facebook oldal: Link
Boldognapot Facebook oldal: Link
 
 
0 komment , kategória:  Enigmák (Karma TV)  
Ok és Okozat
  2015-10-28 10:46:29, szerda
 
  Száraz György és Horváth Zoltán





A műsor spirituális, természetfeletti és megmagyarázhatatlan jelenségek, történések felkutatásával és azok okainak feltárásával foglalkozik.

YouTube Link

Videótáram Link
Enigmák Facebook oldal: Link
Boldognapot Facebook oldal: Link
 
 
0 komment , kategória:  Enigmák (Karma TV)  
Életrevalók___***F I L M***
  2015-10-26 21:00:55, hétfő
 
  színes, magyarul beszélő, francia vígjáték, 107 perc, 2011, +12

rendező: Olivier Nakache, Eric Toledano
forgatókönyvíró: Olivier Nakache, Eric Toledano
zeneszerző: Ludovico Einaudi
operatőr: Mathieu Vadepied
producer: Nicolas Duval-Adassovsky, Laurent Zeitoun, Yann Zenou
vágó: Dorian Rigal-Ansous

szereplő(k):
Philippe - François Cluzet
Driss - Omar Sy
Yvonne - Anne Le Ny
Magalie - Audrey Fleurot
Marcelle - Clotilde Mollet
Elisa - Alba Gaia Kraghede Bellugi
Adama - Cyril Mendy
Albert - Christian Ameri





Az ejtőernyős baleset után tolószékbe kerülő gazdag arisztokrata, Philippe felfogadja otthoni segítőnek a külvárosi gettóból jött Drisst. Azt az embert, aki most szabadult a börtönből, és talán a legkevésbé alkalmas a feladatra. Két világ találkozik és ismeri meg egymást, és az őrült, vicces és meghatározó közös élmények nyomán kapcsolatukból meglepetésszerűen barátság lesz, amely szinte érinthetetlenné teszi őket a külvilág számára.
Forrás: Port.hu Link

YouTube Link

 
 
0 komment , kategória:  ***F I L M***  
A bolondos újoncok___***F I L M***
  2015-10-26 17:28:02, hétfő
 
  színes, francia vígjáték, 85 perc, 1971

rendező: Claude Zidi
forgatókönyvíró: Claude Zidi
zeneszerző: Les Charlots
operatőr: Paul Bonis
producer: Michel Ardan

szereplő(k):
Jean-Guy - Jean-Guy Fechner
Phil - Gérard Filipelli
Luis - Luis Rego
Gérard - Gérard Rinaldi
Jean - Jean Sarrus





Gérard, Phil, Jean Guy, Jean és Luis elválaszthatatlan barátok. Hobbijuk a zenélés, ők alkotják a The - Tourist's popegyüttest. Szeretnének jelentkezni az amatőr zenekarok szabadtéri versenyére, de nincs elég pénzük. A hangszerbolt fiatal és lelkes vezetője, Créme azonban mindenben támogatja őket, még hangszerek kölcsönzésére is hajlandó és megszervezi a fiúk fellépését, ami két hónap múlva esedékes. Hogy a boltban vásárolt hangszereket ki tudják fizetni, Créme azt javasolja, keressenek munkát. Egyikük postásnak áll, ketten egy étteremben kezdenek dolgozni, majd mindannyian szemetesként dolgoznak. Munkavégzés közben sok kellemetlenségük támad, és ők is okoznak kellemetlen perceket másoknak. Például véletlenül a szemeteskukákat egy ezredes nyitott kocsijába ürítik.

A koncertre való készülődés közben a fiúk behívóparancsot kapnak a francia hadseregbe. Egyikük azzal próbálkozik, hogy meztelenül vonul be, hátha bolondnak nézik és elengedik, de a csel nem válik be, mert az ezredes felismerni véli egyiküket (aki a kukát a kocsijába öntötte), de egy jó darabig nem jut eszébe, honnan ismeri. Azonban emiatt nem engedi levágatni a fiúk hosszú haját.

A kopasz Bellec őrmester megpróbál katonát faragni a fiúkból, de a dolog igen nehezen halad, a fiúk sokat vannak fogdában különféle kihágások miatt.

Sikerül részt venniük egy területi vetélkedőn, ahol Créme segítségével az amúgy is ,,megbundázott" vetélkedőn elnyerik az első helyet.

