Regisztráció  Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Veronika meg akar halni (2009) – Filmajánló
  2015-02-27 23:13:23, péntek
 
  Veronika meg akar halni (2009) - Filmajánló

színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 103 perc
rendező: Emily Young
író: Paulo Coelho
forgatókönyvíró: Roberta Hanley
zeneszerző: Murray Gold
operatőr: Seamus Tierney
producer: Jonathan Bross, Sriram Das, Chris Hanley
vágó: Úna Ní Dhonghaíle

szereplő(k): 
Sarah Michelle Gellar (Veronika Deklava)
Jonathan Tucker (Edward)
Erika Christensen (Claire)
Melissa Leo (Mari)
David Thewlis (Dr. Blake)


A film Paulo Coelho azonos című regénye alapján készült.

Veronika szép, csinos fiatal lány, sikeres jól fizető munkájában. Belegondol, hogy még sincs értelme az életének, mert szerinte kollektív őrületben szenved a világ. Ez nem a való világ, nem szabad annak lennie. Meggyógyul a depressziójából, elhiszi, hogy szép az élet, majd jön egy fiú, megkéri a kezét, egy évig éjjel-nappal szerelmeskednek, aztán egyre kevesebbet, majd megunják egymást, aztán jön a gyerek.... és végtelenül lehet folytatni gondolatait egészen addig, míg gyerekei klónként utánozzák mindenben. Ebből nem kér, inkább megöli magát. Előkészíti a gyógyszereket, beszedi őket, majd merülni kezd a gondolata egy mély tengerbe hófehér ruhában, kívülről látja magát gyerekkorában.
Két hét kóma után visszajön az életbe. Az orvosok már várják, majd közlik vele, hogy megállt a szíve, majd infarktuson esett át, hegesedés lépett fel, majd Aneorizma alakult ki, mely gyógyíthatatlan, nem lehet műteni. Esetleg pár hónapja van hátra, amit a klinikán kell eltöltenie dr. Blake keze alatt.
Ismerkedik a betegekkel. Egyikőjük Edward, aki autóbalesete óta egy szót sem beszél, már évek óta ott van. Meghalt a szerelme. Dr. Blake úgy gondolja, egy hasonló eset visszahozná az életbe, meggyógyulna.
Veronika emlékezni kezd, először a zongorajátékokra, melyeket a fiú hallgat áhítattal. Dr. Blakeről a vélemény az, hogy meggyötör egy haldokló lányt azzal, hogy visszaadja vágyait, életkedvét azért, hogy Edward meggyógyuljon, legyen egy kis orvosi sikerélménye. A pszichiáter szerint pedig egyetlen gyógymód létezik, az élettudat.

A filmet itt tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=KjZdntp_QrA

2015. február 27.

Kohut Katalin
 
 
0 komment , kategória:  Filmajánló  
Kohut Katalin: Hogyha...
  2015-02-27 13:15:32, péntek
 
  Kohut Katalin: Hogyha...

Hogyha én szerencseszám lennék,
egy lottó ötöst kiforgatnék,
járnám a világot,
palotám a vágyott,
gyönyör-völgyben így ünnepelnék.

2015. február 28.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Ha lenne könnyem...
  2015-02-26 20:47:28, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Ha lenne könnyem...

Ha lenne könnyem, potyogna tegnap óta.
Nehéz a két éve tartó elengedés.
Lélekben cserbenhagytál, s ennek az oka
státusz, mit nem hiszel, végtelen szenvedés.

Ha lenne könnyem, szívem terhe enyhülne,
új érzést is tennék beléd, s mint kőszobor
tökély állnál, mit én faragtam képedre,
felélednél órjásként, nem lennél komor.

Hosszú út vezet a halálba, kedvesem,
lapoztál, már útitársad nem lehetek.
Csalódásom régen tart - lélek-küzdelem,
értelem néz, súlyossá váltak a szemek.

2015. február 26.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Skizopren refren
  2015-02-25 10:59:02, szerda
 
  Az egyetlen útmutató az emberhez a lelkiismerete; az egyetlen pajzs tetteink becsületességének és őszinteségének emléke. Nagyon meggondolatlan dolog végigsétálni az életen e pajzs nélkül, mert reményeinket olyan gyakran gúnyolja ki a kudarc és borulnak fel terveink. De ezzel a pajzzsal, még ha játszik is velünk a sors, mindig becsületesen menetelhetünk." Winston Churchill

Kohut Katalin: Skizopren refren

Elestem a pajzsommal életem elején,
mert itt bűnnek nyilvánult a becsület,
az őszinteség és tisztaság a sárba hullt.
Skizopren megmentettek aratnak szíveket,
övék a politika, média, s a szent költőiség.
Az ember volt vádolva minden terhük miatt,
a csapások áldozataként hunytak el.
Egy esztendeje tartott támadásom,
a sárga földig alázásom engedéllyel,
hiába érv, emberi tapintat,
mindez csak tovább korbácsolja
a bolydult elméket.
Tetőződött a tűrés határ,
megálljt parancsol az emberség,
kevés követőre lelve az igazságban.
Hazugságban éltem életem,
nem a sors a szenvedtető, a féktelen gát,
skizoprenek hada ünnepel.

2015. február 25.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Vadon (Wild) – 2015 – Filmajánló
  2015-02-25 01:28:50, szerda
 
  Vadon (Wild) - 2015 - Filmajánló

színes, feliratos, amerikai életrajzi dráma, 115 perc
rendező: Jean-Marc Vallée
forgatókönyvíró: Nick Hornby, Cheryl Strayed
operatőr: Yves Bélanger
producer: Bruna Papandrea, Bill Pohlad, Reese Witherspoon
vágó: Martin Pensa, Jean-Marc Vallée

szereplő(k): 
Reese Witherspoon (Cheryl Strayed)
Gaby Hoffmann (Aimee)
Laura Dern (Bobbi)
Michiel Huisman (Jonathan)
Brian Van Holt (Ranger)
Charles Baker (Tj)
Kevin Rankin (Greg)

Cheryl megtagadni készült sebeit, amik az erejének forrásai voltak.
Minneapolisban élt családjával. Úgy döntött, hogy kudarcai miatt nekivág az Egyesült Államok leghosszabb túrájának, a Pacific Crest Trail-nek (röviden PCT-nek), mely Mexikó és Kanada között húzódik. Kezdetben napi 10 mérföldet haladt, de sohasem érezte magát magányosnak annyira, mint amikor barátaival, családjával élt együtt. Miközben élvezte a varázslatos természeti helyszíneket, filmkockaként peregtek szemei előtt élete eseményei, melyek miatt valamiféle megváltást remélt a hatalmas erőt igénylő zarándoklatától. Megtudjuk, hogy anyja súlyos betegségben meghalt, ketten maradtak az öccsével. Alkoholista volt az apja, akitől menekülniük kellett. Szexuális kielégítő eszközzé vált pincérnő korában, amit akkor természetesnek gondolt, de kipróbálta a Heroint is. Arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg szükségesek voltak ezek a tapasztalatok, mert mindegyik valamit hagyott maga után. Anyja gyakran mondogatta neki, hogy minden nap van naplemente és napfelkelte, mindenki maga dönti el, melyiket válassza, s hogy ha nincs az alkoholista férj, akkor ők, a gyerekek sem születtek volna meg. Laura Dern nagyon jó színésznői alakítást nyújtott az anya szerepében. Olyanok voltak ők ketten, mint a barátnők, de Cheryl mégsem akart anyjára hasonlítani. Hatalmas erőpróba volt minden nap egyedül a vadonban, nagyon súlyos hátizsákjával, mely az életet jelentette a vad helyeken. Útközben ismeretségeket kötött, mindegyik állomás élete egy-egy fejezetét dolgozta fel.