Az ezredes felkéri őket, hogy zenéljenek a lánya esküvőjén, amit meg is tesznek, bár kisebb botrányba fullad a buli.

A tervezett koncertre is sikerül eljutniuk, miután megszöknek egy katonai hadgyakorlat kellős közepén, amit maga az ezredes irányít. A koncert azonban már véget ér, mire odaérnek. Önként visszamennek a laktanyába és egyből a fogdát veszik célba.

Forrás: Wikipédia.org Link

YouTube Link

 
 
0 komment , kategória:  ***F I L M***  
Beléd zúgtam tévedésből___***F I L M***
  2015-10-26 16:25:45, hétfő
 
  színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 105 perc, 2011

rendező: Allison Anders
forgatókönyvíró: Keith Merryman, David A. Newman
zeneszerző: Nathan Wang
operatőr: James W. Wrenn

szereplő(k):
Charley Anderson - Brigid Brannagh
Ben Martin - Sean Patrick Flanery
Chloe Andersen - Christine Scott Bennett
Colin Daniels - Tug Coker
Luke Anderson - Connor Gibbs
'Big Jim' Nelson - Michael Clarke Duncan





Minden azzal kezdődött, hogy Bennek megtetszett egy nő és titkos hódolóként üzeneteket kezdett küldeni neki. Egy apró figyelmetlenség miatt azonban összekeveredtek az e-mail címek és a kiszemelt hölgy helyett Ben egyik munkatársnője kapta meg az üzeneteket...
Forrás: Port.hu Link

YouTube Link

 
 
0 komment , kategória:  ***F I L M***  
Megmagyarázhatatlan gépezetek a sejtekben
  2015-10-26 09:00:04, hétfő
 
  Hogyan befolyásolták az evolúcióelméletet a DNS-el kapcsolatos felfedezések? Mario Seiglie, a Good News riporterének interjúja Michael Behe-vel, a Darwin fekete doboza című könyv szerzőjével

Good News: Mi készteti Önt arra, hogy mint a biokémia professzora megkérdőjelezze Darwin evolúcióelméletét?




Michael Behe: Régebben én is hittem Darwin elméletében, hiszen erre tanítottak a középiskolában és az egyetemen. Most azonban biokémikus vagyok, és amikor az ember biokémiát tanul, akkor igen összetett molekularendszereket tanulmányoz, melyek a sejt alapjait képzik, s melyekre maga az élet is épül. Sokszor elcsodálkoztam azon, hogyan tudott volna egy ilyen komplex rendszer lépésről lépésre kifejlődni a darwini folyamat alapján, de egy vállrándítással megpróbáltam elintézni a kétségeimet.

GN: És mi történt azután?

MB: Az 1980-as évek vége felé professzorként biokémiai tudományos munkatárs voltam, és olvastam az Evolution: A Theory in Crisis (Evolúció: válságban egy elmélet) című könyvet, melynek szerzője a genetikus Michael Denton. Ebben a műben Denton számos ellenvetést hoz fel Darwin elméletével szemben, melyekről azt gondoltam, jó érvek, bár azelőtt még sosem hallottam róluk. Mérges lettem, hiszen egy vezető egyetem professzora voltam, és még sosem hallottam ezeket a kritikákat, nem is beszélve a lehetséges válaszokról. Haragudtam, mert rávettek, hogy elfogadjam a darwini elméletet, de nem azért, mert a bizonyítékok teljesen meggyőzőek, hanem csak azért, mert elvártak, hogy ebben higgyek.

GN: Ekkor mit tett?

MB: Miután elolvastam Denton könyvét, elhatároztam, hogy elmegyek a könyvtárba, és utánanézek, hogy értelmezte-e valaki a bonyolult sejtrendszereket a darwini elvek alapján. Teljesen elképedtem, amikor nem találtam semmilyen publikált anyagot, és szinte semmit, ami erről a témáról szólt volna, vagy megpróbálta volna érthetően megmagyarázni, hogyan eredményezhetne fokozatos fejlődés ilyen komplexitást. Akkor merült fel bennem, hogy új elképzelésekre van szükség, és elkezdtem az alternatívákon gondolkodni.

GN: Ön gyakran beszél -molekuláris gépezetekről". A molekuláris világban az élet minden struktúráját molekuláris gépezetek építik fel?