A film főszereplője, Reese Witherspoon Oscar díjat kapott az alakításáért.

A filmet itt tekinthetik meg:

http://filmbirodalom.com/watch-embed-322490-21683

2015. február 25.

Kohut Katalin
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Vacsora körítéssel
  2015-02-23 20:12:40, hétfő
 
  Kohut Katalin: Vacsora körítéssel


,,Add meg a testnek is, ami jár, s a léleknek is, ami neki jár. Másképpen nem megy."
Szent Benedek

1988-ban a születésnapomon költöztem a megyeszékhelyre minden figyelmeztetés, óvás ellenére, hogy ebben a városban tönkre fognak tenni, költözzek el Borsodtól jó messzire. Nem értettem, hogyan is lehetne ártani nekem a tudtomon kívül, a pletyka, rágalom pedig soha nem jutott el füleimhez, sőt az irigy nők suttogásairól sem tudtam. Mindig mondogattam, míg van két kezem és dolgozni bírok, addig nekünk, hármunknak mindenünk meglesz.
A Győri kapuban béreltem egy három szobás lakást a hatodik emeleten. A lányok boldogok voltak, mindenkinek volt saját kuckója, birodalma.
Anjukom teljesítette a fia helyetti kötelességét, nyaranta két hétre odamentek a gyerekek nyaralni. Egyedül voltam a szürke, kegyetlen városban. Esténként munka után gyalogoltam, jólesett a séta. Meg nehezen viseltem a fürkésző tekinteteket, ahogyan bámultak rám a villamosokon, buszokon. Pár évvel később mondták, hogy azt nézték, hogy szép voltam. Nem fogtam fel, nekem ilyet senki sem mondott, a külsőm látványa természetes volt számomra. A szív tisztaságát tükrözte, a törékeny kislányhanggal együtt. Meg is adtam magamnak, amire szükségem volt. Lelki táplálékaim mindig a könyvek voltak, meg a romantikus, zenés filmek, mellette érdekelt a csillagászat, matematika, fizika, de csak a fénysebességtől, amit már annak idején nem tanítottak. A realista irodalom közel állt hozzám és Petőfi Sándor hazafias, szerelmes, vagyis igazi forradalmár jelleme. Megértettem őt, azonosulni tudtam az igazságért és a szerelem csodájáért folytatott harcával. A versek különösebben nem foglalkoztattak, minden műben felfedezni véltem valamit, ami magyarázatra szorult volna, s amihez ismeretlen adatok szükségesek. Pedig a hatalmas világ könyvtár városában éltem már. Megadtam a lelkemnek, amire szüksége volt, soha nem feküdtem le haraggal, ha tehettem, örömet szereztem magamnak valamilyen finomsággal, dallal, vagy szép ruhával.
A magányos ember ugyanannyira igényli a szépséget, s mindent, amit a Föld számára nyújtani tud, mint aki házasságban él. Az ember ösztönösen békében él a természettel, a harmóniával, tudja, hogy élete és születése ünnepnapként íródott a lángbetűs égbe. Ezt a szövetséget csak a sötétség képviselői bonthatják meg.

Egy szombat délután váratlanul beállított anyám és a mostohaapámtól született húgom, Éva. Megörültem nekik. Meghívtam őket a Halászcsárdába vacsorázni. Éppen huszonkét óra volt, amikor odaérkeztünk. Már senki sem tartózkodott a vendéglő helyiségeiben. Érdeklődtem a pincérruhába öltözött férfitől, záróra van-e, mert vacsorázni szeretnénk. Azt felelte, nyugodtan foglaljunk helyet. Gyanússá váltak az asztalra helyezett székek, de a vacsora várható ínyenc érzetei elterelték a gondolataimat. Rendeltünk rántott szeletet, flekkent pirított burgonyával, uborkasalátával, előtte hozattam két-két cent Vilmoskörte pálinkát. Az italok közül egyedül ezt fogyasztottam el módjával, mert ennek enyhe volt az illata.
A pincér állandóan körülöttünk settenkedett, én szokásomhoz híven nem figyeltem, kiszolgáló személyzetnek könyveltem el. Megkaptuk a vacsorát. Hatalmas zöld levelek, zöldségek díszítették a tányérokat. Meglepődtünk a látványon, de meg is örültünk, hogy Dórinak, a papagájnak lesz mit elvinnünk, ő is részesül az ünnepi vacsorából. Becsomagoltuk a rengeteg zöldséget, amivel kitüntettek minket és hozzáláttunk a vacsorának. Közben a pincér valamilyen indokkal többször odajött, s kérdezett valamit. Anyám súgta nekem: - Katikám, ez folyton az ujjaidat nézi, felvehettél volna egy gyűrűt. Ismét nem foglalkoztam észrevételével. A gitáros vékony ujjaimmal finoman és előkelően falatoztam, ahogyan tettem mindig. Ennek is története volt. Kislányként a tükör előtt ettem és megállapítottam, hogy nem szép látvány, amikor az ember eszik, két oldalt kidudorodik az arca, ezért megtanultam csipegetve falatozni, ezzel is örömet okozva magamnak. Már eltelt egy óra, mikor intettem, hogy fizetni szeretnénk, megköszönve a kiszolgálást kiléptünk az ajtón és a villamoshoz sétáltunk. Kevesen jártak már az utcákon, de még nem ivódott belém a félelem, megszoktam, hogy éjszaka is bátran kimegyek, ha éppen sétálni van kedvem.
A Győri kapunál leszálltunk és akkor megszólított a pincér már civilbe öltözve, akiről kiderült, hogy maga volt a Halászcsárda tulajdonosa. Követett minket. Oldalra akart hívni, hogy beszéljen velem. Közölte, hogy nagyon tetszek neki és menjek vele kikapcsolódni. Váratlanul ért, nem tudtam helyesen megválaszolni, mert hasonló atrocitások értek, mióta elváltam, de nekem a kikapcsolódás egészen mást jelent, mint amire egyes férfiak gondolnak. Valamilyen taszítást éreztem, amikor hevességét megpillantottam. Udvariasan elhárítottam, majd siettünk haza a Győri kapu albérletbe. Kínomban együtt hahotáztam anyámékkal a gondolatán annak, hogy sikerült prédának látszanom csupán azzal, hogy nem volt mellettem férfi. Hódolatát a zöldség köretes díszítésekkel nem lehetett kitörölni az emlékezetből.

2015. február 23.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A leghosszabb alagút
  2015-02-23 10:10:36, hétfő
 