MB: A sejtben számos dolog molekuláris szerkezetekből áll. A szó legszorosabb értelmében ezek olyan gépek, melyeket molekulák építenek fel. Ezek fogaskerekekkel, csavarokkal rendelkeznek. Léteznek kis -molekuláris kamionok", melyek -sztrádákon" haladnak, vannak kis -forgalmi jelzőtáblák", és így tovább.

A sejtben azonban nem minden gép(szerű). Néhány dolog üzemanyagként szolgál a gépek számára, aztán vannak összetevők, melyek téglát és cementet képeznek, és így egyben tartják az egész struktúrát. Ezeket az elemeket nem nevezném gépeknek. Ezek alkotják a sejt építményét, azonban a sejt legérdekesebb részei mégis az elegáns gépek.

GN: Melyek a kedvenc példái a molekuláris szerkezeteket illetően?

MB: A kedvenc példáim azok, melyek a mindennapi életben is megtalálható gépekre emlékeztetnek. Legkedvesebb példám talán az ostoros baktérium, mely a szó szoros értelemben egy -csónakmotort" használ a haladáshoz. Ez éppen úgy működik, mintha egy hajómotort helyeznénk egy csónakra, hogy átkelhessünk a vízen. A benzin helyett azonban a sejt savat használ, amely a sejt egyik feléből a másikba áramlik.
Vannak csavarok, melyek egybefogják a darabokat, és egy kampós rész, mely tulajdonképpen egy univerzális csatlakozási pont, mely lehetővé teszi a rúd meghajtását és a propeller forgatását. Létezik egy horony, melyet staternek neveznek, és amely az egész struktúrát a sejt falához kapcsolja, és lehetővé teszi, hogy ne mozduljon el, míg a propeller forog.
Amikor bemutatom ezt a struktúrát, az emberek azt kérdezik, hogy ezt a gépet véletlenül nem a NASA tervezte-e, vagy pedig azt mondják, hogy biztosan egy mérnöki szaklapból származik. Amikor elmondom nekik, hogy ez egy biológiai szerkezet, amely a sejtben található, gyorsan megértik, hogy ezek a dolgok nem úgy néznek ki, mint amit a darwini fejlődés alapján képzelnénk - inkább olyanok, mintha megtervezték volna őket.




GN: Vannak más, hasonlóan meglepő példák?

MB: Például az a hálózat, amely eljuttatja a szállítmányokat a sejt egyik feléből a másikba. Az anyagot szállítani kell, majd kicsiny molekuláris teherhordókra kell helyezni. Ezeknek tudniuk kell, hogy melyik irányba menjenek, hol van a célállomásuk, mikor kell odaérkezniük, és mit kell szállítaniuk, csakúgy, mint az UPS-nek, vagy a FedEx-nek. A szó szoros értelmében vannak teher(autók), autópályák, közlekedési jelek és számos egyéb dolog, melyek a sejt működéséhez szükségesek.

GN: Darwin elképzelése tudományosan helytelen lenne?

MB: Ez attól függ, hogy mit ért -tudományosan helytelen" alatt. A jó gondolatok és a reményteljes elképzelések alkotják a -jó" tudományt, és ha kiderül, hogy azok végül is nem helyes következtetésre vezettek, annak ellenére a -jó" tudományhoz tartozhatnak. Azt gondolom, Darwin elképzelése jó gondolat volt. Helyesnek tűnt, amikor felvetette, de már 1859-ben is, amikor az elméletet javasolta, elismerte, hogy vannak vele problémák.
Amikor publikálta a teóriáját, azt feltételezték, hogy az élet alapjai egyszerűek. A sejteket primitív kis kocsonyás, protoplazmaszerű dolgoknak tekintették. Darwin azt remélte, hogy ha többet tudunk meg az élet ezen egyszerű alapjairól, akkor rájöhetünk, hogy az egyszerűség hogyan alakul át bonyolultsággá, amelyet az olyan szervek esetén tapasztalhatunk, mint a lábak, a szem és a fül.