  Kohut Katalin: A leghosszabb alagút

Gyermekkorom egyik kedvenc slágere, hogy nem akarok mindenáron férjhez menni. Ösztönösen énekeltem, nem fogva fel a szavak jelentését, mit sem tudva a házasságról. Nem vettem észre a fiúkat, illetve teljesen egyenrangúnak gondoltam őket velem. Az iskolában a lányok sokkal fejlettebbnek, értelmesnek, tehetségesebbeknek bizonyultak, s így a diákszerelem, rácsodálkozás a másik nemre kimaradt az életemből.
Hivatásomat gyakoroltam egész nap, hajnaltól napestig: énekeltem. A rózsaszín világ nekem a kádat jelentette, ahol legszívesebben összes szabad időmet töltöttem, mert soha nem volt vége az áriáknak, népdaloknak, slágereknek, operetteknek, filmslágereknek, melyeket kicsiny korom óta kívülről megtanultam. Pótoltam a forró vizet, mikor már hidegnek éreztem és csak csilingeltem csengő hangon. Egyetlen örömöm az énekelés volt, a gyönyörűséget a szépségere való rácsodálkozás jelentette.
Kettétört a karrierem, miután mostohaapám lett, s nem engedtek továbbtanulni művészeti iskolában. Elnémultam, mint a kalitkába zárt csalogány, majd varróleányként ismét énekeltem az asszonyoknak a szalagban, miközben korgó gyomrom hangját elfojtotta a gépek zúgása. Reggeli szünetben csapvizet ittam, hogy valamennyire oldja az éhség fájdalmát. Itt láttam meg őt, a Bródy hasonmást, aki mélyen leértékelte a lányokat, s már akkor estétől dalolva mulatott. Szívem megérintette az erős bariton férfihang, de későbbi felismerés szerint ez inkább megrettenés lehetett, mint csodálat és szerelem. Két véglet találkozása volt ez, a szívből éneklőé és a dorbézolva mulatóé, akinek nem voltak érzelmei. A végletek nem vonzzák egymást. Mikor előzetes ismeretség és beszélgetés, állandó sértegetés után megkérte anyámtól a kezemet, hozott magának születésnapomra ajándékba egy üveg Club Whiskyt, amit egyedül el is fogyasztott. Az ember teste csak szerelemben válik befogadóvá, ekkor felkészül az anyaságra. Így történt, hogy semmit sem tudva a férfitestről, a szerelmeskedésről állandó otthonról történő elzavarásom következményeként, meg hogy ő látott el napi ennivalóval, az eljegyzés napján, május elsején megtörtént az aktus. Mások májusi virágkosarat kaptak ekkor, én megismertem a fallosz titkát. Talán nem véletlen mondták régen, hogy vannak szerelem gyerekek. Egyből teherbe estem.

Kora gyermekkori felnőtté válásom és komolyságom miatt a vicceket soha nem értékeltem. Mégis egyet megjegyeztem és soha többé nem felejtettem el. Melyik a leghosszabb alagút? A nő. Bemegy a gyors, kilenc hónapig megy a teher, azután kijön a személy. Valahogy így történt velem semmiről sem tudva a várandóság ideje egyedül, félelemmel az ismeretlentől, a szüléstől, mert férjemet nem érdekelte az állapotom, ő tovább folytatta mulatós életvitelét. Szorongtam, mikor a szülőszobába kerültem, szembe néztem a hentes kinézetű orvosokkal. Egyikük közölte velem, hogy lekvár vagyok. A főorvosnak nem voltak érzelmei, rám ripakodott, hogy tanuljam meg tűrni a fájdalmat, miután már majdnem egy napja tartottak a kétpercenkénti fájdalmak. Addigi egyetlen rossz élményemet az orvosokkal kapcsolatban fokozta a gyávaság, amit erőként könyveltek el magukban. Egy fizikailag és lelkileg nekik kiszolgáltatott ember mást vár az orvosi hivatást űzőktől.
Március 7-én, a születésnapomon Nyilas órában megszületett barátnőm és későbbi társam az élet rám rótt nehézségeiben. Csak néztem rá, hasonmásom helyett kifejlődött bennem a férjem alakja és arcformája.
Ő volt az egyetlen ajándék, akit kaptam a hosszú terhek elviseléséhez, pótolva a virágokat, szép ruhákat, utazásokat, sikert, s mindent, amitől megfosztott lettem. Felébredtem a sötét alagút fogságából, már tiltakozom a végtelen terhek ellen, mintha örökké tartana a vajúdásom, az remény, hogy egyszer emberhez méltóan élhetek.

2015. február 23.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Reggeli gondolatok
  2015-02-23 07:29:11, hétfő
 
  Mindenki annyit képes felfogni a világból és abban zajló eseményekből, erőkből, vagy sorsokat befolyásoló tényezőkből, amennyire megérett, amennyit maga is tapasztalt. A közösségből kétféle tipus lóg ki általában: a gátlástalan taposó, másokat megalázó és a senki által meg nem értett, nem értékelt tapasztalt, aki már mindenkivel tud azonosulni. Az ember mindig is ki volt téve az első tipus csúfolásának, sértegetésének, hiszen jól tudják, hogy a szerénység és a veszekedés méltatlan az emberséghez, ezért kerülik a konfliktus helyzeteket, nem bonyolódnak belel értelmetlen vitába, mellesleg nem is az ő feladatuk a rendbontó helyreutasítása, erre vannak az Adminok. Itt nem érvényesül az az elv, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, mert a keményből szitokként pereg vissza rá az alázás. Könnyű dolguk van ezzel szemben az említett bolondoknak, mert ők valójában boldogok, hiszen nem képesek felfogni értelmükkel a helyzeteket, ezért gondtalanul ugranak akár a szikla széléről a szakadékba, nincs elrettentő hatással semmi sem rájuk, nincsen bennük félelem. Általában a bölcs ember nem mond véleményt másokról, sem azok tapasztalásairól, írásairól, mert azt tartja, hogy csak akkor lehet bármilyen véleménye, ha felvette a cipőjét és végig járta ugyanazt az utat, amit a másik. Én ezért, amit nem értek úgy könyvelem el, hogy nem ismerem, s szó nélkül hagyom, néha kérdezek csak rá, s annyit mondanak el az emlékekből, élményekből, amennyit engednek.
A tiszta szívű ember alázatos, szerény és mindig igazat képvisel, hiszen nála jobban senki sem tudhatja, mire vágyik a jóság és a szeretet. A gátlástalanok feladata mindig is az volt, hogy ezeket semmibe véve beletapossanak a szívébe, vagyis megsemmisítve tűrését kihozzák belőle a legrosszabbat, vagyis a tehetetlenséget. Azt hiszem, az ember nem képes
a gyűlölet érzésére, legfeljebb azon az oldalon, ahol állandó sértegetés éri, megsemmisül,
leírják, ahogyan szokták mondani. A tisztelettel jön a másik véleményének elfogadása, s annak védelme is. Nem nevezném felnőtt emberek vitájának azt a helyzetet, amikor az egyik sérteget, a másik meg vagy képes fogadni, vagy nem, attól függően, mennyire érzékeny lelkivilággal rendelkezik. A művészek között gátlástalan nem lehet, bármilyen tehetséges írogató, az ilyet ki kell rekeszteni maguk közül a többiek érdekében, mert a taposó nem nevezhető felnőttségnek, érettségnek, ez az érzelmek teljes hiányát jelenti.


2015. február 23.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Egek férfia
  2015-02-22 18:30:43, vasárnap
 
  Kohut Katalin: Egek férfia

Alattam a múlt sötétlő mélysége tátong,
lebegek vékony faágon sziklaormokon,
látom óriás arcod, a reményem lázong,
hogyan lehetsz enyém örökké, még nem tudom.

Szemeid boldogak, látomás, valóság ez?
Nélkülem van élted, a gondolat fogva tart,
vagy szárnyalsz szabadon, s utunk egymással meglesz?
Egek férfia, szíved emel fel nemes kart?

Nézlek gyönyörködve, míg egyensúlyoz testem,
terhem hatalmas, amely halálba taszíthat.
Szerelmem voltál, a megmentőm, az egyetlen,
megértetted, baj, az emberség nem taníthat.

2015. február 22.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Néma hangüzenet
  2015-02-21 10:14:14, szombat
 
  Kohut Katalin: Néma hangüzenet

Mikor poétának hívtak mások,
a szerénység a szóval szemben állt,
nem akartam mást, minden igazát.
Már nappalok világánál látok.

Gyorsan futnak percek, az esztendők,
hitem, s sorsom reményért esdekel,
leplez írás, a valóság perel,
tán verseim nem lesznek veszendők.

Vallom: a harmónia, békesség
ujjaimat vezető fényesség,
a némaságban is hivatást űz,

s képviselem az ember szerepét,
a szeretet múltat, s jövőt betűz,
áldja a költő örök-jelenét.

2015. február 21.





 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2015.01 2015. Február 2015.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 6392 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1361
  • e Hét: 6846
  • e Hónap: 26033
  • e Év: 329925
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.