Ez (az evolúció) egy jó ötlet volt, de kiderült, hogy helytelen. Ahogy a tudomány fejlődött, és egyre többet tanultunk meg az életről, egyértelműen láthatóvá vált, hogy nem igaz, hogy a komplexitás csak a folyamat végén jött létre, az elején pedig csak egyszerűség volt - hanem összetettség van a csúcson, és még nagyobb fokú összetettség az alapoknál.
Megértettük, hogy a sejt nem egy egyszerű kocsonyacsepp, hanem a már említett molekuláris gépezetek léteznek benne. Egyfajta kifinomult mechanizmussal rendelkeznek amelyet az ember nem képes reprodukálni, és a legnagyobb részét én magam megmagyarázhatatlanul komplexnek tartom. Ha egyetlen alkatrészt is eltávolít az apparátusból, akkor az nem marad üzemképes, ugyanúgy, mintha kivenné az autóból a gyújtógyertyákat, amely így működésképtelenné válna. A sejtben is ugyanígy leállnának a folyamatok.
Ezeket a dolgokat egyetlen újságcikk sem magyarázza meg Darwin elmélete alapján, és jó okunk van rá, hogy azt gondoljuk, Darwin teóriájával nem is tudjuk őket megmagyarázni.
Ha ilyen szempontból tekintünk Darwin elméletére, sokkal több korlát mutatkozik az alkalmazásában. A darwini evolúcióelmélet valóban meg tudja magyarázni, amikor egy organizmus csekély mértékben megváltozik - a természetes kiválasztódás ezt képes megmagyarázni. Például, hogy hogyan alakulhatott ki a jeges medve a barna medvéből. Vagy megmagyarázhatja, hogy a rovarok hogyan válnak ellenállóvá a rovarirtó szerekkel szemben, és így tovább. Tehát megmagyarázhat kisebb változásokat, de az élettel kapcsolatos nagy kérdések esetén problémák vannak vele.

GN: Mit ért az alatt, amikor azt mondja, hogy valami egyszerűsíthetetlenül összetett, és hogyan egyeztethető ez össze a darwini evolúcióelmélettel?

MB: Ez úgy hangzik, mintha különleges kifejezés lenne, valójában azonban egy egyszerű gondolatot takar. Azt jelenti, hogy Önnek van egy gépe, egy szervezete vagy egy rendszere, melynek a különböző alkatrészei hatással vannak egymásra. Eredményként olyan összhatást hoznak létre, melyre az egyes részek önállóan nem volnának képesek, és ha akár egyet is elvesz az alkotórészekből, akkor a rendszer összeomlik, mert a helyes működéshez az összes alkotórészre szükség van.
Példának itt van az egérfogó. Általában egy falapra felhelyeznek egy rugót, egy ütőszerkezetet, egy támasztópöcköt és egy ütőfejet. Ha csak egyetlen alkatrészét eltávolítjuk, akkor a szerkezet nem fog működni, és Ön nem tudja megfogni az egeret.
Nagyon nehéz megérteni, hogyan lehetne egy egérfogót lépésről lépésre haladó folyamat révén fejleszteni, ahol a rendszer minden egyes lépésnél ellát valamilyen feladatot, és minden lépés a rendszer előnyére válik. Merthogy a darwini evolúciónak ezen a módon kell működnie. Lennie kell egy már egy üzemképes rendszernek, és a természetes kiválasztódás megpróbálja ezt lassan egy jobb rendszerré fejleszteni.
Azonban ha egy egérfogót valaki egy falappal akarja elkezdeni, az egyetlen egeret sem fog fogni. Így a természetes kiválasztódásnak nem lenne oka arra, hogy megtartsa. Még ha hozzátennénk egy újabb alkatrészt, még akkor is képtelen lenne ellátni a funkcióját a szerkezet. A csökkenthetetlen komplexitással kapcsolatban az a legfontosabb, hogy számos olyan rendszer működik a sejtben, melyek pontosan ezzel a sajátossággal rendelkeznek. Ha egyetlen alkotóelemet elveszünk, a rendszer összeomlik, képtelenné válik ellátni a feladatát.
Tehát ez a nagy probléma a darwini evolúcióval: nem lehetséges az alkotóelemeket ilyen fokozatos úton egymáshoz illeszteni. Úgy tűnik, értelemre van szükség, valamilyen külső intelligens hatóerőre, hogy az alkotóelemek rendszerré álljanak össze.

GN: Melyek az -intelligens tervezés" mozgalmának leglényegesebb gondolatai?

MB: Az alapgondolat az, hogy a természetes rendszereket vizsgálva észrevehetünk egy intelligens tényezőt, ami szoros kapcsolatban áll a rendszer megalkotásával. Jó példa erre az USA-ban található Rushmore-hegy.
Ebbe a sziklába négy amerikai elnök arcképét vésték bele. Ha egy másik országban élne, és soha nem hallott volna a Rushmore-hegyről, és arra menne az autójával, akkor mikor hirtelen megpillantaná az arcokat a sziklán, rögtön tudná, hogy ezeket nem az erózió, a szél, vagy valami más, értelem nélküli természeti erő hozta létre. Tudná, hogy mindez egy elme műve, egy kultúra hagyta ott a kéznyomát.
Ugyanez a gondolat a természet minden területén alkalmazható. Tegyük fel, Ön csillagász, és a rádióhullámokat tanulmányozza, melyek betöltik az univerzumot. A legtöbb ezek közül statikus, de ha egy célra irányítaná az antennáját, és hirtelen olyan rádióhullámokat hallana meg, melyek valami hasonló üzenetet továbbítanak: -Mi is kérünk pizzát!", vagy -Üdvözlünk az Alfa Centauryról", akkor ostobaság lenne mindezt a véletlennek tulajdonítani, amelyet természeti erők okoznak. Ezekről azt gondolná, hogy értelmes földön kívüli lényektől származnak.
Nos, ha egy biológus azt gondolja, hogy a sejt egy protoplazma pötty, de elkezdi vizsgálni a kérdést, és rájön, hogy ezek nem egyszerű valamik, hanem apró elegáns gépezetekkel van teli - melyek bonyolultsága még a mi képességeinket is meghaladja -, akkor mindez jelenteni fog számára valamit.
Az intelligens tervezés hipotézise azt mondja, hogy mindez egy tudatos tevékenységre utal, mivel az anyag, az energia és a természet folyamatai nem elegendőek annak magyarázatára, hogy hogyan vált a sejt szervezett struktúrává.

GN: Az információ beágyazottan van jelen a DNS anyagában, az energiában vagy valami másban?

MB: Ez egy kiváló kérdés. Az 1960-as években egy fizikokémikus írta le világosan, hogy az információ sem nem anyag, sem nem energia, hanem valami egészen más. Egy papírt hozott fel példának, amelyen írás olvasható. Azt mondta, hogy a tinta és a papír kémiai szerkezete jól ismert, azonban az üzenetet nem lehet sem a papír, sem a tinta fizikai tulajdonságaival megmagyarázni.
Ugyanígy, a DNS-ben információt találunk, és ez az információ nem a DNS kémiai vagy fizikai tulajdonságaiból következik, hanem a DNS-t alkotó részekből, az úgynevezett nukleotidokból, melyek egy szálra vannak felfűzve. A levél szavaihoz, mondataihoz vagy a bekezdésekhez hasonlóan értelmezhető információként szolgálnak a sejt számára, hogy hogyan állítsa elő önmagát.
Tehát az intelligens tervezés elméletében elfogadottá vált, hogy létezik intelligencia, az információ pedig nem anyag vagy energia. Azt mondjuk, igen, van valami más a DNS-ben, ez pedig nem más, mint az intelligencia elem.

GN: Mit gondol, mi lesz a helyzet 2025-ben az intelligens tervezés mozgalma és a darwini evolúció tekintetében?

MB: 2025-ben gyermekjátéknak fog tűnni a sejt összetett genomjának ma ismert szerkezete ahhoz a komplexitáshoz képest, amelyet az elkövetkező húsz évben fogunk felfedezni. Ahogy egyre többet tudunk meg a sejtről, minden egyes alkalommal rájövünk, hogy az mennyivel összetettebb, elegánsabb és bonyolultabb, mint előtte valaha is gondoltuk, és ez a tendencia nem csökken.
Tehát a most szóban forgó dolgok, melyek az intelligens tervezésre utalnak, gyermekjátéknak fognak tűnni azokhoz a felfedezésekhez képest, melyek ránk várnak. Úgy vélem, az intelligens tervezés elmélete egyre erőteljesebb lesz. A probléma inkább politikai, mintsem tudományos jellegű. A tudományos bizonyítékokat könnyű megérteni, néhány ember azonban elkötelezte magát a materializmus mellett. Ahhoz, hogy az intelligens tervezés elmélete betörjön a tudományos életbe, változásra van szükség.
Az egyik lehetőség erre vonatkozóan, ha a hallgatók és az ifjú tudósok sokkal nyitottabbak lesznek az intelligens tervezés elmélete iránt, és lehetővé válik, hogy tudományos életpályának válasszák, valamint bemutathassák látásmódjukat. Ha az emberek kritikus tömege úgy dönt, hogy nyitott az intelligens tervezés gondolata iránt, akkor úgy vélem, a darwinizmus valóban össze fog omlani.
Jelenleg mindennek kialakulását egyszerűen a társadalmi nyomás akadályozza a tudósok között, akik egy bizonyos módon látják a világot. Ha azonban a kutatók szélesebb csoportjának véleménye eltér majd ettől a látásmódtól, akkor a darwinizmusnak kell majd bizonyítania létjogosultságát, és azt gondolom, hogy erre képtelen lesz.
(forrás: charoninstitute.wordpress.com)


Darwin fekete doboza - Dr. Farkas Ferenc vegyészmérnök előadása az intelligens tervezettségről -VIDEÓ





...a teljes cikk + VIDEÓ az alábbi oldalon... Link


Forrás: dszilvia.blogspot.co.at
 
 
0 komment , kategória:  Hallottad már ...?  
Mert a nézését meg a járását - Kató és Pityesz
  2015-10-26 08:38:01, hétfő
 
  Ihos József és Forgács Gábor




YouTube Link


 
 
0 komment , kategória:  K a b a r é, humor, PARÓDIA  
Markos György a Szulák Show-ban (2005)
  2015-10-22 22:10:49, csütörtök
 
 



YouTube Link


 
 
0 komment , kategória:  K a b a r é, humor, PARÓDIA  
Micsoda srác ez a lány___***F I L M***
  2015-10-22 19:24:05, csütörtök
 
  színes, magyarul beszélő, amerikai-kanadai romantikus vígjáték, 105 perc, 2006, +12
Dolby Digital

rendező: Andy Fickman
forgatókönyvíró: Ewan Leslie, Karen McCullah Lutz, Kirsten Smith
zeneszerző: Nathan Wang
operatőr: Greg Gardiner
producer: Ewan Leslie, Lauren Shuler Donner
vágó: Michael Jablow

szereplő(k):
Viola - Amanda Bynes
Duke - Channing Tatum
Olivia - Laura Ramsey
Dinklage - Vinnie Jones
Sebastian - James Kirk
Gold - David Cross
Daphne - Julie Hagerty
Monique - Alexandra Breckenridge
Cheryl - Lynda Boyd
Donner - Jeffrey Ballard
Justin - Robert Hoffman
Yvonne - Jessica Lucas





Viola (Amanda Bynes) nem csak szép és okos, focizni is tud, aki kihasználja a kínálkozó lehetőséget és ikertestvére, Sebastian bőrébe bújva beáll a focicsapatba. Persze csak idő kérdése, hogy mikor pattan ki a botrány, Viola ugyanis beleszeret jóképű szobatársába, Duke-ba (Channing Tatum), aki egy másik lánynak csapja a szelet. Olivia azonban a fiúnak hitt Violába szerelmes és mindez csak tovább bonyolódik, amikor megjelenik a színen Sebastian.
Forrás: Port.hu Link

YouTube Link

 
 
0 komment , kategória:  ***F I L M***  
Vissza a suliba___***F I L M***
  2015-10-22 18:04:03, csütörtök
 
  színes, amerikai vígjáték, 96 perc, 1986
Dolby Surround

rendező: Alan Metter
forgatókönyvíró: Rodney Dangerfield, Greg Fields
operatőr: Thomas E. Ackerman
jelmeztervező: Durinda Wood
zene: Peter D. Kaye, Richard Wolf
vágó: David Rawlins

szereplő(k):
Thornton Melon - Rodney Dangerfield
Dr. Diane Turner - Sally Kellerman
Lou - Burt Young
Jason Melon - Keith Gordon
Derek - Robert Downey Jr.
Dr. Phillip Barbay - Paxton Whitehead





Tanulatlan milliomos beiratkozik a főiskolára, hogy ezzel is bátorítsa elsőéves fiát.
Forrás: Port.hu Link

YouTube Link

 
 
0 komment , kategória:  ***F I L M***  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2015.09 2015. Október 2015.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 331 db bejegyzés
Összes: 27503 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2995
  • e Hét: 13147
  • e Hónap: 55883
  • e Év: 1118190
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.